Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.III.289/2023/
- A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Debrecenben, a
- július
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben az Egri Törvényszék
- március
- napján kihirdetett 13.B.2/2022/
- számú ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 12.000 (tizenkettőezer) Forint bűnügyi költség az állam terhén marad. A vádlott fogvatartási helye: Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet. A másodfokú végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokon eljárt Egri Törvényszék a 13.B.2/2022/
- számú ítéletével Terhelt1 vádlottat testi sértés bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(8)bekezdés I. fordulata], önbíráskodás bűntette [Btk. 368. §
(1)bekezdés], valamint lopás bűntette [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
- b)pont
- be)alpont] miatt halmazati büntetésül 3 év – börtön fokozatú – szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátásról, a vagyonelkobzásról, a polgári jogi igényről és a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. [2] Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosítás végett, hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása iránt jelentett be fellebbezést, míg a vádlott és védője az elsőfokú határozatot tudomásul vették. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.289/2023/24/VI 2 [3] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.146/2023/2. számú átiratában az ügyészi jogorvoslatot fenntartotta és annak iránya szerint indítványozta a Debreceni Törvényszék ítéletének megváltoztatását tanácsülésen eljárva. [4] Terhelt1 vádlott írásbeli észrevételében a szabadságvesztés büntetésének megkezdésére 3 hónap halasztást kért, míg védője észrevételében nyilvános ülés tartása iránti kérelme mellett – az enyhítő körülményeket hangsúlyozva – az ítélet helyben hagyására tett indítványt. [5] A nyilvános ülésen a védő fenntartotta indítványát. [6] A másodfokú bíróság a vádlói fellebbezést a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 599. §
(1)bekezdése alapján – figyelemmel a Be. 598. §
(2)bekezdésére – nyilvános ülésen bírálta el a védő ezirányú indítványa szerint. [7] A fellebbezés nem alapos. [8] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a korlátozott felülbírálatra figyelemmel a Be. 590. §
(3),
(5)és
(7)bekezdéseiben foglaltak szerint bírálta felül. [9] Mivel az ügyészség jogorvoslatot kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentett be (mértékes fellebbezés), ezért a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül a Be. 590. §
(3)bekezdésének megfelelően. A Be. 590. §
(5)bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik az úgynevezett szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésekre abban az esetben, ha a vádlottat fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésekre is [Be. 590. §
(5)bekezdés a)-c) pont]. Értelemszerűen, szankciós fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka, és a cél a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §
(5)bekezdés d) pontjában foglaltak jelen esetben a Be. 590. §
(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. [10] A Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a korlátozott felülbírálatra tekintettel a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.289/2023/24/VI 3 alapította, figyelemmel arra, hogy mértékes fellebbezésnél az elsőfokon megállapított tényállás rögzül, azaz a tényálláshoz kötöttség teljes. [11] Az ítélőtábla a korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék az eljárást perrendszerűen folytatta le. Nem vétett ún. abszolút, az elsőfokú bíróság ítéletének szükségszerűen hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést [Be. 607. §
(1)bekezdés, Be. 608. §
(1)bekezdés]. Nem észlelt az ítélőtábla az előzőekben fel nem sorolt olyan eljárási szabálysértést sem, amely lényeges hatással lett volna az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére vagy a büntetés kiszabására kiható súlyos, az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező ún. relatív eljárási hibát [Be. 590. §
(5a)bekezdés]. Ilyen eljárási hibára nem is történt hivatkozás. [9] Az ítélőtábla megállapította, hogy az irányadó tényállásból Terhelt1 vádlott bűnösségére vonatkozó következtetés törvényes és a vádlott cselekményének jogi minősítése is kifogástalan [Be. 590. §
(5)bekezdés c) pontja]. [12] A Be. 590. §
(5)bekezdés d) pontja alapján vizsgálta az ítélőtábla a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést, amely során a súlyosításra irányuló fellebbezést nem találta alaposnak. [13] A büntetés kiszabásakor irányadó középmértékkel összefüggésben a törvényszék által írtakat maradéktalanul osztja az ítélőtábla, az azonban kiegészítendő a Btk. 80. §
(3)bekezdése alapján azzal, hogy amennyiben a törvény a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, akkor a középmérték szerinti számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni. Jelen ügyben a testi sértés bűntette büntetési tételének felső határa 8 év, így – a Btk. 81. §
(3)bekezdésében meghatározott halmazat miatt 12 évre emelt felső határra figyelemmel – a középmérték 7 év. [14] A Btk.
- §-a szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el (egyéni és általános megelőzés). A Btk.
- §
(1)bekezdése szerint a büntetést e törvényben meghatározott keretek között, a céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. [15] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket kimerítően feltárta, és a vádlottal szemben a büntetési céloknak megfelelő büntetéskiszabási elvekkel összhangban álló, tettarányos büntetést szabott ki, amely szükséges, egyben elégséges és megfelel az egyéniesítés elveinek. A középmértéktől eltérő büntetés kiszabását akkor kell megindokolni, amennyiben az eltérés jelentős (BH2001. 354.). Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.289/2023/24/VI 4 [16] Jelen ügyben a törvényszék az irányadó középmértéktől a vádlott javára jelentősen eltért, azonban ennek indokát az ítélet indokolása kellő alapossággal tartalmazza. A feltárt enyhítő körülmények száma és nyomatéka alapján a kiszabott büntetés – bár igen méltányos, de – nem túl enyhe, lényeges súlyosításra az ítélőtábla nem látott alapot, ezért az arra irányuló ügyészi jogorvoslat nem volt megalapozott [Be. 606. §
(4)bekezdés]. [17] Törvényesen rendelkezett az elsőfokú bíróság az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekről, a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatáról, a vádlott feltételes szabadságra bocsátásának lehetőségéről, a vagyonelkobzásról, a sértett polgári jogi igényéről és a bűnügyi költségről, ezért a Be. 590. §
(7)bekezdésében foglalt intézkedés szükségessége nem merült fel. [18] Az ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel a fellebbezések alaptalansága miatt az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 605. §
(1)bekezdés alkalmazásával helybenhagyta. [19] Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban a kirendelt védői közreműködéssel kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget a Be. 613. §.
(1)bekezdése alapján állapította meg, és a
(2)bekezdés b) pontja alapján úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli, valamint rögzítette a vádlott jelenlegi fogvatartásának helyét. [20] A Be. 451. §
(2)bekezdésének c) pontja szerint a határozat bevezető része tartalmazza, ha a bíróság a határozatot tárgyaláson hozta meg, a bírósági eljárás helyét, a bírósági eljárás formáját, és azt, hogy az eljárás nyilvános volt-e. A Be. 561. §
(1)bekezdése folytán az ügydöntő határozat bevezető részében kell feltüntetni a tárgyalási napok megjelölését is. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a nyilvános tárgyalás esetén a folytatólagosságra utalás feltüntetése kerülendő, hiszen az a törvény szövegéből nem vezethető le, a tárgyalás egységes egésznek tekintendő megnyitása és berekesztése között. Debrecen,
- július
- Dr. Gömöri Olivér s.k.a tanács elnöke Dr. Horváth Péter s.k.előadó bíró Dr. Répássy Árpádné dr. Német Laura s.k. bíró Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.289/2023/24/VI 5 Záradék: A Egri Törvényszék 13.B.2/2022/
- számú ítélete a másodfokú határozat által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
- július
- Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke