Bf.44/2020/11 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésbe ütköző és a

(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A gyanúsítás tárgya a II. fordulat szerinti halált okozó testi sértés bűntettére változott, mivel a sértett

1. május
2. napján elhunyt és Pótmagánvádló1 e bűncselekmény miatt feljelentést tett az I.r. vádlott ellen. [2] A nyomozás során beszerzett adatok alapján Terhelt1-et is halált okozó testi sértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség
3. augusztus
4. napján. [3] A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a büntetőeljárást az NF.326/2018/
5. számú határozatával
6. december
7. napján megszüntette Terhelt1-tal szemben büntethetőséget kizáró ok (jogos védelem) miatt, Terhelt2-vel szemben pedig; mivel - a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján – nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el. [4] A határozat ellen Pótmagánvádló1 sértetti jogokat gyakorló személy képviseletében eljáró ügyvéd panaszt terjesztett elő, melyet a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztálya az NF.113/2019/
8. számú,
9. február
10. napján kelt határozatával elutasított. [5] A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a
11. március
12. napján kelt és
13. április
14. napján jogerős NF.326/2018/
15. számú határozatával Terhelt2 terhelt vonatkozásában – ugyancsak jogos védelemre hivatkozva – megváltoztatta a megszüntetés okát. [6] A sértett jogutódja a meghatalmazott jogi képviselője útján
16. március
17. napján a Be. 792.§

(1)bekezdésében meghatározott határidőn belül költségkedvezmény engedélyezését kérte a pótmagánvádas eljárás megindításához, majd 2019. április 15. napján a Be. 791.§

(1)bekezdésben írott – a panaszt elutasító határozat közlésétől számított - 2 hónapon belül pótmagánvádlóként lépett fel. [7] A pótmagánvádló és a jogi képviselője a

1. május
2. napján az elsőfokú bírósághoz érkezett vádindítványában Terhelt1 és Terhelt2 vádlottakat a Btk. 164.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés II. fordulata szerint minősülő, társtettesként elkövetett, halált okozó testi sértés bűntettével vádolta. Győri Ítélőtábla II.Bf.44/2020/11/1/2 2 [8] A Tatabányai Törvényszék a

1. március
2. napján kihirdetett 3.B.142/2019/
3. számú ítéletével Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlottak bűnösségét megállapította a Btk. 164.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés II. fordulata szerint minősülő, társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében, melyért őket egyaránt 2-2 év börtön fokozatú – végrehajtásában 5-5 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés büntetésre ítélte. [9] Megállapította, hogy a terheltek a szabadságvesztés végrehajtása esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A bűnjelként kezelt videofelvételek, valamint DVD-k lefoglalását megszüntette és azokat az iratokhoz csatolta, továbbá kötelezte a vádlottakat egyetemlegesen, illetve külön-külön a bűnügyi költség viselésére. [10] Az ítélet ellen a pótmagánvádló és jogi képviselője mindkét vádlott terhére súlyosításért; hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. [11] Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlott, valamint védőik az ítélet minden megállapítása és rendelkezése ellen, bűncselekmény hiánya (jogos védelem) okán történő felmentésért éltek jogorvoslattal. [12] A pótmagánvádló jogi képviselője a fellebbezése indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, a bizonyítási eljárást teljes körben lefolytatta és megalapozott tényállást állapított meg. Ennek alapján helyes következtetést vont le a vádlottak bűnösségére és a bűncselekmény minősítése is törvényes. [13] A büntetés kiszabási körülményeket az elsőfokú bíróság feltárta, de tévedett, amikor a terheltek személyében rejlő társadalomra veszélyességet csekélynek minősítette. Elmulasztotta értékelni azt is, hogy a bűncselekményt a hozzátartozójuk sérelmére valósították meg. A sértetti közrehatás legfeljebb Terhelt2 II.r. vádlott vonatkozásában vehető figyelembe, mivel Terhelt1 a cselekményt megelőzően a sértett lakása előtt kifejezetten garázda, provokatív magatartást tanúsított, amellyel a sértett felindult állapotát előidézte. [14] A sértett halálával végződő bűncselekmény tárgyi súlya jóval túl mutat a feltárt enyhítő körülményeken, ezért a vádlottak magatartásával arányban álló joghátrány csakis hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés lehet. [15] Indítványának megfelelően kérte a pótmagánvádló jogi képviselője az ítélet megváltoztatását. [16] I. rendű vádlott védője írásbeli indokolásában rámutatott, hogy a feltárt bizonyítékok alapján nem lehet megállapítani, miszerint a sértett kezéből kikerült volna a kés, csupán annyi látszik a kikockázott videofelvételen, hogy a sértett egyik kezéből a másikba áttesz valamit. Ezért az sem mondható, hogy a vádlottak irányában tanúsított támadó magatartás megszakadt volna. A terheltek számára evidens volt mindvégig, hogy a rokonuk kezében kés van. Ezért az I.r. vádlott édesapjával együtt jogos védelmi helyzetben volt, vagyis fennáll a büntethetőséget kizáró ok. [17] A védő a fellebbezés-indokolás kiegészítésében rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete számos szubjektív, nem a büntetőjogi terminológiának megfelelő, illetve iratellenes ténymegállapításokat tartalmaz. Ilyen például, hogy a sértett „mélyen istenhívő”, „melegszívű ember” volt, vagy hogy „önvédelmi célból” vette magához a kést, amikor elrohant a vádlottak lakóhelyére. Ezzel szemben több tanúvallomás szerint a vád tárgyává tett bűncselekmény előzményeként rendszeresen trágár szavakkal illette a közvetlen hozzátartozóit, a húgát megpofozta, őt a férjével – a II.r. vádlottal – együtt a lakásából kidobta, majd magából kifordult, felbőszült állapotban érkezett a vádlottak lakása elé, ahol a rokonai megölésével fenyegetőzött és a késsel hadonászott. Ez a vádlottakban komoly félelmet keltett, amely meghatározta a későbbi cselekvőségüket. Győri Ítélőtábla II.Bf.44/2020/11/1/2 3 [18] A kést a sértett mellett, a földön találták meg, miután elesett. Ebből csakis az a következtetés vonható le, miszerint az élet kioltására is alkalmas eszközt mindvégig a kezében tartotta, majd miután az I. és II.r. vádlottak megütötték, esés közben a kés kiesett a kezéből. [19] Tekintve, hogy Terhelt2 II.r. vádlott ütötte meg utoljára a sértettet és az esés ennek egyenes következményeként történt, a jogos védelmi helyzetet csak az ő relációjában lehet vizsgálni, mivel I. rendű vádlott terhére mindössze egy sérülést nem okozó ütés lenne felróható. [20] A védő kérte mellőzni az ítélet jogi indokolásából azokat a nem bizonyított kitételeket, amikkel az elsőfokú bíróság a vádlottak magatartását, továbbá motivációját - a jogos védelmi helyzet hiányának alátámasztása céljából - jellemezte. Ilyenek például, hogy a terhelteket a bosszúvágy vezérelte, vagy maguk szították a feszültséget a rokonukkal, keresték a konfliktust, valamint rosszul kezelték a fellobbanó indulatukat. [21] Hangsúlyozta, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség eljárást megszüntető határozatának megállapításával ért egyet, miszerint a késsel fenyegetődző, rokonait megütő sértettel szemben joggal lehetett attól tartani, hogy rövid időn belül ismét támad és a késsel sebet ejt valakin vagy újabb ütést ad le. Ezért a jogos védelmi helyzet a vádlottak szemszögéből aggálytalanul megállapítható. [22] A másodfokú bíróság nyilvános ülésén megjelent pótmagánvádló jogi képviselője a joghátrány súlyosítására bejelentett fellebbezést és annak írásbeli indokolását fenntartotta, illetve megismételte. [23] Rámutatott a súlyosítás mellett érvelve, hogy a terheltek személyének társadalomra veszélyességét az adja, hogy közterületen, fényes nappal tanúsítottak garázda jellegű magatartást, amely további súlyosító körülmény. A testi sértés tekintetében a szándékuk egyenes volt, amely emeli a bűncselekmény tárgyi nyomatékát. [24] Meglátása szerint a terheltek megbánása csak szavakban fejeződik ki, mivel a sértett halálát követően egyetlen alkalommal sem keresték fel az özvegyet, segítségüket nem ajánlották fel a család életére nézve beállt hátrányos következmények enyhítésében. [25] Álláspontja az volt, hogy a szabadságvesztés büntetések súlyosítása és a végrehajtás felfüggesztésének mellőzése indokolt. [26] I. rendű vádlott védője a felmentés iránt bejelentett fellebbezést fenntartotta és az indokolását kiegészítette az alábbiak szerint. [27] Rámutatott, hogy ha már az utcán zajló kiabálásra kihívják a járókelők vagy a szomszédok a rendőröket és még nem esik el a sértett, akkor a sértettet garázdaság bűntette miatt eljárás alá vonják, hiszen erősen közösségellenes magatartást tanúsított, amely alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást és ijedelmet okozzon. A garázdaság minősített esete jött volna számításba, hiszen felfegyverkezve – késsel a kezében – követte el a cselekmény. [28] A védő szerint a jogos védelmi helyzet kritériumai tökéletesen ráillenek erre a szituációra, mivel a terheltek menthető felindulását megalapozza, hogy a sértett az I.r. vádlott édesanyját ütötte meg, majd a szeme láttára még egyszer megütötte. Terhelt2 II.r. vádlottat saját magát, illetve a feleségét bántalmazta. [29] A komoly fenyegetettségből eredő ijedtség is természetes, hiszen egy megöléssel fenyegető, 185 cm magas, nagydarab férfi hadonászott a késsel. Ha nem lett volna nála kés és elkezd pofozkodni, négyen lefogják és megvárják, amíg lehiggad. Jelen esetben még a sértett két barátja is hátra húzódott, nem mertek beavatkozni, mert megijedtek a késtől. Győri Ítélőtábla II.Bf.44/2020/11/1/2 4 [30] Mindezek megalapozzák a jogos védelmi szituációt és I. rendű vádlott felmentésének van helye. [31] Terhelt2 II.r. vádlott védője perbeszédében a felmentésre irányuló jogorvoslati kérelmét fenntartotta három indokra hivatkozva. [32] A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség eljárást megszüntető határozata szerint nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el. [33] A főügyészség kiegészítette, illetve módosította a döntését azzal, hogy a jogos védelmi helyzet nemcsak az I.r. vádlott, hanem a II.r. vádlott vonatkozásában is fennáll. [34] Harmadlagosan arra hivatkozással kérte védence a felmentését, hogy aggálytalanul nem állapítható meg, miszerint a II.r. vádlottnak a cselekménye összefüggésbe hozható a sértett elesésével, illetve halálával. [35] Az eseménysor egy sértett által elkövetett személy elleni bűncselekménnyel kezdődött, mert úgy megütötte a saját húgát - a II.r. vádlott feleségét, annak szeme láttára hogy elesett. Ezt megismételte a sértett, amikor a vádlottak után ment, az ő házukhoz, az utcán. Ettől az ütéstől megtántorodott a II.r. vádlott házastársa. [36] A védő rámutatott, hogy az elsőfokú ítélet tényállása és indokolása megalapozatlan, mivel részben iratellenes megállapításokat tartalmaz. [37] Ilyen például az elsőfokú ítélet

1. oldal
2. bekezdésében írott azon megállapítás, miszerint a sértett „önvédelmi célból” vette magához a pillangókést. Akkor sem lehetne osztani ezt a véleményt, ha a vádlottak keresték volna fel a sértettet az otthonában. Ha a sértett feltételez egy feléje irányuló támadást, akkor azért, hogy meg tudja magát védeni, magához vesz egy kést. Itt viszont a sértett elkövetett egy bűncselekményt, amelyet a II.r. vádlott kénytelen volt eltűrni. Majd a sértett - felháborodva azon, hogy ezt a magatartását a húga és a hozzátartozói nehezményezik -, olyan haragra gerjedt, hogy ő ment megkeresni az általa megsértett feleket, amelyhez egy pillangó kést is magához vett. [38] Ebből az a következtetés vonható le, hogy ő maga készült támadásra, nem védelmi célból vette magához a bicskát. [39] A
3. oldal
4. bekezdésében az elsőfokú bíróság „hadonászásnak” nevezi a sértett késes mozdulatait, amely nagy lendülettel történik. Ha az I.r. vádlottnak ugrálva kellett hátrálnia a hadonászás elől, akkor ez nem jelentéktelen mozdulatsor volt, hanem a testi épségét kellett mentenie. [40] Iratellenes a
5. oldal
6. bekezdése, miszerint I. rendű vádlott nem kerülte, hanem kifejezetten kereste a sértettel való konfliktust, mivel a sértett kereste fel a vádlottakat azután, hogy elkövetett egy erőszakos bűncselekményt az I.r. vádlott édesanyja sérelmére. Azért ment oda, hogy tovább inzultálja, fenyegesse őket. [41] A
7. oldal
8. bekezdése, miszerint az I.r. vádlott erőszakolta ki, hogy a sértettel összetűzésbe kerülhessen, értelmezhetetlen, hiszen elment a sértett lakása elől, aki viszont utána ment. [42] A
9. oldal alulról
10. bekezdésében a bíróság megállapítja, hogy a sértett hangosan azt kiabálta, hogy „megöllek titeket”. Ezen nincs mit magyarázni. Ennél nem tudom, hogy mi többet kellene tenni ahhoz, hogy a jogos védelmi helyzet megállapítható legyen. [43] A védő álláspontja szerint értelmezhetetlen a
11. oldal utolsó bekezdésében foglalt okfejtés, miszerint a sértett „megöllek titeket” fenyegetése nem konkrét személy ellen szólt. A sértett szemben állt a vádlottakkal, a húgával, más rokonokkal, akik előtt késsel hadonászott, majd a testvérét és sógorát meg is ütötte. Ki másnak címezhette volna fenyegetést, ha nem nekik? Győri Ítélőtábla II.Bf.44/2020/11/1/2 5 [44] A védő rámutatott, hogy a nyomozati vallomásokban vannak bizonyos eltérések, de egy ilyen szituációban, amikor több emberben félelmet vált ki a sértett viselkedése és hirtelen történnek az események, az lenne az életszerűtlen, ha minden résztvevő egybehangzóan mondta volna el a történéseket. Az elsőfokú bíróság azt boncolgatta, hogy a sértett eleve késsel érkezett-e a helyszínre vagy ott vette elő a kést (
12. oldal
13. bekezdés). A jogos védelem szempontjából viszont annak van jelentősége, hogy a fenyegetésnek közvetlennek, konkrét személy ellen irányulónak és komolyan vehetőnek kell lennie. Itt mind a 3 kritérium megvalósult, mert ennél közvetlenebb fenyegetés, mint hogy pillangókéssel kaszáló mozdulatot tesz egy felbőszült, nagydarab ember, konkrétabb nem lehet. [45] Utalt a védő az
14. oldal
15. bekezdésére, miszerint az elsőfokú bíróság Egyéb1 vallomását nem fogadta el, aki azt vallotta, hogy nem volt kés a sértettnél. Ez hamis tanúzásnak is minősíthető a sértett irányában elfogult személy részéről. [46] Az
16. oldal
17. bekezdésében írja is a törvényszék, miszerint a kés eltüntetésére a pótmagánvádló környezetéhez tartozó személy kérésére került sor, vagyis nem a vádlottak érdekében állt, hogy a kés ne kerüljön elő. [47] Az
18. oldal
19. bekezdés utolsó mondata megerősíti, hogy közvetlen késsel történt agresszív fellépésről volt szó a sértett részéről. [48] Felrótta a bíróság a vádlottaknak, hogy nem bújtak el a lakásukban és nem tértek ki a támadás elől. Nem volt tudható, hogy megjelenik a sértett. Előzményként megtörtént a II.r. vádlott feleségének többszöri megütése. Azért voltak a vádlottak és családjuk az utcán, mert a jogos felháborodásukat meg akarták beszélni egymással a történteket. Nem tudhatták, hogy a sértett meg fog jelenni. Értelmezhetetlen, hogy „győzelmi italt ittak”. [49] A védő kifejtette, hogy iratellenes a
20. oldalon a sértett ölési szándékának hiányára való utalás, mert a tényállásban írt körülményekből éppen az derül ki, miszerint késsel hadonászott az I.r. vádlott hasa előtt, majd a közéjük ugró húgát megütötte. [50] A sértettet ért bántalmazás tekintetében
21. oldal
22. bekezdése alapján az anonim tanúk vallomása nyomán egyértelmű, hogy a II.r. vádlott ütése eltalálta a sértettet. Ehhez képest a videó felvételen csupán annyi látható, hogy Terhelt2t határozott ütő mozdulatot tett a sértett felé, aki behátrált a furgon mögé. Nincsen tehát minden kétséget kizáró bizonyíték a II.r. vádlott részéről a tényleges bántalmazásra, ami összefügghet a sértett elesésével. [51] Ezzel összefüggésben nem elfogadható a
23. oldalon az a megállapítás, hogy a terheltek „összehangolt helyszíni hazugsága”, - amit a kiérkező rendőröknek előadtak a sértett földre kerülésének okairól -, a bűnösségüket támasztja alá, mert tudták, hogy ők ütötték meg. [52] A
24. oldal
25. bekezdése, miszerint a Terhelt2 felesége a T/
26. tanútól azt kérte, hogy a videófelvételt mutassa meg, majd törölje, nem jelenti a bizonyíték megsemmisítésére való felhívást. Amikor erre sor került, akkor ez már régen a nyomozó hatóság rendelkezésére állt. [53] A védő kérte ezen megállapítások korrekcióját, majd kitért arra, hogy a vádlottak megbánása nem arra vonatkozik, miszerint bűnösnek érzik magukat, hanem sajnálják a családjukban bekövetkezett konfliktust és a hozzátartozójuk tragikus elhunytát. [54] Mindezekre tekintettel kérte a védő az ítélőtáblát, hogy Terhelt2 II.r. vádlottat felmenteni szíveskedjen az ellene emelt vád alól. [55] A pótmagánvádló jogi képviselője viszonválaszában leszögezte, hogy a kés eltüntetésének okaira számos tanú volt, akik jelen voltak és teljesen másképp nyilatkoztak. Az elsőfokú bíróság ezeket a vallomásokat mérlegelte és nem azt állapította meg, miszerint a sértett feleségének kérésre a barátnője rejtette el a fegyvert. A mérlegelés a fellebbezési eljárásban nem támadható. Győri Ítélőtábla II.Bf.44/2020/11/1/2 6 [56] A védelem helytelenül hivatkozik jogos védelmi helyzet minőségi túllépésének hiányára, ugyanis jelen esetben időbeli túllépésről van szó. [57] Nem releváns, hogy jogos vagy jogtalan felindulás motiválja az időbeli túllépést, mert ennek a bűnösség szempontjából hatása nincsen. Ha a jogos védelmi helyzet megszűnt, akkor nincsen büntethetőséget kizáró ok. Enyhítő körülménynek számít, ha a sértett támadó magatartása váltja ki azt a reakciót a vádlottakból, ami a jogos védelem időbeli túllépéséhez vezet. [58] A főügyészségi határozatban foglalt véleménnyel kapcsolatban el kell határolni a cselekményeket. Az egyik része, amikor a késsel kaszáló mozdulatokat végez a sértett, a másik része, amikor a vádlottak támadólag lépnek fel a vele szemben. [59] Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a vádlottak akkor támadtak rá a sértettre, amikor már felhagyott a támadással. Az I.r. vádlott vonatkozásában elmondták a tanúk, hogy megpróbálták visszafogni őt, mert rá akart menni a sértettre. Ezután kitépte magát a hozzátartozói fogásából és megütötte a sértettet. Innentől fogva biztos az, hogy a jogos védelem időbeli túllépése történt. [60] A bíróság ítélete lényegét tekintve, a bűnösség megállapítása szempontjából adekvát és törvényes. A súlyosítás szükségtelenségét sem sikerült a védelemnek alátámasztani. [61] I. rendű vádlott védője viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem róható fel a terheltnek. Nem lehetett bizonyítani azt, hogy kikerült a sértett birtokából a kés, mielőtt a vádlottak megütötték. [62] Terhelt2 II.r. vádlott védője a viszonválaszban előadta, hogy ha a bíróság mégis osztaná a pótmagánvádló álláspontját és megállapítaná védence bűnösségét - különös tekintettel a rendkívül erőteljes sértetti közrehatásra és arra, hogy a sértett extrém módon vékony agykoponyája nagymértékben hozzájárult az eredmény kialakulásához -, a vádlottak személyi körülményei alapján sem indokolt a joghátrány súlyosítása. [63] Pótmagánvádló1 pótmagánvádló csatlakozott jogi képviselője indítványához. [64] Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlottak az utolsó szó jogán tett nyilatkozatukban nem érezték magukat bűnösnek, a sajnálatuknak adtak hangot és elmondták, hogy személyi körülményeikben nincsen változás. [65] A másodfokú bíróság a Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdéséből következően az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül, tekintettel arra, hogy a vádlottak és védőik a tényállást és a bűnösség megállapítását is támadták. [66] Ennek során azt állapította meg, hogy a Tatabányai Törvényszék a bizonyítási eljárást törvényesen folytatta le, betartotta a Be. CV. Fejezetében a pótmagánvádas eljárásra vonatkozó speciális perrendi szabályokat is. Az ítélőtábla nem észlelt olyan eljárásjogi szabálysértést, mely az ítélet felülbírálatának gátját jelentette volna. [67] Az iratok alapján megállapítható, hogy a Tatabányai Törvényszék a

1. május
2. napján érkezett vádindítványt elfogadta, mivel az maradéktalanul megfelelt a Be.
3. §-ban megfogalmazott követelményeknek. [68] Intézkedett
4. október
5. napján az előkészítő ülés kitűzéséről
6. november
7. napjára. A vádlottak nem ismerték el a bűnösségüket, ezért a törvényszék azonnal áttért a tárgyalásra, a pótmagánvádlónak költségmentességet engedélyezett, majd kihallgatta Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlottakat, akik nem tettek érdemi vallomást, de fenntartották a nyomozás során tett nyilatkozatukat. [69] A bíróság ismertette a nyomozati vallomásokat, szembesítési jegyzőkönyveket és megtekintette a T/
8. számú tanú által készített videofelvételt, továbbá tárgyalás anyagává tette Győri Ítélőtábla II.Bf.44/2020/11/1/2 7 a fotó- és videószakértői véleményt. Ismertette az igazságügyi boncszakértői véleményt, majd elnapolta a tárgyalást a vádindítványban megjelölt bizonyítási cselekmények lefolytatása végett. [70] A
9. január
10. napi tárgyaláson a törvényszék kihallgatta a vádban foglalt cselekmény szemtanúit; Tanú4-et, Egyéb2-t, Egyéb1-t, Egyéb3-ot, Egyéb4-t és Terhelt 2 feleségét. Egyéb2, Tanú4 és Terhelt2 felesége – mint közvetlen hozzátartozók – éltek mentességi jogukkal, ezért a nyomozás során tett tanúvallomásuk a Be. 177.§

(4)bekezdése és 527.§

(1)bekezdés b/ pontja alapján szabályosan került felolvasásra. [71] A

1. február 5-i tárgyalási napon kihallgatta a törvényszék Egyéb5, Egyéb6, Tanú5, Egyéb7 és Tanú6 tanúkat, akik szemlélőként vagy intézkedőként jelen voltak, vagy közvetetten értesültek az eseményekről. Lejátszotta a tanúk által az üggyel összefüggésben rögzített telefonbeszélgetéseket. [72] Kihallgatta törvényes képviselője jelenlétében a fiatalkorú I. számú tanút a videófelvétel körülményeiről, illetve arról, hogy kifejezetten a sértett kezében lévő – valaki felé tartott - kés látványa miatt ment a telefonjáért, hogy rögzítse az eseményeket. Amikor visszatért az ablakhoz, már nem látott kést a sértett kezében, de ekkor ütötte meg őt apa és fia, a két vádlott (14-es jegyzőkönyv 9-
2. oldal). [73] A
3. március
4. napján tartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság Tanú6 (korábban T/
5. számú) tanút, aki a szomszéd lépcsőházban lévő lakása ablakából látta az eseményeket, majd ismertette a nyomozati iratokat és a bizonyítási eljárás befejezése, valamint a perbeszédek, felszólalások után ügydöntő határozatot hozott. [74] Megállapítható, hogy a törvényszék az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges valamennyi bizonyítékot összegyűjtötte, majd ezeket ítéletében részletesen összevetette, értékelte. Az indokolási kötelezettségének ily módon eleget tett a lényeges tények tekintetében. [75] A törvényszék az ítélete 3-
6. oldalán aprólékosan elemezte az ún. vádlotti, illetve sértetti körhöz tartozó tanúk, továbbá a kívülálló észlelők vallomásait. Kimerítő indokát adta annak, hogy Terhelt1 és Terhelt2 vádlottak tagadásával szemben miért fogadta el elsődlegesen a megtekintett videófelvétel alapján – azt, miszerint a terheltek a sértett részéről indított támadó magatartás befejezése után mindketten megütötték a sértettet, aki ennek következtében elesett és a fejét a talajba beütve olyan koponyasérülést szenvedett, amely később a halálához vezetett. [76] Az előzmények tekintetében elfogadta a törvényszék Egyéb8 vallomását, miszerint a két család kapcsolata konfliktusokkal terhelt volt. [77] A vádlottak és Terhelt2 felesége tanú azon nyilatkozata sem hagyott kétséget, hogy a sértett lakásán aznap összevesztek, a sértett gorombán beszélt a II.r. vádlottal és feleségével, sőt az utóbbit – aki húga – fel is pofozta, majd elzavarta őket. A szülők hazafelé telefonon hívták I. rendű vádlottat és beszámoltak az újabb sérelemről. Az I.r. vádlott ezt követően a sértett lakása előtt hangoskodott, illetve telefonon felhívta, és számonkérte rajta az anyja bántalmazását. [78] A helyszíni történésekről Egyéb9 elmondta, hogy a sértett felesége küldte kocsival a sértett után, aki feldúlt állapotban elrohant a Terheltek családja lakásához az unokaöccse telefonhívását követően. A tanú próbálta erről lebeszélni a sértettet, de sem a kocsiba való beszállásra, sem a visszafordulásra nem tudta rábírni. Ilyen felbőszülten érkezett a sértett a vádlottak lakása elé, ahol azok éppen a velük történteket beszélték meg. Győri Ítélőtábla II.Bf.44/2020/11/1/2 8 [79] A tanúk által rögzített telefonbeszélgetésekből kiderült, hogy a sértett mindig hordott magánál kést. A parkolóba érve azt elővette és „most megöllek titeket!” felkiáltással közeledett a húga, illetve a vádlottak felé. [80] A T/
7. és T/
8. számú tanúk előadták, hogy arra lettek figyelmesek, miszerint a lakásuk előtti parkolóban a nagydarab férfi (a sértett) hangosan, tárgár módon beszél egy nővel (Terhelt2 feleségével), majd a sértett kést ránt – más tanúk szerint 25 cm hosszú ún. pillangókés -, és a fiatalabb férfi (I. rendű vádlott) felé kezd hadonászni, aki ugrálva hátrál előle. [81] Tanú4, Egyéb2, Egyéb3 és Egyéb5 szemtanúk vallomásából kitűnik, miszerint a sértett az I.r. vádlott felé, derékmagasságban tett kaszáló mozdulatai komoly félelmet váltottak ki Terhelt2 feleségévől, mert a bátyja elé ugorva védte a fiát „le akarod szúrni?” felkiáltással. Ekkor a sértett felpofozta Terhelt2 feleségét, aki ettől megtántorodott. [82] Terhelt2 II.r. vádlott megpróbálta kirúgni a sértett kezéből a kést, de ez nem sikerült neki, viszont a sértett őt felpofozta, amitől lerepült a szemüvege. [83] A konkrét cselekmény tekintetében elmondta Terhelt1, valamint Tanú4 és Terhelt2 felesége, hogy a felháborodott I.r. vádlott rá akart támadni - az anyját, majd apját egyaránt megütő - sértettre, amelyet testvére és anyja úgy kívántak megakadályozni, hogy közrevették, majd elhúzták a sértett közeléből. [84] A T/
9. számú tanú által készített videofelvételen jól megfigyelhető, hogy I. rendű vádlott kitépte magát a fogásból, megkerülte a két családtagját és egy alkalommal az arcán megütötte a sértettet, aki ekkor már nem tartott kést a kezében. A sértett az ütés után behátrált Egyéb1 furgonja mögé, amikor Terhelt2 II.r. vádlott is váratlanul, ököllel megütötte, melynek következtében a sértett hanyatt esett és a fejét a betonozott talajba beütötte. A tanúk azonnal hallották az erős koppanást, ahogyan a 185 cm magas, nagy testű sértett feje földet ért, melytől a koponyasérülést elszenvedte. [85] Egyéb2 vallomása szerint a kés a sértett mellett volt, a földön, melyet ő magához vett, majd egy kukába dobott, ily módon nem került elő. [86] Mellőzendő a bizonyítékértékelés köréből a T/
10. tanú, a 7 rendőr, a T/
11. tanú és Tanú
12. mentősök vallomásainak értékelése, mivel ezeket a személyeket a törvényszék nem hallgatta ki és a nyomozás során tett nyilatkozataikat sem tette ismertetéssel a tárgyalás részéve. E vallomások kiesése nem teszi felderítettlenné az ítéleti tényállást, figyelemmel arra, hogy a nevezett tanúk a cselekményt követően érkeztek a helyszínre és csupán a szemtanúk elmondásáról tudtak számot adni. Ekként olyan releváns információval nem rendelkeztek, amelyekre nézve más bizonyítási eszköz ne állt volna rendelkezésre. [87] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a fentiekben összefoglalt lényegi bizonyítékok mérlegelése okszerű és logikus, a tényállás ennek nyomán teljeskörűen megalapozott. [88] Ítéletszerkesztési hibák – a védők hivatkozásának megfelelően – valóban észlelhetők a határozatban, mivel részben keverednek a tényállás, a bizonyítékértékelés és a jogi indokolás elemei. [89] Stilisztikai hibák is előfordulnak; elírások, a szakmai szabályoknak nem megfelelő – helyenként szubjektív - kifejezések, illetve irreleváns adatok, amelyek korrekciót igényelnek a Be. 593.§

(1)bekezdés a/ pontja szerint. [90] Az ítélet

1. oldalának
2. bekezdéséből az „önvédelmi célból”, továbbá a
3. bekezdésből a „de nem akarta lebökni” megállapításokat mellőzni kell, tekintve, hogy ezek nem tények, hanem a bíróság következtetései. Győri Ítélőtábla II.Bf.44/2020/11/1/2 9 [91] Mellőzendők a becenevek, mert ezek nem bírnak relevanciával. Ugyancsak nincsen helye az I.r. vádlott testalkata tekintetében a „sportos” megállapításnak, mert erre bizonyítás nem volt. A sértett esetében, a fizikai állapotára vonatkozó kitétel úgy helyes, hogy 46 éves, 185 cm magas, erősen túltáplált férfi volt (nyomozati iratok
4. oldal). [92] Az indokolás
5. oldal utolsó és
6. oldal első bekezdésében foglaltak – a sértett által elszenvedett sérülések és a halál oka - a tényállás részét képezik és a
7. oldal
8. bekezdése után kell rögzíteni. [93] Eszerint a sértett a koponyaboltozat és a koponyaalap törését szenvedte el, kiterjedt agyzúzódással, véresen festenyezett agyfolyadék megjelenésével, a kisagymandulák beékelődésével, a szigmaöböl rögös elzáródásával. [94] Halála tüdőverőér rögös elzáródása következtében állt bekezdés, mely a megelőző koponyasérülés, koponyatörés, agyzúzódás talaján alakult ki. A vérrög a bal combvisszérből szakadhatott le. [95] A koponyatörés közepes vagy azt meghaladó erőbehatás során jöhetett létre, kialakulhatott indirekt erőbehatás, környezeti tárgyhoz való ütődés, csapódás következtében. A benyomatos koponyatörés alapján valószínűsíthető, hogy a környezetéből kiemelkedő terület érhette a koponyaboltozat háti felszínét. A kiterjedt homlok- és homloklebenyi agyzúzódás az ellencsapódás következményeként alakult ki. [96] A koponyasérülés jellegzetesen indirekt erőbehatás; hanyatt esés, környezeti tárgyhoz való ütődés következtében jött létre. [97] A koponyasérülés és a bekövetkező halál között közvetett okozati összefüggés állapítható meg. [98] A sértett jelentős túlsúlya mellett cukorbetegség, szívnagyobbodás, a szív izomzat elfajulása betegségekben szenvedett, melyek részoki szereppel bírtak a halál kialakulásában. [99] A koponyasérülés bekövetkeztéhez az átlagosnál kisebb erőbehatás is elegendő volt, figyelembe véve a koponyacsontok átlagostól eltérő, igen vékony voltát (nyomozati iratok
9. oldal). [100] Fenti kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, és a Be. 593.§

(3)bekezdése szerint a másodfokú eljárásban is irányadó volt. [101] A fentiek szerint megalapozott tényállásból helyesen vont le következtetést a törvényszék Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlottak bűnösségére és helyes a bűncselekmény minősítése is. A megnevezés akként helyes - a Kúria 61. számú Büntető Kollégiumi véleménye alapján -, hogy az elkövetői alakzat szöveges feltüntetése után nem kell zárójelben megjelölni a társtettesség jogszabályi helyét. [102] A törvényszék helytállóan állapította meg, miszerint a vádlottak nem voltak jogos védelmi helyzetben, amikor egymással akarategységben, mindketten tettleg bántalmazták a sértettet, de abban nem foglalt állást, hogy egyáltalán fennállt-e jogos védelmi helyzet. [103] E vonatkozásban a jogi indokolást a másodfokú bíróság az alábbiak szerint helyesbíti. [104] A jogos védelmi helyzet megállapíthatóságához a Btk. 22.§

(1)bekezdése szerint az alábbi kritériumoknak kell fennállni a bírói gyakorlatra irányadó 4/

1. Büntető jogegységi határozat alapján: [105] A védekezést támadás előzi meg. Az elhárítás válasz a támadásra. A védekezés azért jogos, mert a támadás jogtalan. A támadás objektív ismérve annak jogtalansága. A jogtalan támadás elhárításának kockázatát, következményeit a támadónak kell viselnie. [106] A támadásnak „intézettnek”, vagy „közvetlenül fenyegetőnek” kell lennie. Intézett a támadás akkor, ha az elkövető valamely, a Különös Részben büntetni rendelt bűncselekmény Győri Ítélőtábla II.Bf.44/2020/11/1/2 10 (szabálysértés) törvényi tényállásának megvalósítását megkezdte. Közvetlenül fenyegető a támadás akkor, ha a támadás megkezdésétől azonnal vagy igen rövid időn belül reálisan tartani lehet. [107] Az irányadó tényállás szerint a sértett a lakásán megalázta, bántalmazta a húgát, illetve férjét, őket onnan kidobta. Az I.r. vádlott csupán telefonon, illetve a ház előtt kiabálva kérte számon a sértetten a családját ért inzultálást, majd – a maguk részéről a konfliktust befejezettnek tekintve - hazament. A sértett annak ellenére indult a vádlottak után, hogy a felesége és Egyéb1 is vissza akarták tartani. [108] A haragos, magából kivetkőző, a két vádlottnál és lánytestvérénél jóval erősebb termetű – ekként félelmet keltő - sértett részéről közvetlen, jogtalan, életet és testi épséget komolyan veszélyeztetető támadás történt a vádlottak, illetve a húga irányába, amikor 25 cm hosszú késsel a kezében megöléssel fenyegette őket, feléjük közelített, majd a fiát védő asszonyt és férjét egymás után megütötte. [109] A jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott személy okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy annak folytatásától. A jogos védelem időbeli túllépése esetében pedig már megszűnik a jogos védelmi helyzet, így az nem is képezhet büntethetőséget kizáró okot. [110] A jogos védelmi helyzet időbeli túllépése esetén nincs jelentősége annak, hogy mennyi ideje szűnt meg ez a helyzet. A lényeg, hogy abban az időpillanatban fennállt-e vagy sem. Márpedig a vádlottak cselekményének elkövetésekor már biztosan nem állt fenn. [111] A jogtalan sértetti támadás véget ért, amikor a Terhelt2 felesége és – a kést elvenni szándékozó – Terhelt2 II.r. vádlott megpofozása után a sértettnek nekiugrani készülő I.r. vádlottat hozzátartozói eltávolították a sértett közeléből, aki hátrálni kezdett és már nem volt a kezében kés. [112] I. rendű vádlott – immár a jogtalanság talaján, megtorlási céllal – támadott vissza, amikor a sértettet egy alkalommal megütötte. [113] Terhelt2 II.r. vádlott csatlakozva a fia erőszakos magatartásához, vele akarategységben, váratlanul ugyancsak megütötte a sértettet, ezzel előidézve az elesését. [114] A terheltek tehát már nem voltak jogos védelmi helyzetben, amikor a sértett sérelmére a vádban foglalt cselekményt megvalósították. A büntethetőséget kizáró ok miatti felmentésre irányuló fellebbezés ekként nem foghatott helyt. [115] A testi sértést egyenes szándékkal valósították meg, a halálos eredmény tekintetében a gondatlanság enyhébb foka; a hanyagság (negligencia) terheli őket, ahogyan az elsőfokú bíróság ezt helyesen indokolta, de hibásan – luxuria – jelölte meg (
2. oldal
3. bekezdés). [116] A jogi indokolás körébe nem tartozik a pótmagánvádló fellépését megelőzően hozott eljárást megszüntető ügyészi határozat tartalmának értékelése, tekintve, hogy jelen ügy tárgya a vádindítványban foglalt cselekmény elbírálása volt. [117] A tényállás megállapítása pedig nem a bírói „szabadság”, hanem a bizonyítékok feltárása és mérlegelése körébe tartozik (
4. oldal 1-
5. bekezdés). [118] Az elsőfokú bíróság a büntetéskiszabási körülményeket nagyrészt feltárta. Ezek pontosítandók az alábbiak szerint: [119] I. rendű vádlott vonatkozásában a fiatal felnőttkor a helyesen megállapított enyhítő körülmény. Mindkét terheltre nézve enyhít a méltányolható okból történő erős felindulás; a sértett több alkalommal is megütötte nőtestvérét, aki a vádlottak édesanyja, illetve felesége. Győri Ítélőtábla II.Bf.44/2020/11/1/2 11 [120] További enyhítő körülmény a bántalmazás és a halál bekövetkezte közötti közvetett okozatosság, a sértett rossz egészségi állapota, amelyek részoki szerepet játszottak, továbbá a vékony koponyacsontozat, melyről a terheltek nyilvánvalóan nem tudhattak. [121] Súlyosító szempont a testi sértés vonatkozásában a társtettesség. [122] A kifejtettek alapján a törvényi minimumban megállapított mértékű szabadságvesztés, továbbá a végrehajtás felfüggesztésének a maximumban meghatározott próbaideje kifejezik a vádlottak terhére rótt bűncselekmény magas tárgyi súlyát, de a Btk. 79.§-ában foglalt büntetési célok elérésére is alkalmasak. [123] A joghátrány súlyosítására, de mérséklésére sem talált törvényes indokot a másodfokú bíróság. [124] Az elsőfokú bíróság megfelelően rendelkezett a lefoglalt adathordozók jogi sorsáról, de nem jelölte meg ennek jogszabályi helyét. Az okiratokat – amennyiben azok elkobzására nincsen törvényes ok – a 11/
6. (V.1.) IM-BM-PM együttes rendelet 1.§

(2)bekezdése értelmében az ügyiratok között kell kezelni. [125] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek, azokat a felülbírálat nem érintette. [126] A másodfokú bíróság a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 605.§

(1)bekezdés szerint helybenhagyta. Győr,

1. október
2. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke Dr. Vajda Edit sk. előadó bíró Dr. Németh Balázs sk. bíró Záradék: Ezzel a végzéssel a Tatabányai Törvényszék
3. március
4. napján kelt 3.B.142/2019/
5. számú ítélete Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. október
7. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke