← Magyarország

Bfv.409/2024/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. A kábítószerrel kereskedés magában foglal bármilyen tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így pl. a kábítószer csomagolását, tárolását, szállítását, elosztását. Az elkövető haszonszerzésre törekedve működik közre a kábítószer forgalmazásában. A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nem csak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is – mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői – tettesként vonhatók felelősségre. Amennyiben a kábítószer értékesítéseire ellenérték fejében kerül sor, az ilyen tranzakciók szükségszerűen haszonszerzésre törekvő magatartást jelentenek.
  2. A társtettesség objektív oldalát a bűncselekmény törvényi tényállásának közös megvalósítása adja, ami azt jelenti, hogy minden társtettesnek tényállásszerű elkövetési magatartást kell kifejtenie. A szubjektív oldala a szándékegység, ami két elemből áll: társtettességben csak szándékos bűncselekmények követhetők el, s valamennyi társtettes szándékának ki kell terjednie a bűncselekmény objektív tényállási elemeire; másrészt a társtetteseknek egymás tevékenységéről tudva kell cselekedniük. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.409/2024/
  3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Horváth Péter, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  4. február
  5. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette A terhelt(ek): V. rendű Első fok: Másodfok: Gyulai Törvényszék, 19.B.7/2022/79., ítélet, tárgyalás,
  6. augusztus
  7. Szegedi Ítélőtábla, Bf.I.86/2023/33., ítélet, tárgyalás,
  8. június
  9. Az indítvány előterjesztője: az V. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: az V. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az V. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati Kúria 3.Bfv.409/2024/11-I. 2 indítványt elbírálva a Gyulai Törvényszék 19.B.7/2022/
  10. számú és a Szegedi Ítélőtábla Bf.I.86/2023/
  11. számú ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Gyulai Törvényszék a
  12. augusztus
  13. napján meghozott 19.B.7/2022/
  14. számú ítéletével az V. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  15. §

(1)bekezdés 4. fordulat,
(3)bekezdés]. Ezért őt 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről és az eljárás során felmerült bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2023. június 28. napján meghozott Bf.I.86/2023/33. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az V. rendű terhelt bűncselekményét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 176. §
(1)bekezdés 4. fordulat,
(3)bekezdés] minősítette. Pontosította az V. rendű terhelt személyi adatait, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az V. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. [3] A Kúria a
  1. január
  2. napján meghozott Bfv.I.1268/2023/
  3. számú végzésével az V. rendű terhelt által – jelen ügyben benyújtott indítványtól eltérő tartalommal – előterjesztett felülvizsgálati indítványt mint törvényben kizártat elutasította. [4] Az eljárt bíróság által megállapított, a felülvizsgálattal érintett 1.) tényállási pont V. rendű terheltre vonatkozó lényege a következő: az I. rendű terhelt már
  4. év második fele óta foglalkozott kannabisz-termesztéssel a cím1 szám alatti területen, ahol 2019 tavasza előtt ismeretlen mennyiségű kendernövényt termesztett.
  5. év második felétől kezdődően, amikor élettársával, az V. rendű terhelttel a cím2 szám alatti ingatlanba költöztek, a házban is termesztésbe kezdett. 90 nap alatt szüretelhető, ún. autovirágzó magokat ültetett, amelyeket 90 naponta szüretelt. Az I. rendű terhelt
  6. év március hónaptól kezdődően – pontosabb időpont nem állapítható meg –
  7. július
  8. napjáig bezárólag a cím1 szám alatt található, édesanyja tulajdonát képező tanyaterületen, valamint a körülötte lévő mezőgazdasági területen kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületeket – köztük delta-9-THC-t – tartalmazó kendernövényeket termesztett. Az I. rendű terhelt édesapja, a II. rendű terhelt a fenti időszakban a cím1 szám alatt lévő ingatlant az I. rendű terhelt rendelkezésére bocsátotta, valamint a kábítószer-tartalmú növények termesztésében is részt vett. A II. rendű terhelt az előbb megjelölt ingatlanon található növényi egyedek gondozását, táplálását, locsolását és mozgatását közösen végezte Kúria 3.Bfv.409/2024/11-I. 3 az I. rendű terhelttel, tudva azt, hogy azok kábítószer-tartalommal bírnak. A kannabisz növények előnevelése céljából a tanyaépületet is az I. rendű terhelt rendelkezésére bocsátotta. Az I. rendű terhelt élettársa, az V. rendű terhelt az I. rendű terhelt által a cím1 szám alatti ingatlanon
  9. év március hónaptól kezdődően
  10. július
  11. napjáig terjedő időszakban termesztett kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületeket – köztük delta-9-THC-t – tartalmazó kendernövények kábítószerként való előállításában – a kendernövények az I. rendű terhelttel közös lakóhelyükön, a cím2 szám alatt található lakásban történő szárításával, valamint a növekedésükhöz szükséges tápoldat és víz locsolókannákba való töltésével – szándékosan közreműködött. A cím1 szám alatti területen lefoglalt 319 tő vegyesen, 12 cm-től 98 cm-ig terjedő magasságú nőivarú és 10 darab 12 cm alatti meghatározhatatlan ivarú, egymástól 50 cm tőtávolságra és 50 cm sortávolságra elhelyezkedő még élő növényi egyed, kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületeket – köztük delta-9-THC-t – tartalmazó kendernövény volt. A tanyaterületen lefoglalt, összesen 329 tő növényi egyeden túlmenően lefoglalásra került összesen 4.549,93 gramm nettó tömegű, kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületeket – köztük delta-9-THC-t – tartalmazó száraz növényi anyag, törmelék is. A cím2 szám alatti lakóház felső szobájából további 36 tő kannabisz növényi egyed, valamint 1.936,75 gramm nettó tömegű, kannabiszt tartalmazó száraz növényi anyag, törmelék került lefoglalásra, továbbá a kenderültetvény létrehozásához, működtetéséhez és termesztéséhez megfelelő körülményeket biztosító kannák, vegyszerek, tápoldatok, permetező flakonok, zsákok, ventilátorok, szellőzőcsövek, párásító, dobozok, digitális mérlegek, műtrágya, növényőrlő, valamint infralámpák, amelyek a termesztés és a kereskedés professzionális jellegét mutatják. Az I. rendű terhelt szüleinek lakóhelyén, a cím3 szám alatti ingatlanon
  12. július
  13. napján további, az I. rendű terhelt által termesztett összesen 636,75 gramm nettó tömegű, kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületeket – köztük delta-9-THC-t – tartalmazó növényi anyag is lefoglalásra került. A cím1 szám alatti területen lefoglalt 4.549,94 gramm nettó tömegű növényi anyag totál-THCtartalma legalább 73,29 gramm, amely meghaladja a csekély mennyiség felső határát, annak 12,22-szerese, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát. A cím2 szám alatti ingatlanon lefoglalt 1936,75 gramm nettó tömegű növényi anyag totál-THC-tartalma legalább 52,1 gramm, amely meghaladja a csekély mennyiség felső határát, annak mintegy 8,68-szorosa, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát. A cím3 szám alatti ingatlanon lefoglalt 636,75 gramm nettó tömegű növényi anyag totál-THC-tartalma legalább 11,002 gramm, amely meghaladja a csekély mennyiség felső határát, annak 1,83-szorosa, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát. A lefoglalt, összesen 365 tő kannabisz növény az egyedszámát tekintve meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát. A lefoglalt növényi törmelék kábítószer hatóanyag-tartalma összesítve meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát. A II. rendű és az V. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy a közreműködésükkel az I. rendű terhelt több helyszínen, nagy mennyiségben, értékesítés céljából termeszt kannabiszt tartalmazó kendernövényeket. Az V. rendű terhelt
  14. április
  15. napján 12 óra 59 perc és 19 óra 07 perc közötti időben – az élettársával, az I. rendű terhelttel történt előzetes egyeztetést követően – az általuk közösen lakott cím2 szám alatti ingatlannál egy 2 gramm tömegű, legalább 0,004 gramm totál THC-t tartalmazó kannabisz tartalmú csomagot adott át a tanú3 részére. Az értékesítés céljából termesztett élő kannabisz növényi egyed, valamint lefoglalt kannabisz tartalmú száraz növényi törmelék és a le nem foglalt, korábban értékesített kannabisz tartalmú száraz növényi anyag kábítószer összhatóanyag-tartalma meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát. II. Kúria 3.Bfv.409/2024/11-I. 4 [5] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az V. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
  16. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan – elsődlegesen a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan a határozat megváltoztatása, és enyhébb büntetés kiszabása érdekében. [6] Kifejtette, hogy a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki az V. rendű terhelttel szemben, mert a terhére nem lehetett volna sem bűnsegédként, sem társtettesként a jelentős értékre elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettét megállapítani, legfeljebb a Btk. 178. §
(5)bekezdés b) pontja szerinti kábítószer birtoklása vétségét, és a Btk. 176. §
(5)bekezdés a) pontja szerinti kábítószerkereskedelem vétségét. Az előbbi bűncselekmény két évig, míg az utóbbi három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A helyes minősítés esetén – a halmazati szabályokra figyelemmel – az V. rendű terhelt legfeljebb négy évi szabadságvesztéssel büntethető. A bíróság az V. rendű terhelt cselekményét tévesen minősítette, és törvénysértő, eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.419/2024/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [8] Az ügyészség kifejtette, hogy az eljárt bíróságok által megállapított tényállás megalapozottsága nem vizsgálható, a tényállás támadása kívül esik a felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó kérdések körén. Nem támadható az sem, hogy a bíróság nem fogadta el az V. rendű terhelt védekezését, de nem vizsgálhatók a felülvizsgálati eljárásban az alapügyben eljárt bíróságok által esetlegesen megvalósított, az V. rendű terhelt védője által sérelmezett relatív jellegű, felülvizsgálatot meg nem alapozó eljárási jogszabálysértések. Kifejtette, hogy az irányadó tényállás alapján az eljárt bíróságok helytálló következtetést vontak az V. rendű terhelt bűnösségére, és a bűncselekmény jogi minősítése is törvényes. [9] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt utasítsa el. III. [10] Az V. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. [12] A Be.
  2. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be.
  3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] A Be.
  4. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [14] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Kúria 3.Bfv.409/2024/11-I. 5 [15] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [16] A Kúria e körben az alábbiakra mutat rá. [17] A jelen ügyben előterjesztett indítvány valójában a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklása elkövetési magatartásának különbözőségére, így a cselekmény enyhébb minősülésére hivatkozott, továbbá az V. rendű terhelt társtettesi magatartását vitatta, és enyhébb büntetés kiszabását célozta. [18] Az eldöntendő jogi kérdés ekként az, hogy a cselekmények minősítése törvényes-e, és ha nem, akkor az vezetett-e törvénysértő büntetés kiszabásához. [19] A Btk. 176. §
(1)bekezdése szerint, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg a büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el [Btk. 176. §
(3)bekezdés]. [20] A bűncselekmény egyik elkövetési magatartása a kábítószerrel kereskedés, amely magában foglal bármilyen tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így pl. a kábítószer csomagolását, tárolását, szállítását, elosztását. Az elkövető haszonszerzésre törekedve működik közre a kábítószer forgalmazásában. A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nem csak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is – mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői – tettesként vonhatók felelősségre. Amennyiben a kábítószer értékesítéseire ellenérték fejében kerül sor, az ilyen tranzakciók szükségszerűen haszonszerzésre törekvő magatartást jelentenek (1/
  1. Büntető jogegységi határozat IV/
  2. pont). [21] Az irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza, hogy az V. rendű terhelt – az élettársával, az I. rendű terhelttel a cím2 sz. alatti ingatlanban kábítószer-termesztésbe kezdett; – az I. rendű terhelt által a cím1 szám alatti ingatlanon
  3. március hónaptól kezdődően
  4. július
  5. napjáig terjedő időszakban termesztett kannabinoid vegyületeket – köztük delta-9-THC-t – tartalmazó kendernövények kábítószerként való előállításában közreműködött; –
  6. április
  7. napján 12 óra 59 perc és 19 óra 07 perc közötti időben – az élettársával, az I. rendű terhelttel történt előzetes egyeztetést követően – az általuk közösen lakott ingatlannál egy 2 gramm tömegű, legalább 0,004 gramm totál THC-t tartalmazó kannabisz tartalmú csomagot adott át a tanú3 részére; A II. rendű és az V. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy a közreműködésükkel az I. rendű terhelt több helyszínen, nagy mennyiségben, értékesítés céljából termeszt kannabiszt tartalmazó kendernövényeket. – az I. rendű terhelt által értékesítés céljából termesztett élő kannabisz növényi egyed, valamint lefoglalt kannabisz tartalmú száraz növényi törmelék és a le nem foglalt, korábban értékesített kannabisz tartalmú száraz növényi anyag kábítószer összhatóanyag-tartalma meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát. [22] Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a felülvizsgálatban irányadó tényálláshoz tartoznak mindazon történeti tények, amelyeket az ítéletben megállapítottak, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán nem a történeti tényállásban kerültek Kúria 3.Bfv.409/2024/11-I. 6 leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében. [23] Ekként a Kúria az irányadó tényálláshoz tartozónak tekintette, hogy – az I. rendű terhelt kérésére az V. rendű terhelt is részt vett a kábítószer-termesztésben, illetve a -kereskedésben {Gyulai Törvényszék, 19.B.7/2022/
  8. számú ítélet [114] bekezdés}; – az V. rendű terhelt segítő közreműködésével értékesítés céljából termesztett élő kannabisz növényi egyed, valamint lefoglalt kannabisz tartalmú száraz növényi törmelék és a le nem foglalt, korábban értékesített kannabisz tartalmú száraz növényi anyag kábítószer összhatóanyag-tartalma meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak 478,85%-a {Gyulai Törvényszék, 19.B.7/2022/
  9. számú ítélet [196] bekezdés}. [24] Az irányadó tényállás alapján nem kétséges, hogy a lefoglalt kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma meghaladja a büntetőjogi értelemben vett jelentős mennyiség alsó határát, annak legkevesebb 478,85%-a volt. Az V. rendű terhelt tevékenysége eredményeképpen az általa a tanú3 részére történő értékesítésen túl több személy jutott kábítószerhez, és a célja is az volt, hogy az általa (is) termesztett, előállított kábítószerhez több, rajta kívül álló személy is hozzájusson. [25] Mindez együttesen az, ami a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározza. E tényekből pedig egyértelműen következik, hogy az V. rendű terhelt szándéka és tevékenysége nem csupán az indítvány által hivatkozott kábítószer-birtoklás, illetve egyszeri értékesítés, hanem a kábítószer további személyekhez történő eljuttatása, annak értékesítése tehát kábítószer-kereskedelem volt, amelyet társával jelentős mennyiségű kábítószerre követett el. [26] Következésképpen nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor az V. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  10. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [27] Amint arra a Kúria már utalt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [28] A törvénysértő minősítés tehát nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha a törvénysértő minősítéshez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. [29] Ennek feltételei az alábbiak: – a jogerős ítéletben a cselekmény minősítése törvénysértő, vagy más anyagi jogszabálysértésre került sor, – a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés is törvénysértő és – a két említett körülmény között oksági összefüggés van, azaz a törvénysértő büntetés a törvénysértő minősítés és/vagy az anyagi jogszabálysértés következménye. [30] Jelen ügyben erről nincs szó. [31] A Btk. 176. §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntette esetében a törvény öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé. [32] Ennélfogva az V. rendű terhelttel szemben kiszabott négy év szabadságvesztés büntetés alkalmazása nem törvénysértő, és miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a Kúria a törvényi keretek között kiszabott büntetés mértékét nem is vizsgálhatta. [33] Az indítványozó sérelmezte, hogy a bíróság az V. rendű terheltet társtettesként marasztalta. Kúria 3.Bfv.409/2024/11-I. 7 [34] Az elkövetői alakzat esetlegesen téves megállapítása önmagában nem vezethet törvénysértő büntetés kiszabásához, és ekként felülvizsgálatot nem alapoz meg, jelen ügyben a Kúria e körben az alábbiakra mutat rá. [35] A Btk. 12. §-a szerint elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes. [36] A Btk. 13. §
(3)bekezdése értelmében társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. [37] A társtettesség objektív és szubjektív szempontból is vizsgálandó. [38] A társtettesség objektív oldalát a bűncselekmény törvényi tényállásának közös megvalósítása adja, ami azt jelenti, hogy minden társtettesnek tényállásszerű elkövetési magatartást kell kifejtenie. [39] A társtettesség megvalósulhat úgy (adott bűncselekmények esetén), hogy az egyik tettes csak az egyik elkövetési magatartást, a társa pedig a másik elkövetési magatartást fejti ki, de úgy is létrejöhet, hogy valamennyi tettes külön-külön is megvalósítja a teljes törvényi tényállást. [40] A társtettesek magatartásának azonos törvényi tényállásba kell illeszkednie. [41] A társtettesség szubjektív oldala a szándékegység. Ez két elemből áll: társtettességben csak szándékos bűncselekmények követhetők el, s valamennyi társtettes szándékának ki kell terjednie a bűncselekmény objektív tényállási elemeire; másrészt a társtetteseknek egymás tevékenységéről tudva kell cselekedniük. [42] A társtettesség lényege tehát, hogy a szándékegységben cselekvők az adott bűncselekmény egészéért tartoznak büntetőjogi felelősséggel. [43] Az irányadó tényállás lényege szerint az V. rendű terhelt a kábítószert az I. rendű terhelttel közösen, a közös lakóhelyükön azzal a céllal termesztette, állította elő, illetve tárolta, hogy az értékesítésre kerül, és az általa történő értékesítésre is az I. rendű terhelttel történt előzetes egyeztetést követően került sor. [44] Nem kétséges tehát, hogy az V. rendű terhelt az I. rendű terhelttel együtt részt vett a kábítószer-termesztésben, illetve a -kereskedésben, az I. rendű és az V. rendű terhelt tehát egymás tevékenységéról tudva, közösen valósította meg a kábítószer-kereskedelem törvényi tényállását. [45] Nem tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor az V. rendű terhelt által elkövetett cselekményt társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 176. §
(1)4. fordulat és
(3)bekezdés] minősítette. [46] Ekként a Kúria az V. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [47] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Kúria 3.Bfv.409/2024/11-I. 8 [48] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.