Fpkf.30211/2025/3 – Kúria

(1)bekezdése kógens szabályként foglalja össze a fellebbezés minimális és összekapcsolódó tartalmi elemeit, amelyek meghatározzák a felülbírálat lehetőségének a tartalmi és perjogi kereteit is. Jogszerű a fellebbezés visszautasítása, amennyiben a fél a fellebbezés hiányait a bíróság felhívása ellenére nem pótolja. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Fpkf.III.30.211/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Bajnok István előadó bíró Dr. Gáspár Mónika bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró A hitelező: cím1 A hitelező képviselője: Dr. Klesics és Dr. Tuller Ügyvédi Iroda cím2 Az adós: adós1 Az adós képviselője: Gál & Társa Ügyvédi Iroda cím3 Az ügy tárgya: fizetésképtelenség megállapítása A fellebbezést benyújtó fél: adós Kúria III.Fpkf.30.211/2025/3 2 A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozatának száma: Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.45.034/2025/
2. számú végzés Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés szempontjából releváns tényállás [1] Az elsőfokú bíróság a 4.Fpk.156/2024/
3. számú végzésével megállapította az adós fizetésképtelenségét és főeljárásban elrendelte a felszámolását. E végzés ellen az adós
4. sorszám alatt nyújtott be fellebbezést, amelyet az ítélőtábla az Fpkf.IV.45.034/2025/
5. számú végzésében visszautasított. [2] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az Fpkf.
6. sorszámú végzésében – a fellebbezés visszautasításának terhével – 8 napos határidő tűzésével felhívta az adóst, hogy jelölje meg az anyagi vagy eljárásjogi jogszabálysértést, amely az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását megalapozza, és indokolja meg, hogy az elsőfokú bíróság végzése mennyiben és milyen okból sérti a megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. Az adós azonban a hiánypótlási felhívásra nem tett nyilatkozatot, fellebbezése hiányait a kitűzött határidő alatt nem pótolta. Az ítélőtábla végzése [3] Az ítélőtábla Fpkf.
7. sorszámú végzése ellen az adós élt fellebbezéssel (Fpkf.
8. sorszám), amelyet az ítélőtábla az Fpkf.
9. sorszámú végzésében visszautasított. [4] Határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a Pp.
10. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezés visszautasításának terhével – 8 napos határidő tűzésével – Fpkf.

1. sorszám alatti végzésével felhívta az adóst, hogy pótolja a fellebbezésének hiányosságait, Kúria III.Fpkf.30.211/2025/3 3 jelölje meg a fellebbezése alapjául szolgáló jogszabálysértést és indokolja meg, hogy a végzés mely okból sérti a megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. [5] Az ítélőtábla rögzítette, hogy a végzés szabályszerű kézbesítésére
2. május 16-án került sor, a hiánypótlási felhívás teljesítésére nyitva álló határidő
3. május 26-án eredménytelenül eltelt, az adós a hiánypótlási felhívásra a fellebbezés hiányait a kitűzött határidő alatt nem pótolta, ezért a hiányos fellebbezést visszautasította. Utalt arra, hogy az adós határidő elteltét követően,
4. június 3-án érkezett beadványa a polgári perrendtartásról szóló
5. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
6. §

(1)bekezdése értelmében hatálytalan. A fellebbezés [6] Az adós az ítélőtábla

1. sorszámú végzés ellen előterjesztett Fpkf.
2. sorszámú fellebbezésében a végzés megváltoztatását és az adós fizetésképtelenségének hiányára hivatkozással az eljárást soron kívül megszüntetését kérte a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
3. évi XLIX. törvény (Cstv.)
4. §

(6)bekezdése alapján. [7] Érvelése szerint a hitelező és az adós között létrejött adásvételi szerződésre, valamint az azzal kapcsolatos pénzügyi teljesítésekre tekintettel a fizetésképtelenség feltételei nem állnak fenn. [8] Egyebekben az elsőfokú bíróság 4.Fpk.156/2024/

1. számú végzése ellen Fpk.
2. sorszám alatt benyújtott, valamint az ítélőtábla Fpkf.
3. sorszámú végzése elleni Fpkf.
4. sorszámú fellebbezésében foglaltakat ismételte meg, azzal, hogy fellebbezéséhez – az adásvételi szerződésen felül – utalási igazolásokat is csatolt. [9] A hitelező a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria a fellebbezést a Pp.
5. §

(2)bekezdés d) pontja alapján bírálta el, és azt az alábbiak szerint nem találta alaposnak. [11] A Kúria előrebocsátja, hogy az adós fellebbezésében a felszámolásának elrendeléséről szóló Fpk.

1. sorszámú elsőfokú végzés rendelkezéseit kifogásolta, azonban jelen eljárásban e végzés felülbírálatára nincs jogi lehetőség. A Kúria kizárólag abban foglalhat állást, hogy az ítélőtábla – határozatának indokaira is kiterjedően – helytállóan járt-e el, amikor az adósnak az ítélőtábla Fpkf.
2. sorszámú végzése elleni fellebbezését visszautasította. [12] A Pp.
3. §

(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a

(2)-

(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó Kúria III.Fpkf.30.211/2025/3 4 fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §

(1)bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. [13] A Pp. 371. §

(1)bekezdése kógens szabályként foglalja össze a fellebbezés minimális és összekapcsolódó tartalmi elemeit, amelyek meghatározzák a felülbírálat lehetőségének a tartalmi és perjogi kereteit is. Ezek nélkül a fél beadványa alkalmatlan a másodfokú eljárás megindítására, valamint az érdemi felülbírálat jogkövetkezményeinek kiváltására (Kúria Pkf.III.24.720/2025/3.). A fellebbezés csak akkor és annyiban bírálható el, amennyiben a kötelező tartalmi kellékeket hiánytalanul tartalmazza. A határozott kérelmet és indokolást is tartalmazó fellebbezési kérelem és a jogszabálysértés megjelölése a fellebbezés egymással szorosan összefonódó kellékei, amelyek a másodfokú bíróság döntésének kereteit meghatározzák (Kúria Pf.III.24.668/2025/2.). [14] Fentiek okán az ítélőtábla helytállóan járt el, amikor a Pp. 371. §

(1)bekezdésére hivatkozással 8 napos határidő mellett hívta fel az adóst arra, hogy jelölje meg a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértést, indokolja meg, hogy a végzés mely okból sérti a megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, valamint a hiányok kitűzött határidőben történő pótlásának elmulasztására a fellebbezés visszautasításának szankcióját írta elő. [15] Az elektronikus tértivevény szerint az adós jogi képviselője a végzést 2025. május 16án vette át, ennélfogva a jelzett határidő – a Pp. 146. §

(5)bekezdésében, valamint

1. §ában foglaltakra is figyelemmel, összhangban az ítélőtábla által rögzítettekkel –
2. május 26-án járt le. Az ítélőtábla megfelelően állapította meg azt is, hogy az adós
3. június 2-án benyújtott és az ítélőtáblára
4. június 3-ára érkezett beadványa elkésett, következésképpen hatálytalan. [16] Miután az adós hiánypótlási felhívás ellenére sem pótolta a fellebbezés fennálló hiányosságait, az ítélőtábla megalapozottan, a Pp.
5. §

(1)bekezdésének és 366. §

(2)bekezdésének megfelelően rendelkezett a hiányos, ennek okán érdemi elbírálásra alkalmatlan fellebbezés visszautasításáról. [17] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. §

(2)bekezdése és 386. §

(4)bekezdése alapján – helytálló indokaira utalással – helybenhagyta. [18] Az adós fellebbezése eredménytelen volt, ám a hitelező a fellebbezésre nem tett észrevételt, a fellebbezési eljárási költségeit nem számította fel, következésképpen erről a Kúriának a Pp. 81. §-a és 82. §

(3)bekezdése szerint nem kellett döntenie. [19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. Az adós jelezte a fellebbezési illeték megfizetésére irányuló szándékát, azonban az Fpkf.

1. sorszámú hivatalos feljegyzés szerint az adós jogi képviselője részéről kezdeményezett fizetés nem teljesült, ennélfogva a Kúria a fellebbezési illeték visszatérítéséről nem rendelkezett. [20] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp.
2. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Kúria III.Fpkf.30.211/2025/3 5 A határozat elvi tartalma A Pp. 371. §

(1)bekezdése kógens szabályként foglalja össze a fellebbezés minimális és összekapcsolódó tartalmi elemeit, amelyek meghatározzák a felülbírálat lehetőségének a tartalmi és perjogi kereteit is. Jogszerű a fellebbezés visszautasítása, amennyiben a fél a fellebbezés hiányait a bíróság felhívása ellenére nem pótolja. Budapest, 2025. szeptember 30. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró