← Magyarország

Pf.20290/2023/6 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Egy adott tevékenység közfeladatként való minősítéséhez az szükséges, hogy az állami, vagy helyi önkormányzati feladat legyen, vagy annak ellátását jogszabály írja elő. A közérdekű adat léte és megismerésének biztosítása – közpénzzel való gazdálkodás hiányában – a közfeladat ellátásának funkciójához kapcsolódik. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.290/2023/6/II. A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Karsai Dániel Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe ügyintéző: dr. Karsai Dániel ügyvéd Az alperes: alperes, alperes címe Az alperes képviselői: Okányi Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe ügyintéző: dr. Okányi Zsolt ügyvéd Ormai, Papp és Társai Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe ügyintéző: dr. Ormai Gabriella ügyvéd Bibók Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe ügyintéző: dr. Bibók Péter ügyvéd Zlati Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Zlati Dávid ügyvéd Dr. Domokos Márton Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe ügyintéző: dr. Domokos Márton ügyvéd A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 39.P.20.704/2023/

  1. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.290/2023/6/II 2 í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 90.000 (kilencvenezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget. Az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes, mint koncesszor és a Magyar Állam között
  2. július 28-án „koncessziós szerződés” elnevezéssel szerződés jött létre (a továbbiakban: Koncessziós Szerződés). [2] A Koncessziós Szerződés alapján (A pont) az állam úgy határozott, hogy szükséges új, egységes, a hulladékgazdálkodást, különösen a közszolgáltatást folyamatosan és biztonságosan biztosító, a költségvetési forrásokat, a társadalom által előállított közpénzt hatékonyan felhasználni képes modell felállítása, amelyben világosan elkülönülnek a szerepek és a felelősség. Az állam az állami hulladékgazdálkodási közfeladat meghatározott részét magánfél bevonásával, koncessziós szerződés útján kívánja ellátni a továbbiakban, amelyre történő felkészüléssel kapcsolatos feladatok szabályozása is a felek megállapodását képezi, ezért a hulladékról szóló
  3. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 53/A. §-a alapján az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát koncesszióba kívánja adni. A koncessziós modell alkalmazása körében fő elvárásként került rögzítésre – egyebek mellett –, hogy a koncesszor biztosítsa a szükséges feltételeket, így különösen felkészüljön a magas színvonalú, technológiai megújulást eredményező infrastrukturális feltételek megteremtésére, az ehhez szükséges engedélyek beszerzésére. [3] A Koncessziós Szerződés (F) pontja alapján a Koncessziós Szerződés
  4. július 1-jén lép hatályba. A Koncessziós Szerződés (F) pontjában rögzítésre került, hogy az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására való felkészülés és a Ht. rendelkezéseiben Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.290/2023/6/II 3 rögzített kötelezettségek teljesítése a koncesszió hatálybalépésének napja előtt már szükséges ahhoz, hogy a szerződés szerinti koncesszióköteles tevékenység ellátását a koncesszió hatálybalépésének napjától kezdődően a koncesszor végezhesse. [4] A Koncessziós Szerződés 4.
  5. pontja alapján a koncesszió hatálybalépésének napja
  6. július 1., amely napot megelőző
  7. napig a felek az összes, a 4.
  8. szakaszban meghatározott kötelezettségeiknek kötelesek eleget tenni. [5] A Koncessziós Szerződés 4.4., „A felek kötelezettségei a Koncesszió Hatálybalépésével összefüggésben” című rendelkezés 4.4.
  9. alpontja alapján az alperes kötelezettsége, hogy az eljárása alapján a Ht. 53/H. §-ában előírtak szerint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat végzéséhez szükséges engedélyek és kapacitást biztosító szerződések rendelkezésre álljanak. [6] A Koncessziós Szerződés 5.
  10. pontja alapján az alperes tudomásul veszi, hogy a Ht. 53/H. §

(1)bekezdése értelmében a koncessziós társaság az állami hulladékgazdálkodási közfeladat, mint koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha legkésőbb
  1. december 31-ig gondoskodik a szükséges engedélyek megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről. [7] A Koncessziós Szerződés 5.
  2. pontja értelmében, amennyiben a koncessziós társaság legkésőbb
  3. december 31-ig a szükséges engedélyeket nem szerzi meg, vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, akkor a szerződés – tekintettel a Ht. 92/I. § rendelkezéseire –
  4. január
  5. napján megszűnik. [8] A Koncessziós Szerződés 6.1.
  6. pontja alapján a dokumentáció megkötésével az állam kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a koncesszor, illetve a koncessziós társaság valamennyi, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat végzésére való felkészüléshez szükséges törvényi kötelezettségen alapuló, vagy egyébként a koncesszor által szükségesnek tartott tevékenységet az átmeneti időszakban elvégezzen, így különösen, hogy egyeztessen az illetékes hatóságokkal, a potenciális szerződéses partnerekkel, felvegye a kapcsolatot a leendő ügyfelekkel, nyilvános kommunikációt folytasson az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal összefüggésben, megkösse a szükséges szerződéseket, továbbá végrehajtson minden olyan cselekményt, amit egyébként indokoltnak tart. [9] A Koncessziós Szerződés 3.3.
  7. pontja alapján a szerződésnek megfelelően létrehozott koncessziós társaság bejegyzését követően a dokumentációban a koncesszorra történő minden utalás a koncessziós társaságra történő utalásnak tekintendő, kivéve a 3.3.
  8. a) és b) pontjában rögzített szerződéses pontok esetét. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.290/2023/6/II 4 [10] Az alperes a Koncessziós Szerződés szerinti közfeladat ellátására, a cégnyilvántartásba való
  9. szeptember 7-i hatályú bejegyzéssel megalapította a cég1i Zrt.t, amelynek egyedüli részvényese az alperes. [11] A felperes
  10. január 31-én közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, amelyben kérte a részére kiadni azon egy vagy több engedélyt, amely vagy amelyek megszerzésével az alperes esetében a Ht. 53/H. §
(1)bekezdése szerinti előírás teljesül, valamint kérte kiadni a kapacitást biztosító egy vagy több szerződést, amelyet vagy amelyeket a alperes a Ht. 53/H. §
(1)bekezdése szerinti előírásra figyelemmel megkötött. [12] Az alperes a felperes részére
  1. február 15-én küldött válaszában tájékoztatta a felperest, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  2. évi CXII. törvény (Info tv.)
  3. §
(2)bekezdése alapján az adatigénylésre megszabott határidőt 15 nappal meghosszabbítja. [13] Az alperes a felperes részére
  1. március 1-jén küldött levelében hivatkozott arra, hogy az állam és az alperes között létrejött „koncessziós szerződés” elnevezésű szerződés 54.2.
  2. pontja alapján az alperes teljes titoktartásra kötelezett a szerződéssel kapcsolatban, így semmilyen információt, adatot nem hozhat nyilvánosságra, és nem közölhet harmadik személlyel. Erre tekintettel az alperes általi adatszolgáltatás nem volna összeegyeztethető a szerződéses elvárásokkal. Rögzítette, miszerint az, hogy az alperes a szerződés teljesítése érdekében milyen lépéseket tett, milyen szerződéseket kötött, a szerződéssel kapcsolatos információnak minősül, így az alperes az adatigénylésben megjelölt információk kiadására nem jogosult. Hivatkozott az alperes arra is, hogy a koncessziós szerződés
  3. július 1-jei hatálybalépését megelőzően az alperes az Info tv.
  4. §
(3a)bekezdése alapján nem köteles a jogviszonnyal összefüggő adatra vonatkozóan tájékoztatást adni. Kifejtette azt, hogy a kapacitást biztosító szerződések jelentős részét a cég1i Zrt. nem az államháztartás alrendszerébe tartozó jogi személyekkel, hanem piaci szereplőkkel, magántulajdonban levő vállalkozásokkal kötötte, és ezek a szerződések, illetve a bennük foglaltak vonatkozásában a közérdekűség az Info tv. 27. §
(3a)bekezdése alapján fel sem merül. Az alperes hivatkozott továbbá arra is, hogy a kapacitás lekötési szerződések tartalma üzleti titoknak minősül, így a szerződések számának, tartalmának, vagy akár csak a partnerek nevének a nyilvánosságra hozatala sértené az alperes, illetve a cég1i Zrt. és a szerződő partnerek érdekeit, és hátráltatná az alperes által vállalt hulladékgazdálkodási közfeladatra való felkészülést. Minderre tekintettel az alperes a felperesnek küldött válaszában úgy foglalt állást, hogy a kért adatok kiadását tiltja a Koncessziós Szerződés; az alperes nem alanya a közérdekű adatkérésnek; az adatok részben nem tartoznak az Info tv. hatálya alá; és az teljes egészében üzleti titoknak minősül. [14] Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része szerint kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes részére a e-mail cím1 elektronikus levélcímre azon egy vagy több engedélyt, amely vagy amelyek megszerzésével a alperes esetében a hulladékról Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.290/2023/6/II 5 szóló 2012. évi CLXXXVI. (helyesen: CLXXXV.) törvény (Ht.) 53/H. §
(1)bekezdése szerinti előírás teljesül; valamint a kapacitást biztosító egy vagy több szerződést, amelyet vagy amelyeket a alperes a Ht. 53/H. §
(1)bekezdése szerinti előírásra figyelemmel megkötött. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 901.700 forint perköltséget. Megállapította, hogy az eljárás illetékmentes. [15] Határozatának indokolásában hivatkozott Magyarország Alaptörvényének I. cikk
(3)bekezdésére, VI. cikk
(3)bekezdésére, az Info tv.
  1. §
  2. pontjára, a
  3. §
(1)bekezdésére, a 29. §
(2)bekezdésére, a Ht. 2. §
(1)bekezdés 27b. pontjára, az 53/H. §
(1)és
(2)bekezdésére, és a 92/I. §-ára, továbbá a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (Konctv.) 19. §
(3)bekezdésére. [16] Elsődlegesen azt a felperesi hivatkozást vizsgálta, amely szerint az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidő indokolás nélküli meghosszabbítására az Info tv. 29. §
(2)bekezdésére figyelemmel a teljesítés érdekében került sor, így az adatigénylés
  1. napon való megtagadására jogellenesen került sor. Osztotta azt a felperesi álláspontot, hogy az Info tv.
  2. §
(2)bekezdése szerinti meghosszabbítására csak az adatigénylés teljesítésére tekintettel kerülhet sor, vagyis a teljesítési határidő meghosszabbítása azt jelenti, hogy az alperes már megvizsgálta az adatigénylést, ennek részeként meggyőződött az adatigénylés teljesíthetőségéről és megállapította azt, hogy nem áll fenn a teljesítést akadályozó megtagadási ok, ellenben a tényleges teljesítéshez hosszabb időre volt szüksége. Ebből következően, miután az alperes az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidőt meghosszabbította, a meghosszabbított határidőben az adatigénylés teljesítését már nem tagadhatta meg jogszerűen. Ugyanakkor megalapozott az az alperesi hivatkozás is, hogy az Info tv. nem fűz jogkövetkezményt a határidő jogszerűtlen meghosszabbításához, annak nincs olyan – akár az Info tv.-ben, akár más jogszabályban – szabályozott jogkövetkezménye, hogy ezt követően a peres eljárásban az alperes az adatok kiadására mérlegelés nélkül lenne kötelezhető. [17] Ezt követően azt vizsgálta, hogy az alperes az Info tv. 26. §
(1)bekezdése szerint közfeladatot ellátó szervnek tekinthető-e, e körben rögzítette, hogy a perfelvételi tárgyaláson már a felperes sem vitatta azt, hogy az alperes magánpénzt kezel, azaz nem közpénzt. [18] Az állami hulladékgazdálkodás, azaz a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezése a Ht. 2. § 27b. pontja alapján közfeladat, a koncessziós szerződés hatálybalépését követően kizárólag az alperes, illetve a cég1i Zrt., valamint a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásba vett alvállalkozó által végezhető. Erre tekintettel az alperes, mint a hulladékgazdálkodási koncesszió nyertese a hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával közfeladatot ellátó szervnek minősül, melyet a 100%-os tulajdonában álló cég1i Zrt. útján lát el a Ht. 53/H. §
(3)bekezdése alapján. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.290/2023/6/II 6 [19] Arra vonatkozóan, hogy az alperes a Koncessziós Szerződés
  1. július 1-jei hatálybalépését megelőzően, a közfeladat ellátására való felkészüléssel közfeladatot lát-e el, kiemelte, hogy a Koncessziós Szerződés (F) pontjában rögzítésre került, hogy a közfeladat ellátására való felkészülés és a Ht. rendelkezéseiben rögzített kötelezettségek teljesítése a koncesszió hatálybalépésének napja előtt már szükséges ahhoz, hogy a tevékenység ellátását a koncesszió hatálybalépésének napjától kezdődően az alperes végezhesse. Rögzítésre került a Koncessziós Szerződés 6.1.
  2. pontjában az is, hogy az alperes a hatálybalépést megelőzően is a közfeladat végzésére való felkészüléshez szükséges törvényi kötelezettségen alapuló, vagy egyébként a koncesszor által szükségesnek tartott tevékenységet elvégezzen, ezen belül, hogy megkösse a szükséges szerződéseket, és hogy „végrehajtson minden olyan cselekményt, amit egyébként indokoltnak tart.” A Koncessziós Szerződés 5.
  3. pontja alapján az alperes tudomásul vette azt, hogy a koncessziós társaság a közfeladat ellátására akkor lesz jogosult, ha legkésőbb
  4. december 31-ig gondoskodik a szükséges engedélyek megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről. [20] Kiemelte, hogy a felperes az adatigénylésében nem bármely, az alperes vagy a koncessziós társaság működése során keletkezett adat kiadását kérte, hanem kifejezetten azon engedély(ek) és kapacitást biztosító szerződés(ek) kiadását, amelyekkel a koncessziós társaságnak a Ht. 53/H. §
(1)bekezdése és 92/I. §-a alapján már
  1. december 31-ig rendelkeznie kellett, és amelyek a Koncessziós Szerződés (F) pontja, 5.
  2. pontja és 6.1.
  3. pontja alapján is a közfeladat ellátásával szorosan összefüggenek. Ezek alapján a felperes által igényelt közérdekű adatok, azaz az engedélyek és a kapacitást biztosító szerződések szorosan összefüggenek a közfeladat alperes általi ellátásával, azok beszerzésére a közfeladat ellátása érdekében kell, hogy sor kerüljön, és azok nélkül az alperes a közfeladat ellátására nem jogosult. Kétségtelen, hogy az alperesi hivatkozásnak megfelelően az alperes jelenleg nem jogosult a közfeladat gyakorlati megvalósítására, pl. a hulladék elszállítására, miután azt jelenleg valóban más végzi, ugyanakkor az engedélyek
  4. december 31-ig történő beszerzése és a kapacitást biztosító szerződések ugyanezen időpontig történő megkötése a Koncessziós Szerződés teljesítése érdekében kellett, hogy megtörténjen, így azzal az alperes a Koncessziós Szerződésben foglalt kötelezettségét teljesítette. A Koncessziós Szerződésben meghatározott közfeladat teljesítésének a része a teljesítésre való felkészülés, amely önálló közfeladatnak jogszabályi felhatalmazás hiányában nem minősülhet, de miután anélkül a közfeladat teljesítése nem lehetséges, így a közfeladat teljesítésének részét képezi. [21] Az alperes a kereset elutasítását arra hivatkozással is kérte, hogy a keresetben megjelölt, a Ht. 53/H. §
(1)bekezdésében található előírások nem az alperest kötelezik, hanem annak a koncessziós társaság, a cég1i Zrt. a kötelezettje, így nem az alperes tekintetében írja elő a jogszabály az engedélyek beszerzését és a kapacitást biztosító szerződések megkötését, az adatok így nem léteznek, egy másik cég által kötött szerződésekről pedig nyilatkozni nem tud. E körben rámutatott, hogy a koncessziós társaság, a cég1i Zrt. az alperes 100%-os, kizárólagos tulajdonában áll, azt az alperes kizárólag a Koncessziós Szerződés teljesítése érdekében, a Koncessziós Szerződésben, a Konctv. 20. §
(1)bekezdésében és a Ht. 53/H. §
(2)bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján hozta létre. Az alperes kizárólagos tulajdonában álló cég1i Zrt. az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásán kívüli, ahhoz nem kapcsolódó más tevékenységet nem láthat el. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.290/2023/6/II 7 [22] Az alperes és a cég1i Zrt. között anyavállalat - leányvállalat jogviszony áll fenn. Az alperes közérdekű adatszolgáltatási kötelezettsége az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint kiterjed a 100%-os tulajdonában álló leányvállalatával kapcsolatos, a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatokra is, miután „közfeladatot ellátó szervként az általa kezelt közérdekű adatok megismerhetővé tételére köteles”. [23] Az alperes a koncessziós társaság tekintetében is köteles a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett közérdekű adatok kiadására. Kiemelte, hogy életszerűtlen az az alperesi hivatkozás, mely szerint az alperes a koncessziós társaság felelősségi körébe tartozó engedélyekről és kapacitást biztosító szerződésekről nyilatkozni sem tud azért, mert egy másik cég tevékenységéről van szó. Téves az az álláspont, amely szerint a koncessziós társaság által beszerzett engedély, illetve kapacitást biztosító szerződés a koncessziós társaság önálló jogi személyiségére tekintettel az alperes személyétől független, és az alperesnek tudomással kell bírnia az alperes a 100%-os tulajdonában álló cég1i Zrt. tevékenységéről, amelyet az alperes kizárólagosan a közfeladat ellátása érdekében hozott létre, és amelynek igénybevételével a közfeladatot megvalósítja, továbbá, amelyben valamennyi tulajdonosi döntést csak és kizárólag az alperes jogosult meghozni. [24] Azon alperesi érveléssel kapcsolatban, mely szerint a felperes által kiadni kért adatok nem léteznek, kiemelte, hogy a Koncessziós Szerződés 4.4.2. alpontja alapján az alperes kötelezettsége, hogy az eljárása alapján a Ht. 53/H. § szakaszában előírtak szerint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat végzéséhez szükséges engedélyek és kapacitást biztosító szerződések rendelkezésre álljanak. Miután a Ht. 53/H. §
(3)bekezdése értelmében a Koncessziós Szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek az alperest illetik meg, illetve terhelik, nemcsak a koncessziós társaságnak, hanem az alperesnek is meg kell felelnie annak a feltételnek, hogy az engedély(
  1. ek)beszerzésre kerüljenek, és a kapacitást biztosító szerződés(
  2. ek)megkötésre kerüljenek, függetlenül attól, ha a gyakorlatban ezeket a feltételeket a Koncessziós Szerződés 3.3.1. pontja alapján a megalapítását követően a koncessziós társaság teljesíti. Erre tekintettel a Ht. 53/H. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségek nemcsak a koncessziós társaságot, hanem az alperest is terhelik, a Ht. 53/H. §
(2)bekezdése alapján az alperes köteles a Koncessziós Szerződésben meghatározott követelményeket a koncessziós társaságban tulajdonosként érvényesíteni. Az engedély(
  1. ek)beszerzésének és a kapacitást biztosító szerződés(
  2. ek)megkötésének hiányában az alperes az, aki nem tud megfelelni annak a Ht. 53/H. §
(3)bekezdésben előírt kötelezettségnek, hogy a közfeladat teljesítését a koncessziós társaságon keresztül valósítsa meg. [25] A fentiek alapján a Ht. 53/H. §
(1)bekezdésében rögzített előírásnak nemcsak a koncessziós társaság, hanem az alperes is köteles megfelelni. Az alperes nyilatkozata alapján nem állapítható meg az, hogy azok bizonyosan megkötésre kerültek-e (hiszen az alperes egyes nyilatkozatai szerint az alperes csak feltételezi, hogy a jogszabályi kötelezettségnek megfelelően igen, de arról nyilatkozni nem tud), és az alperes nyilatkozataiból nem állapítható meg az sem, hogy amennyiben azok megkötésre kerültek, azokat a koncessziós társaság, vagy az alperes kötötte meg. Megítélése szerint a felperes közérdekű adatigényléséből egyértelműen megállapítható, hogy a Ht. 53/H. §
(1)bekezdése szerint beszerzendő engedélyek és megkötendő kapacitást biztosító szerződések kiadását kérte, az alperes pedig a felperes részére
  1. március 1-jén megküldött válaszában nem hívta fel a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.290/2023/6/II 8 felperest az igényének a pontosítására, de nem hivatkozott arra sem, hogy a kért adatok ne állnának rendelkezésére – sőt, a válaszában éppen arra hivatkozott, hogy az alperes a Koncessziós Szerződés teljesítése érdekében szerződéseket kötött. [26] Amennyiben a Koncessziós Szerződés teljesítéséhez elengedhetetlen engedély beszerzésre került és a kapacitást biztosító szerződés megkötésre került, akkor azok az alperesnél rendelkezésre kell, hogy álljanak. [27] Vizsgálta azt is, hogy a Koncessziós Szerződés 54.2.
  2. pontjában meghatározott titoktartási kötelezettség miatt, illetve az üzleti titka védelmében megtagadhatja-e a kért adatok kiadását az alperes. A Koncessziós Szerződés 54.2.
  3. pontja értelmében az alperest a titoktartási kötelezettség „jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában” terheli, ugyanakkor az alperes a fent kifejtettek szerint az Info tv.
  4. §
(1)bekezdése alapján köteles a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett engedély(
  1. ek)és a kapacitást biztosító szerződés(
  2. ek)kiadására, erre tekintettel ezen adatkiadási kötelezettsége a titoktartási kötelezettsége alóli, jogszabály által rögzített kivételnek tekinthető. Ugyanakkor ilyen, a titoktartási kötelezettség alóli kivételt tartalmazó szerződéses rendelkezés hiányában is köteles lenne az alperes a közérdekű adatok kiadására arra tekintettel, hogy az Info tv. hivatkozott, kógens rendelkezése alóli kivétel csak jogszabályi rendelkezés alapján lehetséges, és annak fennállását egy – a titoktartási ok megjelölése nélküli – szerződéses rendelkezés nem pótolhatja. [28] A Konctv. 19. §
(3)bekezdése szerint a koncessziós szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatban nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. [29] Minderre tekintettel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes érdemi nyilvánossági korlátot a pénzügyi érdek puszta megjelölésén túl nem jelölt meg, és a megjelölt pénzügyi érdek fennállását sem igazolta, arról előadást is csak hipotetikus formában tett. Az alperes felhívás ellenére nem valószínűsítette, illetve nem is adta elő az üzleti titok jogszabályi feltételeiknek fennállását. Erre figyelemmel a felperes által igényelt közérdekű adatok kiadása az alperes üzleti titkára való hivatkozására figyelemmel nem tagadható meg, és az alperes az adatok kiadására köteles. [30] Az alperes másodlagosan kérte, hogy amennyiben a bíróság a kereset teljesítésére kötelezi, az adatkiadásra a szerződésekbeli másik fél, az általuk biztosított kapacitásokat részletező rendelkezések és mellékletek felismerhetetlenné tételére való felhívással kerüljön sor. Az elsőfokú bíróság rögzítette e körben, hogy az alperes úgy is nyilatkozott, mivel nem az általa kötött szerződésekről van szó, hogy pontosan nem tudja mi maradna így az iratokban. A nyilatkozat alapján tehát nem állapítható meg, hogy ezen adatok felismerhetetlenné tétele esetén milyen rendelkezések maradnának megismerhetők, ezért ezen kérelmet nem találta teljesíthetőnek. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.290/2023/6/II [31] 9 A perköltségről a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. [32] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan annak megváltoztatását kérte úgy, hogy a kapacitást biztosító szerződésekre vonatkozó kérelem tekintetében az üzleti titok megőrzése akként kerüljön biztosításra, hogy a kapacitást biztosító másik feleket, illetve az általuk biztosított kapacitásokat részletező rendelkezések és mellékletek felismerhetetlenné tételére való felhívással kötelezze az adat kiadására. Kérte továbbá perköltségeinek megtérítését. [33] Hangsúlyozta, hogy nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, a koncesszió még nem lépett hatályba, az csak
  1. július
  2. napján történik meg. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 3026/
  3. (II. 9.) AB határozatában foglaltakra, megítélése szerint annak alapján a közérdekű adatigénylés teljesítésére kötelezettek személyi hatályát kifejezetten szűken kell értelmezni. Nincs lehetőség a zárt szabályok felülírására, kitágítására, attól eltérni vagy azt megengedően értelmezni nem lehet. Jelenleg legfeljebb egy jogi várománya van a koncessziós jogra, ami nem jogosítja fel a közfeladat ellátására. [34] Mivel közfeladatot eddig nem látott el, illetve jelenleg sem lát el, a felperes által kért adatok sem tekinthetők közérdekű adatnak, hiszen azok nincsenek közfeladatot ellátó szerv kezelésében, illetve azok nem közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek. [35] A felperes kereseti kérelme ezt meghaladóan nem létező adatokra vonatkozik, a Ht. 53/H. §
(1)bekezdésében foglalt előírások nem őt, hanem a Koncessziós Társaságot terhelik. Fogalmilag nem létezhetnek olyan engedélyek, szerződések, melyek megszerzésével, megkötésével az 53/H. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségét teljesítené, ugyanis abban rá nézve nincs ilyen kötelezettség, az a Koncessziós Társaságra települ, a felperes kérelme nem létező irathalmazra irányul. [36] A Koncessziós Szerződés alapján szigorú titoktartási kötelezettség terheli, ezt meghaladóan üzleti titkát is képezik az adatok, amelynek kiadására nem kötelezhető. Az, hogy a koncesszió nem lépett hatályba, nem jelenti azt, hogy a Koncessziós Szerződés nem lépett hatályba, annak alapján a titoktartási kötelezettsége már él. Az adatok nyilvánosságra hozatali kötelezettsége számára jelentős üzleti sérelmet, illetve versenyhátrányt jelentene, azok vagyoni értékkel bírnak, melyek titoktartása érdekében az elvárható magatartást tanúsította. Az adatok közlése a további szerződéseket megkötő szerződéses partnerei vonatkozásában jelentene hátrányt, vissza tudnának élni azzal a helyzettel, hogy a további szerződéseket a tevékenység ellátásához meg kell kötnie. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.290/2023/6/II 10 [37] A perköltsége vonatkozásában a fellebbezésében a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §-ára hivatkozott, a fellebbezési tárgyaláson ezt a
  3. §-ra módosította. [38] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és alperes perköltségben való marasztalását kérte. [39] A közfeladat ellátása körében leszögezte, miszerint annak ellenére, hogy a hulladékgazdálkodási közfeladatot
  4. július 1-jétől látja el az alperes, a jelenleg is tartó időszakban felkészül arra. E körben beszerzi a közfeladat ellátásához szükséges és elengedhetetlen engedélyeket és megköti a kapacitást biztosító szerződéseket. Ezek elválaszthatatlanul kapcsolódnak a közfeladat ellátásához, hiszen azok hiányában annak ellátása meg sem kezdődhet. Álláspontja szerint a 3026/
  5. (II. 9.) AB határozat nem alkalmazható jelen ügyben. [40] Az alperes már megnyerte a pályázatot, amelynek eredményeképpen közfeladatot lát el, méghozzá nem csupán július 1-jétől, hanem jelenleg is. A kötelezettség teljesítési határideje vonatkozásában a koncessziós szerződés világosan fogalmaz, az alperesnek már
  6. december 31-ig be kellett, vagy legalább is be kellett volna szereznie az engedélyeket és meg kellett volna kötnie a kapacitást biztosító szerződéseket. A kért adatoknak így már létezniük kell. Ha és amennyiben a kért adatok nem léteznek, akkor az alperes szükségképpen törvénysértést valósított meg. Valójában maga az adatok birtoklása szükségszerűen fent kell, hogy álljon
  7. december 31-től, a birtoklás pedig adatkezelésnek minősül. A hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására a pályázatot megnyerő szervnek, jelen esetben az alperesnek egy gazdasági társaságot kell alapítani egyedüli tulajdonosként. A Koncessziós Szerződés 1.
  8. pontja kimondja, hogy a Koncesszor (Alperes) és a Koncessziós Társaság a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek. Az alperes és az általa alapított Koncessziós Társaság bár cégjogi (polgárjogi) értelemben elkülönült jogalanyok, a közérdekű adatok nyilvánossága szempontjából egyazon szervezetnek számítanak és egységesen kezelendők. [41] Az üzleti titok védelme körében hangsúlyozta, hogy az alapjogok korlátozása körében alapjogi tesztet kell alkalmazni, a nyilvánosságra hozatalhoz fűződő jelentős társadalmi érdeket erősíti, hogy Magyarország teljes hulladékgazdálkodása 35 évre az alperes kezébe került. Az alperes nem válaszolt sem az ő, sem az elsőfokú bíróság azon kérdésére, hogy beszerezte-e a szükséges engedélyeket, illetve megkötötte-e a kapacitást biztosító szerződéseket, ami tovább erősíti az adatok nyilvánosságra hozatalához fűződő érdeket. Az alperes csupán állítja, ugyanakkor nem bizonyítja, hogy pontosan milyen hátrányt jelentene számára az adatok nyilvánosságra hozatala, holott egyértelműen szükséges megjelölni, hogy melyek azok a tárgybeli gazdasági tevékenységhez kapcsolódó tények, adatok, összeállítások, amelyek védendők. Hivatkozott maga is a Konctv.
  9. §
(3)bekezdésére, amely szerint súlytalan az alperes üzleti titokra való hivatkozása. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.290/2023/6/II 11 [42] Az a körülmény, hogy a kiadni rendelt adatokról más üzleti partnerek is tudomást szerezhetnek, nem eredményezheti a nyilvánosság korlátozását, hiszen így a nyilvánosság ellenőrzése minden olyan esetben kiüresedne, amikor közfeladatot alvállalkozók igénybevételével valósítanak meg. Az alperes a jogszabály és a Koncessziós Szerződés alapján a kapacitást biztosító szerződéseket már megkötötte, tehát hátrány emiatt jövőbeli üzleti partnereivel szemben már nem érhetné. [43] A titoktartási kötelezettség Koncessziós Szerződésben való kikötése az Info tv. 26. §
(1)bekezdésével ellentétesen került meghatározásra. [44] Kiemelte, hogy feltéve, de nem megengedve, ha az alperesnek igaza van, és ez a tevékenység, vagyis az engedélyek beszerzése és a szükséges kapacitásokat lekötő szerződések megkötése nem közfeladat, úgy felmerül a kérdés, hogy ez mégis minek minősül. Logikailag, vagy ha úgy tetszik fogalmilag kizárható, hogy azon alperesi tevékenység, ami az alperes saját maga által sem vitatottan közfeladatnak minősülő, hulladékgazdálkodási tevékenységnek az ellátásához szükséges törvényi követelmények teljesítését szolgálja, versenypiaci tevékenységnek minősüljön. Mivel egy tevékenység, annak a közérdekű adatok nyilvánossága szempontjából releváns alapjogi természetét tekintve, vagy versenypiaci tevékenységnek, vagy közfeladatnak minősül, és mivel az előbbi kizárt, ezért az alperes tevékenysége közfeladat ellátásnak minősül. [45] A felperes fellebbezése megalapozott. [46] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 380. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére, vagy a 381. §-ában szabályozott, annak mérlegelhető hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 383. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az alábbiak szerint egészében megváltoztatta és a keresetet elutasította. [47] A perbeli jogvitában elsődlegesen abban kellett állást foglalni, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül-e, így az Info tv. 26. §
(1)bekezdése szerinti kötelezettség terheli-e, vonatkozásában az információszabadság alapjogának érvényesülnie kell-e. [48] Szükséges annak hangsúlyozása, hogy a felperes az adat megismerése iránti igényét
  1. január
  2. napján nyújtotta be az alpereshez, így az volt vizsgálandó, hogy ezen időpontban eleget kellett-e tennie a felperesi adatigénylésnek, tehát ekkor közfeladatot ellátó szervnek minősült-e az alperes. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.290/2023/6/II 12 [49] A másodfokú bíróság rögzíti, hogy a peres felek között nem volt vitatott – ahogyan ezt az elsőfokú bíróság ítélete is megállapította –, hogy az alperes közpénzben nem részesül, ezért az Info tv.
  3. §
(1)bekezdése szerinti kötelezettség fennállta vonatkozásában azt kellett megítélni, hogy közfeladatot lát-e el, vagy sem. [50] Az Info tv.
  1. §
  2. pontja szerinti értelmező rendelkezés „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy”, mint alanyi kör vonatkozásában határozza meg a közérdekű adat fogalmát. Ezen alanyi körnek a meghatározása pedig teljes mértékében megegyezik az Info tv.
  3. §
(1)bekezdésében meghatározott kötelezettek körével, tehát „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek” kell lehetővé tennie a megismerést. [51] Ez a két jogszabályhelyi rendelkezés a közérdekű adat létét és annak megismerése biztosításának a kötelezettségét a közfeladat ellátásától teszi függővé, amely tevékenységnek vagy állami vagy helyi önkormányzati feladatnak kell lennie, vagy jogszabály által meghatározottnak. Az Info tv. indokolása is akként fogalmaz, miszerint „A „közérdekű adat” fogalma egyértelművé teszi, hogy az elsődlegesen a közfeladat ellátásának funkciójához kapcsolódik.” Az elsőfokú bíróság az ítéletének [36] pontjában azt helyesen rögzítette, hogy a közfeladatként való minősítéshez az is szükséges, hogy annak ellátását jogszabály írja elő, ez következik a fenti két jogszabályhely előírásaiból. [52] A Fővárosi Ítélőtábla az információszabadság kötelezetti körének terjedelme vonatkozásában hivatkozik az Alkotmánybíróság gyakorlatára is, amely szerint „A kötelezetti kört egyfelől az adatszolgáltató jogállása vagy tevékenysége [közfeladatot ellátó szerv vagy személy az Info tv. 28. §
(1)bekezdése alapján], illetve magának az adatnak a milyensége határozza meg {lásd: 3026/
  1. (II. 9.) AB határozat, Indokolás [19]}. … Az Alkotmánybíróság értelmezésében a „[k]ötelezettek az alapjog céljára figyelemmel általában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint egyéb közfeladatot ellátó szervek és személyek.” {4/
  2. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [40]} Hangsúlyozandó, hogy a fenti AB határozat [40] pontjában foglalt, a kötelezetti kört tovább bővítő megállapításai jelen perben relevanciával nem bírnak, ugyanis jelen ítélet [49] pontjában rögzítettek szerint az alperes nem minősül közpénzekkel gazdálkodó szervezetnek. Összefoglalóan megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság az információszabadság kötelezetti körét – amennyiben közpénzekkel való gazdálkodás a megkeresett szerv esetében nem áll fenn – a közfeladat ellátásához igazítja. [53] A felek által hivatkozott Ht. 53/A. §
(1)bekezdése szerint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére a Konctv., a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és e törvény rendelkezéseinek megfelelően Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.290/2023/6/II 13 megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti. A 92/H. §
(1)bekezdése alapján a pályázat eredményeként megkötött koncessziós szerződés első alkalommal
  1. július 1-jén lép hatályba. [54] A fenti jogszabályhelyek alapján a koncesszort, az alperest
  2. július
  3. napjától illeti meg állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának a joga, tehát maga a Ht. határozza meg azt, hogy mely időponttól kezdődően látja el az alperes a Ht.-ben meghatározott közfeladatot. [55] A Ht.
  4. §
(4)bekezdése alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés legfeljebb
  1. június
  2. napján lejáró hatállyal köthető. A Mód. tv. hatálybalépésekor érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés lényeges elemeit, különösen a közszolgáltatás műszaki tartalmát, ellátásának rendjét az ingatlanhasználóra nézve hátrányt okozóan – a jogszabállyal való összhang biztosítása kivételével – nem lehet módosítani. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések e törvény erejénél fogva
  3. június
  4. napján megszűnnek. [56] Mindezek alapján megállapítható, hogy a Ht. egyértelműen elkülöníti egymástól a
  5. július 1-jét megelőző, majd azt követő időszakot. A korábban eljáró közszolgáltatók a hulladékgazdálkodási közfeladatot
  6. június 30-ig látják el, majd július
  7. napjától az alperes. Az alperes tehát csak ezen időponttól kezdődően lát el közfeladatot a jogszabály alapján, ezen időponttól terheli az Info tv.
  8. §
(1)bekezdése szerinti kötelezettség. [57] Azon tény, hogy akár az alperesnek, akár a tulajdonában álló koncessziós társaságnak különböző szerződéseket kell megkötnie, illetve engedélyeket kell beszereznie, valamint értelemszerűen egyéb módon is fel kell készülnie arra, hogy
  1. július
  2. napjától el tudja látni a Ht. szerinti közfeladatot, az Info tv. rendelkezései szerint nem minősül közfeladat ellátásának, ugyanis ezen jogszabály ténylegesen a közfeladat ellátásához kapcsolja az információszabadság biztosítását, nem pedig ahhoz, hogy az érintett szervnek mi a rendeltetése, az a jövőben várhatóan milyen tevékenységet fog végezni. [58] Mindezek alapján az alperest nem terhelte azon kötelezettség, hogy a felperes megismerés iránti igényének eleget tegyen, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. [59] Mivel az alperes nem minősült közfeladatot ellátó szervnek, a teljesítés megtagadására felhozott további indokok fennállását, azok megalapozottságát nem kellett vizsgálnia a másodfokú bíróságnak. A Fővárosi Ítélőtábla mindazonáltal megjegyzi, hogy a felperes a
  3. január 31-ei adatmegismerési igényében egyértelműen azon engedély, illetve szerződés közlését kérte, „amelyek megszerzésével a alperes esetében a hulladékról szóló
  4. évi CLXXXV. törvény 53/H. §
(1)bekezdésében tartalmazott előírás teljesül.” Az Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.290/2023/6/II előzetes is. eljárásban 14 előterjesztett igényével megegyezett a kereseti kérelme [60] Ezen jogszabályhely egyértelműen meghatározza, hogy ezen engedély megszerzéséről, a szerződés megkötéséről kinek kell gondoskodnia. A jogszabályhely azt is meghatározza, hogy amennyiben ezen személy az engedélyeket nem szerzi meg vagy a szerződéseket nem köti meg, akkor ehhez milyen jogkövetkezményt fűz. Ezen bekezdésben meghatározott előírások kötelezettje a koncessziós társaság, aki az alperessel nem azonos. A koncessziós társaság, mind a Htv. mind a Koncessziós Szerződés alapján elkülönülő személy a koncesszortól, az utóbbi az alperes, előbbi pedig a cég1i Zrt. Mivel a felperes az adatigénylésében olyan adatok közlését kérte, melyek olyan engedélyekre és szerződésekre vonatkoznak, amiket az igénylésben megjelölt jogszabályhely alapján nem az alperesnek kell beszereznie, illetve megkötnie, és így azok esetleges beszerzésével, illetve megkötésével az alperes vonatkozásában a Ht. 53/H. §
(1)bekezdésében foglalt „előírás” sem teljesülhet. Így ténylegesen olyan adatok közlésére kérte kötelezni az alperest, amelyek a jogszabály alapján nem léteznek. [61] A másodfokú bíróság döntése alapján az alperes teljes mértékben pernyertessé vált, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a perköltségét a felperesnek kell megtérítenie. [62] Az alperes a fellebbezési tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a perköltségigényét a továbbiakban nem az elsőfokú eljárásban, valamint a fellebbezésében megjelölt 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §-ára, hanem a
  3. §-ára alapítja, azonban e körben megbízási szerződést nem csatolt, így a másodfokú bíróság a
  4. § alapján állapította meg az együttes első- és másodfokú perköltségét. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú eljárás vonatkozásában 12 óra, míg a másodfokú eljárás vonatkozásában 6 óra munkaórát talált indokoltként felszámíthatónak, az előbbi vonatkozásában a
  5. §
(3)bekezdése szerint óránként 6.000 forint, míg a másodfokú eljárásban a 3. §
(5)bekezdése alapján óránként 3.000 forintot vett figyelembe. [63] Az eljárás az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.