Pf.20034/2021/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(3). Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.034/2021/

1. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda1 Ügyvédi Iroda1 címe, ügyintéző felperes jogi képviselője ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek a Ügyvédi Iroda2 (Ügyvédi Iroda2 címe, ügyintéző alperes jogi képiviselője ügyvéd) által képviselt alperes (alperes címe.) alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Budapest Környéki Törvényszék
2. november
3. napján kelt 7.G.40.021/2016/
4. számú ítéletével szemben felperes által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg alperesnek 156.440 (százötvenhatezernégyszáznegyven) forint másodfokú perköltséget, és az államnak az adóhatóság felhívására 394.200 (háromszázkilencvennégyezer-kettőszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. I n d o k o l á s: [1] A felperes módosított keresetében összesen 5.776.625 forint tőke és járulékai vállalkozói díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Állította, hogy a 07/
6. és a 08/
7. számú kivitelezési szerződésekben rögzített műszaki tartalmat megvalósította, ezért a felperest megilleti az alperes által még nem teljesített vállalkozói díj a 2011/
8. számú számla alapján 2.548.125 forint értékben, a 2011/
9. számú számla alapján pedig 3.227.500 forint értékben. Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.034/2021/5 2 [2] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a szerződésekben rögzített műszaki tartalom nem valósult meg. Előadta, hogy a 07/
10. számú szerződés alapján a kút átvételét megtagadta, mert a munkálatok befejezését követően a kút vízhozama 30%-a volt az alperes által elvárt vízhozamnak. A felperessel megkötött vállalkozási szerződés alapján a teljesítésre 1.000.000 forintot fizetett ki. [3] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 849.375 forint tőkét és ennek
11. április
12. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 százalékkal növelt mértékű kamatát; ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.524.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan úgy rendelkezett, hogy a költségeiket a felek maguk viselik. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak az adóhatóság felhívására 1.449.040 forint illetéket, továbbá kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak az adóhatóság felhívására 50.960 forint illetéket. [4] Határozatának tényállásában megállapította, hogy a felperes mint kivitelező és az alperes mint megrendelő között
13. február
14. napján 07 /
15. számú kivitelezési szerződés jött létre az alperes területén lévő 142,9 m talpmélységű kút javítása, felújítása tárgyában. A szerződés
16. pontja szerint a szerződés műszaki tartalma kútjavítás, felújítás a
17. január
18. napján kelt árajánlatban foglaltaknak megfelelően az alperes
19. december
20. napi írásbeli tájékoztatása alapján: 1.) Fúróberendezés felvonulása. 2.) Fúróberendezés felszerelése, munkaterület biztonságos kialakítása. 3.) A megrendelő által közölt talpmélységig, 142,9 méterig, szűrőcsőre ráfúrás. 4.) Szűrőcső kihúzása, visszahúzása 5.) Szűrőcső kiépítése után lyuk kiképzése, talpig tisztítása. 6.) Szabaddá vált fúrólyukban ellenőrző geofizikai mérés. 7.) Geofizikai mérés és furatkiképzése a beépítendő szűrőcső rakatrészére, bővítőfúrás. 8.) 165 mm átmérőjű KMPVC szűrőcsőrakat beépítése a geofizikai mérés által megadott pontos adatok alapján. 9.) Kavicsolás, szűrőkavics beépítése, a szűrők körül körgyűrűben kihelyezve.10.) Rétegtisztítás.11.) Kompresszorozás a szűrővíz megfelelő kialakításának érdekében.12.) Tisztítószivattyúzás. A szűrőcserével és a szükséges kavicsolás elvégzésével a kút homokolódása teljesen megszűnik 13.) Hidrodinamikai mérések elvégzése, vízlépcsők beállítása. 14.) Vízminta vétel, laborvizsgálat. 15.) Munkálatok záródokumentációjának összeállítása. [5] A felek a vállalkozási díjat 3.582.000 forint + Áfa összegben határozták meg azzal, hogy 1.000.000 forint + Áfa vállalkozói díj a felvonulástól számított 8 napon belül számla ellenében átutalás útján fizetendő, míg a kivitelezési díjból fennmaradó 2.582.000 forint + Áfa nagyságú vállalkozói díj a műszaki átadást követő 8 napon belül esedékes. A vállalkozói díjat átalánydíjként határozták meg. [6] A szerződés 5.3 pontja szerint a vízminta vétel és a laborvizsgálat elvégzése számít a szerződés teljesítésének. Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.034/2021/5 3 [7] A szerződéses műszaki tartalom 15 tételéből az első két tétel valósult meg. Az építési naplóba bejegyzett tevékenységek között a
21. tétel a szűrőcsere ráfúrás nem szerepel, helyette szűrőcső elfúrása került feltüntetésre. A
22. tétel megvalósulása az építési napló bejegyzéseivel nem igazolható. Mivel a
23. és
24. pontban meghatározott kivitelezési munkák elmaradtak, a további munkák elvégzésére sem kerülhetett sor. Az építési napló szerinti geofizikai mérésről (
25. és
26. pont) nincs jegyzőkönyv, sem eredmény. A szerződés
27. pontjában rögzített kavicsolás valós megtörténte nem állapítható meg, tekintettel arra, hogy a kavics szállítása szállítójeggyel vagy mérlegjeggyel nincs alátámasztva. Az építési naplóban a szállítás két alkalommal is szerepel, azonban ennek műszaki indokoltsága a szerződés műszaki tartalmával nem támasztható alá. Az építési napló szerinti - a szerződés
28. pontjában megjelölt - kompresszorozás megtörténte valószínűsíthető. A felújítási munkát befejező hidrodinamikai mérések elvégzése, a vízmintavétel és a záródokumentáció összeállítása elmaradt. A kútba a felperes betétszűrőt épített, amely nem volt a szerződés műszaki tartalma. A betétszűrő felső vége a kútban jelenleg is megtalálható. Ez a tevékenység azonban nem vezetett sikerre, erre utal a betétszűrő roncsolódott felső pereme, annak feltöltöttsége, illetve a kút hozamának és üzemi vízszintjének drasztikus csökkenése. A kút a kivitelezést megelőzően is homokos volt, a kivitelezés célja a homokolódás megszüntetése volt. A szerződésszerűen végrehajtott kivitelezés olyan kutat eredményezett volna, amely talpig (142 méter) járható és nem homokol. A K113 kút sem a kivitelezést követően, sem pedig a per alatt elvégzett műszeres vizsgálatok szerint nem járható talpig. A kút felhomokolódott állapota a kivitelezés hiányosságaival áll okozati összefüggésben. Az alperes a kutat nem vette át. [8] A vállalkozói szerződés alapján az alperes 1.000.000 Ft + Áfa (1.250.000 Ft) vállalkozói díjat fizetett meg a felperesnek. A fennmaradó 2.582.000 Ft + ÁFA (3.227.500 Ft) vállalkozói díjról kiállított számlát visszaküldte a felperes számára. [9]
29. február
30. napján a peres felek 08/
31. szám alatt újabb kivitelezési szerződést kötöttek az alperes tulajdonában lévő területen kb. 140 méter talpmélységű kútból 1 db búvárszivattyú mentése, majd a szabaddá tett, átjárható kút talpig történő tisztítása, mosatása, az alperes által biztosított új búvárszivattyú beépítése a kútba, üzembe helyezése, vízminta vétele, laborvizsgálat tárgyában. [10] Megállapodtak abban, hogy a búvárszivattyú mentése után, és a mentés során esetleg keletkezett kivitelező által okozott hibák kijavítása után lehetővé váló, elvégezhető geofizikai mérés által a kút működését gátló, akadályozó hibák feltárásáról a felperesnek kötelezettsége tájékoztatni az alperest, és annak kijavításáról, elhárításáról felek külön megállapodást kötnek esetlegesen felmerülő pótmunkaként. [11] A szerződés műszaki tartalmát a szerződés 2.
32. pontjában rögzítették. 2.718.000 forint + Áfa összeget kötöttek ki átalánydíjként. A vállalkozói díj esedékességeként a teljesítést követő
33. napot jelölték meg azzal, hogy teljesítésnek a kútban lévő búvárszivattyú kimentését, és a kútszerkezet talpig történő kimosatása után elvégzett geofizikai mérést, majd az új búvárszivattyú beépítését tekintették. Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.034/2021/5 4 [12] A szerződés alapján a felperes a szivattyút kiemelte. A szivattyú kiemelésével a felperes a szerződésben meghatározott munkafázisok 25 %-át teljesítette. A szivattyú és az ahhoz kapcsolódó termelőcső elkorrodálódott állapotban volt. Tájékoztatta az alperest, hogy a 46,8 méterben a kút II. számú béléscső rakata el van törve és onnan a kút teljesen feltöltődött homokkal. A szerződés alapján a megrendelő által biztosítandó búvárszivattyú beépítésére, valamint a szerződés 1.
34. pontja szerinti pótmunkákban való megállapodásra nem került sor. A felperes arra
35. március
36. és
37. március
38. napján ajánlatot tett, amit az alperes nem fogadott el. [13] A kút jelenleg 41,3 méterig járható. A
39. évi VIKUV Hydrokomplex kútkamerás vizsgálati jelentés szerint a 16,6-17 méter közötti repedésről megállapítható, hogy az nem repedés, hanem csak egy mélyebb karcolás, amely a csőrakatot nem perforálja. A kútban 38,7 méteren az iszapos anyag megjelenésének szintjében egy a PVC rakatot körülbelül 160 mm-re leszűkítő tárgy található. Az iszap jelenléte miatt sem a tárgy mibenléte, sem az nem volt megállapítható, hogy a szonda miben akadt meg. [14] Az alperes a kutat nem vette át. A felperes maga is úgy értékelte, hogy a kút tisztítását a feltárt műszaki akadályok miatt nem lehetett elvégezni. Ezért az elmaradó munkákra tekintettel a szerződésben rögzített vállalkozói díj 75 %-áról, 2.038.500 Ft + Áfa vállalkozói díjról állított ki számlát, amit az alperes visszaküldött. A szerződés részbeni teljesítésére figyelemmel az alperes vállalkozói díjtartozása 679.500 Ft + Áfai. [15] Az elsőfokú bíróság határozatának jogi indokolásában utalt a Polgári Törvénykönyvről szóló
40. évi IV. törvény (Ptk.)
41. §-ában foglaltakra, továbbá a Polgári perrendtartásról szóló
42. III. törvény (régi Pp.)
43. §

(1)bekezdésében foglaltakra. Megállapította, hogy az alperes a szerződésből eredő vállalkozói díj fizetési kötelezettségének megtagadásán túlmenően a felperessel szemben szavatossági, jótállási igényt nem jelölt meg, azt nem érvényesített. Rögzítette, hogy a felek között általánydíjas szerződés jött létre, amely esetén a befejezetlen építményért járó ellenszolgáltatást a szerződésben elvállalt teljes műszaki tartalom és a ténylegesen elért műszaki készültség egymáshoz viszonyított arányának meghatározásával és ennek a szerződésben kikötött átalánydíjra való vetítésével kell számítani, igazságügyi szakértői bizonyítás útján. A szakértő feladatát képezte annak meghatározása, hogy a vállalkozási szerződések teljesítése milyen arányban történt. [16] A 07/

1. számú szerződés kapcsán az előzetes bizonyítási eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői véleményben foglaltakból indult ki és megállapította, hogy a szerződés műszaki tartalma szerint előirányzott munkák nem készültek el. A kútban ráfúrás utáni szűrőcserével 165 mm átmérőjű KMPVC műanyag csövet kellett volna beépíteni, azonban a kút felújítás építési naplója szerint a kútban 84 m-től kezdődően 100 mm átmérőjű szűrő csőrakat lett beépítve, de ezt a rakatot a kamerás kútvizsgálat szerint 86,6 m-en nem lehet megtalálni. A perben kirendelt igazságügyi szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a szerződés műszaki tartalmát képező 15 tételből az első két tétel valósult meg, továbbá Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.034/2021/5 5 valószínű a
2. tétel megvalósulása is. Mindezek a munka legfeljebb 5%-át teszik ki. Megállapította, hogy a szerződésben rögzítettek ellenére a kút a kivitelezést követően - a szakértés keretében elvégzett műszaki vizsgálatok szerint - nem járható talpig, a felhomokolódott állapota a kivitelezés hiányosságaival áll okozati összefüggésben. A szerződésszerű teljesítés esetén érdemi vízhozam és üzemi vízszintcsökkenés nem következik be. Mindezek értelmében a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a 7/
3. számú szerződésben vállalt kivitelezési tevékenységnek teljeskörűen eleget tett. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján - figyelemmel a régi Pp.
4. §-ában foglaltakra is - arra a megállapításra jutott, hogy a felperes által szerződésszerűen elvégzett kivitelezési munkák ellenértékét az alperes 1.000.000 forint + áfa vállalkozási díj megfizetésével teljesítette, így ezen szerződés alapján a felperes további vállalkozói díjra nem jogosult. [17] A 8/
5. számú szerződés vonatkozásában rögzítette, hogy a kivitelezés akkor szerződésszerű és teljes, ha a felperes 140 m talpmélységű kútból a búvárszivattyút kimenti, majd a szabaddá tett, átjárható kút talpig történő mosását, tisztítását követően az alperes által biztosított új búvárszivattyú beépítésére, üzembehelyezésére, vízmintavételre és laborvizsgálatra is sor kerül. A felek egyező előadása alapján megállapította, hogy a felperes a búvárszivattyút kiemelte. Ezt az előzetes bizonyítási eljárásban kirendelt szakértő is megállapította, ami alapján az is rögzíthető, hogy a szerződés 2.
6. pontjában rögzített műszaki tartalomból az első három munkafolyamat megvalósult. A szerződés tartalmából és a rendelkezésre álló okiratokból megállapította, hogy a felek megállapodása arra is kiterjedt, hogy amennyiben a búvárszivattyú kiemelését követően a kút működését akadályozó hibák kerülnek feltárásra, azok elhárítása érdekében a további kivitelezési munkákról a felek külön megállapodást kötnek oly módon, hogy azok elvégzését pótmunkának tekintik. Az elvégzendő pótmunkára a felperes két ajánlatot tett, de erre vonatkozóan azonban a felek nem állapodtak meg. Rögzítette, hogy a bizonyítási eljárás során tisztázandó kérdés volt, hogy a műszaki szükségből elvégzendő munka milyen okból vált szükségessé, a felperes hibás kivitelezésével vagy az alperesnek a szivattyú kiemelésére tett alkalmatlan kísérletével áll összefüggésben vagy a felek magatartásától függetlenül. Az előzetes bizonyítás során beszerzett szakértői véleményben rögzített azon megállapítást, miszerint az alperes által korábban végzett mentési kísérlet során keletkezett a kút csőrakatában található repedés és törés és ennek következményeként lehetetlenné vált a kút talpig történő tisztítása, a szakértő feltételezésének tekintette. A perben kirendelt igazságügyi szakértői véleményből rögzítette, hogy kút felhomokosodásának oka nem állapítható meg és az sem, hogy a szivattyú kimentése megtörtént volna. Ezen szakértői megállapítás azonban a felek egyező tényelőadásával ellentétes volt, ezért ezt figyelmen kívül hagyta. A lefolytatott bizonyítási eljárást követően kétséget kizáróan nem tudta megállapítani, hogy a felperes a szivattyú kiemelése során hibásan teljesített és ennek következtében rongálódott a kút és azt sem, hogy a kút rongálódása az alperesnek a szivattyú alkalmatlan kiemelésére tett kísérletével áll összefüggésben. A felperes maga sem vitatta, hogy a szivattyú kiemelését követően további munkálatokat nem végzett, ezért állította ki a csökkentett vállalkozói díjról a számláját. Rögzítette, hogy a kivitelezési szerződésben foglalt munka elvégzését a felperes tevékenységével összefüggésben nem hozható műszaki ok akadályozta, pótmunkára pedig a felek között nem jött létre megállapodás, ezért a kivitelezési munkák befejezése a felperestől független okok miatt meghiúsult. A felperes a vállalkozási szerződést a búvárszivattyú kiemelésével - a kiegészítő szakértői vélemény megállapításai szerint - 25%-os műszaki készültség erejéig teljesítette, ezért a szerződésben meghatározott vállalkozói díjra is ilyen arányban tarthat igényt, amelyet összesen 679.500 forint + áfában, azaz 849.305 forintban Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.034/2021/5 6 állapított meg, amelynek megfizetésére kötelezte az alperest. A vállalkozói díj után járó kamatot a Ptk. 301/A. §-a alapján állapította meg. [18] A régi Pp.
7. §-a alapján rendelkezett a perköltségről, amellyel összefüggésben a - leszállított keresetre is figyelemmel – a felperes pervesztességének arányát 98%-ban állapította meg. Az alperesnek járó ügyvédi munkadíj összegét a 32/
8. (VIII. 22.) IM rendelet
9. §

(2)bekezdése alapján 1.200.000 forint + áfa, azaz összesen 1.524.000 forintban állapította meg. Rögzítette, hogy az eljárás során az alperes előlegezte a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges műszaki vizsgálat szakértői díját azzal, hogy annak viselésére pernyertességétől függetlenül köteles, ezért ezen költség az alperes terhén maradt. A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt eljárási illeték viseléséről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. § és 42. §

(2)bekezdése alapján rendelkezett. [19] A felperes fellebbezésében kérte elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra való utasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását. A Fővárosi Ítélőtábla felülbírálati jogkörét a Polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (új Pp.)
2. §-ára alapította. [20] Álláspontja szerint a felperes módosított keresetében megjelölt kivitelezési szerződésekben rögzített műszaki tartalom eredményesen megvalósult, ezért a felperest a még nem teljesített vállalkozói díj teljes mértékben megilleti a kereset szerint. Hangsúlyozta, hogy a perben beszerzett igazságügyi szakértő véleménye hiányos, homályos és aggályos. A szakértői vélemény alapján az elsőfokú bíróság megalapozatlanul állapította meg, hogy a felperes által szerződésszerűen elvégzett kivitelezési munkák ellenértéke az 1.000.000 forint + áfa vállalkozói díj megfizetésével teljesítést nyert. Megalapozatlanul nem vette figyelembe az elsőfokú bíróság az előzetes bizonyítási eljárásban kirendelt szakértő álláspontját, miszerint a kútban lévő törés helye 44,6 m-en volt és a repedés az alperes által korábban végzett mentési kísérlet során keletkezhetett. Ennek következménye volt, hogy lehetetlenné vált a kút talpig történő tisztítása. Alapvető hibája az ítéletnek, hogy csupán feltételezésnek tekinti az előzetes bizonyítási eljárásban kirendelt szakértő véleményét, ehhez képest a perben kirendelt aggályos szakvéleményt vette figyelembe. [21] Jelentős szakértői tévedésnek tekintette a perben kirendelt szakértő által megállapított 25%-os műszaki készültséget. Álláspontja szerint az utóbb leszállításra került felperesi keresetre tekintettel a 98 %-os pervesztesség aránya is helytelenül került megállapításra. Megítélése szerint az alperesi jogi képviselő számára megítélt munkadíj is aránytalanul magas arra figyelemmel, hogy a perben kirendelt szakértői véleményre alapított ítélet megalapozatlan. Az első fokon eljárt bíróság nem vette figyelembe a felperesnek a perben kirendelt szakértői vélemény helytelenségére, a szakértői kompetencia hiányára és a szakértő elfogultságára tett nyilatkozatát. Utalt az új Pp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)
2. b)
3. c)
4. d)pontjában és a

(3)bekezdésében foglaltakra. Álláspontja szerint mindezek alapján a perben kirendelt szakértő véleményét aggályossága miatt bizonyítékként nem lehetett volna figyelembe venni, ezért az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének van helye. Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.034/2021/5 7 [22] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az mind tényállásában, mind jogi indokolásában helyes. Hangsúlyozta, hogy a perben kirendelt szakértői vélemény alapján megállapítható, hogy a felperes által elvégzendő munka meghatározó része nem készült el. A 7/

1. számú szerződés 15 tételes műszaki tartalmából az első két tétel valósult meg, amely a munka 5%-át teszi ki, a 8/
2. számú szerződés keretében elvégzett munkákkal kapcsolatban a szakértő álláspontja az, hogy az elvégzett munka aránya nem haladja meg az 5%-ot. Utalva a BDT.2005.
3. számú jogesetben foglaltakra hivatkozott arra, hogy bizonyos munkarészek egyáltalán nem készültek el, ezért e körben a felperesnek nem jár vállalkozói díj átalánydíjas szerződés esetén sem. Hangsúlyozta, hogy a régi Ptk.
4. §-a értelmében a vállalkozási szerződés eredménykötelem, a felperes pedig az elvárt eredményt, a művet nem teljesítette, amit a szakvélemény is alátámaszt. A perben beszerzett szakértői vélemény következetes, logikus, ellentmondásoktól mentes állításokat foglal magába, annak helyességéhez, érthetőségéhez nem fér kétség, mint ahogy a szakértő személyéhez sem. Álláspontja szerint az előzetes bizonyítás során beszerzett szakértői véleménnyel összefüggésben viszont megállapíthatóak az ellentmondások, ezért az bizonyítékként a perben nem használható fel, ahogyan azt az elsőfokú bíróság is rögzítette az ítéletében. [23] A felperes fellebbezése nem megalapozott. [24] Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, helyes az abból levont jogi következtetése, az eljárása és a döntése a jogszabályoknak megfelel. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezés kapcsán az alábbiakat emeli ki. [25] Rámutat a Fővárosi Ítélőtábla arra, hogy a Polgári perrendtartásról szóló
5. évi CXXX. törvény (új Pp.) – amelyre a felperes a fellebbezését alapította –
6. §

(1)bekezdése szerint az új Pp. rendelkezéseit a

1. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni. Jelen eljárás 2014-ben indult, ennélfogva a Fővárosi Ítélőtábla a felperes fellebbezését a régi Pp. rendelkezéseinek megfelelően, a régi Pp.
2. §

(2)bekezdése értelmében tartalma szerint bírálta el. [26] A felperes az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét eljárási szabálysértésre, az ítélet alapjául szolgáló szakvélemény aggályosságára alapította. E körben alaptalanul hivatkozott a felperes a szakértői kompetencia hiányára, mivel a perben kirendelt igazságügyi szakértőnek a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által vezetett szakértői adatok szerint – többek között - a kompetenciájába tartozik a víztermelő kutak fúrásával, üzemeltetésével kapcsolatos problémák vizsgálata, azaz a jelen üggyel érintett, bírói kompetenciát meghaladó bizonyítás is. A szakértő elfogultságát illetően a felperes bírói felhívást követően kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a szakértővel szemben nem kíván elfogultsági kifogást, azaz kizárási indítványt előterjeszteni (7.G.40.021/2016/

1. számú,
2. szeptember 6-án kelt felperesi beadvány), ennélfogva a felperesnek a fellebbezésében a szakértő elfogultságára való hivatkozása indokolatlan. Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.034/2021/5 8 [27] Megalapozatlanul kifogásolja a felperes, hogy az elsőfokú bíróság alaptalanul tekintette feltételezésnek, és nem vette figyelembe az előzetes bizonyítási eljárásban kirendelt szakértő
3. számú kúttal kapcsolatos azon álláspontját, miszerint a kútban lévő törés az alperes által korábban elvégzett mentési kísérletek során keletkezhetett, és a sérülések következményeként lehetetlenné vált a kút talpig történő tisztítása. Az előzetes bizonyítás során beszerzett szakértői vélemény
4. oldalán a szakértő rögzíti, hogy a
5. számú kút kamerás kútvizsgálata szerint a kút -32,1 m-ig fel van töltődve homokkal, aminek valószínűsíthető oka a talajvíz kútba történő beáramlása, mert a kút PVC technikai rakatán 16,6 m-től 17 m-ig egy 40 cm hosszú repedés látható. Ebből vonja le azt a következtetést a szakértő, hogy a repedés, illetve törés az alperes által végzett mentesítés során keletkezhetett. Ehhez képest a peres eljárásban beszerzett, szakértő által készített igazságügyi szakértői vélemény
6. pontjából (7.G.40.021/2016/
7. számú irat 13.oldal) egyértelműen megállapítható, hogy a -16,6 - 17 m közötti repedésről a szakvélemény keretében készült műszeres vizsgálat azt állapította meg, hogy az nem repedés, hanem csak egy mélyebb karcolás, ami a csőrakatot nem perforálja. A felperes építési naplójában szereplő 44,6 méteren észlelt törést a szakvélemény keretében elvégzett műszeres vizsgálat nem tudta vizsgálni, mivel a kút - 41,3 m-ig járható. Az elsőfokú bíróság tehát a műszeres vizsgálat alapján észlelt tények alapján helyesen hagyta figyelmen kívül az előzetes bizonyítás során beszerzett szakértő megállapítását, hiszen a kútban lévő tényleges törés a szakértők által nem volt vizsgálható, ennélfogva az sem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az milyen okból következett be. Rámutat a Fővárosi Ítélőtábla arra, hogy a fentieknek egyébként a felperes által érvényesített vállalkozói díj tekintetében, a megvalósult műszaki tartalom szempontjából nincs relevanciája. [28] A fentieken túlmenően a felperes a perben beszerzett szakvélemény aggályosságát megalapozó ellentmondásokat nem fejtette ki, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla nem tudta megállapítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során - a szakvélemény kiegészítéseire is figyelemmel - nem sértette meg a régi Pp.
8. §

(3)bekezdését, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése nem indokolt. [29] Hangsúlyozza a Fővárosi Ítélőtábla, hogy – ahogyan arra az elsőfokú bíróság is rámutatott – az eljárás során felperesnek az alperessel kötött vállalkozási szerződés szerződésszerű teljesítését kellett igazolnia (7.G.40.021/2016/

1. sz. jegyzőkönyv
2. oldal, 7.G.40.021/2016/
3. számú jegyzőkönyv
4. oldal). Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy az átalánydíjas vállalkozási szerződés esetén a befejezetlen építményért járó ellenszolgáltatást a szerződésben elvállalt teljes műszaki tartalom és a ténylegesen elért műszaki készültség egymáshoz viszonyított arányának meghatározásaival, és ennek a szerződésben kikötött átalánydíjra való vetítésével kell számítani (BDT2007.1538.). [30] A 07/
5. számú szerződést illetően a peres eljárásban beszerzett aggálytalan igazságügyi szakértői véleményben foglaltakat támasztja alá az előzetes bizonyítás keretében beszerzett igazságügyi szakértői vélemény 5.1.
6. pontjában és 5.1.2 pontjában foglaltak, amelyek azt rögzítik, hogy a felperes a szerződés
7. és a
8. pontjában rögzített munkákat Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.034/2021/5 9 végezte el, azaz a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségét maradéktalanul nem teljesítette. Az elvégzett munka 5 %-os mértékét a peres eljárás során beszerzett szakértői vélemény állapítja meg (
9. pont), amelynek értéke a szerződésben rögzített átalányárhoz képest nem haladja meg az alperes által nem vitatottan szerződésszerűen kifizetett 1.000.000 forintot, ahogyan azt az elsőfokú bíróság is megállapította. [31] A rendelkezésre álló adatok alapján megfelelően mérlegelte a bizonyítékokat az elsőfokú bíróság 08/
10. számú vállalkozási szerződést illetően is. Ahogyan arra az elsőfokú bíróság is rámutatott, a felperes maga sem tette vitássá, hogy a szivattyú kiemelését követően további munkálatokat nem végzett. Ennélfogva az elsőfokú bíróság a kiegészítő szakértői vélemény azon megállapítását, miszerint a szivattyú kiemelésével a felperes 25%-os műszaki készültség erejéig teljesítette a vállalkozási szerződést, helyesen vette figyelembe. Mindebből annak megállapítása is következik, hogy a felperes megalapozatlanul állította fellebbezésében, hogy a vállalkozási szerződésekben rögzített műszaki tartalom megvalósult. [32] Rögzíti a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a felperes fellebbezésének a pernyertesség arányával, és az alperesi ügyvédi munkadíjjal összefüggő érvelését figyelmen kívül hagyta, mivel az az ügy érdemi megítélését nem befolyásolta, és a felperes a fellebbezésében a perköltség megváltoztatásával összefügésben kérelmet nem terjesztett elő. [33] Minderre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
11. §

(2)bekezdése szerint – 254. §

(3)bekezdésének megfelelően helyes indokaira utalással – helybenhagyta. [34] Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a pernyertes alperesnek a másodfokú eljárás során felmerült költségét megfizetni, amelynek mértékét a Fővárosi Ítélőtábla - a 4.927.250 forint fellebbezett értékre is figyelemmel - az IM rendelet 3. §

(5)bekezdése alapján állapította meg 123.180 forint + 33.260 forint Áfa, azaz összesen 156.440 forintban. A Fővárosi Ítélőtábla a felperes költségfeljegyzési joga folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §

(1)bekezdésének megfelelő fellebbezési eljárási illeték viseléséről az Itv. 74. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/1986.(VI.26) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján döntött. Budapest,

1. március
2. Dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s. k. a tanács elnöke Dr. Sági Zsuzsanna s. k. Takácsné dr. Kükálo Judit s. k. előadó bíró bíró Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.034/2021/5 A kiadmány hiteléül: .. 10