A határozat elvi tartalma: A felek közötti egyezségkötést követően megváltozott körülmények, az egyik gyerek tartás nélkül maradása a tartásdíj fizetési kötelezettség megváltoztatásának kellő alapjául szolgálhat. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.20.137/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Nyírőné dr. Kiss Ildikó bíró A felperes: felperes neve felperes címe1 (L: felperes címe2) Az alperes: alperes neve alperes címe A per tárgya: gyermektartásdíj megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szekszárdi Törvényszék 12.Pf.20.407/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Komlói Járásbíróság 1.P.20.077/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a másodfokú bíróság kijavított ítéletét hatályában fenntartja. Kúria II.Pfv.20.137/2022/4 2 Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra 50.000 ( ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A peres felek házasságát a helység neve1 Járásbíróság 3.P.20.155/2015/8/VI. számú jogerős ítéletével bontotta fel. Ezen eljárásban a házasságukból
- augusztus 12-én született B..., valamint a perbeli,
- november 29-én született G... utónevű gyermekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása, valamint a gyermektartásdíj és kapcsolattartás tárgyában is egyezséget kötöttek a szülők. Eszerint a gyermekek feletti szülői felügyeleti jog teljeskörű gyakorlására a felperes volt jogosult, az alperes pedig azt vállalta, hogy
- július 1-től kezdődően a gyermekek tartására gyerekenként havi 27.000-27.000 forintot fizet. A megállapodás szerint a tartásdíj évente a következő év január 1-től a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésével módosul. A felek megállapodtak abban is, hogy az alperes 108.000 forint összegű hátralékos tartásdíjjal tartozik. [2] A helység neve1 Járásbíróság 3.P.20.281/2017/
- számú végzésével utóbb jóváhagyta a felek azon megállapodását, amely szerint B... utónevű gyermek tekintetében a szülők a felügyeleti jog gyakorlását megváltoztatták oly módon, hogy arra az alperes vált jogosulttá. A felek megállapodtak, hogy a korábban hivatkozott egyezséggel jóváhagyott tartásdíj fizetési kötelezettséget mindkét gyerekre vonatkozóan megszüntetik. A megállapodás szövege szerint „mindketten önállóan egy-egy közös gyermeket nevelnek, ezért kölcsönösen egymással szemben lemondanak a gyermektartásdíj igény érvényesítéséről”. [3] B...
- augusztus 12-én nagykorúvá vált,
- februárjában elköltözött az alperestől az apai nagymamához, majd innen a felperesi család által használt cím1 szám alatti ingatlanba. Jelenleg az intézmény neve állami ösztöndíjas nappali tagozatos hallgatója, életvitelszerűen B..., albérletben él. [4] A gyermek tartásához a felperes 2020 szeptember-október-november és december hónapokban 25.000-25.000 forinttal járult hozzá. 2021 évben a havi hozzájárulás úgy alakult, hogy januárban 70.000 forint, február 115.000 forint, márciusban 30.000 forint, áprilisban 88.000 forint, májusban 60.000 forint teljesítése történt. [5] Mivel állítása szerint az alperes a tartásához nem járult hozzá, vele szemben a nagykorú gyermek gyermektartásdíj megfizetése iránti pert kezdeményezett azzal, hogy az alperes
- augusztus 1-től kezdődően havi 25.000 forint tartásdíj, míg
- február 1-től havi 40.000 forint összegű tartásdíj fizetésére legyen köteles a Központi Statisztikai Hivatal által közzé tett fogyasztói árindex növekedése mértékének figyelembevételével. Kúria II.Pfv.20.137/2022/4 3 [6] A felek válását követően a felperes a neki jutó összegből megvásárolta a két közös gyermek nevére a cím2 szám alatti ingatlan azzal, hogy arra fenntartotta haszonélvezeti jogát. Az ingatlant a felperes jelenleg bérbe adja, a bérleti díj havonta 60.000 forint, amely nettó 51.900 forintot jelent. [7] A felperes 2019 januárjában élettársi kapcsolatot létesített. A család, így a felperes és élettársa a perbeli G... utónevű gyermek, valamint az élettárs S... T... nevű gyermeke a felperesi élettárs édesanyjának tulajdonában álló cím1 alatti 1+2 félszobás komfortos, 100 négyzetméteres nagyságú családi házban lakik. [8] A felperes a P... T... alkalmazásában áll igazságügyi alkalmazottként, nettó jövedelme átlagosan 405.000 forint. A perbeli gyermek után havi 20.000 forint összegű, az élettárs gyermeke után 10.000 forint összegű családi adókedvezményre jogosult. A perbeli gyermek után a felperes részére folyósított családi pótlék összege 12.200 forint. Felperes élettársa 2018 évtől kezdődően regisztrált munkanélküli, jövedelemmel nem rendelkező motorszerelő. A felperes az élettárs után havi 8.000 forint szociális hozzájárulási adót fizet. [9] A felperesi család lakhatásával összefüggésben havonta 58.267 forint kiadás merül fel, amely fejenként 16.500 forint, míg a felperesi élettárs időként az ingatlanban tartózkodó gyermekére eső rész 8.767 forint. A gyermek igazolt szükséglete 86.037 forintra tehető, amely a lakhatás költségével együtt 102.537 forint. [10] Az alperes jelenleg az édesanyja tulajdonában álló alperes címe szám alatti 2 szobás, 90 négyzetméter alapterületű összkomfortos családiházban lakik élettársával és annak gyermekével. 3 millió forint hiteltartozása van, amelyet 80.000 forintos részletekben teljesít. A S... M... K... alkalmazásában áll, havi nettó jövedelme 262.942 forint. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [11] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
- november 29-én született G... utónevű gyermek javára
- május 1-től kezdődően havi 35.000 forint összegben gyermektartásdíj fizetésére azzal, hogy a tartásdíj évente a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindex növekedésének mértékével módosuljon. Kérte továbbá az alperest hátralékos gyermektartásdíj egyösszegű megfizetésére is kötelezni. [12] Az alperes 2021 január 1-től kezdődően havi 32.000 forint összegű tartásdíj megfizetését vállalta, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Az első-és a másodfokú bíróság ítélete [13] Az elsőfokú bíróság G... utónevű gyermek tartása címén
- szeptember 1-től kezdődően havi 35.000 forint tartásdíj megfizetésére kötelezte az alperest azzal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével külön intézkedés nélkül is módosul. Ezt meghaladóan a bíróság a kerestet elutasította. Elrendelte a
- szeptember 1-től
- május 31-éig felgyülemlett, mindösszesen 315.000 forint hátralékos gyermektartásdíj három havi egyenlő, 105.000 forintos részletekben történő megfizetését. Kúria II.Pfv.20.137/2022/4 4 [14] A bíróság ítéletében utalt a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 4:
- §
(1)bekezdésére, 4:
- §-ára, 4:
- §
(1)bekezdésére és a 4:216. §
(1)bekezdésében foglaltakra. [15] Az alperes a perbeli gyermekre vonatkozóan tartásdíj fizetési kötelezettségének fennálltát nem vitatta, csupán a fizetési kötelezettség kezdő időpontjával és a havonta fizetendő összeg nagyságrendjével nem értett egyet. Érvelése szerint 2020 december végéig a felperessel kötött megállapodás szerint gondoskodott B..., egyebekben G... indokolt szükségleteit is vitatta. [16] A bíróság utalt a Ptk. 4:218. §
(1)-
(4)bekezdéseire, a 4:205. §
(6)bekezdésére, 4:
- §-ra, 4:
- §-ra, illetve a 4:
- §
(1)és
(3)bekezdésére. [17] A 3.P.20.281/2017/
- számú végzéssel jóváhagyott egyezség azt tartalmazta, hogy a szülők közös gyermekeik eltartásáról, egy-egy gyermekről külön-külön, e gyermek szükséges – akár nagykorúságának idejére átnyúló – tanulmányának befejezéséig gondoskodnak. Ezen megállapodás hiúsult meg B... alperestől való elköltözését követően azzal, hogy e gyermeket rászorultsága okán a felperes 2020 szeptembertől
- december 31-éig havi 25.000 forintokkal, majd 2021 januárjától további összegekkel támogatott. [18] Ítéleti bizonyossággal megállapítható volt, hogy 2020 szeptemberétől a korábbi megállapodástól eltérően a felperes nemcsak a perbeli kiskorú gyermeket tartotta el saját háztartásában, hanem B... után még további összegeket tartásdíjként is teljesített. Ebből következően a bíróság 2020 szeptemberétől kezdődő időponttól kötelezte alperest tartásdíj megfizetésére. [19] Ítéletében utalt az elsőfokú bíróság a családok védelméről szóló
- évi CCXI. törvény
- §
(1)bekezdésére,
- §-ára,
- §-ára, valamint a családok támogatásáról szóló
- évi LXXXIV. törvény vonatkozó rendelkezéseire. [20] A bíróság ennek megfelelően a Ptk. 4:
- §
(2)bekezdésének e) pontja szerint a gyermek szülők által viselendő szükségleteinek költségénél a felperes részére folyósított családi pótlékot és adókedvezményt figyelembe vette. Ennek megfelelően a bíróság számításai szerint a felperes által előadott és a bíróság által elfogadott 102.537 forintos tartási költségből levonásba helyezte a 20.000 forint összegű adókedvezményt, illetve a 12.200 forint összegű családi pótlékot, az így kapott összeg 70.337 forint. A perbeli gyermeket saját háztartásában természetben eltartva a felperes ezen összeg fele részét 35.000 forintot követelte, amely a kötelezett jövedelmének 13,31 %-át teszi ki. [21] A bíróság
- szeptember 1-től havi 35.000 forint összegű tartásdíj megfizetésére kötelezte az alperest azzal, hogy a fogyasztói árindex növekedésének mértékével az módosul (Ptk. 4:
- §). A bíróság egyidejűleg a felperes kérelmével egyezően elrendelte a gyermektartásdíj letiltását is. [22] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében részben megváltoztatta. A gyermektartásdíj fizetési kötelezettség kezdő időpontját
- január 1-ben határozta meg. Az alperest G... utónevű gyermeke javára
- január 1-től
- május 31éig terjedő időszakra terhelő gyermektartásdíj hátralék összegét 175.000 forintra leszállította, és öt hónapi teljesítéssel részletfizetést engedélyezett. [23] A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette azzal, hogy az alperes
- október 6.,
- november 9., és
- december
- napján „B... támogatás” megjegyzéssel alkalmanként 55.000 forintot utalt át édesanyja, alperes neve G...né .... Banknál vezetett bankszámlájára. Az apai nagymama
- szeptember 28-án,
- október 6-án,
- november 23-án alkalmanként 50.000 forintot,
- december 2-án 60.000 forintot,
- december 16-án 15.000 forintot utalt át unokájának, N... B...nak. Kúria II.Pfv.20.137/2022/4 5 [24] A perben nem volt vitatott az alperes pénzbeli tartásdíj fizetési kötelezettségének „feléledése”, a tartás mértéke tekintetében is csekély eltérés volt a felek álláspontja között. [25] Alappal hivatkozott az alperes arra, hogy az elsőfokú bíróság az érdemi döntése meghozatalakor nem vonta mérlegelési körébe az alperes érdemi ellenkérelmében hivatkozott, és annak mellékletét képező bankszámla kivonatot. Ezzel kapcsolatos ténymegállapítás ugyanis az ítélet indokolásában nem jelenik meg, ezért a törvényszék a tényállást kiegészítette. [26] A felperes iratellenesen állította, hogy az alperes 2020 szeptemberétől nem támogatta anyagilag B.... A csatolt számlakivonat tartalmából aggálymentesen megállapítható, hogy a gyermek 2020 szeptember-október és november hónapban alkalmanként 50.000 forint, 2020 decemberében pedig két részletben 75.000 forint összegeket kapott átutalással az apai nagyanyjától. Bizonyított az is, hogy a 2020 októberi és novemberi utalás forrását egészében az alperes nyújtotta, a decemberi átutalásból 55.000 forintot ugyancsak ő szolgáltatott, az átutalási megbízásban minden alkalommal feltüntette a „B... támogatás” megjegyzést. A B...nak 2020 szeptemberében átutalt 50.000 forint forrása a csatolt számlakivonatból nem állapítható meg, azonban egyrészt a későbbi átutalásokból vélelmezhető, hogy ennek forrását is az alperes szolgáltatta, másrészt a nagymama által az unokának nyújtott tartás a felperesnek betudható, mivel a periratokból megállapíthatóan ő az alperessel való megállapodás alapján gondoskodott a gyermekről. [27] A perben bizonyított az is, hogy B... keresetet terjesztett elő az alperessel szemben, amelyben a 2020 szeptemberétől decemberéig terjedő időszakra havi 25.000 forint tartásdíj megfizetésére kérte kötelezni édesapját. Nyilvánvaló, hogy ez az összeg csak a tartás kiegészítését szolgálja. [28] Ezekből a tényekből nem következik okszerűen, hogy az alperes 2020 szeptemberétől decemberéig B... tartásáról egyáltalán nem gondoskodott, annak részleges elmaradásának megítélése pedig a helység neve1 Járásbíróság előtt folyó perre tartozó kérdés. [29] A másodfokú bíróság szerint a tartási szolgáltatás módja megváltoztatásának feltételeként a Ptk. 4:
- §
(1)bekezdésében megfogalmazott lényeges körülményváltozás, jelen esetben a felek
- évi egyezsége alapján az egyik gyermek tartás nélkül maradása csak 2021 január hónaptól bizonyított, ezért a törvényszék a kiskorú gyermek javára fennálló tartásdíj fizetési kötelezettséget ettől a kezdő időponttól látta indokoltnak. [30] Mindebből az következik, hogy a járásbíróság által a 2020 szeptemberétől decemberéig terjedő négy hónapos időszakra megállapított tartásdíj hátralék (140.000 forint) alap nélküli, az alperesi marasztalást a bíróság erre az időszakra mellőzte. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes felülvizsgálati ellenkérelme [31] A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság kijavított ítéletének hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte. G... utónevű gyermek tartására az alperest
- szeptember 1-től
- december 31-éig terjedő időszakra kérte tartásdíj fizetésre kötelezni. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. Kúria II.Pfv.20.137/2022/4 6 [32] Felperes érvelése szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok értékelése során a polgári perrendtartásról szóló 2016.évi CXXX. törvény (továbbiakban Pp.)
- §
(1)bekezdésében foglaltakat megsértette. [33] Felperes változatlanul fenntartotta azon álláspontját, miszerint a perbeli időszakban rászorultság okán 25.000 forint/hó összeggel támogatta nagykorú gyermekét, amelyet bankszámla kivonattal igazolt. Utalt arra, hogy az alperessel közös nagykorú gyermek keresete alapján a helység neve Járásbíróság előtt per van folyamatban rokontartásdíj megállapítása címén, amely a 2020. szeptember 1-től 2020. december 31-éig terjedő időszakot is érinti. Amennyiben a másodfokú bíróság álláspontja szerint felperest ezzel kapcsolatban bármilyen bizonyítás terhelte, úgy arról tájékoztatnia kellett volna a Pp. 237. §
(2)bekezdése szerint. [34] Azt, hogy az alperes a tartásra szoruló, nagykorú, nappali tagozaton tanuló egyetemista lányát
- szeptember 1-től
- december 31-éig támogatta, neki kell bizonyítani. [35] A másodfokú bíróság anélkül egészítette ki az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, és vont le abból helytelen és megalapozatlan következtetést, hogy hivatalból beszerezte volna a helység neve Járásbíróság előtt folyamatban lévő per iratait. Ennek megtörténtéig lehetősége lett volna az eljárás felfüggesztésére is. Sérült a Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdése, 346. §
(4)bekezdése, 369. §
(3)bekezdés b) pontja. [36] A másodfokú bíróságnak lehetősége lett volna a Pp.123. §
(2)bekezdése alapján a helység neve Járásbíróságon folyamatban lévő per jogerős befejezéséig eljárása felfüggesztésére, melyet jogsértően nem tett. [37] A
- szeptember 14-én kötött egyezség egyszerű nyelvtani értelmezése alapján a felek mindegyike által egy-egy gyermeknek önállóan, teljes körűen biztosított gondoskodás felel meg. A másodfokú bíróság helyesen rögzíti, hogy a felek 2017-ben megkötött egyezsége az egymással szembeni tartásdíj igényről való lemondást rögzítette azzal a szándékkal, hogy a felügyeletük alatt maradt egy-egy gyermek tartása a gondozó szülő feladata. Ez a gondoskodás jogilag és matematikailag sem egyenlő a „valamilyen szintű” tartással, amit a másodfokú bíróság ítélete indokolása [24.] bekezdésében megfogalmaz. Vagyis azzal, hogy a másodfokú bíróság az alperes édesanyja által N... B...nak utalt összegeket az alperesnek betudta, még nem következik, hogy ezzel az alperes eleget tett teljeskörű tartási kötelezettségének. [38] A Ptk. 4:
- §
(1)bekezdésében a tartási szolgáltatás módja megváltoztatásának feltételeként szabott lényeges körülményváltozás
- szeptember 1-vel bekövetkezett. Ezen időponttól kezdődően követelhető az alperestől a gyermektartásdíj, amelynek a mértéke sem volt eltúlzott. [39] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú bíróság ítéletének hatályában való fenntartására irányult. [40] Semmi sem bizonyítja, hogy B...nak szüksége lett volna anyjától eltartatásra, mivel apai nagyanyjával élt az alperes által utalt pénzből, illetve az iskolától albérleti támogatást is kapott. A felperes által említett helység neve Járásbíróság előtt zajlott perben alperes édesanyja nyilatkozta, hogy egyéb módon is támogatta az alperes B... a nála töltött időszakban. [41] A felperes hivatkozott a 2017-ben kötött megállapodásra, amely az akkor még kiskorú gyermekekről szólt, de megfeledkezik arról, hogy B... a kérdéses időszakban már nagykorú volt, és önként távozott alperes háztartásból. Tudta nélkül jelentkezett át az apai nagymama lakcímére, és nem volt hajlandó semmiféle kapcsolatfelvételre, csak követeléseket fogalmazott meg az apjával szemben. Ennek ellenére az alperes végig támogatta édesanyján Kúria II.Pfv.20.137/2022/4 7 keresztül, aki tisztában volt a gyermek szükségleteivel. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy online oktatás volt, tehát nem volt szükség akkora összegre, mint korábban. [42] Az alperes álláspontja szerint a perben minden lehetséges módon őt sújtják mind anyagilag, mind emberileg. Fizetését tiltások terhelik, neki szinte semmije sem maradt, motorját kénytelen volt eladni, nem vitte a családot nyaralni, kiskorú eltartottja nyári táborozási lehetősége is lecsökkentek az alperest, és ezáltal a családot ért anyagi terhek miatt. A Kúria döntése és jogi indokai [43] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [44] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között bírálta el a Pp.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel. [45] A Pp.
- §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. Ebből következően a felperes felülvizsgálati kéreleméhez csatolt jogerős ítéletet követően keletkezett iratok nem képezhették vizsgálat tárgyát, azok jelen eljárásban nem voltak értékelhetőek. [46] A felperes alaptalanul állította a Pp.
- §-ának megsértését azáltal, hogy a jogerős ítélet nem nevezi meg a betudás alapjául szolgáló periratokat. [47] A másodfokú bíróság ítéletében részletezi – a tényállás kiegészítése során -, hogy mely időpontban, mely összegek kerültek alperes neve részéről édesanyja számlájára, aki azt milyen összegben és mikor utalta át unokája, Nagy B... számára. Önmagában az a körülmény, hogy nem jelölte meg a másodfokú bíróság, hogy az iratok között 6/A/
- szám alatt csatolásra került számlakivonatokra utal, lényeges eljárásjogi jogszabálysértés megállapítására nem adott módot. [48] Ugyanakkor a másodfokú bíróság a felek által nem vitatott egyezséget követő körülményváltozás (B... elköltözése) mellett (Pp.
- §) a számlakivonatokból helytállóan következtetett arra, hogy B... 2020 szeptember-október és november hónapban alkalmanként 50.000 forint, decemberben pedig két részletben 75.000 forint összeget kapott átutalással az apai nagyanyjától. Ítéleti bizonyossággal megállapítható volt a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, hogy a 2020 októberi és novemberi átutalás alperes részéről érkezett, illetve a decemberi átutalásból is 55.000 forintot ő teljesített. [49] A 2020 szeptemberében B...nak átutalt 50.000 forint esetében bár nem állapítható meg pontosan, hogy azt az összeget az édesapja utalta, az azonban nem kétséges, hogy a gyermek ezt az összeget is megkapta az apai nagyanyjától történő átutalással. Alperes tehát állítását, hogy 2020 szeptember-december hónapokban B... tartásáról gondoskodott – bizonyította (Pp.
- §). [50] Helyesen következtetett arra is a bíróság, hogy amennyiben az alperes által fizetett összeg nem fedezi teljeskörűen a gyermektartásdíj összegét, úgy a további elszámolás az alperes és B... közötti perben kerül majd elszámolásra. [51] A Pp.
- §
(2)bekezdése szerint a bíróság az írásbeli ellenkérelem – vagy annak hiányában beszámítás – előterjesztését követően a peres eljárást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelynek tárgyában közigazgatási per, Kúria II.Pfv.20.137/2022/4 8 más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más közigazgatási vagy polgári eljárás már folyamatban van. [52] A törvény szövegezéséből következően a bíróságnak csak lehetősége és nem kötelezettsége volt a jelen perrel összefüggő, de más személyek közötti eljárás iratainak beszerzése, a per befejezésének bevárása, jelen eljárás felfüggesztése. Ezért jogszerűen helyette – felperes által sem vitatottan – a rendelkezésre álló peradatokat értékelve a tényállást kiegészíthette (Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pont). Így a felperes e körben előadott hivatkozása a Pp. 369. §
(3)bekezdés b) pontja megsértését állítva nem volt alapos. [53] A Ptk. 4:210. §
(1)bekezdése értelmében, ha a felek megállapodásán vagy a bíróság ítéletén alapuló tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a tartás mértékének vagy a szolgáltatása módjának a megváltoztatását lehet kérni. [54] Jelen esetben a
- évi egyezségben foglalt feltételek megváltozása, az egyik gyerek tartás nélkül maradása csak 2021 januárjától állapítható meg ítéleti bizonyossággal. Ezért G... után a tartásdíj fizetési kötelezettség megállapítása ezen időponttól volt indokolt, amiről a másodfokú bíróság helytálló döntést hozott. [55] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tekintettel arra, hogy az abban foglaltak nem voltak jogszabálysértőek. [56] A pernyertes alperes perköltség iránti igényt nem terjesztett elő, ezért ebben a kérdésben a Kúria a határozathozatalt mellőzte a Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján. [57] A felperes pervesztességére tekintettel köteles az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §
(1)bekezdése szerinti a 140.000 forint felülvizsgálati értéke vetített le nem rótt minimális felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. [58] A felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [59] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp.
- §-a szerint. Budapest,
- május
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Nyírőné Dr. Kiss Ildikó s.k. bíró