Bfv.127/2025/11 – Kúria

(1)bekezdés,

(3)bekezdés

1. d)és
2. e)pont]. Ezért őt 7 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az I. rendű terhelttel szemben 880.000 forint összeg erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2024. február 26. napján jogerős 3.Bf.447/2023/34. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az I. rendű terhelt vonatkozásában a szabadságvesztés tartamát 6 év 6 hónapra enyhítette. Egyebekben – az előzetes fogvatartásban töltött idő és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezések pontosítása mellett – az ítéletet helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára alapítottan – a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése, és az eljárt bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [4] Sérelmezte, hogy a II. rendű terheltnek az előkészítő ülésen tett és a bíróság által elfogadott bűnösséget beismerő nyilatkozata nem felelt meg a törvényi feltételeknek. [5] Kifogásolta, hogy az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a II. rendű terhelt vallomásában is tetten érhető – fel nem oldott – ellentmondások alapján került sor. [6] Sérelmezte továbbá az egyes terheltek által a szállításokból megszerzett pénzösszegeket, valamint azok kiszámításának módját. Kúria 3.Bfv.127/2025/11-I. 3 [7] A Legfőbb Ügyészség BF.219/2025/

1. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [8] Eseti döntésekre hivatkozva utalt arra, hogy a terhelt kizárólag önmagára, a védő pedig csak védencére nézve jogosult felülvizsgálati indítványt előterjeszteni. Más terhelttel kapcsolatos eljárási szabálysértésre nem hivatkozhat, így arra sem, hogy a bíróság törvénysértően fogadta el más terhelt beismerő nyilatkozatát. [9] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nem kizárólag a II. rendű terhelt beismerő nyilatkozatára, hanem tanúvallomásokra és okirati bizonyítékokra is alapította. [10] Álláspontja szerint a felülvizsgálati indítványnak az elsőfokú ítélet indokolásával kapcsolatban előterjesztett kifogása ugyancsak törvényben kizárt. [11] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt utasítsa el. III. [12] Az I. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [13] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálat előterjesztésére jogosultak körét a Be.
2. §

(1)bekezdésében és

(2)bekezdésében kimerítő felsorolás révén meghatározza. A felülvizsgálati indítvány mindig adott terhelt személyére vonatkozóan nyújtható be. [14] Az ítélkezési gyakorlat ebben a kérdésben következetes. Eszerint: – a védő csak a védencére nézve jogosult felülvizsgálati indítványt benyújtani, ezért az ügyben szereplő más terhelttel kapcsolatos eljárási szabálysértésre nem hivatkozhat (BH 2018.10.); – a Kúria az eljárási szabálysértések kapcsán is csak azokra a terheltekre vonatkozóan bírálhatja felül a megtámadott határozatokat, akik terhére vagy javára a felülvizsgálati indítványt előterjesztették, ezért a védő a felülvizsgálati indítványában csak olyan felülvizsgálati okra hivatkozhat, amely a saját védencét érinti (BH 2016.170.II.); – a felülvizsgálat az erre alapul szolgáló bármely ok esetén is csak arra a terheltre nézve folytatható le, akinek javára vagy terhére a felülvizsgálati indítványt az arra jogosultak benyújtották (EBH 2013.B.2.II.); – felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett – a terhelt büntetőjogi felelősségének elbírálása során elkövetett – eljárási szabálysértés (BH 2006.42.III.); – eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány esetén nincs lehetőség arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság olyan terhelt ügyében is lefolytassa az eljárást, aki nem terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (BH 2000.533.). [15] Kétségtelenül van olyan eljárási indok, amelynek következtében a jogosult által célzott felülvizsgálati ok az ügy valamennyi terheltje esetében hatályon kívül helyezést eredményez, így ilyen ok az, ha az ügyben kizárt bíró vett részt. [16] Jelen ügyben azonban ilyenről nincs szó. [17] A II. rendű terhelt beismerő vallomásának elfogadásával kapcsolatos védői kifogás nem vezethet eredményre, hiszen a felülvizsgálatra jogosultak körét a törvény meghatározza. Ehhez képest értelemszerűen annak jogosultja az adott terhelt és a védője lehet. A védő Kúria 3.Bfv.127/2025/11-I. 4 nyilvánvalóan csak a saját védence tekintetében jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására. [18] A II. rendű terhelt vonatkozásában felvetett eljárásjogi indokok, körülmények ekként a felülvizsgálattal érintett I. rendű terhelt tekintetében közömbösek. Másként fogalmazva, valójában az indítvány e körben a benne célzott II. rendű terhelt tekintetében nem jogosulttól származó, azaz a Be. 656. §

(2)bekezdés b) pontja alapján törvényben kizárt. [19] Ugyanakkor a Kúria az I. rendű terhelt vonatkozásában az alábbiakat emeli ki. [20] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be.

1. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be.
2. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [21] A Be.
3. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [22] A Be. 649. §

(2)bekezdése alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát az ehelyütt írt eljárási szabályok megsértésével hozta meg. [23] A Be. 649. §

(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A

(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 607. §

(1)bekezdés b) pontjában vagy a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [24] A Be. 608. §

(1)bekezdés a következő eljárási szabálysértéseket tekinti hatályon kívül helyezési oknak:

1. a)a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen,
2. b)az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,
3. c)a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,
4. d)a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező,
5. e)a bíróság a 492. §

(1)bekezdés c)-

1. d)és
2. i)pontjában, a

(2)bekezdésében vagy az 567. §

(1)bekezdés a)-

1. b)és
2. g)pontjában, valamint a

(2)bekezdésben meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette,

1. f)az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes,
2. g)az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be, vagy az eltérés az 584. §

(2)bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, h) az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §

(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. [25] Az I. rendű terhelt tekintetében a fentiekben részletezett eljárási szabálysértések egyike sem volt megállapítható. A rendelkezésre álló iratok szerint az előkészítő ülés megtartására törvényesen került sor (Szegedi Járásbíróság 12.B.430/2022/

1. számú jegyzőkönyv), a bíróság ezt követően tárgyalást tartott, az I. rendű terheltet a bíróság a büntetőeljárási törvénynek megfelelően kihallgatta, a II. rendű terhelt gyanúsítotti vallomásait Kúria 3.Bfv.127/2025/11-I. 5 és a helyszíni szemlén tett vallomását, valamint az egyéb bizonyítékokat a tárgyalás anyagává tette, nem korlátozta az I. rendű terhelt kérdezési, észrevételezési jogát (Szegedi Járásbíróság 12.B.430/2022/
2. számú jegyzőkönyv). [26] Mindezeken túlmenően az I. rendű terhelt védőjének az egyes szállításokkal összefüggésben felmerült összegek és azok számításának módja tekintetében előadott kifogása valójában a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül, azok újbóli mérlegelésének igényével a jogerős és irányadó tényállást, a bizonyítékok bírói mérlegelését támadta. [27] Ez azonban a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [28] Összefoglalva, az eljárt bíróságok nem vétettek feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést, így az I. rendű terhelt tekintetében felülvizsgálati ok sem valósult meg. [29] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
3. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 655. §

(1)bekezdésére figyelemmel öt hivatásos bíróból álló tanácsban, a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján az I. rendű terhelt vonatkozásában hatályában fenntartotta. [30] A döntés elvi tartalma A védő a felülvizsgálati indítványában csak olyan felülvizsgálati okra hivatkozhat eredményesen, amely a saját védencét érinti, más terhelt tekintetében az nem jogosulttól származó, ekként a törvényben kizárt. IV. [31] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [32] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. október
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr Horváth Péter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria 3.Bfv.127/2025/11-I. tisztviselő BÉ 6