← Magyarország

Kfv.35204/2022/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A gyógyszeradó fizetési kötelezettség alapjának csökkentése a Gyftv. 38. § (4) bekezdése szerint akkor lehetséges, ha a gyógyszeradót és a támogatásvolumen-szerződés alapján

adóalany teljesíti.

adóbírság mérséklésénél különös méltánylást érdemlő körülményként nem értékelhető, ha

adózó által választott tevékenységhez a más nemzet adótörvényeinek szakértői ismerete szükséges,

adózó kötelezettsége, hogy a jogszerű adózása érdekében e szakértelmet

adózás területén is biztosítsa, ez másra át nem hárítható feladat, ahogyan

adótörvények betartása sem. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete

ügy száma: Kfv.VI.35.204/2022/8. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Harcos Mihály ügyvéd cím2

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3

alperes képviselője: Dr. Petrás Brigitta kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozatának száma: Fővárosi Törvényszék

  1. január
  2. napján kelt 108.K.705.516/2021/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 108.K.705.516/2021/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

alperesnek 15 napon belül 1.307.695 (

az egymillió-háromszázhétezer-hatszázkilencvenöt) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak – felhívásra – 3.500.000 (

az hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A 2017., 2018. években felperes

gyógyszer1, gyógyszer2, gyógyszer3, gyógyszer4 elnevezésű gyógyszerek gyártója és forgalomba hozatali engedélyének jogosultja. A gyógyszerek után a gyógyszerforgalmazókat terhelő, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban Gyftv.) 40/A. §

(1)bekezdése szerint 10%-os, illetve 20%-os gyógyszeradó fizetési kötelezettséget a felperes vallotta be és fizette meg. [2] Magyarországon a belföldi nagykereskedők részére e gyógyszerek értékesítését a Zrt. (a továbbiakban: Zrt.) végezte. A gyógyszerekre a Zrt. kötött támogatásvolumenszerződéseket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (a továbbiakban: NEAK) és

ebből eredő befizetési kötelezettséget is a saját nevében, saját pénzforgalmi számlájáról teljesítette. A felperes és a Zrt. között a Gyftv. 36. §

(1)bekezdése és a 40/A. §
(1)bekezdése szerinti átvállalási megállapodás nem jött létre. [3] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperesnél 2017. január 1. - 2018. december 31. közötti időszakra valamennyi adónemre és költségvetési támogatásra kiterjedően

adóigazgatási rendtartásról szóló

  1. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
  2. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti adóellenőrzést végzett. Megállapította, hogy felperes a vizsgált időszakban a Gyftv. 38. §
(4)bekezdésére hivatkozással a gyógyszeradó fizetési kötelezettsége alapját csökkentette a Zrt. által a támogatásvolumen-szerződések szerint befizetett összeggel. A NEAK adatszolgáltatása alátámasztotta, hogy a vizsgált időszakban a felperes teljes körű meghatalmazásával a NEAK előtti jogi és hatósági eljárásokban a Zrt. járt el. [4] A vizsgálat eredményeként

elsőfokú adóhatóság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a Gyftv. 38. §

(4)bekezdése alapján csak abban

esetben csökkenthette volna gyógyszeradó fizetési kötelezettségét a Zrt. által megkötött támogatásvolumenszerződések szerint befizetett összegekkel, amennyiben ezeket a szerződéseket maga kötötte volna meg a NEAK-kal és a befizetéseket is ő teljesítette volna. Mindezek folytán a Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 3 7165793180 iktatószámú határozatával a felperest gyógyszerforgalmazók gyógyszertárban forgalmazott, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetéseihez kapcsolódóan 70.484.000 Ft, míg a gyógyszerforgalmazók gyógyszertárban forgalmazott közfinanszírozott gyógyszerek utáni kiegészítő befizetéseihez kapcsolódóan további 10.029.000 Ft - adóhiánynak minősülő adókülönbözet megfizetésére kötelezte, mely után 24.154.000 Ft adóbírságot szabott ki és 2.838.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. [5] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes 6431947461/2021/NAV iktatószámú határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta, döntését a Gyftv. 36. §

(1), 38. §
(4), 40/A. §
(1)bekezdéseire alapozta. Kifejtette,

elsőfokú adóhatóság helytállóan állapította meg, hogy a kötelező gyártói befizetés és a támogatásvolumen-szerződés alapján keletkező befizetési kötelezettség alanya eltért egymástól, így a gyógyszeradó alapjának csökkentésére nem volt lehetőség. A kereseti kérelem, alperes védirata [6] A felperes keresettel támadta

alperes határozatát, kérve annak elsődlegesen a megváltoztatását, a terhére megállapított adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék törlését, másodlagosan a megsemmisítését,

adóhatóság új eljárásra kötelezését, harmadlagosan a megváltoztatását és a megállapított adóbírság törlését. Álláspontja szerint a vizsgált időszakban a Gyftv. 38. §

(4)bekezdésének megfelelően, jogszerűen csökkentette a gyógyszeradójának

alapját a Zrt. által a gyógyszerekre és tárgyi időszakra vonatkozó támogatásvolumen-szerződések alapján teljesített befizetések összegével. Hivatkozott a Gyftv. 1. §-ára, 2. §

(1)bekezdésére, 26. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 28. §
(1)bekezdésére, 36. §
(1)bekezdésére, 38. §
(4)bekezdésére, 40/A. §
(1)bekezdésére. [7] Kifejtette,

adóalap csökkentés Gyftv. 38. §

(4)bekezdésében foglalt alkalmazási feltétele fennáll, mivel a Gyftv. nem tartalmaz olyan kikötést, hogy

adott gyógyszerre és tárgyi időszakra vonatkozó támogatásvolumen-szerződés alapján történt befizetéssel csak akkor kell csökkenteni

adóalapot, ha a támogatásvolumen-szerződést

adóalany maga kötötte meg

egészségbiztosítási szervvel és a befizetést is maga teljesítette. Nem vitatta, hogy

egészségbiztosítási szerv a felperesi gyógyszerekre vonatkozó támogatásvolumenszerződéseket a Zrt.-vel kötötte meg és ez alapján a befizetéseket -

alperes által sem vitatottan - a Zrt. teljesítette. A gyógyszeradó célja a közfinanszírozású gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásához szükséges költségvetési forrásnak a megteremtése, ezért a támogatásvolumen-szerződések alapján történt befizetés után a gyártókat nem terheli gyógyszeradó fizetési kötelezettség. Ezt támasztja alá a Gyftv. 38. §

(4)bekezdése is. A közteherviselés elvén alapuló gyógyszeradó kötelezettség teljesítése útján ugyanis

adóalany a gyógyszer - költségvetési forrásból megvalósuló – közfinanszírozásához járul hozzá. Ennek megfelelően a gyógyszeradó alapját csökkenteni kell a tárgyi időszakra vonatkozó támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetés összegével, így hátrányára adókülönbözet, adóhiány nem állapítható meg,

adóbírság mellőzésének vagy a kiszabott adóbírság mérséklésének van helye. [8]

adóbírság körében előadta,

adóhatóság tévesen értékelte teljes egészében a terhére

t a körülményt, hogy külföldi gazdasági társaságként nem rendelkezik olyan munkatársakkal, akik a magyar gyógyszeradó fizetési kötelezettségre vonatkozó adózási szabályokat maradéktalanul ismerik és alkalmazzák. Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 4 [9]

alperes védiratában, a határozatában foglalt indokokat fenntartva, a kereset elutasítását kérte. Indokolása szerint a Gyftv. 38. §

(4)bekezdését helyesen értelmezte,

adóbírság kiszabása során a felperes terhére és javára szolgáló körülményeket is figyelembe vette. A jogerős határozat [10] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [11] Indokolása szerint

alperessel egyezően

t állapította meg, hogy a gyógyszeradó alapjának csökkentése a támogatásvolumen-szerződések alapján abban

esetben lehetséges, ha a gyógyszeradó alanya megegyezik a támogatásvolumen-szerződést megkötő és ennek megfelelően befizetést teljesítő személlyel, vagyis mindkét kötelezettség alanya ugyanaz a személy.

ügyben a kötelező gyártói befizető és a támogatásvolumen-szerződés alapján keletkező befizetési kötelezettséget teljesítő személye eltér egymástól, ezért a gyógyszeradó fizetési kötelezettséget a felperes nem csökkenthette a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetéssel. [12] Kifejtette, hogy

adóbírság kiszabására

adózás rendjéről szóló

  1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
  2. §

(1), és
(3)bekezdései, 219. §
(1)-
(2)bekezdései alapján került sor.

alperes határozata

Art. 219. §

(2)bekezdésében előírtaknak és a közigazgatási perrendtartásról szóló
  1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  2. §
(5)bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelel,

adóbírság meghatározására szolgáló körülményeket feltárta,

okat a súlyuknak megfelelően értékelte és okszerű mérlegeléssel

adóhiány 30%-ában határozta meg

adóbírság összegét, amiről számot adott határozatában, így jogszabálysértés hiányában felülmérlegelésére nincs lehetőség. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek elsődlegesen a hatályon kívül helyezését,

elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte a Kp. 121. §

(1)bekezdés a) pontja alapján, másodlagosan a megváltoztatását, a másodfokú határozat megsemmisítését és

alperes új eljárásra kötelezését a Kp. 121. §

(1)bekezdés b) pontjára utalással. Jogszabálysértésként hivatkozott a Gyftv. 31. §
(1)bekezdésének, 40/A. §
(1)bekezdésének, 38. §
(4)bekezdésének,

Alaptörvény

  1. cikkének és Kp.
  2. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(4)-
(5)bekezdéseinek a megsértésére. [14] Álláspontja szerint a Gyftv. 38. §
(4)bekezdésében foglalt alkalmazási feltételek fennállnak, ezért

adólap csökkentés jogszerű volt, fenntartotta a keresetében kifejtett jogi érveit. A jogszabály szövege alapján nem állapítható meg, hogy a jogalkotó korlátozná, ki vonhatja le a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetést.

elsőfokú bíróság ezzel ellentétes jogértelmezése téves, olyan korlátozást alkalmazott

adóalap csökkentésre jogosult alanyi kör tekintetében, amely nem szerepel a törvényszövegben. Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 5 [15] Kifejtette, hogy a Gyftv. 38. §

(4)bekezdését
  1. január
  2. napjával módosította a
  3. évi CXXVI. törvény, ekkor került be a jogszabály szövegébe

a fordulat, hogy „a tárgyi időszakra vonatkozó” támogatásvolumen-szerződés alapján történhet

adóalap csökkentés. A módosító törvény 363-368. §-aihoz fűzött indokolás szerint a módosítás kifejezetten pontosító jelleggel történt. Amennyiben a jogalkotó a befizető személyére vonatkozóan is többletkövetelményt kívánt volna megfogalmazni, akkor

t a 2008-as módosításnál megtette volna, melyre

onban nem került sor. [16] Hivatkozott arra, hogy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a támogatásvolumenszerződés alapján a befizetést teljesítő fél pedig a kapcsolt vállalkozása. A jogkérdés elbírálása során nem lehet figyelmen kívül hagyni

t a körülményt, hogy cége és a Zrt. egyazon nemzetközi vállalatcsoport részeként,

onos központi irányítás alá tartoznak. A nemzetközi vállalatcsoport működése sajátosságokkal rendelkezik, jellemzője a központi irányítás, melyre tekintettel szükséges a gazdasági döntéseket, folyamatokat teljes egészében vizsgálni, a csoport tevékenységét egyként kezelni (Kfv.I.35.489/2020/8. számú ítélet [34] bekezdése). [17] Kifejtette, a gyógyszerforgalmazást terhelő közteherviselés rendszeréből és közigazgatási összefüggéseiből is egyértelműen következik, hogy a támogatásvolumenszerződések alapján teljesített befizetéseket ki kell venni a gyógyszeradó alapjából, függetlenül attól, hogy a befizetéseket

adóalany saját maga vagy kapcsolt vállalkozása teljesítette. A támogatásvolumen-szerződést

ért kötik a gyógyszervállalatok, hogy egyes gyógyszerek bekerülhessenek a közfinanszírozás rendszerébe. Ilyenkor a gyártó önként vállalja a befizetések teljesítését

Egészségbiztosítási Alap részére, amely a befizetéseket a gyógyszerek támogatására (közfinanszírozásra) fordítja.

érintett gyógyszerek támogatását

Egészségbiztosítási Alap, illetve annak kezelője (NEAK) fizeti ki

arra jogosultnak, a támogatás forrását pedig részben a költségvetés, részben a gyártók támogatásvolumen befizetései biztosítják. Mivel a gyógyszeradó célja közfinanszírozású gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásához szükséges költségvetési forrásnak a megteremtése, ezért a támogatásvolumen-szerződések alapján történő befizetésekből finanszírozott gyógyszertámogatás (társadalombiztosítási támogatás) után a gyártókat nem terheli gyógyszeradó fizetési kötelezettség. Ennek megvalósulását célozza a Gyftv. 38. §

(4)bekezdése, mely szerint amíg

adóalanyt gyógyszeradó fizetési kötelezettség terheli a költségvetési forrásból nyújtott társadalombiztosítási támogatás után, addig ne képezze a gyógyszeradó alapját a társadalombiztosi támogatásnak

a része, amelynek forrását a gyártó támogatásvolumen-szerződésen alapuló befizetése képezte. Mindezeknek megfelelően a gyógyszeradó alapját csökkenteni kell a tárgyidőszakra vonatkozó támogatásvolumenszerződés alapján teljesített befizetés összegével. [18] A Gyftv.-ben szabályozott gyógyszeradó nem jövedelem típusú adó, a gyógyszeradó fizetési kötelezettség a gyógyszerkészítményhez kapcsolódik csak úgy, mint

egészségbiztosítási szerv által megkötött támogatásvolumen-szerződés. Ezért nem annak van jelentősége, hogy ki teljesíti a támogatásvolumen befizetést, hanem annak, hogy

melyik gyógyszer társadalombiztosítási támogatásának finanszírozásához kapcsolódik. A gyógyszeradó a gyógyszerek közfinanszírozásának forrását hivatott megteremteni, ami szorosan összefügg

adott gyógyszer közfinanszírozása érdekében

egészségbiztosítási szerv által megkötött támogatásvolumen-szerződéssel. A gyógyszer szabályozásának Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 6 rendszeréből tehát nem

következik, hogy

adózó csak a saját maga által teljesített támogatásvolumen befizetésekkel csökkentheti

adóalapot. [19] Hangsúlyozta, amennyiben a támogatásvolumen befizetést nem vennék ki

adóalapból, akkor a nem költségvetési forrásból fedezett gyógyszertámogatási rész után is keletkezne adófizetési kötelezettség, ami viszont ellentétes

arányos közteherviselés elvével és a gyógyszeradó céljával, amely kizárólag a költségvetési forrás után kíván adófizetési kötelezettséget előírni. [20]

elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint, amennyiben a költségvetés nem kíván forrást biztosítani egy adott gyógyszer társadalombiztosítási támogatásához és emiatt a gyógyszer társadalombiztosi támogatásának forrását kizárólag a támogatásvolumen befizetések biztosítják, úgy ilyen esetben is kellene gyógyszeradót fizetni a gyógyszer társadalombiztosítási támogatásának alapul vételével, pedig a költségvetést nem is terheli kiadás. Ez

értelmezés ellentétes a gyógyszeradó céljával. A jogerős ítélet értelmezése költségvetési szempontból kétszeres bevételt, a felperes és csoportja szempontjából pedig kétszeres teherviselést eredményez. [21] Sérelmezte,

elsőfokú bíróság a döntését érdemben nem indokolta, csupán megismételte

alperes következtetéseit, így

indokolásából nem állapítható meg, hogy milyen indokok alapján minősítette a felperes jogértelmezését a Gyftv. 38. §

(4)bekezdésével szemben állónak, és miért fogadta el helytállónak

alperesi jogértelmezést. Pusztán annak kinyilvánítása, hogy

elsőfokú bíróság

alperes álláspontjával egyetért, nem fogadható el

alperesi határozat bírósági felülvizsgálata körében hozott ítélet indokolásaként. Hivatkozott a Kúria BH 2021.2008., BH 2019.120. számú döntéseire,

Alkotmánybíróság 7/2013. (III.01.) AB határozatára. [22] Álláspontja szerint

adóbírság mértékének meghatározása körében

adóhatóság érvelése önellentmondásos, a feltárt adókülönbözet valójában eltérő jogszabályértelmezésre vezethető vissza. [23]

alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Kifejtette, hogy a döntés megalapozott, megfelel a vonatkozói jogszabályi előírásoknak, kellő részletességgel ismerteti a határozat alapjául szolgáló tényállás releváns elemeit és a felek álláspontját,

ügy lényeges körülményeit érintő kérdéseket kellő mélységben megvizsgálta és annak eredményét, döntésének indokait részletesen levezette és bemutatta. A Gyftv. 38. §

(4)bekezdésében foglaltaknak sem a nyelvtani, sem a rendszertani értelmezéséből nem következhet a felperesi álláspont. A jogszabály nem terjeszti ki a támogatásvolumen-szerződéseket megkötő jogi személyek körét, így a kapcsolt vállalkozás által teljesített befizetések esetén nem ismerhető el

adóalap csökkentésének jogszerűsége. Utalt arra, hogy

adóbírság tekintetében a felperes által vélt ellentmondás nem állapítható meg, sem a határozatokban, sem a jogerős ítéletben. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 7 [25] A Kúria

elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 116. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételére nincs helye, a Kúria a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [26]

Alaptörvény XXVIII. cikk

(7)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen

olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. [27] A felperes

Alaptörvényben rögzített jogát gyakorolta akkor, amikor

elsőfokú adóhatározattal szemben fellebbezést, a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet, majd a meghozott elsőfokú ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [28] A Kp. 2. §

(4)bekezdése értelmében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A jogalkotó ezen alapelvi rendelkezése a Kp. további részeiben tételesen is megjelenik, a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó
  1. § rendelkezik a jogorvoslati eljárás korlátairól. A Kúria a rendkívüli perorvoslati eljárásban a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján jogkérdésben jár el,

t vizsgálhatja, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogszabálysértést megvalósította-e vagy sem. [29] Rögzíti a Kúria, hogy felperes a felülvizsgálati kérelmének

  1. pontjában jogszabályi megjelölés és indokolás nélkül hivatkozott nemzetközi vállalatcsoportra, kapcsolt vállalkozásra, amely törvényi feltételek hiányában érdemben nem volt vizsgálható. A Kúria áttekintette a felperes részéről e pontban megjelölt Kfv.I.35.489/2020/
  2. számú kúriai döntésnek a vállalatcsoporttal kapcsolatos [34] bekezdését és – amellett, hogy a hivatkozás eltérő adónemhez, általános forgalmi adóhoz, illetve társasági adóhoz és nem a gyógyszeradóhoz kapcsolódik – megállapította, hogy e bekezdésben foglaltakat a Kúriának jogszabállyal alátámasztott, részletesen előtárt keresetrész és jogi alapokon nyugvó részletesen kifejtett felülvizsgálati kérelemrész hiányában összevetni, alkalmazni nem állt módjában. A felperesnek

t a figyelemfelhívását, hogy nemzetközi vállalatcsoport tagja, önmagának kellett volna jogi tartalommal megtöltenie, ami

onban elmaradt. [30] A perben a peres felek eltérően értelmezték a Gyftv. 38. §

(4)bekezdésében foglaltakat,

onban a vizsgált időszakra vonatkozó alábbi alapvető tényeket egyezően adták elő: – a négy gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja a felperes, – a felperes Magyarországon forgalmazási tevékenységet nem végzett, – a négy gyógyszert Magyarországon a Zrt. értékesítette a nagykereskedők részére, Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 8 – támogatásvolumen szerződéseket a Zrt. kötötte meg a NEAK-kal és – a felperes és a Zrt. átvállalási szerződést nem kötött egymással. E polgári jogi aktusokat

elsőfokú ítélet a Kp. 84. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346. §
(4)-
(5)bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően tartalmazza. [31] Megegyeztek a felek továbbá e szerződésekből és jogviszonyokból következő, a Gyftv. rendelkezésén alapuló befizetési következményekben is, mely szerint: – a felperesnek a Gyftv. 36. §
(1)bekezdése, a 40/A. §
(1)bekezdése alapján gyógyszeradó fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyet bevallott és megfizetett, – a támogatásvolumen-szerződésekből a Zrt.-nek befizetési kötelezettsége keletkezett, amelyet a saját nevében, a saját pénzforgalmi számlájáról teljesített. [32]

elsőfokú ítélet a Gyftv. ezen előírásainak teljesítettségét a felperesnél és a Zrt.-nél is a Pp. 346. §

(4)-
(5)bekezdései szerint tartalmazta. [33] A Kúriának ezt követően –

Alaptörvény

  1. cikkének alkalmazásával - a Gyftv.
  2. §

(4)bekezdését kellett értelmeznie. E törvényhely kimondja, a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja a 36. §
(1)bekezdésében és 40/A. §
(1)bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségének alapját csökkenti a tárgyi időszakra vonatkozó támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetés általános forgalmi adóval csökkentett összegével. [34] A felperesi hivatkozással ellentétben a Kúria álláspontja szerint nem sértette meg

elsőfokú bíróság a Pp. indokolást szabályozó törvényhelyeit akkor, amikor ítéletében, egyetértve

adóhatóság jogértelmezésével és NEAK álláspontjával, maga is úgy értelmezte a Gyftv. 38. §

(4)bekezdését, hogy akkor lehetséges

adóalap csökkentése, ha mind a két kötelezettség befizetője ugyanaz a személy (cég).

elsőfokú bíróság a Gyftv. 38. §

(4)bekezdésében foglaltakat

e bekezdésben megjelölt, a jogalkotó akaratával megegyező jogszabályhelyekkel vetette össze. Önmagában

ért, mert más, vagy nagyobb terjedelmű levezetést, összehasonlítást nem végzett, döntése nem válik jogszerűtlenné. [35] Nem vitásan a felperes és a Zrt. két külön jogi személy, a felperes önálló adóalany, külön adózói tevékenységgel, önálló bevallásokkal és befizetésekkel. A Gyftv. 38. §

(4)bekezdése – a Kúria szerint – a Gyftv. 36. §
(1)bekezdésében és a 40/A. §
(1)bekezdésében meghatározottak alapján

adófizetési kötelezettséget teljesítő adózót nem jogosítja fel arra, hogy bárki,

az más személy, akár más adózó által teljesített befizetést a saját javára gyógyszeradóalap csökkentésre felhasználhassa. A felperes önálló adózói eljárását másik jogi személy befizetésével a törvényhely nem kapcsolja össze. [36] Felperes sem vonta kétségbe, hogy nem kötött szerződést sem a Zrt.-vel, sem a NEAK-kal. A befizetések és

adózás előtárt rendszerében a részéről meg nem kötött Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 9 szerződések és nem teljesített befizetés hiányában a Gyftv. 38. §

(4)bekezdése nem teremt lehetőséget a befizetés és

adó felperes szerinti,

ő javát szolgáló összekapcsolására.

ítéletben rögzített tényállás alapján a Gyftv. 38. §

(4)bekezdése alkalmazásával

adó alapját – amit

alperes és elsőfokú bíróság is helytállóan állapított meg – a felperes nem csökkenthette. Hivatkozásával ellentétben

EUB C-717/19. számú ítélete a perbeli jogkérdést érdemben nem befolyásolta. [37]

adóbírság körében

irányadó jogszabályok áttekintése alapján megállapítható, hogy

Alaptörvény

  1. cikke a közteherviselés szabályait rögzíti, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló
  2. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab.tv.)
  3. §

(1)bekezdésében foglaltakkal együtt.

Art. 1

. §-a előírja

adójogviszonyokban a jogok rendeltetésszerű gyakorlását.

Art. 215

. §-a határozza meg

adóbírság alapját és mértékét, mely

Art. 215. §

(3)bekezdése szerint, ha e törvény másként nem rendelkezik,

adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés 50%-a.

Art. 219

. §-a kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre lehetővé teszi

adóbírság mérséklését vagy kiszabása mellőzését. A

(2)bekezdés kimondja, hogy

adóbírság mérséklésénél vagy a kiszabás mellőzésénél

ügy összes körülményét mérlegelni kell, különösen

adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit,

adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, illetve

t, hogy a körülményekből megállapíthatóan

adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja

adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. [38] A Kúria a hatályos jogszabályi rendelkezések mellett áttekintette

Alkotmánybíróság adóbírsággal kapcsolatos döntéseit, közöttük a 3234/

  1. (VI. 04.) AB, a 17/
  2. (V. 30.) AB, és a 25/
  3. (XII. 02.) AB határozatokat.

Alkotmánybíróság döntéseiben kifejtette, hogy a közigazgatási szankciókat különböző szempontok alapján eltérő csoportokba sorolja a hazai szakirodalom. Közös jellemzőjük, hogy törvényi szintű szabályozáson vagy felhatalmazáson alapulnak, ebben

értelemben tehát ágazati jelleggel rendelkeznek. A szankció tételezett céljából függően megkülönböztetjük reparatív (helyreállító) és a represszív (megtorló) szankciókat, jóllehet egy szankció egyszerre akár több cél elérésére is szolgálhat. Előbbi rendeltetése a megsértett jogrend helyreállítására, míg

utóbbi a jövőbeli jogsértésektől való elrettentésre, a prevencióra törekszik.

adóbírság

anyagi adójogi fő kötelezettség megsértését torolja meg. E bírság kimentési standardja

, hogy „

adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja

adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el” [Art. 171. §

(1)bekezdés, 172. §
(21)bekezdés]. Emiatt a bírság szubjektív szankció, és represszív célokat szolgál. [39]

Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy

adóhatóságnak

adóbírság mértékét

egyedi ügy jellemzőihez kell igazítania mérlegelés útján, a mérséklésénél

ügy összes körülményét gondosan mérlegelve. [40] A Kúria több eseti döntésében foglalkozott

adóbírság kérdésével. A Kfv.I.35.748/2015/5. számú döntése szerint a késedelmi pótlék és

adóbírság között van két lényegi különbség, amelyet a mérlegelésről szóló döntés felülvizsgálata során is figyelembe kell venni.

egyik

, hogy míg a késedelmi pótlék

adó késedelmes megfizetésének jogkövetkezménye, addig

adóbírság

adóhiány szankciója, amit visszatartás céljából vezetett be a jogalkotó. A Kfv.I.35.341/2020/11. számú döntés értelmében a Kúria ítélkezési gyakorlata megköveteli

adóbírság kiszabása körében

eset összes körülményeinek Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 10 mérlegelését (BH 2016.124, BH 2009.164, Kfv.35.173/2014/7., Kfv.35.748/2015/5.). A mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatáról a Kúria megalkotta a 2/2015. (XI. 23.) KMK véleményt, melynek értelmében: „A bírság kiszabásáról rendelkező mérlegelési jogkörben hozott határozat jogszerűen akkor változtatható meg, ha jogsértés fennáll, de akár a jogalap tekintetében, akár a cselekmény súlyának értékelése körében eltérő tényállás állapítható meg, továbbá akkor is, ha a bíróság

t észleli, hogy a hatóság

egyedi ügy sajátosságait tévesen, logikátlanul, nem a súlyuknak megfelelően értékelte.”. A Kúria a Kfv.I.35.173/2014/7., Kfv.35.748/2015/5. számú döntéseiben rögzítette, hogy

adóbírság mérséklésének kettő törvényi feltétele van, (…): „a kivételes méltánylást érdemlő körülmény és a kellő körültekintő magatartás”.

adóbírság mérséklésére (elengedésére) abban

esetben van tehát lehetőség, amennyiben

t különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja. E körben

eset összes körülményét mérlegelni kell, különös súllyal

adózó magatartására. [41] A Kúria eljáró tanácsa

adóbírságra vonatkozó kúriai joggyakorlattal egyetért, attól elérni indokoltságának hiányában nem kíván. [42] A Kúria

elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy

adóhatóság határozataiból a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, határozata megfelel a mérlegelési jogkörben hozott határozatnak. [43]

elsőfokú bíróság és a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria vizsgálta a felperes keresetében meghatározott, részéről különös méltánylást érdemlőnek minősített körülményeket. A Stab.tv. idézett 28. §

(1)bekezdése, továbbá

Art. 1

. §-ának előírása, mely szerint

adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni, a külföldi gazdasági társaságokra is adózói kötelezettségeket ró, és így a felperest sem mentesíti a törvényes kötelezettségeinek teljesítése alól. A „külföldi” állapot nem különös méltánylást érdemlő körülmény. [44] A felperes hivatkozott továbbá különös méltánylást érdemlő körülményként arra, hogy nincsen olyan munkatársa, aki a magyar gyógyszeradó fizetési kötelezettséget érintően átfogó szakmai ismeretekkel rendelkezne. A Kúria álláspontja szerint abban

esetben, ha

adózó által választott tevékenységéhez a más nemzet adótörvényeinek szakértői ismerete szükséges,

adózó kötelezettsége, hogy a jogszerű adózása érdekében e szakértelmet

adózás területén is biztosítsa, ez másra át nem hárítható feladat, ahogyan

adótörvények betartása sem. A felperes hivatkozásával szemben ez

Art.-ben a szankcionálás körében kivétel szabályként nem értékelhető. [45] A Kfv.I.35.748/2015/5. számú ítéletében a Kúria kifejtette, hogy szakképzett könyvelő alkalmazását a mérlegelés körében a bírság mérséklése érdekében nem lehet figyelembe venni. Hangsúlyozza a Kúria

Art. 1

. §-a,

az a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye körében - ahogyan arra ezen eseti döntésében már rámutatott -,

adókijátszás nem csupán fiktív ügylet, vagy

adófizetés hiánya esetén valósul meg, közpénzügyi érdeksérelmet jelent

is, ha

adóhatóság ellenőrzései szükségesek ahhoz, hogy

adózó jogszerűen teljesítse

adótörvényben írt kötelezettségeit. Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 11 [46] A felperes keresete ezért e részében sem volt alapos, amelyről

elsőfokú bíróság jogszerűen rendelkezett, így jogszabálysértés e körben sem volt megállapítható. Mindezek folytán a Kúria

elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. §

(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [47] A gyógyszeradó fizetési kötelezettség alapjának csökkentése a Gyftv. 38. §
(4)bekezdése szerint akkor lehetséges, ha a gyógyszeradót és a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetést ugyanaz

adóalany teljesíti.

adóbírság mérséklésénél különös méltánylást érdemlő körülményként nem értékelhető, ha

adózó által választott tevékenységhez a más nemzet adótörvényeinek szakértői ismerete szükséges,

adózó kötelezettsége, hogy a jogszerű adózása érdekében e szakértelmet

adózás területén is biztosítsa, ez másra át nem hárítható feladat, ahogyan

adótörvények betartása sem. Záró rész [48] A Kúria a pernyertes alperest megillető, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 21.) IM rendelet 3. §

(2)és
(5)bekezdései alapján megállapított felülvizsgálati perköltség viselésére a pervesztes felperest kötelezte a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján, melynek összegét

alperes által felszámított összeggel egyezően állapította meg. [49]

illetékekről szóló

  1. évi XCIII. törvény
  2. §

(1)bekezdése és 50. §
(1)bekezdése, valamint a Kp.
  1. §-e alapján alkalmazandó Pp.
  2. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)és
(6)bekezdése alapján a felülvizsgálati illeték viselésére a felperes köteles. [50]

ítélet elleni további felülvizsgálatot a Kp.

  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. Dr. Horváth Tamás sk. Kúria VI.Kfv.35.204/2022/8-2 A kiadmány hiteléül: tisztviselő ... 12

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.