Kf.700460/2025/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(5)bekezdése szerinti megbízási díjra jogosult. ... Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.Kf.700.460/2025/

1. felperes1 (felperes címe) felperes képviselője felperes képviselőjének címe ügyintéző: dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos) alperes1 (alperes címe.) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Kurcsics Gerda kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogviszonyból származó közigazgatási jogvita elbírálása A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: ... Győri Törvényszék 5.K.700.348/2025/
3. számú ítélete Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.460/2025/4-I 2 [1] A felperes a
4. január
5. napjától
6. december
7. napjáig terjedő időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak) a Rendőrkapitányság1 a Rendőrörs1 állományában körzeti megbízottként teljesített szolgálatot, szolgálatteljesítési helye cím
8. Rendszeresen látott el munkáltatói utasításra működési körzeten kívül a kinevezése szerinti beosztásába nem tartozó járőri, járőrszolgálati feladatot, Tevékenység-irányítási Központ (a továbbiakban: TIK) általi küldéseket, elővezetéseket, átkíséréseket, fokozott ellenőrzéseket is. A megbízási díj iránti szolgálati panaszát az alperes vezetője elutasította. A kereset, a védirat [2] A felperes keresetében az alperest 958.575 forint megbízási díj és annak
9. július
10. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. A megbízási díj havi mértékét az illetményalap 75%-ában kérte megállapítani. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
11. évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.)
12. §

(1)bekezdés c) pontjára, valamint a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/

1. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 21.,
2. pontjaira alapította. Hangsúlyozta, hogy a működési körzetből való elvonások rendszeressége és számossága okán megbízása nem tekinthető eseti jellegűnek, és a körzeti megbízotti és járőri feladatok különböznek egymástól. A megbízási díjra alapot adó szolgálatokról a perben kimutatást csatolt. [3] Az alperes védiratában elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a megbízási díjnak a rendvédelmi illetményalap 50%-os mértékében történő megállapítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság az alperest késedelmi kamattal növelten 985.575 forint megbízási díj megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint a felperes megbízási díjra jogosult a Hszt.
3. §

(1)bekezdés c) pontja alapján, mivel rendszeresen nem a kinevezési beosztásába tartozó feladatokat látott el többletfeladatként. A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/

1. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
2. BM rendelet)
3. melléklete szerint a körzeti megbízott és a járőr külön beosztás, melyek körében végzett egyes feladatokra a KMB Szabályzat 2., 21., 24.,
4. pontjai valamint a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
5. (II. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) 4., 5., 22.,
6. pontjai az irányadók. Ezek alapján a járőrszolgálati és egyéb járőr jellegű feladatok körzeti megbízotti működési területen kívül történő rendszeres ellátása nem tartoznak a felperes beosztása szerinti feladatai közé. Ezen nem változtatott a KMB Szabályzat
7. augusztus 12-ei módosítása sem. A jogalkotásról Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.460/2025/4-I 3 szóló
8. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
9. §,
10. §

(1)bekezdése alapulvételével ugyanis a KMB Szabályzat ellentétes értelmezése a 30/

1. BM rendelet
2. melléklete és a Hszt. sérelmére vezetne. A felperes
3. február 1-jét követően is jogosult a módosult Hszt.
4. §

(1)bekezdése c) pontja alapján a megbízási díjra, mivel a becsatolt – az alperes által sem vitatott – kimutatás alapján megállapítható volt a többletfeladat-végzés és a többletterhelés. [5] A követelés összegszerűsége körében a Hszt. 71. §

(5)bekezdése alkalmazásával arra jutott, hogy a felperes által előterjesztett díjigény a jelenlegi ár- és értékviszonyok alapján nem eltúlzott, a jogszabályi középmértéktől (50%-200%) kevesebb. Értékelte, hogy a felperes körzeti megbízotti feladatai háttérbe szorultak, éveken át a keresetben megjelölt hónapokban elvonták a működési körzetéből, és különböző jellegű többletfeladatokat kellett ellátnia, melyek nagyobb megterheléssel jártak, szélesebb szakismeretet igényeltek, továbbá a jogszerűtlen munkáltatói utasítás következében átkísérés elvégzésére is kényszerült. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [6] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályhelyként a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontját és

(5)bekezdését jelölte meg. Álláspontja szerint a felperes megbízási díjra nem jogosult, ugyanis a 12 órás szolgálatot alapul véve átlagosan havi 3,97 alkalommal látott el a működési körzetén kívül szolgálati feladatokat. A körzeti megbízott a szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában közterületi tevékenység ellátására köteles, a járőrszolgálat számára alaptevékenységnek minősül. A két beosztáshoz tartozó feladatok egy részében van átfedés, a Járőrszabályzat közrendvédelmi járőrszolgálati rendelkezései a KMB Szabályzat

1. pontjában meghatározott feladatoknak megfeleltethetők. Ezt támasztja alá a KMB Szabályzat
2. augusztus
3. napjától hatályos módosításának
4. pontja is. A körzeti megbízotti beosztás magasabb beosztásnak minősül, amelyhez magasabb illetmény társul. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
5. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat)
6. és
7. §-ai a körzeti megbízotti szolgálati formát a járőri szolgálati formától elkülönítik; a
8. §

(1)és

(2)bekezdései pedig az egyes szolgálati formák közötti átjárhatóságot biztosítják. A felperes a járőrözést, a TIK küldéseket a szervezeti egység, illetőleg a rendőrkapitányság illetékességi területén a Járőrszabályzat alapján járőr szolgálati formában végezte, az e feladatokból fakadó többletterhelés ellentételezése az illetményébe hivatásos pótlék formájában beépítésre került. A felperest a feladatellátással járó esetleges többletterhelésért a Hszt. 157. §

(1)bekezdése szerinti hivatásos pótlék és a beosztási illetménye már kompenzálta, így további díjazás nem illeti meg. A megbízási díj mértékét érintően arra hivatkozott, hogy a perrel érintett többletfeladatok végrehajtása túlszolgálatot nem eredményezett, amelyből következik, hogy a körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó feladatai nem szorultak háttérbe. Az ezen felüli előre nem tervezhető, ad hoc jellegű feladatvégrehajtások sem jelentettek felperes részére valódi többletterhelést, hiszen ezek szolgálati időben kerültek végrehajtásra. A felperes munkaköri leírása általános munkaköri feladatként rögzíti, hogy közvetlen vezetőjének utasítására köteles a munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl végrehajtani a külön nem nevesített, de a szolgálat tevékenységi körébe tartozó eseti jellegű feladatokat is. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.460/2025/4-I 4 [7] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az alperes nem adott elő olyan körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság nem vizsgált. A perbeli időszakban a kinevezése szerinti beosztása alól nem mentesítették; az elvonására nem eseti jelleggel került sor; a két beosztás feladatainak együttes ellátása megbízási díjra jogosítja. A körzeti megbízotti és a járőri beosztások különbözőek, az alperes álláspontja a 30/2015. BM rendelettel összeegyezhetetlen, a két beosztás eltérő munkaköri feladatait két különböző utasítás tartalmazza, a körzeti megbízott feladatait szabályozó norma nem teszi a körzeti megbízott kötelezettségévé a járőrfeladatok ellátását. A járőr a körzeti megbízottnál alacsonyabb fokozat ugyan, de a szolgálatával kapcsolatos egyes egyedi körülmények okán a minimumösszegnél magasabb megbízási díj indokolt volt. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [8] A fellebbezés nem alapos. [9] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között bírálta felül. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjának és

(5)bekezdésének megfelelő alkalmazásával jogszerűen kötelezte az alperest a megbízási díj megfizetésére. Döntésével a másodfokú bíróság egyetértett, a fellebbezésre figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [10] A felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette. Az alperesnél a felperes körzeti megbízotti beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A felperes által a perbeli esetben végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján teljesített feladatok, nem a kinevezése szerinti beosztáshoz tartoztak; ezért az elsőfokú bíróság a becsatolt, és az alperes által sem vitatott kimutatás szerint a többletfeladat ellátására helyesen következtetett. [11] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan mutatott rá, hogy a munkáltató az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; azok meghatározása azonban nem lehet önkényes. A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.460/2025/4-I 5 [12] A Kúria határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) kimondta, hogy a Hszt. 71. §

(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, abból következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezése szerinti beosztáshoz tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem az adott szolgálati beosztáshoz tartozik, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. A Kúria következetes gyakorlata szerint, amennyiben a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) a beosztásához nem tartozó feladatkört a körzeti megbízotti működési körzetén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel ellátja, többletszolgálatnak minősül, annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.076/2022/4., Kf.VII.45.006/2022/4.). [13] Az alperes fellebbezésében alaptalanul hivatkozott arra, hogy a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos rendelkezése a felperes munkakörének a járőri munkakörrel történő bővítésére alapot teremtett. Az Országos Rendőr-főkapitányság mint központi államigazgatási szerv vezetője a Jat. 23. §

(4)bekezdés

1. c)pontjában szabályozott jogkörénél fogva normatív utasításban szabályozhatja a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét, így normatív utasításban határozhatja meg a körzeti megbízottak feladatellátását, tevékenységi körét, azaz az egyes munkaköri feladatait. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályos rendelkezései a 30/2015. BM rendelet 2. mellékletével konform módon értelmezhetően rögzítették, hogy a körzeti megbízott mely sajátos körülmények mellett láthat el és milyen illetékességi területen járőri, járőrszolgálati feladatokat, azaz nem tekintette a munkakör részének egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását, csak részfeladatok ellátásáról rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával, annak 2. pont b)-
2. c)alpontjai és 44. pontja értelmében – a 25. pontban tett kivétellel –, arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a Szolgálati Szabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri, járőrszolgálati feladatok majdnem teljes körének elvégzését. E vonatkozásban a két beosztás munkaköri feladatai között minimális disztinkciót a KMB Szabályzat 2. pont
3. a)alpontja és 25. pontja szerinti feladatok jelentenének. Ennélfogva az alperes a 30/2015. BM rendelet 1. §
4. a)pontja és 2. melléklet 3. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás részének tekintette a járőri beosztás feladatainak ellátását. A Jat. 23. §-a szerinti közjogi szervezetszabályozó eszköz a Jat. 24. §

(1)bekezdése alapján jogszabállyal, így a 30/

1. BM rendelettel, vagy a Hszt.-vel ellentétben nem állhat. Helytállóan utalt tehát az elsőfokú bíróság arra, hogy amennyiben a KMB Szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, miszerint a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy a 30/
2. BM rendelet szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, valamint azzal együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-
3. §), valamint az illetmény meghatározására (154-
4. §) szolgáló szabályai sérülnének. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma, amely elsősorban a KMB Szabályzat
5. pont a) alpontja szerinti területen az ott meghatározott feladatok ellátása. Erre figyelemmel a KMB Szabályzat módosítása a körzeti megbízott beosztásához esetlegesen hozzátartozó, korábban megbízási díj megfizetése nélkül teljesítendő járőri, járőrszolgálati részfeladatokat azonosíthatatlanná tette. Mindezek tükrében – a Hszt. és a 30/
6. BM rendelet sérelme nélkül – nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.460/2025/4-I 6 [14] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla megállapította, hogy a Hszt. módosítással érintett időszak vonatkozásában a megbízási díj megfizetésének feltételei – a megbízás rendszeres jellege és a jelentős többletmunka ellátása miatt – ugyancsak fennálltak, ezért az elsőfokú bíróság a kereset megalapozottságáról e körben is helytálló döntést hozott. [15] Az alperes a Hszt.
7. §

(1)bekezdését felhívva arra is hivatkozott, hogy a felperes megbízási díjra a hivatásos pótlékára tekintettel nem vált jogosulttá. A másodfokú bíróság a jogalap körében nem fogadta ezen érvelését sem. E körben utal arra, hogy hivatásos pótlékra a hivatásos állomány valamennyi – még a beosztásához nem tartozó többletfeladatokat el nem látó – tagja is jogosult; e juttatás, mint javadalmazási forma, a megbízási díjtól elkülönül, a kettő külön jogcímen érvényesíthető. A hivatásos állomány tagjának hivatásos pótléka az eredeti és a kinevezése szerinti szolgálati beosztáshoz tartozó feladatellátás alapján, míg megbízási díj a munkaköri feladatokon felül teljesített többletfeladat-ellátás esetén jár, azaz a két juttatás az alperes által kifejtett módon nem mosható össze, egymást nem váltja ki. Ugyanezen okból nem osztotta az alperes túlszolgálat hiányával összefüggő okfejtését sem, hiszen annak, hogy a felperes a perbeli időszakban a beosztásához nem tartozó feladatokat a szolgálati idejében vagy azon túlmenően teljesítette-e, jelentősége szintén nem volt; a megbízási díj túlszolgálat ellentételezésével egyébként sem pótolható. [16] A megbízási díj mértékével kapcsolatban az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy az az ellátandó munkaköri feladatokhoz köthető, a díjazás azért jár, mert a rendvédelmi szerv tagja az eredeti munkaköri feladatoktól eltérő többletfeladatot végez és ezt a többletterhet a Hszt. 71. §

(5)bekezdésében a jogalkotó az illetményalap 50-200%-áig terjedő összeggel kompenzálja. A követendő bírói gyakorlat szerint (Kfv.VII.37.780/2020/5.) a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, hogy az eredeti munkakör mellett ellátott többletfeladatokra tekintettel a megbízási díjat milyen mértékben határozza meg. A mérlegelés szempontjait a munka bonyolultsága, az eredeti munkaköri feladatokhoz viszonyított időigénye, annak gyakorisága, az arra előírt többlettudás birtokában kell meghatározni. Valamennyi szempontot összességében kell mérlegelni, továbbá a rendvédelmi szerv tagja által elvégzett feladatok egyedi vizsgálata alapján kell arról dönteni, hogy a ténylegesen ellátott többletfeladatért milyen mértékű megbízási díj jár. Mivel az alperes nem állapított meg, és nem fizetett megbízási díjat, azt az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörben határozhatta meg. Az alperes fellebbezésében olyan tényszerű, és nem általánosságban megfogalmazott körülményre nem hivatkozott, mely az elsőfokú bíróság mérlegelését okszerűtlenné, iratellenessé, vagy alaptalanná tette volna. Az elsőfokú bíróság a mérlegelése során a jogszabályi kereteket nem lépte túl, ítéletéből a mérlegelés alapjául vett körülmények, azok értékelése megállapítható. [17] A fent kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.460/2025/4-I 7 [18] A pervesztes alperes a Kp. 99.§

(3)bekezdése és 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdése és 102. §

(1)bekezdése, valamint – a fellebbezés benyújtásának időpontjára tekintettel a másodfokú eljárásban irányadó – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §

(1)bekezdés a) pontja, és 3. §

(4)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó és a jogi képviselő által a kifejtett érdemi munkával arányosan felszámított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [19] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §

(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a 78.846 forint fellebbezési eljárási illeték a Kp 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §

(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §

(6)bekezdésére figyelemmel az állam terhén marad. [20] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp.

1. § alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [21] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
2. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,

1. március
2. dr. Kecskés Zsófia s.k. a tanács elnöke dr. Zakócs Ildikó s.k. dr. Farkas Ervin s.k. előadó bíró bíró