A határozat elvi tartalma: A keresetlevél elektronikus kapcsolattartás útján történő szabályos benyújtásához nem elegendő annak igazolása, hogy a felperesi gazdasági társaság törvényes képviselője a gazdasági társaság adószáma alapján nyújtotta be a keresetlevelet, annak alátámasztása szükséges, hogy a benyújtás cégkapun keresztül történt. Ennek hiányában az elsőfokú bíróság jogszerűen utasítja vissza a keresetlevelet. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.40.313/2021/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: törvényes képviselő1 törvényes képviselő (Cím3) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím5 Az alperes képviselője: dr. Tóth Szilveszter kamarai jogtanácsos (Cím1) A per tárgya: adóügyben hozott - 6430012634 iktatószámú - közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Veszprémi Törvényszék
- március
- napján hozott 10.K.700.118/2021/
- számú végzése Kúria V.Kpkf.40.313/2021/2 2 Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatósága a 4329644159 iktatószámú határozatában (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a felperes terhére, általános forgalmi adó adónemben összesen 85.406.000,- Ft - teljes egészében adóhiánynak minősülő - adókülönbözetet állapított meg, amely után 42.703.000,- Ft adóbírságot szabott ki és 4.132.000,- Ft késedelmi pótlékot számított fel. Az elsőfokú adóhatóság a 4329755237 iktatószámú határozattal kiegészítette az elsőfokú határozatot (a továbbiakban: kiegészítő határozat), mivel abban nem rendelkezett a felperesnél korábban elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedés megszüntetéséről. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 6430012634 iktatószámú határozatával a kiegészített elsőfokú határozatot helybenhagyta. [2] A felperes
- január
- napján keresetet terjesztett elő az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálata iránt. A keresetlevelet az ügyvezető, mint törvényes képviselő NAVKPER2 nyomtatványon, elektronikus kapcsolattartás útján, ügyfélkapun nyújtotta be az elsőfokú adóhatóságnál. [3] Az alperes kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. Az elsőfokú bíróság felhívására nyilatkozott arról (
- sorszámú perirat), hogy a keresetlevelet a felperes törvényes képviselője ügyfélkapujáról (KÜNY tárhely) és nem pedig a felperes cégkapujáról nyújtotta be. Ennek igazolására csatolta a keresetlevél benyújtásának adatait tartalmazó képernyőképet (
- sorszámú perirat melléklete), amely szerint a 2021.01.
- 17:09:03 időpontban érkezett NAVKPER2 bizonylaton benyújtott keresetlevél a szám1 felperesi gazdasági társaság adószámának első nyolc számjegyéből képzett azonosító számon, azaz a felperesi társaság nevében került benyújtásra, KÜNY tárhely alkalmazásával, ezáltal ügyfélkapun keresztül. Az elsőfokú bíróság végzése Kúria V.Kpkf.40.313/2021/2 3 [4] Az elsőfokú bíróság a 10.K.700.118/2021/
- számú végzésében a felperes keresetlevelét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésének l) pontja alapján visszautasította. Megállapította, hogy a gazdálkodó szervezet felperes a keresetlevelet elektronikus úton, de nem az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.), valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/
- (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott módon, vagyis nem a felperes cégkapujáról, hanem a felperes törvényes képviselője saját ügyfélkapujáról nyújtotta be. Tájékoztatta továbbá a felperest, hogy a Kp.
- §
(1)bekezdés b) pontja értelmében amennyiben a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál a Kp.-ban foglaltaknak megfelelően - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra benyújtja, úgy a keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak. A fellebbezés és az észrevétel [5] A felperes a fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésnek a hatályon kívül helyezését. A fellebbezés indokaként előadta, hogy álláspontja szerint a keresetlevelet előterjesztő NAVKPER2 nevű nyomtatványt
- január
- napján cégkapun nyújtotta be. Ennek igazolására mellékelte az elfogadó nyugtát és hivatkozott arra, hogy azon a gazdasági társaság adószáma van feltüntetve, ugyanakkor amennyiben saját ügyfélkapujáról küldte volna azt be, akkor a saját adóazonosító száma lenne ott feltüntetve. Rámutatott továbbá arra, hogy a nyomtatvány a KR fájlok között található meg a számítógépen, mint benyújtott irat, amely iratot a cégkapun keresztül küldött el. Kifejtette, hogy előtte nem ismert az az alperesi igazolás, amely szerint nem cégkapun, hanem ügyfélkapun nyújtotta be a keresetlevelet, amelyre az elsőfokú bíróság a végzés alapjául hivatkozik, mivel azt részére nem küldték meg, így annak valóságalapját ellenőrizni nem tudja. Álláspontja szerint a nála lévő igazolás egyértelmű abban a tekintetben, hogy az iratot cégkapun küldte be. Erre figyelemmel pedig jogsértő módon utasította vissza a Kp.
- §
(1)bekezdés l) pontja alapján a keresetlevelet az elsőfokú bíróság. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság az azonnali jogvédelem iránti kérelmet már korábban elbírálta, azaz az eljárás már megindult. Hangsúlyozta, hogy tudja igazolni, hogy a társaság adószáma alapján, cégkapun, és nem a magán adóazonosító szám alapján ment be a dokumentum az alpereshez, ugyanakkor az elsőfokú bíróság nem igazolta felé ennek ellenkezőjét. [6] Az alperes az észrevételében kérte az elsőfokú végzés helybenhagyását. Hangsúlyozta, hogy az elfogadó nyugtából nem látszik, hogy a felperes milyen úton (ügyfélkapun vagy cégkapun keresztül) nyújtotta be a keresetét, az adóazonosító nem igazolja a kereset cégkapuról való benyújtását, ugyanakkor az általa benyújtott képernyőkép alátámasztja az ügyfélkapun benyújtást. Álláspontja szerint a képernyőmentés alapján tényszerűen megállapítható a kereset benyújtásának módja. Rámutatott továbbá arra, hogy a Kp. 51. §
(8)bekezdése alapján az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a keresetlevél visszautasítása esetén is elbírálja a bíróság. Kúria V.Kpkf.40.313/2021/2 4 [7] A felperes a fellebbezés előterjesztésével csaknem egyidőben,
- április
- napján, a keresetlevelet ismét benyújtotta az alpereshez, ezúttal cégkapun keresztül, amelyet az alperes továbbított az elsőfokú bírósághoz (
- sorszámú perirat). Az elsőfokú bíróság eljárása a fellebbezés benyújtását követően [8] Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzéssel megküldte a felperes részére az alperesi nyilatkozatot és a mellékletét képező képernyőképet, és nyilatkozattételre hívta fel, hogy annak ismeretében a fellebbezést fenntartja-e. A
- sorszámú végzést és mellékleteit a felperes nem töltötte le, így az fikció folytán kézbesített. A
- sorszámú végzés mellékletét képező képernyőkép kézbesítését követően a felperes arra vonatkozó nyilatkozatot nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A fellebbezés - az alábbiak szerint - nem alapos. [10] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a felperesi fellebbezés és az alperesi észrevétel keretei között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntést hozott, a rendelkezésre álló adatokból okszerű következtetést vont le arra nézve, hogy a felperes nem a jogszabályban meghatározott módon nyújtotta be a keresetlevelét, s az ügyfélkapun történt benyújtás a keresetlevél visszautasítását eredményezi. A fellebbezésben foglaltakra utalással a Kúria a következőket emeli ki. [11] A felperes a keresetlevél cégkapun történő benyújtását az elfogadó nyugta adataival kívánta alátámasztani. A Kúria hangsúlyozza, hogy az elfogadó nyugtán az adószám első nyolc számjegyének a feltüntetése nem a benyújtás módjának, hanem az ügyfélnek az azonosítására szolgál. Azáltal tehát, hogy a felperes törvényes képviselője a gazdasági társaság adószámát használta, azt juttatta kifejezésre, hogy a beadványt nem saját ügyében, hanem az általa képviselt gazdasági társaság ügyében nyújtotta be. A felperes által a fellebbezéshez mellékelt elfogadó nyugtán az adószám első nyolc számjegye tehát igazolja, hogy a keresetlevél a felperesi gazdasági társaság nevében került benyújtásra, annak alátámasztására azonban nem alkalmas, hogy a gazdasági társaság törvényes képviselője a benyújtás során a megfelelő küldési módot kiválasztotta. Választható küldési mód a KÜNYtárhely és a cégkapu is, a törvényes képviselő akkor járt volna el a jogszabályban előírt módon, ha a cégkapu küldési opciót választja, azonban a képernyőkép adatai szerint KÜNYtárhely alkalmazásával, ezáltal ügyfélkapu opció választásával küldte be a keresetlevelet az elsőfokú adóhatósághoz. Az a körülmény, hogy a nyomtatvány a KR fájlok között található meg, az irat benyújtását igazolja, de a benyújtás módját nem. A becsatolt elfogadó nyugta tehát azt támasztja alá, hogy az abban feltüntetett időben az adott irat beküldése megtörtént, és annak feldolgozása megkezdődött. Kúria V.Kpkf.40.313/2021/2 5 [12] A felperes a fellebbezés benyújtásakor még tényszerűen mutatott rá, hogy nem ismert előtte az az alperesi igazolás, amely szerint ügyfélkapun nyújtotta be a keresetlevelet. Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat arra, hogy a fellebbezés benyújtását követően a 12. sorszámú végzés mellékleteként az alperesi nyilatkozatot és az ahhoz mellékelt képernyőképet (5. sorszámú perirat) megküldte az elsőfokú bíróság a felperesnek és határidőt biztosított az arra vonatkozó nyilatkozat megtételére. Az elsőfokú bíróság ezzel az eljárásával biztosította, hogy a felperes az alperes által benyújtott okirati bizonyítékot megismerhesse és arra még a fellebbezés felterjesztése előtt nyilatkozatot tegyen. Sem a bizonyítékok megismerhetősége, sem a nyilatkozattételi jog körében nem áll fenn olyan eljárási jogszabálysértés, amely az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését megalapozhatta volna. [13] Az azonnali jogvédelem iránti kérelemről - miként arra az alperes az észrevételében hivatkozott - a Kp. 51. §
(8)bekezdése alapján a keresetlevél visszautasítása esetén is dönt a bíróság, így az e tárgykörben kifejtett felperesi érvelés sem cáfolja az elsőfokú végzés jogszerű voltát. [14] A keresetlevél nem megfelelő módon történt benyújtása fennáll, így annak jogkövetkezményét az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta. [15] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú végzést - annak helyes indokai alapján a Kp. 114. §
(5)bekezdésére hivatkozással helybenhagyta. [16] A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy a Kp. 49. §
(1)bekezdés
- b)pontja alapján „A keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság [
- a)….],
- b)a felperes keresetlevelét a 48. §
(1)bekezdés
- l)vagy
- m)pontja alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra benyújtja.” A Kp. 49. §
(3)bekezdése értelmében e határidő elmulasztása esetében igazolásnak nincs helye. Záró rész [17] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján illetékmentes. [19] Az alperes a fellebbezésre észrevételt tett, másodfokú perköltséget nem számított fel, így arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [20] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Kúria V.Kpkf.40.313/2021/2 6 Budapest,
- június
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett s.k.