A határozat elvi tartalma: Választási ügyben a Fővárosi Törvényszék névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezést elbíráló határozata ellen a Kúria előtti további jogorvoslatnak nincs helye. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.IV.39.076/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke Dr. Dobó Viola előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A kérelmező: Felperes1 (bejelentett lakcím: nincs) A kérelmezett: Nemzeti Választási Iroda Cím1 A kérelmezett képviselője: Dr. Nagy Attila elnök Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat A felülvizsgálni kért határozat: 35.Kpk.750.229/2026/
- számú végzése a Fővárosi Törvényszék Rendelkező rész A Kúria a kérelmező kérelmét visszautasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Kúria IV.Kvk.39.076/2026/3 2 Indokolás Az irányadó tényállás [1] A kérelmező választópolgár a személyiadat- és lakcímnyilvántartás (a továbbiakban: SZL)
- március
- napján lekért adatai szerint érvényes magyarországi lakcímmel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik. A lakóhelye Cím2 szám alá volt bejelentve, azonban ez a lakcíme
- március 13-ai dátummal fiktiválásra került. [2] A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: kérelmezett) a
- március
- napján kelt, automatikus döntéshozatali eljárásban meghozott TORL/10217/2026 számú határozatával a kérelmező választópolgárt a központi névjegyzékből törölte. A határozatát a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §-ára,
- §
(1)bekezdés a) pontjára, 97. §
(3)bekezdésére, 95. §
(4)bekezdésére és 97. §
(4)bekezdésére alapította. Határozatában tájékoztatta a kérelmezőt, hogy kérheti az ismételt névjegyzékbe vételét, amelynek feltétele, hogy magyarországi lakcímét bejelentse vagy magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárként kérje a névjegyzékbe vételét. Tájékoztatást adott arról, hogy a magyarországi lakcím bármely járási hivatalban bejelenthető, ebben az esetben a kérelmezőnek további teendője nincs, automatikusan felvételre kerül a központi névjegyzékbe. Emellett kérheti magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárként is a névjegyzékbe vételét elektronikus úton a mo.hu oldalon, illetőleg bármely helyi választási irodában vagy külképviseleti választási irodában személyesen vagy meghatalmazással rendelkező képviselő útján, továbbá a Nemzeti Választási Irodának vagy bármely külképviseleti választási irodának címzett levélben. A fellebbezés [3] A kérelmező a határozattal szemben fellebbezéssel élt, amelyben kérte a határozat teljes körű felülvizsgálatát, valamint annak hatályon kívül helyezését, és a választói névjegyzékbe való visszahelyezését. [4] A kérelmezett elnöke a Ve. 236. §
(7)bekezdése alapján eljárva a fellebbezést elbírálásra felterjesztette a Fővárosi Törvényszéknek (a továbbiakban: bíróság/törvényszék) arra hivatkozva, hogy a nyilvántartási adatok alapján megalapozott döntést hozott. A bíróság végzése Kúria IV.Kvk.39.076/2026/3 3 [5] A törvényszék a kérelmező fellebbezését elutasította. A központi névjegyzéki és az SZL adatok alapján megállapította, hogy a kérelmező magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, ennélfogva a Ve. 97. §
(3)bekezdésére figyelemmel a kérelmezett jogszerűen törölte a központi névjegyzékből. [6] A végzés indokolása szerint a Ve. 228. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény ( a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése és 78. §
(1)bekezdése szerint az eljárásban a kérelmezőt terhelte annak bizonyítása, hogy a központi névjegyzék, mint a választójogára vonatkozó adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás a kérelmezetti döntés folytán téves bejegyzést tartalmaz, és az automatikus adattovábbítás miatt az SZL-ben tévesen szerepel reá nézve a választójogának hiányát megalapozó adat. A kérelmező olyan bizonyítékokat nem csatolt, amelyből hitelt érdemlően meg lehetne állapítani, hogy a kérelmező bejelentett, érvényes magyarországi lakcímmel rendelkezik. [7] Rámutatott, a kérelmezett eljárása nem sérti sem az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való alapjogot, sem a jogbiztonság alapelvét, sem az Alaptörvény XXIII. cikk
(1)bekezdésében foglalt választójog gyakorlását nem gátolja, hiszen a kérelmezett mind a határozatában, mind az NFO/534-3/2026. számú levelében részletesen tájékoztatta a kérelmezőt, hogy választójogának gyakorlásához milyen eljárási mozzanatok megtétele szükséges, attól a kérelmező nincs elzárva. [8] A törvényszék a kérelmezőnek az automatikus döntéshozatalra vonatkozó kifogását sem találta megalapozottnak, mert a kérelmezett a névjegyzékekkel kapcsolatos döntését a Ve. 13/F. §
(1)bekezdés b) pontjának kógens rendelkezése alapján hozta meg. A kúriai joggyakorlat is megerősítette, hogy a közhiteles nyilvántartási adatok a választási eljárásban nem dönthetők meg (Kvk.IV.39.300/2022/
- [28] pont). [9] Mindezekre figyelemmel a bíróság megállapította, hogy a kérelmezett határozata jogszerű, ezért az alaptalan fellebbezést a Ve.
- §
(9)bekezdésére alapítottan elutasította, megállapítva, hogy a végzés ellen a Ve. 232. §
(5)bekezdése alapján további jogorvoslatnak nincs helye. A jogorvoslat iránti kérelem [10] A kérelmező – jogi képviselő nélkül –
- március 22-én elektronikus úton benyújtott „felülvizsgálati kérelmében” kérte, hogy a Kúria a „támadott végzést helyezze hatályon kívül, állapítsa meg a jogszabálysértést, kötelezze az eljáró bíróságot új eljárás lefolytatására, szükség esetén maga hozzon érdemi döntést”. A kérelme jogalapjaként általánosságban hivatkozott a Ve.-re, a Kp.-ra, az Alaptörvényre és az Európai Unió jogára. [11] Álláspontja szerint a bíróság megsértette a Kp.
- §-át és a Ve.
- §-át, mivel döntését kizárólag közhiteles nyilvántartásra alapította, és nem vizsgálta a valós tényállást. A bíróság elmulasztotta különösen: a lakcím „fiktiválás” jogszerűségének vizsgálatát, annak tisztázását, hogy mely hatóság, milyen eljárásban és milyen bizonyítékok alapján hozta meg a döntést, a tényleges élethelyzete feltárását, a bizonyítékok egyedi értékelését, amely sérti a Kúria IV.Kvk.39.076/2026/3 4 Kp.
- §
(1)bekezdését és a tisztességes eljárás elvét. A bíróság továbbá figyelmen kívül hagyta az uniós jog elsőbbségének elvét és az európai bírósági gyakorlatot. [12] Hivatkozott arra is, hogy a támadott döntés egy formális, automatizált és érdemi vizsgálat nélküli eljárás eredménye, amely súlyosan sérti alapvető jogait, mert nem biztosít hatékony jogorvoslatot és aránytalanul korlátozza a választójogát. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A kérelmező kérelme az alábbiak szerint érdemi vizsgálatra nem alkalmas. [14] A Ve. névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati szabályai a Ve. XII., „A jogorvoslat” címet viselő fejezetben találhatóak. A Nemzeti Választási Iroda névjegyzékkel kapcsolatos döntése elleni fellebbezés elbírálása – amennyiben a választási iroda vezetője a fellebbezésnek nem ad helyt – a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik a Ve. 236. §
(7)és
(8)bekezdése alapján. [15] A személyesen eljáró kérelmező a kérelmezett központi névjegyzékkel kapcsolatos döntése ellen benyújtott fellebbezését elutasító bírósági végzés felülvizsgálata iránt terjesztett elő kérelmet. [16] A központi és szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati eljárások során elsőként a Ve. speciális, a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati eljárási szabályait (Ve. 235–
- §) kell figyelembe venni. Speciális szabály hiányában a Ve. XII. fejezet 98–
- pontjaiban meghatározott, a bírósági felülvizsgálattal kapcsolatos általános eljárási szabályokat (Ve. 222–
- §) szükséges alkalmazni a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati eljárások sajátosságaira és a
- (I. 23.) KK vélemény
- pontjában fenntartott, a választói névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat eljárási szabályairól szóló 2/
- (X. 11.) KK véleményre (a továbbiakban: KK vélemény) figyelemmel. A Ve. speciális, illetve általános eljárási szabálya(i) hiányában, a Ve.
- §
(2)bekezdése második mondata értelmében a Kp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati bírósági eljárások során is. [17] A Kúria a fentiek fényében elsőként azt vizsgálta, hogy a Ve. speciális szabályai alapján a Fővárosi Törvényszék névjegyzékkel kapcsolatos döntése ellen van-e helye további jogorvoslatnak. [18] A Kúria megállapította, hogy a jelen kérelemmel támadott bírósági végzés elleni jogorvoslatra a Ve. 235–238. §-ai speciális rendelkezést nem tartalmaznak, ezért vizsgálta a bírósági felülvizsgálattal kapcsolatos általános eljárási szabályok (Ve. 222–233. §) megfelelő alkalmazásának lehetőségét. [19] A Ve. 222. §
(1)bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. Kúria IV.Kvk.39.076/2026/3 5 [20] A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés a Ve. rendelkezései szerint kizárt. [21] A Ve. 232. §
(5)bekezdés értelmében „[a] bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.” A választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés a Ve. 233. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint csak alkotmányjogi panasszal támadható. [22] Mivel jelen ügyben a törvényszék elsőfokon jogerőre emelkedett végzésével szemben a Ve. 232. §
(5)bekezdése alapján további jogorvoslatnak nincs helye, így a Kúria előtti jogorvoslati kérelem benyújtásának lehetősége is kizárt. Erre figyelemmel a Kúria a kérelmező kérelmét a Kp. általános szabályainak megfelelő alkalmazásával, a Kp. 116. §
(2)bekezdés a) pontja, a 115. §
(2)bekezdése és 104. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 48. §
(1)bekezdés d) pontja alapján visszautasította. Ez a döntése megfelel a KK véleményben foglaltaknak is. [23] A Kúria a fentiek miatt a további perakadályok (például a Ve. 224. §
(5)bekezdése szerinti kötelező ügyvédi képviselet) fennállásának vizsgálatát mellőzte. A döntés elvi tartalma [24] Választási ügyben a Fővárosi Törvényszék névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezést elbíráló határozata ellen a Kúria előtti további jogorvoslatnak nincs helye. Záró rész [25] A Kúria a kérelemről a Ve. 229. §
(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. [26] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes. [27] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Sugár Tamás s.k. Dr. Dobó Viola s.k. Kúria IV.Kvk.39.076/2026/3 6 a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró