Kfv.37722/2025/2 – Kúria

(1)bekezdése nem biztosítja e rendkívüli perorvoslat lehetőségét. A felülvizsgálati kérelmet határidőben a jogszabályban megjelölt bíróságon kell előterjeszteni, az elkésett felülvizsgálati kérelmet vissza kell utasítani. A felülvizsgálati kérelemben a befogadhatósági ok megjelölésének és az ahhoz kapcsolódó indokolási kötelezettség teljesítésének az elmaradása a felülvizsgálati kérelem nem pótolható hiányossága [Kp. 117. §

(4)és

(5)bekezdése]. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.I.37.722/2025/

1. dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Figula Ildikó bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A perújító felperes: felperes (cím1) A perújító felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda eljár: ügyvéd1 ügyvéd (cím2) Az I. rendű perújított alperes: Zala Vármegyei Kormányhivatal (8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10.) Az I. rendű perújított alperes képviselője: dr. Kolonics Veronika kamarai jogtanácsos A II. rendű perújított alperes: Magyar Állam képviseletében eljáró alperes
2. (cím3) A II. rendű perújított alperes képviselője: .... Ügyvédi Iroda eljár: ügyvéd2 ügyvéd (cím4) Kúria I.Kfv.37.722/2025/2 2 A per tárgya: perújítás – kisajátítási ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a perújító felperes
3. sorszám alatt A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Ítélőtábla 8.Kpkf.750.512/2025/
4. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a perújító felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perújított II. rendű alperes kérelmére eljáró perújított I. rendű alperes a ZA/040/82/
5. számú határozatával elrendelte a perújító felperes kizárólagos tulajdonában álló, Z. helyrajzi szám1 helyrajzi számú, 2027 m² térmértékű, „kivett szálloda” megnevezésű ingatlan közlekedési célra történő kisajátítását, a kártalanítási összeget a szakértő1 (a továbbiakban: Szakértő) szakvéleménye alapján 152.809 Ft/m2 fajlagos ár, valamint a növényzet vonatkozásában 4.981.012 forint figyelembe vételével 124.872.814 forintban határozta meg. [2] A perújító felperes a kártalanítás 371.300.000 forintban történő meghatározása érdekében keresetet nyújtott be a közigazgatási határozattal szemben, a Szakértő szakvéleményében foglaltakkal nem értett egyet, egyebek mellett összehasonlító adatként kérte figyelembe venni a Z. helyrajzi szám2 helyrajzi számú társasházi lakások, valamint az ingatlanával szomszédos, Z. helyrajzi szám3 és helyrajzi szám4 helyrajzi számú családi házas ingatlanok értékét. [3] A perújított alperesek védirata a kereset elutasítására irányult. [4] Az alapperben a Veszprémi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a perújító felperes részére
6. február
7. napján kézbesített 103.K.700.153/2023/
8. számú ítéletével (a továbbiakban: jogerős ítélet) a keresetet elutasította. Kúria I.Kfv.37.722/2025/2 3 [5] A perújító felperes a jogerős ítélet ellen a közigazgatási perrendtartásról szóló
9. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
10. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. § a) pontjára hivatkozva perújítási kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a perújított II. rendű alperes kötelezését nettó 371.300.000 kártalanítási összeg és ennek
3. június
4. napjától járó késedelemi kamata megfizetésére. A perújítási kérelem indokaként előadta, hogy a Z. helyrajzi szám3, helyrajzi szám4 és helyrajzi szám2/A helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozóan megállapított kártalanítási összegek ismerete rá nézve kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. [6] A perújított I. rendű alperes elsődlegesen elkésettnek, másodlagosan meg nem engedhetőnek tartotta a perújítási kérelmet, ezért kérte annak vissza-, illetve elutasítását. [7] A II. rendű alperes nyilatkozatában szintén a perújítási kérelem elutasítását kérte, álláspontja szerint a perújító felperes egyrészt a bizonyítékok alapperbeli értékelését vitatja, amire a perújítási eljárásban nincs lehetőség, másrészt az összehasonlító adatok csatolására a felperesnek az alapperben is lehetősége lett volna. [8] Az elsőfokú bíróság a
5. február
6. napján meghozott 101.K.700.961/2024/10-I. számú végzésével a perújítási kérelmet a megengedhetőség körében elutasította, és a perújító felperest perköltség, valamint perújítási illeték megfizetésére kötelezte. [9] A perújító felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság 101.K.700.961/2024/10-I. számú végzésével szemben, kérte annak megváltoztatását és a perújítás megengedését. [10] Az I. rendű perújított alperes észrevételében kérte az elsőfokú végzés helybenhagyását. A jogerős végzés [11] A Fővárosi Ítélőtábla a
7. június
8. napján meghozott 8.Kpkf.750.512/2025/
9. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
10. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A jogerős végzés indokolásában rögzítette, hogy a perújító felperes a perújítási kérelmét új bizonyítékokra alapította, azonban az alapeljárásban lefolytatott mérlegelés eredményeként relevánsnak nem minősíthető tényre vonatkozó új bizonyíték az elbírálása esetén sem eredményezhet a perújító felperesre kedvezőbb határozatot, mivel sem közvetlenül, sem közvetve nem alkalmas a perújító felperes bizonyítási érdekébe tartozó szakkérdés (a perbeli ingatlan magasabb forgalmi értéke) bizonyítására. Ennélfogva a perújítás előfeltétele nem áll fenn, azt megengedni nem lehetett. A felülvizsgálati kérelem [12] A perújító felperes a

1. július
2. napján kézbesített jogerős végzéssel szemben
3. október
4. napján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, jogi képviselője útján az elsőfokú bíróságon, amely
5. október
6. napján érkezett a Kúriára. Kúria I.Kfv.37.722/2025/2 4 [13] Felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új, a perújítást megengedő határozat meghozatalát. Jogszabálysértésként a Pp.
7. § a) pontjának és
8. §

(1)bekezdésének rendelkezésére hivatkozott, a felülvizsgálati kérelem befogadhatósági okát nem nevesítette, így a befogadhatósági okhoz tartozó indokolást sem adott elő. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A perújító felperes felülvizsgálati kérelmének érdemi elbírálására – az alábbiak miatt – nincs törvényes lehetőség. [15] A Kp. XIX. fejezete tartalmazza a rendkívüli perorvoslatok szabályait, köztük a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket. A felülvizsgálat jellemzője, hogy a jogalkotó csak a bírósági határozatok egyes típusai ellen teszi lehetővé e rendkívüli perorvoslat igénybevételét. [16] A Kp. 115. §

(1)bekezdésének rendelkezése alapján a jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzéssel szemben terjeszthető elő felülvizsgálati kérelem. A perújítási kérelmet megengedhetőség körében elutasító elsőfokú végzést helybenhagyó jogerős végzés – a Kp. 115. §

(1)bekezdésének normaszövege alapján – nem tartozik a felülvizsgálattal, mint rendkívüli perorvoslattal támadható bírósági határozatok körébe. Ezt a Kúria már számos határozatában (pl. a Kfv.37.038/2025/2., Kfv.37.604/2025/2., Kfv.37.606/2025/2. számú végzésben) megállapította. [17] A Kp. 115. §

(2)kezdése szerint a felülvizsgálati eljárásra a fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályokat a Kp. XIX. fejezetében foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Kp. 115. §

(2)bekezdésének rendelkezése alapján alkalmazandó Kp. 112. §

(3)bekezdése és a Kp. 102. §

(1)bekezdés b) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, ha az olyan határozat ellen irányul, amely ellen a felülvizsgálati kérelem előterjesztését a törvény kizárja. [18] A fentiek mellett a Kúria észlelte, hogy a felülvizsgálati kérelmet a perújító felperes a törvényes határidőn túl nyújtotta be, így az elkésettség miatt történő visszautasításának is helye lett volna [a Kp. 115. §

(2)bekezdés alapján alkalmazandó Kp. 112. §

(3)bekezdés és Kp. 102. §

(1)bekezdés b) pontja alapján], ha olyan határozat ellen irányul, amely ellen a felülvizsgálati kérelem előterjeszthető. [19] A Kp. 117. §

(1)bekezdésének rendelkezése szerint a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak. [20] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a jogerős végzés kézhezvételének időpontjától (

1. július 29.) számítottan a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló harminc napos határidő – az Országos Bírósági Hivatal elektronikus ügyintézést támogató rendszereiben
2. augusztus
3. és
4. napján bekövetkezett üzemszünetre is tekintettel –
5. szeptember
6. napján járt le, így a
7. október
8. napján előterjesztett felülvizsgálati kérelem elkésett. A perújító felperes a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel nem élt. Kúria I.Kfv.37.722/2025/2 5 [21] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására a fentieken túlmenően azért sincs jogszabályi lehetőség, mert a perújító felperes a Kp.
9. §

(4)bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére a felülvizsgálati kérelemben nem jelölte meg a kérelem befogadhatóságának Kp. 118. §

(1)bekezdése szerinti okát, ennélfogva a befogadhatósági ok indokait sem adta elő. [22] A befogadási ok megjelölésének elmaradása a Kp. 117. §

(5)bekezdése szerint olyan hiányosság, amely tekintetében hiánypótlási felhívás kibocsátására sincs lehetőség. [23] A Kúria joggyakorlata egységes abban, hogy a felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye abban az esetben, ha a felülvizsgálati kérelem a befogadási ok megjelölését nem tartalmazza (Kfv.I.37.961/2021/2; Kfv.V.37.355/2024/2). [24] Miután a perújító felperes felülvizsgálati kérelmében befogadási okot sem a közigazgatási perekre irányadó közigazgatási perrendben foglaltak szerinti jogszabályhelyre utalással (Kp. 118. §

(1)bekezdés szerinti okok valamelyike), sem a Kp. szerinti befogadhatósági okokkal tartalmi szempontból beazonosítható módon nem jelölt meg, ezért a felülvizsgálati kérelmet a Kúriának a Kp. 115. §

(2)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 100. §

(2)bekezdésére és 104. §

(1)bekezdésére hivatkozással is vissza kellett utasítania. Közigazgatási perben a Pp. felülvizsgálat engedélyezési szabályai nem alkalmazhatóak, az ilyen jogszabályi helyre utalás nem teljesíti a befogadási ok megjelölésére vonatkozó előírást. [25] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a Kp. 115. §

(2)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 102. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjára tekintettel – visszautasította. A döntés elvi tartalma [26] A felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye, ha a fél a felülvizsgálati kérelmet olyan határozattal szemben terjeszti elő, amelyre vonatkozóan a Kp. 115. §

(1)bekezdése nem biztosítja e rendkívüli perorvoslat lehetőségét. [27] A felülvizsgálati kérelmet határidőben a jogszabályban megjelölt bíróságon kell előterjeszteni, az elkésett felülvizsgálati kérelmet vissza kell utasítani. [28] A felülvizsgálati kérelemben a befogadhatósági ok megjelölésének és az ahhoz kapcsolódó indokolási kötelezettség teljesítésének az elmaradása a felülvizsgálati kérelem nem pótolható hiányossága [Kp. 117. §

(4)és

(5)bekezdése]. Záró rész [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §

(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [30] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes volt, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [31] A végzés ellen a további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
2. d)pontja zárja ki. Kúria I.Kfv.37.722/2025/2 Budapest, 2025. november 12. 6