← Magyarország

Pkf.25963/2025/2 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma:

  1. Nem minősül más szerv hatáskörébe tartozó eljárásnak egy hivatal előtt megindult szabadalom megsemmisítése iránti eljárás attól, hogy az eljárás jogorvoslati kérelem (megváltoztatási kérelem) folytán már bírósági szakban van. Nem kötelező ezért az SZTNH előtti megsemmisítési eljárást felfüggeszteni az SZTNH előtt ugyanazon szabadalom ellen megindított, de már bírósági szakban lévő megsemmisítési eljárásra.
  2. Ugyanazon szabadalom ellen megindított megsemmisítési eljárások ténybeli alapjának azonossága hiányában nincs helye a megsemmisítési eljárás felfüggesztésének arra hivatkozással, hogy a felfüggesztési okként megjelölt másik megsemmisítési eljárásban meghozott döntés nélkül a tárgybeli eljárás megalapozottan nem dönthető el. Az ügy száma: 9.Pkf.25.963/2025/
  3. A kérelmezők I.r. kérelmező I. rendű I.r. kérelmező címe II.r. kérelmező II. rendű II.r. kérelmező címe A kérelmezők képviselője: IPTAR Szabadalmi Ügyvivői Iroda (ügyintéző: Tar Miklós szabadalmi ügyvivő) szabadalmi iroda címe Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Halász Bálint ügyvéd) ügyvéd címe A kérelmezett: kérelmezett kérelmezett címe A kérelmezett képviselője: Szakács és Tálas Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szakács Eszter Rita és dr. Tálas K. József ügyvéd) ügyvéd címe1 Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. (ügyintéző: dr. Pethő Árpád szabadalmi ügyvivő) Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.25.963/2025/2 2 ügyvéd címe1 Az ügy tárgya: A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalom-megsemmisítési eljárást felfüggesztő –
  4. határozat számú – végzésének megváltoztatása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 3.Pk.20.956/2025/11-I. A fellebbezést benyújtó fél: kérelmezett Végzés A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A kérelmezett jogosultja az
  5. lajstrom lajstromszámú „szabadalom” című szabadalomnak, amely az
  6. lajstrom lajstromszámú, az Európai Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: ESZH) által megadott
  7. január 31-i elsőbbségű európai szabadalom Magyarországon hatályosított megfelelője. [2] A kérelmezők
  8. július 6-án kérték a szabadalom megsemmisítését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (a továbbiakban: Hivatal). [3] Kérelmüket a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló
  9. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 84/M. §-ára és az Európai Szabadalmi Egyezmény (a továbbiakban: ESZE)
  10. cikkére alapították. Állították, hogy a szabadalom tárgya az elsőbbségi időpontban nem felelt meg az újdonság és a feltalálói tevékenység követelményének. A szabadalom leírása a találmányt továbbá nem tárja fel olyan egyértelműen, hogy a szakember meg tudja valósítani. [4] A jelen eljárásban részt nem vevő két másik generikus gyógyszergyártó és forgalmazó szintén kezdeményezte a szabadalom megsemmisítését a Hivatalnál. A Hivatal
  11. június 29-én egyesítette két másik generikus gyógyszergyártó, a gyógyszergyártó1 és az gyógyszergyártó2 által kezdeményezett megsemmisítési eljárásokat. [5] A kérelmezett és magyarországi leányvállalata, a gyógyszergyártó3, ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket nyújtottak be a bírósághoz, szabadalombitorlási eljárást Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.25.963/2025/2 3 indítottak több generikus gyógyszergyártóval szemben, köztük az I. rendű kérelmezővel, valamint a gyógyszergyártó1-val és az gyógyszergyártó2-szel szemben is. [6] A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelmeknek helyt adott, a Hivatal pedig az ügyiratszám
  12. ügyiratszámú határozatával (a továbbiakban: gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat) mind a gyógyszergyártó1, mind az gyógyszergyártó2 megsemmisítési kérelmét elutasította. A határozat ellen az gyógyszergyártó2 megváltoztatási kérelmet nyújtott be, amely alapján indult nemperes eljárás folyamatban van a bíróság előtt. [7] A kérelmezők
  13. november 21-én az Szt. 81/A. §

(1)bekezdése alapján kérték a Hivatalt a megsemmisítési eljárás gyorsított lefolytatására és arra, hogy kerüljön sor szóbeli meghallgatásra. A gyorsított eljárás iránti kérelem tartalmazta azt is, hogy a kérelmezők olyan, nemrég a kérelmezők birtokába került dokumentumot fognak benyújtani a megsemmisítési eljárásban, amely a szabadalom elsőbbségi időpontja előtt keletkezett, ezért azt sem az ESZH, sem a Hivatal nem tudta figyelembe venni a gyógyszergyártó1 és az gyógyszergyártó2 által indított megsemmisítési eljárásban. [8] A Hivatal ezt követően 1. határozat számú végzésével a megsemmisítési eljárást az Szt. 50. §
(1)bekezdése alapján felfüggesztette. [9] Végzésének indokolása szerint a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozattal szemben benyújtott megváltoztatási kérelem tárgyában a bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le, ezért a tárgybeli kérelemmel indított megsemmisítési eljárás a korábbi megsemmisítési eljárások befejezését követően lesz csak lefolytatható. Tekintve, hogy a két eljárásban felhozott érvek és dokumentumok jelentős átfedésben vannak egymással, a bíróság döntése a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat ügyében érdemben befolyásolja a tárgybeli kérelemmel indított megsemmisítési eljárásban hozott hivatali döntést is. Amennyiben ugyanis a bíróság a megváltoztatási kérelemnek helyt ad, a tárgybeli, később benyújtott megsemmisítési kérelem okafogyottá válik. Ebből következően az ügy érdemi eldöntése a bíróság előtt lévő megváltoztatási kérelem elbírálásától erősen függ. [10] Hivatkozott az Szt. 80. §
(6)bekezdésére is, melynek értelmében, amennyiben a szabadalom megsemmisítése iránti viszontkereset benyújtását követően a Hivatal előtt – azonos vagy eltérő ténybeli alapon – viszontkereset tárgyát képező szabadalom megsemmisítése iránti kérelmet terjesztenek elő, a Hivatal az eljárást felfüggeszti a viszontkereset tekintetében lefolytatandó bírósági eljárás jogerős befejezéséig. [11] A végzés ellen a kérelmezők terjesztettek elő megváltoztatási kérelmet, melyben elsődlegesen azt kérték, hogy a bíróság a Hivatal végzését változtassa meg úgy, hogy mellőzi a megsemmisítési eljárás felfüggesztését. Másodlagosan kérték a felfüggesztő végzés hatályon kívül helyezését és a Hivatal utasítását a megsemmisítési eljárás folytatására. [12] Kérelmükben hivatkoztak arra, hogy a Hivatal felfüggesztő végzése megalapozatlan. A Hivatal tévesen és megalapozatlanul érvelt azzal, hogy a gyógyszergyártó1 és az gyógyszergyártó2 megsemmisítési kérelmeiben és a kérelmezők megsemmisítési kérelmében Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.25.963/2025/2 4 hivatkozott érvek és dokumentumok között jelentős átfedés van, és ezért a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozattal szembeni megváltoztatási kérelméről szóló döntés a jelen megsemmisítési eljárás előkérdése. A Hivatal tudomással bírt arról, hogy az I. rendű kérelmezővel szemben szabadalombitorlási per van folyamatban és a kérelmezők további beadványt kívánnak benyújtani, amelynek része lesz a nemrég megszerzett dokumentum is, amely a szabadalom elsőbbségi napját megelőzően keletkezett. Ezeket az ESZH és a Hivatal nem tudta megvizsgálni. [13] A Hivatal határozatának bírósági eljárásban megvalósuló felülvizsgálata nem tekinthető az Szt. 50. §
(1)bekezdés második mondatában meghatározott más szerv hatáskörébe tartozó eljárásnak. A bíróság ugyanazt a hatáskört gyakorolja, mint a Hivatal. A Hivatal hatásköre ugyanis egy megadott szabadalom érvényességéről való döntés, a bíróság hatásköre pedig a Hivatal határozatának felülvizsgálata. [14] Az Szt. 80. §
(6)bekezdése az ügyben analógiaként nem alkalmazható, mivel más helyzetre vonatkozik: nevezetesen szabadalombitorlási perben az alperes által előterjesztett megsemmisítési viszontkereset és a perbeli szabadalom ellen a Hivatalnál később benyújtott megsemmisítési kérelem közötti kölcsönhatásra. [15] A kérelmezett a megváltoztatási kérelem elutasítását kérte. Az Szt. 50. §
(1)bekezdése értelmében a szabadalmi ügy (a kérelmezők által megindított megsemmisítési eljárás) érdemi eldöntése egyéb olyan kérdés (a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat jogszerűsége) előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv, nevezetesen a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik. Ebben az esetben a törvény szerint a Hivatal a szabadalmi eljárást felfüggeszti, vagyis mérlegelési jogot sem biztosított a jogalkotó. Érdemben azonos eredményt hoz az Szt. 50. §
(3)bekezdésének értelmezése is, jelentős átfedés van a két eljárásban előadottak között, a jelen megsemmisítési eljárás pedig egyértelműen nem dönthető el megalapozottan a korábban indult és a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozattal lezárult ügy jogerős eldöntése nélkül. A megsemmisítés szempontjából annak van jelentősége, hogy mindkét esetben a bíróság előtti eljárásban az adott dokumentumok és azokra alapozott megsemmisítési okok, valamint a szabadalom szabadalmaztathatósága tekintetében egy jogerős határozat születik, amely jogerős határozatnak anyagi jogereje lesz. Az anyagi jogerő fennállását az Szt. 80. §
(7)bekezdése megerősíti, amikor kimondja, hogy a Hivatal elutasítja azon megsemmisítési kérelmet, amellyel kapcsolatban azonos ténybeli alapon, azonos szabadalom megsemmisítése tárgyában a bíróság korábban már jogerős döntést hozott megsemmisítési viszontkereset alapján. [16] Az elsőfokú bíróság fellebbezett végzésével a Hivatal
  1. határozat számú végzését megváltoztatta és az eljárás felfüggesztését mellőzte. Kötelezte a kérelmezettet, hogy fizessen meg a kérelmezőknek 1.935.607 forint eljárási költséget azzal, hogy az a kérelmezőket együttesen illeti meg. [17] Végzésének indoklásában kiemelte, hogy a Hivatal tévesen alkalmazta az Szt.
  2. §
(1)bekezdését és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmezők által indított megsemmisítési eljárást fel kell függeszteni. Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.25.963/2025/2 5 [18] Kiemelte, hogy a kérelmezett tárgybeli szabadalmának megsemmisítését három egymástól független gyógyszergyártó és forgalmazó kérte, és egymást követően három különböző megsemmisítési kérelmet nyújtottak be. A Hivatalnak tehát három független kérelem alapján kellett döntenie arról, hogy a tárgybeli szabadalom tekintetében az Szt. 42. §
(1)bekezdésében vagy a 84/M. §
(1)bekezdésében meghatározott megsemmisítési ok fennáll-e. A megsemmisítési kérelem elbírálását pedig anyagi jogi értelemben nem befolyásolja a szabadalommal szembeni másik megsemmisítési kérelem elbírálásának eredménye. A Hivatal objektíve képes elbírálni a szabadalom megsemmisítése iránti kérelmet anélkül, hogy meg kellene várni a szabadalom elleni másik megsemmisítési eljárás jogerős befejezését. A megsemmisítési eljárások és azok eredményei tehát függetlenek egymástól, azaz nem előkérdései egymásnak. Ebből pedig az következik, hogy a kérelmező megsemmisítési kérelmének eldöntése sem függ a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat bírósági felülvizsgálatának az eredményétől. [19] A felfüggesztésnek nem megengedhető indoka, hogy ha a szabadalmat a korábban benyújtott megsemmisítési kérelem nyomán esetlegesen megsemmisítik, akkor ez okafogyottá teheti a későbbi megsemmisítési kérelem elbírálását A bírói gyakorlat következetesen értelmezi úgy az előkérdés fogalmát, mint amelybe nem tartoznak bele célszerűségi szempontok (BDT2016. 3606). [20] Kiemelte, hogy a megsemmisítési eljárás felfüggesztésének csak akkor van helye az Szt. 50. §
(1)bekezdésének második mondata alapján, ha a kérelem eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely ellen az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. Egyrészről a korábban benyújtott megsemmisítési kérelem eldöntése nem szükséges ahhoz, hogy a későbbi megsemmisítési kérelemről dönteni lehessen a korábban kifejtettek szerint. Másrészről az Szt. 77. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a szabadalom megsemmisítése a Hivatal hatáskörébe tartozik, azt az esetet kivéve, ha a szabadalom megsemmisítése iránti igényt a szabadalombitorlási perben eljáró bíróság előtt, a 104. §
(1a)bekezdésben foglaltaknak megfelelően viszontkeresettel érvényesítik. Ezt a hatásköri szabályt pedig nem érinti az a tény, hogy a megsemmisítési eljárás érdemében hozott határozat felülvizsgálata bírósági hatáskör. Téves ezért az az álláspont, hogy mivel a korábbi megsemmisítési kérelemre indult eljárás bírósági felülvizsgálati szakban van, a megsemmisítési kérelem elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik. [21] Kétségtelen, hogy ha a bíróság a megváltoztatási kérelemnek helyt ad, a később benyújtott megsemmisítési kérelem okafogyottá válik. Ez a helyzet azonban az elsőfokú bíróság végzésének indokolása szerint az Szt. 50. §
(1)bekezdése alapján nem kezelhető. Helyesen az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelemnek az egy eljárásban történő elbírálása (Szt. 81. §
(2)bekezdése) lehet az az eszköz, amely a hasonló eljárások többszöröződésének elkerülését és a költségek minimalizálását szolgálhatja. [22] Téves a jelen esetet az Szt. 80. §
(6)bekezdésével analógiába állítani. Az idézett jogszabály törvényjavaslati indokolása alapján a szabályozás oka az, hogy az Szt. több jogalkalmazó szervezet – a Hivatal és a bíróság – számára is hatáskört ad a szabadalom megsemmisítésére (Szt. 77. §
(2)bekezdés a) pontja), így kialakulhat olyan helyzet, hogy egyazon szabadalom ellen a Hivatal és a bíróság előtt is megsemmisítési eljárás folyik. A vizsgált szabály azt dönti el, hogy a párhuzamosan folyó eljárások közül melyeket kell elsősorban befejezni. Ilyenről nincs szó a jelen esetben, mert a különböző megsemmisítési Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.25.963/2025/2 6 kérelmek eldöntése nem különböző jogalkalmazó szervek, hanem egységesen a Hivatal hatáskörébe tartozik. [23] Az elsőfokú bíróság az eljárási költségről az Szt. 95. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. § és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/
  3. (XI. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet)
  4. §-a
(1)bekezdése alapján határozott. [24] A végzés ellen a kérelmezett terjesztett elő fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a Hivatalnak a megsemmisítési eljárást felfüggesztő
  1. határozat számú határozata hatályában fenntartását. Kérte továbbá a „kérelmezett javára megítélt” elsőfokú eljárási költség csökkentését. [25] Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az SZTNH előtti megsemmisítési eljárás felfüggesztése érdemben a helyes döntés, ugyanis a kérelmezők semmilyen olyan előadást, illetve elsőbbségi iratot nem nyújtottak be a megsemmisítési eljárásban, amelyet a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat meghozatalakor az SZTNH ne vizsgált volna meg. [26] Az elsőfokú bíróság végzése abban téved, hogy a Hivatal eljárása csak abban az esetben válik okafogyottá, ha az gyógyszergyártó2 által indított párhuzamos eljárásban a szabadalmat megsemmisítik. Ezzel szemben a kérelmezők az általuk az SZTNH előtt indított megsemmisítési eljárásban ugyanazokat a dokumentumokat adták be és ugyanazt az érvelést adták elő a megsemmisítési kérelmük alátámasztására, mint amelyeket a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 által indított megsemmisítési eljárásban az SZTNH már elbírált. Ennek megfelelően a Fővárosi Törvényszéknek a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat tárgyában meghozott döntése a Hivatalnak a szabadalmazhatósággal kapcsolatos véleményét megerősíti, vagy megváltoztatja. Ez a döntés mind a felekre, mind a Hivatalra nézve kötelező, az adott ellentartással kapcsolatban tehát nem juthat a szabadalom érvényessége tekintetében a Hivatal a kérelmezők által indított megsemmisítési eljárásban sem másra, mint amit a Fővárosi Törvényszék, illetve az esetleges fellebbezés nyomán a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése ezekről megállapít. [27] Utalt arra, hogy a kérelmezők a beharangozott iratot nem csatolták, jó eséllyel sejthető, hogy ugyanazon dokumentumról vagy dokumentumokról van szó, amelyet az gyógyszergyártó2 a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő megváltoztatási kérelem alapján folyó párhuzamos megsemmisítési eljárásban ugyanerre hivatkozva becsatolt. Ezekről az iratokról először el kell dönteni, hogy a szabadalom elsőbbsége időpontjában már nyilvánosságra jutottak-e, és ha igen, akkor a tartalmuk kézenfekvővé tette-e a megoldást. [28] Amennyiben a Fővárosi Törvényszék a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat megváltoztatása iránt folyó eljárásban ezekről a dokumentumokról azt állapítja meg, hogy nem voltak nyilvánosak az elsőbbség időpontjában, miközben ugyanebben az időben a Hivatal a kérelmező által indított eljárásban ennek az ellenkezőjét állapítja meg, az sérti a jogbiztonságot. Ez a helyzet nem kezelhető azzal, hogy majd egyszer a fellebbviteli fórumok legvégén a párhuzamos eljárásokban ezek az ellentétek kisimulnak, mert a szabadalom egy Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.25.963/2025/2 7 bejegyzett jog, amelynek kapcsán a jogbiztonságnak nem végső soron, hanem lehetőség szerint minden egyes eljárási döntés tekintetében érvényesülnie kell. Ezért az adott ügyben a felfüggesztés nem kényelmi vagy célszerűségi szempontokat szolgál, hanem a megalapozott hivatali döntés kikerülhetetlen előfeltétele. [29] Az elsőfokú bíróság megállapításával szemben anyagi jogerőhatás fűződik a felülvizsgálati eljárásban meghozott jogerős bírósági döntéshez, amely az adott dokumentumok (elsőbbségi iratok), a meghatározott megsemmisítési okok és a szabadalmazhatóság megítélése kapcsán fennáll. [30] A gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik, vagyis ebben a tekintetben az Szt.
  2. §
(1)bekezdése értelmében a szabadalmi ügy érdemi eldöntése egyéb olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. Erre az esetre mérlegelési jogot sem biztosított a jogalkotó arra, hogy az eljárást a Hivatal felfüggessze-e. [31] Érdemben azonos eredményt hoz az Szt. 50. §
(3)bekezdésének értelmezése, mely szerint a Hivatal a szabadalmi eljárást hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Nem dönthető el megalapozottan a korábban indult és a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozattal lezárult ügy jogerős eldöntése nélkül a tárgybeli megsemmisítési eljárás, amelyben a kérelmezők által is elismerten jelentős átfedés van az általuk eddig előadottak és a másik eljárásban előadottak között. [32] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az Szt. 50. §
(3)bekezdése alapján a felfüggesztés indokoltságát nem vizsgálta, ezért az indokolás hiányos. [33] Álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróságnak az a következtetése is, hogy nem áll fenn analóg helyzet az Szt. 80. §
(6)bekezdésében meghatározott helyzettel. A megsemmisítési okok szempontjából a tényhelyzetek tekintetében a hasonlóság fennáll, hiszen mindkét esetben az látható, hogy a Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban az adott dokumentumok és azokra alapozott megsemmisítési okok, valamint a szabadalom szabadalmaztathatóságának tekintetében egy jogerős határozat születik, amely jogerős határozatnak anyagi jogereje lesz. Az anyagi jogerő fennállását az Szt. 80. §
(7)bekezdése megerősíti. Nemcsak a viszontkereset alapján, hanem akkor is el kell utasítani a megsemmisítési kérelmet, ha a megsemmisítést azonos szabadalom tárgyában, azonos ténybeli alapon kérik, és a megsemmisítés tárgyában a jogerős bírósági határozat bármilyen eljárásban (így akár a Hivatal döntésével szemben indított felülvizsgálati eljárásban) született meg. A módosítás indoklásaként a jogalkotó azt hangsúlyozta, hogy a párhuzamos eljárás lehetőségét kell kiküszöbölni. A jelen esetben ugyanezen párhuzamos eljárások lehetőségét az küszöböli ki, ha a Hivatal az előtte folyamatban lévő eljárást a Fővárosi Törvényszék döntésének meghozataláig felfüggeszti. [34] A kérelmezők költségével összefüggően hivatkozott arra, az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a költségjegyzékben benyújtott ügyvédi költség igazolására vonatkozó munkaóra elszámolás olyan költségeket is tartalmaz, amelyek nem a jelen, pusztán eljárásjogi kérdésekkel kapcsolatban merültek fel, illetve nem volt tekintettel az IM rendelet „
(5)Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.25.963/2025/2 8 bekezdésében foglaltakra”, miszerint az ügyvédi munkadíj akkor mérsékelhető, ha a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenység és a felszámított munkadíj szükségtelenül merült fel, a ténylegesen végzett munka és a díj között aránytalanság áll fenn, vagy kirívóan eltúlzott. [35] A tárgybeli ügyben egyértelmű, hogy nem volt szükség az SB25/
  1. számlában foglalt
  2. december 10-i telefonos érdeklődésre az eljárás állásával kapcsolatban, mivel már
  3. december 3-án tanulmányozta a felfüggesztő végzést a jogi képviselő (49,6 €). Ugyanezen számlában az ugyan érthető, hogy angol és magyar nyelven is elkészítik a beadványt a külföldi megbízóra való tekintettel, de a beadvány elkészítésére az angol és a magyar nyelvű példány esetében is 7,4 munkaórára van szükség, ami aránytalanul eltúlzott (2000 € túlzott költség). Nem tekinthető a jelen eljárásban felmerült költségnek az SB25/
  4. számlában foglalt tájékoztatás az gyógyszergyártó2 által indított megsemmisítési eljárás állásáról (313,2 €). Fentieknek megfelelően az előadott 4965,26 €-s ügyvédi munkadíjból 2362,8 € nem ezen eljárással kapcsolatban felmerült, illetve aránytalanul eltúlzott költség, a kérelmezőket maximum 2602,46 € költség illette volna meg a jelen eljárással összefüggésben, amely a kérelmezők kérelmében meghatározott 389,83 euró forint árfolyamon számolva 1.014.516,98 forint. [36] A kérelmezők észrevételeikben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérték, mivel a végzés helyes és a jogszabályoknak megfelelő. [37] Kiemelték, hogy a kérelmezett iratellenesen állítja, hogy a kérelmező megsemmisítési kérelme ugyanazon érveken és bizonyítékokon nyugodna. Tény, hogy a kérelmezők eltérő érveket és bizonyítékokat nyújtottak be, és erre több ízben hivatkoztak. Másrészt, még ha igaz is lenne, hogy ugyanazon érveken és bizonyítékokon nyugodna, ez a kérdés mindenképpen érdemi mérlegelést igényel. A Hivatal felfüggesztő végzésében semmiféle érdemi mérlegelést nem végzett ebben a tekintetben, csak az említett Szt.
  5. §
(1)bekezdését jelölte meg a felfüggesztés jogalapjaként. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy e rendelkezés alapján a kérelmezők megsemmisítési eljárásának felfüggesztése jogszabálysértő volt. [38] A kérelmezett az Szt. 50. §
(3)bekezdésére is tévesen hivatkozik. Egyrészről e jogszabályhelyet a Hivatal a felfüggesztő végzésben nem említi meg, így az nem képezte jogalapját a kérelmezők megsemmisítési eljárása felfüggesztésének. Másfelől „a Hivatal hatáskörébe tartozó egyéb eljárás” kifejezés bizonyosan nem alkalmazható arra az esetre, ha a Hivatalhoz ugyanazon szabadalom ellen több megsemmisítési kérelem érkezett. A bizonyítékok és érvelések mérlegelése minden esetben az ügy érdemi döntésében lehetséges. Megjegyezte, hogy a Hivatal felfüggesztő végzésében semmilyen mérlegelést nem végzett el, de ezt nem is tehette volna, hiszen érdemi döntés nem jelenhet meg végzés formájában. [39] A fellebbezésben vitatott eljárási költségek indokoltak és nem eltúlzottak. A kérelmezett által vitatott
  1. december 10-i telefonhívásra szükség volt, tekintettel a Hivatal felfüggesztő végzésének állítólagos hatálytalan kézbesítésére. A magyarul és angolul is elkészített beadvány tekintetében arra hivatkoztak, hogy a más országokban folyamatban lévő párhuzamos eljárások közötti koordináció érdekében szükséges a kérelmük teljeskörű és pontos angol nyelvű változatát elkészíteni. A jelenleg rendelkezésre álló gépi fordítási eszközök alkalmatlanok arra, hogy pontos és szabatos fordítást készítsenek olyan speciális Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.25.963/2025/2 9 tárgyban, mint a jelen eljárás. Az gyógyszergyártó2 által indított megsemmisítési eljárásról szóló tájékoztatás szintén indokolt, a kérelmezőknek érdeke fűződik ahhoz, hogy tudják, milyen státuszban tart az elsőfokú bíróság előtt folyamatban lévő eljárás, amire a felfüggesztést a Hivatal alapozta. [40] A fellebbezés nem alapos. [41] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésével és annak indokaival is egyetértett, a fellebbezésben foglaltakra tekintettel a következőket emeli ki. [42] A Hivatal a felfüggesztő végzését az Szt.
  2. §
(1)bekezdésére alapította. Az elsőfokú bíróság az Szt. 50. §
(1)bekezdésének helytálló értelmezésével foglalt állást akként, hogy nem minősül más szerv hatáskörébe tartozó eljárásnak egy, a Hivatal előtt megindult szabadalom megsemmisítése iránti eljárás attól, hogy az eljárás jogorvoslati kérelem (megváltoztatási kérelem) folytán már bírósági szakban van. A kérelmezett alaptalanul hivatkozott ezért arra is, hogy az Szt. 50. §
(1)bekezdésében írt mérlegelés nélküli felfüggesztési ok áll fenn. [43] Az elsőfokú bíróság az Szt. 80. §
(6)bekezdést az Alaptörvény
  1. cikkét és a jogalkotói indokolást szem előtt tartva, helyesen értelmezte. E rendelkezés nem a Hivatal előtt megindult, párhuzamosan folyó, vagy a különböző eljárási szakaszokban (hivatali, bírósági) lévő megsemmisítési eljárások kiküszöbölését, hanem a más hatáskörű szervek párhuzamos eljárásainak kiküszöbölését célozza. A célszerűség pedig nem felfüggesztési ok, így az Szt.
  2. §
(6)bekezdéséből a szabadalom megsemmisítése iránti eljárás felfüggesztése analógiával nem vezethető le. [44] Az Szt. 80. §
(7)bekezdése csak a szabadalom megsemmisítése iránti viszontkereset alapján elbírált megsemmisítési kérelem esetén alkalmazható, az Szt. 42. §
(3)bekezdéséhez hasonló speciális anyagi jogerő szabály. Ezért ebből a jogszabályi rendelkezésből sem következik a különböző eljárási szakaszokban lévő, Hivatal előtt megindult megsemmisítési eljárások felfüggeszthetősége. [45] A kérelmezett fellebbezési érvelésében a megsemmisítési kérelmek tartalmi (ténybeli) azonosságára, és tartalma szerint az Szt. speciális anyagi jogerő szabályára is visszavezette a felfüggesztés szükségességét. Álláspontja szerint a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat jogerőre emelkedése, bírósági elbírálása ezért előkérdése az ugyanezeket a kérdéseket vizsgáló tárgybeli megsemmisítési eljárásnak. [46] Kétségtelen, hogy az Szt. 42. §
(3)bekezdése értelmében a megsemmisítési kérelem jogerős elutasítása kizárja, hogy ugyanazon ténybeli alapon bárki megsemmisítési eljárást indítson. A kérelmezett azonban ebben a tekintetben arra is hivatkozott, hogy a kérelmezők által az eljárásban feltehetően csatolni kívánt dokumentumok nem jelentenek új tényeket (bizonyítékokat) a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat eljárásához képest. Nem állította tehát, hogy a folyamatban lévő tárgybeli megsemmisítési eljárás bizonyítékai, ténybeli alapja megegyeznek a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat eljárásáéval. Ebben a kérdésben – így különösen a tények, bizonyítékok azonosságáról, ezzel összefüggően Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.25.963/2025/2 10 a csatolni vállalt bizonyítékok megengedhetőségéről – csak a tárgybeli megsemmisítési eljárás Hivatal előtti bizonyítási szakaszának befejezése, illetve a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat eljárásának jogerős befejezése után lehet megalapozottan állást foglalni. Nem lehetett ezért az eljárás jelen szakaszában arra hivatkozva felfüggeszteni a hivatali eljárást, hogy az Szt. 42. §
(3)bekezdését figyelembe véve a gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat jogerős befejezése előkérdése lenne a tárgybeli eljárásnak. A Hivatal sem ezzel indokolta a felfüggesztő döntését, csak a megsemmisítési eljárások ténybeli alapjának átfedését és nem az azonosságát állapította meg. Ténybeli átfedésre az Szt. 42. §
(3)bekezdése nem alkalmazható. A gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat bírósági felülvizsgálatának eredménye ezért az Szt. 42. §
(3)bekezdésére figyelemmel sem előkérdése a tárgybeli megsemmisítési eljárásnak. [47] Ugyanezen okból nem alapoz meg felfüggesztést az Szt. 50. §
(3)bekezdése sem. Nem lehet ugyanis olyan megállapítást tenni az Szt. 42. §
(3)bekezdését figyelembe véve sem, hogy a ténybeli átfedést mutató gyógyszergyártó1/gyógyszergyártó2 határozat elbírálása nélkül a tárgybeli megsemmisítési kérelem megalapozottan nem dönthető el. Az ítélőtábla csupán megjegyzi, hogy a Hivatal nem az Szt. 50. §
(3)bekezdésében írt felfüggesztési okra alapította döntését, e jogszabályhely alkalmazásához szükséges mérlegelést sem végzett. [48] A kérelmezett az eljárási költségről szóló rendelkezést is alaptalanul támadta a fellebbezésben írt okokból. [49] A kérelmezett nem a költségek felmerülését, hanem annak indokoltságát, eljárási költségként érvényesíthetőségét vitatta három tétel tekintetében. [50] Az IM rendelet 4. §
(1)bekezdése szerint a 2. §
(1)bekezdés alapján a bíróság az ügyvédi munkadíjat csak erre irányuló kérelem esetén mérsékelheti akkor is, ha bizonyos költségek nem állnak összefüggésbe az érvényesített joggal. A kérelmezett az elsőfokú bíróság végzését megelőzően a kérelmezők költségigényét megismerte, a fellebbezésben megjelölt költségtételeket a fellebbezésben írt okból nem kérte mérsékelni. Alaptalanul hivatkozott arra, hogy a mérséklés mellőzése az IM rendeletet sérti. [51] Az ítélőtábla továbbá megállapította, hogy a Hivatal felfüggesztő végzésének kézbesítésével probléma merült fel, az ezzel összefüggő
  1. december 10-i telefonhívás költsége ezért a Pp.
  2. § alapján az eljárással felmerült, indokolt költségnek minősült. Az I. rendű kérelmező külföldi gazdasági társaság, a beadványok angol nyelvű fordítása ezért a Pp.
  3. § alapján szintén indokolt költség, annak pontos fordítására felszámított 7,4 óra nem volt eltúlzott a beadvány terjedelmére is figyelemmel. A Hivatal felfüggesztő végzését más által indított szabadalom megsemmisítési eljárásra hivatkozással hozta meg, más megsemmisítési eljárással összefüggő tájékoztatás, érdeklődés ezért a felfüggesztő végzéssel szembeni bírósági eljárásban szintén a Pp.
  4. § alapján indokoltan felmerülő költségnek minősült. [52] Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését – utalva annak a Pp.
  5. §
(4)bekezdése alapján helyes indokaira is – a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.25.963/2025/2 11 [53] Az IM rendelet
  1. §-a értelmében a rendeletet a hatálybalépésének napján vagy azt követően benyújtott keresetlevél vagy eljárást megindító kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni. A kérelmezők az eljárás megváltoztatása iránti kérelmüket olyan időpontban nyújtották be, amikor az IM rendeletet már alkalmazni kellett, így csak az IM rendelet alapján lehetett jogszerűen felszámítani a másodfokú eljárásban felmerülő ügyvédi munkadíjat. [54] A kérelmezők díjjegyzéket nem csatoltak, eljárási költségeiket a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  2. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: régi IM rendelet)
  3. §-ára utalással, az összeg megjelölése nélkül számították fel. Ha azonban a fél az eljárási költségét összegszerű megjelölés helyett jogszabályi rendelkezésre utalással kívánja felszámítani, a Pp.
  4. §
(2)bekezdése értelmében ezt csak az eljárási költség összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre, azaz jelen ügyben az IM rendelet megfelelő rendelkezésére utalással tehette volna meg. Az ítélőtábla ezért a Pp. 81. §
(2)alapján nem vehette figyelembe a kérelmezők régi IM rendelet alapján felszámított ügyvédi munkadíj igényét eljárási költségként, és nem állapított meg a kérelmezők javára eljárási költséget. Budapest, 2026. március 31. Dr. Hőbl Katalin s. k. a tanács elnöke Dr. Istenes Attila s. k. k. előadó bíró Dr. Szabó Csilla s. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.