← Magyarország

Pf.20517/2021/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Annak kétségtelen tényként való állítása, miszerint az érintett politikus számára egy másik politikus pénzt adott át politikai kampány finanszírozására, nem értékelhető közéleti szereplő politikai tevékenységére, programjára, közéleti hitelességére vonatkozó véleményként. (PK. 12,

  1. és
  2. számú állásfoglalás) Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.517/2021/
  3. A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd Az alperes: alperes, alperes címe. Az alperes képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 33.P.21.085/2021/
  4. í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.517/2021/4 2 Kötelezi a cég1 Zrt.-t (cég1 címe), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Kötelezi a cég1 Zrt.-t (cég1 címe), hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 5 napon belül a www.portál1 honlapon a sérelmezett internetes sajtótermékkel azonos betűtípus és betűméret alkalmazásával, továbbá közvetett és/vagy közvetlen kommentár nélkül az eredeti https://portál1/link1 linken a cím alatt, a lead felett közvetlenül (további kattintás nélkül) elérhető módon legalább 30 napig, azt követően pedig mindaddig, amíg az eredeti, kifogásolt cikk hozzáférhető, továbbá a https://portál1/ kezdőoldalának legelején ugyanolyan módon, ugyanakkora betűméretben és ugyanolyan betűtípusban, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdőoldalon megjelenítésre került, 24 óra időtartamban jelenjen meg a következő cím, amelyre kattintással az eredeti cikk és az alábbi helyreigazító közlemény közvetlenül elérhető: „Helyreigazítás: valótlanságokat híreszteltünk felperessel kapcsolatban”. „Helyreigazítás: valótlanságokat híreszteltünk felperessel kapcsolatban: A dátum napján megjelent „cikk címe1” című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy személy1 konkrétan jelen volt akkor, amikor személy2 pénzt adott át felperesnek a települési1 kampány finanszírozására, továbbá, hogy személy2 pénzt adott át felperesnek a települési1 kampány finanszírozására.” Kötelezte a cég1 Zrt-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 190.500 forint perköltséget, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára 36.000 forint eljárási illetéket. [2] Ítéletének indokolásában hivatkozott a Pp.
  5. §

(1)bekezdésére, valamint a 496. §
(1)bekezdésére, továbbá az Smtv. 4. §
(1)bekezdésére, a 12. §
(1)bekezdésére, valamint a Kúria PK. 12.,
  1. valamint
  2. számú állásfoglalásaira. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.517/2021/4 3 [3] Rögzítette, hogy a felperes által sérelmezett közlések tényállításnak tekintendők, melyek valóságát az alperes nem bizonyította. Az elhangzottak olyan konkrétumokat tartalmaznak, amelyek esetében a bizonyíthatósági teszt nem mellőzhető, azok politikai véleményként nem értékelhetők, mivel a perbeli esetben egy olyan „közügyekre, politikai vitára” hivatkoznak, melyet ők maguk generáltak. [4] A perköltségről a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján határozott. [5] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. A felülbírálati jogkört a Pp. 369. §
(3)bekezdés b),
  1. c)és
  2. d)pontjára alapította. [6] Hangsúlyozta, hogy a sérelmezett írásban személy1 politikus interjújában előadottakat szemlézte. A tárgyi ügy egy olyan politikai vitához kapcsolódik, amely esetében bizonyíthatósági teszt köznapi értelemben vett automatikus alkalmazása nem állja meg a helyét. A kifogásolt közlés személy2 hitelességét érintő állításnak minősül. [7] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, mivel a sérelmezett közlések tényállítások nem pedig vélemények. Politikai vita esetén az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására, a közléseinek valóságát az alperes nem tudta bizonyítani. [8] Az alperes fellebbezése nem megalapozott. [9] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 380. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 383. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [10] A sérelmezett közlések a PK.
  1. számú állásfoglalás szerinti értelmezésük szerint kétségtelen tényként azt közvetítik az átlagolvasó felé, hogy a felperes részére személy2 pénzt adott át politikai kampány finanszírozására, tehát egy múltbéli esemény megtörténtét állították. A közlések nem a közéleti szereplő felperes politikai tevékenységére, programjára, közéleti hitelességére vonatkoztak, azok véleményként így nem értékelhetők, az alperes tehát nem megalapozottan hivatkozott a 3217/
  2. (VI. 19.) AB határozat indokolására. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.517/2021/4 4 [11] Az alperes a közlések valóságát az eljárás során nem bizonyította, ezért helytállóan kötelezte az elsőfokú bíróság helyreigazító közlemény közzétételére. [12] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp.
  3. §
(1)bekezdése folytán az alperest üzemeltető jogi személyt kötelezte a perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése, valamint a 4/A. §-a alapján állapította meg. [13] Az alperest üzemeltető jogi személy köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint összegű fellebbezési eljárási illetéket a 30/
  1. (XII. 27.) IM rendelet
  2. §-ában foglaltak szerint. Budapest,
  3. szeptember
  4. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró Dr. Kovács Éva s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.