Bf.260/2022/28 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulat] minősíti. A szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét 4 (négy) évre súlyosítja. vádlott5 V. r. vádlottat 300 (háromszáz) napi tétel pénzbüntetésre is ítéli. Az egy napi tétel összegét 2.000 (kettőezer) forintban állapítja meg. Ha a vádlott az így kiszabott összesen 600.000 (hatszázezer) forint pénzbüntetést nem fizeti meg, vagy részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. vádlott5 V. r. vádlottal szemben 57.000 (ötvenhétezer) forintra vagyonelkobzást rendel el. vádlott4 IV. r. és vádlott5 V. r. vádlottak feltételes szabadságra bocsátása legkorábbi időpontjára vonatkozó rendelkezést a szabadságvesztés büntetések végrehajtása esetén rendeli alkalmazni azzal, hogy ez esetben vádlott4 IV. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésbe a IV. r. vádlott által őrizetben töltött időt, a vádlott5 V. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésbe az V. r. vádlott által őrizetben és letartóztatásban töltött időt beszámítani rendeli akként, hogy 1 (egy) napi előzetes fogvatartásban töltött idő 1 (egy) napi szabadságvesztésnek felel meg. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Vegyes Bűncselekmények Alosztálya I. számsor bü. számú ügyében lefoglalt bűnjeleket a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnjelkezelője szám

1. számon vételezte be. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Vegyes Bűncselekmények Alosztálya I. számsor bü. számon lefoglalt és az ORFK Pénzeszköz Letéti számlájára befizetett
2. tétele alatti 407.275 (négyszázhétezer-kettőszázhetvenöt) forint,
3. tétel alatti helyesen 1.445.000 (egymilliónégyszáznegyvenötezer) forint és
4. tétele alatti 205.655 (kettőszázötezer-hatszázötvenöt) forint és a Magyar Államkincstár Budapesti- és Pest Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda Állampapír és Pénzforgalmi Osztály által kezelt 920 (kilencszázhúsz) euró, valamint 1.130 (ezeregyszázharminc) horvát kuna lefoglalásának megszüntetésére, kiadására és visszatartására vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 3 Az előzetes fogvatartásban és bűnügyi felügyeletben töltött idő megállapítására vonatkozó rendelkezést akként pontosítja, hogy - vádlott1 I. r. és vádlott2 II. r. vádlott
5. június
6. napjától
7. június
8. napjáig őrizetben,
9. június
10. napjától
11. december
12. napjáig előzetes letartóztatásban,
13. december
14. napjától
15. június
16. napjáig házi őrizetben,
17. július
18. napjától
19. december
20. napjáig ingatlan elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletben,
21. december
22. napjától
23. május
24. napjáig közigazgatási terület elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletben volt, - vádlott3 III. r. vádlott
25. június
26. napjától
27. június
28. napjáig őrizetben,
29. június
30. napjától
31. december
32. napjáig előzetes letartóztatásban,
33. december
34. napjától
35. június
36. napjáig házi őrizetben,
37. július
38. napjától
39. április
40. napjáig ingatlan elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletben,
41. április
42. napjától
43. április
44. napjáig közigazgatási terület elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletben volt, - vádlott4 IV. r. vádlott
45. június
46. napjától
47. június
48. napjáig őrizetben,
49. június
50. napjától
51. június
52. napjáig lakhelyelhagyási tilalom,
53. július
54. napjától
55. szeptember
56. napjáig közigazgatási terület elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletben volt, - vádlott5 V. r. vádlott
57. szeptember
58. napjától
59. szeptember
60. napjáig őrizetben,
61. szeptember
62. napjától
63. január
64. napjáig letartóztatásban volt. vádlott3 III. r. vádlott lakcíme: Cím
65. szám, tényleges tartózkodási helye: intézet vádlott4 IV. r. vádlott lakcíme: Cím
66. szám. vádlott5 V. r. vádlott anyja neve: Név1, lakcíme: Cím
67. szám, tényleges tartózkodási helye: Cím
68. szám, ideiglenes személyigazolvány száma: személyiszám
69. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét vádlott1 I. r., vádlott2 II. r., vádlott3 III. r., vádlott4 IV. r. és vádlott5 V. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 39.000 (harminckilencezer) forint bűnügyi költség megfizetésére vádlott4 IV. r. vádlottat kötelezi. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 4 [1] A Fővárosi Törvényszék a
70. május
71. napján kelt 501.B.1475/2019/
72. számú ítéletével [2] - vádlott1 I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
73. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés] és ezért őt 5 évi fegyházbüntetésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte, valamint vele szemben 2.166.390 forint vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. [3] - vádlott2 II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés] és ezért őt - mint többszörös visszaesőt - 5 év 6 hónap szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, rendelkezett arról, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróságnév1 ügyszám9 számú ítéletében kiszabott szabadságvesztéssel engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. [4] - vádlott3 III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés] és ezért őt 5 év 6 hónap szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint vele szemben 236.302 forint vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. [5] - vádlott4 IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés] és ezért őt 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg, annak végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette és rendelkezett arról, hogy a vádlott a legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. [6] - vádlott5 V. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés] és ezért őt 2 év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg, annak végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette és rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. [7] - Rendelkezett vádlott1 I. r., vádlott2 II. r. és vádlott3 III. r. vádlottak vonatkozásában az őrizetben, előzetes letartóztatásban, házi őrizetben és ingatlan elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletben töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [8] Az ítélet ellen [9] - ügyész az I-II-III-IV-V. r. vádlottak terhére, vádlott1 I. r., vádlott2 II. r. és vádlott3 III. r. vádlottak vonatkozásában hosszabb tartamú szabadságvesztés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, vádlott4 IV. r. és vádlott5 V. r. vádlottak vonatkozásában végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása végett, [10] - az I. r. vádlott védője, valamint vádlott2 II. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért, [11] - a III. r. vádlott védője téves minősítés miatt és enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 5 [12] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.109/2020/

1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a vádlotti és védői fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. [13] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítás során nem követett el olyan eljárási szabályszegést, amely a másodfokú felülbírálatot érdemben megakadályozná. Az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, ennek során figyelemmel volt a védelmi bizonyítási indítványokra is, amelynek alapján tanú és szakértői bizonyítást vett fel. Megvizsgált minden olyan bizonyítékot, amelynek érdemi jelentősége volt a vád tárgyává tett bűncselekményekben történő megalapozott döntéshez, a történeti tényállást a IV. r. vádlott vonatkozásában a vádtól részben eltérően, de a vádelvet nem sértve, megalapozottan állapította meg, ennél fogva az a másodfokú eljárásban irányadónak tekintendő. [14] A vádlottak személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket és a korábbi büntetéseikre vonatkozó adatokat indítványozta pontosítani akként, hogy [15] - vádlott2 II. r. vádlott esetében a többszörös és egyben különös visszaesői minőségét megalapozó elítélés az ítélet
2. oldal utolsó bekezdésében található, a feltételes szabadságra bocsátás napja helyesen
3. szeptember
4. napja, [16] - vádlott4 IV. r. vádlott paranoid skizofréniában szenved, de a beszámítási képessége teljes. [17] Kiemelte, hogy a törvényszék az ítélet [37]-[44] bekezdéseiben felsorolt és összefoglalt egyes bizonyítékok tartalmát részletesen, azokat egymással is összevetve vizsgálta, amikor a vádlottak bűnösségét megállapító rendelkezéseket meghozta, mert nemcsak a megszerzésre, a birtoklásra, hanem a kereskedői magatartásra is rendelkezésre álltak bizonyítékok, amelyekről az indokolási kötelezettségét teljesítve számot adott. Az indokolása az ítélet [35] bekezdésben annyival egészítendő ki, hogy a nyomozás elrendelését követően a nyílt nyomozással párhuzamosan bírói engedéllyel végzett titkos adatszerzésre került sor az I-II-III-IV. r. vádlottakkal és az elkülönítéssel érintett Személy1dal szemben. [18] A felmentésre irányuló védelmi fellebbezések az ítélet megalapozottsága miatt a másodfokú eljárásban eredménnyel nem támadhatók, mert valójában a bizonyítékok mikénti mérlegelésén keresztül az irányadó és megindokolt tényállást sérelmezik, amely a felülmérlegelés tilalmába ütközik. [19] A bizonyítékok alapján mind az öt vádlott esetében okszerű volt a bűnösségükre vont következtetés és a cselekményeik jogi minősítése is - a törvényszék által megindokolt pontosítással - törvényes. [20] Tévedett azonban a törvényszék a büntetések kiszabásakor, mert az irányadó középmértékektől a vádlottak javára oly mértékben tért el, amely már nem szolgálja a büntetési célokat. A szabadságvesztések eltúlzottan enyhék figyelemmel arra is, hogy a IV-V. r. vádlottak további kedvezményként a végrehajtás felfüggesztésének lehetőségét megkapták, ezen túlmenően vádlott4 IV. r. vádlott eggyel enyhébb végrehajtási fokozatban részesült. [21] Az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bűnösségi körülmények mellett nagyobb nyomatékkal szükséges értékelni azt, hogy a kábítószerrel kapcsolatban a legsúlyosabb elkövetési magatartást, a kereskedést valósították meg a vádlottak, amelynek köztudott és rendkívüli elszaporodottsága, különösen a városnév területén, azt indokolja, hogy a törvény szigora fokozottabban érvényesüljön a kellő visszatartás érdekében és a kiszabott büntetések erre nem alkalmasak. [22] Ezért a vádlottak szabadságvesztés büntetései tartamának felemelése és ahhoz igazodó időtartamú közügyektől eltiltás alkalmazása szükséges, vádlott4 IV. és vádlott5 V. r. vádlottaknál a szabadságvesztésük végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzésével. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 6 [23] Indítványozta továbbá vádlott2 II. r. vádlott feltételes szabadságának megszüntetésére vonatkozó rendelkezés mellőzését, mert annak feltételei nem állnak fenn. [24] Az I. r. vádlott védőjének a fellebbezés írásbeli indokolásában kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság elmulasztotta a kellő egyéniesítést az I-IV. r. vádlottak cselekvőségének megítélése kapcsán. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy milyen kapcsolat fűzi vádlott1t a vádlott társakhoz: [25] - vádlott1 I. r. vádlott elmondta, hogy mind vádlott2 II. r., mind vádlott3 III. r. vádlottat gyerekkora óta ismeri, jó barátok, egy környéken nőttek fel, édesanyjuk is ismeri egymást, vádlott3 III. r. vádlott is gyerekkori barátja, sőt az általa működtetett gazdasági társaság bejelentett munkavállalója is egyben, ahogyan a gépkocsiját is megvásárolta tőle. [26] - vádlott2 II. r. vádlott tárgyalási vallomásában ugyancsak beszámol vádlott1 I. r. vádlottal és annak családjával fennálló régi legális kapcsolatáról, hozzátéve azt is, hogy számos alkalommal, heti rendszerességgel járt át Vezetéknév1ékhoz, többek között playstation bajnokságokat játszani, mert ott lehetett közben dohányozni, enni, inni stb. [27] - Az I-II-III. r. vádlottak határozottan tagadták, hogy egymásnak kábítószert adtak volna, akár ingyen akár ellenérték fejében, a közöttük lévő legális kapcsolatot számos okirati bizonyíték és lehallgatási anyag is alátámasztja, ezért önmagában az a körülmény, hogy a vádlottak egymással kapcsolatban álltak, még nem lehet kétséget kizáró bizonyítéka annak, hogy egymás között kábítószerrel üzleteltek, az elsőfokú bíróság által értékelt telefonbeszélgetések, üzenetváltások baráti kapcsolatokban megszokottnak tekinthetőek és nélkülözik azokat a szavakat, melyeket a bíróság a kábítószert leplező kifejezések körébe sorol. [28] Nem említi az ítélet vádlott1 I. r. vádlott védekezését sem, mely szerint a vonatkozó időszakban rendszeres kábítószer használó volt, a lakásán talált kábítószerrel nem állt szándékában kereskedni, a füvet és az amfetamint saját használatra, míg az extasy-t harmadik személy kérésére tartotta magánál. A védekezés körében kiemelte, hogy [29] - vádlott1 I. r. vádlott korabeli kábítószer használatát alátámasztja a toxikológiai jelentés, míg az amfetamin és a marihuána tiszta hatóanyag-tartalmát megállapító vegyészszakértői véleményből alappal lehet arra következtetni, hogy azok készletezése saját fogyasztási célból történt. [30] - A nála talált marihuána hatóanyag-tartalma olyannyira alacsony, hogy elfogadhatóvá teszi azon vádlotti védekezést, mely szerint ahhoz éppen morzsalék jellege miatt tudott hozzájutni jutányos áron. [31] - A 2 grammot nem sokkal meghaladó tiszta hatóanyag-tartalmú amfetamin és a vádlotti vallomás szerint ellenértékként kifizetett 12-15 ezer forint szintén nem tekinthető olyan beruházásnak, ami egy rendszeres kábítószer fogyasztótól szokatlan lehetne. [32] - Az I. r. vádlott lakásán talált kábítószerek közül gyakorlatilag az extasy mennyisége eredményezte a jelentős mennyiséget, mellyel kapcsolatos vádlotti védekezést azonban szintén nem cáfolja semmilyen egyéb adat. A baráti, ismerősi köre bővelkedik olyan személyekben, akik valóban megkérhették vádlott1 I. r. vádlottat arra, hogy az extasyt tartsa magánál pár napig. [33] - vádlott1 I. r. vádlott lakásán talált konyhai mérleget nem lehet porciózáshoz, csomagoláshoz, terjesztéshez, eladáshoz szükséges eszköznek tekinteni. Konyhai mérleg minden háztartásban megtalálható és bár tény, hogy nem minden háztartásban kábítószerrel szennyezett, vádlott1 I. r. vádlott elfogadható magyarázatát adta ezen körülménynek, hiszen elismerte, hogy a saját fogyasztásra vásárolt kábítószert mérte a konyhai mérlegen, amitől az szennyezett lehetett. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 7 [34] A lehallgatási anyagból egyik hivatkozott beszélgetés sem tartalmaz olyan kifejezést, melyet akár az ügyészség, akár a bíróság a kábítószert leplező szavak körébe sorol. vádlott1 I. r. vádlott által folytatott beszélgetések, vagy üzenetváltások során egyetlen alkalommal sem hangzik el a konspiráció körébe sorolt: lekvár, labda, példány, cigi, mázsa, stb. kifejezés. Az ítélet által idézett telefonbeszélgetések közül az I. r. vádlotthoz köthetők nem tartalmaznak olyan közleményt, melyből egyértelműen a kábítószer értékesítése következik. [35] Az elsőfokú ítélet bizonyítékként hivatkozott, a titkos adatszerzés eredményeiről szóló, a nyomozati iratok 189-
5. oldalon lévő jelentés feltételezései közül [36] - megalapozatlannak bizonyultak az ott megjelölt beszerzési helyek, feltételezett bűntársak, [37] - az I. r. vádlott vevőiként konkrétan megjelölt személyek közül egyetlen egyről sem bizonyosodott be, hogy kábítószert vásároltak volna az I. r. vádlottól, így nem igazolt, hogy saját vevőkörrel rendelkezik, [38] - tanú4 lakásában és e személynél semmit nem találtak, elmondta, hogy gyakorlatilag felújítást végzett az I. r. vádlottnál pont akkor, amikor nála a házkutatás zajlott, soha semmilyen kábítószeres ügylet közöttük nem volt. [39] A rendőri jelentés - lehallgatási anyagra alapozott - téves feltételezései azt bizonyítják, hogy az elfogott beszélgetések nyelvtani értelmezése félrevezethető lehet és azokat csak akkor lehet kétséget kizáró bizonyítékként figyelembe venni a kábítószer kereskedelem körében, ha más következtetés nem vonható le belőle. [40] Ellentmondásos, hogy törvényszék bizonyítékként hivatkozik a lakáson talált készpénzre a kereskedelem vonatkozásában és végül ugyanerre az összegre a kereskedelem ideje alatti szerzésre hivatkozással vagyonelkobzást rendelt el. A Btk. 74/A. §

(3)bekezdés alapján nincs helye vagyonelkobzásnak, ha bizonyított, hogy a lakáson talált pénz Tipp Mixből, gépjármű eladásból, munkából származott. A legális eredet bizonyítottsága nem tette volna lehetővé azt sem, hogy a bíróság a kereskedelmet alátámasztó bizonyítékként hivatkozzon a lakáson talált pénzre. Akár csak egy tényleges vevő személyének és az általa fizetett ellenérték mértékének meghatározása nélkül nem lehet következtetést levonni arra, hogy a lakáson talált pénznek akár csak egy része is kábítószer eladásból származik. [41] Mindezekre tekintettel az ítélet [8] bekezdésében, valamint a [9] bekezdés első és utolsó mondatában rögzített tényállítások vádlott1 I. r. vádlott vonatkozásában megalapozatlanok, mivel részben iratellenesen, részben téves ténybeli következtetés útján kerültek megállapításra. A hivatkozott részek figyelmen kívül hagyásával pedig vádlott1 I. r. vádlott felelőssége kábítószer birtoklása bűntette miatt állapítható meg. [42] vádlott1 I. r. vádlott személyi körülményei körében kiemelte, hogy [43] - élete a vádbeli időszakban kisiklott, az egyre súlyosbodó kábítószer használatot szakította meg a jelen ügyben történt letartóztatás, mely életét gyökeresen megváltoztatta, szabadulása óta józan életet él, folyamatosan legális jövedelemmel, munkával rendelkezik, saját tulajdonú cége több embernek ad folyamatosan bejelentett munkát. E körben a védő becsatolta a friss adópapírokat és a Cég3 friss cégkivonatát is. [44] - édesanyja 3 évvel ezelőtt balesetet szenvedett, melynek következtében addigi munkájának elvégzésére képtelenné vált, emiatt ő is az I. r. vádlott támogatására szorul, ami többek között abban is megmutatkozik, hogy tulajdonostárs lett a hivatkozott cégben. [45] - az általa elkövetett cselekményt nagyon megbánta, letartóztatásának megszűntetése óta próbál a társadalom hasznos tagjaként élni, 2020-ban nyílászáró- és Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 8 árnyékolástechnikai szerelő rész-szakképesítést szerzett, cége képviseletében többször vesz részt adományosztásokon, anyagilag és természetben is segít különböző alapítványokat. [46] Ezekre tekintettel indítványozta az elsőfokú ítéletet megváltoztatását, a cselekmény Btk. 178. §

(2)bekezdés b) pont szerint kábítószer birtoklás bűntettekénti minősítését és a büntetés enyhítését, másodlagosan pedig változatlan minősítés mellett, enyhítő szakasz alkalmazásával a büntetés mérséklését. [47] A II. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában kifejtette, hogy vádlott2 II. r. vádlott tekintetében az állapítható meg, hogy a vádlottnak nem voltak fogyasztói, nem voltak nála továbbértékesítéshez szükséges eszközök, nem volt nála nagyobb mennyiségű készpénz, nem volt kirívó életvitele. A II. r. vádlott is kábítószer fogyasztó volt, a tőle lefoglalt, nem kiporciózott, 144,93 gramm amfetamin származék - figyelembe véve, hogy ő maga is kábítószer fogyasztó volt - nem olyan mennyiség, ami önmagában kereskedelmi tevékenységre utal, egy kábítószer fogyasztó azért vesz nagyobb mennyiségű kábítószert, mivel azt olcsóbban tudja megvenni, illetve egy ilyen mennyiségű kábítószer is csak néhány heti fogyasztásra lehet elegendő. A szakértő szerint a II. r. vádlottól lefoglalt kábítószer 13,2+-1,0 gramm amfetamin bázist tartalmaz, a vádlott számára legkedvezőbb érték alapján szemben az ítélet [17] bekezdésében foglaltakkal – az amfetamin bázis 12,2 gramm, ami a jelentős mennyiség alsó határát 122%-ban haladta meg. [48] Nincs bizonyíték arra az ítéleti tényállásban megállapítottakra, miszerint vádlott1 I. r., vádlott2 II. r., vádlott3 III. r. vádlottak

1. év végétől
2. június
3. napjáig – elfogásukig – különféle kábítószerek beszerzésével, értékesítésével, kereskedelmével foglalkoztak városnév területén, ahogy arra sem, hogy vádlott4 IV. r. vádlott cím3 szám alatti lakásában talált kábítószerek felett a rendelkezési jog vádlott2 II. r. vádlottat illette meg. [49] vádlott1 I. r. vádlottól lefoglalt amfetamin hatóanyag-tartalma 21,1+-1,7 tömegszázalék, vádlott2 II. r. vádlottnál lefoglalt kábítószer hatóanyag-tartalma 9,12+-0,70 tömegszázalék, így a két kábítószer közös eredete aligha igazolható. [50] Részletesen elemezte a gyanúsítotti kihallgatásokat, e körben kiemelte, hogy
4. június
5. napján a gyanúsítás szövege tartalmazta, hogy a terhelt a társaival jelentős mennyiségű speedet és marihuánát szerzett meg, de nincs megjelölve, hogy kivel, kikkel és miért, illetve a későbbi kihallgatások során közölt gyanúsításban szó nincs bűntársakról, tettestársakról. [51] Az ítéleti tényállás szerint vádlott2 II. r. vádlott az általa megszerzett kábítószer egy részét vádlott4 IV. r. vádlott lakásán tartotta, illetve vádlott2 II. r. vádlottnál talált kábítószer a IV. r. vádlott lakásából volt. A védő szerint az ítéleti tényállással ellentétes megállapítás tehető a vegyész-szakértői vélemények alapján, mely szerint vádlott4 IV. r. vádlottnál talált amfetamin tisztasága 6,87+-0,67 tömegszázalék, vádlott2 II. r. vádlottnál lefoglalt kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma 9,12+-0,70 tömegszázalék volt. Semmi konkrét bizonyíték nincs a két személy kábítószer kereskedelemre utaló közös kapcsolatára, sem megfigyelés, sem előzetes beszélgetés, sem konspirált figyelés, sem vallomás, aminek azért van jelentősége, mert a II. r. vádlott tekintetében nincs semmilyen olyan többletmagatartás – jelen esetben, hogy a kábítószert más személynél tárolta volna –, ami kereskedési típusú elkövetési magatartásra utalna. [52] A nyomozati iratok 189-
6. oldalon lévő jelentésben foglaltakkal kapcsolatban hivatkozott arra, hogy [53] - Személy2tól valóban foglaltak le készpénzt, azonban ő igazolta ennek a készpénznek az eredetét, így nem bizonyított, hogy vádlott2 II. r. vádlott a kábítószer kereskedelemből befolyt pénzt Személy2nál tartotta, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 9 [54] - nem nyert alátámasztást, hogy vádlott2 Személy2 nevén széfszolgáltatást vett igénybe, amelyben a kábítószerből befolyt pénzt elrejtette. [55] - azokat a személyeket, akiknek a jelentés szerint vádlott2 rendszeresen kábítószert értékesített, beazonosította a nyomozó hatóság (Személy3, Személy4, Személy5, Személy6, Személy7, Személy8), azonban egyik személynek sincs vádlott2 II. r. vádlottat terhelő vallomása, vagy más bizonyíték, ami igazolná, hogy ezeknek a személyeknek vádlott2 kábítószert adott volna el, [56] - az
7. számú tanú terhelő vallomást nem tett a II. r. vádlottra, Személy9, Személy1, Személy10 gyanúsítottak érdemi vallomást nem tettek, tanú2 pedig vádlott3 III. r. vádlottra tett terhelő vallomást. [57] A lehallgatási anyagot tartalmazó jelentésekben a nyomozó hatóság vádlott4 IV. r. vádlotthoz köthető telefonszámnál vádlott2 II. r. vádlottat jelölte meg, mint aki a telefonszámon beszél úgy, hogy hang alapján azonosította, de szó nincs arról, hogy akkor a kérdéses telefonszámot ki használta, vagy, hogy akár több személy is használhatta. [58] A büntetés kiszabása körében kiemelte, hogy az enyhítő szakasz alkalmazására okot ad, hogy hat éve folyik ellene az eljárás, vádlott2 II. r. vádlott dolgozik, büntetőeljárás hatálya alatt nem áll, családapa, a társadalom jogi és erkölcsi normái szerint élő állampolgár, a közösségért aktívan tevékenykedő személy, aki felelősséget érez más emberek problémái iránt. A védő az önkéntes munkákról igazolásokat is csatolt. A II. r. vádlottnál lévő kábítószer mennyisége alig haladta meg a jelentős mennyiség alsó határát és semmilyen olyan klasszikus többletelem sem állapítható meg a terhére, ami birtokláson kívül más elkövetési magatartásra utalna. [59] Az elsőfokú bíróság vádlott2 II. r. vádlott vonatkozásában a bíróságnév1 ügyszám9 számú ítéletében kiszabott szabadságvesztéssel engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. A 4/
8. Büntető Jogegységi Határozat értelmében, mivel az elsőfokon eljáró bíróság ítéleti tényállását az elkövetési időszakot érintően az idézett korábbi büntetés nem érinti, öt év /elévülési idő/ eltelt, ezért annak végrehajtását elrendelni nem lehet. [60] vádlott2 II. r. vádlottat az elsőfokú bíróság azért zárta ki a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségéből, mivel vele szemben fegyházbüntetést határozott meg, ugyanakkor a Btk.
9. §

(4)bekezdés a) pontja alapján többszörös visszaesői minősítés esetén, börtön fokozat megállapításánál nem lenne kizáró ok a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségére. [61] A III. r. vádlott védőjének a fellebbezés írásbeli indokolásában kifejtett álláspontja szerint a bíróság együttesen és általánosságban hivatkozik olyan terhelő bizonyítékokra, melyek nem mind a négy vádlottra nézve állnak rendelkezésre, ami pedig az ítéleti tényállás részbeni megalapozatlanságához vezetett. [62] vádlott3 III. r. vádlott nem tett vallomást sem a nyomozati, sem a bírósági szakaszban, mindvégig tagadta a kábítószer kereskedést, soha nem adott el senkinek kábítószert. A bírói szakban kérdésre elmondta, hogy az I-II. r. vádlottakat gyerekkora óta ismeri, jó barátok, egy környéken nőttek fel, édesanyjuk is ismerik egymást. A vádlottak határozottan tagadták, hogy egymásnak kábítószert adtak volna akár ingyen, akár ellenérték fejében, ahogyan erre egyéb adat sem áll rendelkezésre. Önmagában az a körülmény, hogy a vádlottak egymással kapcsolatban álltak, még nem lehet kétséget kizáró bizonyítéka annak, hogy egymás között kábítószerrel üzleteltek. Az elsőfokú bíróság e körben kizárólag olyan, vádlott3 III. r. vádlottat érintő telefonbeszélgetésekre, üzenetváltásokra hivatkozik, melyek baráti kapcsolatokban megszokottnak tekinthetőek és nélkülözik azokat a szavakat, melyeket a bíróság a kábítószert leplező kifejezések körébe sorol. [63] vádlott3 III. r. vádlott védekezése szerint a vonatkozó időszakban rendszeres kábítószer használó volt, a lakásán talált kábítószerrel nem állt szándékában kereskedni, saját Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 10 használatra tartotta magánál. Nála a házkutatás során nem 750 tablettát találtak, hanem 100 darabot. [64] vádlott5 vallomásai nem életszerűek és többször ellentmondásba keveredett: [65] - állította, hogy nem ismeri vádlott6ot, akinek feltehetőleg III. r. vádlottól vásárolt kábítószert étékesített, de a későbbiek során kiderült, hogy csak ismerik egymást, [66] - azt mondta, hogy

1. július hóban III. r. vádlottól vett 30 gramm marihuánát, az elsőfokú bíróság az ítélet [15] bekezdésben is erre hivatkozik, amely lehetetlen, hiszen akkor már vádlott3 egy hónapja letartóztatásban volt. [67] A nyomozás során hazugságvizsgálatot és szembesítést nem rendeltek el, illetve vádlott3től és vádlott5től lefoglalt marihuánát sem hasonlították össze. [68] tanú2 vallomásai nem voltak következetesek, hiszen a vásárlás időpontjait és a kábítószer mennyiségeit is többször módosította. tanú2 azt nyilatkozta, hogy személyesen rendelt vádlott3től, miközben vádlott3 már egy éve nem dolgozott azon a munkahelyen, azt is elmondta, hogy telefonon is adott le rendelést, ilyen a lehallgatási anyagban viszont nem szerepelt. [69] A nyomozó hatóság hónapokig hallgatta vádlott3 III. r. vádlott beszélgetéseit, mégsem volt ezzel kapcsolatban releváns információ. A titkos adatszerzés eredményeiről szóló, a nyomozati iratok 189-
2. oldalon lévő jelentés lehallgatási anyagra alapozott feltételezései tévesek. [70] Mindezekre tekintettel az ítélet [13]-[14] bekezdésben rögzített tényállítások vádlott3 III. r. vádlott vonatkozásában megalapozatlanok, mivel részben iratellenesen, részben téves ténybeli következtetés útján kerültek megállapításra. A hivatkozott részek figyelmen kívül hagyásával pedig vádlott3 III. r. vádlott felelőssége nem kábítószer kereskedelem, hanem kábítószer birtoklása bűntett miatt állapítható meg. A büntetés kiszabása körében kérte értékelni, hogy a terhelt büntetlen előéletű, jelentős az időmúlás, illetve vádlott3 III. r. vádlott a kábítószer tartását, fogyasztást elismerte, és ahogy tudott, együttműködött a hatóságokkal. [71] Fentiekre tekintettel indítványozta, hogy az ítélőtábla vádlott3 III. r. vádlottat mentse fel a kábítószer kereskedelem bűntette [Btk.
3. §

(1)és

(3)bekezdés] miatt emelt vád alól, a Btk. 178. §

(6)bekezdésébe ütköző kábítószer birtoklása miatt állapítsa meg bűnösségét és enyhítse az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetést. [72] Az V. r. vádlott védője az ügyészi fellebbezésre tett írásbeli észrevételében nem tartotta alaposnak a súlyosításra irányuló jogorvoslatot. Álláspontja szerint vádlott5 V. r. vádlott érdemes a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre, mert az eljárás során vagyongyarapodás nem volt igazolható nála, igazságügyi toxikológus szakértő által igazolhatóan kábítószer fogyasztó volt, aki a saját fogyasztásának fedezése érdekében árusított kábítószert. Letartóztatása megszűntetése után a nagymamáját gondozta, majd munkát keresett, élete rendezett, a társadalom hasznos tagjává vált. További büntetőeljárás nem indult ellene. Korábban egyszer volt büntetve, de a jogerős ítélet kihirdetéséig büntetlen előéletűvé vált. Azt, hogy milyen nehézségekkel kellett életvezetése során szembenéznie, igazolja a bíróságnév által saját ügyében kirendelt igazságügyi orvos- és elmeorvos szakértői vélemény, melyet a védő csatolt. Figyelemmel vádlott5 V. r. vádlott büntetlen élőéletére, az eltelt időre és a személyiségében mások által is érzékelhető pozitív változásokra, indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. [73] A nyilvános ülésen [74] - Az I. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában foglaltakat fenntartotta, azt annyiban egészítette ki, hogy álláspontja szerint amennyiben nem bizonyított a kábítószer adás-vételek bonyolítása, a cselekmény kereskedelem elkövetési magatartásként Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 11 nem minősíthető. A törvényszék a továbbértékesítési célú tartásra nem megfelelően vont következtetést, nem értékelte megfelelően a vádlott ezzel ellentétes, nem cáfolható védekezését. Indítványozta a büntetés kiszabásakor a szabadságvesztés büntetés fele részének kitöltését követően engedélyezett feltételes szabadságra bocsátás alkalmazását. [75] - A II. r., III. r. és V. r. vádlottak védője az írásban benyújtott fellebbezés indokolásokkal, illetve észrevétellel egyezően adták elő perbeszédeiket, [76] - A IV. r. vádlott védője kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást a kiszabott büntetés kapcsán, a közvetlenség elve révén helyesen mérte fel a vádlott társadalomra veszélyességét és szabott ki végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést. A IV. r. vádlott személyi körülményei körében előadta, hogy a nővére elhunyt, ezzel egyidőben gyógykezelésekre jár, de pszichés állapota nem javult. Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla az ítéletet vádlott4 IV. r. vádlott vonatkozásában hagyja helyben. [77] - vádlott1 I. r., vádlott2 II. r., vádlott3 III. r. és vádlott5 V. r. vádlottak személyi körülményeikre nyilatkoztak, illetve az ügy érdemében, megismételve az elsőfokú eljárásban előadott védekezésüket, tagadták a kereskedés elkövetését és a büntetés enyhítésére tettek indítványt. [78] A fellebbezések az alábbi eredményre vezettek. [79] A másodfokú bíróság a fellebbezésekkel támadott ítéletet a Be. 590. §

(1)bekezdés alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A felülbírálat valamennyi vádlottat érintően a Be. 590. §

(2)és

(10)bekezdés alapján teljeskörű volt, kiterjedt az ítélet megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmények minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésekre, az indokolás helyességére és az eljárási szabályok megtartásának ellenőrzésére. [80] Ennek eredményeképpen a másodfokú bíróság megállapította, hogy törvényszék a bizonyítási eljárást a perrendi szabályokat betartva folytatta le. A tényállás alapos és hiánytalan felderítése érdekében valamennyi, az ügy helyes ténybeli és jogi megítéléséhez elengedhetetlen bizonyítékot beszerzett, tárgyalás anyagává tette mindazokat a bizonyítékokat, amelyek az ügy eldöntése körében releváns adatokat tartalmaznak. [81] A törvényszék tanúként kihallgatta a vádiratban indítványozott tanú2t, védői indítványra tanú6, tanú5ot, tanú3t, tanú4t, tanú1, valamint az egyesített ügyben jogerősen elítélt vádlott6ot, míg a vádiratban indítványozott tanú7 kihallgatását mellőzte. [82] Védői indítványra elrendelte vádlott4 IV. r. vádlott elmeorvos-szakértői vizsgálatát, beszerezte a vizsgálathoz szükséges orvosi iratokat is. [83] Tárgyalás anyagává tette mindazokat az iratokat, melyek az ügy szempontjából releváns adatokat tartalmaznak. [84] A törvényszék indokoltan utasította el Személy11r és Személy12 tanúk kihallgatására irányuló bizonyítási indítványt, mely szükségtelen volt és az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezte volna. [85] Az ügy érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya nem volt. A másodfokú bíróság a vádlottaknak a Be. 561. §

(3)bekezdés b) pont alapján feltüntetett személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket és korábbi büntetéseikre vonatkozó adatokat a nyilvános ülésen tett nyilatkozatok és az iratok alapján akként pontosítja, hogy [86] - vádlott1 I. r. vádlott jövedelme havonta 200.000-400.000 forint, családi állapota nőtlen, élettársi kapcsolatban nem él, tartozása, állandó orvosi kezelést igénylő betegsége nincs. A bíróságnév1 ügyszám2 számú ítéletének feltüntetését mellőzi, a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 12 cselekmény elkövetésekor büntetlen előéletű volt. A bíróságnév1

1. szeptember
2. napján jogerőre emelkedett ítéletének száma helyesen: ügyszám8 szám. [87] - vádlott2 II. r. vádlott élettársának havi jövedelme 300.000 forint, a vádlottnak állandó orvosi kezelést igénylő betegsége nincs. A bíróságnév1 ügyszám9 számú ítélettel kiszabott büntetésből
3. szeptember
4. napján bocsátották feltételes szabadságra. a büntetés kitöltésének napja
5. december
6. napja. A szervezet1ében, a egyesület1ében és a egyesület2ében végez önkéntes munkát.
7. február
8. napján a szervezet2nál kérte az intézmény által működtetett szenvedélybetegek közössége ellátása programba felvételét, mely előreláthatólag
9. augusztus
10. napjáig fog tartani. [88] - vádlott3 III. r. vádlott jelenleg más ügyben letartóztatás hatálya alatt áll, a büntetés-végrehajtási intézetben szakácsként dolgozik és középiskolai tanulmányokat folytat. Tartozása, állandó orvosi kezelést igénylő betegsége nincs. A bíróságnév2 ügyszám3 számú ítéletével kábítószer birtoklása bűntette [Btk.
11. §

(1)bekezdés] és bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége [Btk. 237. §

(1)bekezdés] miatt ítélte el. Ellene a Fővárosi Főügyészség NF.ügyszám számú,

1. december
2. napján kelt vádiratával
3. november
4. és
5. április
6. napja között elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
7. §

(1)és

(3)bekezdés] miatt vádat emelt, az eljárás a Fővárosi Törvényszéken ügyszám1 számon van folyamatban, a III. r. vádlott ebben az ügyben

1. április
2. napjától őrizetben,
3. május
4. napjától letartóztatás hatálya alatt áll. [89] - vádlott4 IV. r. vádlott paranoid skizofrénia megbetegedése a cselekménnyel kapcsolatban kóros elmeállapottal nem járt és nem jár, a vádlott képes volt cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésére és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására (elsőfokú iratok
5. szám alatti szakvélemény). Ellene a BRFK III. Kerületi Rendőrkapitányságon ügyszám4 bü. számon
6. október
7. napján elkövetett súlyos testi sértés bűntette [Btk.
8. §

(3)bekezdés] miatt indult eljárás. [90] - vádlott5 V. r. vádlott jelenleg a étterem1 étteremben dolgozik konyhai előkészítőként és mosogatóként, havi jövedelme 250.000-300.000 forint. Állandó orvosi kezelést igénylő betegsége nincs. A bíróságnév3 ügyszám5 számú ítéletének feltüntetését mellőzi, a cselekmény elkövetésekor büntetlen előéletű volt. Ellene a Fővárosi Főügyészség NF.ügyszám6 számú, 2022. március 8. napján kelt vádiratával 2018. és 2020. június 9. napja között elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. §

(1)és

(3)bekezdés] miatt vádat emelt, az eljárás a Fővárosi Törvényszéken ügyszám7 számon van folyamatban. [91] vádlott1 I. r. vádlott esetében a bíróságnév1 ügyszám2 számú ítéletének, valamint vádlott5 V. r. vádlott esetében a bíróságnév3 ügyszám5 számú ítélete feltüntetésének mellőzését az indokolta, hogy a Btk. 97. §

(2)bekezdés

1. mondat értelmében büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat a közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény - így pl. az előéletből fakadó súlyosabb büntetés - az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. Ez alól egyetlen kérdésben lehetséges az eltérés: a Btk.
2. §

(2)bekezdés

1. mondat értelmében visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények a Be.
2. § szerint, az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek (BH
3. 154.) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
4. évi XLVII. törvény alapján a bűnügyi nyilvántartás a bűntettesek nyilvántartása mellett tartalmazza a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartását is. Ez utóbbi nyilvántartásba egyebek mellett azon személyek korábbi Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 13 elítéléseivel kapcsolatos adatok kerülnek, akiknek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán törölték (
5. évi XLVII. törvény
6. § a) pont). Ha azonban az elítélttel kapcsolatos adatok a mentesítést követően a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából is törlésre kerültek, hátrányos jogkövetkezmény ezen elítélés miatt a terhelttel szemben a Btk.
7. §

(2)bekezdés

1. mondatának II. fordulata alapján már nem alkalmazható, azaz a törölt elítélés, az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyességet növelő súlyosító körülményként, de pl. az üzletszerű minősítés alapját képező tényként sem értékelhető. Mivel az erkölcsi bizonyítvány adatai szerint a hátrányos jogkövetkezmények alatt állók nyilvántartásából ezen előzményi elítélések adatait törölték, azok nem szerepelnek a bíróság által lekért erkölcsi bizonyítványokban sem, ezen elítéléseket nem lehet a korábbi büntetések között feltüntetni és nem vehetők figyelembe a büntetés kiszabása körében sem, mivel ezt jelen ügyben nem visszaeséssel kapcsolatban értékelte a bíróság. Erre tekintettel állapította meg a másodfokú bíróság, hogy vádlott1 I. r. és vádlott5 V. r. vádlott a cselekmény elkövetésekor büntetlen előéletűnek minősülnek. [92] A másodfokú bíróság a felülbírálat eredményeképpen megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan a Be.
2. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pont alapján, mert a tényállás hiányos és ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával. A másodfokú bíróság a Be. 593. §

(1)bekezdés

1. a)pont értelmében a tényállást kiegészítette és helyesbítette az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján. [93] A tényállást a [8] bekezdésben helyesbíti akként, hogy vádlott1 I. r. és vádlott2 II. r. vádlott 2016. év végétől, vádlott3 III. r. vádlott 2014. nyarától 2017. június 14. napjáig elfogásukig - foglalkoztak különféle kábítószerek beszerzésével, értékesítésével és kereskedelmével (nyomozati iratok 683-685. oldal tanú2 tanú vallomása). [94] A tényállást helyesbíti és a [9] bekezdés harmadik, negyedik és ötödik mondata helyére azt illeszti, hogy „vádlott4 vádlott2 tevékenységébe akként kapcsolódott be, hogy a telefonon vagy személyesen érdeklődő ügyfeleknek tájékoztatást adott arról, hogy mikor, milyen kábítószerre lesz lehetőség, illetőleg volt, hogy a nála tárolt kábítószerből maga szolgálta ki a megjelenő ügyfelet”. (nyomozati iratok 2202. és 2204. oldal) [95] A tényállást a [10] bekezdésben helyesbíti és kiegészíti akként, hogy vádlott1 ruházatából és lakásán összesen 1.852.275 forint, 820 euro és 1130 horvát kuna került lefoglalásra, a lefoglalt anyagok 2,04 gramm amfetamin bázist (mely a jelentős mennyiség alsó határának 20,4 %-a), 30,59 gramm totál-THC-t (mely a jelentős mennyiség alsó határának 25,49 %-
2. a)és 48,52 gramm MDMA-bázist (mely a jelentős mennyiség alsó határának 242,6 %-
3. a)tartalmaztak, ami összesen a jelentős mennyiség alsó határának 288,49 %-a. (nyomozati iratok 885-933. oldal házkutatási jegyzőkönyv és jelentés, 955-957. oldal vegyész-szakértői vélemény) [96] A tényállást a [11] bekezdésben helyesbíti és kiegészíti akként, hogy [97] - 2017. június 14. napján vádlott2 II. r. vádlottal szembeni rendőri intézkedéskor az alsónadrágjából lefoglalt folpack fóliával körbetekert tasakban 144,93 gramm fehér anyag amfetamin-bázis tartalma 12,2 gramm, mely jelentős mennyiség alsó határának 122 %-a (nyomozati iratok 1243-1245. oldal vegyész-szakértői vélemény), [98] - a Cím16. szám alatt lefoglalt nettó 5,16 gramm marihuána totál-THC tartalma 0,01 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 0,008 %-a), a 0,32 gramm nettó tömegű tabletta MDMA-bázis tartalma 0,04 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 0,2 %-a), mely együttesen a jelentős mennyiség alsó határának 0,208 %-a (nyomozati iratok 1259-1261. oldal vegyész-szakértői vélemény). Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 14 [99] A tényállást a [12] bekezdésben helyesbíti és kiegészíti akként, hogy [100] - a lefoglalt nettó 72,75 gramm marihuána totál-THC tartalma 7,26 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 6,05 %-
4. a)és a nettó 1,92 gramm por amfetamin-bázis tartalma 0,12 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 1,2 %-a), mely együttesen a csekély mennyiség felső határának 145 %-a, a jelentős mennyiség alsó határának 7,25 %-a (nyomozati iratok 1847-1852. oldal vegyész-szakértői vélemény), [101] - a digitális mérleg felülete amfetaminnal és delta-9-THC-vel volt szennyezett, lefoglaltak továbbá számolatlan mennyiségű simítózáras műanyag tasakot (nyomozati iratok 1815-1825. oldal jegyzőkönyv). [102] A tényállást a [13] bekezdésben helyesbíti és kiegészíti akként, hogy a 2017. június 14. napján [103] - tanú2 eladott kábítószer 2,02 gramm marihuána totál-THC tartalma 0,004 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 0,003 %-
5. a)és 1,4 gramm amfetamin amfetamin-bázis tartalma 0,2 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 2,2 %-a), a kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 2,203 %-a (nyomozati iratok 633-635. oldal vegyész-szakértői vélemény), [104] - vádlott3 III. r. vádlottal szembeni rendőri intézkedéskor az alsónadrágjából lefoglalt marihuána totál-THC tartalma 0,004 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 0,003 %-a), az 1,19 gramm fehér színű anyag amfetamin-bázis tartalma 0,01 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 0,1 %-a), a 2 darab tabletta MDMA-bázis tartalma 0,08 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 0,4 %-a), a 9,96 gramm fehér por kokain-bázis tartalma 6,79 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 16,9 %-a), mely kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 17,403 %-a, a ruházatából, a táskájából és a gépjárműből 205.655 forint és 100 euro került elő (nyomozati iratok 1551-1557. oldal vegyész-szakértői vélemény, jegyzőkönyv 1497-1502. oldal). [105] A tényállást a [14] bekezdésben helyesbíti és kiegészíti akként, hogy [106] - a lefoglalt nettó 1587 gramm marihuána totál-THC tartalma 185,41 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 154 %-a), a nettó 184,49 gramm fehér anyag amfetamin-bázis tartalma 91,66 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 916,6 %a), 250 darab tabletta MDMA-bázis tartalma 28,48 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 142,4 %-
6. a)és a 4,8 gramm tömbös anyag kokain-bázis tartalma 2,87 gramm (mely a jelentős mennyiség alsó határának 7,17 %-
7. a)mely kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 1220,17 %-a (nyomozati iratok 1551-1557. oldal vegyész-szakértői vélemény), [107] - kettő darab digitális mérleget, számolatlan mennyiségű önzáró nejlon tasakot foglaltak le (nyomozati iratok jegyzőkönyv 1517-1523. oldal), [108] - mellőzi a készpénz házkutatáskori lefoglalására utalást (nyomozati iratok jegyzőkönyv 1497-1502. oldal). [109] A tényállást a [15] bekezdésben helyesbíti akként, hogy [110] - vádlott3et III. r., vádlott5t V. r. vádlottként jelöli meg, [111] - a „2017. szeptember 18.” és a „2017. júliusában” időpontok helyére azt illeszti, hogy „2017. június 14. napját megelőzően, pontosan meg nem állapítható napon”. [112] A tényállást a [16] bekezdésben helyesbíti és kiegészíti akként, hogy [113] - a vádlott6nak szeptember 15. napján értékesített marihuána totál-THC tartalma minimum 0,052 gramm (mely a csekély mennyiség felső határának 0,86 %-a), az amfetamin Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 15 amfetamin-bázis tartalma minimum 0,005 gramm (mely a csekély mennyiség felső határának 1 %-a), mely kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának 1,86 %-a (3536/2017. bü. nyomozati iratok 149-151. és 251-257. oldal vegyész-szakértői vélemény), [114] - a Cím17 alatti lakásból lefoglalt fehér por amfetamin-bázis tartalma 0,302 gramm (mely a csekély mennyiség felső határának 60,4 %-a), a marihuána totál-THC tartalma 4,424 gramm (mely a csekély mennyiség felső határának 73,7 %-a), a pszilocin a csekély mennyiség felső határának 0,1 %-a, a pszilocibin a csekély mennyiség felső határának 0,2 %-a, mely kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának 134,4 %-a (3536/2017. bü. nyomozati iratok 389-402. oldal vegyész-szakértői vélemény). [115] A tényállást a [17] bekezdésben helyesbíti akként, hogy [116] - vádlott1 I. r. vádlott vonatkozásában a kábítószer mennyisége összesen a jelentős mennyiség alsó határának 288,49 %-a, [117] - vádlott2 II. r. vádlottal szemben a Cím5 utcai intézkedéskor lefoglalt kábítószer mennyisége a jelentős mennyiség alsó határának 122 %-a, a cím6i lakásban lefoglalt kábítószer mennyisége a jelentős mennyiség alsó határának 0,208 %-a, a Cím3 utcai lakásban lefoglalt kábítószer mennyisége a jelentős mennyiség alsó határának 7,25 %-a, a II. r. vádlott vonatkozásában a kábítószer mennyisége összesen a jelentős mennyiség alsó határának 129,458 %-a. [118] A tényállást a [18] bekezdésben helyesbíti akként, hogy vádlott3 III. r. vádlott vonatkozásában a lefoglalt kábítószer mennyisége összesen a jelentős mennyiség alsó határának 1239,776 %-a. [119] A tényállást a [19] bekezdésben helyesbíti akként, hogy vádlott5 V. r. vádlott vonatkozásában a kábítószer mennyisége összesen a csekély mennyiség felső határának minimum 136,26 %-a. [120] A fenti változtatásokkal a tényállás a Be. 592. §

(2)bekezdésben felsorolt hibáktól és hiányosságoktól mentessé vált, ezért a Be. 593. §

(3)bekezdés alapján a másodfokú eljárásban is irányadó volt. [121] Az elsőfokú bíróságnak a bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége során a Be. 561. §

(3)bekezdés d) pont alapján röviden meg kell indokolnia, hogy a tényállás megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért vagy miért nem fogadott el. Az elsőfokú bíróságnak a bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége során részletesen számot kell adnia arról, hogy mely bizonyítékot fogadott el, ennek mi az indoka és nyomon követhető módon az indokolásból ki kell tűnnie, hogy a tényállást mire alapította. Ekkor van abban a helyzetben a másodfokú bíróság, hogy ellenőrizni tudja, hogy a mérlegelés teljeskörű, valamennyi bizonyítékra kiterjedő volt-e és az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyítékoknak a megállapított tényállás megfelel-e. A bizonyítékok értékelése az elsőfokú bíróság feladata, míg a másodfokú felülbírálat során ezen értékelő tevékenység ellenőrzésére kerül sor. [122] Az ítélőtábla álláspontja szerint a törvényszék mérlegelő tevékenysége formailag szabályos volt és annak helyességével szemben tartalmilag sem támasztható alapos kétség. A törvényszék indokolási kötelezettségét is teljesítette, ennek keretében részletesen megvizsgálta és összevetette a rendelkezésre álló valamennyi személyi és tárgyi bizonyítékot és számot adott arról, hogy a tényállás megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért fogadott el. [123] Az 57/2007. számú BK véleményben is kifejtésre került, hogy annak megállapításához, hogy valamely anyag kábítószert tartalmaz-e, és ha igen - a tiszta hatóanyag-tartalmat alapul véve - milyen mennyiségben, különleges szakértelem szükséges, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 16 ezért e kérdés megválaszolására a hatóságok helytállóan vontak be vegyész-szakértőt. A törvényszék a lefoglalt kábítószerek tekintetében a hatóanyagot és annak mennyiségét a vegyész-szakértői véleményeket elfogadva állapította meg. A másodfokú bíróság a vegyészszakértő által meghatározott +- értékekkel meghatározott hatóanyag-tartalom esetében a Be. 7. §

(4)bekezdésben foglaltak - miszerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére - figyelembevételével a vádlottakra nézve legkedvezőbb mennyiséget vette alapul, ennek megfelelően módosította a tényállásban a hatóanyagtartalmakat, illetve feltüntette az egyes kábítószer fajták esetében a minősítés szempontjából releváns mennyiségi adatokat. A tényállást a házkutatásról és motozásról készült jegyzőkönyvek alapján egészítette ki a megjelölt, további lényeges elemekkel. [124] A védelem a fellebbezés indokolásában kiemelten foglalkozott a nyomozati iratok 189-201. oldalon lévő rendőri jelentésben foglaltak elfogadhatóságával és vitatta az abban megállapított tények bizonyítottságát. A jelentés tartalma nem más, mint a titkos adatszerzés eredménye, a konkrét beszélgetések és az egyéb bizonyítékok kapcsán az adott hatóság következtetései, a Be. 167. §

(4)bekezdés szerinti értékelő tevékenység eredményének közlése, melynek ellenőrzése a bíróság feladata. [125] A bíróság számot adott arról az indokolás [35] bekezdésében, hogy a titkos adatszerzés eredményeként rögzített egyes beszélgetések kapcsán milyen bizonyítékok, ténybeli következtetés, logikai út alapján jutott arra a következtetésre, hogy az adott beszélgetésnek kik a résztvevői, a személyek beazonosíthatóságának vizsgálata ugyanúgy a mérlegelő tevékenység részét képezte, mint a beszélgetés konkrét tartalmának elemzése, az, hogy a „virágnyelven” történő konspiratív párbeszédek alapján milyen következtetések vonhatók le. [126] Nem kizárt, hogy a bíróság a bizonyítékok összességében történő értékelésének eredményeképpen ugyanarra a megállapításra jut, mint a jelentést készítő hatóság, azonban szükséges kiemelni, hogy jelen ügyben a védők által hivatkozott rendőri jelentésből sem a vádirat, sem a tényállás nem tartalmaz olyan, a védők által kifogásolt és felsorolt, kábítószert vásárló/eladó személyt, tárolási/beszerzési helyet, következtetést, melyet az egyéb bizonyítékok nem támasztottak alá. [127] Számos bizonyítási eszköz állhat rendelkezésre, mely a beszélgetésben részt vevő személyek azonosításának alapjául szolgálhat. Jelen ügyben a törvényszék a telefonszámok beazonosítása kapcsán arra hivatkozott, hogy a terheltek maguk vagy a kihallgatott tanúk számoltak be a telefonszám használójáról. Ezt a másodfokú bíróság annyiban egészíti ki, hogy – szemben a védői hivatkozással – a nyomozó hatóság sem csupán hang alapján azonosította a beszélgetésben részt vevőket, hanem például [128] – vádlott1 I. r. és vádlott2 II. r. vádlottak esetében az azonosításra megszólítás alapján került sor (például nyomozati iratok 2197.,

1. és
2. oldal), [129] – vádlott3 III. r. vádlott esetében az egyik telefonszámnál bemutatkozás alapján azonosították (nyomozati iratok
3. oldal), [130] – vádlott3 III. r. vádlott által sajátjaként elismert (bírósági iratok
4. számú jegyzőkönyv
5. oldal) telefonszámot azonosította tanú2 (nyomozati iratok
6. oldal) és tanú5 (nyomozati iratok
7. oldal), [131] – vádlott4 IV. r. vádlottól lefoglalt telefonnak volt a hívószáma a titkos adatszerzéssel érintett telefonszám (nyomozati iratok
8. és
9. oldal). [132] A titkos adatszerzés eredményeképpen rögzített beszélgetésekkel kapcsolatban a törvényszék is utalt arra, hogy azok nem önmagukban állnak, hanem azokat a bíróság egyenként és összességükben, a többi bizonyítékkal összevetve értékelte, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapította meg és rögzítette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 17 beszélgetések a vádlottak tevőlegessége, konkrét magatartásai, egymással és az ügyfélkörrel kapcsolatos tevőlegességei körében szolgáltak bizonyítékul. Részletesen bemutatta azokat a elnevezések fedőnevű akciókban beszerzett konkrét beszélgetéseket, melyeket relevánsnak tartott és azt is kifejtette, hogy az abban elhangzottakból milyen következtetésekre jutott. Itt szükséges utalni arra, hogy ezek a beszélgetések annak tükrében vizsgálandók, hogy [133] - a tényállásban rögzítettek szerint a vádlottaknál, illetve különböző, hozzájuk köthető ingatlanokban több fajta kábítószert, az ezek adagolásához szükséges eszközöket, több esetben jelentős pénzeszközt foglaltak le, [134] - volt, akit értékesítés közben fogtak el, [135] - voltak a kábítószer adásvétel kapcsán terhelő vallomást tett tanúk, illetve [136] - egy tanú a kábítószernek és mennyiségnek a beszélgetésekben történő konspiratív megjelölésére is nyilatkozott. Ezeket az adatokat együtt elemezve a titkos adatszerzés eredményével lehet egyértelműen terhelő bizonyítéknak tekinteni a beszélgetéseket. Ezért a másodfokú bíróság nem találta megalapozatlannak a törvényszék ítéletének [8] bekezdésében megállapított, a védelem által vitatott részt, miszerint az I-II-III. r. vádlottak egymás részére is folytattak üzleteket és kisegítették egymást. [137] vádlott1 I. r. vádlott védekezése szerint a tőle lefoglalt marihuánát és amfetamint saját fogyasztásra, míg az extasyt más, meg nem nevezett személy megbízásából tárolta. E védekezés elfogadhatóságának vizsgálata körében kiemelést érdemel, hogy a toxikológiai vizsgálat (nyomozati iratok
10. oldal) az I. r. vádlott esetében kokain és kannabisz fogyasztást igazolt, ezzel szemben nála amfetamin és MDMA tartalmú kábítószert is találtak, e körben a fogyasztás tényét semmi nem erősítette meg és abból a kábítószerből volt nála a legnagyobb mennyiség, amit nem fogyasztott. [138] A lefoglalt 467 darab extasy tabletta önmagában kereskedelmi mennyiség, feketepiaci ára több mint 1 millió forint, mely az ismeretlen fogyasztó részére megőrzésre tárolást eleve kétségessé teszi, illetve az sem igazolt, hogy azt mikor, hol, kinek kellett volna elvinnie onnan és figyelemmel arra, hogy a 467 darab tabletta a jelentős mennyiség alsó határának kétszeresét meghaladó hatóanyag-tartalmú, miért vállalta volna a terhelt életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő cselekmény miatti lebukás kockázatát egy ismeretlennek. [139] A kizárólag fogyasztási célú tárolást cáfolja, hogy a nála talált két darab mérleg amfetamin, kokain és delta-9-THC nyomait tartalmazza, melyek közül az amfetamin fogyasztása nem alátámasztott. [140] Az elsőfokú bíróság által is kiemelt lehallgatási anyagban található sms üzenetben rögzített „hétvégi 20 perc” tanú2 vallomása alapján megállapíthatóan kábítószer mennyiséget jelöl. Mindezen adatokat együtt értékelve azzal, hogy ruházatából 680.000 forint, a lakásban szekrényből és egy nagy bőröndből további több mint 1 millió forint, valamint euro és kuna került elő, egyértelmű a kábítószer eladására és továbbértékesítési célú tartására vont következtetés. [141] vádlott2 II. r. vádlott védekezése szintén nem volt elfogadható. A vizeletmintáját vizsgálva a toxikológiai szakértői vélemény (nyomozati iratok 1235-
11. oldal) megállapítása szerint amfetamint és delta-9-THC-t mutattak ki, mely amfetamin és marihuána fogyasztására utal. A II. r. vádlott elfogásakor tőle lefoglalásra került az alsónadrágjában lévő 1 darab 10 cm-es zacskóban fehér por, mely saját előadása szerint is kábítószer hígítására szolgált és 2 darab folpack fóliába tekert kisméretű csomag, melynek amfetamin-bázis tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 122 %-a. Ez a mennyiség nem egy alkalmi fogyasztó adagjának felel meg, a felütésre szolgáló anyag birtoklása fogyasztás esetén nem indokolt, továbbá figyelemmel arra is, hogy az amfetamin hosszabb idejű, illetve nem Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 18 megfelelő tárolás során veszíthet a hatásából, ezért az a védekezés, miszerint ezt a mennyiséget a saját szükségleteire szerezte be nem volt elfogadható. [142] Ezen túl az elsőfokú bíróság által is kiemelt, a nyomozati iratok 2306-
12. oldalon lévő,
13. március 2-án vádlott2 által folytatott beszélgetésekben elhangzott a „kokain”-ra utalás, a belekevert „koffein” és „designer” szer, annak hatása a fogyasztóra, melyet a beszélgetés alapján a II. r. vádlottól vettek, többen rosszul lettek tőle, de vádlott2 II. r. vádlottat csak a vételár érdekelte. A törvényszék által hivatkozott beszélgetéseket a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokkal együtt értékelve kétséget kizáró módon bizonyított e vádlott esetében is a kábítószer eladása és továbbértékesítési célú tartása. [143] vádlott2 II. r. vádlott esetében a minősítés szempontjából releváns mennyiség a tőle lefoglaltakon túl a cím6i lakásban talált kábítószer, mellyel kapcsolatban maga sem vitatta, hogy az az övé volt. Ezen túl vizsgálat tárgyát képezte, hogy a II. r. vádlott rendelkezett-e a vádlott4 tartózkodási helyén tárolt kábítószerek felett is. vádlott4 IV. r. vádlott és vádlott2 II. r. vádlott közötti kapcsolat körében a törvényszék ítéleti tényállásának [9] és [12] bekezdése tartalmaz a vádirattól részletesebb megállapításokat, melyek alapjául az elsőfokú bíróság indokolásából kitűnően elsődlegesen a titkos adatszerzés eredményei szolgáltak. Ezek közül a másodfokú bíróság megalapozottnak tartotta annak rögzítését, hogy [144] - vádlott2 II. r. vádlott az általa megszerzett kábítószer egy részét vádlott4 IV. r. vádlott lakásán, a cím3 számú lakásban tartotta, [145] - a IV. r. vádlott tartózkodási helyén lévő kábítószerek felett a rendelkezési jog vádlott2 II. r. vádlottat illette meg. [146] A törvényszék által hivatkozott, vádlott2 és vádlott4 között folytatott, a nyomozati iratok 2197., 2198., 2199, 2220, 2221., 2203.,
14. és
15. oldalon lévő beszélgetésekből egyértelmű, hogy mindig a II. r. vádlott határozta meg, hogy mikor és hol találkozzanak, mindig a II. r. vádlott vitt a lakásba vagy hozott el onnan valamit, a II. r. vádlott volt a beszélgetésekből kitűnően egyértelműen a meghatározó és feladatkiosztó kettőjük között. Az, hogy a lakásban kábítószer volt és azt vitte/hozta el a II. r. vádlott, igazolják egyrészt a IV. r. vádlott tartózkodási helyén foganatosított házkutatás adatai, valamint a nyomozati iratok [147] -
16. és
17. oldalon lévő beszélgetésekben szereplő „kis morzsa”, melynek „beosztása nehézkes”, illetve „egy minimálissal készült neki” kifejezések, melyről a többi vádlott vallomása alapján is bizonyított, hogy kábítószer, méghozzá marihuána, ugyanis ők is így hivatkoztak rá, illetve vádlott4 toxikológiai vizsgálata (nyomozati iratok
18. oldal) is marihuána fogyasztását mutatta ki, tehát az iratokban arra van adat, hogy IV. r. vádlottat is a II. r. vádlott látta el, [148] - 2317-
19. oldalon rögzített beszélgetések, amelyben a megrendelő a II. r. vádlottat felhívja, aki közli, hogy el kell mennie valahova és kell neki egy óra, majd azonnal hívja a II. r. vádlott a IV. r. vádlottat, hogy megy hozzá háromnegyed óra múlva és szaladjon le, a IV. r. vádlott közli, hogy milyen mennyiség van nála, majd 40 perc múlva meg is jelenik a II. r. vádlott a IV. r. vádlottnál. E beszélgetéssorból kitűnően a II. r. és IV. r. vádlott között egy bejáratott, szokásos magatartássor zajlott, hiszen félszavakból is értették egymást. [149] A másodfokú bíróság a tényállás [9] bekezdésében azonban nem találta megalapozottnak annak megállapítását, hogy vádlott4 a telefonon vagy személyesen érdeklődő ügyfeleknek tájékoztatást adott vádlott2 elérhetőségéről, arról, hogy mikor jelenik meg a helyszínen. A nyomozati irat
20. és
21. oldalán található két beszélgetés a IV. r. vádlott és két vásárló között, ezeket az elsőfokú bíróság is részletesen ismertette az ítélete indokolásának [35] bekezdésben, ezek alapján annyi igazolt, hogy volt olyan, hogy a kábítószerért megjelenő vevők a IV. r. vádlotthoz mentek és vele beszélték meg, hogy mikor, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 19 mire van szükségük, illetve, hogy a nála megjelent vevőknek vádlott4 adta át a kábítószert. Ez a lehallgatási anyag összhangban áll a házkutatási jegyzőkönyv adataival is, ugyanis a cím3 utcai lakásban a hígításhoz szükséges anyagokat, amfetaminnal és delta-9-THC-vel szennyezett mérleget és számolatlan mennyiségű simítózáras műanyag tasakot foglaltak le, melyek egyértelműen a kábítószer porciózásához szükségesek. Így a másodfokú bíróság a tényállásban a [9] bekezdésben azt helyezte el, hogy „vádlott4 vádlott2 tevékenységébe akként kapcsolódott be, hogy a telefonon vagy személyesen érdeklődő ügyfeleknek tájékoztatást adott arról, hogy mikor, milyen kábítószerre lesz lehetőség, illetőleg volt, hogy a nála tárolt kábítószerből maga szolgálta ki a megjelenő ügyfelet”. [150] A II. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában vitatta azt az ítéleti tényállást, miszerint vádlott2tól lefoglalt kábítószer vádlott4 IV. r. vádlott lakásából volt. Azonban szükséges azt rögzíteni, hogy ilyen megállapítást sem a vád, sem az ítéleti tényállás nem tartalmaz, ugyanis abban az szerepel, hogy vádlott2 a kábítószert egy részét vádlott4nál tárolta, de sem a [8], sem a [9] bekezdésben nincs feltüntetve, hogy a
22. június 14-i elfogáskor a II. r. vádlottnál talált kábítószer is innen volt, erre kétséget kizáró bizonyossággal nem is lehet következtetni. Ugyanis a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint [151] -
23. június 14-én 16:16 órakor beszélt egymással a II. r. és IV. r. vádlott (híváslista elemzés 2153-
24. oldal), [152] - a II. r. vádlott elfogása előtti titkos megfigyelésről jelentés (nyomozati iratok 205-
25. oldal) szerint a Személy2 vezette autó várakozott a III. Cím3 utca 10-
26. közötti felszíni parkolóban 16:50 órakor, vádlott2 II. r. vádlott 17:08 órakor vádlott4 címe felől jött gyalogosan, rövidnadrágban és pólóban, kezében telefonnal, beült a jobb első ülésre és elindultak, útközben rendőri intézkedés volt velük szemben 17:10 órakor, a II. r. vádlottnál amfetamint találtak, [153] - aznap 19:05 órakor vádlott4 lakásában házkutatást tartottak, ahol marihuánát és amfetamint foglaltak le. [154] De mindebből egyértelmű megállapítás nem tehető arra, hogy aznap milyen kommunikáció volt közöttük, a II. r. vádlottnál lefoglalt amfetamin mikor került hozzá és az egyezik-e a IV. r. vádlott lakásán talált anyaggal, így erre ítéleti bizonyossággal következtetést helyesen nem vont a törvényszék sem. Mindezek alapján a másodfokú bíróság álláspontja szerint vádlott4 terhére - a váddal egyezően - kizárólag a CÍm3 utcai lakásban lefoglalt kábítószer mennyisége (mely a csekély mennyiség felső határának 145 %-a, a jelentős mennyiség alsó határának 7,25 %-a), róható fel, mely a terhén megállapított cselekmény minősítésére is kihatással volt. Ezzel szemben az irányadó tényállásra figyelemmel vádlott2 II. r. vádlott cselekményének minősítésekor a vele szemben foganatosított intézkedéskor, a cím6i lakásban és a Cím3 utcai lakásban lefoglalt kábítószer mennyiségét kell összeadni, mely együtt a jelentős mennyiség alsó határának 129,458 %-a. [155] vádlott3 III. r. vádlott tagadásával szemben a terjesztői típusú magatartás megvalósítására vonatkozóan terhelő vallomást tett rá az értékesítés kapcsán tanú2 tanú és vádlott5 V. r. vádlott, akik vallomása hitelességét támadta a védelem, de ezek a kifogások alaptalanok voltak, figyelemmel arra, hogy a nyilatkozatok a lényeges tények (kábítószert vásároltak vádlott3től) tekintetében következetesnek bizonyultak, mindketten fényképről is azonosították a III. r. vádlottat és az abban foglaltakat megerősítették a rendelkezésre álló egyéb adatok, így például [156] - tanú2 telefonjában a III. r. vádlott olyan telefonszáma volt elmentve, melyet saját hívószámaként azonosított a terhelt is, [157] - az elfogáskor készült jelentés szerint a gépjárműben a III. r. vádlott és tanú2 tanú tartózkodott, mindkettejüknél kábítószert találtak, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 20 [158] - vádlott5től lefoglalt, állítása szerint a III. r. vádlottól vásárolt anyag a szakértő által is megállapítottan kábítószer volt, [159] - a titkos adatszerzés eredménye is egyértelműen utal az adásvételek tényére. [160] A titkos adatszerzés során rögzített beszélgetésekben elhangzott „perc, cipő, zöldség” szavak valódi jelentésére nyilatkozott tanú2 tanúvallomásában, ezek a szavak megtalálhatók több, vádlott3 által folytatott beszélgetésben, melyekkel kapcsolatban a szövegkörnyezet alapján egyértelműen megállapítható, hogy ugyanazt a jelentést hordozzák, mint amit a tanú megjelölt. Így például a nyomozati iratok 2206., 2211., 2228.,
27. oldalon találhatókban, mely alátámasztja, hogy a III. r. vádlott másoknak is rendszeresen értékesített különböző fajtájú kábítószereket. [161] vádlott5 V. r. vádlott és vádlott3 III. r. vádlott kapcsolatát alátámasztja a 3536/
28. bü. nyomozati iratok
29. oldalán található híváslista, mely a közöttük lévő rendszeres hívásforgalmazást mutatja. Az V. r. vádlott által használt telefonszám tanú1 tanú bírósági eljárásban tett vallomása alapján azonosítható, aki előadta, hogy az V. r. vádlott telefonszáma a telefonszám2 volt (elsőfokú iratok
30. számú jegyzőkönyv
31. oldal). Az eljárás során vádlott3 III. r. vádlott által sajátjaként elismert telefonszám1 hívószám és az V. r. vádlotthoz köthető telefonszám2 szám között a nyomozati 2211-
32. oldalon található
33. február
34. napján rögzített beszélgetés, melyben elhangzik, hogy az V. r. vádlott rossz cipőt vitt el, a nagyobbat, illetve szó van arról, hogy mérlegről vették el, hűtőbe rakták. Ez a beszélgetés alátámasztja egyébként vádlott5 V. r. vádlott vallomását, hogy ő vádlott3tól vásárolt és egyértelmű terhelő bizonyíték a III. r. vádlott kereskedés elkövetési magatartására. [162] A fenti adatokon kívül értékelést kell nyerjen még az a körülmény is, hogy vádlott3 III. r. vádlott elfogásakor alsónadrágjában folpackba tekerve több fajta kábítószer és a cím8i lakásban önmagában is a jelentős mennyiség alsó határát meghaladó mennyiségű marihuána, MDMA tartalmú tabletta és amfetamin, valamint kevés kokain, a kábítószer hígításához használatos laktóz, több fajta kábítószerrel szennyezett mérlegek és számolatlan mennyiségű önzáró nejlon tasak került lefoglalásra. Ezzel szemben a vizeletmintáját vizsgáló toxikológiai szakértői vélemény (nyomozati iratok 1537-
35. oldal) csak kokain és marihuána fogyasztását valószínűsítette, de amfetamin és MDMA tartalmú anyag fogyasztását nem, miközben mindkettőből volt nála és a lakásán is, illetve a mérlegeken amfetamint azonosítottak. [163] Ezen bizonyítékok együttes mérlegelése egy irányba mutat, a III. r. vádlott esetében is bírói bizonyossággal megállapítható, hogy különböző kábítószerek adásvételével foglalkozott és azokat ilyen céllal tartotta is. A tényállást esetében a másodfokú bíróság az időpontok tekintetében két helyen is pontosította: [164] - Az elsőfokú ítélet [8] bekezdésben akként, hogy vádlott3 III. r. vádlott
36. nyarától
37. június
38. napjáig foglalkozott különféle kábítószerek beszerzésével, értékesítésével és kereskedelmével. A tényállásban az elsőfokú ítélet [13] bekezdésében a törvényszék tanú2 tanú vallomása (nyomozati iratok 683-
39. oldal) alapján iratszerűen rögzítette az értékesítés kezdő időpontját
40. nyarában, a másodfokú bíróság a [8] és [13] bekezdés közötti összhangot teremtette meg a helyesbítéssel. [165] - Az elsőfokú ítélet [15] bekezdésében a „
41. szeptember 18.” és a „
42. júliusában” időpontokat a törvényszék a vádirattal egyezően rögzítette, melyek – ahogy arra a védelem helytállóan utalt – bizonyosan nem felelnek meg a valóságnak, mivel vádlott3 III. r. vádlott
43. június
44. napjától fogvatartásban volt. vádlott5 V. r. vádlott
45. szeptemberi vallomásában is csupán annyi szerepel, hogy körülbelül két hónappal ezelőtt vásárolt, így a tényállásban a másodfokú bíróság azt rögzítette, hogy „
46. június
47. napját megelőzően, pontosan meg nem állapítható napon” történt az adásvétel. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 21 [166] vádlott5 V. r. vádlott esetében a bizonyítékok alapján szintén igazolást nyert a kereskedelem elkövetése, ugyanis számos adat utal arra, hogy a kábítószer nem csak fogyasztás céljából volt nála, hanem abból eladott is. vádlott6 terhelő vallomást tett rá mind a nyomozás során, mind a bírósági szakban, pontosan meghatározva hogy mikor, milyen fajtájú kábítószert vett tőle és mennyit fizetett érte, a nyomozás során felismerésre bemutatás során is azonosította eladóként az V. r. vádlottat és szembesítéskor is fenntartotta az előadását. vádlott5 V. r. vádlott esetében végzett toxikológiai szakértői vizsgálat (3536/
48. bü. nyomozati iratok 327-
49. oldal) amfetamin és marihuána fogyasztását mutatta, ezzel szemben amfetamin, marihuána, pszilocin és pszilocibin volt a lakásán, tehát lefoglaltak olyan kábítószereket is, amit nem fogyasztott, ezen túl a nála lévő mérlegen MDMA nyomait is felfedezték, melynek fogyasztása szintén nem volt igazolható. [167] Egyebekben az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás összhangban állt az általa elfogadott bizonyítékokkal, az kiegészítésre, pontosításra nem szorult. [168] Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállás alapján okszerűen vont következtetést vádlott1 I. r., vádlott2 II. r., vádlott3 III. r., vádlott4 IV. r. és vádlott5 V. r. vádlottak bűnösségére. [169] A jogi minősítés körében kiemelendő, hogy [170] - a kereskedés rendszeresen ismétlődő, folyamatos tevékenységek, anyagi haszon érdekében folytatott adás-vételek által valósul meg, haszonszerzésre irányul és magába foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a szer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz, [171] - amennyiben az értékesítésekre ellenérték fejében kerül sor, az ilyen tranzakciók szükségszerűen haszonszerzésre törekvő magatartást jelentenek, [172] - a kereskedés magában foglalhatja az eladók és a vevők felkutatását, a közvetítők igénybevételét, az előzetes megbeszéléseket, az áru megtekintését, megvizsgálását, a megállapodások megkötését, az áru megszerzését, tárolását, készletezését, csomagolását, adagolását, szállítását, elosztását, az átadás helyszínének előzetes felderítését, a szállítóeszközök és kísérők biztosítását; tehát minden olyan mozzanatot, amely azt célozza, hogy a szer bekerüljön a kereskedelmi forgalomba, [173] - ezek a magatartások befejezett önálló tettesi cselekményként értékelendők és a kereskedés megvalósulásakor, mint azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások, természetes egységet képeznek (BH
50. 175., BH
51. 264., BH
52. 324., BH2017.144., 1/2007 Büntető jogegységi határozat), [174] - a kábítószernek már a kereskedés céljára történt megszerzése, tárolása, raktározása is a kereskedés körébe tartozik és befejezett elkövetési alakzatot valósít meg akkor, ha a tartás azt célozza, hogy a terhelt azokat haszonnal, rendszeresen, ismétlődő jelleggel eladja másoknak, tehát kereskedjen vele. [175] Mindezekre figyelemmel a jelen ügyben valamennyi vádlott esetében helyesen minősítette a cselekményeket az elsőfokú bíróság a Btk.
53. §

(1)bekezdés IV. fordulata szerinti kereskedésnek, ugyanis a továbbértékesítési szándékra egyértelmű következtetés volt vonható, a kábítószerek ilyen célú tárolása is befejezett kereskedésként értékelendő, ez az irányadó tényállásban rögzített korábbi beszerzések és eladások tényéből csak további megerősítést nyert, így a tárolás és értékesítés elkövetési magatartások a természetes egység fogalma alapján kereskedésként értékelendőek. [176] A másodfokú bíróság az elkövetői alakzat tekintetében vádlott1 I. r., vádlott3 III. r. és vádlott5 V. r. vádlottak tekintetében helyesnek találta a tettesi minősítést, figyelemmel arra, hogy a cselekményeiket egymástól elkülönülten, önálló vevőkörben értékesítéssel Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 22 valósították meg, időnként egymás közötti ügyleteket is lebonyolítottak, de a bírói gyakorlat szerint társtettesség csak az azonos oldalon fellépő személyek esetében állapítható meg (BH

1. 53., BH
2. 217.) [177] vádlott2 II. r. és vádlott4 IV. r. vádlottak vonatkozásában azonban az elkövető alakzat körében eltérő álláspontra helyezkedett. A törvényi definíció szerint a társtettesek szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Ez az alanyi oldalon a több elkövető közötti szándékegységet jelenti, azt, hogy a szándékos bűncselekményt közös egyetértéssel, teljes akarategységben valósítják meg, tudatuk átfogja, hogy milyen bűncselekményt követnek el; míg a tárgyi oldalon a törvényi tényállás - részben vagy egészben - együtt történő megvalósítását, a véghezviteli magatartás külön-külön vagy egymás kiegészítve történő tanúsítását, a törvényi tényállásba illő magatartás közös elkövetését jelenti. Az irányadó tényállás alapján vádlott4 IV. r. vádlott vádlott2 II. r. vádlott tevékenységébe kapcsolódott be különböző módon, így a kábítószer tárolásával, a vevők részére tájékoztatás nyújtásával, illetve a nála tárolt kábítószerből a vevők kiszolgálásával. A IV. r. vádlott cselekvősége – a fentebb kifejtettek szerint - nem részesi, hanem tettesi, a két vádlott magatartásukat vizsgálva pedig rögzíthető az is, hogy a kábítószernek a vevőkhöz történő rendszeres eljuttatását közösen együttműködve, egymás magatartását, szerepét ismerve valósították meg, mely folyamatban a konkrét magatartásuk azonos eladói oldalon, kiegészítette egymást. Szándékegységben egymással, több alkalommal törvényi tényállási elemet valósítottak meg, ezért cselekményük társtettesként elkövetett. [178] vádlott2 II. r. vádlott felelőssége jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerkereskedelemben állapítható meg, a magatartások egy részét vádlott4sal társtettesként valósította meg. Mivel a természetes egységet alkotó cselekmények egységes jogi értékelést vonnak maguk után, a minősítés a legsúlyosabb elkövetői minőséghez igazodik, ezért a másodfokú bíróság vádlott2 II. r. vádlott bűncselekményét társtettesként elkövetettként minősítette. [179] vádlott4 IV. r. vádlott felelőssége a lakásán lefoglalt kábítószer mennyiségéhez igazodóan állapítható meg, ezért cselekményét az ítélőtábla társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk.
3. §

(1)bekezdés IV. fordulat] minősítette. [180] Az elsőfokú bíróság vádlott3 III. r. vádlott esetében az ítélet [46] bekezdésben vizsgálta, hogy a Fővárosi Főügyészség NF.ügyszám10 számú és a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség ügyszám11 számú vádiratában foglalt magatartások természetes egységet képeznek-e. [181] Az 1/

1. Büntető jogegységi határozat értelmében természetes egységet az azonos törvényi tényállások alá eső elkövetési magatartások halmozódása, többszöri megvalósulása teremthet, a tiszta hatóanyag-tartalom alapulvételével a kábítószer mennyiségek az azonos törvényi tényállás alá eső elkövetési magatartások viszonyában összegződhetnek. [182] A 6/
2. Büntető jogegységi határozat a természetes egységgel kapcsolatban rögzíti, hogy annak feltétele, hogy a részcselekmények ugyanabba a törvényi tényállásba illeszkedjenek, azonos legyen a sértettjük és bár önmagukban is megvalósítanák a bűncselekményt, azonban az egymást megszakítás nélkül követő tevékenység-sorozat összességében csak egy törvényi tényállást merít ki. [183] Figyelembe véve az 5/
3. Büntető jogegységi határozat
4. pontjában és indokolásában foglaltakat is, a természetes egység megállapításának feltétele, hogy mindenekelőtt a cselekmények között szoros tárgyi és személyi összefüggés, szoros tér- és időbeli kapcsolat legyen, folyamatosság, ismétlődés, rendszeresség megállapítására kell, hogy sor kerüljön. Abban az esetben, ha a különböző eljárásokban elbírált cselekmények elkövetési Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 23 időpontja között hosszabb idő telik el (közömbös, hogy a hosszabb időmúlást mi okozza), úgy a cselekmények nem vonhatók a természetes egység körébe. Az e körbe tartozó részcselekmények egy eljárásban bírálandók el. [184] [185] Az irányadó tényállás alapján vádlott3 III. r. vádlott a cselekményeket azonos időszakban követte el, a folyamatosság feltétele, szoros tárgyi és személyi összefüggés, tér- és időbeli kapcsolat fennáll. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság osztotta a törvényszék álláspontját, miszerint a III. r. vádlottnak az egyesítés folytán egy eljárásban elbírált cselekményei a természetes egység körébe vonhatók. [186] A Btk.
5. §

(1)bekezdés értelmében a büntetést, céljának szem előtt tartásával, a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. [187] A Btk.

1. §-ban foglalt büntetési célok: a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A bűncselekmény elkövetőivel szemben kiszabott büntetés nem csupán magára az elkövetőre bír hatással, hanem a társadalom többi tagjára nézve is. A büntetés kiszabásakor a bíróságnak minden esetben e kettős cél szem előtt tartásával kell eljárnia. [188] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében helyesen foglalt állást, amikor értékelte valamennyi vádlott esetében az időmúlást (56/
2. számú BK vélemény III/
3. pont), mely az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetés óta is emelkedett, a másodfokú elbírálásig a cselekmény elkövetésétől több mint öt és fél év telt el. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több magyar vonatkozású ügyben is foglalkozott a tisztességes eljáráshoz való jog kérdésével az Emberi Jogok Európai Egyezménye
4. cikke alapján (Csanádi kontra Magyarország, Németh kontra Magyarország és Aupek kontra Magyarország). Ez ugyanis kimondja, hogy „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.” Valamennyi vádlott esetében a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vette a büntetőeljárás elhúzódását [Be.
5. §

(4)bekezdés

1. b)pont]. [189] A másodfokú bíróság a büntetéskiszabási körülményeket akként helyesbíti, hogy [190] - vádlott1 I. r. és vádlott5 V. r. vádlott esetében enyhítő körülmény büntetlen előéletük (56/2007. számú BK vélemény II/1. pont), ennek megfelelően mellőzendő a súlyosító körülmények köréből a korábbi elítélésekre hivatkozás, [191] - vádlott2 II. r. és vádlott4 IV. r. vádlott esetében súlyosító körülmény a társas elkövetés (56/2007. számú BK vélemény II/8. pont), így a IV. r. vádlott javára nem értékelhető a részesi alakzat, [192] - vádlott2 II. r. vádlottnál enyhítő körülmény a köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység (56/2007. számú BK vélemény II/5. pont), ellenben súlyosító a kezdeményező, másokat bűnelkövetésbe vivő szerepe (56/2007. számú BK vélemény II/8. pont), [193] - vádlott2 II. r. vádlottal szemben mellőzendő annak súlyosító körülménykénti figyelembe vétele, hogy többszörös visszaesőként egyben különös visszaeső is (56/2007. számú BK vélemény II/2. pont). A Btk. 459. § 31. pont
2. a)alpontja szerint különös visszaeső az, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el. A 2012. évi CCXXIII. törvény 4. §

(1)bekezdés kimondja, hogy a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 24 pont a) alpontja alkalmazásában, ha az elkövető a korábbi bűncselekményt a Btk. hatálybalépését megelőzően követte el, figyelembe kell venni az
2. évi IV. törvény szerinti ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményeket is. A vádlottat a bíróságnév1 ügyszám9 számú ítéletével az
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdés szerinti kábítószerrel visszaélés bűntette miatt ítélte el, mely birtoklási típusú magatartás, jelen ügyben pedig a Btk. 176. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettében került felelőssége megállapításra, mely terjesztői típusú magatartás, tehát a II. r. vádlottat nem ugyanolyan bűncselekményben marasztalták el. A különös visszaesés szempontjából hasonló bűncselekményeknek csak azok tekinthetőek, amelyeket a Büntető Törvénykönyv a különös részi tényállásokhoz fűzött értelmező rendelkezésekben kifejezetten ilyen deliktumként jelöl meg. A különös visszaesés megállapíthatóságához szükséges hasonló jellegűnek tekintendő taxatív módon felsorolt - bűncselekmények körét csak a törvény határozhatja meg, azok köre egyedi mérlegelés eredményeként nem bővíthető és nem szűkíthető (EBD

1. B.18). Sem az
2. évi IV. törvény a kábítószerrel visszaélés
3. § és 282/A. § szerinti esetében, sem a Btk. a kábítószer-kereskedelem (
4. §) és kábítószer birtoklása (
5. §) esetében különös részi értelmező rendelkezésben hasonlóként nem nevesíti e bűncselekményeket, ezért a terhelt különös visszaesői minőségének megállapítása törvénysértő. [194] Az ítélőtábla a büntetés kiszabásakor az alábbi szempontokat tartotta szem előtt: [195] - vádlott1 I. r., vádlott2 II. r. és vádlott3 III. r. vádlottakat a bíróság ugyanolyan bűncselekményben mondta ki bűnösnek. A cselekményük tárgyi súlyát a jogalkotó a büntetési tételkeretben kifejezésre juttatta, a jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
6. §

(1)és

(3)bekezdés] öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel, tehát a kiemelt tárgyi súlyú cselekmények között helyezkedik el. [196] - A magatartások konkrét tárgyi súlyának megítélésénél nem csupán az az irányadó, hogy milyen típusú kábítószer az elkövetés tárgya, hanem fontos a minősítést is meghatározó, a cselekménnyel érintett kábítószerek tiszta hatóanyag-tartalma is. A kábítószer mennyisége nem egyforma e három vádlottnál, vádlott1 I. r. vádlott esetében a jelentős mennyiség alsó határának 288,49 %-a, vádlott2 II. r. vádlott esetében a jelentős mennyiség alsó határának 129,458 %-a, míg vádlott3 III. r. vádlott vonatkozásában a lefoglalt kábítószer mennyisége összesen a jelentős mennyiség alsó határának 1239,776 %-a. [197] - Lényeges, a büntetési tartam kiszabásakor irányadó körülmény az egyes elkövetőknek a cselekményben betöltött szerepe és magatartása. A cselekményeik konkrét tárgyi súlyát vizsgálva megállapítható, hogy a kábítószer értékesítési tevékenységüket egymástól elkülönülten, önálló ügyfélkört kialakítva végezték, e tekintetben magatartásuk azonos megítélés alá esik, egyedül vádlott2 II. r. vádlott esetében észlelhető annyi többlet elem, hogy magatartásába vádlott4 IV. r. vádlott is bekapcsolódott, részben a tárolás, részben az eladás segítésével, így a II. r. vádlott szerepe a többiekéhez képest hangsúlyosabb. [198] - Személyükben rejlő társadalomra veszélyesség körében el nem mellőzhető jelentőségű, hogy vádlott2 II. r. vádlott többszörös visszaesőnek minősül, aki korábban is állt már bíróság előtt kábítószerre elkövetett magatartás miatt. vádlott3 III. r. vádlott pedig ugyan büntetlen előéletű, de kábítószer birtoklása miatti eljárás hatálya alatt állt és jelenleg kábítószer-kereskedelem bűntette miatt újabb vádemelésre került sor vele szemben. [199] Az egyes vádlottakkal szemben kiszabott büntetéseknek az ítélet belső arányosságát is úgy kell kifejeznie, hogy a hasonló tárgyi súlyú bűncselekményeket elkövető vádlottak esetében a velük szembeni büntetés megfelelő módon igazodjon a cselekményekhez és a bűnösség fokához, de az elkövető társadalomra veszélyességéhez és a büntetéskiszabási körülményekhez is. Ezeket együttesen értékelve a másodfokú bíróság egyik vádlott esetében sem látott lehetőséget az enyhítő szakasz alkalmazására. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 25 [200] vádlott1 I. r. vádlott esetében a törvényi minimumban kiszabott szabadságvesztés büntetést és a hozzá igazodó tartamú mellékbüntetést – figyelemmel a kábítószer mennyiségére, büntetlen előéletére és arra figyelemmel, hogy más eljárás nem indult azóta ellene és életkörülményei rendeződtek – megfelelőnek találta, a vele szemben kiszabott fegyházbüntetést a Btk. 35. §

(1)bekezdés alapján szabadságvesztésként nevezte meg. [201] vádlott2 II. r. és vádlott3 III. r. vádlott esetében a törvényszék helytállóan alkalmazott azonos tartamú fő-és mellékbüntetést, azonban annak mértéke sérti a belső arányosságot, eltúlzottan enyhe, ezért az ítélőtábla II. r. ás III. r. vádlott esetében is akként döntött, hogy szabadságvesztésük tartamát 7-7 évre és a közügyektől eltiltásuk tartamát is 7-7 évre súlyosította. [202] Az elsőfokú bíróság az anyagi jogszabályoknak megfelelően határozta meg az III-III. r. vádlottak szabadságvesztésének végrehajtási fokozatát fegyházban, vádlott1 I. r. és vádlott3 III. r. vádlott esetében törvényes a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának, míg vádlott2 II. r. vádlott esetében a feltételes szabadságra bocsátás kizárásának megállapítása is. Az I. r. vádlott védője indítványozta a Btk. 38. §

(3)bekezdés szerinti kedvezmény alkalmazását, azonban a védő sem jelölt meg olyan különös méltánylást érdemlő körülményt, mely ennek alapjául szolgálhatna, ilyet a másodfokú bíróság sem észlelt. [203] Tekintettel arra, hogy a Btk. 40. §

(1)bekezdésben írt törvényi feltételek nem állnak fenn, a másodfokú bíróság vádlott2 II. r. vádlottal szemben a bíróságnév1 ügyszám9 számú ítéletében kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. [204] Az ítélőtábla vádlott4 IV. r. és vádlott5 V. r. vádlottak esetében osztotta a törvényszék álláspontját, miszerint a büntetési célok nem kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabásával érhetők el. E vádlottak esetében figyelemmel a terhükön megállapított, enyhébb megítélésű és tárgyi súlyú minősítésre (a Btk. 176. §

(1)bekezdésbe ütköző kábítószer-kereskedelem bűntette két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett) és a kábítószereknek a csekély mennyiség felső határát nem sokkal meghaladó mennyiségére, a végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás kiszabására irányuló fellebbezést nem találta alaposnak. Az ítélőtábla figyelembe vette a 8/

1. (IV. 17.) számú AB határozat tartalmát, melynek [51] és [52] bekezdésében az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztése a büntetéskiszabás keretei között a jogalkotó által biztosított kedvezmény. Alkalmazásával a jogalkotó alkalmat kíván adni a bűnelkövető számára a bűncselekmények elkövetésétől tartózkodó életvezetésre és a büntetés végrehajtásának elkerülésére. A kedvezmény – a Btk.
2. §-ához fűzött indokolás értelmében – abban áll, hogy a végrehajtásában felfüggesztett büntetés nem szakítja ki az elítéltet a megszokott közösségéből, és ezzel elkerüli a rövid tartamú szabadságvesztés végrehajtásával járó hátrányokat, ezen kedvezmény alapján az elkövetőnek nem kell büntetését büntetés-végrehajtási intézetben letöltenie, életét szabad körülmények között élheti. [205] A Btk.
3. §

(1)bekezdése alapján a szabadságvesztés végrehajtásnak felfüggesztése nem kerül ellentétbe az általános megelőzés követelményével, de fokozottan érvényesül a speciális prevenció. IV. r. és V. r. vádlottak esetében a másodfokú bíróság megítélése szerint önmagában azon tényből adódóan, hogy több éve állnak büntető eljárás hatálya alatt, már szembesültek magatartásuk helytelenségével és következményeivel, alaposan feltehető, hogy a büntetés célja a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhető. [206] A két vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartama megfelelően tükrözi, hogy a IV. r. vádlott kereskedésben betöltött szerepe inkább alárendelt volt, szemben az V. r. vádlott önálló magatartásával, illetve a másodfokú bíróság értékelte azt is, hogy vádlott5rel szemben kábítószer kereskedelem miatt újabb eljárás van folyamatban, mely személyében Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 26 rejlő társadalomra veszélyesség nagyobb fokát mutatja. Így vádlott4 IV. r. vádlott esetében a Btk. 82. §

(2)bekezdés c) pont szerinti enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetés, míg vádlott5 V. r. vádlottal szemben a büntetési tétel alsó tételében meghatározott 2 év tartamú szabadságvesztés büntetés megfelelő. [207] Az 55/

1. számú BK vélemény szerint a próbaidő tartamának meghatározásánál, ha az elkövető személyi körülményei kedvezőek, előtérbe kerülnek a bűncselekmény elkövetésének körülményei: a bűncselekmény jellege, a bűnösség foka, a bűncselekmény indítéka, az elkövetőnek a bűncselekmény elkövetése után tanúsított magatartása. Mindezeket a körülményeket elsősorban az egyéni megelőzés szempontjából értékelve, az ítélőtábla szerint a törvényszék a próbaidő tartamát egyéniesítve határozta meg a Btk.
2. §

(2)bekezdés alapján, azonban vádlott4 IV. r. vádlott esetében annak tartama eltúlzottan enyhe, ezért az ítélőtábla vádlott4 IV. r. vádlott szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét 4 évre súlyosította. [208] vádlott5 V. r. vádlott esetén a törvényszék az anyagi jogszabályok szerint határozta meg a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát, vádlott4 esetében a minősítés változtatására figyelemmel a börtön fokozat meghatározásának jogszabályi alapja a Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pont. [209] vádlott4 IV. r. és vádlott5 V. r. vádlottak feltételes szabadságra bocsátása legkorábbi időpontjára vonatkozó rendelkezést a szabadságvesztés büntetések végrehajtása esetén kell alkalmazni azzal, hogy ez esetben a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdés alapján a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe vádlott4 IV. r. vádlott által őrizetben és vádlott5 V. r. vádlott által őrizetben és letartóztatásban töltött idő beszámítandó. [210] A másodfokú bíróság felhívja vádlott4 IV. r. és vádlott5 V. r. vádlottak figyelmét, hogy a Btk.

1. § b) pont értelmében a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. [211] A másodfokú bíróság vádlott4 IV. r. és vádlott5 V. r. vádlottak esetében a 8/
2. (IV. 17.) számú AB határozat alapján a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére figyelemmel, hivatalból vizsgálta az előzetes bírósági mentesítés lehetőségét. A Btk.
3. §

(1)bekezdés értelmében a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság ítéletében előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés kivételes, mérlegelésen alapuló, rendkívüli jellegű intézkedés. A felfüggesztés feltételeinek fennállása nem jelenti automatikusan az érdemesség meglétét. Az ítélkezési gyakorlat szerint az érdemesség megítélésénél az elkövető személyiségét, az életvitelét, a bűncselekmény jellegét, az elkövetés körülményeit és annak indítóokát összevetve kell értékelni (BJD 9986.), de jelentősége van a terhelt által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyának és a cselekmény jellegének is (BH1983. 221.). Jelen ügyben az eljárás adataira, különösen a bűncselekmény jellegére, a megvalósítás körülményeiben megmutatkozó elkövetésre, valamint a vádlottak bűnösségének fokára, előzetes mentesítésre való érdemességük nem állapítható meg. [212] A másodfokú bíróság vizsgálta a Btk. 50. §

(2)bekezdés rendelkezés alkalmazhatóságát. A hivatkozott jogszabályhely értelmében, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. Jelen ügyben a vádlottak vonatkozásában megállapítható volt a pénzbüntetés kiszabásának azon feltétele, hogy a bűncselekményt haszonszerzés céljából követték el, ezen felül őket a bíróság határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélte. Azonban a másodfokú bíróság - vádlott5 V. r. vádlott kivételével - nem látta megállapíthatónak, hogy megfelelő jövedelemmel, vagyonnal rendelkeznek. A bírói gyakorlatot alakító 25/

1. számú BK vélemény rögzítette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 27 pénzbüntetés alkalmazása szabadságvesztés mellett akkor felel meg céljának, ha alappal lehet következtetni arra, hogy a vádlott a pénzbüntetést törvényes tartási kötelezettségeinek teljesítése mellett, a maga és tartásra szoruló családja minimális megélhetésének veszélyeztetése nélkül saját keresetéből, jövedelméből – akár részletekben is, de – képes megfizetni. [213] A terheltek esetében megállapítható, hogy [214] - vádlott1 I. r. és vádlott2 II. r. vádlottak a több évi szabadságvesztés büntetés végrehajtása előtt állnak, megtakarítással nem rendelkeznek, a jelenleg más ügyben letartóztatásban lévő vádlott3 III. r. vádlottnak pedig jelenleg önálló keresete, bevétele nincs, a pénzbüntetés megfizetését biztosító megfelelő jövedelemmel, emellett olyan vagyonnal sem rendelkezik, amelyből a kiszabott pénzbüntetés akár részletekben történő megfizetésére képes lenne. Mindez pedig azt jelenti, hogy a pénzbüntetés meg nem fizetése az I-II-III. r. vádlottak esetében szükségszerűen a szabadságvesztésre történő átváltoztatást vonná maga után, amely mintegy burkolt formában a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának meghosszabbítását eredményezné. [215] - vádlott4 IV. vádlott pedig nyugdíjasként és takarítóként olyan kevés jövedelemmel rendelkezik, mely más vagyontárgy hiányában nem tekinthető a pénzbüntetés kiszabását megalapozó megfelelő jövedelemnek. [216] Erre figyelemmel pénzbüntetés kiszabása - törvényi feltétel hiányában – az I-IIIII-IV. r. vádlottakkal szemben nem volt kiszabható. [217] Ezzel szemben vádlott5 V. r. vádlott esetében a Btk.
2. §

(2)bekezdésben foglalt valamennyi feltétel fennáll, hiszen őt a bíróság haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és jelenleg 250-300.000 forintos havi jövedelemmel rendelkezik, élettársával él közös háztartásban, aki szintén rendszeres bevételre tesz szert és eltartott hozzátartozójuk nincs. Ezért a másodfokú bíróság vádlott5 V. r. vádlottat a Btk. 50. §

(3)bekezdés alapján a bűncselekmény tárgyi súlyához igazodóan 300 napi tétel pénzbüntetésre is ítélte, az egy napi tétel összegét az V. r. vádlott vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten 2.000 forintban állapította meg. A Btk. 51. §

(1)bekezdés alapján rendelkezett a kiszabott összesen 600.000 forint pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról. [218] A vagyonelkobzás körében a jogszabályi rendelkezések: [219] - Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett [Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pont]. [220] - Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető a kábítószerrel való kereskedés elkövetésének ideje alatt szerzett [Btk. 74/A. §

(1)bekezdés b) pont]. [221] - Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet a kábítószerrel való kereskedés elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan [Btk. 74/A. §

(2)bekezdés a) pont]. [222] - Nem rendelhető el vagyonelkobzás a Btk. 74/A. §

(1)és

(2)bekezdés esetében, ha az elkövető bizonyítja, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik [Btk. 74/A. §

(3)bekezdés]. [223] Az irányadó tényállás [16] bekezdése alapján vádlott5 V. r. vádlott a kábítószer értékesítéséből 57.000 forint bevételre tett szert, mely nem vitásan a bűncselekmény Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 28 elkövetéséből eredő vagyonnak minősülő, amelyet a kábítószerrel kereskedés elkövetése során szerzett, ezért a másodfokú bíróság a Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pont alapján ezen összegre vele szemben vagyonelkobzást rendelt el. [224] Az eljárás során vádlott1 I. r. vádlottól 1.852.275 forint, 820 euro és 1130 horvát kuna, míg vádlott3 III. r. vádlottól 205.655 forint és 100 euro került lefoglalásra. [225] vádlott1 I. r. vádlott az eljárásban számos indítvánnyal élt a lefoglalt pénzek törvényes eredetének igazolása céljából és bizonyítást ajánlott fel, többek között hivatkozott arra, hogy Tippmix játékon nyert, azonban a becsatolt szelvények kapcsán megjegyzendő, hogy az nem köthető konkrét személyhez, a Szerencsejáték Zrt.-től történő utalások pedig időben jóval későbbiek, mint a lefoglalás. Hivatkozott továbbá arra, hogy édesanyja megtakarítása is lefoglalásra került, az ennek igazolására szóló okirat hónapokkal megelőzően került kiállításra, mint a lefoglalás, illetve a pénzek feltalálási helye sem támasztotta alá annak e megtakarításból származását. Így az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a pénzek legális eredetére a felajánlott bizonyítás eredménytelenségét vádlott1 I. r. vádlott viseli és a Btk. 74/A. §

(1)bekezdés b) pont alapján vagyonelkobzást el kellett rendelni, azonban a lefoglalt készpénz esik vagyonelkobzás alá, így az euró és a horvát kuna átszámítására vonatkozó elsőfokú bírósági rendelkezések nem megfelelőek. Ezért a másodfokú bíróság az I. r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést akként változtatta meg, hogy azt a lefoglalt 1.852.275 forintra, 820 eurora és 1130 horvát kunára rendelte el és megjelölte azok bevételezésére, kezelésére vonatkozó pontos adatokat. [226] vádlott3 III. r. vádlott a lefoglalt készpénzek tekintetében ellenbizonyítást nem ajánlott fel, azok a Btk. 74/A. §

(1)bekezdés b) pont alapján vagyonelkobzás alá esnek, azonban e vádlottnál sem volt helytálló az euró átszámítására vonatkozó törvényszéki rendelkezés, így az ítélőtábla a III. r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést akként változtatta meg, hogy azt a lefoglalt 205.655 forintra és 100 euróra rendelte el és feltüntette, hogy azok bevételezésére, kezelésére hol és milyen számon került sor. Az irányadó tényállás [15] bekezdése alapján a III. r. vádlott a kábítószer értékesítéséből 30.000 forint bevételre tett szert, azonban nem lehet kizárni, hogy a tőle lefoglalt készpénz egy része ezzel egyező, ezért esetében a lefoglalt pénzeken túli összegre vagyonelkobzás alkalmazásáról a másodfokú bíróság nem határozott. [227] A törvényszék a vagyonelkobzással egyidejűleg a Be. 323. §

(1)bekezdés alapján tévesen rendelkezett a pénzösszegek lefoglalásának megszüntetéséről, kiadásáról és visszatartásáról, e rendelkezéseket a másodfokú bíróság mellőzte. [228] A törvényszék a lefoglalt dolgokról történő rendelkezései helytállóak, azt a másodfokú bíróság annyiban pontosította, hogy megjelölte, hogy a Budapesti Rendőrfőkapitányság Vegyes Bűncselekmények Alosztálya I. számsor bü. számú ügyében lefoglalt bűnjeleket a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnjelkezelője szám

1. számon vételezte be. [229] Az elsőfokú bíróság ítéletében az előzetes fogvatartásban és bűnügyi felügyeletben töltött idő megállapítására vonatkozó rendelkezést az iratok tartalma alapján vádlott1 I. r. és vádlott2 II. r. vádlott, vádlott3 III. r. vádlott és vádlott4 IV. r. vádlottak tekintetében pontosította, vádlott5 V. r. vádlott tekintetében kiegészítette. [230] Az ítélet rendelkező részében a Be.
2. §

(2)bekezdés b) pontban meghatározott, a Be. 184. §

(2)bekezdés szerinti személyes adatok közül vádlott3 III. r. vádlott lakcímét, vádlott4 IV. r. vádlott lakcímét, vádlott5 V. r. vádlott anyja nevét és lakcímét pontosította, vádlott3 III. r. vádlott tényleges tartózkodási helyét, vádlott5 V. r. vádlott tényleges tartózkodási helyét és ideiglenes személyigazolvány számát feltüntette. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2022/28-V 29 [231] Fenti indokokra figyelemmel az ítélőtábla - a Be. 599. §

(1)bekezdés szerint nyilvános ülésen eljárva - az elsőfokú bíróság ítéletét vádlott1 I. r., vádlott2 II. r., vádlott3 III. r., vádlott4 IV. r. és vádlott5 V. r. vádlottak tekintetében a Be. 606. §

(1)bekezdés alapján megváltoztatta, míg egyéb rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdés alapján helybenhagyta. [232] Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban a IV. r. vádlott kirendelt védőjének díjként felmerült 39.000 forint bűnügyi költség megfizetésére a Be. 613. §

(1)bekezdés és a Be. 574. §

(1)bekezdés alapján vádlott4 IV. r. vádlottat kötelezte. [233] A Fővárosi Ítélőtábla határozata elleni fellebbezést a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdés zárja ki. Budapest,

1. március
2. dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke dr. Sárecz Szabina Martina s.k. előadó bíró dr. Bíró Emese s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék
3. május
4. napján kelt 501.B.1475/2019/
5. számú ítélete vádlott1 I. r., vádlott2 II. r., vádlott3 III. r., vádlott4 IV. r. és vádlott5 V. r. vádlottakkal szemben a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.260/2022/
6. számú ítéletében foglalt változtatásokkal
7. március
8. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
9. március
10. dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: