Pf.20260/2026/10 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése általánosan kötelezővé teszi azt, hogy az általa kezelt közérdekű adatokhoz minden közfeladatot ellátó szerv biztosítson hozzáférést. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.260/2026/10-I. A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Dr. Hüttl Tivadar ügyvéd ügyvéd címe1 Az alperes: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 1037 Budapest, Kunigunda utca

1. Az alperes képviselője: R & S Ügyvédi Iroda ügyvéd címe2 Az alperes mellett beavatkozott: beavatkozó beavatkozó címe Az alperes mellett beavatkozó képviselője: Dr. Fábián Olivér ügyvéd ügyvéd címe3 A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 65.P.20.127/2026/
2. A fellebbezést benyújtó fél: alperes, alperes beavatkozója Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 533.400 (ötszázharmincháromezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az alperes közfeladatot ellátó szerv, kezelője a Médiatanács. Elkülönített vagyonkezelő- és pénzalapként működik, feladata többek között a közszolgálati Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 2 médiaszolgáltatás támogatása, közszolgálati célú műsorszámok gyártásának finanszírozása, továbbá az állami és saját vagyona kezelése. Működését kizárólag törvényben meghatározott célokra fordítható bevételekből, valamint állami forrásokból finanszírozza. Az alperes bevételei közé tartozik lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóként az éves reklámbevétele; ennek 2,5%-át új, magyar filmalkotás támogatására köteles fordítani. Ez a kötelezettség az alap részére befizetett pénzösszeggel, vagy az alap és a médiaszolgáltató közötti megállapodásban meghatározott új filmalkotás pénzbeli támogatásával teljesítendő. [2] Az alperes 2025-ben egy nagyjátékfilm részbeni finanszírozójaként és gyártójaként ún. koprodukciós megállapodást kötött az alperes mellett beavatkozóval. [3] A produkcióval kapcsolatban az alperes média felületén (mediaklikk.hu)
3. április 29-én egy promóciós videót tett közzé; a magyar.film.hu oldalon megjelentek az alkotásban résztvevő személyek közül a producer, a koreográfusok, a zenekar vezető, a filmet támogató jogi személyek (MOL - Új Európa Alapítvány és a beavatkozó), a bemutatás tervezett időpontja, a mű rövid cselekménye és a forgatás egyik helyszíne. Az előbbieket az Index
4. május 1-i írása is tartalmazta. [4] Az alperes honlapján
5. július 2-án közzétette a koprodukciós gyártási szerződés tényét, annak tartamát (
6. április
7. -
8. március 31.), saját hozzájárulásának összegét (750.000.000 forint) és a koprodukciós partner (beavatkozó) nevét. [5] A felperes
9. május 9-én közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez. Tájékoztatást kért, hogy az alperes miért támogatja az MTVA Káel Csaba „Magyar menyegző” című filmjét; az MTVA által e filmre vonatkozóan kötött támogatási és/vagy egyéb szerződések és azok mellékleteinek kiadását kérte. [6] Az alperes válaszában az első kérdésre úgy nyilatkozott, hogy az „MTVA miértje” nem minősül közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak; ezért az adatigénylés ezen részét nem teljesítette. A második kérés tekintetében a szerződések és mellékleteik kiadását üzleti titokra [az üzleti titok védelméről szóló
10. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Üztv.)], valamint a folyamatban lévő gyártási és forgalmazási tevékenység védelmére hivatkozással tagadta meg. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
11. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)
12. §

(6)bekezdésére utalva a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló

1. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.)
2. §

(1)bekezdésében meghatározott feladat (a jövőbeli filmtámogatási és film beszerzési döntések) külső, illetéktelen befolyástól mentes döntéshozatala védelmét jelölte meg a kérelem elutasításának okaként. [7] A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte a Káel Csaba „Magyar menyegző” című filmjére vonatkozóan az alperes által kötött támogatási és/vagy egyéb szerződések, továbbá azok mellékleteinek elektronikus úton történő kiadására az emailcím email címre. Perköltségét felszámította. [8] A megismételt eljárásban pontosított keresetében az alperest Káel Csaba “Magyar menyegző” (korábban: „Táncfilm”) című filmjére vonatkozóan az alperes által kötött koprodukciós szerződés és mellékleteiben szereplő alábbi adatok kiadására kérte kötelezni: 1) általános szerződéses adatok (különösen a szerződés tárgya, szerződő felek adatai a név kivételével, preambulum, szerződéses biztosítékok, szerződés kelte és tartalma, alkalmazott jogszabályok, nyilatkozattételi jogosultság, szerződésszegés szabályai, hatályba lépés, szerződés egyéb adatai); 2) finanszírozással kapcsolatos adatok (beleértve a mellékletekben szereplő adatokat, a beavatkozó hozzájárulásával kapcsolatos adatokat és más finanszírozó szervek vagy személyek által biztosított forrásokat is; a bevételek megosztásával kapcsolatos adatokat; az alperes gazdasági jogosultságainak értékesítésével kapcsolatos adatok; számlázási rend, fizetési ütemezési terv); 3) forgalmazással összefüggő adatok (beleértve: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 3 film befejezésével, sugárzásának módjával és idejével, valamint a produkció nézői besorolásával kapcsolatos adatokat); 4) gyártási adatok, beleértve a produkció ütemtervét (kivéve a 6. számú mellékletben foglalt know-how fogalmának megfeleltethető adatokat); v) szerződő felek képviseletében eljáró felek adatai. [9] Keresetét Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk

(3)bekezdés, 39. cikk

(2)bekezdés, az Info tv.

1. §
2. pont,
3. §,
4. §,
5. §,
6. §,
7. §,
8. § rendelkezéseire alapította. Mivel az alperes közfeladatot ellátó szerv és nagyrészt közpénzből működik, az államháztartásról szóló
9. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
10. §

(2)bekezdés d) pontjára, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló

1. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szabályaira, valamint a mozgóképről szóló
2. évi II. törvény (a továbbiakban: Film tv.) támogatási elveire is hivatkozott. [10] Alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. [11] Érvelése szerint a filmelőállítók a felperes által igényelt okiratokban rögzítették a produkció - melynek gyártásában alperes koprodukciós partnerként vesz részt - alapvető adatait: annak jogszabályi besorolását, címét és játékidejét, az elkészítés ütemezését, a bemutató és a nyilvánossághoz közvetítés tervezett kezdő időpontját, a bemutatásra szánt filmrészleteket, a vágatok leírását. A dokumentumok tartalmazzák az alkotás szinopszisát és a jogcímláncot, valamint a technikai követelményeket; az alkotás finanszírozásával - melyben magánforrás is szerepel -, és a hasznosításból eredő bevételekkel kapcsolatos megállapodásaikat; a felhasználási jogokra vonatkozó szerződéses feltételeket; a produkció tételes költségvetését; valamennyi közreműködő nevét és a stáblistát. [12] A filmalkotások elkészítése rendkívüli ráfordításokat igénylő tevékenység, ezért az alperesnek kiemelt érdeke fűződik a produkciók kereskedelmi jogainak kiaknázásához, melyek szempontjából a kért adatok kardinális jelentőségűek. A produkció alapvető adatai körében megjelölt adatkörök megismerésével a versenytársak információt szerezhetnek a produkció árazásáról és a technikai megvalósítással kapcsolatos részletekről és ismeretekről, valamint számukra kedvező módon időzíthetik saját produkciójuk promócióját, bemutatását és nyilvánossághoz közvetítését. A gyártási költségek megtérülése szempontjából különösen fontosak a hirdetési bevételek; az ezekhez kapcsolódó megállapodásoknál– függetlenül attól, hogy az alkotás előtti, illetve utáni reklámról, termékelhelyezésről van szó – a megfelelő alkupozíció érdekében rendkívül fontos az időzítés, ezért fontos, hogy a produkcióval kapcsolatos részletek ne lássanak idő előtt napvilágot. [13] Az előbb említettekre vonatkozóan az alperesnek is megállapodásokat kell kötnie, a produkció előállításában résztvevők nevének idejekorán történő nyilvánosságra hozatala, valamint a felhasználási jogok és a tételes gyártási költségek megismerhetősége rendkívül hátrányosan befolyásolják az alperes tárgyalási pozíciót. Ezen körülmények kedvezőtlenül hatnak a gyártásiköltségek megtérülésére, ami a filmelőállítói oldalon értelemszerűen kárként jelentkezik. [14] A produkció szerzői jogaival kapcsolatos megállapodásokat, a tételes költségvetést, a gyártási- és a finanszírozási tervet, valamint a közreműködők nevét és a stáblistát tartalmazó dokumentumok kiadása súlyosan sértené az MTVA és szerződött partnere filmalkotás szerzői jogainak kereskedelmi kiaknázásához, valamint a forgatás megszervezéséhez és lebonyolításához fűződő érdekét, különös tekintettel a folyamatban lévő forgatásra. Az árazással kapcsolatos feltételek, illetve a költségvetési adatok publikálása a megállapodásban érintett felek filmgyártási piacon betöltött helyzetére is rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolna. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 4 [15] Az adatok az alkotás promóciójával, a mozibemutatóval, valamint a forgalmazással és az egyéb formában történő hasznosítással kapcsolatos piaci alku tárgyát képező további megállapodások létrejötte során is kiemelt jelentőséggel bírnak. [16] Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
3. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)
4. §

(3)bekezdésében foglalt, az üzleti titok védelmével és a 27. §

(6)bekezdése szerinti, a további döntés előkészítésével kapcsolatos szabályok az alkotmánybírósági gyakorlatban deklarált megszorító értelmezés {21/

1. (VII. 19.) AB határozat indokolásának [39] bekezdése} mellett is megalapozzák az adatigénylés megtagadását, a kereset elutasítását. [17] A kért adatok üzleti titkot képeznek, azok nyilvánosságra hozatala aránytalan pénzügyi-gazdasági sérelmet okozna alperesnek, illetve a filmalkotás finanszírozásában résztvevő további szereplőknek. Ilyen esetben pedig - annak ellenére, hogy a közérdekű adatok kiadása iránti perben az adat nyilvánossága a főszabály – a jogi érdekmérlegelés eredménye alapján, a közérdekű adat kiadását meg kell tagadni (a Kúria Pfv. 21.217/2021/
2. számú ítélete). [18] A koprodukciós megállapodás vonatkozásában a döntéshozatal megtörtént, így a felperes által igényelt adatkörre főszabály szerint a nyilvánosság elve vonatkozna {3190/
3. (VII. 16.) AB határozat [39] bekezdés}. Ugyanakkor az Info
4. §

(6)bekezdése alapján az adat megismerése mégis korlátozható. [19] A kért adatok az adatigényléssel érintett alkotás bemutatójának időpontjával – mely a kereskedelmi jogok kiaknázása szempontjából kiemelt jelentőségű – és promóciójával, a termékelhelyezéssel és a reklámmal, a mozibemutatóval, valamint a forgalmazással és az egyéb formában történő hasznosítással kapcsolatos piaci alku tárgyát képező további, kellően konkretizált megállapodásokhoz kapcsolódnak. [20] Az adatok idő előtti nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a megállapodások kedvező feltételek mellett történő megkötését, és az alperes döntési kompetenciájának külső befolyásolását eredményezné. Az Info tv. 31. §

(2)bekezdésében foglaltaknak eleget tett, a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait bizonyította. [21] A megállapodás mellékletét képező történet-vázlat az alkotás cselekményével kapcsolatban olyan részletességű leírást tartalmaz, melynek bemutató előtti felfedése rendkívül hátrányosan befolyásolná a produkció hasznosítását. A történetvezetés, a szereplők, csattanók ismertetése, időelőtti kitudódása lehetetlenné tenné a televíziós és egyéb piacokon való megjelenés, értékesítés ésszerű kihasználását, nem véletlen, hogy a nézőkért és hirdetőkért folytatott versenyben a filmelőállítók, médiaszolgáltatók tudatosan, a megjelenés körülményeihez igazítva, építenek a premier előtti trailerekre, egyéb marketing és kommunikációs tevékenységekre, egy-egy, saját választásuk szerinti eszközt (filmrészletet, szereplőt, időpontot) felhasználva. [22] A kapcsolattartók és a közreműködők, valamint a stáblistán feltüntetettek neve és személyes adatai – figyelemmel ara, hogy azok az Infotv. 3. § 5. pontja alapján nem minősülnek közérdekű adatnak – a kereset megalapozottsága esetén sem ismerheti meg a felperes, így ezek vonatkozásában az Infotv. 30. §

(1)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. [23] A preambulum negyedik és utolsó bekezdései a kereskedelmi jogok kiaknázásával és a nyilvánossághoz közvetítéssel kapcsolatos információkat is tartalmaznak, melyek a film hasznosítását, és annak bevételeit befolyásoló tényezőként - figyelemmel az üzleti titokvédelméről szóló 2018 évi LIV. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 1. §

(1)bekezdésére üzleti titkot képeznek, ahogyan a preambulum szerződő felek céljaival kapcsolatos első három bekezdése is. Ezek nyilvánosságra hozatala hátrányos helyzetbe hozhatja a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 5 koprodukciós partnereket a további forgalmazási megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások során. [24] A megismételt eljárás során a produkció gyártási folyamata lezárult, azonban jelen perben – annak tárgyára figyelemmel – a bíróságnak az alperes felperes adatigénye kapcsán hozott döntését kell értékelnie. Ennek során a megtagadás jogszerűségét az adatmegismerés iránti kérelem előterjesztésének időpontjára vetítetten kell vizsgálni; az utóbb megváltozott körülmények pedig legfeljebb az adatmegismerési kérelem újabb előterjesztését indokolhatják. [25] A felperes

1. május 9-én továbbított adatigénye nem volt megfelelő, hiszen az igény előterjesztésekor is az adatelv irányadó, felperes azonban kifejezetten teljes okiratok megküldését kérte. [26] A hazai mozikban történő terjesztés megkezdése nem jelenti azt, hogy a produkció kereskedelmi hasznosítását érintő kérdések lezárultak. Az alperes és koprodukciós partnere egyéb piacokon és platformokon is szeretné eljuttatni a nézőkhöz a filmalkotást, ezért az adatnyilvánosság korlátozását indokolttá tevő körülmények továbbra is fennállnak. [27] Az alperes mellett beavatkozó csatlakozott az írásbeli ellenkérelemben foglaltakhoz; a kereset elutasítását kérte és felszámította perköltségét. [28] Álláspontja szerint a kereset nem kellően határozott. Az adatigény később, a peres eljárásban nem korrigálható, nem tehető jogszerűvé egy kellően nem pontos igénylés. A felperes megismételt eljárásban előterjesztett beadványa a Pp.
2. §

(2)bekezdésébe ütköző meg nem engedett kereset-változtatást is tartalmaz. [29] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül Káel Csaba „Táncfilm” című filmjére vonatkozóan az általa kötött koprodukciós szerződést; illetve a koprodukciós megállapodás mellékleteit, kivéve az 1.,6.,

1. számú mellékleteket, az alábbi korlátozásokkal elektronikus úton küldje meg az emailcím email címre: feljogosítja a bíróság az alperest, hogy a koprodukciós szerződés 3.3, 3.6., 18.
2. pontjában, valamint a
3. számú melléklete VIII./
4. pontjában rögzített személyes adatok közül a magánszemélyek telefonszámaira, e-mail címeire vonatkozó részt törölje. [30] Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 457.500 forint perköltséget, áfával növelten. [31] Határozatának indokolásában az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdését, 39. cikk

(2)bekezdését, az Info tv. 3. §

(5)pontját, 26. §

(1),

(2)bekezdését, 27. §

(1)bekezdését,

(2)bekezdés h) pontját,

(3),

(5),

(6)bekezdését, 28. §

(1)bekezdését, 29. §

(4)bekezdését, 30. §

(5)bekezdését, 31. §

(1),

(2),

(3),

(5),

(6),

(7)bekezdését, 31/A. § - 31/C. § rendelkezéseit, a Pp.

1. §-át ismertette. [32] Megállapítása szerint az adatigény kellően határozott volt, a felperes egy konkrét – az adatigényben megjelölt -, részben közpénzből finanszírozott filmes produkció létrehozásával kapcsolatban keletkezett szerződések (támogatási szerződés, koprodukciós szerződés és mellékleteik) teljes tartalmának kiadását kérte. [33] Abból indult ki, hogy az Info tv.
2. §

(5)bekezdése és 31. §

(2)bekezdése értelmében az alperes jogi érdeke volt a perben annak bizonyítása, hogy jogszerűen tagadta meg a keresettel érintett adatok kiadását. [34] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az alperes a bizonyítási kötelezettségének a szerződés és mellékletei csatolásával, a szerződés tartalmának értékelésével ugyan eleget tett, a produkció piaci környezetét azonban nem kellő mélységben mutatta be. Erre figyelemmel az alperest a szerződés és mellékletei, elsősorban a gazdálkodásra vonatkozó részek kiadására kötelezte, megjelölve azon részeket, amelyek részben már ismertté váltak, Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 6 így a felperes a kiadásukat már nem kérte, továbbá azokat a részeket, melyeket személyes adatokként kezel az alperes. Az alapítéletben meghatározott egyes szerződéses kikötések titokban tartásához – a forgatás és a gyártás befejezésére, a film bemutatására tekintettel – az alperesnek már nem fűződik méltányolható üzleti érdeke, ezért ezek kiadására is köteles. [35] Az Alaptörvény 39. cikk

(2)bekezdésében írtakat az Info tv. 27. §

(3)bekezdésében írtakkal összhangban értelmezve, az Info tv. 30. §

(5)bekezdését szem előtt tartva a per tárgyát képező, közpénzből megvalósuló filmgyártási tevékenységgel kapcsolatos adatigénylés elbírálásakor a nyilvánosság szükségességéből indult ki. A beavatkozó által kötött támogatási szerződésben támogatóként megjelenő alapítvány közalapítvány, a nyilvánosság felé elszámolással tartozik gazdálkodásáról; a perbeli produkció zömében állami finanszírozásban valósult meg. [36] Kiemelte, hogy sem az alperes, sem a nem mutatta be a produkció piaci, a jövőbeni hasznosítás körülményeit, a potenciális versenytársakat, verseny produkciókat; a beavatkozó üzleti döntéseit, a támogató üzleti megfontolásait nem részletezték; az üzleti tevékenység károsodása tekintetében hivatkozásiak általánosak maradtak. Ennek okán azon szerződéses tartalmakat értékelte az alapítéletében is üzleti titokként figyelembe vehető adatként, melyek a produkció tartalmával, az alkotói tevékenységgel és nem a produkció financiális háttere biztosításával voltak kapcsolatosak. [37] A megismételt eljárásban figyelemmel volt a megváltozott körülményekre is, és így kevesebb adatot értékelt védendő üzleti titok körbe tartozóként. [38] A szerződés 1.,

1. és
2. számú mellékletének kivételével az alperest a szerződés adatainak kiadására kötelezte. [39] Kifejtette, hogy a koprodukciós megállapodás feleket feltüntető része részben nyilvánosságra került, részben a személyükkel kapcsolatos, nyilvánosan elérhető adat, így kiadható. A produkció célja, az alkotók szándéka túlnyomó részt a sajtóban a pert megelőzően már nyilvánosságot kapott, így a preambulumban foglaltak titokban tartásához nem fűződik üzleti érdek. [40] A rendelkező rész a szerződést megkötő alanyok kötelezettségeit rögzíti általánosságban, valamint a mellékletek felsorolását tartalmazza, azok, valamint a produkció rendelkező részben rögzített adatai (
3. pont) kiadandóak. [41] A 2.5.-2.
4. pontokban rögzített adatok a film befejezésével, sugárzásának módjával, idejével, a produkció nézői besorolásával kapcsolatosak, ezek nyilvánosságra hozatalához nem fűződött a gyártás folyamatban léte tényére tekintettel közérdek; idő előtti nyilvánosságra hozataluk a film értékesítése piaci pozícióit rontotta volna. Az értékesítés azonban időközben már megtörtént, a filmet már forgalmazzák, jövőbeni forgalmazási terveket pedig az alperes és a beavatkozó nem mutattak be; az üzleti titok sérelme nem állapítható meg, az alperes ezeket az adatokat is köteles kiadni. [42] A
5. pont a produkció elkészítésével kapcsolatos nyilatkozattételi jogosultságokat rögzíti, a nyilatkozatokat már megtették, titokban tartásukhoz így nem fűződik érdek; közérdekből nyilvános adatként a döntéshozók személye is megismerhető, az alperes a telefonszámaikat, e-mailes elérhetőségeiket (személyes adatok) takarhatja ki. [43] A
6. pont a hozzájárulások összértékét jelöli meg: a produkció összértéke (4.
7. pont), a beavatkozó és az alperes hozzájárulásának mértéke (4.
8. és 4.
9. pont) is közérdekű adatok, az alperestől származó hozzájárulás már nyilvánosságra került. Az
10. pont szerint a produkció hasznosításából eredő bevételek a hozzájárulás arányában oszlanak meg. Az alperes gazdálkodásának kontrollja körében ezek releváns tényadatok, a hozzájáruláshoz kötődő jogosultság arányos volta megismeréséhez szükséges annak ismerete, hogy a teljes produkcióhoz képest az alperes milyen mértékű hozzájárulást teljesít és ezért cserébe milyen Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 7 arányban részesedik a hasznosítás bevételéből. A
11. pontban megjelölt jogok a közpénzzel gazdálkodás eredményeként keletkezett jogosultságként illetik meg a beavatkozót is, a
12. pont is kereskedelmi jogokat érint, az alperes gazdasági jogosultságainak értékesítésével kapcsolatos. Sem az alperes, sem a beavatkozó nem részletezte, hogy a produkció kereskedelmi értékesítésével kapcsolatosan milyen piaci érdekeket sértene a szerződés adatai nyilvánosságra hozatala, így ezek az adatok – az alperes gazdálkodásával összefüggésben keletkezett közérdekű adatként - kiadandóak. [44] A
13. pont a produkció gyártásával, elfogadásával kapcsolatos nyilatkozatokat rögzíti, azok a produkció elkészítésével kapcsolatos olyan szerződéses részletszabályok (pl. a produkció végleges elnevezésével kapcsolatos nyilatkozatok), amelyek kiadása - a gyártás befejezésére tekintettel – üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. [45] A 9., 10, és 11, pontban foglalt adatok (finanszírozás, elszámolás, számlázási rend részletszabályait) az állami vagyonnal való gazdálkodás körében releváns és megismerhető adatok. A 12.-
14. pontok (a produkcióhoz kötődő jogok), a 15.-
15. pontok (szerződésszegést, hatályba lépést, megszűnést rendező szerződéses feltételek) adatai, valamint az együttműködés
16. pontban rögzített módja a szerződéses kötelezettség teljesítésének kontrollja körében releváns. A 18.
17. pontban szereplő adatokból kitakarhatók a kapcsolattartók telefonszámára, email címére vonatkozó adatok (személyes adatok). A záró rendelkezések, az aláírók személye az alperes és szerződéses partnere működése kontrollja szempontjából relevánsak, így kiadandóak. [46] Az
18. számú melléklet (a Chain of title) a film alkotóival kapcsolatos személyes adatokat rögzít, illetve az alkotók személyére vonatkozó olyan adatokat tartalmaz, amelyek a producerek döntése nyomán már nyilvánosságra kerültek, így ezeket nem kell kiadnia az alperesnek. A
19. számú melléklet, a film rövid történet-vázlata (szinopszisa) nyilvánosságra hozatala az alkotók, producerek hatáskörébe tartozik, a gyártás befejezésére tekintettel ezek titokban tartásához az alperesnek érdeke már nem fűződik. [47] A
20. és
21. számú mellékletek (a film részletes költségvetése, a támogatási szerződés adatai) a közpénz felhasználásával kapcsolatos adatokat tartalmaznak; az alperes utóbbit is kezeli, kiadásukra köteles a kapcsolattartók személyére vonatkozó személyes adatok (VIII/
22. pont) kitakarásával. A szerződő felek nevében aláíró személyek nevei ugyanakkor nyilvánosak, figyelemmel arra, hogy közpénzzel rendelkeztek a kötelezettség aláírásánál. [48] A koprodukciós szerződés
23. számú melléklete – az időközbeni forgalmazásra tekintettel – kiadandóak, a
24. és
25. számú mellékletek azonban a know-how körébe tartozó technikai követelményeket, szakmai szabályokat, rendelkezéseket, illetve filmrészletek, vágatok leírását rögzítik, azok a közpénz felhasználással nem függenek össze. csakúgy a
26. számú melléklet a filmrészletek, vágatok leírása körében. A produkció
27. számú mellékletben közölt stáblistája és a
28. számú – a közreműködőket felsoroló – melléklet kiadása - az időközbeni forgalmazásra tekintettel - üzleti titokra hivatkozással már nem tagadható meg. A
29. számú mellékletben összegzett fizetési ütemezési terv is kiadandó. [49] Az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről a polgári perrendtartásról szóló
30. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
31. §

(1)bekezdésének megfelelően rendelkezett. [50] Az ítélet ellen az alperes és az alperes beavatkozója fellebbezett. [51] Az alperes jogorvoslati kérelmében elsődlegesen az első fokon hozott határozat megváltoztatását és a koprodukciós szerződés – az annak bevezetőjében rögzített adatok, a záró rendelkezéseket követő aláíró rész, a 2.

1. pont utolsó sorában rögzített dátum, továbbá azalperes hozzájárulásával kapcsolatos adatokat tartalmazó 4.
2. és a 16.
3. pont kivételével –, valamint annak összes melléklete vonatkozásában a kereset elutasítását és a felperes Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 8 perköltségben marasztalását kérte. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság indítványozta. [52] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak az ítélet rendelkező részében meghatározott korlátozásokon túlmenően a szerződés további részei és mellékletei tekintetében is el kellett volna utasítania a módosított keresetet. [53] Az Info tv. védekezés körében felhívott rendelkezései mentén már az alapeljárásban bemutatta, hogy az alperes milyen helyzetben tevékenykedik, és hogy a perbeli alkotásnak milyen körülmények között kell érvényesülnie. Az alperes a közfeladata ellátása mellett vállalkozási tevékenységet is folytat, melynek keretében kiemelt érdeke fűződik ahhoz, hogy minél kedvezőbb feltételek mellett állítsa elő a jelentős anyagi ráfordítást igénylő produkciót, és hogy annak kereskedelmi jogainak kiaknázása során a számára legelőnyösebb kondíciókkal kösse meg az ezt szolgáló megállapodásokat. [54] A produkció promóciójával, bemutatásával és forgalmazásával kapcsolatos szerződéskötési eljárások során aránytalan sérelmet eredményezne a felperes kérelmének teljesítése. [55] A beavatkozó koprodukciós partner a nemzetközi filmfesztiválok jelentőségének bemutatásán felül előadta, hogy a moziforgalmazás és a streaming piac nem zártan, hanem a nemzetközi szereplők jelenlétével szoros összefüggésben működik, így a hazai gyártású filmek nem csak egymással, hanem más európai és tengerentúli produkciókkal versengenek a nézőkért és a műsorsávért, valamint az értékesítési lehetőségekért. [56] Mindezekre figyelemmel okszerűtlennek az ítélet
4. bekezdésének azon megállapítása, mely szerint az alperes és a koprodukciós partner nem mutatta be piaci helyzetét. A zártan csatolt irat tartalmára utalással egyértelműen megjelölte a konkretizált adatköröket {a Kúria Pfv. 20.180/2024/
5. számú ítéletének [51] bekezdése}, az üzleti titokra és a döntéselőkészítő jellegre vonatkozóan kifejtettek pedig meghaladják az általánosság szintjét. [57] A fellebbezéssel támadott határozata
6. bekezdésében maga az elsőfokú bíróság mérlegelte az alperes és a beavatkozó gyártással és forgalmazással kapcsolatos nyilatkozatait és jutott arra a következtetésre, hogy az alapítéletben még fennálló időelőttiség a gyártás befejezésére és a forgalomba hozatalra tekintettel megszűnt. Az elsőfokú ítélet
7. bekezdésének megállapítása (az igénylő kérheti a megtagadás indokaként eredetileg megjelölt körülmény megszűnésének figyelembevételét) ellentmond a Kúria Pfv.20.385/2022/
8. számon közzétett határozata azon megállapításának, amely szerint a megtagadás jogszerűségét az adatmegismerés iránti kérelem előterjesztésének időpontjára vetítetten kell vizsgálni. [58] Az adott esetben a forgalmazással összefüggő cselekmények - figyelemmel arra, hogy az egyes felületeken történő nyilvánossághoz közvetítések külön megállapodások alapján történnek - nem egymozzanatúak, és a filmszínháztól (egyelőre kizárólag itt és fesztiválokon láthatták a nézők a produkciót) eltérő platformokon (pl. lineáris médiaszolgáltatás, lehívásra hozzáférhetővé tétel) vonatkozásában nem beszélhetünk múlt időről, mivel ezeken a felületeken még nem mutatták be a produkciót az alkotók. [59] Önmagában a felperes által igazolt mozibemutató tehát nem jelenti azt, hogy lezárult a forgalmazás, és ezzel összefüggésben nincsenek folyamatban tárgyalások. [60] Az ítélet
9. bekezdés utolsó mondata tévesen tartalmazza, hogy a szerződés preambulumában foglaltak kellően általánosnak minősíthetőek, mivel annak negyedik és utolsó bekezdése a kereskedelmi jogok kiaknázásával és a nyilvánossághoz közvetítéssel kapcsolatos információkat is tartalmaz. Ezen üzleti titkot képező adatok vonatkozásában Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 9 éppen az ítélet
10. bekezdés első fordulatában kifejtettek miatt indokolt a nyilvánosság korlátozása. [61] A koprodukciós megállapodás 2.
11. pontjával együtt értelmezve az említett szerződés produkció elkészítésével kapcsolatos időpontokat rögzítő, ugyancsak üzleti titkot képező
12. pontjából is következtetés vonható a film lehetséges nyilvánossághoz közvetítés módjával kapcsolatban, e körben is indokolt a nyilvánosság korlátozása azzal, hogy a 3.
13. és a 3.
14. pontra ezek értelemszerűen nem vonatkoznak. [62] A filmelőállítás területén piaci viszonyok között működő alperesnek és a beavatkozónak kiemelt érdeke fűződik ahhoz, hogy a szerződés 4.1.- 4.
15. pontjában rögzített, az üzleti titok törvényi fogalmának megfelelő adatok ne kerüljenek nyilvánosságra. Ezekből ugyanis egyértelmű következtetést lehet vonni arra nézve, hogy milyen összegek mellett lehetséges a produkció megvalósítása, ami a filmelőállítási tevékenységgel összefüggő későbbi tárgyalások során nyilvánvalóan aránytalan sérelmet eredményezne az alperes és a beavatkozó számára. A beavatkozó által biztosított pénzügyi forrás nem minősül közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak. [63] A koprodukciós szerződés
16. pontjában foglaltak, a hasznosításból eredő bevételek felosztására vonatkozó szerződéses rendelkezések ismerete kedvezőtlenül hatna az alperes és a beavatkozó alkupozíciójára. [64] A szerződés
17. pontja a produkció felhasználási jogainak gyakorlásával, az egyéb megállapodásokat tartalmazó
18. pont pedig a promócióval kapcsolatos rendelkezéseket rögzíti. Az ellenkérelem
19. bekezdésében és annak kiegészítése
20. bekezdésében egyértelműen megjelölte, hogy ezen adatkörök a filmalkotás nyilvános előadására, valamint a különféle platformokon történő nyilvánossághoz közvetítésére és a forgalmazásra vonatkozó szerződésekhez, továbbá a produkció promóciójával kapcsolatos megállapodásokhoz mint jövőbeni döntéshozatali eljárásokhoz kapcsolódnak. Ezek nyilvánosságra hozatala figyelemmel arra, hogy a forgalmazással összefüggő szerződéskötési tárgyalások nem zárultak le - mindenképpen alkalmas az alperes és beavatkozó tárgyalási pozíciójának gyengítésére, ami a nyilvánosság korlátozásának indokául szolgál (Pfv.20.036/2020/6.). [65] A finanszírozási feltételekkel kapcsolatos
21. pontban és a
22. számú mellékletben rögzített üzleti titkot képező információk alapján a versenytársak direkt következtetéseket vonhatnak későbbi, nyilvánossághoz közvetítések tervezett időpontjára, így számukra kedvező módon időzíthetnék saját produkciójuk promócióját, bemutatását és nyilvánossághoz közvetítését, ami a produkció kereskedelmi hasznosítását kifejezetten hátrányosan érintené, így értelemszerűen rendkívül hátrányos lenne az alperes és a beavatkozó koprodukciós partner számára. [66] A film előállítói közötti elszámolásra és a számlázási rendre vonatkozó 10-
23. és a 15-
24. pont szerinti üzleti titkot képező szerződéses rendelkezések nyilvánosságra hozatala kedvezőtlenül befolyásolná az alperes alkupozícióját a hasonló koprodukciós megállapodások során, a filmalkotáshoz kapcsolódó jogokra vonatkozó 12-
25. pont szerinti üzleti titkot képező rendelkezések pedig - figyelemmel arra, hogy azokban a kereskedelmi fogalomba hozatalra és a felhasználási szerződések megkötésére vonatkozó feltételek szerepelnek ellehetetleníthetik a még le nem zárult értékesítés ésszerű kihasználását. [67] Az alperes és a beavatkozó piaci alapon végzi filmelőállítási tevékenységét, jelentős konkurencia mellett. A gyártás egyes mozzanataival kapcsolatos tevékenységek árazása nyilvánvalóan üzleti titoknak minősül. Ezen információk szélesebb nyilvánosság számára megismerhetővé válása a jövőbeni hasonló megállapodások tekintetében aránytalan sérelmet eredményezne az alperes és a beavatkozó számára egyaránt. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 10 részletes költségvetést tartalmazó
26. számú melléklet kiadása különösen sérelmes lenne az alperes számára. [68] Az eljárásban nem állt rendelkezésre olyan peradat, ami az Info tv.
27. §
28. pontjában rögzítettekre figyelemmel megalapozta volna annak megállapítását, hogy a támogatási szerződést tartalmazó
29. számú melléklet tekintetében az alperes adatkezelő; kiadásra kötelezésnek ezen okirat tekintetében sem lett volna helye. [69] A megjelölt adatkörök kiadásának elrendelésével az elsőfokú bíróság megsértette az Info tv.
30. §

(3)bekezdésében foglaltakat, melynek értelmében az adatnyilvánosság nem okozhat aránytalan sérelmét az alperes és a beavatkozó üzleti működésében. [70] Az elsőfokú bíróság az Info tv. 27. §

(6)bekezdésének rendelkezéseit is megsértette, mivel a fellebbezés

1. bekezdésében megjelölt adatkör (a szerződés
2. és
3. pontja), valamint a szerződés 2.1-2.3., és a 3., valamint a 4.1-4.2., az 5-7., a 8-9., továbbá 1214., a16.
4. pontja, továbbá a
5. mellékletben foglalt adatoknak az elsőfokú eljárásban megjelölt - az alkotás promóciójával és bemutatásával, nyilvánossághoz közvetítésével és hasznosításával kapcsolatos - további döntéshozatal szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírnak. [71] A piaci helyzet vagy a produkció forgalmazásával kapcsolatos körülmény nem kellő részletezettséggel történő bemutatását vagy annak elmaradását az elsőfokú bíróságnak a Pp.
6. §

(1)bekezdése alapján a perfelvétel során kellett volna jeleznie, és megfelelően közre kellett volna hatnia annak érdekében, hogy alperes és a beavatkozó ebben a körben teljeskörű tényelőadást tegyen. [72] Ezen tájékoztatási kötelezettségének azonban az elsőfokú bíróság nem tett eleget, és a piaci helyzettel összefüggésben - annak ellenére, hogy a Pp. 237. §

(2)bekezdése szerint az erre vonatkozó bizonyításra is ki kell terjednie az anyagi pervezetésnek - a bizonyítási teherre és a bizonyítékok csatolására sem hívta fel a figyelmet. [73] Az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott. Ez a piaci helyzet bemutatásával kapcsolatban esetlegesen szükséges további nyilatkozatok előterjesztése és az erre vonatkozó bizonyítás lefolytatása révén lehetne orvosolható, ami nem lenne ésszerű a másodfokú eljárásban, így a Pp. 381. §-a alapján indokolt az ítélet hatályon kívül helyezése. [74] Az elsőfokú bíróság a Pp. 346. §

(4)bekezdésében foglaltakat is megsértette, ugyanis ítélete jogi indokolásában nem adott számot arról, hogy az ellenkérelemben és annak kiegészítésében foglaltak miért nem kellően konkretizáltak az Info tv. 27. §

(3)és

(6)bekezdés szerinti megtagadási okok vizsgálatához. Álláspontunk szerint ennek hiányában a bíróság nem tekinthetett volna el a védekezésként felhívott jogszabályok alapján szükségszerűen elvégzendő érdekmérlegeléstől. [75] Az alperes oldalán beavatkozó fellebbezésében az elsőfokú ítéletet alperes kötelezését érintő részében történő megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását, másodlagosan az első fokon hozott határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Perköltségét felszámította. [76] Érvelése szerint a Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzésében (1.Pf.20.563/2025/12-I.) már megállapította, hogy a kereseti kérelem nem volt kellően pontos. A kereset tartalmilag azonos az előzetes adatigényléssel, ebből okszerűen az következik, hogy maga az adatigénylés is pontatlan volt. A kereset előterjesztése, az adatigény megjelölése a perben nem pótolhatja az előzetes adatigény jogszerű előterjesztését. [77] Márpedig a közérdekű adatigénylés kellő pontossága az Info tv. alapján alapvető feltétel: amennyiben az igényelt adatok köre nem azonosítható egyértelműen, az adatkezelő Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 11 még abban sem tud állást foglalni, hogy a kért adatok közérdekű adatnak minősülnek-e, illetve, hogy fennáll-e bármely megtagadási ok. Ebből következően a pontatlan adatigénylés teljesítésére az alperes nem volt köteles. [78] A felperes a per során ezt a hiányosságot nem orvosolta. Az, hogy a megismételt eljárásban a kereseti kérelmét pontosította, nem teszi jogszerűvé az eredetileg előterjesztett, pontatlan adatigénylést. A jogvita elbírálásának szempontjából ugyanis nem a később pontosított kereseti kérelem, hanem az eredeti adatigénylés tartalma az irányadó. [79] A felperes a megismételt eljárás során a kereseti kérelmét tartalmában módosította, ez a keresetváltoztatás azonban nem felelt meg a Pp. 185. §

(2)bekezdése rendelkezéseinek; azt az elsőfokú bíróságnak figyelmen kívül kellett volna hagynia. Ennek elmaradása az elsőfokú eljárás lényeges eljárási szabálysértését eredményezte, amely önmagában is megalapozza az ítélet megváltoztatását, illetve hatályon kívül helyezését. [80] Az Info tv.

1. § -a valóban rögzíti, hogy közérdekű adat lehet az állami szervek gazdálkodására vonatkozó szerződéses adat, de ez nem jelenti automatikusan a perbeli szerződés mellékletének kiadhatóságát, főleg nem abban az esetben, ha az adott produkció csak részben érint állami pénzeket. A közérdekűség ugyanis az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrizhetőségéhez szükséges adatokra terjed ki, az azt meghaladó költségvetési adatokra nem. Bár a felperes konkrét produkciót megjelölt, az adatigénylés mégsem tekinthető kellően pontosnak. Maga a bíróság is megállapította az ítélet
2. bekezdésében, hogy a perbeli filmes produkció csak részben államilag finanszírozott. Így a felperes kérelmében megjelölt adatkör túlságosan tág, és gyakorlatilag minden, a produkcióval kapcsolatban létrejött érdemi költségvetési adat kiadását jelenti, olyat is, ami nem érint állami pénzt. Az elsőfokú bíróság mindezek alapján tévesen ítélte meg a koprodukciós szerződés
3. mellékletének kiadhatóságát, nyilvánosságra hozatalát. [81] Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az információszabadság gyakorlása során a közérdek és a szerződéses szabadság, valamint az üzleti titok védelme között arányossági mérlegelés szükséges. Ha a teljes szerződés költségvetésére vonatkozó adat automatikusan közérdekű lenne csupán azért, mert közpénz is van benne, az sértené az arányosság elvét, és aránytalanul korlátozná az alperes és a beavatkozó jogait. [82] Az Info tv. és a bírói gyakorlat alapján a közérdekű adat kiadása iránti perben nem az iratelv, hanem az adatelv az irányadó. Az elsőfokú bíróság ezzel ellentétesen a teljes szerződés kiadására kötelezte az alperest, anélkül, hogy egyenként vizsgálta volna az igényelt adatok közérdekű jellegét. [83] Az elsőfokú bíróság tévesen fogadta el a felperes azon állítását, hogy a beavatkozó - mivel állami forrásban is részesült - nem áll valós piaci versenyhelyzetben. [84] A filmek nemzetközi piacán (világforgalmazók, streaming szolgáltatók, filmfesztiválok) teljesen irreleváns, hogy egy alkotás költségvetése milyen forrásból áll össze. A döntéseket kizárólag a film szakmai és piaci értéke alapján hozzák meg. A beavatkozó nyilatkozatában (
4. és
5. pont) egyértelműen megjelölte, hogy a film kifejezetten a nemzetközi piacra készül, mind a streaming szolgáltatók, mind pedig a fesztiválok vonatkozásában. [85] A nemzetközi téren jelen lévő piaci szereplők a szerződéseiket, döntéseiket nem a költségvetés forrásösszetétele alapján kötik meg, hanem a produkció minősége, piaci potenciálja és forgalmazhatósága szerint. A részletes költségadatok és egyéb a felperes által kért adatkörök nyilvánosságra kerülése a valós versenyhelyzetben kizárólag a beavatkozó és partnerei alkupozícióját gyengíti, a közérdek szempontjából pedig a tételes költségvetés nem jelent hozzáadott értéket. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 12 [86] A beavatkozó több évtizede a piacon működő, számos nagyjátékfilm elkészítésében közreműködő, elismert filmelőállító, filmgyártó. Az iparági tapasztalatok alapján különösen súlyos hátrányt jelentene számára, ha a részletes költségvetési adatok nyilvánosságra kerülnének. Amennyiben a költségsorok, stábtagi és szolgáltatói díjak, alvállalkozói árak ismertté válnának, a jövőbeni tárgyalások során az alvállalkozók és szerződéses partnerek ezeket az összegeket hasonlítási alapként használnák fel, és a beavatkozótól automatikusan a nyilvánosságra került feltételek elfogadását követelnék. Ez ellehetetlenítené a szabad piaci alku folyamatát, indokolatlanul korlátozná a beavatkozó üzleti mozgásterét, és tartósan gyengítené versenyképességét. [87] A filmek támogatása a legtöbb esetben - jelen produkció vonatkozásában is közvetett támogatási konstrukcióban valósul meg, amelynek pénzügyi átláthatóságát egy állami szerv, a Nemzeti Filmiroda ellenőrzi. A mozgóképről szóló
6. évi II. törvény alapján a Filmiroda közhiteles nyilvántartást vezet a filmek regisztrációjáról, a támogatások mértékéről, valamint a költségek elszámolásáról. E nyilvántartás biztosítja, hogy a filmgyártásban felhasznált közvetett állami támogatás felhasználása ellenőrizhető legyen, és az ebből származó adatokhoz a nyilvánosság szabályozott keretek között hozzáférhessen. [88] Még ezen hatósági nyilvántartásban sem kerülnek nyilvánosságra olyan részletezett, érzékeny információk, mint amelyeket a felperes jelen ügyben igényel. A jogalkotó és a hatósági gyakorlat az átláthatóságot mindig az arányosság követelményével együtt érvényesíti. A felperes által kért adatkör tehát túlmutat azon, ami a közpénzek felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges, miközben indokolatlanul sértené a beavatkozó üzleti titkait és gazdasági érdekeit. [89] Tekintettel arra, hogy a MOL - Új Európa Alapítvány nem szerződő partnere a perbeli koprodukciós megállapodásnak, az általa kötött, a koprodukciós szerződés
7. számú mellékleteként hivatkozott támogatási szerződés valójában az alapítvány és a beavatkozó között létrejött, önálló, külön megállapodás, amely nem képezi e per tárgyát. [90] Az alperes puszta birtoklása a MOL - Új Európa Alapítvány és a beavatkozó között létrejött, önálló támogatási szerződésnek nem keletkeztet adatkezelői minőséget a
8. melléklet teljes adattartalma felett, mivel az adatok kezelésének céljait és eszközeit nem az alperes, hanem a szerződő felek határozzák meg. Még ha az alperes a saját közfeladatai körében bizonyos, a transzparenciához szükséges adatokra hivatkozhat is (például a hozzájárulás megtörténtének ténye, összege), ezek az adatelv alapján egyedileg kiemelhetők és szolgáltathatók; ez azonban nem alapozza meg a
9. melléklet egészének, üzleti titkait és személyes adatait is tartalmazó részletei korlátlan nyilvánosságra hozatalát. A célhoz kötöttség és az arányosság elvéből következően a bíróság legfeljebb a közfeladat ellátásához feltétlenül szükséges adatok közlésére kötelezhetné az alperest, a
10. melléklet teljes kiadása ellenben indokolatlan jogsérelmet. [91] A felperes alpereshez intézett kérdései között nem volt olyan, ami kifejezetten a beavatkozó és a MOL- Új Európa Alapítvány közötti jogviszonyra kérdezett volna rá. [92] Bár a film forgalmazásának egyes szakaszai már lezárultak - a koprodukciós szerződéssel összhangban - a hasznosítási folyamat egésze - ideértve a további értékesítési lehetőségeket, másodlagos és kiegészítő jogok kiaknázását, valamint az esetleges további piaci megjelenéseket - továbbra sem tekinthető teljeskörűen lezártnak. Ennek megfelelően a jövőbeni hasznosítási struktúra kialakítása és a még fennálló üzleti lehetőségek indokolják az érintett szerződéses tartalom védelmét. [93] A forgalmazás jelenleg is aktív, dinamikus szakaszban van, amely során a beavatkozó folyamatos tárgyalásokat folytat hazai és nemzetközi streaming szolgáltatókkal, valamint egyéb forgalmazási partnerekkel. E tárgyalások kiterjednek többek között a területi Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 13 jogok értékesítésére, az exkluzivitási feltételekre, továbbá a marketing- és premieridőzítési kérdésekre is. A filmipar sajátosságaiból fakadóan ezen döntések érzékenyen reagálnak minden olyan információra, amely a produkció gazdasági potenciálját, piaci megítélését vagy tárgyalási pozícióját érintheti. [94] Korábban is hivatkozott arra, hogy a film gyártásának, illetve előkészítésének folyamatban léte indokolja a produkcióval kapcsolatos adatok üzleti titokként való kezelését. A filmelőállítás és -hasznosítás egymásra épülő, érzékeny gazdasági folyamat, amelyben a korai információk nyilvánosságra kerülése nemcsak a későbbi szerződések megkötését veszélyeztetheti, hanem a hasznosítással kapcsolatos döntések befolyástól mentes meghozatalát is. A felperes hírverése és az adatok idő előtti nyilvánosságra hozatala a beavatkozó jogos gazdasági érdekeit közvetlenül és érdemben sértheti a forgalmazási folyamat során. [95] A nemzetközi streaming szolgáltatók a tartalmak kiválasztásakor nem csupán gazdasági, hanem reputációs és márkavédelmi szempontokat is mérlegelnek. Ennek megfelelően bármely, a produkcióval összefüggésben idő előtt nyilvánosságra kerülő, illetve negatív kontextusban megjelenő információ alkalmas lehet arra, hogy a beavatkozóval szembeni bizalmat csökkentse, és ezáltal a tárgyalások kimenetelét hátrányosan befolyásolja. [96] A közérdekű adatok idő előtti nyilvánosságra hozatala, valamint a felperes által generált hírverés alkalmas arra, hogy torzítsa a piaci percepciót, gyengítse a beavatkozó alkupozícióját, illetve kedvezőtlen irányba befolyásolja a potenciális partnerek döntéseit. Különösen igaz ez olyan szakaszban, amikor a forgalmazási struktúra még kialakítás alatt áll, és a film végleges pozicionálása - ideértve a célpiacokat, a platformstratégiát és a bevételmegosztási konstrukciókat - még nem lezárt. Egy-egy ilyen tárgyalás eredménytelensége, illetve egy konkrét forgalmazási megállapodás elmaradása az alperes és a beavatkozó számára közvetlen és jelentős bevételkiesést eredményezhet a forgalmazás során. [97] Az elsőfokú bíróság súlyosan jogsértően járt el, mivel a felperes számára megismerhetővé tette a koprodukciós szerződés
11. pontjának tartalmát jogerős ítélet hiányában. Bár az abban rögzített konstrukció a filmszakmában közismert és bevett szerződéses megoldás, ez önmagában nem alapozhatja meg a vitatott, üzleti titkot képező rendelkezés idő előtti felfedését. [98] Eljárásjogi hiba az is, hogy az elsőfokú bíróság - a Pp.
12. §

(1)bekezdését megsértve - anyagi pervezetéssel nem hatott közre abban, hogy perfelvételi nyilatkozatát a bíróság által elvárt körben előadhassa a produkció piaci környezetére, a film jövőbeli sorsával, hasznosításával kapcsolatban meghozandó döntésekre vonatkozóan (amennyiben az addig előadottakat nem tartotta elégségesnek). [99] Az elsőfokú ítélet nem vette kellően figyelembe, hogy a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jog és az üzleti titok védelme közötti konfliktusban a közérdek csak addig élvezhet elsőbbséget, ameddig az valóban szükséges. A film támogatásának ténye, időtartama, összege és koprodukciós partnere már nyilvános. A részletes költségvetés nyilvánosságra hozatala túlterjeszkedik a közérdek határain. [100] A felperesnek kell megjelölnie, bizonyítania a kért adat közérdekű adat minőségét, és nem a bíróságnak kell felperes helyett eldöntenie a becsatolt irat alapján, hogy az okirat mely tartalma minősül közérdekű adatnak; ezt követően pedig kizárólag ezen adatok tekintetében merülhet fel az alperes „kimentése”, azaz az üzleti titokra való hivatkozás; közérdekű adatnak nem minősülő adat tekintetében azok kiadása még üzleti titok hiányában sem merülhet fel. [101] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 14 [102] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság anyagi pervezetése - így különösen a bizonyítási teher ismertetése - rendkívül alapos volt és az alperes oldalát segítette. Azt a bíróság nem jelezheti az anyagi pervezetés körében, hogy az alperes, illetve a beavatkozó általa felajánlott bizonyítás mire elégséges, mert azzal a per érdemében döntene. Az Info tv. és az ahhoz kapcsolódó alkotmánybírósági és rendes bírósági gyakorlat egyértelmű abban, hogy a bizonyítás milyen fokát várja el az adatkezelőktől. Az alperesnek és a beavatkozónak lehetősége lett volna más bizonyítási indítványokkal is igazolni az általuk tett jogállításokat, így különösen a nyilvánosságra hozatal által okozott aránytalan sérelmet. [103] Az elsőfokú bíróság helyesen vette figyelembe a releváns körülmények per során bekövetkezett megváltozását az egyes adatok üzleti titok jellegének megítélése során. A Kúria Pfv.21.493/2021/5. számú határozata kifejezetten rögzíti, hogy „a közérdekű adat kiadása iránti kérelemnek az adatkezelőhöz való benyújtása mint a pert kötelezően megelőző eljárás csupán a kiadni kért adatok körét illetően határozza meg a jogvita kereteit”, ugyanakkor „nincs akadálya annak, hogy az adatkezelő a megtagadásnak a korábbiaktól eltérő indokára hivatkozzon; mint ahogy annak sem, hogy az igénylő a megtagadás indokaként eredetileg megjelölt körülmény megszűnésének figyelembevételét kérje.” [104] A produkció esetében a gyártás lezárása és a nyilvános forgalmazás megkezdése érdemben befolyásolta az üzleti titok fennállásának súlyát és terjedelmét. Az Alaptörvény 28. cikkében foglalt jogértelmezési követelményeket (józan észt, információszabadság jogszabályok célja menti jogalkalmazást) sértené, ha ezek figyelmen kívül maradnának, mert lényegében az adatigénylőt arra szorítaná, hogy ismételt eljárást indítson a változásokkal érintett adatkör tekintetében. Az ilyen jogértelmezés az Alaptörvény I. cikk

(1)bekezdésben foglalt elsőrendű alapjogvédelmi kötelezettséget és a Pp. pergazdaságossági követelményeit is sértené. [105] Az adatigénylés és a kereset pontos volt. Az Info tv. 28. §

(3)bekezdése értelmében amennyiben az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő legfeljebb 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénylőt az igény pontosítására. Az alperes ilyen irányú felhívást nem tett. A keresetből és annak mellékleteiből egyértelműen beazonosítható a per tárgyát képező adatkör: a felperes a teljes szerződést meg kívánta ismerni, annak minden adatával, beleértve a mellékleteket is. Az alperes az elutasításában és a perben is az adatigényléssel érintett szerződést és mellékleteit használta az érvelésében. Az adatigénylés és keresetet pontatlanságát csak a beavatkozó állítja, aki nem vett részt az előzményi eljárásban. [106] Mind az adatigénylés, mind a kereset kiterjed a szerződés mellékletére. A

1. számú melléklet nem vitatottan a szerződés része, a szerződés megkötése annak tartalmára tekintettel történt. [107] Az alperes ellenkérelmére tekintettel egyes adatkörökkel a keresetet leszállította. (A bíróság további adatkörök tekintetében pedig megalapozatlannak tartotta a keresetet.) A felperes az adatigényléskor és a per során is aszimmetrikus információs helyzetben van és nem tudja pontosan, hogy milyen adatok szerepelnek a szerződésben. Ennél fogva az Alaptörvény
2. cikkével ellentétes az az elvárás, hogy a keresetét az adatigénylő egy általa ismeretlen szerződés kapcsán az adatelv mentén fogalmazza meg. [108] A felperes már a megismételni rendelt alapeljárásban módosította a keresetét. Az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésben elvárt nyilatkozatot lényegében a
3. július 30án kelt előkészítő iratban megtette. Egyes adatkörök tekintetében elállt a keresetétől, míg más adatkörök tekintetében ténybeli és jogi érvekkel cizellálta az eredeti kereseti kérelmét, tehát pontosította azt. A beavatkozó általánosságban hivatkozik arra, hogy a nyilatkozat sérti a Pp.
4. §-t, de nem mutatja ki, hogy pontosan miért. Az érvelése megalapozatlan és megreked az általánosság szintjén. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 15 [109] Az adatelv az adatkezelő oldalán keletkeztet konkrét indokolási és bizonyítási kötelezettséget. Az adatelvből nem következik keresetpontosítási kötelezettség, mert az a dokumentumok teljes adattartalmának előzetes ismeretét feltételezné. A közérdekű adatok kiadása iránti perek sajátossága ugyanakkor, hogy az információs aszimmetria az eljárás során sem szűnik meg teljesen, mivel az igényelt adatok teljes köre továbbra is elsősorban az adatkezelő számára ismert. [110] A film támogatása, gyártása és hasznosítása során az alperes nem piaci szereplőként, hanem közfeladatot ellátó állami szereplőként járt el. Az alperes közfeladatot ellátó szerv, elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap [a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
5. évi CLXXV. törvény, továbbiakban: Mttv.
6. §

(1)bekezdés], amely kizárólag törvényben meghatározott közfeladatokat láthat el, így különösen a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatását, valamint közszolgálati célú műsorszámok és filmalkotások finanszírozását. Az alperes működése teljes egészében közjogi keretek között történik: költségvetését az Országgyűlés állapítja meg, az államháztartási rendszer részeként működik, a rábízott vagyonnal való gazdálkodása során pedig a nemzeti vagyonra vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni [Mttv. 137/B. §

(1)bekezdés; Nvtv.; Áht. 79. §

(2)bekezdés d) pont]. Az a körülmény, hogy az alperes filmalkotások támogatásában, gyártásában vagy forgalmazásában vesz részt, nem eredményezi azt, hogy ez a tevékenysége „magánpiaci”, vállalkozási jellegűvé válna. Ellenkezőleg: az alperes ebben a körben is törvényben meghatározott kulturális és közszolgálati feladatokat teljesít, összhangban a mozgóképről szóló

1. évi II. törvény kulturális és támogatáspolitikai céljaival [Mozgókép tv. 12-
2. §]. A magyar filmiparban az állam strukturálisan meghatározó szereplő, ezért a közpénzek felhasználásához és az állami szerepvállaláshoz kapcsolódó átláthatósági követelmények különösen hangsúlyosan érvényesülnek. Az átláthatóság kihat az állami szervekkel közösen dolgozó gazdasági társaságra. A joggyakorlat több ítéletében rögzítette, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv, amely köteles a működésével összefüggésben keletkezett adatok kiadására. (Legutóbb: Pf.20.137/2024/4/II.; Pfv.IV.21.220/2023/6.; Pf.20174/2022/7.) [111] A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog a kommunikációs alapjogok egyik nevesített joga, és mint ilyen szoros kapcsolatban áll a véleménynyilvánítás szabadságával. Ez azt jelenti, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához hasonlóan kitüntetett alkotmányos védelmet élvez, vagyis az információszabadságot korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni. Ez az alapjog tehát legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az „anyajog”, a véleménynyilvánítás szabadsága. {21/
3. (VII. 19.) AB határozat [39] bekezdés; 2/
4. (I. 21.) AB határozat [43] bekezdés} A nyilvánosság főszabálya mellett a kivételek megszorító az alkotmányos elvárás, és ez az üzleti titokra történő hivatkozás esetében is irányadó. A felperes ugyan a perbeli adatokat nem ismeri, de az elsőfokú határozatból kitűnik, hogy az elsőfokú bíróság az adatelv mentén haladva a megszorító értelmezés elvét is megfelelően és indokoltan alkalmazta. [112] Az üzleti titokra történő hivatkozás esetében az adatkezelőnek először azt kell bizonyítania, hogy az általa üzleti titoknak minősített adat valóban megfelel a törvényi definíciónak. Ennek a bizonyításnak a középpontjában két kérdés áll: egyrészt az, hogy az ügy tárgyát képező adatok eltitkolásához az adatkezelőnek valóban méltányolható érdeke fűződik-e (mert pl. az üzleti titokként titkolt ismeret valóban know-how), másrészt az, hogy az adat relatíve titkos-e, vagyis még nem vált közkinccsé. Amennyiben bizonyított, hogy az üzleti titokként megjelölt adatok megőrzéséhez jogos érdek fűződik, az adatkezelőnek kellő súlyú érvek bemutatásával azt kell bizonyítania, hogy az üzleti adat nyilvánosságra hozatala aránytalan érdeksérelmet jelentene számára; vagyis azt, hogy az információszabadság által védett érdek fontossága és a nyilvánosságra hozatallal okozott érdeksérelem súlya nem áll arányban egymással. Az adatkezelőnek a fentieket nem elég az általánosság szintjén Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 16 megindokolnia (gazdasági érdek, üzleti érdek sérelme), hanem minden egyes adat tekintetében részletesen alá kell támasztani, hogy az adott adat nyilvánosságra hozatala pontosan milyen gazdasági érdekét sértené, és a nyilvánosságra hozatallal elszenvedett érdeksérelem miért tekinthető aránytalannak ahhoz képest, amit az információ nyilvánosság előli elzárása jelentene. [113] Önmagában az a tény, hogy az MTVA 750 millió forinttal járult hozzá a film finanszírozásához, még nem teszi lehetővé az érdemi következtetések levonását. A közérdek szempontjából éppen a részletek - azaz a forrás felhasználásának módja, a szerződések tartalma, ellenérték arányossága és a gazdasági racionalitás - bírnak jelentőséggel. A nyilvánosság biztosítja annak ellenőrizhetőségét, hogy ne kerülhessen sor túlárazott szerződések megkötésére, az állami támogatás ne torzítsa indokolatlanul a piacot, egyes szereplők ne kerülhessenek állami támogatással versenyelőnybe, illetve a közpénzekből finanszírozott konstrukciók megfeleljenek a tisztességes gazdálkodás követelményeinek. Ezt a követelményt egyértelműen rögzíti az Alaptörvény
5. cikkének

(2)bekezdése is, amely szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni működésével és gazdálkodásával. Az alperes és a beavatkozó is tűrni köteles az Alaptörvényből közvetlenül következő nyilvánosságot. [114] A mozgóképszakmai támogatási rendszer jogszabályi keretei is megerősítik, hogy a támogatások felhasználása és azok ellenőrizhetősége nem pusztán technikai, hanem közérdekű garancia. [115] A Kúria több döntésben is egyértelművé tette, hogy az alapvetően állami tulajdonú gazdasági társaság adatszolgáltatási kötelezettségét önmagában nem zárja ki a profitorientált működés, sem az, hogy bevételét részben piaci forgalomból szerzi (PfV.20148/2019/8.; Pfv.20305/2019/8.). Az alperes gazdálkodásának ellenőrzése nem képzelhető el anélkül, hogy megismerhető lenne a teljes költségvetés, az, hogy milyen arányú hozzájárulást teljesített az alperes a teljes költségvetéshez képest, és ennek fejében milyen mértékű részesedés illeti meg a hasznosítás bevételeiből, illetve a számlázás (elszámolás) nyilvánossága is elengedhetetlen. [116] A hasznosítás (forgalmazás) egy tartós jogosultság. A jövőben bármikor felmerülhet, hogy egy új streaming szolgáltató vagy filmfesztivál meg akarja vásárolni a film vetítésének jogait. [117] Vitatja, hogy jelenleg ténylegesen ilyen tárgyalások lennének folyamatban. Ez nem köztudomású tény, ennek bizonyítása pedig az alperes oldalát terheli. Az alperes és a beavatkozó ebben a körben kizárólag általánosságban hivatkozott jövőbeli tárgyalásokra, azonban állításait sem okirati bizonyítékkal, sem tanúvallomással, sem más bizonyítási eszközzel nem támasztotta alá. [118] Amennyiben ilyen tárgyalások ténylegesen folyamatban vannak, az alperes és a beavatkozó érvelése valójában oda vezetne, hogy a filmértékesítési és forgalmazási jogok tartós fennállására tekintettel a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatok megismerhetősége időbeli korlát nélkül kizárható lenne. Ez a megközelítés ellentétes az Info tv. 27. §

(3)bekezdésének rendszerével, amely szerint a közpénzek felhasználásával, az állami vagyonnal való gazdálkodással és az ilyen vagyont érintő jogok megszerzésével kapcsolatos adatok főszabály szerint közérdekből nyilvánosak. Az Info tv. 27. §

(3)bekezdésének utolsó fordulata kifejezetten előírja, hogy az üzleti titok védelme „nem akadályozhatja meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét”. [119] Ha a költségstruktúra átlátható, az nem a költségek növekedéséhez, hanem azok csökkenéséhez vezet, hiszen az alvállalkozók és beszállítók egymással versenyeznek a megrendelésekért. Az adatok ismeretében tudnak egymásnak „alákínálni”. Az alperes - és az adófizetők - a nyilvánossággal jól járnak, mert a verseny természetes módon arra ösztönzi a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 17 szereplőket, hogy kedvezőbb árakat és hatékonyabb teljesítést kínáljanak. A transzparencia tehát nem gyengíti, hanem erősíti az alperes tárgyalási pozícióját, és végső soron az adófizetők érdekeit szolgálja azáltal, hogy megelőzi a túlárazást és biztosítja a közpénzfelhasználás gazdaságosságát. [120] Az alperes érvelésének elfogadása az információszabadság intézményét kiüresítené. Amennyiben elegendő lenne az üzletkötési rugalmasságra hivatkozni, a közpénzből finanszírozott szerződések tartalma érdemben soha nem válna megismerhetővé. Az alperes a múltban is kötött és a jövőben is fog kötni filmgyártási szerződéseket. Az alperes érvelése nem konkrét, nem mutat be okszerű összefüggést, és nem alkalmas az üzleti titok kivétel alkalmazásának alátámasztására. [121] A gyártási folyamat ütemezése, a forgatás, az utómunka, a forgalmazói stratégia és a premierdöntések mind olyan tényezők, amelyek semmilyen módon nem következnek a támogatási szerződés összegeiből vagy az egyes felek által nyújtott hozzájárulás arányaiból. Ezt a logikai összefüggést az alperes oldala nem mutatta ki. Az Info tv. 27. §

(3)bekezdés utolsó fordulata szerint védett adatok megléte sem akadályozhatja a közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét. Egy filmművészeti alkotás értékesítésének a sikere a film művészi és szórakoztató értékén múlik, nem pedig a mögötte meghúzódó finanszírozási struktúra függvénye. A közérdekű adatok nyilvánosságának alkotmányos mércéjét nem a streaming szolgáltatók, filmfesztiválok vagy egyéb piaci szereplők üzleti preferenciái határozzák meg, hanem az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdésében biztosított információszabadság és az Info tv. kifejezett nyilvánossági szabályai. [122] A 4.,

1. és
2. pont szerinti adatok nyilvánossága tekintetében a potenciális hátrányra való általános hivatkozás nem elegendő az üzleti titok kivétel alkalmazásához; az alperes a szükséges okszerű összefüggést nem igazolta. [123] A
3. melléklet (a beavatkozó és a MOL - ÚJ Európa Alapítvány közötti támogatási szerződés) a szerződés része, arra tekintettel került sor a szerződés megkötésére és az alperes a gazdasági kockázatvállalás kapcsán erre is tekintettel kellett legyen. Az alperes adatkezelő, amit az is bizonyít, hogy becsatolta a mellékletet. A célhoz kötöttség az Info tv. dogmatikai rendszerében a személyes adatokhoz kapcsolódik, a közérdekű adatok esetében csak a
4. §

(2)bekezdés szerinti közérdekből nyilvános adatok (közfeladatot ellátó személyek adatai) kapcsán értelmezhető. Ezt erősíti az Info tv. 5. §

(1)bekezdése. [124] Az alperes oldalán beavatkozó önként lépett pénzügyi és üzleti kapcsolatba közfeladatot ellátó, közpénzből működő szervezettel, ezért az ilyen jogviszonyhoz kapcsolódó nyilvánossági kötelezettségeket is viselnie kell. Az Info tv. 27. §

(3a)bekezdése kifejezetten előírja, hogy az államháztartás alrendszerébe tartozó személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesítő szervezet köteles tájékoztatást adni az e jogviszonnyal összefüggő, közérdekből nyilvános adatokról. Az Alkotmánybíróság szintén hangsúlyozta, hogy a közpénzek felhasználásának átláthatóságához kapcsolódó kötelezettségek nem kizárólag a közfeladatot ellátó szerveket, hanem az államháztartással pénzügyi kapcsolatba kerülő szervezeteket is terhelik {7/

1. (V. 13.) AB határozat [19], [20] és [27] bekezdések}. [125] A közérdekű adatok nyilvánossága szükségszerűen együtt járhat azzal, hogy a nyilvánosságban az érintett gazdálkodási döntésekről kritikus vagy negatív értékelések jelennek meg, ez azonban a véleménynyilvánítás szabadságának és a sajtó demokratikus ellenőrző funkciójának természetes velejárója. Az esetleges jövőbeli reputációs sérelmek nem alkalmasak a közpénzfelhasználással kapcsolatos adatok nyilvánosságának korlátozására. A magyar jogrendszer a jóhírnév és az üzleti jóhírnév védelmére önálló személyiségi jogi és sajtójogi eszközöket biztosít. [126] A fellebbezések alaptalanok. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 18 [127] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezéseket a Pp.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson bírálta el; felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §

(1)bekezdés alapján a fellebbezési kérelmek és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között gyakorolta. Az elsőfokú ítéletnek fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az alperest a koprodukciós szerződés 3.3, 3.

1. és 18.
2. pontjában, valamint a
3. számú melléklet VIII/
4. pontjában rögzített személyes adatok közül a magánszemélyek telefonszámainak és e-mail címeinek törlésére feljogosító rendelkezése. [128] A Fővárosi Ítélőtábla elsőként hivatalból vizsgálta, hogy az adott esetben a felperes adatigénye, illetve keresete vonatkozásában a Pp.
5. §

(1)bekezdésében meghatározott feltétel fennáll-e. [129] A keresethalmazat megengedhetőségének megítélése, így a halmazati szabályok betartásának a biztosítása ugyanis hivatalból is a bíróság feladata, a meg nem engedett keresethalmazat észlelése és ennek esetén az ezzel kapcsolatos bírói felhívás kiadása a Pp. 176. §

(2)bekezdés c) pontja értelmében nem mellőzhető [a Kúria Pfv.20539/2023/7. számú határozata]. [130] A Pp. 176. §

(2)bekezdés c) pontja a keresetlevél visszautasításának okaként a hiánypótlás ellenére a törvény által meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazó keresetlevél benyújtását jelöli meg, míg a Pp. 240. §

(1)bekezdés a) pontja alapján e perakadály fennállása esetén a bíróságnak az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból meg kell szüntetnie. [131] A Kúria a Pfv.20614/2025/

1. számú közzétett határozatában (megjelent: BH
2. 268.) foglalt állást abban a kérdésben, hogy a közérdekű adatigénylés tárgyában a valódi tárgyi keresethalmazat szabályozásának az érvényesülése annyiban speciális, hogy a pert megelőző kötelező előzetes adatigénylés tárgyát ilyen szempontból önmagában az Info tv. nem korlátozza. [132] Az ehhez kapcsolódóan indított peres eljárásban előterjesztett keresettel szemben azonban az Info tv.
3. §

(1)bekezdésének utaló rendelkezése alapján már irányadó az a feltétel, hogy ugyanabból a jogviszonyból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggjenek a kereset tárgyát képező igények. A Pp. 173. §

(1)bekezdésének a keresethalmazatra vonatkozó rendelkezéseit a közérdekű adat megismerése iránti perekben is alkalmazni kell. Ennek hiányában ugyanis azok az eljárási határidők és törvényi garanciák, amelyek az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdésében szabályozott információszabadság biztosításához tartoznak, illetve az Alaptörvény XXVIII. cikkében meghatározott tisztességes eljáráshoz fűződő jog érvényesülését szolgálják, a peres felek számára más módon nem biztosíthatóak. [133] A bíróságoknak mindig egyedileg kell azt megvizsgálniuk és megítélniük, hogy a felperes közérdekű adatigénylése tárgyában a Pp. 173. §

(1)bekezdésében meghatározott feltétel fennáll-e. A közérdekű adatigény teljesítése iránt előterjesztett kereseteknél is az ugyanaz vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszony [Pp. 173. §

(1)bekezdés] alapozhat meg – egyéb feltétel mellett – valódi tárgyi keresethalmazatot. Önmagában a konkrét történeti tények hasonlósága nem jelenti azt, hogy az egyes keresetek ténybeli alapon összefüggő jogviszonyból erednek. A Kúria jogértelmezése szerint önmagában az adatkezelő személyének azonossága, a közérdekű adatigénynek az Info tv. 31. §

(1)bekezdése szerinti érvényesítése a Pp. 173. §

(1)bekezdése szerinti, a valódi tárgyi keresethalmazat megállapításához szükséges feltételt nem teremti meg [a Kúria Pfv.20614/2025/

1. számú ítélete]. [134] A valódi tárgyi keresethalmazat előterjeszthetőségének feltétele nem az egyes kereseteknek ugyanabból a jogalapból [Pp.
2. §

(1)bekezdés

1. pont], hanem ugyanabból Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 19 (vagy összefüggő) jogviszonyból eredése. Nem a jogalap, hanem a jogviszony azonosságát (összefüggését) kell tehát vizsgálni. Ha a keresetekkel érvényesített (alanyi) jogok nem ugyanabból, hanem csak összefüggő jogviszonyokból erednek, abban az esetben a Pp. által meghatározott eljárásjogi feltétel csak akkor valósul meg, ha a két jogviszony ténybelileg és jogilag is összefügg. [135] Az adott esetben a felperes az alperest a „Magyar menyegző” (korábban: „Táncfilm”) című filmalkotás vonatkozásában kötött támogatási és egyéb szerződések, továbbá azok mellékletei kiadására kérte kötelezni. [136] A felperes által azonos jogalapon (közérdekű adat kiadása) előterjesztett, az előzetes adatigénylésre alapított közérdekű adat megismerése iránti keresetek mögött tehát olyan szerződések, illetve azok mellékletei állnak, amelyek kiadására vonatkozó kötelezettség megítélése – az alperes védekezésére is figyelemmel – ugyanazt a bizonyítást és jogi megítélést (megtagadási ok/okok vizsgálatát) igényli, a jogviszonyok ténybelileg és jogilag is összefüggenek, ezért a követelések egy perben való érvényesítése megfelel a Pp.
2. §-a alapján a valódi tárgyi keresethalmazattal szemben támasztott követelményeknek. [137] A kereset kellően határozott. [138] A Fővárosi Ítélőtábla az 1.Pf.20.563/2025/12-I. számú, hatályon kívül helyező végzésében azt írta elő, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen azt kell tisztáznia, hogy a felperes kereseti kérelme milyen adatokra terjed ki; az alperesnek ehhez képest kell nyilatkoznia arra, hogy a megjelölt körbe tartozó adatok kiadása mely okból korlátozható. Az elsőfokú bíróságnak erre figyelemmel kell a szükséges körben felhívni a feleket a Pp.
3. § szerinti pervezetés keretében a perfelvételi nyilatkozatok hiányosságainak pótlására, a nyilatkozatok részletezésére. Az adatok körének tisztázását követően vizsgálható az alperes által hivatkozott megtagadási okok tényleges fennállása. [139] A felhívás a kereset pontosításának kötelezettségét írta elő, ami azon alapult, hogy az alperes a szerződés Pp.
4. §

(3)bekezdése szerinti csatolását követően annak tartalmi elemeit felvázolta, így e nyilatkozat alapján a felperes kötelezettsége lett volna a kereseti kérelem pontosítása; annak egyértelmű meghatározása, hogy mely adattartalom kiadását kéri. [140] A felperes a pontosítási kötelezettségének a megismételt eljárásban eleget tett, a megismételt eljárásban az alperest Káel Csaba “Magyar menyegző” (korábban: „Táncfilm”) című filmjére vonatkozóan az alperes által kötött koprodukciós szerződésben és mellékleteiben szereplő alábbi adatok kiadására kérte kötelezni: 1) általános szerződéses adatok (különösen a szerződés tárgya, szerződő felek adatai a név kivételével, preambulum, szerződéses biztosítékok, szerződés kelte és tartalma, alkalmazott jogszabályok, nyilatkozattételi jogosultság, szerződésszegés szabályai, hatályba lépés, szerződés egyéb adatai); 2) finanszírozással kapcsolatos adatok (beleértve a mellékletekben szereplő adatokat, a beavatkozó hozzájárulásával kapcsolatos adatokat és más finanszírozó szervek vagy személyek által biztosított forrásokat is; a bevételek megosztásával kapcsolatos adatokat; az alperes gazdasági jogosultságainak értékesítésével kapcsolatos adatok; számlázási rend, fizetési ütemezési terv); 3) forgalmazással összefüggő adatok (beleértve: film befejezésével, sugárzásának módjával és idejével, valamint a produkció nézői besorolásával kapcsolatos adatokat); 4) gyártási adatok, beleértve a produkció ütemtervét (kivéve a 6. számú mellékletben foglalt know-how fogalmának megfeleltethető adatokat); 5) szerződő felek képviseletében eljáró felek adatai. [141] Ez a pontosítás a Pp. 7. § 12. pontjában meghatározott keresetváltoztatásnak nem minősül, a felperes a jogállításához képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot nem állított, kérelméhez képest a kérelem, illetve annak valamely része összegszerűségét vagy tartalmát nem változtatta meg, további kérelmet nem terjesztett elő. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 20 [142] Az adatigénylés a filmalkotásra vonatkozóan kötött támogatási és egyéb szerződések és azok mellékletei kiadására vonatkozott, az adatigény egyértelműségét az előzetes eljárásban az alperes nem vitatta, az adatkérőt az igény pontosítására [Info tv. 28. §

(3)bekezdés] nem hívta fel, az adatigényre válaszolt. A kereset előzetes kérelem keretein belül történő, az adatelv szerinti vizsgálatot lehetővé tevő, a bíróság felhívásán alapuló pontosítása a Pp. 185. §

(2)bekezdése rendelkezéseibe nem ütközik. [143] Az, hogy a felperes az alperes ellenkérelmére tekintettel egyes adatkörökkel a keresetet leszállította, elállt a keresetétől, keresetváltoztatásnak ugyancsak nem minősül. [144] Helyesen hivatkozott arra a felperes, hogy az adatigényléskor és a per során is aszimmetrikus információs helyzetben van és nem tudja pontosan, hogy milyen adatok szerepelnek a szerződésben akkor sem, ha a szerződés zárt módú csatolására került sor, hiszen az adatok kiadását rendelő döntés meghozataláig a szerződésbe, mellékleteibe nem tekinthet be. [145] A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyezést célzó jogorvoslati kérelmeket nem találta megalapozottnak; az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegést nem észlelt, a rendelkezésre álló peradatok alapján a jogvita érdemben elbírálható volt, így a Pp. 381. § alkalmazásának nem volt helye. [146] Az elsőfokú bíróságot további pervezetési kötelezettség nem terhelte a piaci helyzet vagy a produkció forgalmazásával kapcsolatos körülmény részletezésével összefüggésben. A Pp. 237. §

(1)bekezdésén alapuló anyagi pervezetés sem a tényelőadások, sem a bizonyítás vonatkozásában nem terjedhet túl a kereseti kérelem és ellenkérelem, valamint az érvényesített jog korlátain. Az anyagi pervezetés nem válhat a pernyertesség elérése érdekében adott bírói instrukcióvá. Az adott esetben a pervezetés nem terjedhet ki az arról való tájékoztatásra, hogy a védekezés az üzleti titok, illetve a további döntést megalapozó minőség tekintetében nem kellő mélységű, a védekezés sikerességéhez a piaci helyzetet, illetve a produkció forgalmazásával kapcsolatos körülményeket milyen részletességgel kell előadni. [147] Az elsőfokú bíróság a Pp. 346. §

(4)bekezdésében foglaltaknak is eleget tett, megindokolta, hogy az ellenkérelemben és annak kiegészítésében foglaltak miért nem kellően konkretizáltak az Info tv. 27. §

(3)és

(6)bekezdés szerinti megtagadási okok vizsgálatához. [148] Az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló elsődleges fellebbezési kérelmekre tekintettel a másodfokú bíróság – a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján – az ügy érdemében döntött. [149] Az érdemi felülbírálat eredménye az, hogy az elsőfokú bíróság döntése az irányadó anyagi jognak megfelel; a bizonyítás okszerű; a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogkövetkeztetés nem vonható le [Pp. 369. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. c)pontok]. [150] Az alperes közfeladatot ellátó szerv, elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap (Mttv. 136. §

(1)bekezdés), működése közjogi keretek által meghatározott: költségvetését az Országgyűlés állapítja meg, az államháztartási rendszer részeként működik, a rábízott vagyonnal való gazdálkodása során pedig a nemzeti vagyonra vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni (Mttv. 137/B. §

(1)bekezdés; Nvtv.; Áht. 79. §

(2)bekezdés d) pont). A film támogatása, gyártása és hasznosítása során az alperes nem piaci szereplőként, hanem közfeladatot ellátó állami szereplőként járt el. [151] A felperes helyesen hivatkozott arra, hogy a teljes szerződés - annak minden adata - megfelel a közérdekű adat jogszabályi fogalmának. A perbeli szerződést az alperes közfeladata ellátása körében kötötte. [152] Az alperes az adatok birtoklása folytán adatkezelő. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 21 [153] A Kúria Pfv.21.030/2025/6. számú ítéletének 67. bekezdésében kifejtett jogértelmezés szerint az Info tv. 26. §

(1)bekezdése általánosan kötelezővé teszi azt, hogy az általa kezelt közérdekű adatokhoz minden közfeladatot ellátó szerv biztosítson hozzáférést. Az Info tv.

1. §
2. pontja szerinti adatkezelő fogalom részeként az adatkezelési cél meghatározására utalás – a szabályozási környezetet is figyelembe véve – csak a személyes adatok kezelésére irányadó. Az Info tv. III. fejezete a közérdekű adatok kapcsán nem tartalmaz ilyen törvényi előírást. {6/
3. (III. 1.) AB határozat [31] – [33] bekezdések}. [154] Az Alkotmánybíróság 3026/
4. (II. 9.) AB határozat
5. bekezdésében foglaltak szerint az Alaptörvény
6. cikk

(2)bekezdéséből - különösen annak utolsó mondatából egyértelműen következik, hogy a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol. [155] Az alperes mindezeknek megfelelően a koprodukciós szerződés

1. számú melléklete (a beavatkozó és a MOL – Új Európa Alapítvány közötti támogatási szerződés) tekintetében is adatkezelő, a zártan kezelt iratok között az alperes egyébként ezt a megállapodást is csatolta. [156] Az alperes oldalán beavatkozó önként lépett pénzügyi és üzleti kapcsolatba közfeladatot ellátó, közpénzből működő szervezettel, az Info tv.
2. §

(3a)bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles tájékoztatást adni az e jogviszonnyal összefüggő, közérdekből nyilvános adatokról. [157] A perbeli jogvita elbírálásánál abból kellett kiindulni, hogy az Info tv. 31. §

(2)bekezdése szerint a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania. [158] Az üzleti titokra való hivatkozás körében az ítélőtábla azt hangsúlyozza, hogy a Kúria jogértelmezése szerint az Info tv. 27. §

(3)bekezdésében foglalt megtagadási okra hivatkozás esetén nem elégséges az érintett adat teljes környezete, az egész iratra történő utalás, hanem szükséges az érintett adat konkrét megjelölése. Abban az esetben, ha az adatkezelő nem tárja a bíróság elé, hogy az üzleti titok védelme mint megtagadási ok konkrétan mely adattal összefüggésben áll fenn, és ezen adat nyilvánosságra kerülése miként okozna a titokgazda beavatkozónak az üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet, az érdekmérlegelés nem végezhető el az Info tv. 27. §

(3)bekezdése alapján (a Kúria Pfv.20130/2024/

1. számú ítélete). [159] A Kúria precedens határozataiban kifejtett jogértelmezés szerint az Info tv.
2. §

(3)bekezdésében foglalt megtagadási okra hivatkozás esetén nem elégséges az érintett adatra általánosságban, konkrétumok nélkül hivatkozni (Kúria Pfv.20718/2018/12., Pfv.20861/2022/7., Pfv.20908/2022/6., Pfv.21124/2023/16.). A védett ismeret nyilvánosságra hozatala – ha az az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna – csak akkor korlátozható, ha az adatkezelő bizonyítja döntésének jogszerűségét és a korlátozás indokoltságát, a szükségességet és arányosságot (Kúria Pfv.21441/2021/5.). [160] Az adatkezelő felelőssége annak eldöntése, hogy egy dokumentumban, iratban mely adatok megismerését szükséges korlátozni. A védett ismeret nyilvánosságra hozatala – ha az az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna – csak akkor korlátozható, ha az adatkezelő bizonyítja döntésének jogszerűségét és a korlátozás indokoltságát, a szükségességet és arányosságot (a Kúria Pfv.21441/2021/5. számú ítélete). [161] Az Info tv. 27. §

(3)bekezdés alapján az üzleti titokra nem elegendő általánosságban, konkrétumok nélkül hivatkozni (a Kúria Pfv.20718/2018/12., Pfv.20861/2022/7., Pfv.20908/2022/6., Pfv.21124/2023/16. számú ítéletei). Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 22 [162] Annak megítéléséhez, hogy az Info tv. 27. §

(3)bekezdésében foglalt megtagadási ok fennáll-e, elengedhetetlen az üzleti titkot tartalmazó konkrét adat – adott esetben a zárt irat tartalmára történő utalással történő – megjelölése annak érdekében, hogy az azt tartalmazó okiratok megvizsgálásával együtt a bíróság számára megállapíthatóvá váljon: az alperes mely adat tekintetében hivatkozik az üzleti titokra. Az adatkezelő tényelőadása és a zártan kezelt iratok összevetése alapján kerül a bíróság abba a helyzetbe, hogy az alperes és a beavatkozó által üzleti titoknak minősített adatot beazonosítsa (a Kúria Pfv.21124/2023/

1. számú ítélete). [163] Üzleti titokra történő hivatkozás esetén a titokgazda feladata és érdeke annak megfelelő indokokkal történő alátámasztása, hogy az adatok miért minősülnek üzleti titoknak (a Kúria Pfv.21194/2023/
2. számú ítélete). [164] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban az anyagi pervezetési kötelezettségének eleget tett, a kért közérdekű adatok körét egyértelműsítette, az alperest (és a beavatkozót) a megtagadás okai körében a tények előadására, a bizonyítékok megjelölésére felhívta. [165] Az üzleti titokra hivatkozás körében az alperes védekezésének vezető érve azt volt, hogy a kereset teljesítése a produkció promóciójával, bemutatásával és forgalmazásával kapcsolatos szerződéskötési eljárások során számára aránytalan sérelmet jelentene. [166] Peradat, hogy az eljárás folyamatban léte alatt a film gyártása befejeződött és a produkciót a mozikban bemutatták. [167] A Kúria jogértelmezése szerint a közérdekű adat kiadása iránti kérelemnek az adatkezelőhöz való benyújtása – mint a pert kötelezően megelőző eljárás – csupán a kiadni kért adatok körét illetően határozza meg a jogvita kereteit. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy az adatkezelő a megtagadásnak a korábbiaktól eltérő indokára hivatkozzon; mint ahogy annak sem, hogy az igénylő a megtagadás indokaként eredetileg megjelölt körülmény megszűnésének figyelembevételét kérje (a Kúria Pfv.21493/2021/
3. és Pfv.20877/2018/
4. számú ítéletei). [168] Ezen jogértelmezésre figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen vette figyelembe a gyártás lezárását és a nyilvános forgalmazás megkezdését az üzleti titok fennállása, illetve annak vizsgálata szempontjából, hogy az adatok kiadása az üzleti tevékenység végzése szempontjából az alperesnek aránytalan sérelmet okozna-e. Ez az új körülmény ugyanis az adatkezelő döntésének jogszerűségét, a korlátozás indokoltságát, szükségességét és arányosságát az adott esetben alapvetően befolyásolja. [169] Az alperes és a beavatkozó hivatkozása szerint a forgalmazással összefüggő cselekmények nem egymozzanatúak, és a filmszínháztól eltérő platformokon (lineáris médiaszolgáltatás, lehívásra hozzáférhetővé tétel) még nem mutatták be az alkotást; a mozibemutató nem jelenti azt, hogy a forgalmazásra vonatkozóan nincsenek folyamatban tárgyalások, e körben kifejezetten hivatkozott a streaming szolgáltatókra, a velük kötendő megállapodásokra. [170] A másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes és a beavatkozó a produkció piaci környezetét, a film további forgalmazásával, hasznosításával kapcsolatban meghozandó döntéseket nem mutatták be olyan részletességgel, amely alapján az üzleti tevékenység végzése szempontjából fennálló aránytalan sérelem és ennek alapján a korlátozás adott adatokra vonatkozó indokoltsága, szükségessége és arányossága vizsgálható, illetve megállapítható lenne. [171] Az alperes az üzleti titok körében a tényállítási és ezzel összefüggő bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, az adott ügyben a konkuráló alapjogok mérlegelésére emiatt nem volt lehetőség. Abban az esetben, ha az adatkezelő nem tárja a bíróság elé, hogy Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 23 az üzleti titok védelme mint megtagadási ok konkrétan milyen összefüggésben áll fenn, és ezen adat nyilvánosságra kerülése miként okozna a titokgazdának az üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet, az érdekmérlegelés nem végezhető el az Info tv.
5. §

(3)bekezdése alapján {21/

1. (VII. 19.) AB határozat Indokolás [58]}. [172] Üzleti titokra történő hivatkozás esetén a titokgazda feladata és érdeke annak megfelelő indokokkal történő alátámasztása, hogy az adatok miért minősülnek üzleti titoknak (Kúria Pfv.21194/2023/12.). Ez a bizonyítás a jelen esetben elmaradt, ennek terhét az alperesnek kell viselnie, ezért az
2. kereseti igény ténylegesen megalapozott volt, az alperes által kezelt (birtokolt) adatokat az alperes kiadni köteles. [173] Az elsőfokú bíróság a csatolt szerződést és mellékleteit megvizsgálta és az alperes által előadott érvek mentén, a közérdekű adatok kiadása iránti perek sajátosságaihoz igazodóan, a zárt módú csatoláshoz mérten ítéletében megjelölte az egyes pontokban, mellékletekben szereplő adatfajtákat és indokolta azok kiadása megtagadása alaptalanságát. Ezt a vizsgálatot a másodfokú bíróság is elvégezte, és – az elsőfokú bíróság által kifejtett érvekkel egyetértve, azokat meg nem ismételve – arra a következtetésre jutott, hogy az alperes és a beavatkozó által megjelölt, általános indokok alapján a konkrét érdeksérelem, annak lehetősége nem állapítható meg. [174] A felperes helyesen mutatott rá arra, hogy a gyártási folyamat ütemezése, a forgatás, az utómunka, a forgalmazói stratégia és a premierdöntések olyan tényezők, amelyek a támogatási szerződés összegeiből vagy a felek által nyújtott hozzájárulás arányaiból nem következnek. [175] Az alperes a fellebbezésében hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú ítélet az Info tv.
3. §

(6)bekezdését is sérti, mivel a megjelölt adatkörök az alkotás promóciójával, bemutatásával, nyilvánossághoz közvetítésével és hasznosításával kapcsolatos további döntéshozatal szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírnak. [176] Az Alaptörvény

1. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvénynek ez a rendelkezése a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {legutóbb: 3486/
2. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [25], továbbá: 7/
3. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33] és 28/
4. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]}. E kötelezettségből következik, hogy a bíróságnak a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie. [177] Az Alkotmánybíróság a bíróságok számára kötelezően alkalmazandó értelmezése szerint a döntést megalapozó adatok esetében a védelem tárgya maga a közfeladatot ellátó tevékenység {4/
5. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [83], [92]}. „Bár a szabályozás alapján első látásra úgy tűnhet, hogy az adatok zártsága az Infotv. alapján ex lege áll be, valójában az információszabadság korlátozására vonatkozó döntést - bírói kontroll mellett - az adatkezelő végzi el, és ennek során bizonyítani kell, hogy a kért adat nyilvánossága ténylegesen sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat” {3486/
6. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [38], a benne foglalt utalás: 4/
7. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [48]}. [178] A szabályozás jellegéből fakadóan döntést megalapozó adatok esetében a szükségességet kell az alkotmányossági vizsgálat középpontjává tenni. „Ezekben az esetekben rendkívül felértékelődnek az Alkotmánybíróságnak azon idézett megállapításai, amelyek az adatkezelő vonatkozásában tiltják, hogy eljárása formálissá, diszkrecionálissá váljon” {4/
8. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [88]}. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 24 [179] Az Info tv.
9. §

(5)bekezdése szerint a döntés meghozatalát megelőzően a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános, annak megismerését a közérdek-teszt alkalmazásával a szerv vezetője engedélyezheti. Az Info tv. 27. §

(6)bekezdése szerint ugyanakkor már ezen adatok nyilvánosságát írja elő, a megismerésre irányuló igény elutasításának alapjaként a törvényes működés, illetve az illetéktelen külső befolyástól mentes feladatellátás veszélyeztetését jelölve meg. A jogalkalmazói tevékenység alkotmányosságának vizsgálatán keresztül az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy „a jogalkotó csak azt kívánja meg, hogy a »veszélyeztetés« megállapítható legyen, ami nem követeli meg annak egyértelmű megállapítását, hogy a törvényes működési rend megzavarása, vagy a feladat- és hatáskör illetéktelen külső befolyásolása minden kétséget kizáróan, bizonyosan be fog következni” {3069/

1. (IV. 10.) AB határozat, Indokolás [49], idézi: 4/
2. (I.22.) AB határozat, Indokolás [89]}. [180] Fontos körülmény, hogy ahol a nyilvánosság elve a főszabály, és ehhez képest a közérdekű adatok elzárása kivétel, azt csak kényszerítő esetekben lehet elfogadni, illetve a korlátozást elrendelő törvényt megszorítóan kell értelmezni {21/
3. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [39]; idézi: 4/
4. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [43] és [70]}. [181] A közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérelmét eredményezi, ha az adatkezelő a nyilvánosság korlátozásánál arra hivatkozik, hogy az adat döntést megalapozó adat, de annak bizonyítását mellőzi, ezzel ugyanis kiüresíthetővé válik a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog. Az irányadó kúriai jogértelmezés ugyanis az, hogy amennyiben az adatkezelő a kiadni kért adatok döntéselőkészítő jellegére hivatkozik, konkrétan meg kell jelölnie és igazolnia is kell, az adatok milyen folyamatban lévő eljárásban hozandó döntés megalapozását szolgálják és azok kiadása mennyiben befolyásolja ezt a döntést (a Kúria Pfv.21234/2019/
5. számú ítélete). [182] Az Alkotmánybíróság előbbiekben idézett értelmezési gyakorlata szerint a nyilvánosság elvéhez képest a közérdekű adatok elzárása kivétel, azt csak kényszerítő esetekben lehet elfogadni, illetve a korlátozást elrendelő törvényt megszorítóan kell értelmezni. A korlátozás formailag csak törvényben, tartalmilag pedig csak a lehető legszűkebb körben, az elérni kívánt céllal arányosan tekinthető legitimnek {2/
6. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [30]}. [183] A tartalmi követelmény érvényesülésére hivatottak az Info tv.-nek azok a szabályai, amelyek megkövetelik, hogy az adatkezelő felhatalmazása esetén mérlegelje a kért adat kiadásához annak megtagadásához fűződő közérdek fontosságát [Info tv.
7. §

(5)bekezdés, 30. §

(5)bekezdés]. Ezt a mérlegelést az alkotmánybírósági gyakorlat „közérdekteszt”-nek nevezi {29/

1. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [16]}. Amennyiben „a közérdekű adat megismerése megakadályozható egy nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozással úgy, hogy a korlátozás tartalmi indokoltságának tényleges fennállása kétségtelen módon nem bizonyított, akkor ez a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alaptalan, s így szükségtelen korlátozásának minősül” {21/
2. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [56]; idézi: 4/
3. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [43], 3063/
4. (II. 16.) AB határozat, Indokolás [19]}. [184] A nyilvánosságkorlátozás csak akkor legitim, ha az érintett adatok kiadása reálisan az alkotmányosan elismerhető cél sérelmét jelentheti {4/
5. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [43], idézi: 3486/
6. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [38]}. [185] A Kúria jogértelmezése szerint a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított perben az alperes által megjelölt megtagadási okok érdemi vizsgálata, a közérdekűségi teszt elvégzése az irat érdemi vizsgálata nélkül nem végezhető el (Pfv.20557/2024/
7. számú ítélet, Indokolás [58]). Közérdekű adat kiadása iránt indított perben, amennyiben az adatkezelő a megtagadás okaként arra hivatkozik, hogy a kiadni kért Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 25 adat döntés-előkészítő adatnak minősül, vizsgálni szükséges, hogy az konkrétan milyen döntés megalapozását szolgálja, az adat kiadása zavarja-e az adatkezelő feladat- és hatáskörének külső befolyástól mentes ellátását, munkavégzését. Minden esetben el kell végezni ilyenkor az ún. közérdekűségi tesztet, és dönteni szükséges abban, hogy a kiadni kért adatok titokban tartásához, vagy nyilvánosságra hozatalához fűződik nagyobb közérdek (Pfv.20127/2024/
8. számú ítélet, Indokolás [56]). [186] Az információszabadság nem korlátozható formai alapokon, az adatkezelő bizonyítási érdeke annak bizonyítása, hogy az adatigény teljesítése – ténylegesen – sértené más alkotmányos alapjog érvényesülését vagy valamely alkotmányos érték védelmét. A közérdek-teszt alapján csak az adatigényléssel érintett dokumentum tartalmi vizsgálatával állapítható meg, hogy az olyan közérdekű adatot foglal magában, amelyre valamely nyilvánosságkorlátozási ok kiterjed (Pfv.20294/2025/
9. számú ítélet, Indokolás [49]). [187] Az alperes nem állította azt sem, hogy elvégezte az Alkotmánybíróság által meghatározott közérdektesztet az adatigény teljesítésének megtagadását megelőzően. Ugyanakkor a bíróság által az értékelés körébe vonható, azt megalapozó konkrét tényeket nem jelölt meg, hivatkozásai az Info tv.
10. §

(5)és

(6)bekezdése körében is formálisak, általánosak voltak, a védekezés e körben is nélkülözte azokat a tényeket, amelyek alapján vizsgálható lenne, hogy a kért adatok valóban megalapoznak-e (jövőben meghozandó) döntéseket. [188] Az irányadó kúriai jogértelmezés szerint a döntés-előkészítő jellegre való általános, konkrétumok nélküli hivatkozás nem elegendő az adat kiadásának megtagadásához (a Kúria Pfv.20089/2023/

1. számú, és a Pfv.20092/2024/
2. számú ítélete). [189] Az iratok zárt módú csatolása a mérlegeléshez szükséges tények állítását nem pótolja, a bíróságnak ugyanis az alperes által az adatigény megtagadásakor alapul vett, értékelt tények alapján kell – az alapjogi teszt elvégzésével – a megtagadás jogszerűségét felülbírálnia. A szükséges mérlegelés elvégzéséhez a konkrét tényekhez nem köthető általános hivatkozás tehát – ideértve egy jogszabályi rendelkezés idézését is – sem elegendő. [190] Az alperes fellebbezése sem tartalmaz olyan tényeket, amelyek alapján – az egyébként jelentős mennyiségű és változatos tartalmú – adatok tekintetében az érdemi vizsgálat a másodfokú eljárásban elvégezhető lett volna. [191] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [192] A fellebbezések eredménytelenek, a felperes a fellebbezési eljárásban pernyertes. A felperes perköltségigényt az alperessel szemben érvényesített, a képviselete ellátásával összefüggésben felmerült ügyvédi munkadíjat a megbízási szerződés alapján, költségjegyzékben számította fel; a felszámítás a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelel. Az ítélőtábla ennek megfelelően – a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján – a pervesztes alperest 420.000 forint + áfa másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a felperes részére. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján [193] illetékmentes. Budapest,

1. július
2. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.260/2026/10-I 26 Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Stecbauer Anita s.k. bíró