A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat lát el – a Hszt. módosítását követően jelentős mértékben –, az többletfeladatnak minősül, amelynek ellentételezésére jogosult. ... Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Kf.700.089/2026/
- felperes (felperes címe) felperesi képviselő (felperesi képviselő címe, eljáró kamarai jogtanácsos: felperesi eljáró képviselő) alperes Rendőr-főkapitányság (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: alperesi képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogviszonyból származó közigazgatási jogvita elbírálása A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
- sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: ... Győri Törvényszék 6.K.701.281/2025/
- számú ítélete Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 44.500 (negyvennégyezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.089/2026/7 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
- december
- és
- december
- napjai közötti időszakban -
- szeptember és
- május hónapok kivételével - (a továbbiakban: perbeli időszak) az alperes hivatásos állományú tagjaként a helység1i Rendőrkapitányság állományában körzeti megbízott beosztásban teljesített szolgálatot. Működési körzete helység2, helység3 és helység4 volt. A felperes a perbeli időszakban rendszeresen látott el – ellentételezés nélkül – a működési körzetén kívül járőri, járőrszolgálati és egyéb szolgálati feladatokat [Tevékenység-irányítási Központ általi küldéseket, elővezetéseket, átkíséréseket, előállított őrzéseket, kísérőőri beosztást, rendezvénybiztosítást]. Az ezen feladatokra tekintettel megbízási díj iránt előterjesztett szolgálati panaszát az alperes vezetője a szám
- számú határozatával elutasította. A kereset és a védirat [2] A felperes keresetében az alperest a
- december
- napjától
- december
- napjáig terjedő időszakra – a 2 hónap kivételt leszámítva összesen 23 többletfeladat-ellátással érintett hónapra – bruttó 888.950 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. A megbízási díj havi mértékét az illetményalap 100%ában kérte megállapítani. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(1)bekezdés c) pontjára alapította. [3] Az alperes a védiratában elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a megbízási díj összegének a rendvédelmi illetményalap 50%-ára történő mérséklését kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a kereseti kérelem szerinti 888.950 forint megbízási díj és ezen összeg után késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. [5] Döntését – anyagi jogi szempontból – a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjára,
(3)és
(5)bekezdéseire, 102. §
(1)bekezdés b) pontjára, a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
- §
(4)bekezdés c) pontjára, 24. §
(1)bekezdésére, a Rendőrségről szóló
- évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
- §
(1)bekezdés b) pontjára, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
- BMr.)
- mellékletére, a Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.089/2026/7 3 belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/
- (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/
- BMr.)
- §
(6)bekezdésére, továbbá a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
- (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 2., 21., 22., 24-
- és
- pontjaira alapította. [6] Rögzítette, hogy a perbeli esetben a felperes a megbízási díjkövetelés alapjaként meghatározott – az alperes által nem vitatott – többletfeladatokat az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett, működési körzetén kívül, havonta visszatérően és rendszeresen teljesítette. A releváns ítélkezési gyakorlatot is figyelembe vevő érvelése szerint a munkáltatónak az a joga, hogy a felperest a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását és a díjazásra való jogosultságát. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör feladatainak ellátását. Hangsúlyozta, hogy a felperesi kimutatás szerinti többletfeladatok közül különösen a járőrözés az, ami tartós és rendszeres elvonást jelent a körzeti megbízotti feladatoktól és semmiképp sem tekinthető eseti jellegűnek, vagy kivételesnek. A különleges jogrend és az Rtv.-ből eredő, a körzeti megbízottat terhelő intézkedési kötelezettségéből fakadó feladatellátás sem ad arra lehetőséget a munkáltatónak, hogy a nem eseti jellegű elvonásra és a kinevezés szerinti beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátására díjazás nélkül kerüljön sor. E körben – az alkalmazott jogszabályok, normatív utasítások és a bírói gyakorlat alapján – arra a következtetésre jutott, hogy a járőri, járőrszolgálati feladatok egyértelműen nem tartoznak a körzeti megbízotti beosztásba. Hangsúlyozta, ezen a jogértelmezésen a KMB Szabályzat
- augusztus
- napján hatályba lépett módosítása sem változtat, mert egy ilyen megközelítés a magasabb rendű, ekkor még nem módosított jogszabályokkal és a Jat. előírásaival is ellentétes lenne. A
- február
- napját – a Hszt.
- §-ának módosítását – követő perbeli időszak vonatkozásában a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a jelentős többletterhelés mint új fogalmi elem szintén megvalósult; a Hszt.
- §
(1)bekezdés b) pontjának normaszövege pedig nem rontja le a felperes megbízási díjra való jogosultságát. [7] A megbízási díj összegszerűsége körében rögzítette, hogy a rendszeres, jelentős mértékű többletfeladat-ellátás az alperes által sem vitatott kimutatásokból megállapítható volt. A felperes körzeti megbízotti feladatai ellátására mindez hátrányosan hatott; több beosztáshoz is tartozó sokrétű többletfeladatot kellett ellátnia, ezért az illetményalap 100%-ával megegyező mértékű megbízási díjigény nem eltúlzott. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [8] Az alperes a fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan a megbízási díjnak az illetményalap 50%-os mértékére történő csökkentését kérte. Jogszabálysértésként a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontját és
(5)bekezdését jelölte meg. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályok alkalmazásával téves következtetés alapján állapította meg, hogy a felperes a körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozó, más munkakörökhöz kapcsolódó feladatok ellátásáért megbízási díjra jogosult. Érvelését arra alapította, hogy a 30/
- BMr.
- Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.089/2026/7 4 mellékletében a szolgálati beosztások megnevezése található csupán, azok tartalmára vonatkozóan semmilyen norma nem rögzít követelményeket. Az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon értelmezte a Hszt.
- §
(1)bekezdés b) pontját a kereset
- február
- napjától kezdődő időszakra vonatkozó elbírálása során. Tévesen állapította meg, hogy az nincs összefüggésben a Hszt.
- §-ában meghatározott megbízás rendelkezéseivel és az ellentételezés nem feleltethető meg a megbízási díjnak.
- február
- napjától a megbízási díj együttes feltételeivé vált a többletmunka és a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén kívüli feladatellátás, amely a felperes vonatkozásában nem áll fenn. [9] A másodlagos fellebbezési kérelme körében kifejtette, hogy a megbízási díj megállapításánál fő szempont a végzett feladattal való arányosság. Az elsőfokú bíróság a megbízási díj 100%-os mértékének ítéleti megállapításával megsértette a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/
- (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 33/
- BMr.)
- §
(2)bekezdését, valamint a 31/2015. BMr. 35. §
(6)bekezdését, okszerű mérlegelés esetén a megbízási díj a rendvédelmi illetményalap 50%-os mértékében lett volna megállapítható. Érvelése alátámasztásaként hivatkozott a Kúria Mfv.II.10.507/2015/4., Mfv.II.10.267/2015., Kf.III.39.019/2021/5., valamint Mfv.II.10.516/
- számú döntéseire. [10] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy az alperes a fellebbezésében nem hozott fel olyan körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság ne vizsgált volna, a megállapított tényállást pedig nem vitatta. A megbízási díj mértékével összefüggésben a komoly többletteherre, a különböző típusú feladatok ellátására és az időben is jelentős mértékű többletfeladat-ellátásra hivatkozott. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [11] A fellebbezés nem alapos. [12] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjának és
(5)bekezdésének megfelelő alkalmazásával, a Kúria e tárgykörben hozott határozatainak figyelembevételével megalapozottan és jogszerűen kötelezte az alperest a kereseti kérelemben megjelölt összegű megbízási díj megfizetésére. Döntésével a másodfokú bíróság egyetértett, a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakra mutat rá. [13] Helyesen észlelte a törvényszék, hogy 2022. augusztus 12. napján hatályba lépett a KMB Szabályzat – több rendelkezést is érintő – módosítása, továbbá ezt meghaladóan Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.089/2026/7 5 2023. február 1. napjával a Hszt. 71. §
(3)bekezdésének szövege is változott, melyre figyelemmel külön vizsgálta ezen időszakokat. [14] Az elsőfokú bíróság okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által végzett járőri, járőrszolgálati és egyéb – a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett – szolgálati feladatok a kinevezése szerinti beosztásához nem tartoztak. Az alperesnél a felperes körzeti megbízotti beosztása az állománytáblában rendszeresített, egyúttal a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás, ily módon munkakörének kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség. A rendvédelmi szerveknél, így az alperesnél ellátandó beosztások kógensek, azok szervezeti hierarchiája, besorolása jogilag rendezett; a KMB Szabályzat, valamint a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
- (III. 24.) ORFK utasítás rendelkezéseiből is egyértelműen következik, hogy a körzeti megbízotti feladatok és a járőr feladatok ellátása elválik egymástól. [15] A munkáltató esetenként valóban utasíthatja a felperest a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére, ezzel azonban nem sértheti a kinevezése szerinti beosztását és a beosztástól eltérő feladat tartós ellátása következtében a díjazásra (ellenszolgáltatásra) való jogosultságát. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával csak az állománytáblában rendszeresített beosztáson belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja köteles ellátni. Jogellenesnek számít az a gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4.). [16] A Fővárosi Ítélőtábla a körzeti megbízott és a járőr beosztás elhatárolása, különbözősége körében – még a KMB Szabályzat és a Hszt. korábbi szövege alapján kidolgozott – bírói joggyakorlattal, annak változatlan alkalmazhatóságával egyetértett (Kúria Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4.). A Hszt. és a 30/
- BMr. szabályozásának sérelme nélkül nem lehet olyan értelmezésre jutni, miszerint a körzeti megbízotti beosztás a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát magában foglalja, hiszen az a Jat.
- §
(1)bekezdésébe ütközne, vagyis a korábbi következetes jogértelmezésen a KMB Szabályzat
- augusztus
- napjától hatályos módosítása sem változtatott. Az alperes által nem vitatott feladatkimutatás szerint a felperes lényegében minden hónapban több alkalommal teljesített többletfeladatokat, főként járőrszolgálatot. E körben pedig továbbra is érvényes, hogy amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Kf.VII.45.076/2022/4., Kf.VII.45.006/2022/4.). [17] Az alperes fellebbezésben kifejtett azon érvelése, miszerint a közrendvédelmi járőrszolgálat olyan szolgálati forma, amely több szolgálati beosztásnak – így a körzeti megbízotti beosztásnak – is részét képezi, az elsőfokú ítélet helytálló megállapításainak megdöntésére nem volt alkalmas. Egyrészt a KMB Szabályzat
- pontja szerint a körzeti megbízotti szolgálat is egy szolgálati forma, amelyhez a 30/
- BMr. külön szolgálati Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.089/2026/7 6 beosztást rendel, ugyanígy a járőrszolgálat is egy olyan szolgálati forma, amelyhez – a 30/
- BMr. alapján – külön szolgálati beosztások tartoznak. [18] Az alperes által nem vitatott feladatkimutatásból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen, minden hónapban végzett többlettevékenységet. A többletfeladatok e gyakorisága azok jelentős mértékét, az alperes által a fellebbezésben nem cáfolt jelentős többletterhelést alátámasztja. Erre tekintettel a Hszt.
- §
(3)bekezdésének
- február
- napjával történt módosítása a kereset jogalapját a második perbeli időszakra nézve nem döntötte meg. A Hszt.
- §
(1)bekezdés b) pontjának
- február
- napjától hatályos módosítása a hivatásos állomány tagját általános jelleggel a megbízási díjra való jogosultságból nem zárja ki, ezen értelmezéssel a megbízási díj jogintézménye [Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja, valamint
(3)bekezdése] kiüresedne, így a Hszt. 102. §
(1)bekezdés b) pontjának csak olyan értelmezése lehet helyes, amely a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alkalmazásának is teret enged, az a Hszt. 71. §
(3)bekezdésében meghatározott többletfeltétellel együtt értékelendő. [19] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a teljes kereseti időszak vonatkozásában helyesen állapította meg, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb feladatok ellátása a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelendő, amely megalapozza a Hszt. 71. §
(5)bekezdése szerinti megbízási díjat. [20] Az alperes fellebbezésében kérte másodlagosan a megbízási díj összegének az illetményalap 50%-os mértékére történő mérséklését. Az ítélőtábla ezzel összefüggésben rámutat, hogy a megbízási díj összegszerűsége tekintetében az alperes az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörben hozott döntését támadta, azonban elmulasztotta megjelölni az ehhez a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja által megkövetelt eljárási jogszabálysértést; sőt e tekintetben határozott fellebbezési kérelmet sem fogalmazott meg. E mulasztás következtében az ítélőtábla felülbírálati jogköre kizárólag arra terjedhetett ki, hogy az elsőfokú bíróság a díj összegének megállapítása során megsértette-e az alperes által felhívott anyagi jogi rendelkezéseket: a Hszt. 71. §
(5)bekezdését, a 33/
- BMr.
- §
(2)bekezdését, valamint a 31/2015. BMr. 35. §
(6)bekezdését. A fellebbezés azonban e körben sem volt megalapozott, miután nem fejtette ki, hogy az általa előadottak ezen jogszabályhely megsértését miként és milyen oksági összefüggés mentén támasztják alá. Az ítélőtábla rögzíti, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladat ellátásának ténye – és
- február
- napjától kezdődően annak Hszt.
- §
(3)bekezdése szerinti jelentős mértéke – önmagában, a törvény erejénél fogva (ex lege) megalapozza a megbízási díjra való jogosultságot, legalább annak törvényben rögzített minimumösszegében. A díj konkrét mértékének meghatározása – a törvényi keretek között – az irányadó ítélkezési gyakorlat (Kf.VII.37.780/2020/5.) szerint a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, amelyet a bíróság csak a mérlegelés jogszerűségének szempontjából vizsgálhat felül. [21] Miután az alperes a megbízási díj összegét nem állapította meg és nem fizette meg a peres eljárást megelőzően, annak mértékéről a bíróság volt jogosult mérlegelési jogkörében dönteni. Az elsőfokú bíróság a rendvédelmi illetményalap 100%-ában meghatározott díjjal a mérlegelés törvényi kereteit nem lépte túl és a vonatkozó jogszabályi Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.089/2026/7 7 rendelkezéseket sem sértette meg, hangsúlyosan vette figyelembe a többletterhelést és a felperes eredeti beosztása szerinti feladatai háttérbe szorulását. Az ítéleti mérlegelés vitatása esetén az alperesnek – a megfelelő eljárási jogszabálysértés megjelölése mellett – a 31/2015. BMr. 35. §
(6)bekezdésével összhangban álló konkrét tényekkel és érvekkel kellett volna alátámasztania, hogy az összegszerűség megállapítása milyen okból jogellenes. E körben ki kellett volna munkálnia, hogy az elsőfokú bíróság hol vétett mérlegelési hibát, és melyek azok a figyelmen kívül hagyott körülmények, amelyek más összegszerűségi eredményre vezettek volna. Az alperes érvelése téves, amely szerint az ellátott többletfeladatok nem jelentettek tényleges többletterhelést. A többletfeladat-ellátás rendszeres jellege és a körzeti megbízotti alapfeladatok beosztásba nem tartozó egyéb feladatokkal együtt történő változatlan ellátása nem az összegszerűség, hanem a jogalap körében értékelendő. A jogalkotó a megbízási díjat a beosztásba nem tartozó többletfeladat ellátásához, nem pedig a többletteher felmerüléséhez köti; ennek megfelelően a juttatásra az a személy válik jogosulttá, aki a munkakörén kívüli feladatot ellátja. [22] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése értelmében – helyes indokainál fogva – helybenhagyta. [23] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §
(3)bekezdése értelmében a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(3)bekezdés a) pontjára, 3. §
(1)bekezdés a) pontjára és
(4)bekezdésére figyelemmel állapította meg a felperes által kért összegben. [24] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(1)bekezdésében és 46. §
(1)bekezdésében meghatározott 71.116 forint összegű fellebbezési illeték az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán a Kp. 99. §
(3)bekezdése értelmében a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 96. §
(1)bekezdés b) pontja, 102. §
(1)és
(6)bekezdései alapján az állam terhén marad. [25] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó
- §-a értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [26] Záró rész Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(1)bekezdése zárja ki. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.089/2026/7 8 Budapest,
- május
- dr. Rácz Krisztina s.k. dr. Józsa Ágnes s.k. dr. Robotka Imre s.k. a tanács elnöke bíró bíró