Pf.20296/2023/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(6)bekezdésének azon fordulata körében, hogy „az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja”. 4. Az Infotv. 27. §

(6)bekezdésének második esete, „az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét, vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjába a döntések előkészítés során szabad kifejtését veszélyeztetné” fordulat vonatkozásában szintén általános kívánalom, hogy az alperes egyértelműen jelölje meg, hogy melyik az a konkrét adat, amely ezen feltétel megvalósulását okozza. Azonban ezen kivétel olyan jellegű érdekmérlegelést kíván meg, amelyet a bíróság az általános élettapasztalatokra figyelemmel, konkrétan megjelölt adatok hiányában is el tud végezni. A szerv tevékenysége veszélyeztetésének lehetősége fennállásának és annak lehetséges következményeinek értékelése olyan jellegű bírósági felülvizsgálatot kíván meg, amely esetében általában elegendő, ha az adatkezelő összefoglalóan fejti ki, hogy miért szükséges a nyilvánosság kizárása, annak ellenére, hogy a döntés már meghozatalra került. Záradék: A Fővárosi Ítélőtábla az ítélet rendelkező részét a Pf/

1. srsz. végzésével kijavította. Budapest,
2. december
3. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.296/2023/8/II. A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd, felperesi képviselő címe Az alperes: Operatív Törzs, 1051 Budapest, József Attila utca 2-
4. Az alperes képviselője: Buczkó Ügyvédi Iroda, alperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Buczkó Péter ügyvéd A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 33.P.20.359/2022/
5. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 2 A fellebbezést benyújtó fél: felperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a e-mail cím1 email címre megküldve adja ki az alábbi közérdekű adatokat: A Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs
6. január 31-től
7. június 17-ig tartott üléseinek jegyzőkönyveit, valamint a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs jogutódjaként létrejött Operatív Törzs
8. június 18-tól
9. november
11. napjáig tartott üléseinek jegyzőkönyveit. Feljogosítja az alperest – a nyilatkozó személy nevének kivételével – az alábbi részek kitakarására: BM 17822-5/2020.03.
12. számú jegyzőkönyv
13. oldalának
14. bekezdése,
15. oldal
16. bekezdése
17. sorban kezdődő és
18. sorban végződő mondata, BM 17822-6/2020.03.
19. számú jegyzőkönyv
20. oldal
21. bekezdés utolsó mondata,
22. oldal
23. bekezdése,
24. oldal utolsó bekezdés második mondata, BM 17822-7/2020.03.
25. számú jegyzőkönyv
26. oldal
27. bekezdése, BM 17822-8/2020.03.
28. számú jegyzőkönyv
29. oldal 3.,
30. és
31. bekezdése, BM 17822-47/2020.04.
32. számú jegyzőkönyv
33. oldal utolsó bekezdés annak második mondatától, BM 17822-72/2020.05.
34. számú jegyzőkönyv
35. oldalának utolsós előtti bekezdésétől
36. oldalának
37. bekezdéséig, BM 17822-76/2020.07.
38. számú jegyzőkönyv
39. oldal
40. bekezdése, annak
41. sorától, BM 17822-79/2020.09.
42. számú jegyzőkönyv
43. oldal
44. bekezdésétől
45. oldal
46. bekezdéséig, BM 17822-83/2020.09.
47. számú jegyzőkönyv
48. oldal
49. bekezdése,

(120)BM5869-7/2021.01.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal utolsó bekezdése,

(122)BM5869-9/2021.01.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal
3. bekezdése,

(128)BM5869-15/2021.02.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal
3. bekezdése,
4. oldal első öt bekezdése,

(133)BM5869-20/2021.03.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal 9.,10.,
3. bekezdései, és
4. oldal 5., 6., 7., 8., 9., és
5. bekezdései. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 3 Kötelezi az alperest, hogy valamennyi jegyzőkönyvben szereplő személyes adatot takarja ki. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 390.000 (háromszázkilencvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 142.240 forint perköltséget. [2] Határozatának indokolásában hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
6. évi CXII. törvény (Infotv.)
7. §
8. és
9. pontjára, valamint a
10. §

(1),

(5)és

(6)bekezdésére, továbbá az egyes közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos jogok veszélyhelyzet idején történő gyakorlásáról szóló 356/

1. (IX. 19.) Korm. rendeletre (Korm. rendelet). [3] A felek egyező előadása alapján megállapította, hogy a felperes által kért valamennyi adat közérdekű adat, továbbá, hogy az alperes az adatokat kezeli. Rögzítette, hogy a peres eljárás során az alperes csatolt zárt iratként egyes jegyzőkönyveket annak igazolására, hogy azok tartalma döntéselőkészítő jellegű. [4] A felperesnek az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasította, mivel a Korm. rendelet nem zárja el a bíróság ellenőrzését, az adat a bíróság által megtekinthető, az aránytalan alapjog korlátozást nem valósít meg. [5] Ezt követően rögzítette, hogy helyszíni szemlét tartott a felperes által megismerni kért jegyzőkönyvek megtekintése végett. Zárt iratként rögzítette azok sorszámát és azok keltének időpontját, valamint általános jelleggel azok terjedelmét. Ez alapján megállapította, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 4 hogy a kért jegyzőkönyvek olyan döntéselőkészítő adatokat tartalmaznak, melyek megismerése az ott jelenlévő, adatot keletkeztető személyek álláspontjának az előkészítés során történő szabad kifejtését veszélyeztetné, valamint az adott adatok jövőbeni döntések megalapozását is szolgálják. Az előkészítés folyamata nem nyilvános, ami nem korlátozza aránytalanul a közérdekű adatok megismerhetőségét. A veszélyhelyzet, illetve az Eütv. szerinti válsághelyzet egy olyan rendhagyó helyzetet teremt, amikor közérdekből az adatok kiadása korlátozható, azonban ebben az esetben is érvényesülnie kell az Infotv.
2. §

(5)és

(6)bekezdésében írtaknak, azaz vizsgálni kell, hogy a kiadás korlátozhatóságának feltételei fennállnak-e. Mindezek alapján az állapította meg, hogy jelen esetben indokolt a korlátozás, így a felperes keresetét elutasította. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kötelezését a kért adatok kiadására, valamint perköltség megállapítását. [7] A fellebbezésében előadta, hogy a zárt iratként csatolt dokumentumokról érdemi megállapítást nem tett az elsőfokú bíróság. A helyszíni szemlén az ítélet szerint csupán a jegyzőkönyvek sorszámát és azok keltét, valamint általános jelleggel azok terjedelmét rögzítette, vagyis azok tartalmi vizsgálatát nem végezte el, így a megállapítás, hogy azok további döntést alapoznak meg, valamint, hogy a kért jegyzőkönyvek olyan döntéselőkészítő adatot tartalmaznak, amelyek megismerése az ott jelenlévő adatokat keletkeztető személyek álláspontjának az előkészítés során történő szabad kifejtését veszélyeztetnék, nem megalapozott. Csupán állította, de nem fejtette ki a kialakult alkotmányossági követelményeknek megfelelően pontosan körülhatárolható módon, hogy milyen konkrét jövőbeli döntést alapoznak meg az iratok. Álláspontja szerint konkrét ténybeli körülményekre vonatkozó információk hiányában az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdése szerinti mérlegelés szempontjainak az elsőfokú bíróság eljárása nem felelt meg. [8] Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság ténylegesen az adatkezelő helyett végezte el a mérlegelést, ez jogsértő, ugyanis az adatkezelő hatáskörét úgy vette át, hogy saját hatáskörét és egyúttal az adatigénylő jogorvoslathoz való jogát szűkítette le, hiszen nem érdemi jogorvoslatnak minősülő felülvizsgálatot végzett, hanem az elsődleges döntést hozta meg az elsőfokú bíróság. Az adatigénylő jogorvoslati joga pedig abban áll, hogy az adatkezelő fenti érdemi mérlegelési feladata alapján hozott döntését egy független bíróság érdemben felülvizsgálja. Ha azt észleli a bíróság, hogy az adatkezelő egyáltalán nem végezte el a mérlegelést, akkor azt kell megállapítani, hogy jogellenesen tagadta meg az adatok kiadását, vagyis az alperest kötelezni kell a teljesítésre. [9] A közérdekű adatok nyilvánossága főszabály, a kivételt szűken kell értelmezni, amennyiben ilyen kivétel nincs, az adatkezelő a mérlegelés alapján nem tudott kimutatni ilyen kivételt, úgy azt kell megállapítani, hogy nincs megfelelő ok a nyilvánosság korlátozására és kötelezni kell az adatkiadásra. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 5 [10] A bíróságot kötik az Infotv.-ben szereplő rendelkezések és az annak értelmezése alapján kimunkált alkotmányos követelmények. A bíróság sem elégedhet meg egy formális, a jogszabály szó szerinti bemásolását jelentő indokolással, hanem azt valós tényeken alapuló érdemi indokokkal kell ellátni. Azt kell kifejteni, hogy a köztisztviselői munka során kifejtett vélemények nyilvánosságra kerülése miért és mennyiben korlátozná ezt a munkát, főként, ha olyan kérdéskörről van szó, amelyben a döntések már megszülettek. Azt is érdemben pontosan kell meghatározni, hogy az iratok milyen egyéb döntést alapoznak meg és azt mennyiben veszélyeztetné a korábbi döntéselőkészítő anyag nyilvánossága. Az elsőfokú ítélet maga sem állítja, hogy a jegyzőkönyvek tartalmi vizsgálatát elvégezte volna a bíróság. [11] Az elsőfokú ítélet a Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően becsatolt iratokkal összefüggésben sem állapít meg érdemi tényállást, nem részletezte, hogy azok mennyiben tartalmaznak olyan adatokat, információkat, amelyek nyilvánossága legitim korlátozás alá eshetne. [12] Hivatkozott arra is, hogy így a tényállás tartalmi kiegészítése szükséges, ugyanakkor ez csak úgy lehetséges, ha a másodfokú bíróság is helyszíni szemlét tart. [13] Álláspontja szerint az alperesi Operatív Törzs a Covid-19 járvány miatt jött létre, a jogszabályok által szabályozott és az egész társadalom életére kiható korlátozásokat jelentő intézkedések alapjaként kihirdetett egészségügyi veszélyhelyzet, mint rendkívüli jogrend már megszűnt, így az Operatív Törzs sem ülésezik rendszeresen. Ennek abban van jelentősége, hogy az igényelt adatok mely feladat ellátáshoz kapcsolódnak, milyen konkrét jövőbeni döntések megalapozását szolgálják és azok nyilvánossága mennyiben veszélyeztetné a további járványügyi kormányzati döntések meghozatalát. [14] Hangsúlyozta, hogy a Rendelet csupán annyit állapít meg, hogy az Operatív Törzs jegyzőkönyvei döntéselőkészítő adatnak minősülnek, ezzel összefüggésben azonban éppen hogy alkalmazni rendeli az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdését, így ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint minden egyéb más ügyben, ahol döntéselőkészítést jelöl meg megtagadási indokként az alperes. Az Operatív Törzs döntéselőkészítő feladata lezárult, eredeti céljához kötött döntések már megszülettek, sőt a legtöbb esetben már az intézkedések nagyrésze is megszűnt azóta. A döntések tehát megszülettek, ez azt jelenti, hogy a perben nem csupán az Infotv. 27. §

(5)bekezdését, hanem a

(6)bekezdésében foglalt rendelkezéseket is alkalmazni szükséges. A korlátozáshoz nem elég annak deklarálása, hogy a koronavírus, mint fertőző betegség továbbra is jelen van a kórokozók között és a jövőben is kitörhetnek hasonló járványok, melyekkel összefüggésben intézkedésekre lehet szükség. A vírusok jellegükből adódóan sosem lesznek azonos természetűek, mivel a korábbi vírusok és a vírusokkal szemben már léteznek védőoltások, gyógyszerek. A jövőben bizonytalan időbeli súlyossággal bekövetkező esetleges egészségügyi veszélyhelyzet szükségképpen eltérő is lesz annyira, hogy csak bizonyos alapvető tapasztalatokat lehet a döntések során felhasználni, egyébként tipikusan amúgy is már közkinccsé váltak ezek. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 6 [15] A köztisztviselői munka zavartalanságával összefüggésben hangsúlyozta, hogy az Operatív Törzs tagjai mind közhatalmi pozíciót betöltő személyek, akiknek a munkájuk során általános jelleggel számolniuk kell azzal, hogy azt a nyilvánosság ellenőrizheti, számonkérheti és kritizálhatja. Ennek ismeretében, tudatában fejtik ki a tevékenységüket. A koronavírus-járvány miatt a legalapvetőbb jogok korlátozására került sor, a járvány kezelése egyértelműen és közvetlenül érintette az élethez és egészséghez való jogot és számos egyéb alaptörvényi szinten szabályozott alapjogot. Ezeknek az érintett jogoknak a súlyát és azokkal kapcsolatban a nyilvánosság kontrollja iránti jogos igényt összevetve az Operatív Törzs egyébként közhatalmi pozícióban lévő tagjai álláspontjának a döntéselőkészítés során történő szabad kifejtéséhez fűződő érdekkel, a konkrét esetben egyértelműen az előbbi érvényesülése felé billenti a mérleget. Az elsőfokú bíróság egyúttal tévesen alkalmazta az iratelvet az adatelvvel szemben. [16] Hivatkozott arra is, hogy az egészségügyi vészhelyzetet

1. március 14-től vezette be a Kormányrendelet. Az Operatív Törzs tevékenysége és a 2020-ban kihirdetett veszélyhelyzet, mint rendkívüli jogrend, a járvány elhárítására és kezelésére szolgáló egészségügyi vonatkozású veszélyhelyzet volt. A veszélyhelyzetet elrendelő kormányrendeletek kifejezetten megemlítették az Operatív Törzset és annak jogelődjét mint olyan szervet, amely az ellátásért felelős miniszterelnököt segíti.
2. május 25-től újra veszélyhelyzetet hirdetett a kormányrendelet, azonban nem a koronavírus, hanem a
3. februárban kezdődő ukrajnai háborúra tekintettel, ez került a későbbiek során meghosszabbításra. A háborús veszélyhelyzeti rendelet azonban nem említi az Operatív Törzset, mint a feladat ellátásáért bármilyen szinten közreműködő szervet. Adatigénylésének időpontjában az Operatív Törzs állandó jelleggel nem ülésezett, a járványkezelésben napi szinten feladata nem volt. A korábbi döntéseket előkészítő feladatellátását már akkor sem veszélyeztetheti a kért adatok kiadása, ha korábban ez megállapítható lett volna. A háborús veszélyhelyzetet kihirdető rendelet nem látja el feladattal az Operatív Törzset, ezért az adatigénylés a fő tevékenységét nem veszélyezteti. [17] Továbbra is fenntartotta azon álláspontját, mely szerint a Korm. rendelet alaptörvényellenes, ezért álláspontja szerint az Alkotmánybíróság vizsgálatának van helye. E körben előadta, hogy a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
4. évi CXXVIII. törvény (Kat.) 51/A. §-a alapján élesen el kell különíteni az

(1)bekezdés szerinti egészségügyi veszélyhelyzet esetére szóló felhatalmazást, valamint a

(3)bekezdésben foglalt háborús veszélyhelyzetre adott felhatalmazást, a két rendelkezés nem csereszabatos, azaz nem lehet általános felhatalmazásként értelmezni az egyik célt a másikra és fordítva. A Rendelet tartalmában nem függ össze a Kat. 51/A. §-ában meghatározott konkrét céllal, így a felhatalmazás sincs meg az adott rendelkezés meghozatalára. A Korm. rendelet normaszövege az egészségügyi veszélyhelyzettel összefüggően felállított Operatív Törzsre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, melyeknek semmilyen indokolt köze nincs a szomszédos országokban zajló háborúhoz. Álláspontja szerint a Korm. rendelet egyedi és visszamenőleges jogalkotást eredményezett, ezzel kívánták önkényesen a nyilvánosság elől elvonni az adatokat, ráadásul visszamenőleges hatállyal. [18] Álláspontja szerint sérült a jogállamiság is, a bíróságnak az adatkezelőhöz kell járulnia, a helyszíni eljárással a bíróságot a kormányzati szerv rendelkezése alá helyezi, olyan Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 7 eljárási cselekményre kötelezi, amely egyrészt akadályozza és elnehezíti a mérlegelési tevékenységét, másrészről alárendelt szerepkörbe kényszeríti. Sérül a tisztességes eljáráshoz való jog is, ugyanis az általános szabályokkal ellentéteben nem a peres fél szolgáltatja a bizonyítékot, hanem a bíróság kényszerül arra, hogy érdemben tényállás-felderítési munkát végezzen. Sérül a fegyverek egyenlőségének alapelve. Nem kiegyensúlyozza a jelen pertípusban fennálló információs aszimmetriát, hanem azt tovább mélyíti, ugyanis a bíróságot kötelezi a bizonyítékok összegyűjtésére. A bizonyítás ilyen módon történő alkalmazása technikailag is megnehezíti a bíróság dolgát. További nehézséget jelent a másodfokú bíróságra vonatkozóan, ahol már nem egyesbíróként jár el a bíróság, hanem három bíróból álló tanácsban. A jogorvoslati jog is sérült álláspontja szerint, ugyanis az elsőfokú bíróság a helyszíni szemle alkalmával csak a jegyzőkönyvek formai kellékeit tudta számba venni. Az iratok tartalmi vizsgálata nélkül ugyanakkor azoknak közérdekű adatként való nyilvánossága sem bírálható el, ezek hiányában a másodfokú bíróság sem kerülhet abba a helyzetbe, hogy akár az adatkezelő, akár az elsőfokú bíróság eljárását, mérlegelését, következtetéseit felülvizsgálja. [19] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú helybenhagyását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. bíróság ítéletének [20] Előadta, hogy álláspontja szerint a felperes a fellebbezésében az elsőfokú eljárásban már kifejtett álláspontjához képest újdonságot nem adott elő, az elsőfokú bíróság megalapozott döntést hozott. [21] Az elsőfokú bíróság a helyszíni szemlén az iratokat tanulmányozta és azok tartalmi vizsgálatát is elvégezte. A jegyzőkönyv tartalma pedig azért nem került rögzítésre, mert az a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdése értelmében nem nyilvános. Amennyiben az elsőfokú bíróság az ítéletben foglaltakon túlmenően rögzítette volna azok tartalmát, a Korm. rendelettel ellentétesen járt volna el. A Korm. rendelet éppen azt mondja ki, hogy azt az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdésével együttesen kell alkalmazni, annak előírásai az Infotv.-t csupán kiegészítik, azzal párhuzamos rendelkezésként érvényesülnek, önállóan nem értelmezhetőek. [22] Hivatkozott arra is, hogy tudomása szerint a Kúria egy hasonló tényállású ügyben úgy foglalt állást, hogy amennyiben a védett érdek fennáll, úgy a mérlegelést a jogszabályi kógenciára figyelemmel már nem kell elvégezni. Így a perben csak az vizsgálható, hogy védett adatról van szó, avagy sem, amennyiben igen, úgy azok nem adhatók ki. A jogalkotó által elvégzett mérlegelés mellett egyébként az elsőfokú bíróság is elvégezte jelen perben a mérlegelését. [23] A felperes jogorvoslati joga sem sérült, hiszen a másodfokú bíróságnak is lehetősége van megismerni az elsőfokú bíróság által megtekintett és elemzett jegyzőkönyveket. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 8 [24] Az egészségügyi vészhelyzet aktuális megszűnésével kapcsolatosan az Operatív Törzs döntéselőkészítő feladata nem zárult le. A jövőbeli döntések megalapozottsága tekintetében bizonyítási kötelezettség nem terheli, a mérlegelés jövőbeni, ebből következően pedig nem teljesen bizonyos körülményekre kell, hogy vonatkozzon. Hivatkozott arra, hogy a Korm. rendelet szerint a felperes által kiadni kért dokumentumok teljes egészében döntéselőkészítő jelleggel bírnak. Hangsúlyozta, hogy függetlenül attól, hogy az Operatív Törzs ülésén egy adott témában a döntés már meghozatalra került-e, az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdése alapján semmiképpen sem indokolt a jegyzőkönyvek kiadása, amely az egyes tagok hozzászólásait tartalmazzák. A tagok munkájának a befolyásmentes ellátását, a viták szabad folyását veszélyeztetné, hogyha az Operatív Törzs által kialakított testületi állásponton túl az is nyilvánosságra kerülne, hogy az pontosan milyen tartalmú vita és milyen tartalmú személyes hozzászólások alapján alakult ki. A jövőbeli szakmai véleménynyilvánítás elnehezülne, ha a tagok véleménye miatt személyükben támadhatóvá válnak. [25] Az állam működésének és a közpénzek felhasználása átláthatóságának ellenőrzéséhez szükséges információk az Operatív Törzs működési módjának, illetve testületi álláspontjának megismerésével teljes mértékben napvilágra kerülhetnek, ehhez képest semmilyen további hozzáadott értéket nem tartalmaz a döntéshozatal és a működés átláthatóságának ellenőrzése során az, hogyha nyilvánosságra kerülnek az egyes személyes vélemények is. [26] Hivatkozott a 32/

1. (VII. 13.) AB határozatra, valamint a 34/
2. (VI. 24.) AB határozatára is. Álláspontja szerint nem sérül a nyilvánosság alkotmányos elve azzal, ha a döntéselőkészítés körében alkotott vélemények és iratok nem kerülnek nyilvánosságra, ha maga a döntés egyébként nyilvánosságra került. Jelen eset specialitása miatt az ún. adatelv sem értelmezhető, illetve alkalmazható. [27] Jelenleg is veszélyhelyzet van kihirdetve, és habár az Operatív Törzs állandó jelleggel nem ülésezett, ez nem jelenti azt, hogy a további döntések meghozatalára ne lenne szükség azon körben, amely tekintetében a kikért jegyzőkönyvek, illetve adatok döntéselőkészítő jelleggel bírnak. [28] A felperes fellebbezése részben megalapozott. [29] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
3. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére, vagy a Pp.
4. §-ában szabályozott, annak mérlegelhető hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező felperes sem hivatkozott, a másodfokú bíróság ezért a Pp.
5. §

(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §

(2)második bekezdése alapján az alábbiak szerint részben megváltoztatta. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 9 [30] Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy elsődlegesen abban kellett állást foglalni, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül-e, így az Infotv. 26. §

(1)bekezdése szerinti kötelezettség terheli-e, vonatkozásában az információszabadság alapjogának érvényesülnie kell-e. E körben helyesen rögzítette, amelyet az alperes sem vitatott, miszerint a felperes által igényelt adatok közérdekű adatok és azok alperes kezelésében vannak, aki közfeladatot lát el. [31] Ezt követően szintén helytállóan vizsgálta, hogy az információszabadság korlátozása szükséges-e, az indokolt-e az Infotv. 27. §

(5)bekezdése, vagy 27. §

(6)bekezdése alapján. [32] A Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs és jogutóda, az alperes a járványügyi helyzetnek megfelelő, azonnali és aktuális döntések meghozatalát segíti. Ezért az nem lehet vitás, hogy ezen szervek

1. január 31-től
2. november
3. napjáig megtartott üléseiről készült jegyzőkönyvekben szereplő adatok alapján a döntések már megszülettek a felperesi adatigénylés időpontjában. A perben nem nyert igazolást az, hogy mely jövőbeli döntés előkészítésére szolgálhatnának a tárgybeli jegyzőkönyvek adatai, különös tekintettel arra, hogy a járványügyi helyzet és a koronavírus is folyamatosan, lényegében napról-napra változott, változik, biológiai szempontból sem lehet azonos egy újabb járványügyi helyzet a hatásait és a szükséges védekezést tekintve. Ennek okán újabb és újabb intézkedések válhatnak szükségessé, a döntések meghozatalához újabb információkon alapuló előkészítés lesz szükséges. Mindezek alapján az volt megállapítható, hogy a döntések már meghozatalra kerültek, így az Intotv.
4. §

(5)bekezdése szerinti korlátozása az információszabadságnak nem áll fenn. [33] A Korm. rendelet a 1. §

(1)és

(2)bekezdése ténylegesen nem tartalmaz eltérő szabályozást az adatok megismerhetőségére vonatkozóan. Az előbbi bekezdés az Infotv. 27. §

(5)bekezdésének, míg az utóbbi bekezdés az Infotv. 27. §

(6)bekezdésének megfelelően azokra hivatkozva is szabályozza az adatok nyilvánosságát. Ennek tükrében az alperes védekezését a továbbiakban az Infotv. 27. §

(6)bekezdése alapján kellett vizsgálni. [34] Az alperes hivatkozott arra is, hogy a Kúria eseti döntései alapján, amennyiben védett érdek fennáll, úgy mérlegelést – a jogszabályi – kógenciára figyelemmel már nem kell elvégezni. A Kúria a hivatkozott Pfv.IV.20.040/2022/5. és a Pfv.IV.20.100/2022/5. számú ítéleteiben is fenntartotta az Infotv. 27. §

(2)bekezdésében meghatározott törvényben rögzített, az adatok nyilvánosságát korlátozó rendelkezések megítélésére vonatkozó álláspontját {Pfv.IV.20.040/2022/

1. [29], és Pfv.IV.20.100/2022/
2. [26]}. Ezen határozatokban kifejtett – alperes által hivatkozott – álláspont tehát nem az Infotv.
3. §

(6)bekezdésére, hanem a

(2)bekezdésére vonatkozott. Ezt meghaladóan az előbbi ítélet [27] pontja, míg az utóbbi határozat [24] pontja azt is tartalmazza az Infotv. 27. §

(6)bekezdése vonatkozásában, hogy az „[t]artalmazza azokat a szempontokat, amelyek mérlegelésével az adatkezelő az igény teljesítését megtagadhatja. Ezért döntéselőkészítő adatok kiadásának megtagadása esetén a bíróság a jogszabályban meghatározott szempontok mentén mérlegelheti, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 10 megtagadáshoz, vagy a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződik-e nagyobb közérdek.” A másodfokú bíróság így nem tért el jogkérdésben a Kúria határozatától, sőt annak megfelelően a mérlegelés lefolytatását szükségesnek tartotta. [35] Az Infotv. 27. §

(6)bekezdésével kapcsolatos joggyakorlat alapján az alperesnek tényelőadást kell tennie arra vonatkozóan, hogy a kiadni kért dokumentum nyilvánosságra hozatala törvényes működési rendjét, vagy a feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az adatigénylést elutasító alperesi döntéssel „[ö]sszefüggésben továbbá különösen fontos az érdemi bírósági kontroll. Ezért nem elegendő formálisan hivatkozni az adat döntést megalapozó jellegére, azt valamilyen – a bíróság által felülvizsgálható módon – indokolni, igazolni is kell, és az eljáró bíróságnak „az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell” [3069/

1. (IV. 10.) AB határozat
2. pontja]. Ezt megahaladóan az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott arra, hogy formális hivatkozással nem akadályozható meg a közérdekű adat megismerése, ezért a korlátozás tartalmi indokoltságát szükséges vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy bizonyította-e az adatkezelő a hivatkozott megtagadási okot [4/
3. (I. 22.) AB határozat
4. pontja]. [36] Az alperes csupán általánosságban hivatkozott ezen jogszabályi rendelkezésre, azonban konkrét, a kereset tárgyát képező jegyzőkönyvek tartalmához kapcsolódó egyediesített előadást e körben nem tett. Nem szükséges tételesen megjelölni az összesen sok száz oldalnyi jegyzőkönyvek esetében, hogy melyek azok a tartalmak, amelyek alapján a megtagadás törvényi feltétele fennáll, bizonyos esetekben elegendő azt a bíróság által felülvizsgálható módon összefoglalóan megtenni. [37] Azonban annak kifejtése nem maradhat el, hogy milyen érdekmérlegelést végzett a szerv vezetője, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kiadni kért jegyzőkönyvek a nyilvánosság elől elzárandók. Ezzel összefüggésben nem elegendő az az általános hivatkozás, hogy jellegénél fogva az alperes döntéselőkészítő szerv, és nem elégséges csupán a jogszabályi rendelkezés meghivatkozása, hanem egyediesített indokát kell adni annak, hogy miért erősebb a titokban maradáshoz való közérdek a nyilvánosság megismeréshez való jogánál, milyen további, jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják a megismerni kívánt adatok. [38] Amennyiben az alperes ennek megfelelő tartalommal előadását nem teszi meg, a bíróság bár áttanulmányozza az akár több ezer oldalnyi zárt iratot, de a releváns és vizsgálandó információ hiányában nincs abban a helyzetben, hogy felismerhesse azt, hogy a megismerni kívánt adatok ténylegesen milyen további döntések megalapozását szolgálják, szolgálhatják. Az alperes a fenti követelményeknek megfelelő, részletes védekezést az adott jegyzőkönyvek egyes konkrétan nevesített adatai vonatkozásában nem terjesztett elő, erre való tekintettel a másodfokú bíróság az érdekmérlegelést csak általánosságban tudta elvégezni Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 11 az Infotv.
5. §

(6)bekezdésének azon fordulata körében, hogy „az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja”. [39] Az Infotv. 27. §

(6)bekezdése kivételének második esete, tehát „az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét, vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjába a döntések előkészítés során szabad kifejtését veszélyeztetné” fordulat vonatkozásában szintén általános kívánalom, hogy az alperes egyértelműen jelölje meg, hogy melyik az a konkrét adat, amely ezen feltétel megvalósulását okozza. Azonban ezen kivétel olyan jellegű érdekmérlegelést kíván meg, amelyet a bíróság az általános élettapasztalatokra figyelemmel, konkrétan megjelölt adatok hiányában is el tud végezni. Az Infotv. 27. §

(6)bekezdésében meghatározott első kivételétől eltérően a szerv tevékenysége veszélyeztetésének lehetősége fennállásának és annak lehetséges következményeinek értékelése olyan jellegű bírósági felülvizsgálatot kíván meg, amely esetében általában elegendő, ha az adatkezelő összefoglalóan fejti ki, hogy miért szükséges a nyilvánosság kizárása, annak ellenére, hogy a döntés már meghozatalra került. [40] Az elsőfokú bíróság az információszabadság korlátozása körében a kialakult alkotmánybírósági és rendes bírósági gyakorlat alapján helytállóan döntött a körben, hogy az alperesi jegyzőkönyveket áttanulmányozta. A Korm. rendelet 2. §-ának előírására tekintettel a Pp. 320. §

(4)bekezdése alapján, a szemle szabályainak megfelelő alkalmazásával a helyszínen szemlélte meg a perbeli jegyzőkönyveket. [41] Ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által elvégzett mérlegelést, az úgynevezett „közérdek-teszt” elvégzését nem találta megfelelőnek, különös tekintettel arra, hogy az elsőfokú határozat indokolásában nem került sor annak kifejtésére, hogy milyen körülmények alapján jutott az elsőfokú bíróság arra a meggyőződésre, hogy a felperes által kiadni kért adatok veszélyeztetik a jövőben születendő döntés előkészítését, illetve az alperes tevékenységét, így különösen annak tagjai véleményének, álláspontjának szabadon való közlését, kifejtését. [42] A másodfokú bíróság ezért elvégezte az adatigényléssel érintett jegyzőkönyvek tartalmi vizsgálatát, melynek eredményeként arra a meggyőződésre jutott, hogy azok nyilvánosságra kerülése – a szükséges kitakarások mellett – nem érinti további döntések meghozatalát, nem veszélyezteti az alperes törvényes működési rendjét, ideértve a feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, az üléseken résztvevő személyek szabad álláspontjának kifejtését a további döntések előkészítése során. [43] A vizsgálat és az értékelés kialakítása során a másodfokú bíróság egyrészt figyelemmel volt az Infotv. 30. §

(5)bekezdésében foglaltakra, mely szerint, ha törvény a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 12 közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Hangsúlyosan értékelte, hogy az alperes a perbeli időszakban a polgárok mindennapi életét jelentős mértékben befolyásoló döntéseket hozott, amelyek a személyek jogait, azok gyakorlásának módját alapvető módon befolyásolták, így ezen döntések meghozatalához vezető út egyik lépcsőjének, az alperesi üléseken elhangzottak megismeréséhez kiemelt közérdek fűződik. Ebből kifolyólag az Infotv.

1. §-a szerinti egyik célját fokozottan érvényesíteni szükséges, nevezetesen, hogy a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. E körben Fővárosi Ítélőtábla hivatkozik a 34/1994 (VI. 24.) AB határozatra, amely szerint a közérdekű adatok nyilvánossága, megismerhetősége gyakran előkérdése és feltétele a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorolhatóságának, és azzal más vonatkozásban is szorosan összefügg. Ezen AB határozat érveit a 21/
2. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [38] pontja megerősítette. [44] Másrészt figyelemmel volt arra, hogy a korlátozás tartalmi igazoltságának a konkrét adat – és nem a teljes irat, adott esetben a teljes jegyzőkönyvek – tekintetében kell fennállnia, az iratelv alkalmazása tiltott {21/
3. (VII. 19.) AB határozat Indokolás [60], 29/
4. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [49], [68], 3069/
5. (IV. 10.) AB határozat [44]}. [45] A Fővárosi Ítélőtábla a mérlegelés körében rögzíti, hogy a perbeli időszakban az alperes üléseiről nem szó szerinti jegyzőkönyvek kerültek felvételre, azok a résztvevő személyek nyilatkozatát összefoglaló jelleggel tartalmazzák („elmondta”, „meghatározta”, „javasolta”, „tájékoztatást kért”, „jelentette”, „jelezte” kifejezések használata mellett). Az ülések jellemzője az információmegosztás, helyzetértékelés volt, amelyek alapján az adatközlések mellett javaslatok is elhangzottak, illetőleg a szerv vezetője feladatok elvégzését, javaslatok elkészítését határozta meg. Olyan jellegű véleménykifejtés, vita a résztvevő személyek között nem volt jellemző, ami befolyásolná a jövőbeli álláspontok szabad kifejtését. Értékelte a Fővárosi Ítélőtábla azt is, hogy az ülések megtartásának oka az akkori egyedi helyzet volt, melynek már nincs jelentősége a jövőre nézve, tekintettel a járványügyi helyzet változására, annak jövőbeli szükségszerű eltérésére, a [32] pontban már kifejtettek szerint. [46] A jegyzőkönyvek tartalmát értékelve összességében az volt megállapítható, hogy az üléseken résztvevők között a közvélemény előtt is ismertté vált adatok közlésére, statisztikai adatok ismertetésére, információ megosztására, javaslatok megtételére, majd ezek alapján feladatok meghatározására került sor, jellemzően a különböző álláspontok, esetleges érvrendszerek ütköztetése nélkül. [47] A másodfokú bíróság „a további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja” fordulat, mint nyilvánosság alóli kivétel vonatkozásában elvégzett mérlegelés módja körében visszautal a [37] pontban kifejtettekre. A jegyzőkönyvek tartalmi vizsgálata alapján az alábbi adatok vonatkozásában olyan reális veszélyt detektált a Fővárosi Ítélőtábla, amely esetében Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 13 azok zártan kezeléséhez nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint kiadásához. A másodfokú bíróság az információszabadság adott körülményekhez képest lehető legteljesebb érvényesülése érdekében megjelölte jelen határozatában, hogy a nyilvánosság elől elzárható adatok milyen tárgykört érintenek. BM 17822-5/2020.03.
6. számú jegyzőkönyv
7. oldalának
8. bekezdése,
9. oldal
10. bekezdés
11. sorban kezdődő és
12. sorban végződő mondat (nemzetbiztonsági tárgyú, titkosszolgálatoktól szerzett információ) BM 17822-6/2020.03.
13. számú jegyzőkönyv
14. oldal
15. bekezdés utolsó mondata,
16. oldal
17. bekezdése,
18. oldal utolsó bekezdés második mondata (nemzetbiztonsági tárgyú, titkosszolgálatoktól szerzett információ) BM 17822-7/2020.03.
19. számú jegyzőkönyv
20. oldal
21. bekezdés és a BM 178228/2020.03.
22. számú jegyzőkönyv 3.,
23. és
24. bekezdés (titkosszolgálat, terrorelhárítás) BM 17822-72/2020.05.
25. számú jegyzőkönyv
26. oldalának utolsós előtti bekezdésétől
27. oldalának
28. bekezdéséig (egy nevesített gyógyszer különböző országokból történő beszerzési folyamatának leírása) A fenti adatok alperes egyediesített hivatkozásának hiányában a bíróság által is felismerhetően olyan jellemzővel bírnak, amelyek egy későbbi döntés megalapozását is szolgálhatják, azok felhasználásának lehetősége annak ellenére is reális lehetőség, hogy a járványügyi helyzet folyamatosan változik, a jövőben szükségszerűen eltér, a [32] pontban már kifejtettek szerint. [48] Az Infotv.
29. §

(6)bekezdése második fordulatában nevesített kivétel vizsgálata és a nyilvánosság korlátozásának indokoltsága körében is lefolytatta a mérlegelést a másodfokú bíróság. Azon esetekben, amikor belső, szubjektív meggyőződés kifejtése történt a résztvevők részéről, olyan álláspontok kifejtésére került sor egy-egy kérdéskörhöz, témához kapcsolódóan, ahol a befolyásmentes munkavégzés biztosítása, az esetleges nyomásgyakorlás elkerülése érdekében szükségessé válhat a kitakarás, azt a másodfokú bíróság engedélyezte. A vizsgálat és az érdekmérlegelés során azt tartotta szem előtt a másodfokú bíróság, hogy a kifejtett álláspontok tartalma vagy jellege indokolhat-e kitakarást annak érdekében, hogy a jövőbeli szabad szakmai véleménynyilvánítás ne lehetetlenüljön el a nyilvánosságra kerülés okán. Az alábbi adatok vonatkozásában indokoltnak találta a nyilvánosság korlátozását. A másodfokú bíróság az információszabadság adott körülményekhez képest lehető legteljesebb érvényesülése érdekében megjelölte jelen határozatában, hogy a nyilvánosság elől elzárható adatok milyen tárgykört érintenek. BM 17822-47/2020.04.02. számú jegyzőkönyv 11. oldal utolsó bekezdés második mondattól (a járványhoz szorosan kötődő véleménynyilvánítás) BM 17822-76/2020.07.09. számú jegyzőkönyv 5. oldal 3. bekezdését, annak 5. sorától (a karanténszabályok esetleges megváltoztatásával kapcsolatos szakmai álláspont kifejtése) Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 14 BM 17822-79/2020.09.18. számú jegyzőkönyv 6. oldal 5. bekezdésétől 7. oldal 4. bekezdéséig (a karanténszabályok esetleges megváltoztatásával kapcsolatos vita) BM 17822-83/2020.09.28. számú jegyzőkönyv 4. oldal 5. bekezdését (a koronavírus járvánnyal kapcsolatosan hozott intézkedések kommunikációjának jellegével kapcsolatos szakmai álláspont kifejtése)

(120)BM5869-7/2021.01.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal utolsó bekezdés (szubjektív vélemény)

(122)BM5869-9/2021.01.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal
3. bekezdés (véleménynyilvánítás a rendőrség intézkedéséről)

(128)BM5869-15/2021.02.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal
3. bekezdés,
4. oldal első öt bekezdés (vita a háziorvosok oltással kapcsolatos tevékenységéről)

(133)BM5869-20/2021.03.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal 9-10-
3. bekezdés, és
4. oldal 5-6-7-8-9-
5. bekezdés (vita a háziorvosok oltással kapcsolatos tevékenységéről) Ezen adatok olyan jellegű vitákat, a nyilatkozó szakmai álláspontját, véleményét takarják, amelyek egy testületként működő szerv ülésén, annak döntéseinek meghozatala előtt hangzottak el, azok megismerhetősége bármely alperesi tag vonatkozásában alkalmas arra, hogy az álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztesse. A döntés előkészítése során történő szakmai álláspont, vélemény szabad kifejtésének a lehetőségét, annak társadalmi kívánalmát és célszerűségét nem befolyásolja, hogy az érinett személy a közfeladatát milyen tisztségben, az államszervezeti hierarchia milyen szintén látja el. [49] Az Infotv.
6. §

(1)bekezdése szerint, ha a közérdekű adatot tartozó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. Ezen rendelkezés alapján tehát a meg nem ismerhető adatok vonatkozásában a felismerhetetlenség biztosítása nem jogosultság a közfeladatot ellátó szerv, jelen esetben az alperes számára, hanem kötelezettség. [50] A másodfokú bíróság ennek megfelelően kötelezte az alperest a személyes adatok felismerhetetlenné tételére azzal, hogy a rendelkező részben ezen általános obligációját rögzítette az alperesnek. A személyes adatokat az alperesnek kell a jegyzőkönyvek tartalma alapján azonosítania és felismerhetetlenné tennie, annak szem előtt tartásával, hogy az Operatív Törzs ülésein részt vevő személyek neve, beosztása, munkaköre az Infotv. 26. §

(2)bekezdése szerint közérdekből nyilvános adat, így a Infotv. 28. §

(1)bekezdésének második mondata alapján azok megismerésére, a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, tehát azok a felperes által megismerhetők a másodfokú bíróság ítéletének rendelkezése alapján. [51] A Fővárosi Ítélőtábla azonban a perbeli jegyzőkönyvek áttanulmányozása során maga is észlelt olyan jellegű személyes adatokat, amelyek vonatkozásában szükségesnek tartotta, hogy jelen ítéletének indokolásában is rögzítse, hogy azok hol lelhetők fel. A bíróság ezen Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 15 adatok személyes adatként való minősítésével az információszabadság alapjogának, továbbá az érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő jogának érvényesülését is elősegítette. Ezen személyes adatokat az alábbiakban megjelöli, azonban ismételten felhívja az alperes figyelmét, miszerint nem zárható ki, hogy a felsorolás nem öleli fel teljes körűen a jegyzőkönyvekben található valamennyi személyes adatot. Ugyanakkor a nyilatkozó személy neve közérdekből nyilvános adat. [52] Kötelezően kitakarandó személyes adatok BM 17822-4/2020.03.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal
3. és
4. sorában szereplő lakcím, állampolgárság,
5. oldal
6. bekezdésben személynév; BM 17822-6/2020.03.
7. számú jegyzőkönyv
8. oldal
9. bekezdésben a külföldi állampolgárra vonatkozó adatok, BM 17822-9/2020.03.
10. számú jegyzőkönyv
11. oldal
12. bekezdésben a személynév, munkahely; BM 17822-11/2020.03.
13. számú jegyzőkönyv
14. oldal utolsó előtti bekezdés harmadik sorban kezdődő mondatban a személynév, cégnév; BM 17822-12/2020.03.
15. számú jegyzőkönyv
16. oldal utolsó előtti bekezdés
17. sor: személynév,
18. oldal
19. bekezdésben a cégnév, cím, külképviselet megnevezése; BM 17822-75/2020.07.
20. számú jegyzőkönyv
21. oldalának
22. bekezdésben a település megnevezése; BM 17822-87/2020.10.
23. számú jegyzőkönyv
24. oldalának alulról
25. bekezdésben a település neve és
26. oldalának
27. bekezdésben a lakcím; BM 17822-101/2020.11.
28. számú jegyzőkönyv
29. oldal
30. bekezdésben a személynevek; BM 17822-107/2020.12.
31. számú jegyzőkönyv
32. oldal
33. bekezdés
34. sorban a személynév;

(111)BM5869-27/2021.12.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal
3. bekezdésében a személynév;

(121)BM5869-8/2021.01.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal
3. bekezdésben a személynév

(123)BM5869-10/2021.02.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal
3. bekezdésben a szociális intézmény neve;

(129)BM5869-16/2021.02.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal utolsó bekezdés utolsó mondatában a személynév;

(135)BM5869-22/2021.03.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal
3. és
4. bekezdésében a település neve;

(144)BM5869-34/2021.04.

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal
3. bekezdésében a személynév, katonai rendfokozat, beosztás Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II 16 [53] A másodfokú bíróság a felperes Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét a Korm. rendelet vonatkozásában az
4. sorszámú végzésével elutasította, azt a Pp.
5. §

(4)bekezdése alapján jelen ítéletében indokolja meg az alábbiak szerint. [54] A Fővárosi Ítélőtábla az alperes által hivatkozott közjogi érvénytelenséget nem észlelt az alkalmazandó Korm. rendelet vonatkozásában. Magyarország Alaptörvénye akkor hatályos 53. cikk

(2)bekezdése alapján a Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Korm. rendelet megalkotásakor pedig veszélyhelyzet állt fenn. [55] A felperes által hivatkozott körülmények vonatkozásában pedig a másodfokú bíróság összefoglalva rámutat, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság helyszíni szemle keretében az igényelt adatokat tartalmazó jegyzőkönyveket megvizsgálhatta, annak időbeli korlátja nem volt, a másodfokú bíróság így a szükséges érdekösszemérést el tudta végezni, a jegyzőkönyveknek nemcsak a formai, hanem tartalmi vizsgálata is megtörténhetett. A felperes perbeli jogai sem sérültek a Korm. rendelet következtében, ugyanis az egyébként alkalmazandó Pp. 163. §

(3)bekezdése alapján a per jogerős befejezése előtt az alperes által zártan csatolt iratokat sem ismerhette volna meg. [56] Mindezek alapján a másodfokú bíróság nem látta szükségesnek az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését. [57] A Fővárosi Ítélőtábla döntése folytán – a meg nem ismerhető adatok mennyisége és a teljes jegyzőkönyvi tartalmak aránya, valamint az információs aszimmetria alapján – a perben a felperes minősül teljes mértékben pernyertesnek, ezért a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján az alperes köteles a perköltségét megtéríteni. A másodfokú bíróság a perköltség mértékét az elsőfokú eljárásban 300.000 forint, míg a másodfokú eljárásban 90.000 forintban határozta meg a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdése alapján a csatolt megbízási szerződésre és a felperesi felszámításra tekintettel. [58] Az eljárás Itv. 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,

1. november
2. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.296/2023/8/II Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró 17 Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró