Bf.383/2021/12 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 3. fordulat,

(3)bekezdés] állapította meg. [2] Ezért 6 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [3] Elrendelte a Kecskeméti Járásbíróság

1. június
2. napján jogerőre emelkedett 10.B.80/2019/
3. számú ítéletével kiszabott, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását. [4] Az elsőfokú ítélet ellen vádlott neve vádlott és védője – egyezően – a büntetés enyhítése, rövidebb tartamú és börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.383/2021/12... 2 [5] A védő fellebbezésének indokolásában – amelyet a nyilvános ülésen is fenntartott – további enyhítő körülményként kérte figyelembe venni a vádlottnak az eljárást döntő módon segítő, önmagára nézve tényfeltáró jellegű beismerő vallomását, az igazolt pszichés problémáit, drogfüggőségét és annak kezelését, valamint azt, hogy idős édesanyjáról gondoskodik, egyúttal felnőtt korú gyermekét is anyagi támogatásban részesíti. Arra is hivatkozott, hogy védence a fogva tartása alatt önként vesz részt kábítószer-prevenciós kezelésen, továbbá kiemelkedő munkát is végez. [6] Ezért – álláspontja szerint – a büntetési tétel alsó határához közeli és börtön fokozatban megállapított szabadságvesztés kiszabása felel meg az általános és egyéni büntetési céloknak. [7] A vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen – mindenben csatlakozva védőjéhez – megbánását hangoztatta. A szabadságvesztés tartamának enyhítését arra tekintettel is kérte, hogy fogva tartását megelőzően nem bűncselekmények elkövetéséből élt és mielőbb a társadalom hasznos tagja szeretne lenni. [8] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.197/2021/
4. számú átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, egyúttal bejelentette, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni. [9] A fellebbezések alaptalanok. [10] Tekintettel arra, hogy a védelmi fellebbezések bejelentésére a büntetőeljárásról szóló
5. évi XC. törvény (Be.)
6. §

(3)bekezdés a) pontja alapján került sor, a másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül (korlátozott felülbírálat). [11] A korlátozott felülbírálat azonban a Be. 590. §

(5)bekezdése alapján kiterjedt a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések, valamint azon eljárási szabályok megtartásának a vizsgálatára is, amelyek megsértése esetén a Be. 607. §

(1)bekezdése, valamint a 608. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, továbbá a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján kiterjedt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezésekre is. [12] Az ítélőtábla ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [13] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, ha a fellebbezést kizárólag az 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. [14] A Be. 606. §

(3)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.383/2021/12... 3 bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye. [15] Az elsőfokú bíróság a Be. 504. §

(2)bekezdésében részletezett törvényi feltételek mellett fogadta el a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát, és mivel a vádlott e körben a tárgyaláshoz való jogáról is lemondott, már az előkészítő ülésen ügydöntő határozatot hozott. [16] Az elsőfokú bíróság a tényállást a vádirati tényállással egyezően állapította meg, és abból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a bűncselekményét is a törvénynek megfelelően minősítette. [17] A vádlott gépkocsijából lefoglalt összesen 348,49 gramm fehér színű por tiszta hatóanyag tartalma 138 gramm amfetamin volt, ami meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, annak 13,8-szorosa (1380 %-a). [18] A vádlott lakásán tárolt 43 darab, összesen 15,64 gramm nettó tömegű narancssárga színű, „Michelin-4.” elnevezésű felező vonal nélküli domború tabletták tiszta hatóanyag tartalma 7,19 gramm MDMA volt, ami nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát, annak mintegy 0,36-szorosa (36 %-a). [19] A elkövetés helye megszerzett nettó 19,87 gramm kokain tiszta hatóanyag tartalma 4-16,9 gramm, ami a jelentős mennyiség alsó határának 1-4,2-szerese (10-42 %-a). [20] A vádlott lakásán lefoglalt 3,75 gramm halványsárga színű por tiszta hatóanyag tartalma 0,839 gramm amfetamin, az 1,71 gramm nettó tömegű zöld színű növényi ágvégződés tiszta hatóanyag tartalma 0,003-0,3 gramm delta-9-THC volt. Az amfetamin bázis mennyisége a jelentős mennyiség alsó határának 8, a totál THC mennyisége a jelentős mennyiség alsó határának 0,0025-0,25 %-a. [21] Így a vádlottnál lefoglalt kábítószerek együttes hatóanyag tartalma (

1. BK. vélemény 5/c) pontja) meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, annak 1434-1467 %-a, azaz 14,3-14,7 szerese (a vádlottra kedvezőbb értékeket figyelembe véve: 1380+36+10+8+0,0025=1434). A kerekítésre figyelemmel ez a hatóanyag tartalom meghaladta a különösen jelentős mennyiség alsó határát is, annak mintegy – az elsőfokú ítéletben írtak szerint – 1,4-1,5-szöröse (nyomozati iratok I. kötet 105-
2. és 117-
3. oldalán lévő igazságügyi vegyészszakértői vélemények). [22] A büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket is helyesen tárta fel az elsőfokú bíróság. A vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatának elfogadásakor (elsőfokú iratok
4. sorszámú jegyzőkönyv
5. oldal) helyesen mutatott rá, hogy a vádlottnál a korábbi ügyében megállapított személyiségzavar (pszichés problémák) a beszámítási képességét nem érinti. Ezért az enyhítő körülményként nem vehető figyelembe. Az eljárás során nem volt vitatott, hogy a vádlott maga is fogyasztott kábítószert, kábítószer függőségét azonban jelen Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.383/2021/12... 4 ügyben (csakúgy, mint a korábban folyamatban volt ügyben) nem állapították meg. Az viszont tény, hogy a elkövetés helye megszerzett kábítószert forgalomba kívánta hozni. Ezen magatartása mellett a kábítószer fogyasztása enyhítő körülményként nem vehető figyelembe. A védő által indítványozott további enyhítő körülményeket az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál figyelembe vette. [23] Az ítélőtábla további súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott speciális bűnismétlő. [24] A törvényszék a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamát is az ügyészi indítvánnyal egyezően szabta ki (erre a mellékbüntetést illetően nem utalt). [25] A törvényi rendelkezésekkel egyezően mutatott rá, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló
6. évi C. törvény (Btk.)
7. §

(3)bekezdése szerinti kábítószerkereskedelem bűntettének büntetési tétele öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, amelynek Btk. 80. §

(2)bekezdése szerinti középmértéke tizenkettő év hat hónap szabadságvesztés. [26] Az ügyészség nyilvánvalóan a vádlott nyomozás során tett beismerő vallomására figyelemmel, illetve arra az esetre, ha a vádlott a bűnösségét az előkészítő ülésen is beismeri és e körben a tárgyaláshoz való jogáról is lemond, indítványozta vele szemben a hat év hat hónap fegyházfokozatú szabadságvesztést, és a hat év közügyektől eltiltást. [27] Helyesen hivatkozott arra a törvényszék, hogy ennél súlyosabb büntetést a törvényben írt kivételtől eltekintve nem szabhatott ki. [28] A vádlott büntetett előéletű, a jelen eljárás tárgyát képező bűncselekményt kábítószer birtoklásának bűntette miatt kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje, illetve ugyancsak kábítószer birtoklásának bűntette miatt indult büntetőeljárás alatt követte el (speciális bűnismétlés). A vádlott ezt megelőzően más bűncselekmények miatt is volt már büntetve. Mindezen tények oly annyira csökkentik a számba vett enyhítő körülmények súlyát, hogy emiatt az ügyészség által indítványozott és az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama igen méltányos, az inkább enyhe, nem pedig eltúlzott. [29] alaptalanok. Ezért a szabadságvesztés tartamának enyhítésére irányuló fellebbezések [30] A közügyektől eltiltás tartama is kellően arányos a bűncselekmény tárgyi súlyával és a vádlott társadalomra veszélyességével. [31] A törvényszék a Btk. 37. §

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján – helyesen – fegyházban állapította meg a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.383/2021/12... 5 [32] Az ítélőtábla azonban mellőzte az elsőfokú bíróság e körben kifejtett okfejtését (elsőfokú ítélet 6. oldal nyolcadik bekezdése). Itt jegyzi meg a másodfokú bíróság, hogy a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás 27/A. §

(13)bekezdése szerint az ügydöntő határozat szövegének bekezdéseit sorszámmal kell ellátni. A számozást a margón, a lap szélétől 1 cm-re, tőszámmal, szögletes zárójelben kell feltüntetni. [33] A mellőzött bekezdés helyett az ítélőtábla a következőkkel egészítette ki az elsőfokú ítélet indokolását: [34] A Btk. 35. §

(2)bekezdése alapján a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat határozható meg. [35] Az előzőekben rámutatott az ítélőtábla, hogy a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeknél a súlyosító körülmények nyomatéka lényegesen meghaladja az enyhítő körülményekét. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott beismerése és a bűncselekmény kísérleti szakban maradása enyhítő körülmény ugyan, de annak súlyát jelentősen csökkenti, hogy a vádlottat a bűncselekmény elkövetésén gyakorlatilag tetten érték. Emellett a vádlott előéleti adataiból az a nyilvánvaló következtetés vonható le, hogy a vádlott konokul szembeszegül a törvénnyel, az ugyanilyen jellegű bűncselekmény miatt kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje, illetve a vele szemben már bírósági szakban lévő büntetőeljárás sem tartotta vissza újabb bűncselekmény elkövetésétől. Az, hogy a bíróság a már hivatkozott törvényi rendelkezést alkalmazza-e, mindig a konkrét ügyben eldöntendő kérdés. Jelen esetben a büntetés kiszabásánál számba vett körülmények nem teszik indokolttá e rendelkezés alkalmazását. [36] Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései is megfelelnek a törvényi rendelkezéseknek. [37] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak találta, az elsőfokú ítéletet a már hivatkozott jogszabályi keretek között hivatalból felülbírálta, azt a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [38] helye. A végzés ellen a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs Szeged,

1. október
2. Dr. Benedek Tibor sk. Dr. Cserháti Ágota sk. Sefta Márta dr. sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.383/2021/12... 6 A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.383/2021/
3. számú végzése és a Kecskeméti Törvényszék 2.B.187/2021/
4. számú ítélete a jelen végzés folytán a mai napon jogerős. Szeged,
5. október
6. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke