← Magyarország

Bhar.172/2022/15 – Debreceni Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Eltérő tényállás megállapítása a másodfokú eljárásban és a bűnösség kimondása kifosztás bűntettében. Debreceni Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Bhar.I.172/2022/

  1. A Debreceni Ítélőtábla Debrecenben, a
  2. május
  3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság
  4. február
  5. napján meghozott 1.Bf.206/2021/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] A Hajdúszoboszlói Járásbíróság a
  7. május
  8. napján nyilvános tárgyalás alapján meghozott 6.B.67/2019/
  9. számú ítéletében bűnösnek mondta ki Terhelt1 vádlottat lopás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  10. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  11. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont, bb), bc),
  2. be)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont], lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont bb),
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont], lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont bb),
  2. bc)alpont] és lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)és
  3. bc)alpont]. Ezért mint többszörös visszaesőt – halmazati büntetésül – 2 év 2 hónap szabadságvesztés büntetésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg és kimondta, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlottat az ellene kifosztás bűntette [Btk. 366. §
(1)bekezdés c) pont], lopás bűntette [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont] és 2 rendbeli lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont bb),
  2. bf)alpont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett bűnjelek sorsáról, bűnügyi költség viselése felől, illetve polgári jogi igények egyéb törvényes útra utasításáról. [2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére a részbeni felmentés miatt, a bűnösség vád szerinti megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében. A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették. Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.172/2022/15/VI 2 [3] A fellebbezést elbírálva a másodfokú eljárásban a Debreceni Törvényszék az ügyészség által bizonyítás felvételére irányuló indítvány alapján 2022. február 1. napján megtartott fellebbezési tárgyalás eredményeként meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a vádlott bűnösségét további 1 rendbeli kifosztás bűntettében [Btk. 366. §
(1)bekezdés c) pont], 1 rendbeli lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés bb) alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont], 2 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés
  1. b)pont, bb),
  2. bf)alpont] állapította meg. [4] A 2 rendbeli lopás bűntettének jogszabályi hivatkozásából mellőzte a Btk. 370. §
(2)bekezdés b) pontra utalást. A szabadságvesztés büntetés tartamát 4 (négy) évre, a közügyektől eltiltást 4 (négy) évre súlyosította. Rendelkezett polgári jogi igényekről, eljárási illetékek megfizetéséről. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a vádlottat. [5] A törvényszék ítélete ellen a vádlott és a védő jelentettek be fellebbezést az egy rendbeli kifosztás bűntettében, egy rendbeli lopás bűntettében és két rendbeli lopás vétségében való bűnösség megállapítása miatt, e bűncselekmények tekintetében felmentés, valamint a büntetés enyhítése érdekében. A másodfokú bíróság területén működő ügyészség az ítéletet tudomásul vette. [6] A védő másodfellebbezése indokolásában a jogorvoslatot annak iránya szerint fenntartotta. A törvényszék által kiegészített bizonyítás álláspontja szerint nóvumot nem hozott, a törvényszék gyakorlatilag a járásbíróság mérlegelésének eredményét változtatta meg. A büntetés enyhítése körében a védő kifejtette azon álláspontját, hogy a törvényi minimumhoz közeli mértékű szabadságvesztés büntetés kiszabása indokolt a vádlottal szemben. [7] A vádlott az ítélőtáblához eljuttatott beadványaiban új elme-orvosszakértői vélemény beszerzésére tett indítványt, mert álláspontja szerint 6 hónapnál régebbi szakvélemény nem vehető figyelembe az ügyben és egészségi állapotában is romlás következett be, ennek tisztázása pedig indokolt. Kifejtette azon álláspontját, hogy elfogultan járt el a törvényszék bírói tanácsa a másodfokú ítélethozatalkor, ezért ennek vizsgálata szükséges. Indítványozta büntetése enyhítését megbetegedéseire figyelemmel, egyúttal eggyel enyhébb végrehajtási fokozat megállapítását. [8] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.84/2022/2. számú átiratában a védelmi jogorvoslatokat alaptalannak tartva a másodfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. [9] Az ítélőtábla a védelmi másodfellebbezéseket a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) 620. §
(1)bekezdése alapján – utalva a Be. 621. §
(2)bekezdésére is – tanácsülésen bírálta el. A vádlott az ítélőtáblához megküldött beadványaiban nem élt Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.172/2022/15/VI 3 határozott indítvánnyal nyilvános ülés tartása végett és az ítélőtábla sem tartotta indokoltnak hivatalból nyilvános ülés kitűzését. A tanácsüléses elbírálás perjogi feltételei fennálltak. [10] A vádlott és a védő másodfellebbezése nem alapos. [11] A harmadfokon eljáró ítélőtáblának elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy megnyílt-e a harmadfokú felülbírálat lehetősége vagy sem. A Be. 615. §
(1)bekezdése az első- és másodfokú bíróság ellentétes döntését kívánja meg a joghatályos másodperorvoslathoz. E törvényhely
(2)bekezdés a) pontja értelmében ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság olyan vádlott bűnösségét állapította meg, akit az elsőfokú bíróság felmentett. Az ügyben ez az eljárásjogi helyzet: a harmadfokú eljárás lehetősége megnyílt. [12] A harmadfokú bíróság a Be. 618. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpont alapján felülbírálta a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését, és azon rendelkezését, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntésével összefüggő felülbírálata eredményezett, valamint a
  4. b)pont értelmében az elsőfokú és másodfokú eljárást arra tekintet nélkül, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Emellett a Be. 618. §
(2)bekezdése alapján hivatalból revízió alá estek az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezések. [13] A 2021. január 1-jétől módosult Be. 618. §
(3)bekezdés
  1. a)pont,
  2. b)pont
  3. ba)és
  4. bb)alpontok alkalmazásával a felülbírálat kiterjedt továbbá az ítélet fellebbezéssel nem érintett részére is a Be. 590. §
(5)bekezdés a-c) pontjában meghatározottak szerint (abszolút eljárási szabálysértések, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezések abból a szempontból, hogy nincs-e helye felmentésnek vagy az eljárás megszüntetésének, a bűncselekmények minősítése és a büntetéskiszabást érintő rendelkezések). A törvénymódosítás a harmadfokú felülbírálatot jóval szélesebb körben vonta meg, lehetőséget teremtve a törvényes döntésre azon bűncselekményeknél is, melyeket fellebbezés nem érintett. Ugyanakkor nem bírálható felül az ítéletnek azon felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek [Be. 618. §
(4)bekezdés]. A jogszabályváltozás lényegi eleme, hogy a perorvoslattal nem támadott rendelkezéseknél már nem feltétele a felülbírálatnak a másodfellebbezés alapossága. Ez hangsúlyos változtatás a harmadfokú eljárásban, mert a fellebbezéssel nem érintett, bűnösséget kimondó rendelkezésekre is kiterjeszti a jelzett szempontok szerint a felülbírálatot. Ezáltal a „revíziós lépcső” logikai rendje is megvalósul, azaz: a fellebbezés alaposságának megítélése nem előzheti meg a például a perjogi szabályok megtartásának ellenőrzését. [14] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy feltétlen, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem történt az elsőfokú és másodfokú eljárásban. Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.172/2022/15/VI 4 [15] Az I. számú tényállást érintően – a felmentő rendelkezés miatt bejelentett és a bűnösség megállapítását igénylő – a Be. 583. §
(1)és
(2)bekezdésnek megfelelő, míg összességében – a kiszabott fő és mellékbüntetés tartama ellen irányuló – a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pont szerinti vádhatósági fellebbezés nyomán a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság helytállóan – alkalmazva a Be. 590. §
(4)bekezdésében írtakat is – az I. számú tényállást a Be. 590. §
(1)és
(2)bekezdés felhívásával teljeskörűen bírálta felül, míg a II., illetőleg a III. számú tényállást érintően pedig a Be. 590. §
(3)bekezdése alapján korlátozott felülbírálatot, illetőleg a Be. 590. §
(5)bekezdése szerint kiterjesztett korlátozott felülbírálatot {[23], [86][88] bekezdések} végzett. [16] A vádlott azon hivatkozása, hogy elfogult bírók vettek volna részt ügye másodfokú elbírálásában, azért nem foghat helyt, mert bírók kizárására nem került sor jelen ügyben. Azt a törvényi tételt, miszerint az ügy elfogulatlan megítélése valamely bírótól nem várható el, csak az adott konkrét ügy valóságos tényei alapján lehet megállapítani, s csak olyan feltárt adatok alapján, amelyek a bíró pártatlansága iránt ésszerű (megalapozott) kételyt ébreszteni alkalmasak (EBH2014. B.4.II.). [17] A Be. 619. §
(1)bekezdése szerint a harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta, kivéve, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan. [18] Megalapozott tényállás esetén a harmadfokú eljárásban az irányadó tényállás az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás, azonban ennek részbeni megalapozatlansága folytán a másodfokú bíróság által helyesbített, illetve kiegészített tényállás, avagy a másodfokú bíróság által megállapított eltérő tényállás. [19] Abban az esetben azonban, ha a másodfokú bíróság ítélete a harmadfokú eljárásra okot adó, a bűnösség körében ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan, arra harmadfokú döntés a megalapozatlanság orvoslása nélkül nem alapozható. Az ellentétes döntés alapjául szolgáló tényállás részbeni megalapozatlansága kiküszöbölésére a harmadfokú eljárásban is sor kerülhet. Ha a hiánytalan vagy helyes tényállás megállapítására lehetőség van, akkor ennek megállapítására a harmadfokú bíróság hivatalból köteles, de ez a lehetőség jóval szűkebb, mint a másodfokú eljárásban. Egyrészt a harmadfokú eljárásban bizonyítás felvétele nem foganatosítható a törvény kifejezett tilalma folytán [Be. 619. §
(2)bekezdése], másrészt a harmadfokú bíróság a tényállás kiegészítését, helyesbítését, a tényállás megállapítása során történt helytelen ténybeli következtetés korrekcióját kizárólag az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján végezheti el [Be. 619.§
(3)bekezdése], majd a harmadfokú bíróság az ellentétes döntés alapjául szolgáló tények körében azok kiegészítésével, vagy helyesbítésével megalapozottá tett tényállás alapján bírálja felül a másodfokú bíróság ítéletét. Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.172/2022/15/VI 5 [20] Az ügyben a másodfokon eljárt törvényszék alappal rögzítette, hogy a II-III. számú tényállásokat érintően a másodfokú bíróság a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pont rendelkezése folytán az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát nem vizsgálta és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. A másodfokú bíróság a Be. 453. §
(6)bekezdés alkalmazásával e két tényállást illetően az észlelt nyilvánvaló elírási hibát azonban helytállóan kijavította (BED
  1. B.20). [21] A törvényszék kifogástalanul ismerte fel, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított I. számú tényállás a Be.
  2. §
(2)bekezdés
  1. b)és
  2. d)pontjaiban írt okokból részben megalapozatlan, mert a tényállás részben felderítetlen és az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett. E részbeni megalapozatlanság azonban a Be. 593. §
(1)bekezdés c) pontjában írtaknak megfelelően az ügyészség által indítványozott bizonyítás felvételével a másodfokú eljárásban kiküszöbölhető volt, melynek eredményeképpen az eltérő tényállás a Be. 593. §
(3)bekezdése alapján lett irányadó a másodfokú eljárásban. [22] A másodfokú bíróság helyesen – utalva az EBH.
  1. B.
  2. döntésben kifejtettekre is – ugyanakkor megjegyezte, hogy a járásbíróság a tényállás tisztázása érdekében még ügyészségi indítvány nélkül hivatalból is elrendelhetett volna tanúkihallgatást. Az észlelt felderítetlenség kiküszöbölését célzó bizonyítást a Be.
  3. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében – ellentétben az elsőfokú bírósággal – a másodfokú bíróság már csak az ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján folytathatta le, mely indítvány megtétele a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség részéről meg is történt. [23] A törvényszék az általa lefolytatott bizonyítás eredményét a Be. 593. §
(2)bekezdése alapján a logika szabályainak megfelelően értékelte. A bizonyítási indítványok elutasításának, így újabb elme-orvosszakértői vélemény beszerzése szükségtelenségének is meggyőző indokát adta. [24] E részben megjegyzi a harmadfokú bíróság, hogy az elsőfokú ítéletben felmentéssel érintett cselekményeknél a helyesbítés körét meghaladóan eltérő tényállás megállapítására került sor, melyre a törvény lehetőséget ad a Be. 593. §
(1)bekezdés c) pontja alapján. A másodfokú bíróság is kifejezetten felhívta e törvényi rendelkezést, melyből következik, hogy az újabb bűncselekményekre vonatkozó tényállás már eltérő az elsőfokú ítélettől, mert e körben az ügyet „megfordítva” megnyitotta a bűnösség törvényes megállapításának lehetőségét. Ez az úgynevezett ténybeli nagyreformáció, mely a Be. másodfokú eljárásának egyik kardinális új eleme a korábbi szabályozáshoz képest. [25] Az ítélőtábla megállapította, hogy a másodfokú bíróság döntésén alapuló tényállás megalapozott, így a harmadfokú bíróság a határozatát a Be. 619. §
(1)bekezdésének felhívásával erre a tényállásra alapította. Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.172/2022/15/VI 6 [26] Az irányadó tényállás alapján a másodfokú bíróság helytállóan vont következtetést a vádlott bűnösségére a további 1 rendbeli kifosztás bűntettében [Btk. 366. §
(1)bekezdés c) pont], 1 rendbeli lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés bb) alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont], 2 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés
  1. b)pont, bb),
  2. bf)alpont]. [27] A fentiekből következőleg az ügyben nem volt helye felmentésnek vagy az eljárás megszüntetésének. [28] A kiterjesztett felülbírálat kapcsán utal rá a harmadfokú bíróság, hogy a fellebbezéssel nem érintett cselekményrészek tekintetében is törvényes a bűnösség megállapítása, felmentésnek vagy az eljárás megszüntetésének nem volt helye [Be. 618. §
(3)bekezdés]. [29] A büntetés kiszabásánál irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket a törvényszék feltárta. A Kúria
  1. BK vélemény II.
  2. pontja helyes értelmezésével ugyanakkor önmagában az enyhe fokú gyengeelméjűség és személyiségzavar enyhítő körülményként nem vehető figyelembe, csak akkor, ha az elmeműködés valamely sajátossága a bűncselekmény elkövetését megkönnyíthette, ilyenre pedig az ügyben eljáró elme-orvosszakértők nem hivatkoztak. [30] Az ítélőtábla álláspontja azonban, hogy a másodfokú bíróság a vádlottal szemben a büntetéskiszabási elveknek megfelelő, a büntetési célok elérésére alkalmas, tettarányos büntetést szabott ki, a középmértéktől való eltérés is indokolt volt (1214/B/
  3. AB határozat). [31] A másodfokú ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek. [32] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a fellebbezések alaptalansága miatt a Be.
  4. § alapján helybenhagyta. Debrecen, 2022.május
  5. Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva s.k. előadó bíró, Dr. Diószegi Attila sk.bíró Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.172/2022/15/VI 7 Záradék: A Debreceni Törvényszék 1.Bf.206/2021/
  6. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla jelen határozatával a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
  7. május
  8. Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.