← Magyarország

Kfv.37156/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak nem vetnek fel különleges súlyú, illetve társadalmi jelentőségű jogkérdést A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.37.156/2024/

  1. Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: név1 cím1 A felperes képviselője: Szabó és Társa Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Szabó László János ügyvéd cím2 Az I. rendű alperes: Veszprém Vármegyei Kormányhivatal cím3 Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Czaun Katalin kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Balatonfüred Város Önkormányzata cím4 A II. rendű alperes képviselője: Bihary - B. Szabó - Jean - Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Jean Kornél ügyvéd cím5 A per tárgya: kisajátítási ügyben hozott VE/52/0634-15/
  2. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Veszprémi Törvényszék 101.K.700.360/2023/17-II. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
  3. sorszám alatt) Kúria VII.Kfv.37.156/2024/2 2 Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] egyéb1 címet viselő beruházás megvalósítása érdekében a II. rendű alperes helyi önkormányzat az I. rendű alperes kisajátítási hatóságtól kérte – egyebek mellett – a felperes 1/1 tulajdonában álló, város1 helyrajzi szám1 „üzlet” elnevezésű ingatlan kisajátítását. [2] A hatósági eljárásban név2 igazságügyi szakértő az előzetes szakvéleményében a kisajátításért járó kártalanítás összegét 182.590 forint/m2 fajlagos árban, összesen 3.651.800 forintban határozta meg. [3] Az I. rendű alperes a
  4. június 23-án kelt, keresettel támadott határozatával a II. rendű alperes kérelmének helyt adva a felperes ingatlanát terület- és településrendezés közérdekű célra a II. rendű alperes javára kisajátította 3.651.800 forint összegű kártalanítási összeg megállapítása mellett. [4] A felperes az I. rendű alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, keresetében elsődlegesen – a kisajátítás jogalapját vitatva – az I. rendű alperes határozatának megsemmisítését, másodsorban – a kártalanítás összegét is kifogásolva – a határozat megváltoztatásával további 17.303.200 forint kártalanítási összeg megállapítását kérte. [5] Az elsőfokú bíróság a
  5. október 14-én kelt és jogerős 101.K.700.839/2022/14-II. számú közbenső ítéletével a felperes keresetét a kisajátítás jogalapja vonatkozásában elutasította. A Kúria a
  6. március 7-én kelt Kfv.VII.37.907/2022/
  7. számú ítéletével a közbenső ítéletet hatályában fenntartotta. A jogerős ítélet [6] Az elsőfokú bíróság az eljárást a kisajátítási kártalanítás összegszerűsége tekintetében folytatta, majd a
  8. december 6-án kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével az I. rendű alperes határozatát megváltoztatta, és a kártalanítás összegét 4.343.760 forint összegre felemelte. Kötelezte a II. rendű alperest 691.960 forint többletkártalanítás megfizetésére a felperes részére. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kúria VII.Kfv.37.156/2024/2 3 [7] A jogerős ítélet indokolása szerint a perben kirendelt szakértő a megelőző eljárásban adott szakvéleményét a bíróság felhívására a peres felek észrevételei alapján kiegészítette. A szakértő kiegészített szakvéleményében a kisajátítási kártalanítás alapját képező fajlagos árat módosította arra figyelemmel, hogy a perbeli ingatlan esetében tévesen kétszeresen értékelte a vizesblokkra vonatkozó 20%-os korrekciót, így a korábbi megállapításához képest 4.343.760 forintot számított ki forgalmi értékként. Az elsőfokú bíróság – a felperes kereseti hivatkozása és vitatása ellenére is – megállapította, hogy a megelőző eljárásban kirendelt szakértő véleménye a kiegészítést követően a közigazgatási perrendtartásról szóló
  9. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  10. §

(4)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel nem minősíthető aggályosnak, a szakértő kisajátítási eljárásban elkészített és perben kiegészített szakvéleményét aggálytalannak értékelte. Kifejtette, hogy a Pp. 315. §
(1)bekezdése alapján új szakértő kirendelésének feltételei nem álltak fenn, a felperes erre irányuló bizonyítási indítványát ezért elutasította. A felülvizsgálati kérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [9] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontjára hivatkozott. Álláspontja szerint különleges súlya és társadalmi jelentősége van annak, hogy kisajátításra teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett kerüljön sor. A kirendelt szakértő szakvéleménye aggályossága valószínűsítésének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a kisajátítási kártalanítás összegének meghatározására másik szakértő bevonásával kerüljön sor, amely szakértő valamennyi körülményt figyelembe véve ad olyan szakvéleményt, amely a teljes kártalanítást biztosítja. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [11] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés Kúria VII.Kfv.37.156/2024/2 4 miatt indokolt. [12] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás azonban csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [14] Kiemeli a Kúria, hogy a perbeli esetben a felperes nem jelölte meg pontosan, mi lenne az az elvi jelentőségű jogkérdés, amelynek a megválaszolását – a fentiek szerint értelmezett különleges súlyára, társadalmi jelentőségére tekintettel, első ízben – kérné. A megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő közigazgatási perbeli alkalmazásának egyes kérdéseivel a Kúria már több ízben foglalkozott. Például a Kfv.IV.37.323/2023/6. számú határozatában, amelyben megerősítette a 3/2020. (XI. 9.) KK véleményben (a továbbiakban: KK vélemény) foglaltakat. Utalt az 5/2020. (I. 29.) AB határozatra, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kp. 80. §
(1)bekezdése értelmében a hatósági eljárásban kirendelt szakértőre úgy kell tekinteni, mintha a kirendelésére a közigazgatási perben került volna sor. A KK vélemény szerint e rendelkezésből két következtetés adódik: egyrészt a közigazgatási bíró kirendelő végzése révén a szakértő megőrzi ezen minőségét a perben, másrészt a Kp. „átvezető” jellegű szabálya nem rendelkezik a megelőző (hatósági) eljárásban keletkezett szakvélemény érinthetetlenségéről, avagy támadhatatlanságáról. Azzal éppen ellentétesen: a hatósági eljárásban benyújtott szakvélemény megalapozottsága, tartalma a felülvizsgált hatósági határozatba történt beépülését követően a közigazgatási perben is vitathatóvá válik. A Kp. 80. §
(4)bekezdése értelmében ugyanis a megelőző eljárásban kirendelt szakértőre a Pp. kirendelt szakértőre vonatkozó szabályait kell alkalmazni {Kfv.IV.37.323/2023/6., indokolás [31]}. A KK vélemény következtetése az, hogy a bíróság a közigazgatási perben a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazásától akkor tekinthet el, ha a felperes az igazságügyi szakértő szakvéleményének aggályosságát sikerrel valószínűsíti. A vélemény indokolása pedig rámutat, hogy a Kp. 80. §
(1)bekezdés második mondatának „elsősorban” kitétele a bírói mérlegelés körébe utalja a megelőző eljárásban kirendelt szakértő által adott szakvélemény aggályosságának megítélését. [15] A Kúria álláspontja szerint a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottak nem valószínűsítik azok egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyát, jelentőségét. A felülvizsgálati kérelem lényegében a jogerős ítélet alapjául elfogadott szakértői vélemény megkérdőjelezésén alapul, és a konkrét ügyben értékelt bizonyítékok felülmérlegelésére irányul. Felülmérlegelésre a felülvizsgálati eljárásban azonban csak kivételesen van lehetőség, akkor, ha azt jogszabálysértés, így a tényállás iratellenes megállapítása, illetve kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság indokolja. A jelen esetben az elsőfokú bíróság részletesen megindokolt értékelése szerint a felperes nem tudta a szakértői vélemény aggályosságát igazolni {jogerős ítélet indokolás [38]-[50]}, erre figyelemmel utasította el a bíróság a felperes új szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványát {jogerős ítélet indokolás [51]}. A felperes felülmérlegelésre okot adó jogszabálysértésre a felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott. [16] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VII.Kfv.37.156/2024/2 5 A döntés elvi tartalma [17] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak nem vetnek fel különleges súlyú, illetve társadalmi jelentőségű jogkérdést. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [19] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
  1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
  2. március
  3. Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró Dr. Varga Eszter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.