Pfv.21243/2024/5 – Kúria

(3)bekezdéséből következik a közérdekű adatigénylés tartalmával szemben támasztott azon követelmény, hogy abból egyértelműen meghatározható legyen: az igénylő pontosan mely adat kiadását kéri. Az igényelt adatok megjelölését kellően pontosnak kell tekinteni minden olyan esetben, ahol az igénylés részleteinek összessége alapján megállapítható az igényelt adatok köre. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.243/2024/

1. A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: Haszán Zoltán (cím) A felperes képviselője: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Palatics Edit ügyvéd) Az alperes: Külgazdasági és Külügyminisztérium (1027 Budapest, Bem rakpart 47.) Az alperes képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: dr. Balsai István ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.179/2024/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 39.P.20.135/2024/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 114.300 (száztizennégyezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kúria IV.Pfv.21.243/2024/5 2 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes 2023-ban az alperes budapesti épületében és Brüsszelben sajtótájékoztatókat tartott, amelyekre a sajtószervek szerkesztőségeit e-mail-ben hívta meg. Az újságírók a részvételi szándékukat e-mail-ben jelezhették, a sajtótájékoztatón pedig beléptetést követően vehettek részt. [2] A felperes
4. december 4-én a következő közérdekű adatok kiadását kérte az alperestől: 2023-ban a Szijjártó Péter részvételével a Külügyiminisztériumban tartott, illetve Brüsszelben összehívott sajtótájékoztatókra mely szerkesztőségeket hívták meg (a továbbiakban:
5. számú kereset), és kik vettek részt azokon a sajtó részéről (a továbbiakban:
6. számú kereset). [3] Az alperes a
7. december 19-én válaszában közölte, hogy minden sajtótájékoztató esetén – itthon és külföldön is – gondoskodik arról, hogy minden újságíró élőben követhesse az eseményeket, és utána is korlátlanul, teljes egészében hozzáférhessenek a vonatkozó tartalmakhoz. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes az
8. és
9. számú keresetben az előzetes adatkiadás iránti kérelmével egyező adatok kiadására kérte az alperest kötelezni. A keresetet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
10. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
11. §
12. pontjára,
13. §

(1)bekezdésére alapította. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelme szerint az

1. számú kereset azért alaptalan, mert a kért adatokat nem kezeli, arra az eljárására irányadó jogszabályok és szervezetszabályozó eszközök alapján nem is köteles. A 2023-ban megtartott sajtótájékoztatókra szóló meghívókat törölte, törölt adat helyreállítására nem kötelezhető. A
2. számú keresetben foglalt adatok személyes adatoknak minősülnek, amelyeket a felperes akkor sem ismerhetne meg, ha az adatokat kezelné. Nem vezet nyilvántartást a sajtótájékoztatón megjelent személyekről sem, a kért adatokat nem kezeli. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest azon közérdekű adatok kiadására kötelezte, hogy 2023-ban Szijjártó Péter részvételével a Külügyminisztériumban tartott, illetve Brüsszelben összehívott sajtótájékoztatókra mely szerkesztőségeket hívták meg, és mely szerkesztőségek vettek részt azokon a sajtó részéről. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint az alperes sajtókommunikációjával összefüggésben keletkezett adatok az Infotv.
3. §

(5)bekezdése alapján közérdekű adatnak minősülnek. Nem volt vitatott a perben, hogy a sajtótájékoztatókra az alperes e-mailekben hívta meg a szerkesztőségeket, az alperesnél e-mailben kellett jelezni a megjelenési szándékot is. Ennélfogva volt olyan időpont, amikor az alperes kezelte a meghívott szerkesztőségek és a szerkesztőségek részéről a részvételi szándékot jelző természetes személyek nevét. Az alperest a Külgazdasági és Külügyminisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatáról szóló Kúria IV.Pfv.21.243/2024/5 3 1/

1. (I. 9.) KKM utasítás (a továbbiakban: iratkezelési szabályzat)
2. számú függelék „Kommunikáció, sajtó, média” című fejezet A1001 (tömegkommunikációval, médiával kapcsolatos iratok, sajtónak adott tájékoztatók) és a A1006 (rendezvények előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos iratok) tételszáma alatt foglalt dokumentumok tekintetében őrzési kötelezettség terhelte. Ebből következően az alperes érdekében állt annak bizonyítása, hogy kért adatokkal azért nem rendelkezik, mert azokat törölte. Az alperes e tényállítását nem bizonyította, bizonyítási indítványt sem terjesztett elő. Mivel az alperes a kért közérdekű adatok kezelésére jogszabály alapján köteles, ezért kiadásukra abban az esetben is kötelezhető, ha azokat törölte, mert nem minősül új adat előállításának az őrzési kötelezettség ellenére törölt közérdekű adatok helyreállítása. A
3. számú kereset helyes értelmezése szerint az adatigénylés nem a sajtótájékoztatón megjelent természetes személyek nevének, hanem a szerkesztőségek közlésére irányult. Az alperes az adatigénylés pontosítására a pert megelőzően a felperest nem hívta fel, ezért annak pontatlanságára a perben már nem hivatkozhat. Az alperes az épületébe belépő személyek adatait kezeli, a sajtótájékoztatóra emailben regisztrált személyek alapján pedig megállapítható, hogy a belépők mely szerkesztőségtől érkeztek. A meghívók, a regisztrációk és a belépési adatok alapján ezért a
4. keresetben foglalt adatkérés is teljesíthető. Az
5. és a
6. számú kereset teljesítése nem minősül új adatsor létrehozásának sem, az adatigénylés kizárólag a létező, kezelt adatokból egyes adatok kigyűjtésére vonatkozik, amire hivatkozással azonban az
7. és a
8. számú kereset teljesítése sem tagadható meg. Mivel a bíróságnak minden esetben törekednie kell az egyértelmű tartalmú, végrehajtható határozat meghozatalára, ezért az ítélet rendelkező részét a
9. számú keresettől részben eltérő szövegezéssel megfogalmazva kötelezte az alperest a meghívott és a részt vevő szerkesztőségek nevének kiadására. [8] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokai szerint a közérdekű adat kiadása iránti kereset elutasítását nem alapozza meg az alperes azon érvelése, hogy a meghívottakról és a résztvevőkről nem vezet nyilvántartást, ebből nem következik, hogy az alperes a kért adatokat nem kezeli. Az a perben nem volt vitás, hogy volt olyan korábbi időpont, amikor az alperes a kért adatokat kezelte, alperest az iratkezelési szabályzat
10. számú függelék A1001 és a A1006 tétele alapján a sajtótájékoztatókra kiküldött meghívók és az azokra megküldött regisztrálók tekintetében őrzési kötelezettség terheli, az adat törlésére hivatkozó fél érdeke a törlés tényének bizonyítása. Az alperes e tényállítását nem bizonyította, ezért tényként az állapítható meg, hogy a kért adatok az alperes rendelkezésére állnak. Ennélfogva az ügy érdemi eldöntése szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy az elsőfokú bíróság az alperes adathelyreállítási kötelezettségéről tévesen foglalt állást. Az alperes által kiküldött meghívók alapján az
11. számú keresetben foglalt adatok kiadása ezért nem volt megtagadható. Az elsőfokú bíróság arra is helytállóan következtetett, hogy a
12. számú kereset – a szöveg kontextusát is figyelembe véve – nem a sajtótájékoztatón megjelent természetes személyek, hanem szerkesztőségek nevének kiadására irányult, ugyanis ez az adat hordoz az alperes és a sajtó viszonyával összefüggő érdemi információt. Amennyiben az adatigénylés ezen tartalma az alperes számára nem volt egyértelmű, akkor az Infotv.
13. §

(3)bekezdése alapján felhívhatta volna a felperest az adatigénylése pontosítására. Ennek elmulasztása miatt a felperesre kedvezőbb logikai értelmezést az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül fogadta el. Az alperes kezeli a regisztráló és az épületbe belépő természetes személyek adatait is, a beléptetéshez szükséges adatokat az alperes szolgáltatta a regisztrációs e-mailek alapján, ennélfogva az alperes kezelte azt az adatot, hogy a belépésre jogosult természetes személy mely szerkesztőséget képviselte. A belépési adatok alapján megállapítható az épületbe belépő természetes személyek neve, az alpereshez küldött regisztrációs e-mailekből pedig a Kúria IV.Pfv.21.243/2024/5 4 természetes személy által képviselt szerkesztőség, a két irat adattartalmának összevetése alapján a 2. számú kereset is teljesíthető és nem minősül új adatsor létrehozásának sem. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [9] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a kereseteket utasítsa el. Megsértett jogszabályként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 263. §-át és 279. §-át, 370. §

(1)bekezdését, 371. §

(1)bekezdés b) pontját, az Infotv.

1. §
2. pontját,
3. §

(1)bekezdését és a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
2. §

(1)bekezdését jelölte meg. [10] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a másodfokú bíróság a felülbírálati jogkörének gyakorlása során a Pp. 370. §

(1)bekezdést és a Pp. 371. §

(1)bekezdés b) pontjában foglalt korlátokat figyelmen kívül hagyva állapította meg tényként, hogy az alperes a kiadni kért adatokat kezeli. Az elsőfokú bíróság nem vonta kétségbe az alperes azon tényállítását, hogy az adatokat törölte, jogi álláspontja szerint az alperest helyreállítási kötelezettség terheli. Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének ezen indokait nem támadta, az elsőfokú bíróság jogi indokaitól a másodfokú bíróság a fellebbezésben fel nem hozott indokok alapján tért el. Az elsőfokú bíróság az Infotv. 3. § 5. pontját és 26. §

(1)bekezdését megsértve foglalt állást akként, hogy az alperes a megismerni kívánt adatok helyreállítására lenne köteles. Az elsőfokú bíróság az ítéletében nem adott számot arról, hogy törölt adatok helyreállítása a jövőben miként lenne lehetséges, az erre utaló spekulatív következtetése sérti a tényállás szabad megállapításának elvét és a bizonyítékok mérlegelésének szabályait [Pp.

1. §,
2. §]. Abból, hogy a Kúria precedens határozata szerint a felperes köteles bizonyítani a kért adatok kezelését (Pfv.IV.21.461/2021/12.), egyúttal az is következik, hogy az alperesre a törölt adat helyreállíthatóságának bizonyítása nem hárítható át. Jelen ügyben fel sem merül a törölt adatok helyreállíthatósága, ezt a tényt egyik fél sem állította, ilyen tartalmú megállapítást ezért az elsőfokú bíróság nem tehetett volna. [11] A
3. számú keresetet az alperes a magyar nyelv szabályai alapján értelmezve jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a sajtótájékoztatón megjelenő újságírók nevét kívánja megismerni. Ez az adatigénylés személyes adat megismerésére irányul, kiadására az alperes jogszabályi felhatalmazás hiányában nem köteles. A jogerős ítélet
4. számú keresetnek helyt adó rendelkezése ezért sérti az Infotv
5. §
6. pontját, valamint a
7. §

(1)bekezdését. A jognyilatkozatok értelmezése során az eljárt bíróságok a Ptk. 6:8. §

(1)bekezdését megsértve kizárólag a nyilatkozó felperes feltehető akaratát értékelték, nem vették figyelembe, hogy a címzett alperesnek miért kellett volna az igénylést a szavak általános jelentésétől eltérően értelmeznie. A közérthetőség és a végrehajthatóság érdekében az eljárt bíróságok szükségesnek tartották a pontosabb megfogalmazást, ami cáfolja a jogerős ítélet azon megállapítását, hogy az adatigénylés értelmezése a felperes feltehető akarata alapján egyértelmű. A bíróság „pontosítására” nem lett volna szükség, ha az adatigénylésből a felperes feltehető akarata kétségmentesen kitűnik. Mivel az adatigénylés értelmezése az alperes számára egyértelmű volt, ennélfogva annak pontosítását sem tartotta szükségesnek, a 2. számú keresetben foglaltakat – a nyelvtani értelmezéstől eltérve – az eljárt bíróságok minősítették „pontatlannak”. Az alperest ezért az Infotv. 28. §

(3)bekezdésében foglalt kötelezettség nem terhelte, a pert megelőzően az adatigénylés pontosítására történő felhívás elmaradása az alperes terhére nem róható. [12] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria IV.Pfv.21.243/2024/5 5 [13] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint. [14] A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. §

(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát. [15] Ennek megfelelően a Kúria az alperes felülvizsgálati kérelme alapján először abban a kérdésben foglalt állást, hogy az alperes által megjelölt eljárási és anyagi jogszabályokat [Pp. 370. §

(1)bekezdés, 371. §

(1)bekezdés b) pont, Infotv.

1. §
2. pont,
3. §

(1)bekezdés] sértve kötelezték az eljárt bíróságok az 1. számú keresetben foglalt adatok kiadására. [16] Az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [17] A közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat – összhangban az Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdésével és a VI. cikkével – az Infotv. tartalmazza. Az Infotv. a 28-

1. §-ában szabályozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. [18] Az adatigény megtagadása esetén az Alkotmánybíróság 3252/
2. (XII. 6.) AB határozat Indokolásának [28] bekezdése szerint „a bírói felülvizsgálat elsődlegesen arra irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e. Ha az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok, akkor bírói felülvizsgálat másodlagosan arra kérhető, hogy az adatigényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigényben megjelölt közérdekű adatokat. Végül pedig annak vizsgálatát jogosult az adatigénylő kérni, hogy ha valóban sor került közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok kezelésére, akkor az adatigény teljesítését az adatkezelő jogszerűen tagadta-e meg”. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog a közfeladatot ellátó szerv által ténylegesen kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot biztosítja {Indokolás [38]}. Amennyiben az adat létezik, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül (Infotv.
3. § 5.,
4. pontja) és a kérelmező azt kezeli, azaz gyűjti, felveszi, rögzíti, rendszerezi, tárolja (Infotv.
5. §
6. pontja), továbbá az adat azonnal elérhető, „készen és rendelkezésre áll”, az adatközlés kötelezettsége nyilvánvalóan fennáll {13/
7. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [46]}. [19] Az eljárt bíróságok helytállóan indultak ki abból, hogy Kúria következetes gyakorlata szerint a közérdekű adat kiadása iránti igény teljesítése megtagadásának jogszerűségét és a megtagadás indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania, a felek közötti vita esetén azonban ezt meg kell előzze a felperes részéről annak a ténynek a bizonyítása, hogy a kiadni kért adatot az alperes kezeli. A közérdekű adat kezelése esetén az adatkezelőt csak létező és általa ténylegesen kezelt adat kiadására (közlésére) lehet kötelezni. Ha az adatkezelő az adat létezését (kezelését) vitatja, azt az adatigénylő köteles bizonyítani (Pfv.IV.20.421/2021/7., Pfv.IV.21.461/2021/12., Pfv.IV.20.035/2023/6.). [20] A Kúria jogértelmezése szerint a felülbírálati jogkör korlátainak megsértése nélkül következtetett a másodfokú bíróság arra, hogy az alperes a kereset tárgyát képező adatok törlésének tényét nem bizonyította. [21] A Pp.
8. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a

(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §

(1)bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. A Pp. 371. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerint a fellebbezésben fel kell tüntetni fellebbezéssel Kúria IV.Pfv.21.243/2024/5 6 támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését vagy részét, továbbá a határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül. A Pp. főszabálya tehát a kérelemre történő felülbírálat, amely összhangban van a felek rendelkezési jogával, az pedig a fellebbezés tartalmi követelményeinek körében rögzített [Pp. 371. §

(1)-

(2)bekezdés]. A fellebbezési korlátot tehát nemcsak az képezi, hogy a fellebbező milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy azt milyen indokkal teszi (Pfv.IV.21.160/2023/7.) [22] Ugyan jelen perben az elsőfokú bíróság a keresetek elbírálása során az elsőfokú ítélet indokolásában valóban kitért arra, hogy az alperest az eljárására irányadó jogszabály alapján adatkezelési kötelezettség terheli, emellett azonban az elsőfokú ítélet [36] bekezdésében egyértelműen állást foglalt arról is, hogy az alperes az adatok törlésének tényét – bizonyítási érdeke ellenére – nem bizonyította. Az elsőfokú bíróság ítéletének említett indokai kétségmentesen cáfolják az alperes azon felülvizsgálati érvelését, miszerint az elsőfokú bíróság az adattörlés tényét nem vonta kétségbe. A másodfokú bíróság elsőfokú ítéletben foglaltakkal azonos jogi következtetése szerint az alperes az adattörlést nem bizonyította, ennélfogva alaptalan az alperes azon felülvizsgálati érvelése, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi következtetését e körben erre irányuló fellebbezés hiányában és a Pp. 370. §

(1)bekezdését és a 371. §

(1)bekezdés b) pontját megsértve bírálta felül. [23] Mivel a felülvizsgálat tárgya a Pp. 406. §

(1)bekezdése alapján a jogerős ítélet, ezért nem vezethet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséhez és az

1. számú kereset elutasításához azon felülvizsgálati kérelemben foglalt érvelés sem, hogy az elsőfokú bíróság az Infotv.
2. §
3. pontját, illetve a
4. §

(1)bekezdését sértve következtetett az alperes adathelyreállítási kötelezettségére. A másodfokú bíróság ugyanis a törölt adatok helyreállíthatóságával összefüggésben az elsőfokú bíróság indokait „nem tartotta fenn”, e körülménynek a fent kifejtett indokok alapján nem is tulajdonított ügydöntő jelentőséget, ezért a jogerős ítéletnek nincs az alperes adathelyreállítási kötelezettségével összefüggő indoka. [24] Ezt követően a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy a sajtótájékoztatókon részt vevő szerkesztőségek nevének kiadására az eljárt bíróságok az alperes által megjelölt anyagi jogszabályokat megsértésével kötelezték-e. [25] Az Infotv. 28. §

(3)bekezdése szerint ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő legfeljebb 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénylőt az igény pontosítására. A pontosításra való felhívás megtételétől az erre adott válasznak az adatkezelőhöz való beérkezéséig terjedő időtartam az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele. [26] Az Infotv. 28. §

(3)bekezdéséből következően a közérdekű adatigénylés tartalmával szemben támasztott törvényi követelmény, hogy az kellően pontos legyen; abból egyértelműen meghatározható legyen, hogy az igénylő mely adatot szeretné megismerni. Az Infotv.

1. §-ához fűzött indokolás szerint „… [a]z igényelt adatok megjelölését kellően pontosnak kell tekinteni minden olyan esetben, ahol az igénylés részleteinek összessége alapján megállapítható az igényelt adatok köre”. Amennyiben az adatigénylés megfogalmazása alapján az igényelt adat egyértelműen nem azonosítható, az adatigénylés címzettje abban az elsődleges kérdésben sem tud állást foglalni, hogy a kért adat közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, nem tudja megítélni, hogy az igényelt adat a tevékenységével kapcsolatos-e, illetve az mely tevékenységével kapcsolatos. Az igényelt adat egyértelmű azonosíthatósága a közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat kiadására kötelező jogerős bírósági döntés végrehajthatóságának is feltétele (Pfv.IV.20.425/2024/6.). Kúria IV.Pfv.21.243/2024/5 7 [27] Jelen ügyben megállapítható, hogy nem az alperes hivatkozott az adatigénylés pontatlanságára, hanem az eljárt bíróságok következtetése volt az, hogy a felperes
2. számú adatigénylésének megfogalmazása azért „nem volt teljesen szabatos”, mert az adatigénylés a szöveg összefüggéseit is figyelembe véve valójában a nyelvtani értelmezéstől eltérő adatok kiadására irányult. Helytállóan hivatkozott ezért az alperes arra a felülvizsgálati kérelemben, hogy – a jogerős ítélet indokaival szemben – az alperest az Infotv.
3. §

(3)bekezdésében foglalt kötelezettség nem terhelte, hiszen számára a felperes által megfogalmazott adatigénylés teljesen egyértelmű volt és az igényelt adatok köre nem vetett fel kétségeket. [28] A jogerős ítélet ezen téves indokának azonban azért nincs ügydöntő jelentősége, mert a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben az eljárt bíróságok nem a Ptk. 6:8. §

(1)bekezdésében foglalt, a jognyilatkozatok értelmezésével összefüggő elvet, hanem az Infotv. 28. §

(3)bekezdésének említett rendelkezéseket alkalmazva következtettek az igénylés részleteinek összessége alapján arra, hogy az adatkérés a sajtótájékoztatón részt vevő szerkesztőségek nevének kiadására irányult. Mivel a másodfokú bíróság az alperes által megsértettként megjelölt jogszabályt [Ptk. 6:8. §

(1)bekezdés] nem alkalmazta, azt az adatigénylés értelmezése során nem is sérthette. A Kúria következetes gyakorlata szerint a jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, ami az első- és a másodfokú eljárásnak egyaránt tárgya volt és amelyre vonatkozóan a jogerős ítélet rendelkezést és indokolást tartalmaz, amely kérdéssel az eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában nem foglalkozhattak, azzal kapcsolatban jogszabálysértést sem követhettek el (Kúria Pfv.I.20.972/2017/14., Pfv.V.21.008/2017/6.). Mivel az alperes által megjelölt anyagi jogszabályt az adatigénylés értelmezése során az eljárt bíróságok nem alkalmazták, azt nem is sérthették. Nem sérti ezért a Ptk. 6:8. §

(1)bekezdését a másodfokú bíróság azon következtetése, hogy az adatigénylés nem sajtótájékoztatón megjelent természetes személyek, hanem az általuk képviselt szerkesztőségek nevének kiadására irányult. A szerkesztőségek neve nem minősül személyes adatnak, ezért az eljárt bíróságok 2. számú keresetnek hely adó ítélete nem sértette az Infotv. 3. § 5. pontját és 26. §

(1)bekezdését sem, az abban foglalt jogértelmezés – személyes adat hiányában – nem ellentétes a Kúria Pfv.IV.20.561/2016/

1. számú precedens határozatban foglalt jogértelmezéssel sem. [29] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette és jogkérdésben nem tért el a Kúria közzétett határozatától, ezért a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [30] 2011. évi CXII. törvény 3. § 5. pont, 26. §

(1)bekezdés, 28. §

(3)bekezdés; [31]

1. évi CXXX. törvény
2. §

(1)bekezdés, 371. §

(1)bekezdés A döntés elvi tartalma [32] Az Infotv. 28. §

(3)bekezdéséből következik a közérdekű adatigénylés tartalmával szemben támasztott azon követelmény, hogy abból egyértelműen meghatározható legyen: az igénylő pontosan mely adat kiadását kéri. Az igényelt adatok megjelölését kellően pontosnak kell tekinteni minden olyan esetben, ahol az igénylés részleteinek összessége alapján megállapítható az igényelt adatok köre. Záró rész Kúria IV.Pfv.21.243/2024/5 8 [33] A Kúria a Pp. 405. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján 3 munkaóra figyelembevételével határozta meg. [34] Az eljárás az 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [35] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [36] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,

1. január
2. Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró