Pf.20430/2022/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(6)bekezdése alapján elutasította azzal, hogy a kért adatokat nem áll módjában megküldeni, továbbá arról tájékoztatta a felperest, hogy a lélegeztetőgépek kórházakba történő kiszállításáról, üzembe helyezéséről és a betanításokról nem rendelkezik információval, így nem adatkezelő, valamint az általa beszerzett orvosi műszerek közül nincs leselejtezett, nem működőképes, illetve nem javítható kategóriába sorolt eszköz. A felperest az adatigénylés pontosítására nem hívta fel. [2] Az elsőfokú bíróság a keresetet akként rögzítette, hogy a felperes az adatigénylésben, valamint az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdésére, 39. cikk

(2)bekezdésére, továbbá az Infotv. 26. §

(1)-

(3)bekezdéseire, a 28.,

1. és
2. §§-ára, valamint a
3. §

(5)bekezdésére alapított keresetével elektronikus másolatban az alábbi közérdekű adatok kiadását kérte:

1. az alperes és a cég1 Kft., valamint az cég2-Plus Kft. közötti vállalkozási keretszerződések alapján a vállalkozók jelentéseit az alperes által a koronavírus-járvány elleni védekezéshez beszerzett orvosi műszerek átvételéről; szállításáról; a logisztikai, raktározási és szervíz feladatok ellátásáról; illetve azok kiszállításáról üzembe helyezéséről és a betanításokról,
2. a két kft. szerződéseihez kapcsolódó alperesi teljesítési igazolásokat,
3. az alperes által a koronavírus-járvány elleni védekezéshez beszerzett orvosi műszerek közül a két kft. által leselejtezett/nem működőképes/nem javítandó kategóriába sorolt eszközök típusát, sorszámát és a leselejtezés, a nem működőképes/nem javítandó besorolás okát tartalmazó jegyzőkönyveket. [3] A felperes az alperes és a cég1 Kft., valamint az alperes és az cég2 Kft. által
4. június
5. napján megkötött vállalkozási keretszerződések kapcsán kifejtette, hogy azok teljesítése közpénz felhasználásával történt, így az előbbi gazdasági társasággal kötött (a továbbiakban: cég1) szerződés IV. 13, V.
6. és V. 30., az utóbbi gazdasági társasággal kötött (a továbbiakban cég2-Plus) szerződés IV. 14, V.
7. és V.
8. pontjára, valamint e szerződések
9. számú mellékletére alapítottan állította, hogy a kiadni kért adatok alperesi kezelését e szerződéses kikötések alátámasztják. [4] Hivatkozott arra is, hogy a szerződések alapján az alperes által a vállalkozóktól beszerzett berendezések átvételét valóban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) dokumentálja, azonban a vállalkozók az alperes részére is dokumentáltak, mivel a szerződések értelmében az alperesnek küldték meg a havi jelentéseiket, így ezek tekintetében alperes adatkezelőnek tekintendő. A szerződések szerint a teljesítésigazoláshoz a leselejtezett/nem működőképes/nem javítandó kategóriába sorolt eszközök típusát, sorszámát, Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.430/2022/5/II 3 a besorolás okát tartalmazó jegyzőkönyveket kellett készíteni, így az alperes részére átadott jelentéseket, valamint az alperes által kiállított részteljesítési és teljesítési igazolásokat is kezeli az alperes, másrészt ezek megismerése még részben sem jelent számlaszintű ellenőrzést. [5] A felperes a továbbiakban a közérdekű adatok nyilvánossága kapcsán hozott alkotmánybírósági határozatok mellett az alperesi ellenkérelem nyomán hivatkozott az Infotv.
10. §-ának

(5)bekezdésére azzal, hogy az alperes elmulasztotta részletesen indokolni, hogy milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a tárgyi közérdekű adat, annak nyilvánossága a döntéshozatalt, a döntés hatékony végrehajtását mennyiben befolyásolja. A fentieken túl a hírportál cikkére hivatkozott, mely a raktárban álló kínai lélegeztető gépekről, valamint azok meghibásodásáról adott tájékoztatást. Csatolta továbbá az Infotv. 30. §

(7)bekezdéséhez kapcsolódóan a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság értelmezési iránymutatását. [6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy tájékoztatta felperest arról, hogy a lélegeztetőgépek kórházakba történő kiszállításáról, üzembehelyezéséről és a betanításokról nem rendelkezik információval, így nem minősül adatkezelőnek az Infotv.

1. §
2. pontja szerint. Értelmezése szerint a cég1 szerződés IV.
3. és az cég2-Plus szerződés IV.
4. pontja a felperesi adatigénylési kérelmet nem támasztja alá, az igényelt adatok ugyanis nem egyeznek azokkal a tárgykörökkel, melyekről a szolgáltatót havi jelentéstételi kötelezettség terhelte, így a felperes által kiadni kért adatokkal nem rendelkezik. A szerződések
5. számú melléklete szerint a szolgáltató a megrendelő – alperes – lehívásának megfelelően az ÁEEK telephelyén átveszi a lehívásban szereplő berendezéseket, az átvételt kölcsönösen dokumentálják, ennek értelmében a szolgáltató és az ÁEEK dokumentálják a kölcsönösen átvett igazolásokat, az alperes e dokumentumok tekintetében információval nem rendelkezik. Hangsúlyozta, hogy a kereset a teljesítésigazolások kiadására vonatkozóan az alperes gazdálkodásának, illetve annak egy részterületének számlaszintű tételes ellenőrzésére irányul, amelynek alapján az Infotv.
6. §

(7)bekezdése szerint az adatok kiadását megtagadja. A kereset

1. pontjára vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy a cég1 szerződés V. 25., az cég2-Plus szerződés V.
2. pontja alapján nem keletkezett a leselejtezett, nem működőképes, illetve nem javítható kategóriába sorolt eszközök vonatkozásában adat, mert ilyen kategóriákba sorolt eszközök nincsenek. Az összes lélegeztetőgép beüzemelve, működésre alkalmas állapotban került átadásra az Országos Kórházi Főigazgatóság részére. [7] Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta és kötelezte az alperest, hogy a felperes részére adja ki
3. a cég1 Kft.-vel kötött szerződés IV.
4. pontja és az cég2 Kft. -vel kötött szerződés IV.
5. pontja szerinti a kft.-k által alperesnek megküldött, a lehívásokhoz szükséges jelentéseket,
6. a cég1 Kft. és az cég2 Kft. szerződéseinek V/
7. pontja alapján az alperes által kiállított (rész) teljesítés igazolásokat,
8. a cég1 Kft.-vel kötött szerződés V.
9. pontja, és az cég2 Kft. -vel kötött szerződés V.
10. pontja alapján - a teljesítés igazolás feltételeként jelölt - az alperes által jóváhagyott státuszú (például leselejtezett/nem működőképes/nem javítható) berendezések átadása-átvételéről készült jegyzőkönyveket. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.430/2022/5/II 4 Az elsőfokú bíróság az alperest a felperes javára 126.000 forint perköltségben marasztalta. [8] A Fővárosi Törvényszék ítéletét az Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdésére, VI. cikkére, a 39. cikk

(2)bekezdésére, valamint az Infotv.

1. §
2. pontjára,
3. §

(1)bekezdésére és 28. §

(1)bekezdésére alapította. Kiindulása szerint nem volt vitatott, hogy a két vállalkozási keretszerződés teljesítése során közpénzt használt fel a felperes, e tényeket a Pp. 266. §

(1)bekezdése alapján valósnak fogadta el. Az alperes érvelésével szemben a felperesi kérelmet kellően pontosak, határozottnak találta és nem osztotta az alperes azon érvelését sem, hogy a kérelem

1. pontjában igényelt adatok nem egyeznek meg azokkal a tárgykörökkel, melyekről a szolgáltató havi jelentést volt köteles készíteni. [9] Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes a két vállalkozóval az általa beszerzett, illetve beszerzés alatt álló – az ÁEEK részére üzemkész állapotban átadandó – a koronavírus-járvány védekezéshez szükséges különböző orvosi műszerek (berendezések) üzembe helyezési, installációs feladatainak ellátására, a szerződés
2. számú mellékletében meghatározott feladatok ellátására kötött szerződést. A vállalkozók feladata az eszközök átvétele, szállítása, a logisztikai feladatok ellátása, a kiszállítás, üzembe helyezés, betanítás volt. Ehhez kapcsolódóan kért adatokat felperes a keresete
3. pontjában: a vállalkozókkal kötött két keretszerződés IV.13., illetve IV.
4. pontja szerint a kft.-k a szerződések értelmében kötelesek voltak az alperesnek havonta jelentéseket küldeni, s a kereset ezek kiadására irányult. [10] A kereset
5. pontja kapcsán az alperestől eltérően arra az álláspontra helyezkedett, hogy a teljesítésigazolások kiadása nem irányul tételes számlaszintű ellenőrzésre. Az Infotv.
6. §

(7)bekezdése alapján kifejtette, hogy az alperesi gazdálkodás nyilvánvalóan nemcsak a perrel érintett szerződéseket érinti, hanem ennél jóval tágabb körű, így e hivatkozás megalapozatlan. [11] A

1. pont kapcsán rögzítette, hogy a teljesítési igazolások alperesi kiállításának feltétele volt, hogy a jegyzőkönyvek az alperes részére átadásra kerüljenek. A jegyzőkönyvek alapján a cég1 szerződés vonatkozásában államtitkár parlamenti államtitkár, az cég2-Plus szerződés kapcsán pedig államtitkár2 alperesi közigazgatási államtitkár volt jogosult a teljesítési igazolások kiállítására. A szerződő felek azt is kikötötték, hogy az alperes által jóváhagyott státuszú, leselejtezett, nem működőképes, illetve nem javítható berendezések átvételéről átadás-átvételi jegyzőkönyv készüljön. [12] Nem fogadta el az elsőfokú bíróság az alperes azon érvelését sem, miszerint a kért adatok döntéselőkészítő adatként nem nyilvánosak, ugyanis hiányolta az erre vonatkozó alperesi tényelőadást, levezetést. Rámutatott továbbá, hogy az alperes a fentiek szerint nem vitatottan kezeli a saját szerződéseihez kapcsolódó adatokat, azokat elektronikusan nyilvántartja, az adatok az adatbázisából kikereshetők és elektronikusan kiadhatók, így ez nem jár új dokumentum létrehozásával és nem jelent számára aránytalan nehézséget sem. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.430/2022/5/II 5 [13] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp.
2. §

(2)bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy a keresetet utasítsa el, továbbá marasztalja a felperest az alperes perköltségében. A másodfokú eljárásban perköltségigényét 6 óra időtartamban végzett munkára tekintettel 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)bekezdése alapján 36.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjban számította fel. [14] Hivatkozása szerint az ítélet az 1. és 3. kereseti kérelme kapcsán sérti a Pp. 2. §

(2)bekezdését és 342. §

(1)bekezdését, míg a

1. kérelem kapcsán hozott rendelkezés az Infotv.
2. §

(7)bekezdésébe ütközik. [15] Az alperes a kereset

1. pontja kapcsán kifejtette, hogy a felperes keresete nem pontatlan volt, hanem más adatok kiadására irányult, mint amelyek tárgyában a cég1 szerződés IV. 13., illetve az cég2-Plus szerződés IV.
2. pontja szerint a szolgáltatóknak jelentéskészítési kötelezettsége volt. Továbbra is állította, hogy az adatok nincsenek a kezelésében, adatkezelés hiányában az alperesnek a felperest kérelme pontosítására sem kellett felhívnia. Állította, hogy a hivatkozott szerződésekben nincs olyan pont, melyek szerint az orvosi műszerek átvételéről, a szállításról, a logisztikai, raktározási és szervíz feladatok ellátásáról, a kiszállításról, üzembe helyezésről, betanításokról akár az ÁEEK-nak, akár a szolgáltatóknak információt kellett volna nyújtania az alperes felé, így az alperesi adatkezelés kizárt. Kiemelte, hogy a felperes keresete arra irányult, hogy az alperes olyan jelentéseket adjon ki számára, melyek a koronavírus-járvány elleni védekezéshez beszerzett orvosi műszerek átvételéről, szállításáról, logisztikai, raktározási és szerviz feladatok ellátásáról, illetve azok kiszállításáról, üzembe helyezéséről és a betanításokról szólnak. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság ítélete a lehívásokhoz szükséges jelentések kiadásáról rendelkezett. Így a Pp.
3. §

(2)bekezdésében és 342. §

(1)bekezdésébe ütköző módon az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a felperes kereseti kérelmén. [16] Ugyanilyen jogi indokolás mellett terjesztette elő az alperes a 3. pontban írt kereseti kérelem kapcsán is a fellebbezését. A Pp. 2. §

(2)bekezdésére és 342. §

(1)bekezdésére hivatkozással állította, hogy eltér egymástól a felperes kérelme és az ítélet rendelkező része az alábbiak szerint. A kérelem olyan jegyzőkönyvek kiadására vonatkozott, melyek a leselejtezett, nem működőképes, nem javítandó kategóriába sorolt eszközök típusát, sorszámát és a leselejtezés nem működőképesnek besorolás, illetve nem javítandónak besorolás okát tartalmazzák. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság ítélete szerint a teljesítésigazolás feltételeként jelölt, az alperes által jóváhagyott státuszú (pl. leselejtezett/nem működőképes/nem javítható) berendezések átadása átvételéről készült jegyzőkönyvek kiadásáról rendelkezett. Emellett azt továbbra is állította, hogy ilyen tartalmú jegyzőkönyv nem készült. [17] A kereset

1. pontját érintően továbbra is arra hivatkozott, hogy az adat kiadása az alperes gazdálkodásának átfogó számlaszintű, illetve tételes vizsgálatához vezetne. Kiemelte, Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.430/2022/5/II 6 hogy a számlaszintű ellenőrzés fogalmának nincs konkrét meghatározása, az nem kizárólag számlák ellenőrzését jelenti, hanem akár a gazdálkodás, akár annak egy részterülete részletes megismerését, áttekintését is. A teljesítésigazolások kiadása ezen átfogó számlaszintű tételes vizsgálatra irányul, így az Infotv.
2. §

(7)bekezdése, valamint az Ítélőtábla Pf.20.595/2017/

1. számú ítélete alapján ezen adatok közlésére az alperes nem kötelezhető. [18] A felperes fellebbezési ellenkérelmével az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, másodfokú perköltségként 18.000 forint/óra ügyvédi munkadíjjal számítottan az IM rendelet alapján 54.000 forintot számított fel. A fellebbezésben foglaltakkal szemben kifejtette, hogy az adatigénylőnek adott válaszban az szerepel, hogy az alperes nem adatkezelő, így az adatkezelő feladata lett volna a kérdést pontosíttatni. Emellett tagadta, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett volna a kereseti kérelmen mind az 1., mind a
2. pontban foglaltak vonatkozásában, a kereseti kérelemtől a törvényszék nem tért el, az ítélet rendelkező részét pusztán a szerződés értő elolvasásával és értelmezésével fogalmazta meg. A
3. pont kapcsán továbbra is fenntartotta, hogy az adatok kiadása nem vezet az alperes gazdálkodásának számlaszíntű ellenőrzéséhez. [19] A fellebbezés részben megalapozott. [20] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével érdemben egyetértett, azonban nem találta indokoltnak az ítéleti rendelkezés keresettől elérő megszövegezését, ezért a fellebbezés alapján annak részbeni megváltoztatására látott okot. Az elsőfokú ítélet jogi indokait a másodfokú bíróság döntően osztotta, a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiakat hangsúlyozza, illetve azokhoz a következőket fűzi. [21] Az elsőfokú eljárás során sem volt vitás, hogy a kért adatok közérdekű adatok, az alperes kizárólag azt vitatta, hogy az adatokkal rendelkezne, továbbá a perben számlaszintű ellenőrzésre, mint megtagadási okra hivatkozott. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a csatolt szerződések fentiekben megjelölt kikötéseiből, valamint a csatolt újságcikkből megalapozottan lehetett arra következtetni, hogy az alperes a kért adatokkal rendelkezik, tehát az Infotv.
4. §
5. pontja szerinti adatkezelő. [22] Az Infotv.
6. §

(3)bekezdése szerinti pontosításra való felhívás akkor kötelezettsége az adatkezelőnek, ha az adatigénylés megfogalmazása olyan mértékben pontatlan, hogy az adatkezelő számára nem egyértelmű, milyen adat kiadására irányul. A perbeli esetben azonban az alperes azzal az indokkal tagadta meg a teljesítést, hogy nem kezeli az adatot. Az alperes, majd az elsőfokú bíróság számára is egyértelmű volt az adatigénylés tárgya, ilyen esetben pedig az alperest nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adatigénylőhöz felhívást intézzen, elegendő a megtagadás indokának közlése. Az Infotv. kógens rendelkezései alapján olyan további kötelezettsége sincs az alperesnek, hogy amennyiben adatkezelői mivolta hiányára hivatkozik, arról tájékoztassa az adatigénylőt, hogy milyen hasonló, de a kérelemtől Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.430/2022/5/II 7 eltérő adatokat kezel, vagy azt közölje, hogy a kérelem szerinti adatokat mely másik szerv kezeli. [23] Az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a szerződéses kikötéseket és helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az

1. pontban írt adatok szükségszerűen léteznek és az alperes kezelésében állnak. Az alperes, mint megrendelő, a nevezett gazdasági társaságokkal, mint szolgáltatókkal kötött vállalkozási keretszerződések alapján rész-, illetve teljesítésigazolások kiállítására vállalt kötelezettséget, melyek ellenében a szolgáltatók jogosulttá váltak részszámlákat benyújtani. A szerződések szerint a szolgáltatók vállalták, hogy havi gyakorisággal számláznak a megrendelő, azaz az alperes részére. Az alperes csak akkor állít ki teljesítésigazolást vagy rész-teljesítésigazolást a szerződés szerint, ha az ÁEEK az üzemkész, vagy a szerződésekben meghatározott dokumentált és az alperes által jóváhagyott státuszú berendezéseket átveszi. Egyértelmű, hogy a lehívásokhoz szükséges jelentéseket a szolgáltatók a megrendelő számára készítik, azokat tehát az alperesnek átadják, így az alperes ezen adatnak kezelője. [24] A
2. pont kapcsán ugyancsak helytálló az elsőfokú bíróság ítélete, hiszen a megrendelő a kiállítója a rész-, illetve teljesítésigazolásoknak, ezek ellenében nyújtja be a szolgáltató az egyes megrendelések teljesítését követően a számlákat, részszámlákat. E vonatkozásban ugyancsak szükségszerű az adatok léte és alperesi kezelése, vagyis az
3. és
4. pontban foglalt adatok szükségesek a szerződés teljesítéséhez, ezzel ellentétes előadást pedig az alperes sem tett. [25] Végül, a
5. pont kapcsán az alperesi tagadással szemben a felperes a hírportál cikkével bizonyította, hogy léteztek olyan berendezések, melyek működésképtelenek voltak. Az alperes az elsőfokú eljárás során nem tagadta, hogy a felperes által csatolt mellékletek, illetve függelékek a csatolt keretszerződések mellékletét képezik, a szerződésekben hivatkozott berendezés a cég1 szerződés esetében lélegeztetőgép szettként került megnevezésre, míg az cég2-Plus szerződés esetében a berendezés lélegeztetőgép, betegőrző monitor, központi monitor, gyógyszerpumpa és vagy volumetrikus pumpa, valamint pumpadokkoló egységekből álló szettként került nevesítésre. [26] A hírportál
6. december 21-én megjelent, »„Eladó nem vállalja a karbantartást” – küszködtek a kórházak a füstölő, alkatrészhiányos kínai lélegeztetőgépekkel« című cikk szerint a készülékek egy részéhez további egyszer használatos, vagy elkopó alkatrészekre lenne szükség, de ezek hazai szervíz híján nem hozzáférhetők, a vizsgált gépek mellől hiányzik az európai importhoz kötelező minőséget jelző tanúsítvány, azok csatlakozói nem kompatibilisek a magyar kórházakban használatosakkal és több típusnál hiányzik a megfelelő átalakító, a gépeken futó szoftverek ismeretlenek a magyar szakemberek számára. A cikk kitért arra is, hogy „a lélegeztetőgépek több kórházban is meghibásodtak. Egy dunántúli kórházban több készülék is füstölni kezdett, mikor azokat csatlakoztatták a hálózathoz, a Délpesti Centrumkórházban pedig be sem tudták őket üzemelni.” Az alperes csupán azt állította, hogy a berendezések üzemkészek voltak, emiatt az adatigénylés
7. pontjában megjelölt adatok nem is keletkeztek, hiszen ilyen jegyzőkönyveket nem állított ki. A tagadással Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.430/2022/5/II 8 szemben a cikk alapján azonban megalapozottan lehet arra következtetni, hogy létezett olyan berendezés, mely akár leselejtezett, akár nem működőképes, akár nem javítandó kategóriába volt sorolható, így a szerződés alapján arról az alperesnek jegyzőkönyvet kellett készítenie. Az alperes szerződésszerű eljárásából kiindulva az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte az alperesi nyilatkozattal szemben a felperesi bizonyítékot, így alappal rendelkezett ezen adat kiadásáról is. [27] Az ítélőtábla azzal is egyetértett, hogy az adatok kiadása nem valósítja meg az alperes gazdálkodásának az Infotv.
8. §

(7)bekezdése szerinti átfogó, számlaszintű ellenőrzését. A NAIH alperes által hivatkozott ajánlása olyan adatigénylések vonatkozásában ad iránymutatást, melyek nagy számú adat, adathordozó kiadására vagy a számlaforgalom részletes megismerésére irányulnak. A Hatóság az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdéséből kiindulva fejtette ki, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjog funkciója nem egy könyvelési tétel jogszerűségének megítélése, így a közfeladatot ellátó szerv eleget tesz az Infotv.-ből fakadó kötelezettségeinek, amennyiben a számla másolatát nem adja ki, de hozzáférhetővé teszi az adott számla kibocsátóját, vevőjét, a kibocsátás és a teljesítés idejét, a kifizetett összeget és azon feladat megnevezését, amelyhez kapcsolódóan sor került a számla kibocsátására. Jelen perben azonban az adatigénylés tárgya, terjedelme mellett irreleváns a NAIH idézett iránymutatása. Az alperes pontosan meghatározott két keretszerződéséhez, azok teljesítéséhez kapcsolódó adatok nyilvánossága az ítélőtábla álláspontja szerint nem vezet az Infotv. 30. §

(7)bekezdése szerinti ellenőrzéshez, hiszen az alperes tevékenysége nem korlátozódik e két keretszerződésben írt kötelezettségek és jogosultságok körére, azt jóval meghaladja. [28] E helyütt csupán megjegyzi az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság szükségtelenül foglalt állást az adatok döntéselőkészítő jellege tárgyában, mivel az alperes ellenkérelmében erre már nem hivatkozott. [29] Az ítélőtábla azonban a Fővárosi Törvényszék által megállapított tényállástól annyiban tért el, hogy a pert megelőző adatigénylés és a kereset szerint a felperes nem az ott írtakat, hanem az alábbi adatok kiadását kérte: a cég1 Kft., illetve az cég2 Kft. jelentéseit a Külügyminisztérium által a koronavírus-járvány elleni védekezéshez beszerzett orvosi műszerek átvételéről; szállításáról; a logisztikai, raktározási és szerviz feladatok ellátásáról; illetve azok kiszállításáról, üzembe helyezéséről és a betanításokról, a cég1 Kft., illetve az cég2 Kft. a Külügyminisztérium által a koronavírus-járvány elleni védekezéshez beszerzett orvosi műszerek kapcsán megkötött szerződéseihez kapcsolódó teljesítési igazolásokat, valamint a Külügyminisztérium által a koronavírus-járvány elleni védekezéshez beszerzett orvosi műszerek közül a cég1 Kft., illetve az cég2 Kft. által leselejtezett/nem működőképes/nem javítandó kategóriába sorolt eszközök típusát, sorszámát és a leselejtezés/nem működőképesnek besorolás/nem javítandónak besorolás okát tartalmazó jegyzőkönyveket. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.430/2022/5/II 9 [30] Az adatigénylés pontosságával kapcsolatos fenti megállapítások mellett az ítélőtábla kiemelti, hogy az alperes a pert megelőzően nem hivatkozott arra, hogy a felperesi kérelem pontatlan, s a kereseti kérelem kapcsán sem vetette fel, hogy a kereseti kérelem nem kellően határozott. Ilyen aggálya – helyesen – az elsőfokú bíróságnak sem merült fel. A perfelvétel során a felperes keresetét a pert megelőző kérelem tartalmi keretein belül nem pontosította, mert ennek szükségessége úgyszintén nem merült fel, s a felek sem tettek olyan perfelvételi nyilatkozatot, mely a per tárgyát képező adatok eltérő, az egyes szerződéses kikötésekhez kapcsolt meghatározását tartalmazta. Mindezek alapján helyesen hivatkozott az alperes fellebbezésében arra, hogy az elsőfokú bíróság nem az adatkiadás iránti kérelemben foglalt adatok kiadására kötelezte az alperest. [31] A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint a felperes keresetével a pert megelőző adatigényléssel azonos, vagy azon belül egy szűkebb körben érvényesítheti igényét, s az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemben foglaltaktól csak annyiban térhet el, hogy a kereset részbeni elutasítása esetén annál szűkebb körben rendeli el az adatok kiadását, de többet, illetve mást nem rendelhet kiadni, mint ami abban szerepelt. A kellően határozott kereseti kérelemtől eltérő ítéleti rendelkezésből az ítélőtábla arra következtetett, hogy az elsőfokú bíróság a szerződéseket értelmezve maga pontosította az adatkiadás iránti kérelem tárgyát, amire a fentiek szerint nincs lehetősége. [32] A Fővárosi Ítélőtábla ezért a Pp. 376. §

(1)bekezdés a) pontja szerint, tárgyaláson eljárva a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és a kereseti kérelemben foglalt adatok kiadására kötelezte az alperest, míg egyebekben azt helybenhagyta. [33] Az ítélőtábla a részben eredményes fellebbezés mellett is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az még valamely adat tekintetében sem vezetett a kereset elutasításához, ezért a Pp. 81. §

(2), 82. §

(1)és 83. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett a másodfokú eljárásban felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdése szerinti ügyvédi munkadíjból álló perköltség viseléséről. [34] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §

(1)bekezdés o) pontja szerint tárgyi illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Mózsik Tímea s.k. a tanács elnöke Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.430/2022/5/II Dr. Karaszi Margarita s.k. előadó bíró 10 Dr. Sági Zsuzsanna s.k. bíró