A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálat megtagadása az engedélyezéshez szükséges feltételek hiánya miatt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.251/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: felperes1 A felperes képviselője: dr. F. Á. kamarai jogtanácsos Az alperes: alperes1 Az alperes képviselője: dr. Gerencsér György ügyvéd cím1 A per tárgya: kölcsönszerződésből eredő tartozás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kaposvári Törvényszék 1.Pf.20.634/2021/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kúria VI.Gfv.30.251/2022/7 2 Nagyatádi Járásbíróság 3.P.20.262/2020/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] Az alperes
- március 22-én deviza alapú kölcsönszerződést kötött a B. Zrt.-vel személygépkocsi vásárlásának finanszírozására. A szerződés
- pontja tartalmazta, hogy deviza alapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyam és kamat alakulásától függően változhat. Ennek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nemcsak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezheti, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli. A szerződés lejárat előtti megszűnése vagy módosulása esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyamkülönbözet egy összegben esedékessé válik. Az adós kijelentette, hogy tudatában van a deviza alapú finanszírozás fokozott kockázatának és vállalja ennek következményeit. [2] A felperes keresetében a B. Zrt. jogutódjaként kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
- március 22-i kölcsönszerződés alapján 2.020.017 forint tőke és járulékai megfizetésére. [3] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Anyagi jogi kifogásában többek között arra hivatkozott, hogy közte és a felperes jogelődje között létrejött kölcsönszerződés az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás hibája miatt érvénytelen. [4] Az elsőfokú bíróság ítéletében a kereset szerint kötelezte az alperest 2.020.017 forint tőke és a tőkeösszeg után
- november
- napjától a kifizetés napjáig járó évi 10,08% ügyleti kamat és a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének összegével megegyező mértékű késedelmi kamat, valamint 88.580 forint lejárt késedelmi kamat megfizetésére. [5] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [6] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, egyúttal a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. Kúria VI.Gfv.30.251/2022/7 3 Megsértett jogszabályhelyként a Pp. 265. §
(1)bekezdését, az Alaptörvény XXIV. cikkét, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 205/A. §
(2)bekezdését, 205/B. §
(1)bekezdését, 207. §
(1)-
(2)bekezdését és 209. §
(1)-
(2)bekezdését jelölte meg. Arra is hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) C-110/14., C-424/14., C-118/17., C-449/13., C-51/
- számú ítéleteivel ellentétes jogértelmezést tartalmaz. Ezt meghaladóan a jogerős ítélet ellentétes a Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.075/2019/4., illetve a Pf.VI.20.102/2019/
- számú határozataival. [7] Álláspontja szerint a Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján a jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége miatt indokolt a felülvizsgálat engedélyezése. A Kúriának abban a jogkérdésben kell állást foglalnia, hogy devizaperekben az EUB jogértelmező iránymutatása kötelező-e a nemzeti bíróságokra, ebből következően biztosított-e a hatékony bírói jogvédelem a fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő jogviták elbírálása során. Ennek jelentősége túlmutat a jelen egyedi ügyön, társadalmi jelentősége, hatása nem jelentéktelen. [8] A Kúria elöljáróban rögzíti, mivel a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért a Pp. 408. §
(1)bekezdése és 409. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében az alperesnek engedélyezés iránti kérelmet kellett előterjesztenie. [9] A Kúria az alperes engedélyezés iránti kérelmét a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján vizsgálta. [10] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából következően [Pp. 2. §
(2)bekezdés] – miként azt a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben már a 2/
- (XI. 13.) PK vélemény is, majd azt követően az 1/
- (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) a
- pontjában értelmezte – a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Erre figyelemmel az alperes által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet abból a szempontból vizsgálta, hogy az abban előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata a jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége miatt indokolt-e. [11] Jelen ügyben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján a Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontjában foglalt követelmények – az alábbiak szerint – nem teljesültek. [12] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja abban az esetben teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége miatt indokolt. A Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlyára figyelemmel a felülvizsgálatot abban az esetben engedélyezi, ha a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig különösen akkor, ha a jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. [13] Megállapítható a rendelkezés első fordulatának teljesülése, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat, mivel a felülvizsgálati kérelem Kúria VI.Gfv.30.251/2022/7 4 olyan jogértelmezési kérdést tartalmaz, amellyel kapcsolatban a Kúria korábban még nem foglalt állást; szükséges továbbá az is az engedélyezéshez, hogy valamilyen további, általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható fontos ok (például az új típusú ügyek nagy száma) fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. [14] A 409. §
(2)bekezdés b) pontjának második fordulata szerint pedig a Kúria akkor engedélyezi a felülvizsgálatot, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége miatt indokolt. Társadalmi jelentősége van az olyan jogkérdéseknek, amelyek a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érintik, például úgy, hogy a vizsgált jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is a jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet. [15] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjának mindkét szabályozott esetében feltétele az engedélyezésnek, hogy az adott jogkérdésben a Kúria korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában, jogegységi határozatában, vagy az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban. Nincs szükség például – az egyébként nagy társadalmi hatású – devizahiteles ügyekben a felülvizsgálat engedélyezésére, ha a Kúria az adott kérdésben az említett módokon már állást foglalt, és a jogerős ítélet a Kúria gyakorlatától nem tér el (PK vélemény
- pont). [16] Az alperes megszövegezése szerint abban kérte a Kúria – álláspontja szerint hiányzó – iránymutatását, hogy devizaperekben kötelező-e az EUB jogértelmező iránymutatása. Érvelésével szemben a Kúria ítélkezési gyakorlata ebben a körben kialakult és egyértelmű, ami többek között kitűnik az ügy érdemében egyébként irányadó 2/
- PJE határozat és a Jpe.I.60.015/2021/
- számú jogegységi hatályú határozat indokolásából is: a Kúria a fogasztóval kötött kölcsönszerződés árfolyamkockázat viselésére vonatkozó kötése tisztességtelenségéről – a feltárásához irányadó szempontrendszerről – nem egyedül a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (rPtk.) vonatkozó rendelkezései, hanem a 93/13/EGK irányelv (fogyasztói irányelv) és az irányelvet kötelező jelleggel értelmező EUB ítéletek figyelembevételével határozta meg. [17] A Kúria megállapította, hogy az alperes által felvetett jogkérdés – a megjelölt jogszabálysértésekre is figyelemmel – lényegében arra is irányult, hogy a felperes jogelődje árfolyamkockázatról való tájékoztatása megfelelő volt-e, és hogy a másodfokú bíróság ennek megítélése során a vonatkozó EUB joggyakorlattól eltérő döntést hozott-e. A felvetett jogkérdésben azonban – az alperes által is hivatkozott EUB joggyakorlat figyelembevételével – már állást foglalt a Kúria a 2/
- PJE határozatában, majd annak alapján – a konkrét felperesi árfolyamkockázati tájékoztató megítélésével – több eseti döntésében (Gfv.VI.30.035/2021/4., Gfv.VI.30.443/2021/7.): a 2/
- PJE határozat szempontrendszerének alkalmazásával megállapította, a fogyasztó – az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó mércéjén keresztül – nemcsak azt vehette számításba, hogy a perbeli kölcsönszerződéshez kapcsolódik árfolyamkockázat, de fel kellett ismerje annak konkrét lényegét, mibenlétét, a fizetési kötelezettségére gyakorolt hatását, továbbá azt, hogy kockázatviselésének nincs felső határa, az korlátlan. Kúria VI.Gfv.30.251/2022/7 5 [18] Figyelemmel volt a Kúria egyben arra is, hogy Jogegységi Panasz Tanácsa a
- november 22-én hozott és a Magyar Közlöny
- évi
- számában
- december 28-án közzétett Jpe.I.60.015/2021/
- számú jogegységi hatályú határozata (a továbbiakban: JPE határozat) értelmében a 2/
- PJE határozat
- pontja azzal a kötelező (kiegészült) értelmezéssel alkalmazható, amely szerint akkor megfelelő tartalmú az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás, ha az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó a tájékoztatás alapján a szerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázat tényén és mibenlétén kívül azt is felismerheti és értékelni tudja, hogy a nemzeti fizetőeszköz (a forint) árfolyama a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti deviza árfolyamához képest számára akár jelentős mértékben is kedvezőtlenül változhat, és ezáltal a fogyasztó fennálló tartozásának, a szerződés szerinti ütemezésben esedékessé váló fizetési kötelezettségének mértéke jelentősen megemelkedhet (JPE határozat elvi tartalom,
- pont). [19] A felperes jogelődje által a perbelivel azonos szövegű, gépjárművásárlás kapcsán a fogyasztónak adott árfolyamkockázati tájékoztató utóbbi elveknek való megfelelősége körében a JPE határozat meghozatalát követően is született már kúriai határozat (Gfv.VI.30.232/2021/4.), amelyben a Kúria a Jpe.I.60.015/2021/
- számú jogegységi hatályú határozatára tekintettel – eltérésre okot adó körülmény hiányában – változatlanul helytállónak és irányadónak tekintette a korábban ebben a jogkérdésben hozott határozatait, és ez alapján megállapította, hogy a JPE határozat elvi tartalmában meghatározott értelmezéssel kiegészülve alkalmazott 2/
- PJE határozat
- pontja alapján a perbeli kikötés tekintetében is az volt megállapítható, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó a tájékoztatás alapján a szerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázat tényét és mibenlétén kívül azt is felismerhette és értékelni tudta, hogy a nemzeti fizetőeszköz (forint) árfolyama a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti deviza árfolyamához képest számára akár jelentős mértékben is kedvezőtlenül változhat, és ezáltal a fogyasztó fennálló tartozásának, a szerződés szerinti ütemezésben esedékessé váló fizetési kötelezettségének mértéke jelentősen megemelkedhet. [20] Az alperes arra is hivatkozott, hogy a jogerős ítélet ellentétes a Pécsi Ítélőtábla jogerős ítéleteivel, ugyanakkor a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontjára alapított kérelmet nem terjesztett elő és ezzel összefüggésben kérelme indokolást sem tartalmazott, így annak érdemi vizsgálatára szintén nem volt lehetőség. [21] A kifejtettek értelmében a Kúria nem látta a felülvizsgálatot engedélyezhetőnek a felvetett jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége miatt, következésképpen azt a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [22] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [23] A Kúria a határozatot tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
- október
- Kúria VI.Gfv.30.251/2022/7 6 Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: