Bf.180/2023/9 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdése és

(8)bekezdés I. fordulata alapján testi sértés bűntettében. Ezért 2 év szabadságvesztés büntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztést – a végrehajtás elrendelésének esetére – börtönben rendelte végrehajtani. Kimondta, hogy a terhelt – a szabadságvesztés végrehajtása esetén – legkorábban a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ítélet ellen az ügyészség a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása végett élt jogorvoslattal. A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették. [3] A vádlott védője az ügyészség fellebbezésére reagálva az ítélőtáblához eljuttatott beadványában az ítélet helybenhagyását indítványozta. [4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.90/2023/2. számú észrevételében a vádlott terhére bejelentett ügyészségi fellebbezést fenntartotta, indítványt tett a büntetés súlyosítására, a szabadságvesztés felfüggesztésének mellőzésével egyidejűleg hosszabb tartamú börtönbüntetés és ahhoz igazodó tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabására. Indítványozta továbbá, miszerint a Btk. 38. §

(5)bekezdés b) pontja alapján állapítsa meg az ítélőtábla, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.180/2023/9/V. 2 [5] Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 599. §

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen bírálta felül. [6] Az ügyészség által bejelentett fellebbezés alaptalan. [7] A fellebbezést mivel kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján jelentették be (mértékes fellebbezés), a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül. [8] A Be. 590. §

(5)bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a vádlottat fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre [Be. 590. §

(5)bekezdés a-c) pont,

(5a)bekezdés]. Értelemszerűen szankciós fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél: a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §

(5)bekezdés d) pontban foglaltak jelen esetben a Be. 590. §

(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen túl a másodfokú bíróság hivatalból döntött a Be. 590. §

(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben. [9] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében ugyanakkor a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, mert a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése, konkrétan a

(3)bekezdés a) pontja alapján jelentették be. A mértékes fellebbezésnél az első fokon megállapított tényállás rögzül, azaz a tényálláshoz kötöttség teljes. [10] Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék az eljárást a valóban lényeges perjogi szabályok megtartásával folytatta le, nem vétett sem abszolút, sem olyan súlyú relatív hibát, mely az érdemi felülbírálatot kizárná. [11] A vádlott bűnösségének megállapítása szintén törvényes, nem merült fel olyan körülmény, mely a felmentést vagy az eljárás megszüntetését indokolná, hiszen büntethetőségi akadály nem valósult meg. [12] A vádlott cselekményének jogi minősítése törvényes, azonban a jogi indokolás kiegészítésre szorul [Be. 590. §

(5)bekezdés c) pontja]. [13] A törvényszék tévesen nem adott részletes indokolást a jogi minősítést érintően. A Be. 562. §

(2)bekezdésében foglaltak alapján, mely visszautal a Be. 561. §

(3)bekezdésének e) pontjára az ítélet indokolását illetően, nem elegendő az alkalmazott jogszabályoknál a minősítés szerinti törvényhely megjelölése, hanem a bíróság által Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.180/2023/9/V. 3 megállapított tényállást követően kell szerepelnie az elbírált cselekmény minősítésének jogi indokolással ellátva. [14] Ezt támasztja alá a Kúria

1. BK vélemény
2. pontjában megfogalmazott azon elvárás is, hogy már az ügydöntő határozat kihirdetése során közérthetően meg kell magyarázni a minősítés lényegét, különös tekintettel a minősítő körülményekre és az irányadó büntetési tételekre. [15] Az ítélőtábla kiemeli, figyelemmel a magyar büntetőeljárásban is már hatályos részleges precedens jellegre, hogy a közzétett eseti döntésekre hivatkozás indokolt, e döntések ugyanis az egységes bírói gyakorlat kialakítását, a vitás jogkérdésekben való eligazodást, és ebből következően a jogbiztonságot szolgálják (BH
3. 94., Kúria Bfv.I.486/2019.). [16] Az Alaptörvény
4. cikkének

(2)bekezdése rögzíti, hogy a rendes bírósági szervezet legfőbb szerve a Kúria, amely biztosítja a rendes bíróságok jogalkalmazásának egységét, a rendes bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. Tekintettel arra, hogy a jogegységi határozat a bíróságokra kötelező, így a jogszabály értelmezése során az semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül (12/

1. (V. 14.) AB határozat, 42/
2. (XI. 14.) AB határozat). A jogi indokolás hiányos, ha nem ismerteti az adott jogkérdést érintő jogegységi határozatot, vagy a Kúria alkalmazható testületi állásfoglalásait. [17] Az irányadó tényállás szerint sértett a sérülések elszenvedésekor életveszélyes állapotban volt, az életét az idejekorán alkalmazott orvosi segítség mentette meg. A Kúria 3/
3. számú Büntető jogegységi határozata alapján az elkövető aktuális tudattartalmára, ezáltal szándékára a feltárt alanyi és tárgyi tényezők kapcsán lehet következtetést levonni. Szükséges volt tehát vizsgálni, hogy a vádlott szándéka élet, vagy testi épség elleni cselekmény elkövetésére irányult-e. Önhibából eredő ittas állapotban elkövetett cselekményeket érintően továbbá a Kúria III. számú Büntető elvi döntésének iránymutatása szerint az adott cselekmény külvilágban megjelenő tárgyi elemeiből vonható következtetés a terhelt szándékára. Igaz valóban, hogy a vádlott által használt vascső alkalmas lehet élet kioltására, de mindig az ügyben felmerülő konkrét körülményeket kell elemezni a szándékot illetően (BH2004.348.). Jelen ügyben folyamatos szóváltás, konfliktus után a sértett agresszív viselkedését követően a vádlott felindult állapotban egy ízben ütötte meg a vascsővel a sértett fejét hátulról ugyan nagy-igen nagy erővel, de ezt követően a támadással felhagyott. A helyszínen megvárta a mentőt, a rendőrséget, az eljárás folyamán végig sajnálatát fejezte ki a történtek miatt és a hatóságokkal együttműködött az események tisztázásában. Az előbbi tényezőket megvizsgálva megállapítható, hogy a vádlott a sértett testi épségét támadta, ölési szándékra nem lehet következtetni. A vádlott a testi épség megsértése kapcsán egyenes, míg az életveszélyes eredményre nézve eshetőleges szándékkal cselekedett. [18] A vádlott által megvalósított cselekményt követően a büntető anyagi rendelkezések nagy mértékben szigorodtak a hozzátartozó sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmények terheltjeivel szemben [Btk.
4. §

(5)bekezdés b) pontja, 69. §

(2)bekezdés d) pontja]. A Btk. 2. §

(2)bekezdésében rögzítettekből következőleg nyilván így az elkövetéskor hatályos büntető törvény rendelkezései szerint kellett eljárni a cselekmény minősítése és az alkalmazott joghátrányok szempontjából. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.180/2023/9/V. 4 [19] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket túlnyomórészt feltárta és részletesen elemezte. Az ítélőtábla azonban további enyhítő körülményeket észlelt, így a kettő éves időmúlás és a vádlott által tanúsított megbánás, melynek őszinteségét az igazságügyi pszichológus szakértői vélemény is alátámasztotta, szintén a vádlott javára vehetőek figyelembe. [20] A Btk. 80. §

(2)bekezdése nem érinti a Btk. 80. §

(1)bekezdésének a rendelkezését, vagyis a bíróságnak a büntetés törvényben írt keretein belül, az egyéniesítés követelményét alapul véve kell kiszabni a tettarányos büntetést; a középmértéktől eltérő büntetés kiszabását azonban csak akkor kell megindokolni, amennyiben az eltérés jelentős (BH2001. 354.). [21] A törvényszék a Btk. 80. §

(2)bekezdésének megjelölésével az irányadó középmértéket pontosan határozta meg, majd attól a büntetési tétel alsó határa irányába történő jelentős eltérést alaposan megindokolta. Az indokokkal az ítélőtábla egyetértett. [22] Az elsőfokon eljárt törvényszék akkor is helyesen döntött, amikor a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztéséről határozott az enyhítő körülmények nagyobb nyomatékára figyelemmel. [23] Az ítélőtábla arra a meggyőződésre jutott, hogy a vádlottal szemben körültekintően járt el a törvényszék akkor, amikor a középmérték alatti szabadságvesztés büntetés kiszabására látott lehetőséget, annak a törvényi büntetési tételkeret alsó határában történő meghatározása mellett szól a vádlott által tett beismerő vallomás, az őszinte megbánó magatartás, az időmúlás és az, hogy egy kiskorú gyermekéről egyedül gondoskodik saját háztartásában. A kiszabott szabadságvesztés büntetés tettarányos büntetés, annak jelentős súlyosítására az ítélőtábla nem látott alapot (Debreceni Ítélőtábla Bf.II.84/2022/6.számú ítélet). [24] Az ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek. [25] A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Be. 605. §

(1)bekezdés alkalmazásával helybenhagyta. [26] A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 613. §

(1)bekezdésén és 574. §

(1)bekezdésén alapul. Debrecen,

1. május
2. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. előadó bíró, Dr. Toma Attila sk. bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék
3. január
4. napján kihirdetett 4.B.204/2022/
5. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.180/2023/
6. számú másodfokú határozata által a mai napon jogerőre emelkedett. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.180/2023/9/V. Debrecen,
7. május
8. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke 5