A határozat elvi tartalma: Az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj perköltségkénti érvényesítésének a lehetősége, a díjmértéklés szempontjai. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.760/2022/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Hangyál Edit ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt Felperes1 (Cím1) I. rendű és Felperes2 (Cím3) II. rendű felpereseknek – dr. Bódis Péter ügyvéd (ügyvéd címe1) által képviselt Alperes1 (Cím2) I. rendű, Alperes2 (Cím4) II. rendű, Alperes3 (Cím5) III. rendű és Alperes4 (uo.) IV. rendű, Alperes5 (Cím7) V. rendű, Alperes6 (Cím8) VI. rendű, dr. Kovács M. László ügyvéd (ügyvéd címe2) által képviselt Alperes7 (Cím9) VII. rendű és Alperes8 (Cím10) VIII. rendű, dr. Bódis Péter ügyvéd (ügyvéd címe1) által képviselt Alperes9 (Cím5) IX. rendű, dr. Kovács M. László ügyvéd (ügyvéd címe2) által képviselt Alperes10 (Cím12) X. rendű, dr. Bódis Péter ügyvéd (ügyvéd címe1) által képviselt Alperes11 (Cím13) XI. rendű, a Vitári Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe ügyintéző: dr. Vitári Jenő ügyvéd) által képviselt Alperes12 (Cím14) XII. rendű, dr. Nagy Gábor kamarai jogtanácsos által képviselt Alperes13 (XIII.r. alperes címe) XIII. rendű és a jogi képviselet nélkül eljáró Alperes15 (Cím17) XV. rendű alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Balassagyarmati Törvényszék
- október
- napján kelt 27.P.20.137/2022/
- számú ítélete ellen a X. rendű alperes részéről
- sorszám alatt, a VII. rendű alperes részéről
- sorszám alatt, a VIII. rendű alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a VII. és a X. rendű alpereseket személyenként 30.000 (Harmincezer) forint plusz áfa, a VIII. rendű alperest 15.000 (Tizenötezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költség 15 napon belüli megfizetésére az egyetemleges jogosult I-II. rendű felperesek részére. Kötelezi a VIII. rendű alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül fizessen meg 92.000 (Kilencvenkétezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket az állami adó- és vámhatóság 132000-01070044-09060018 illetékbevételi számlájára; a további le nem rótt 424.000 (Négyszázhuszonnégyezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.760/2022/7 2 Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével az I-II. rendű felperesek keresetének – amelyben a település külterület számú5 helyrajzi szám alatt felvett ingatlanon az I-XI. rendű alperesekkel fennálló közös tulajdon természetbeni megszüntetését kérték – helyt adott. A perköltség viseléséről – többek között – akként rendelkezett, hogy a VII-VIII. és a X. rendű alpereseket kötelezte 3.000.000 forint perköltség egyetemleges megfizetésére az I-II. rendű felperesek részére. [2] A VII-VIII. és X. rendű alpereseket perköltség fizetésére kötelező rendelkezését azzal indokolta, hogy a VII-VIII. és a X. rendű alperesek a perre okot adtak, ugyanis a per előtti nyilatkozattétel – amelyre felhívást kaptak – elmulasztása miatt az I-II. rendű felperesek nem tudták peren kívül, szerződéssel megszüntetni a közös tulajdont. Nem osztotta azt az alperesi érvelést, miszerint a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló
- évi LXXI. törvény
- §-a értelmében a közös tulajdon megszüntetését egyezség megkötésével kellett volna megvalósítani. A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján – a csatolt megbízási szerződéssel igazolt és eltúlzottnak nem tekintett – 1.500.000 forint ügyvédi munkadíjból, valamint a lerótt 1.500.000 forint kereseti illetékből álló perköltség egyetemleges megfizetésére kötelezte a VII-VIII. és a X. rendű alpereseket. [3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a VII-VIII. és a X. rendű alperesek terjesztettek elő fellebbezést. [4] A VII. rendű alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, az I-II. rendű felpereseknek megítélt ügyvédi munkadíj 350.000 forintra leszállítását, az 1.500.000 forint kereseti illeték megfizetésére kötelezése mellőzését kérte. [5] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy
- sorszámú végzésével személyes költségmentességet engedélyezett a részére, az ítélet nem tartalmaz indokolást arra vonatkozóan, hogy költségmentessége ellenére mely okból köteles megfizetni az eljárási illetéket. [6] Álláspontja szerint a megítélt ügyvédi munkadíj eltúlzott, a felperesi jogi képviselő írásbeli tevékenysége a keresetlevél megírására és benyújtására korlátozódott, egyetlen tárgyaláson jelent meg, ahol érdemben nem szólalt fel, csupán fenntartotta írásbeli nyilatkozatát, és elállt a XIV. rendű alperessel szemben érvényesített keresetétől. [7] A VIII. rendű alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, az I-II. rendű felpereseknek megítélt ügyvédi munkadíj leszállítását kérte 350.000 forintra. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.760/2022/7 3 Álláspontja szerint a megítélt ügyvédi munkadíj eltúlzott, a felperesi jogi képviselő írásbeli tevékenysége a keresetlevél megírására és benyújtására korlátozódott, egyetlen tárgyaláson jelent meg, ahol érdemben nem szólalt fel, csupán fenntartotta írásbeli nyilatkozatát, és elállt a XIV. rendű alperessel szemben érvényesített keresetétől. [8] A X. rendű alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, az I-II. rendű felpereseknek megítélt ügyvédi munkadíj 350.000 forintra leszállítását, az 1.500.000 forint kereseti illeték megfizetésére kötelezése mellőzését kérte. [9] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy
- sorszámú végzésével személyes költségmentességet engedélyezett a részére, az ítélet nem tartalmaz indokolást arra vonatkozóan, hogy költségmentessége ellenére mely okból köteles megfizetni az eljárási illetéket. [10] Álláspontja szerint a megítélt ügyvédi munkadíj eltúlzott, a felperesi jogi képviselő írásbeli tevékenysége a keresetlevél megírására és benyújtására korlátozódott, egyetlen tárgyaláson jelent meg, ahol érdemben nem szólalt fel, csupán fenntartotta írásbeli nyilatkozatát, és elállt a XIV. rendű alperessel szemben érvényesített keresetétől. [11] Az I-II. rendű felperesek a fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezése helybenhagyását, a VII-VIII. és a X. rendű alperesek másodfokú perköltségben való marasztalását kérték. [12] Álláspontjuk szerint a perköltség megfizetésére kötelező rendelkezés helytálló, a megítélt ügyvédi munkadíj nem eltúlzott. Jogi képviselőjük a per elkerülése érdekében részletes, a közös tulajdon megszüntetését célzó egyezségi ajánlatot készített és küldött meg valamennyi érintettnek, a visszajelző tulajdonostársakkal tárgyalást folytatott a szerződés létrehozása érdekében. A VII-VIII. és a X. rendű alperesek az egyezségi ajánlatra nem nyilatkoztak, ezért a perre okot adtak. [13] Az elsőfokú eljárás során becsatolt ügyvédi megbízási szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy a közös tulajdon megszüntetésének elsődleges jogi eszközeként a szerződéses rendezést jelölték meg, kizárólag annak meghiúsulása esetére kívántak pert indítani. A jogi képviselő feladatát képezte az egyezség létrehozásával kapcsolatos peren kívüli eljárás, majd a keresetlevél megszerkesztése és benyújtása, a perfelvételi és érdemi tárgyaláson történő részvétel, amelyre a jogi képviselő székhelyétől eltérő városban került sor, valamint a keresetnek helyt adó ítélethez szükséges jognyilatkozatok megtétele. Mindezt figyelembevéve az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött 1.500.000 forint munkadíj arányban áll a ténylegesen elvégzett tevékenységgel, ugyanis magában foglalja a közös tulajdon megszüntetésének a teljes folyamatát. Az elsőfokú bíróság a becsatolt költségjegyzék, illetőleg a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján helytállóan döntött a jogi képviseleti munkadíj összegéről. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.760/2022/7 4 [14] A VII. és a X. rendű alperesek költségmentességének a perköltség viselésére kiható jelentőségére vonatkozó fellebbezési érvelése nem áll összhangban a Pp. 95. §-ában foglaltakkal. [15] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezéseket a Pp. 376. §
(3)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [16] A Fővárosi Ítélőtábla a felülbírálat során az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetnek helyt adó, és az I-II. rendű felpereseket perköltség megfizetésére kötelező rendelkezéseit nem érintette, figyelemmel arra, hogy az ítélet – fellebbezés hiányában – ebben a részében jogerőre emelkedett [Pp. 358. §
(5)bekezdés]. [17] A VII-VIII. és X. rendű alperesek fellebbezése megalapozatlan. [18] Az I-II. rendű felperesek az elsőfokú eljárás során csatolták a jogi képviseletük ellátására kötött ügyvédi megbízási szerződést (F/3), amelynek tárgyát a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdon elsődlegesen peren kívüli, szerződéssel való megszüntetése képezte, másodlagosan a peres eljárásban történő megszüntetése. Jogi képviselőjüket tevékenysége ellátásáért – amely magában foglalta a szerződés megszerkesztését és valamennyi tulajdonostárs előzetes megkeresését – 1.500.000 forint megbízási díj illette meg azzal, hogy a tulajdonostársakkal történő peren kívüli megállapodása esetén ezen összeg 60%-a a díja. [19] Az I-II. rendű felperesek a keresetlevélhez csatolt költségjegyzékben a jogi képviseletükkel felmerült perköltségüket a megbízási szerződésben foglaltakkal összhangban 1.500.000 forintban jelölték meg; a perköltség felszámítása megfelelt az Ükr. 2. §
(1)bekezdés a) pontjában és a Pp. 81. §
(1)-
(3)bekezdéseiben foglaltaknak. [20] A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta azt a fellebbezési érvelést, miszerint az elsőfokú bíróság az Ükr. 2. §
(2)bekezdésének – amely a tevékenységgel arányban nem álló díj mérséklésére ad lehetőséget – az alkalmazását alapos ok nélkül mellőzte. [21] Az egységes bírói gyakorlat az ügyvédi munkadíj megállapítása során korrekciós tényezőként veszi figyelembe az ügy jellegét, a jogvita jelentőségét, súlyát, a jogi képviselő által ténylegesen elvégzett ügyvédi munka mértékét, annak idő- és munkaigényességét, színvonalát. A magasabb perérték általában az ügy nagyobb jelentőségére utal, az igényérvényesítés érdekében eljáró, illetőleg azzal szemben védekező ügyvéd nagyobb felelősségével párosul, amely a megállapítandó ügyvédi munkadíjban értékelendő. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy önmagában a nagy perérték nem feltétlenül igényel nagyobb mérvű munkavégzést, a kifejtett munka mértékével kirívóan arányban nem álló ügyvédi munkadíj sérti a társadalom értékítéletét. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.760/2022/7 5 [22] Az I-II. rendű felperesek jogi képviselőjének közös tulajdon megszüntetése iránt folyó, 34.411.300 forint pertárgyértékű perben kellett a jogi képviseletet ellátnia. A jogi képviselő perbeli tevékenysége valóban a keresetlevél elkészítésére és annak mellékleteivel együtt bírósághoz történő benyújtására, a keresetlevélben foglaltakra tett alperesi nyilatkozatok tanulmányozására, valamint egyetlen tárgyaláson való megjelenésre korlátozódott. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a pert megelőző – a megbízási szerződésben előírt és az alperesek nagy számára tekintettel kiterjedt levelezés, valamint szerződés megszerkesztését igénylő – munkavégzése, amelynek a díja a Pp. 80. §-a értelmében ugyancsak perköltségnek minősül. [23] A Fővárosi Ítélőtábla a mérlegelés ezen szempontjai alapján arra jutott, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan mellőzte az Ükr. 2. §
(2)bekezdése alkalmazását, a fellebbezésekben kért díjleszállításra nem látott indokot; rámutatva arra is, hogy megbízási szerződés hiányában, az Ükr. 3. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjai szerinti, a pertárgyértékéhez igazodó sávos díjszámítás alkalmazása az I-II. rendű felperesek által felszámított díj összegét meghaladó, bruttó 1.565.070 forint jogi képviseleti költséget eredményezne. [24] Az I-II. rendű felperesek által – a pertárgyértékhez igazodóan – lerótt 1.500.000 forint kereseti illeték a Pp. 80. §-a értelmében ugyancsak a perköltség része, ezért a pernyertességükből következően annak megtérítésére alappal támasztottak igényt. A Pp. 95. §
(1)bekezdés a) pontja szerint költségmentesség esetén a fél mentes az illeték előzetes megfizetése alól, a jogszabályi rendelkezés azonban nem értelmezhető kiterjesztően akként, hogy a kedvezmény kiterjed az ellenérdekű fél által előzetesen már megfizetett illeték viselése alóli mentesülésre, a VII. és X. rendű alperesek ezzel ellentétes fellebbezési érvelése – jogszabályi alap hiányában – nem foghat helyt. [25] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét – annak nem fellebbezett részét nem érintve – a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [26] A fellebbezések eredménytelensége folytán a VII-VIII. és X. rendű alperesek a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelesek az I-II. rendű felperesek jogi képviselete ellátásával felmerült, az Ükr. 3. §
(5)bekezdése alapján felszámított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére, amelynek összegét a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezésekkel vitatott pertárgyérték és a kifejtett ügyvédi tevékenység – amely mindhárom fellebbezésre vonatkozóan egy beadványban előterjesztett fellebbezési ellenkérelemre korlátozódott – alapján, az Ükr. 3. §
(6)bekezdése alkalmazásával határozott meg. [27] A Fővárosi Ítélőtábla az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(1)bekezdése és 46. §
(1)bekezdése alapján számított, a VII. és a X. rendű alperesek Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.760/2022/7 6 személyes költségmentessége folytán le nem rótt – személyenként 212.000 forint – és a VIII. rendű alperes költségfeljegyzési joga folytán le nem rótt 92.000 forint fellebbezési eljárási illeték viseléséről a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdései alapján határozott. [28] A polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés e) pontja alapján a Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatja a VIII. rendű alperest arról, hogy a fellebbezési illeték megfizetéséről szóló közleményben fel kell tüntetnie az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a saját adóazonosító számát. Budapest, 2023. május 3. Dr. Csordás Csilla s.k. s.k. Levek Istvánné dr. s.k. a tanács elnöke előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Örkényi László bíró