A határozat elvi tartalma: A gyógyszeradó fizetési kötelezettség alapjának csökkentése a Gyftv. 38. § (4) bekezdése szerint akkor lehetséges, ha a gyógyszeradót és a támogatásvolumen-szerződés alapján

adóalany teljesíti.

adóbírság mérséklésénél különös méltánylást érdemlő körülményként nem értékelhető, ha

adózó által választott tevékenységhez a más nemzet adótörvényeinek szakértői ismerete szükséges,

adózó kötelezettsége, hogy a jogszerű adózása érdekében e szakértelmet

adózás területén is biztosítsa, ez másra át nem hárítható feladat, ahogyan

adótörvények betartása sem. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete

ügy száma: Kfv.VI.35.204/2022/8. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Harcos Mihály ügyvéd cím2

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3

alperes képviselője: Dr. Petrás Brigitta kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozatának száma: Fővárosi Törvényszék

1. január
2. napján kelt 108.K.705.516/2021/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 108.K.705.516/2021/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

alperesnek 15 napon belül 1.307.695 (

az egymillió-háromszázhétezer-hatszázkilencvenöt) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak – felhívásra – 3.500.000 (

az hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A 2017., 2018. években felperes

gyógyszer1, gyógyszer2, gyógyszer3, gyógyszer4 elnevezésű gyógyszerek gyártója és forgalomba hozatali engedélyének jogosultja. A gyógyszerek után a gyógyszerforgalmazókat terhelő, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban Gyftv.) 40/A. §

ebből eredő befizetési kötelezettséget is a saját nevében, saját pénzforgalmi számlájáról teljesítette. A felperes és a Zrt. között a Gyftv. 36. §

adóigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
2. §

elsőfokú adóhatóság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a Gyftv. 38. §

esetben csökkenthette volna gyógyszeradó fizetési kötelezettségét a Zrt. által megkötött támogatásvolumenszerződések szerint befizetett összegekkel, amennyiben ezeket a szerződéseket maga kötötte volna meg a NEAK-kal és a befizetéseket is ő teljesítette volna. Mindezek folytán a Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 3 7165793180 iktatószámú határozatával a felperest gyógyszerforgalmazók gyógyszertárban forgalmazott, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetéseihez kapcsolódóan 70.484.000 Ft, míg a gyógyszerforgalmazók gyógyszertárban forgalmazott közfinanszírozott gyógyszerek utáni kiegészítő befizetéseihez kapcsolódóan további 10.029.000 Ft - adóhiánynak minősülő adókülönbözet megfizetésére kötelezte, mely után 24.154.000 Ft adóbírságot szabott ki és 2.838.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. [5] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes 6431947461/2021/NAV iktatószámú határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta, döntését a Gyftv. 36. §

elsőfokú adóhatóság helytállóan állapította meg, hogy a kötelező gyártói befizetés és a támogatásvolumen-szerződés alapján keletkező befizetési kötelezettség alanya eltért egymástól, így a gyógyszeradó alapjának csökkentésére nem volt lehetőség. A kereseti kérelem, alperes védirata [6] A felperes keresettel támadta

alperes határozatát, kérve annak elsődlegesen a megváltoztatását, a terhére megállapított adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék törlését, másodlagosan a megsemmisítését,

adóhatóság új eljárásra kötelezését, harmadlagosan a megváltoztatását és a megállapított adóbírság törlését. Álláspontja szerint a vizsgált időszakban a Gyftv. 38. §

alapját a Zrt. által a gyógyszerekre és tárgyi időszakra vonatkozó támogatásvolumen-szerződések alapján teljesített befizetések összegével. Hivatkozott a Gyftv. 1. §-ára, 2. §

adóalap csökkentés Gyftv. 38. §

adott gyógyszerre és tárgyi időszakra vonatkozó támogatásvolumen-szerződés alapján történt befizetéssel csak akkor kell csökkenteni

adóalapot, ha a támogatásvolumen-szerződést

adóalany maga kötötte meg

egészségbiztosítási szervvel és a befizetést is maga teljesítette. Nem vitatta, hogy

egészségbiztosítási szerv a felperesi gyógyszerekre vonatkozó támogatásvolumenszerződéseket a Zrt.-vel kötötte meg és ez alapján a befizetéseket -

alperes által sem vitatottan - a Zrt. teljesítette. A gyógyszeradó célja a közfinanszírozású gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásához szükséges költségvetési forrásnak a megteremtése, ezért a támogatásvolumen-szerződések alapján történt befizetés után a gyártókat nem terheli gyógyszeradó fizetési kötelezettség. Ezt támasztja alá a Gyftv. 38. §

adóalany a gyógyszer - költségvetési forrásból megvalósuló – közfinanszírozásához járul hozzá. Ennek megfelelően a gyógyszeradó alapját csökkenteni kell a tárgyi időszakra vonatkozó támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetés összegével, így hátrányára adókülönbözet, adóhiány nem állapítható meg,

adóbírság mellőzésének vagy a kiszabott adóbírság mérséklésének van helye. [8]

adóbírság körében előadta,

adóhatóság tévesen értékelte teljes egészében a terhére

t a körülményt, hogy külföldi gazdasági társaságként nem rendelkezik olyan munkatársakkal, akik a magyar gyógyszeradó fizetési kötelezettségre vonatkozó adózási szabályokat maradéktalanul ismerik és alkalmazzák. Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 4 [9]

alperes védiratában, a határozatában foglalt indokokat fenntartva, a kereset elutasítását kérte. Indokolása szerint a Gyftv. 38. §

adóbírság kiszabása során a felperes terhére és javára szolgáló körülményeket is figyelembe vette. A jogerős határozat [10] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [11] Indokolása szerint

alperessel egyezően

t állapította meg, hogy a gyógyszeradó alapjának csökkentése a támogatásvolumen-szerződések alapján abban

esetben lehetséges, ha a gyógyszeradó alanya megegyezik a támogatásvolumen-szerződést megkötő és ennek megfelelően befizetést teljesítő személlyel, vagyis mindkét kötelezettség alanya ugyanaz a személy.

ügyben a kötelező gyártói befizető és a támogatásvolumen-szerződés alapján keletkező befizetési kötelezettséget teljesítő személye eltér egymástól, ezért a gyógyszeradó fizetési kötelezettséget a felperes nem csökkenthette a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetéssel. [12] Kifejtette, hogy

adóbírság kiszabására

adózás rendjéről szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
2. §

alperes határozata

Art. 219. §

adóbírság meghatározására szolgáló körülményeket feltárta,

okat a súlyuknak megfelelően értékelte és okszerű mérlegeléssel

adóhiány 30%-ában határozta meg

adóbírság összegét, amiről számot adott határozatában, így jogszabálysértés hiányában felülmérlegelésére nincs lehetőség. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek elsődlegesen a hatályon kívül helyezését,

elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte a Kp. 121. §

alperes új eljárásra kötelezését a Kp. 121. §

Alaptörvény

1. cikkének és Kp.
2. §

adólap csökkentés jogszerű volt, fenntartotta a keresetében kifejtett jogi érveit. A jogszabály szövege alapján nem állapítható meg, hogy a jogalkotó korlátozná, ki vonhatja le a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetést.

elsőfokú bíróság ezzel ellentétes jogértelmezése téves, olyan korlátozást alkalmazott

adóalap csökkentésre jogosult alanyi kör tekintetében, amely nem szerepel a törvényszövegben. Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 5 [15] Kifejtette, hogy a Gyftv. 38. §

a fordulat, hogy „a tárgyi időszakra vonatkozó” támogatásvolumen-szerződés alapján történhet

adóalap csökkentés. A módosító törvény 363-368. §-aihoz fűzött indokolás szerint a módosítás kifejezetten pontosító jelleggel történt. Amennyiben a jogalkotó a befizető személyére vonatkozóan is többletkövetelményt kívánt volna megfogalmazni, akkor

t a 2008-as módosításnál megtette volna, melyre

onban nem került sor. [16] Hivatkozott arra, hogy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a támogatásvolumenszerződés alapján a befizetést teljesítő fél pedig a kapcsolt vállalkozása. A jogkérdés elbírálása során nem lehet figyelmen kívül hagyni

t a körülményt, hogy cége és a Zrt. egyazon nemzetközi vállalatcsoport részeként,

onos központi irányítás alá tartoznak. A nemzetközi vállalatcsoport működése sajátosságokkal rendelkezik, jellemzője a központi irányítás, melyre tekintettel szükséges a gazdasági döntéseket, folyamatokat teljes egészében vizsgálni, a csoport tevékenységét egyként kezelni (Kfv.I.35.489/2020/8. számú ítélet [34] bekezdése). [17] Kifejtette, a gyógyszerforgalmazást terhelő közteherviselés rendszeréből és közigazgatási összefüggéseiből is egyértelműen következik, hogy a támogatásvolumenszerződések alapján teljesített befizetéseket ki kell venni a gyógyszeradó alapjából, függetlenül attól, hogy a befizetéseket

adóalany saját maga vagy kapcsolt vállalkozása teljesítette. A támogatásvolumen-szerződést

ért kötik a gyógyszervállalatok, hogy egyes gyógyszerek bekerülhessenek a közfinanszírozás rendszerébe. Ilyenkor a gyártó önként vállalja a befizetések teljesítését

Egészségbiztosítási Alap részére, amely a befizetéseket a gyógyszerek támogatására (közfinanszírozásra) fordítja.

érintett gyógyszerek támogatását

Egészségbiztosítási Alap, illetve annak kezelője (NEAK) fizeti ki

arra jogosultnak, a támogatás forrását pedig részben a költségvetés, részben a gyártók támogatásvolumen befizetései biztosítják. Mivel a gyógyszeradó célja közfinanszírozású gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásához szükséges költségvetési forrásnak a megteremtése, ezért a támogatásvolumen-szerződések alapján történő befizetésekből finanszírozott gyógyszertámogatás (társadalombiztosítási támogatás) után a gyártókat nem terheli gyógyszeradó fizetési kötelezettség. Ennek megvalósulását célozza a Gyftv. 38. §

adóalanyt gyógyszeradó fizetési kötelezettség terheli a költségvetési forrásból nyújtott társadalombiztosítási támogatás után, addig ne képezze a gyógyszeradó alapját a társadalombiztosi támogatásnak

a része, amelynek forrását a gyártó támogatásvolumen-szerződésen alapuló befizetése képezte. Mindezeknek megfelelően a gyógyszeradó alapját csökkenteni kell a tárgyidőszakra vonatkozó támogatásvolumenszerződés alapján teljesített befizetés összegével. [18] A Gyftv.-ben szabályozott gyógyszeradó nem jövedelem típusú adó, a gyógyszeradó fizetési kötelezettség a gyógyszerkészítményhez kapcsolódik csak úgy, mint

egészségbiztosítási szerv által megkötött támogatásvolumen-szerződés. Ezért nem annak van jelentősége, hogy ki teljesíti a támogatásvolumen befizetést, hanem annak, hogy

melyik gyógyszer társadalombiztosítási támogatásának finanszírozásához kapcsolódik. A gyógyszeradó a gyógyszerek közfinanszírozásának forrását hivatott megteremteni, ami szorosan összefügg

adott gyógyszer közfinanszírozása érdekében

egészségbiztosítási szerv által megkötött támogatásvolumen-szerződéssel. A gyógyszer szabályozásának Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 6 rendszeréből tehát nem

következik, hogy

adózó csak a saját maga által teljesített támogatásvolumen befizetésekkel csökkentheti

adóalapot. [19] Hangsúlyozta, amennyiben a támogatásvolumen befizetést nem vennék ki

adóalapból, akkor a nem költségvetési forrásból fedezett gyógyszertámogatási rész után is keletkezne adófizetési kötelezettség, ami viszont ellentétes

arányos közteherviselés elvével és a gyógyszeradó céljával, amely kizárólag a költségvetési forrás után kíván adófizetési kötelezettséget előírni. [20]

elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint, amennyiben a költségvetés nem kíván forrást biztosítani egy adott gyógyszer társadalombiztosítási támogatásához és emiatt a gyógyszer társadalombiztosi támogatásának forrását kizárólag a támogatásvolumen befizetések biztosítják, úgy ilyen esetben is kellene gyógyszeradót fizetni a gyógyszer társadalombiztosítási támogatásának alapul vételével, pedig a költségvetést nem is terheli kiadás. Ez

értelmezés ellentétes a gyógyszeradó céljával. A jogerős ítélet értelmezése költségvetési szempontból kétszeres bevételt, a felperes és csoportja szempontjából pedig kétszeres teherviselést eredményez. [21] Sérelmezte,

elsőfokú bíróság a döntését érdemben nem indokolta, csupán megismételte

alperes következtetéseit, így

indokolásából nem állapítható meg, hogy milyen indokok alapján minősítette a felperes jogértelmezését a Gyftv. 38. §

alperesi jogértelmezést. Pusztán annak kinyilvánítása, hogy

elsőfokú bíróság

alperes álláspontjával egyetért, nem fogadható el

alperesi határozat bírósági felülvizsgálata körében hozott ítélet indokolásaként. Hivatkozott a Kúria BH 2021.2008., BH 2019.120. számú döntéseire,

Alkotmánybíróság 7/2013. (III.01.) AB határozatára. [22] Álláspontja szerint

adóbírság mértékének meghatározása körében

adóhatóság érvelése önellentmondásos, a feltárt adókülönbözet valójában eltérő jogszabályértelmezésre vezethető vissza. [23]

alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Kifejtette, hogy a döntés megalapozott, megfelel a vonatkozói jogszabályi előírásoknak, kellő részletességgel ismerteti a határozat alapjául szolgáló tényállás releváns elemeit és a felek álláspontját,

ügy lényeges körülményeit érintő kérdéseket kellő mélységben megvizsgálta és annak eredményét, döntésének indokait részletesen levezette és bemutatta. A Gyftv. 38. §

adóalap csökkentésének jogszerűsége. Utalt arra, hogy

adóbírság tekintetében a felperes által vélt ellentmondás nem állapítható meg, sem a határozatokban, sem a jogerős ítéletben. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 7 [25] A Kúria

elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 116. §

Alaptörvény XXVIII. cikk

olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. [27] A felperes

Alaptörvényben rögzített jogát gyakorolta akkor, amikor

elsőfokú adóhatározattal szemben fellebbezést, a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet, majd a meghozott elsőfokú ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [28] A Kp. 2. §

t vizsgálhatja, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogszabálysértést megvalósította-e vagy sem. [29] Rögzíti a Kúria, hogy felperes a felülvizsgálati kérelmének

1. pontjában jogszabályi megjelölés és indokolás nélkül hivatkozott nemzetközi vállalatcsoportra, kapcsolt vállalkozásra, amely törvényi feltételek hiányában érdemben nem volt vizsgálható. A Kúria áttekintette a felperes részéről e pontban megjelölt Kfv.I.35.489/2020/
2. számú kúriai döntésnek a vállalatcsoporttal kapcsolatos [34] bekezdését és – amellett, hogy a hivatkozás eltérő adónemhez, általános forgalmi adóhoz, illetve társasági adóhoz és nem a gyógyszeradóhoz kapcsolódik – megállapította, hogy e bekezdésben foglaltakat a Kúriának jogszabállyal alátámasztott, részletesen előtárt keresetrész és jogi alapokon nyugvó részletesen kifejtett felülvizsgálati kérelemrész hiányában összevetni, alkalmazni nem állt módjában. A felperesnek

t a figyelemfelhívását, hogy nemzetközi vállalatcsoport tagja, önmagának kellett volna jogi tartalommal megtöltenie, ami

onban elmaradt. [30] A perben a peres felek eltérően értelmezték a Gyftv. 38. §

onban a vizsgált időszakra vonatkozó alábbi alapvető tényeket egyezően adták elő: – a négy gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja a felperes, – a felperes Magyarországon forgalmazási tevékenységet nem végzett, – a négy gyógyszert Magyarországon a Zrt. értékesítette a nagykereskedők részére, Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 8 – támogatásvolumen szerződéseket a Zrt. kötötte meg a NEAK-kal és – a felperes és a Zrt. átvállalási szerződést nem kötött egymással. E polgári jogi aktusokat

elsőfokú ítélet a Kp. 84. §

elsőfokú ítélet a Gyftv. ezen előírásainak teljesítettségét a felperesnél és a Zrt.-nél is a Pp. 346. §

Alaptörvény

1. cikkének alkalmazásával - a Gyftv.
2. §

elsőfokú bíróság a Pp. indokolást szabályozó törvényhelyeit akkor, amikor ítéletében, egyetértve

adóhatóság jogértelmezésével és NEAK álláspontjával, maga is úgy értelmezte a Gyftv. 38. §

adóalap csökkentése, ha mind a két kötelezettség befizetője ugyanaz a személy (cég).

elsőfokú bíróság a Gyftv. 38. §

e bekezdésben megjelölt, a jogalkotó akaratával megegyező jogszabályhelyekkel vetette össze. Önmagában

ért, mert más, vagy nagyobb terjedelmű levezetést, összehasonlítást nem végzett, döntése nem válik jogszerűtlenné. [35] Nem vitásan a felperes és a Zrt. két külön jogi személy, a felperes önálló adóalany, külön adózói tevékenységgel, önálló bevallásokkal és befizetésekkel. A Gyftv. 38. §

adófizetési kötelezettséget teljesítő adózót nem jogosítja fel arra, hogy bárki,

az más személy, akár más adózó által teljesített befizetést a saját javára gyógyszeradóalap csökkentésre felhasználhassa. A felperes önálló adózói eljárását másik jogi személy befizetésével a törvényhely nem kapcsolja össze. [36] Felperes sem vonta kétségbe, hogy nem kötött szerződést sem a Zrt.-vel, sem a NEAK-kal. A befizetések és

adózás előtárt rendszerében a részéről meg nem kötött Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 9 szerződések és nem teljesített befizetés hiányában a Gyftv. 38. §

adó felperes szerinti,

ő javát szolgáló összekapcsolására.

ítéletben rögzített tényállás alapján a Gyftv. 38. §

adó alapját – amit

alperes és elsőfokú bíróság is helytállóan állapított meg – a felperes nem csökkenthette. Hivatkozásával ellentétben

EUB C-717/19. számú ítélete a perbeli jogkérdést érdemben nem befolyásolta. [37]

adóbírság körében

irányadó jogszabályok áttekintése alapján megállapítható, hogy

Alaptörvény

1. cikke a közteherviselés szabályait rögzíti, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló
2. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab.tv.)
3. §

Art. 1

. §-a előírja

adójogviszonyokban a jogok rendeltetésszerű gyakorlását.

Art. 215

. §-a határozza meg

adóbírság alapját és mértékét, mely

Art. 215. §

adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés 50%-a.

Art. 219

. §-a kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre lehetővé teszi

adóbírság mérséklését vagy kiszabása mellőzését. A

adóbírság mérséklésénél vagy a kiszabás mellőzésénél

ügy összes körülményét mérlegelni kell, különösen

adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit,

adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, illetve

t, hogy a körülményekből megállapíthatóan

adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja

adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. [38] A Kúria a hatályos jogszabályi rendelkezések mellett áttekintette

Alkotmánybíróság adóbírsággal kapcsolatos döntéseit, közöttük a 3234/

1. (VI. 04.) AB, a 17/
2. (V. 30.) AB, és a 25/
3. (XII. 02.) AB határozatokat.

Alkotmánybíróság döntéseiben kifejtette, hogy a közigazgatási szankciókat különböző szempontok alapján eltérő csoportokba sorolja a hazai szakirodalom. Közös jellemzőjük, hogy törvényi szintű szabályozáson vagy felhatalmazáson alapulnak, ebben

értelemben tehát ágazati jelleggel rendelkeznek. A szankció tételezett céljából függően megkülönböztetjük reparatív (helyreállító) és a represszív (megtorló) szankciókat, jóllehet egy szankció egyszerre akár több cél elérésére is szolgálhat. Előbbi rendeltetése a megsértett jogrend helyreállítására, míg

utóbbi a jövőbeli jogsértésektől való elrettentésre, a prevencióra törekszik.

adóbírság

anyagi adójogi fő kötelezettség megsértését torolja meg. E bírság kimentési standardja

, hogy „

adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja

adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el” [Art. 171. §

Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy

adóhatóságnak

adóbírság mértékét

egyedi ügy jellemzőihez kell igazítania mérlegelés útján, a mérséklésénél

ügy összes körülményét gondosan mérlegelve. [40] A Kúria több eseti döntésében foglalkozott

adóbírság kérdésével. A Kfv.I.35.748/2015/5. számú döntése szerint a késedelmi pótlék és

adóbírság között van két lényegi különbség, amelyet a mérlegelésről szóló döntés felülvizsgálata során is figyelembe kell venni.

egyik

, hogy míg a késedelmi pótlék

adó késedelmes megfizetésének jogkövetkezménye, addig

adóbírság

adóhiány szankciója, amit visszatartás céljából vezetett be a jogalkotó. A Kfv.I.35.341/2020/11. számú döntés értelmében a Kúria ítélkezési gyakorlata megköveteli

adóbírság kiszabása körében

eset összes körülményeinek Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 10 mérlegelését (BH 2016.124, BH 2009.164, Kfv.35.173/2014/7., Kfv.35.748/2015/5.). A mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatáról a Kúria megalkotta a 2/2015. (XI. 23.) KMK véleményt, melynek értelmében: „A bírság kiszabásáról rendelkező mérlegelési jogkörben hozott határozat jogszerűen akkor változtatható meg, ha jogsértés fennáll, de akár a jogalap tekintetében, akár a cselekmény súlyának értékelése körében eltérő tényállás állapítható meg, továbbá akkor is, ha a bíróság

t észleli, hogy a hatóság

egyedi ügy sajátosságait tévesen, logikátlanul, nem a súlyuknak megfelelően értékelte.”. A Kúria a Kfv.I.35.173/2014/7., Kfv.35.748/2015/5. számú döntéseiben rögzítette, hogy

adóbírság mérséklésének kettő törvényi feltétele van, (…): „a kivételes méltánylást érdemlő körülmény és a kellő körültekintő magatartás”.

adóbírság mérséklésére (elengedésére) abban

esetben van tehát lehetőség, amennyiben

t különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja. E körben

eset összes körülményét mérlegelni kell, különös súllyal

adózó magatartására. [41] A Kúria eljáró tanácsa

adóbírságra vonatkozó kúriai joggyakorlattal egyetért, attól elérni indokoltságának hiányában nem kíván. [42] A Kúria

elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy

adóhatóság határozataiból a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, határozata megfelel a mérlegelési jogkörben hozott határozatnak. [43]

elsőfokú bíróság és a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria vizsgálta a felperes keresetében meghatározott, részéről különös méltánylást érdemlőnek minősített körülményeket. A Stab.tv. idézett 28. §

Art. 1

. §-ának előírása, mely szerint

adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni, a külföldi gazdasági társaságokra is adózói kötelezettségeket ró, és így a felperest sem mentesíti a törvényes kötelezettségeinek teljesítése alól. A „külföldi” állapot nem különös méltánylást érdemlő körülmény. [44] A felperes hivatkozott továbbá különös méltánylást érdemlő körülményként arra, hogy nincsen olyan munkatársa, aki a magyar gyógyszeradó fizetési kötelezettséget érintően átfogó szakmai ismeretekkel rendelkezne. A Kúria álláspontja szerint abban

esetben, ha

adózó által választott tevékenységéhez a más nemzet adótörvényeinek szakértői ismerete szükséges,

adózó kötelezettsége, hogy a jogszerű adózása érdekében e szakértelmet

adózás területén is biztosítsa, ez másra át nem hárítható feladat, ahogyan

adótörvények betartása sem. A felperes hivatkozásával szemben ez

Art.-ben a szankcionálás körében kivétel szabályként nem értékelhető. [45] A Kfv.I.35.748/2015/5. számú ítéletében a Kúria kifejtette, hogy szakképzett könyvelő alkalmazását a mérlegelés körében a bírság mérséklése érdekében nem lehet figyelembe venni. Hangsúlyozza a Kúria

Art. 1

. §-a,

az a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye körében - ahogyan arra ezen eseti döntésében már rámutatott -,

adókijátszás nem csupán fiktív ügylet, vagy

adófizetés hiánya esetén valósul meg, közpénzügyi érdeksérelmet jelent

is, ha

adóhatóság ellenőrzései szükségesek ahhoz, hogy

adózó jogszerűen teljesítse

adótörvényben írt kötelezettségeit. Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 11 [46] A felperes keresete ezért e részében sem volt alapos, amelyről

elsőfokú bíróság jogszerűen rendelkezett, így jogszabálysértés e körben sem volt megállapítható. Mindezek folytán a Kúria

elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. §

adóalany teljesíti.

adóbírság mérséklésénél különös méltánylást érdemlő körülményként nem értékelhető, ha

adózó által választott tevékenységhez a más nemzet adótörvényeinek szakértői ismerete szükséges,

adózó kötelezettsége, hogy a jogszerű adózása érdekében e szakértelmet

adózás területén is biztosítsa, ez másra át nem hárítható feladat, ahogyan

adótörvények betartása sem. Záró rész [48] A Kúria a pernyertes alperest megillető, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 21.) IM rendelet 3. §

alperes által felszámított összeggel egyezően állapította meg. [49]

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. §

ítélet elleni további felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. október
3. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. Dr. Horváth Tamás sk. Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 A kiadmány hiteléül: tisztviselő ... 12