A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.248/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Horváth Tamás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Gáldi Nóra ügyvéd cím2 Az alperes: Magyar Államkincstár cím3 Az alperes képviselője: Dr. Horváth Linda Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: támogatási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 108.K.704.175/2023/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.35.248/2024/2-1 2 Rendelkező rész A Kúria felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A elsőfokú hatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnek, mint köznevelési intézményfenntartónak
- évre BPM-ÁHI/4056-2/
- számú határozatával 2.467.447 Ft többlettámogatást állapított meg. [2] A felperes a határozattal szemben előterjesztett fellebbezésében kifogásolta, hogy az elsőfokú hatóság az intézményi gyermekétkeztetés jogcímén járó támogatás összegét jogszabályellenesen állapította meg, döntése sérti a Magyarország
- évi központi költségvetéséről szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.)
- melléklet II.2.13.
- pontját, mivel az alkalmazott (fenntartói szinten számított) számítási mód alapján megállapított támogatási összeg sokkal kevesebb, mint az intézményenként számított és azután összesített támogatási összeg. [3] A fellebbezés folytán eljárt alperes ÖNKFO/468-2/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta megállapítva, hogy az elsőfokú hatóság a jogszabályi előírásnak megfelelően számította ki a támogatási összeget, mivel a számított dolgozói létszámot nem intézményi, hanem fenntartói szinten kell megállapítani a Kvtv.-ben előírt, a fenntartó összes intézményében étkeztetett gyermeklétszám, továbbá a gyermekétkeztetést ellátó feladatellátási helyek figyelembevételével. [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [6] Indokolása szerint peres felek a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(2)bekezdése alapján irányadó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés d) pontja szerinti rövidített indokoláshoz a
- június
- napján tartott tárgyaláson hozzájárultak, így az elsőfokú ítélet csak a jogszabályokra hivatkozást tartalmazta, a Kvtv.
- melléklet I.1.4.3., I.1.7.1., I.1.7.2., I.1.7.3.,
- melléklet II.47.1.4.1.1., II.47.1., II.47.3., II.47.4., II.47.
- pontjaira, a Kp.
- §
(1)-
(2)bekezdéseire, 86. §
(1)bekezdésére, 88. §
(1)bekezdés a) pontjára,
- §-ára, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ára,
- §
(1)bekezdésére, 102. §
(1)bekezdésére, 279. §
(1)bekezdésére hivatkozást. A befogadás iránti kérelem Kúria VI.Kfv.35.248/2024/2-1 3 [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 121. §
(1)bekezdése alapján a jogerős ítéletnek elsődlegesen a közigazgatási cselekményre kiterjedő hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra, új határozat hozatalára kötelezését; másodlagosan a hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [8] Felülvizsgálati kérelme befogadhatósága körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont,
- aa)és
- ab)alpontjaira hivatkozott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Kvtv. 2. melléklet III.47.4. pontját, a 8. melléklet II.2.13.2. pontját, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nktv.) 1. §
(1)bekezdését, 46. §
(3)bekezdését,
- §
- pontját, mely jogszabálysértések alapot adnak a felülvizsgálati kérelme befogadására. A Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti feltétel fennáll, azt a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása indokolja. Tekintettel arra, hogy az alperes a Kvtv. gyermekétkeztetés támogatásával kapcsolatos rendelkezését eltérő módon értelmezi, a joggyakorlat egységét, illetve továbbfejlesztését biztosítaná a Kúria jogszabályértelmezésre vonatkozó iránymutatása. Emellett a per tárgyát képező jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége is indokolja a felülvizsgálati kérelem befogadását, mivel a helyes számítási mód meghatározása az alperes és az összes nem állami köznevelési intézmény fenntartó számára iránymutatást jelentene. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve Kúria VI.Kfv.35.248/2024/2-1 4
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [13] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [14] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá az irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [15] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [16] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. Jelen eljárást érintően a Kvtv. gyermekétkeztetés támogatásával kapcsolatos rendelkezésének eltérő értelmezésére hivatkozás nem támasztja alá a joggyakorlat egységének a megbomlását, illetve a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességét. [17] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan kérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogszabály alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű jogkérdést a felülvizsgálati kérelemben nem tudott megjelölni. [18] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont] a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes nem támasztotta alá, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma a társadalom széles körét érintené, a jogkérdés a saját ügyén túlmutatna, továbbá arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek Kúria VI.Kfv.35.248/2024/2-1 5 ugyanezen jogkérdésben, amelyeknek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. A felperes semmivel nem támasztotta alá, hogy az általa hivatkozott helyes számítási mód meghatározása az alperes és az összes nem állami köznevelési intézmény fenntartó számára iránymutatást jelentene, így ez a befogadás alapjául nem szolgálhat. [19] Az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy sem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes ezen pontra hivatkozással nem kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria áttekintve a jogerős ítéletet megállapította, hogy a Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 347. §
(1)bekezdés d) pontja lehetőséget ad arra, hogy a felek hozzájárulása esetén az ítélet rövidített indokolást tartalmazzon. A Pp. 347. §
(2)bekezdése szerint a rövidített indokolás kizárólag a bíróság által megállapított tényeket, a felek per tárgyára vonatkozó kérelmét, nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és a rövidített indokolás törvényi feltételeire utalást tartalmazza. Jelen felülvizsgálattal érintett eljárásban peres felek lemondtak arról a jogukról, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában számot adjon a bizonyítékok értékeléséről és a levont következtetés jogi indokolásáról. Ennek hiányában a felperes által megjelölt jogszabálysértések, a Kvtv. gyermekétkeztetés támogatásával kapcsolatos rendelkezése eltérő értelmezésének megállapítására nincs mód. [21] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogási okra nem hivatkozott, így jogkérdésben való eltérés megjelölésének hiányában sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [22] Mindezek folytán Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [23] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [24] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Kúria VI.Kfv.35.248/2024/2-1 6 Budapest,
- október
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő