← Magyarország

Kf.700338/2025/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat lát el, az többletfeladatnak minősül, amelynek ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.338/2025/

  1. felperes (felperes címe) Független Rendőr Szakszervezet (eljáró kamarai jogtanácsos: dr. Oláh Tamás) (felperesi képviselő címe) vármegyei1 Rendőr-főkapitányság (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Polczer Attila kamarai jogtanácsos A per tárgya: közszolgálati jogviszonyból származó, megbízási díjjal kapcsolatos közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
  2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Veszprémi Törvényszék 5.K.700.333/2025/
  3. számú ítélete Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 23.000 (huszonháromezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.338/2025/
  4. 2 [1] A felperes a
  5. április
  6. napjától
  7. december
  8. napjáig terjedő időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak) az alperes hivatásos állományú tagjaként a helység1i Rendőrkapitányság helység2i Rendőrőrs állományában körzeti megbízotti beosztásban teljesített szolgálatot. A működési körzete település1 településre, míg az alperes által létrehozott körzeti megbízotti csoport (a továbbiakban: KMB csoport) körzete további 5 településre terjedt ki. [2] A felperes szolgálati panaszát, melyben a perbeli időszakban a beosztásába nem tartozóan rendszeresen – a saját és a KMB Csoport működési körzetén kívül – végzett járőri feladatok, járőrszolgálat, TIK (a továbbiakban: TIK) általi küldések, elővezetések, átkísérések, őrzések kísérőőri, rendezvénybiztosítási feladatok ellentételezés nélküli ellátásáért megbízási díjat igényelt, az alperes elutasította. A kereset, a védirat [3] A felperes keresetében az alperest a perbeli időszakra 956.604 forint megbízási díj, és annak
  9. szeptember
  10. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Keresetének jogalapját a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  11. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  12. §

(1)bekezdés c) pontja képezte. A megbízási díj havi mértékét a rendvédelmi illetményalap 75 %-ában határozta meg. [4] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, annak jogalapját és összegszerűségét is vitatva. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a kereseti kérelem szerinti 956.604 forint megbízási díj, és annak 2023. szeptember 6. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. Döntését a Hszt. 60-61. §-aiban, 71. §
(1)-
(6)bekezdéseiben, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatot ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  1. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
  2. BMr.)
  3. számú mellékletében, , a körzeti megbízotti szabályzatról rendelkező 26/
  4. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat), 2., 21-22., 24-25., 31.) pontjaiban, a járőr- és őrszolgálati szabályzatról szóló 13/
  5. (III. 24.) ORFK utasítás ( a továbbiakban: Járőrszabályzat) 1.1., 3.4., 6.,
  6. pontjaiban, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/
  7. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/
  8. BMr.)
  9. §
(4)bekezdésében foglaltakra alapította. Megállapította, hogy a felperes minden hónapban ellátott járőrszolgálatot, rendszeresen a körzeti megbízott működési területén kívül, illetve a körzeti megbízotti csoport területén Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.338/2025/
  1. 3 kívül. Az állománytáblában külön jelenik meg a körzeti megbízotti beosztás és külön a járőri beosztás, ez két külön munkakört jelent az alperes szabályozási körében A járőrszolgálat fogalmából következően a járőrszolgálati beosztásba tartozó feladat a közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzése, melynek során a járőr különböző, a jogszabályban meghatározott feladatokat lát el. Ezzel szemben a körzeti megbízotti feladatok külön szabályozást nyertek a KMB Szabályzatban. A szolgálati beosztásokat, azok besorolását és a beosztáshoz rendelt pótlék mértékét meghatározó rendelkezések alapján rögzítette, hogy a járőri beosztás az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott tiszthelyettesi besorolású osztályba tartozó szolgálati beosztás. Fentiek igazolják, hogy az alperes szabályozása szerint is különböző munkakörbe tartozik a körzeti megbízotti munkakör és a járőri munkakör, és a körzeti megbízotti feladatokhoz ebből következően nem sorolható a rendszeres járőri feladatok ellátása. A KMB Szabályzatra figyelemmel, továbbá a Robotzsaru rendszerből kinyert adatok összevetése alapján a konkrét esetben megállapítható a szolgálatellátás rendszeressége, és az, hogy felperest az alperes a körzeti megbízotti működési körzetéből nem eseti jelleggel vonta el és nem a KMB Szabályzat
  2. pontjában meghatározott esetekben. A
  3. ponttal ellentétesen járt el, amikor nem kizárólag a megyei rendőrfőkapitányság rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesének eseti írásos engedélye alapján vonta el a működési körzetéből a felperest az ott meghatározott időkorlátot is átlépve, rendszeresen. A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy tevékenysége területileg és tartalmában is meghaladta a körzeti megbízotti szabályzat alapján a körzeti megbízott által végzendő feladatok körét. Felperes a keresettel érintett időszakban tartósan, huzamosabb időn át nem a saját működési körzetében végzett járőri feladatokat, amely feladatok más szolgálati beosztáshoz kötődtek. Az eseti jelleg alól nem jelentett kivételt a fokozott ellenőrzés és a különleges jogrend idején történő beosztás. Az alperes megalapozatlanul hivatkozott a Hszt.
  4. §
(1)és
(2)bekezdésére, valamint a
  1. §-ára az átrendelés megvalósulása kapcsán. A Hszt.
  2. § szerinti átrendelés esetében írásban állományparancsot kell kiadni, figyelemmel a 31/
  3. BMr.
  4. §
(1)bekezdésére, amelyben az ellátandó feladatra vonatkozó tájékoztatást is meg kell adni a hivatásos állományú számára a 61. §
(1)bekezdés alapján. Az írásbeli utasításnak tartalmazni kell az átrendelés helyét, annak időtartamát, kezdő- és befejező napját, az átrendelés indokát, valamint az átrendelés ideje alatt ellátandó szolgálati feladatokat és az átrendelés időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, továbbá azt, hogy az átrendelt illetményének és egyéb járandóságainak megfizetése mely szervezeti egység költségvetését milyen részben terheli. Lényeges, hogy az okiratból kitűnjön az, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójától származó utasítás kifejezetten ideiglenes átrendelésre vagy átrendelésre irányul. E feltételeknek megfelelő írásbeli utasítás nem készült a felperes feladatellátására vonatkozóan. A körzeti megbízotti csoport létrehozása a KMB Szabályzat 3.d. és
  1. pontjaiban foglalt szabályozás alapján nem jár azzal a következménnyel, hogy a körzeti megbízott eredeti működési körzete megváltozna. A felperes szolgálatteljesítési helye a körzeti megbízotti csoport működési körzetével nem bővült ki. A Kúria által kialakított gyakorlat értelmében a működési körzeten kívül végzett járőri feladatok hosszabb időszakon át történő rendszerszintű végzése a felperes beosztásához nem tartozó feladatkör ellátását jelenti, többletszolgálatnak minősül, amely alapján a felperes megbízási díjra jogosult. A KMB Szabályzat
  2. pontjának
  3. augusztus
  4. napjától történő módosítása sem eredményezte azt, hogy a felperes megbízási díjra ne lenne jogosult. A
  5. február
  6. napját követő időszak a Hszt. módosításával érintett, melyben felperes folyamatosan és rendszeresen végzett a kinevezése szerinti beosztásához nem tartozó feladatokat. A felperesi kimutatás bizonyítékként rögzítette a többletfeladatok ellátását, amelyek jelentős mértékűek voltak, és a felperes valamennyi szolgálatára kiterjedtek. Mindezekre tekintettel a keresetet a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja alapján a teljes perbeli időszakban megalapozottnak találta. A megbízási díj mértéke tekintetében akként foglalt állást, hogy a felperes többletfeladatai Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.338/2025/
  1. 4 (működési körzeten kívüli feladatellátás) a szolgálatai jelentős részét tették ki, amelyek során az illetményalap 75%-ában meghatározott megbízási díj az ellátott többletfeladat mennyisége, rendszeressége, folyamatossága alapján arányos ellentételezést jelent. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [6] Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a megbízási díjnak az illetményalap 50%-ban történő megállapítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves jogértelmezésre jutott, amikor a felperes megbízási díjra való jogosultságát megállapította. Jogszabálysértésként a Hszt.
  2. §
(1)bekezdés c) pontját, valamint a 31/2015. BMr. 35. §
(6)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(4),
(5)bekezdéseit jelölte meg. Előadta, hogy a veszélyhelyzet idején teljesített szolgálat nem alapozza meg a megbízási díjra való jogosultságot, mivel az ezen időszakban ellátott feladatok a körzeti megbízott munkaköréhez tartoztak, azt köteles volt ellátni. Nincs külön vészhelyzeti rendőri állomány, nincsen rá külön beosztás sem, az valamennyi rendőr együttes feladatellátását jelenti. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a KMB Csoport létrehozásának a célját, valamint a KMB Csoport és körzeti megbízott működési körzete közötti különbséget, a kettő között nincs határvonal, a körzeti megbízottnak a KMB Csoport teljes működési körzetében el kell látnia a feladatait. Ezt a jogértelmezést erősíti a KMB Szabályzat
  1. augusztus 12-től módosult
  2. pontja is, mely egyértelművé teszi, hogy a körzeti megbízottnak nem csak a működési körzetében, hanem a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén kell ellátni a feladatait. Hivatkozott a Hszt.
  3. február 1-jei módosítására azzal, hogy a megbízási díjjal kapcsolatban már a “kezdetekkor” megegyezett a jogalkotó szándéka az alperesi jogszabály-értelmezéssel, miszerint a hivatásos állomány tagjai ne kapjanak megbízási díjat olyan feladatellátásért, amely kapcsolódik az eredeti beosztásukhoz, nem okoz jelentős többletterhelést, illetve amelynek végrehajtása minden rendőrnek kötelessége. Ennek tükrében a peresített időszak eltérő megítélés alá eshet a jogszabály értelmezése szempontjából (figyelemmel arra is, hogy a tárgyban “citált” kúriai döntések az érintett jogszabály-módosítást megelőzően születtek.) Ugyanakkor a jogszabály ezen módosítása sem érte el a kívánt jogalkotói hatást, ezért
  4. január
  5. napjától kikerült a jogszabály szövegéből a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja. Mindezekre figyelemmel kérte, hogy a
  1. februártól érvényes rendelkezések értelmezésére a fentiekre figyelemmel kerüljön sor. Hangsúlyozta, a rendőrségnél két külön szabályzat van a járőrökre és a körzeti megbízottakra, azonban e beosztások feladatai részben fedik egymást, vagyis a felperes is köteles volt járőrfeladatokat ellátni, az számára többletfeladatot nem eredményezett. Az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes megállapítása ellentmond a KMB Szabályzat
  2. pontjának, mely szerint a körzeti megbízott szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában közterületi tevékenység ellátására köteles. Az elsőfokú ítélet nem kellő súllyal veszi figyelembe a körzeti megbízott működési körzetéből történő elvonására vonatkozó szabályozást, mely 5 esetet említ, amikor a felperes eseti jelleggel elvonható a működési körzetéből. A megbízási díj mértékének megállapítása a munkáltató mérlegelési joga, amely munkáltatói jogot az ítéletben 75%-os mértékben megállapított díjazás elvonja. A magasabb besorolású, magasabb képesítési követelményeknek megfelelő, magasabb díjazásra is jogosító körzeti megbízotti beosztásokban szolgálatot teljesítő személyek által ellátott alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatokhoz kapcsolódóan nem állapítható meg Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.338/2025/
  3. 5 magasabb felelősségi kör, sem többletterhelés, így a rendvédelmi illetményalap 50%-nak megfelelő mértékű megbízási díj megállapítása indokolt. [7] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Rámutatott: a KMB Szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott milyen szűkítésekkel láthat el járőrfeladatot, csak járőrvezetőként járőrrel közösen, és csak a körzetén belül. A körzeti megbízottnak a saját működési körzetén belül kell 70%-ban közterületi szolgálatot teljesítenie, nem bármely közterületen. A különleges jogrendre hivatkozást – az azzal összefüggő feladatvégzés megjelölése, továbbá az eseti jelleg hiánya miatt – vitatta. A körzeti megbízotti és a járőrfeladatok elválnak egymástól és a munkáltató csak egy adott beosztáson belül határozhatja meg a munkaköri feladatokat; a járőr és egyéb feladatai nem esetiek, hanem rendszeresek voltak. Az alperes álláspontjával ellentétben a körzeti megbízotti beosztás feladatai nem foglalják magukban a járőri beosztás valamennyi feladatát. A körzeti megbízott és járőri beosztások különbözőek, e két beosztás feladatait normál esetben párhuzamosan hajtják végre. A KMB szabályzat
  4. augusztus 12-i hatályú módosítása nem rontja le a megbízási díjra való jogosultságát, valamint ellentétes a 30/
  5. BMr.
  6. számú mellékletével és a Hszt. rendelkezéseivel. E körben a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.459/2023/
  7. és 5.Kf.700.543/2023/
  8. számú ítéleteiben foglaltakra hivatkozott, melyek kiemelték, hogy a KMB szabályzat módosításával teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma, a Hszt. és a 30/
  9. BMr. szabályozásának sérelme nélkül nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás valamennyi feladatát. A Hszt.
  10. február 1-jei módosításával összefüggésben a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.031/2024/
  11. számú ítéletére hivatkozott, amely rámutatott, hogy a Hszt.
  12. §-át nem lehet úgy értelmezni, hogy ellentételezés nélkül lenne köteles a hivatásos állomány tagja minden feladatot ellátni, amelyre képzettsége, végzettsége alapján alkalmas. A megbízási díj mértékét az elsőfokú bíróság a kiforrott bírói gyakorlat alapján helytállóan állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [8] A fellebbezés megalapozatlan. [9] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
  13. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. A másodfokú bíróság e körben figyelembe vette, hogy az alperes a tényállás tisztázottsága tekintetében eljárásjogi jogszabálysértést nem állított, az ítélet anyagi jogi álláspontjának felülvizsgálatát kérte a másodfokú bíróságtól; továbbá a megbízási díj mértéke körében az elsőfokú bíróság által elvégzett mérlegelést vitatta. Ez azt jelenti, hogy az ítélőtábla az alperes fellebbezését kizárólag az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás és bizonyíték értékelés mellett vizsgálhatta. Ekként, a jogorvoslati eljárás szabta keretek között a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezéseket felhívta, azokat megfelelően alkalmazta, ítéletének indokolásában döntése indokait részletesen kifejtette, amellyel a másodfokú bíróság is egyetértett. A fellebbezésben előadottakra tekintettel az alábbiakat emeli ki. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.338/2025/
  1. 6 [10] A másodfokú bíróság alapvetésként rögzíti, hogy a kialakult bírói gyakorlat már állást foglalt arról, hogy az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti, a munkaköri feladatok meghatározása azonban nem lehet önkényes. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával kizárólag az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, melyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízotti beosztása az állománytáblában rendszeresített, egyúttal a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás, ily módon munkakörének kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség. A rendvédelmi szerveknél, így az alperesnél ellátandó beosztások kógensek, azok szervezeti hierarchiája, besorolása jogilag rendezett; ezen túlmenően a KMB szabályzat, valamint a járőrszabályzat rendelkezéseiből is egyértelműen következik, hogy a körzeti megbízotti feladatok és a járőr feladatok ellátása elválik egymástól. [11] Az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzetén kívüli járőri tevékenysége a megbízási díjra nem ad alapot. A Kúria e tekintetben kialakított gyakorlatát az ítélőtábla is irányadónak tekintette (Kf.VII.45.184/2021/4., Kf.VII.45.176/2021/4.). Az ítélőtábla hangsúlyozza, önmagában az a körülmény, hogy valamely időpontban és területre vonatkozóan különleges jogrend van kihirdetve, nem lehet kellő indoka annak, hogy a körzeti megbízottat egyébként azzal össze nem függő feladatra igénybe vegyék. [12] A másodfokú bíróság ezen túlmenően rámutat arra, hogy a KMB csoport létrehozása a KMB szabályzat 3/d. és
  2. pontjában foglalt szabályozásból következően nem jár azzal a következménnyel, hogy a körzeti megbízott eredeti működési körzete megváltozna, az a KMB csoport működési körzetével kibővülne. A körzeti megbízotti csoport létrehozásának a célja, továbbá annak megítélése, hogy mely feladatok ellátása tartozik a felperes körzeti megbízotti beosztásához és melyek haladják meg azt, olyan kérdés, amelynek jogértelmezését a Kúria már elvégezte; ezen álláspontjától a másodfokú bíróság eltérni nem kíván. A Kúria a körzeti megbízott által működési körzetén kívül végzett járőri feladatokkal összefüggésben több határozatában kimondta: amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át, rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízotti működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, így annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). [13] Az, hogy a szolgálati szabályzat
  3. § rendelkezései a járőrözést (járőrszolgálati formát) végrehajtóként nem járőrt, hanem rendőrt jelölnek, nem jelenti azt, hogy a járőrszolgálati feladatok a felperes körzeti megbízotti beosztásába tartozóak. A szolgálati szabályzat
  4. §-a önmagában egyébként sem, csak a vonatkozó egyéb rendelkezésekkel összefüggésben értelmezhető. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a szolgálati szabályzat
  5. §
(1)bekezdésében írtakat, amely szerint a rendőrök a szolgálati feladataikat külön végrehajtási rendelkezések alapján, különböző szolgálati formákban, a szakmai szabályzatokban (ez a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.338/2025/4. 7 felperes esetén a KMB szabályzat) meghatározott módon hajtják végre. A szolgálati szabályzat 67. §
(2)bekezdésében foglaltak sem jelentik azt, hogy a járőrszolgálat ellátása a körzeti megbízott feladatai közé illeszkedne. A szolgálati szabályzat ezen rendelkezése a szolgálati elöljárónak csupán arra ad a lehetőséget, hogy egy adott (azaz eseti jellegű) feladat meghatározott szolgálati formában történő végrehajtását rendelje el, s nem arra, hogy a járőrszolgálat feladatait visszatérően, rendszeresen a körzeti megbízotti beosztás részeként kezelje; ilyen törekvés a jogszabály szövegéből („a feladat”) sem olvasható ki. A hivatásos állomány tagjaira vonatkozó rendelkezések kógensek, eltérést nem engednek (EBH2010.2259.), ami egyúttal azt is jelenti, hogy azoknak kiterjesztő értelmezés nem adható. [14] A másodfokú bíróság a továbbiakban a
  1. augusztus
  2. -
  3. január 31., valamint
  4. február
  5. -
  6. december
  7. napjai közötti időszakra igényelt megbízási díjjal összefüggésben elfoglalt, a keresetet megalapozottnak találó ítéleti álláspontot vizsgálta. [15] Alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy a KMB szabályzat
  8. augusztus
  9. napjától hatályos rendelkezései alapot teremtettek a felperes munkakörének a járőri munkakörrel történő bővítésére. A KMB szabályzat
  10. augusztus
  11. napjáig hatályos rendelkezései a 30/
  12. BMr.
  13. számú mellékletével konform módon értelmezhetően rögzítették, hogy a körzeti megbízott mely sajátos körülmények mellett láthat el és milyen illetékességi területen járőri, járőrszolgálati feladatokat, azaz nem tekintette a munkakör részének egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását, csak részfeladatok ellátásáról rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB szabályzat
  14. augusztus
  15. napjától hatályos módosításával, annak
  16. pont b)-c) alpontjai és
  17. pontja értelmében – a
  18. pontban tett kivétellel –, arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a járőrszabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri, járőrszolgálati feladatok majdnem teljes körének elvégzését. E vonatkozásban a két beosztás munkaköri feladatai között minimális disztinkciót a KMB szabályzat
  19. pont a) alpontja és
  20. pontja szerinti feladatok jelentenének. Ennél fogva a munkáltató a 30/
  21. BMr.
  22. § a) pontja és
  23. melléklet
  24. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás részének tekinti a járőri beosztás feladatainak ellátását. A jogalkotásról szóló
  25. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.)
  26. §-a szerinti közjogi szervezetszabályozó eszköz a Jat.
  27. §
(1)bekezdése alapján jogszabállyal, így a 30/2015. BM rendelettel [Alaptörvény T) cikk
(2)bekezdés] nem állhat ellentétben. Amennyiben a bíróság a KMB szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a 30/2015. BMr. szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154162. §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Ezzel teljesen kiüresedne ugyanis a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma, amely elsősorban a KMB szabályzat 2. pont
  1. a)alpontja szerinti területen az ott meghatározott feladatok ellátása. A KMB szabályzat módosítása tulajdonképpen azonosíthatatlanná tette a körzeti megbízott beosztásához esetlegesen hozzátartozó, korábban megbízási díj megfizetése nélkül teljesítendő járőri, járőrszolgálati részfeladatokat is; egyben a 15. pontban egyértelművé tette, hogy a járőri többletfeladatok ellátásának vizsgálatában a körzeti megbízotti csoport körzetnek semmiféle szerepe nincs, a csoportkörzet funkciója csak a 2. pont
  2. a)pont szerinti feladatok tekintetében értelmezhető. Mindennek tükrében – a Hszt. és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.338/2025/4. 8 30/2015. BMr. szabályozásának sérelme nélkül – nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. Az elsőfokú bíróság tehát helytállóan állapította meg, hogy a felperesnek ezen időszakra is megbízási díj jár. [16] A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogosultságok illetik és kötelezettségek terhelik. A szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok alapvetően kógensek. A Kúria egy korábbi döntésében rámutatott, hogy a kógens rendelkezések kiterjesztően nem értelmezhetőek, azok alkalmazása minden esetben kötelező (EBH2016.M.11.); ilyen törvényi rendelkezéstől sem a felek, sem pedig a bíróság nem térhet el. A jogalkotó hatáskörébe tartozó kérdés dönteni arról, hogy valamely juttatást a hivatásos állomány tagjai részére megteremti-e és az is, hogy milyen feltételekkel (BH2015.79.). [17] A perbeli esetben a felperes a körzeti megbízott beosztása melletti járőr (és egyéb) többletfeladatok ellátásáért 2023. február 1.-2024. december 31. közötti időszakra is megbízási díjat igényelt, melyet a Hszt. 71. §
(1)és
(5)bekezdéseire alapított. Az ítélőtábla nem fogadta el az alperesnek a Hszt.
  1. február 1-jei módosításához kapcsolódóan kifejtett érvelését sem. [18] Az elsőfokú bíróság akként foglalt állást, hogy a felperes ezen módosítással érintett időszakban a Hszt.
  2. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott, a szolgálati beosztásához tartozó többletfeladat ellátásával rendszeresen jelentős többletmunkát végzett; amely elsőfokú ítéleti álláspont vonatkozásában a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat rá: [19] A perbeli esetben a kereseti kérelem szerinti megbízási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából relevanciával bíró körülmény, hogy a Hszt.
  1. február
  2. napjával bekövetkezett módosítását követően a jogalkotó a megbízási díj jogintézményét megtartotta, azt a Hszt.
  3. §-ában – a X. fejezetben meghatározott, a szolgálat teljesítésére vonatkozó általános rendelkezésektől – elkülönítetten továbbra is szabályozni kívánta akként, hogy az általánoshoz képest eltérő, a korábbiakhoz viszonyítva szigorúbb feltételek szerinti elbírálást írt elő. Nem vitás, hogy a hivatásos állomány tagja – a jogalkotó szándéka szerint – a Hszt.
  4. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles a szolgálati beosztásából eredő, valamint – a rendes szolgálatteljesítési idején belül külön ellentételezés nélkül – a szolgálati beosztásához nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően – szükség esetén veszély vállalásával –, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani. E szabály azonban nem jelenti azt, hogy amennyiben e többletfeladatot az állomány tagja rendszeresen, tehát nem eseti jelleggel, és számára jelentős többletmunkát eredményezve végzi, annak ellentételezésére ne lenne jogosult. A Hszt. 102. §
(1)bekezdés b) pontjának módosítása a hivatásos állomány tagját általános jelleggel a megbízási díjra való jogosultságból nem zárja Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.338/2025/4. 9 ki, ezen értelmezéssel a megbízási díj jogintézménye [a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja, valamint
(3)bekezdése] valóban kiüresedne. [20] A Hszt. 102. §
(1)bekezdés b) pontjának ezért csak olyan értelmezése lehet helyes, amely a 71. §
(1)bekezdés c) pontja alkalmazásának is teret enged; ellenkező esetben a hivatásos állományú tag ellenszolgálatatás nélkül, lényegében korlátozásoktól mentesen a beosztásához nem tartozó feladat ellátására megbízhatóvá válna. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában és
(3)bekezdésében meghatározott többletfeltétellel válik el a megbízási díj az általános szabályozástól; e speciális juttatás megfizetésére vonatkozó jogalkotói szándék a Hszt.
  1. §-án keresztül érvényesül, ami abban ragadható meg, hogy habár a hivatásos szolgálati jogviszony különleges közszolgálati jogviszony, azonban a rendszeresen előforduló, jelentős többletmunka ellátásáért a hivatásos állomány tagjai is ellenszolgáltatásban kell, hogy részesüljenek. Ezt a jogi álláspontot támasztja alá, hogy a Hszt.
  2. §
(1)bekezdés b) pontjában a rendszeresen elvégzett jelentős többletmunkára való utalás nem szerepel, azonban e kitétel a
  1. §-ban, mint speciális szabályban megtalálható; ezen feltételek teljesülése esetén megbízási díj jár. A fentiek alapján az elsőfokú bíróság – a megbízás rendszeres jellege és a jelentős többletmunka ellátása miatt – a kereset megalapozottságáról e körben, ezen kereseti időszak tekintetében is helytálló döntést hozott. Nem foghatott helyt az alperes Hszt.
  2. január 1-i módosítására való hivatkozása sem, mert az a perbeli időszakra nem volt figyelembe vehető. [21] A megbízási díj mértékével összefüggésben a másodfokú bíróság a következőkre mutat rá: [22] Miután az alperes nem állapított meg és nem fizetett megbízási díjat a felperesnek, azt az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg; a másodfokú bíróságnak a felülbírálat keretében az elsőfokú bíróság ezen mérlegelési tevékenységének jogszerűségét kellett vizsgálnia, ezzel összefüggésben azt, hogy a jogilag kötött mérlegelés a jogszabályok keretei között történt-e. A Hszt.
  3. §
(5)bekezdésében rögzített, az illetményalap 50-200%-ában megállapítható megbízási díj meghatározása mérlegelési jogkört jelent. Ehhez kapcsolódóan a 31/2015. BMr. 35. §
(6)bekezdése jeleníti meg a mérlegelés szempontjait, amely szerint a helyettesítési díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati beosztás besorolása alapján a Hszt. 71. §
(4)és
(5)bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. Ezen mérlegelési pontok mentén kellett az ítélőtáblának megvizsgálnia, hogy melyek voltak az elsőfokú bíróség mérlegelésének szempontjai és azokat okszerűen vette-e figyelembe. [23] Az ítélőtábla megállapította – annak szem előtt tartásával, hogy a jogszerűségi kontroll a másodfokú bíróság számára felülmérlegelési lehetőséget nem biztosít –, hogy az elsőfokú bíróság az elvégzett mérlegelési tevékenysége során az anyagi jogszabály (Hszt. 71. §
(5)bekezdése) által meghatározott tartományban maradt, amikor a megbízási díj mértékét az illetményalap 75 %- ban határozta meg; ezen felül az általa figyelembe vett és ítéletében ismertetett mérlegelési szempontok beilleszthetők voltak a 31/2015. BMr. 35. §
(6)bekezdése szerinti kritériumok közé. A jogi indokolásban leírtak alapján megállapítható, hogy az Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.338/2025/
  1. 10 elsőfokú bíróság az arányosság vizsgálatánál figyelembe vette a többletfeladat ellátás rendszerességét, a többletfeladatok kimutatott mennyiségét. Így a másodfokú bíróság a fentiek okán az összegszerűség körében nem juthatott más jogi álláspontra, mint arra, hogy az elsőfokú bíróság a rendvédelmi illetményalap 75%-ban történő meghatározásával a megbízási díj mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, a mérlegelés törvényben biztosított kereteit nem lépte túl; ily módon nincs jogalap a helytálló ítéleti döntés megváltoztatására. [24] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [25] A pervesztes alperes a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX tv. (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a jelen ügyre alkalmazandó, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 09.) IM rendelet 2. §
(3)bekezdés a) pontja, valamint 3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó és a jogi képviselő által kifejtett érdemi munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére, annak figyelembevételével, hogy a másodfokú bíróság a felperes által megjelöltnél magasabb perköltséget nem állapíthatott meg. [26] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért az Itv. 39. §
(1)bekezdés és 46. §
(1)bekezdés alapján meghatározott (76.528 forint) összegű fellebbezési eljárási illetéket a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(1),
(6)bekezdéseire figyelemmel az állam viseli. [27] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp.
  1. § alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [28] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
  1. március
  2. dr. Németh Andrea s.k. dr. Kinyó Krisztina s.k. dr. Szeles Balázs György s.k. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.338/2025/
  3. a tanács elnöke előadó bíró 11 bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.