← Magyarország

Kf.700140/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.140/2024/

  1. szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr-Szakszervezet (ügyintéző: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos, cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Országos Rendőr-főkapitányság (ügyintéző: dr. Molnár Ibolya Paula kamarai jogtanácsos, cím4) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes
  2. sorszám alatt A per tárgya: megbízási díj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Veszprémi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat: 1.K.701.149/2023/
  3. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 10.000 (tízezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes helység1 Rendőrkapitányságának állományában a helység2, helység3 és helység4 településekre kiterjedő működési körzetben körzeti megbízott beosztásban teljesít szolgálatot, egyúttal tagja annak a körzeti megbízotti csoportnak, melynek működési körzete további tizenöt települést ölel fel. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.140/2024/5 [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] 2 A felperes a
  4. július
  5. napjától
  6. július
  7. napjáig terjedő időszakban rendszeresen látott el a körzeti megbízotti működési körzetében, a körzetén (illetékességi területén) és a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívül is járőri feladatokat, járőrszolgálatot, átkíséréseket, kísérőőri feladatokat, rendezvénybiztosítást. A megbízási díj megfizetése iránt benyújtott szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes a törvényes határidőben benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
  8. július
  9. napjától
  10. július
  11. napjáig terjedő időszakra bruttó 376.844 forint megbízási díj és ennek
  12. január
  13. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére. Keresetének jogalapját a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  14. évi XLII. törvény (Hszt.) 71.§

(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjára alapította. A keresetleveléhez F/4. szám alatt mellékelt kimutatásában szolgálati napokra lebontva megjelölte, hogy mely napokon látott el a körzeti megbízotti beosztása mellett, a működési körzetén belül nem körzeti megbízotti, illetve a működési körzetén, a csoport körzetén kívül szolgálati feladatokat. A megbízási díj mértékét havonta az illetményalap 75%-os mértékében, havonta bruttó 28.988 forint összegben kívánta érvényesíteni arra hivatkozva, hogy több különböző beosztás feladatait látta el, amelyek a szolgálatteljesítési ideje jelentős részét tették ki. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes minden járőrszolgálata során a saját körzeti megbízotti területén látta el a tevékenységet, amely ily módon nem teremt alapot a megbízási díjra. A bíróság felhívására utóbb a felperes által készített kimutatás adatai mellett azt a tényállítást sem vitatta, hogy a felperes szinte minden szolgálatban a működési körzetén kívül is végzett szolgálati feladatokat. Érvelése szerint azonban a felperes vonatkozásában a Hszt. 71.§
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem álltak fenn, mert a felperes a körzeti megbízotti körzeten kívüli „járőr jellegű” szolgálati feladatokat nem az eredeti szolgálati beosztása mellett többletfeladatként, hanem a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett az aznapra meghatározott „egyéb” szolgálati feladatként hajtotta végre, amely a felperes részére nagyobb felelősséget, leterheltséget nem jelentett. Az elsőfokú bíróság az alperest a keresettel egyezően 376.844 forint és ennek 2022. január 16. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint 20.842 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolásában ismertette a Hszt. 71.§
(1)bekezdését, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  1. (XII.9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) 18., 21., 22., 24.,
  2. pontjait. Az irányadó kúriai határozatok (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3) alapján rögzítette, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest a megbízási díj akkor illeti meg, ha a kinevezés szerinti beosztásához nem kapcsolódó feladatkört többletfeladatként látta el. Jelentősége így annak a kérdésnek van, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthetőe. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatként értékelhető és külön ellentételezésre, megbízási díjra jogosít. Rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy a felperes szolgálati beosztásához a fenti jogszabályi rendelkezések értelmében az általa ellátott működési körzeten és a körzeti megbízott csoport működési körzetén kívüli járőr és egyéb feladatok elvégzése nem tartozik. A felperes pedig e feladatokat a körzeti megbízotti működési és csoportműködési körzetén kívül nem eseti, Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.140/2024/5 [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] 3 hanem napi rendszerességgel látta el, a Hszt.71.§
(1)bekezdés c) pontja,
(5)bekezdése alapján így megbízási díjra jogosult. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontját, 71.§
(5)bekezdését, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 35.§
(4),
(6)és
(7)bekezdését jelölte meg. Kifejtette, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdésében meghatározott megbízás a felperes esetében nem állhat fenn, mert a járőr jellegű szolgálati feladatokat a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett és nem mellette végezte. Hangsúlyozta, hogy a járőr, járőrvezető és a járőrparancsnoki feladatkör, valamint a KMB Szabályzatban meghatározott rendészeti feladatok jelentős átfedést mutatnak, így az előbbiek ellátása többletfeladatot nem eredményez. Mindezt alátámasztja, hogy a körzeti megbízott maga is a szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában közterületi tevékenység ellátására köteles. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte, hogy a körzeti megbízott a feladataitól mely esetekben és időre vonható el. A KMB Szabályzat perbeli időszakban hatályban volt
  1. pontja tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek ellátására a körzeti megbízott nem osztható be, a járőrözési feladatok nem tartoznak ezek közé. A KMB Szabályzat
  2. pontja lehetővé teszi az ideiglenes csapatszolgálati századba történő beosztást, a
  3. pont pedig a távollévő körzeti megbízott vonatkozásában írja elő, hogy a helyettesítést elsősorban körzeti megbízottal kell megoldani, amiből következően a körzetek közötti átjárás a jogszabály által megengedett. Az egyéb, a felperes által ellátott feladatok a rendőségnél folyamatosak felmerülnek, azonban ez nem jelenti azt, hogy a felperesnek a körzeti megbízotti körzetéből való elvonása is folyamatos volt, mert az csak indokolt esetben, eseti jelleggel valósult meg. A felperes többletszolgálatot, többletfeladatot azért sem teljesíthetett, mert nem állapítható meg olyan magasabb felelősségi kör, amely a Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot megalapozná. Álláspontja szerint a BM rendelet 35.§
(3)és
(4)bekezdése szerinti, az előreláthatólag egy hónapot meghaladó megbízás esetére vonatkozó szabályozásból, miszerint a helyettesítéssel megbízottat a hozzájárulásáról írásban nyilatkoztatni kell, az elrendeléskor a helyettesítési díj mértékét írásban meg kell határozni és azt írásban közölni kell, az következik, hogy a Hszt. és a BM rendelet e rendelkezéseinek megfelelően a megbízási díjat a helyettesítők részére ezekre az időszakokra kell megfizetni. A felperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Fellebbezési ellenkérelmében kiemelte, hogy az eredeti körzeti megbízotti beosztása alóli mentesítésére vonatkozó adat nem merült fel, így az alperes megalapozatlanul hivatkozik arra, miszerint a körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó munkaköre helyett hajtott végre járőr jellegű szolgálati feladatokat. Elfogadhatatlannak minősítette azt az alperesi jogi álláspontot, hogy a körzeti megbízotti beosztás feladatai magukban foglalják a járőri beosztás feladatait. Hangsúlyozta, hogy a két beosztás tartalma nem azonos, a körzeti megbízotti beosztás a helyi rendőrséget képviselve kapcsolattartáson és megelőzésen alapuló feladatorientáltságú, míg a járőrök elsősorban a bekövetkezett bűncselekményekre, szabálysértésekre reagálnak. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108.§
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontját és
(5)Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.140/2024/5 [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] 4 bekezdését is megjelölte jogszabálysértésként, ezért a másodfokú bíróság elsődlegesen ezeket a fellebbezési hivatkozásokat vizsgálta. A Hszt. 71.§
(1)bekezdése szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható
  1. a)az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátásával,
  2. b)a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, vagy
  3. c)a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A Hszt. 71.§
(2)bekezdésének rendelkezései alapján az
(1)bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására vagy helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel. A Hszt. 71.§
(5)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. A Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjának értelmezése során kialakult töretlen bírói gyakorlat szerint (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.; Kf.III.45.090/2021/4.) a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A munkáltatónak az a joga azonban, miszerint a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A jelen perben így az közömbös, hogy a megbízásra jogszerűen került-e sor, a körzeti megbízott a feladataitól mely esetekben és időre volt elvonható. Az alperes fellebbezésében a felperes működési körzeten belül végzett, felperes által többletfeladatként megjelöl járőri feladatokkal kapcsolatban egyrészt arra hivatkozott, hogy a járőri feladat a körzeti megbízotti szolgálati beosztásához tartozó feladat, ez a hivatkozása azonban alaptalan. A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4.) is úgy foglalt állást, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás nem egyező, hanem egymástól különböző beosztások, több határozatában rámutatott arra is, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.
  1. 176/2021/
  2. szám, Kf.VII.45.184/2021/
  3. szám). Az alperes a fellebbezésében nem tette vitássá, hogy a felperesnek a körzeti megbízotti működési körzeten kívül végzett tevékenysége a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör volt, ezzel kapcsolatban – valamint másodlagosan a működési körzeten belül végzett járőri feladatokkal kapcsolatban is – arra hivatkozott, hogy e tevékenységeket a felperes a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett, és nem mellette végezte. A Kúria következetes gyakorlata szerint (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/
  4. Kf.45.033/ 2022/6) a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatok alóli mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető, a felperest pedig a körzeti megbízotti szolgálat ellátása alól az alperes nem mentesítette a peresített időszakban. Ebből pedig az következik, hogy mentesítés hiányában a többletfeladatokat a felperes a körzeti megbízotti feladatok ellátása mellett végezte. A Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságnak az alperes fellebbezésében írtakkal ellentétben a többletfeladattal járó magasabb felelősségi kör nem feltétele, a Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem szünteti meg az a tény, ha a szolgálati Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.140/2024/5 [25] [26] [27] [28] [29] [30] 5 beosztáshoz nem tartozó többletfeladat alacsonyabb besorolásúnak minősíthető beosztáshoz tartozik. Nem sértette meg az elsőfokú bíróság a BM rendelet 35.§
(4),
(6)és
(7)bekezdését sem. E rendelkezések az 1.§
(1)bekezdésből következőleg a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kötelezettségeit határozzák meg. Abból a tényből, hogy e rendelkezések az előreláthatólag egy hónapot meghaladó megbízásra állapítanak meg részletszabályokat, nem következik a megbízási díj kizártsága az egy hónapot meghaladónál előreláthatóan rövidebb időre szóló megbízás esetében, és különösen nem következik, hogy csak az ott írtak szerint meghatározott megbízási díjat kellene az alperesnek megfizetni. Az alperes a megbízási díj mértékét nem vitatta, a megbízási díj elsőfokú bíróság által megállapított, a rendvédelmi illetményalap 75%-os mértékével számított 13 havi összegét a másodfokú bíróságnak vizsgálnia nem kellett [Kp. 100.§
(2)bekezdés b) pont]. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81.§
(1)-
(2)bekezdéseire, 82.§
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése alapján, a 4.§
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával állapította meg. Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102.§
(1)és
(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 77.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. október
  2. Dr. Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.