Bfv.1209/2021/11 – Kúria

(1)bekezdés d) pontjába ütközően járt el. A feltétlen eljárási szabálysértést megvalósító ítéletet a Kúria hatályon kívül helyzete, s a másodfokú bíróságot új eljárásra kötelezte. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok:

1. január
2. Másodfok: Bfv.II.1.209/2021/
3. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Sebe Mária, bíró Budapest tanácsülés
4. február
5. hamis magánokirat felhasználásának vétsége … Marcali Járásbíróság, 7.B.60/2020/13/II., ítélet, tárgyalás, Kaposvári Törvényszék, 2.Bf.45/2021/4., végzés, tanácsülés,
6. május
7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.45/2021/
8. számú végzését hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.240 (tizenötezer-kétszáznegyven) forintot az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Marcali Járásbíróság
9. január 13-án meghozott 7.B.60/2020/13/II. számú ítéletében a terheltet hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
10. §) miatt – mint többszörös visszaesőt – 60 nap elzárásra ítélte. [2] Az ítélet ellen a terhelt felmentés végett jelentett be fellebbezést. [3] A fellebbezést elbírálva a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2.Bf.45/2021/
11. számú,
12. május 13-án tanácsülésen meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kúria 2.Bfv.1.209/2021/11 2 [4] II.
13. A jogerős ítélet ellen a terhelt – törvényi okának megjelölése nélkül – terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [5] A felülvizsgálati indítvány indokolása szerint a terhelt
14. március hónap óta fogvatartásban volt, amely idő alatt teljes jobb oldali bénulást okozó agyvérzés következében kómában volt, s kórházi kezelésben részesült
15. május végéig. A másodfokú bíróság nyilvános ülésre szóló idézését
16. március 25-én a házastársa vette át, azonban arról értesíteni – a fogvatartása miatt – nem tudta. Házastársa csak
17. május 25-én kapott engedélyt a vele való kapcsolattartásra. Ennek következtében a másodfokú bíróság előtt megjelenni nem tudott, védekezési lehetőségétől a Kaposvári Törvényszék megfosztotta. [6] Mindezek alapján arra tett indítványt, hogy a másodfokú határozatot a Kúria vizsgálja felül és azt helyezze hatályon kívül. [7]
18. A Legfőbb Ügyészség a BF.1244/2021/
19. számú átiratában a terhelt által bejelentett felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta. [8] A Legfőbb Ügyészség indokai szerint a másodfokú bíróság a
20. március 3-án kelt 2.Bf.45/2021/
21. számú végzésével a büntetőügy másodfokú elbírálására
22. május
23. napjára tanácsülést tűzött ki. A tanácsülés kitűzéséről szóló értesítést a terhelt házastársa, vette át
24. március 25.-én. Az átvevő aláírása rovatban az átvevő aláírása nem szerepel, csupán annyi: „posta”. [9] A bűnügyi nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy a terhelt más ügyben
25. március 11-től
26. július 9-ig letartóztatásban volt. [10] Az iratokat egybevetve a Be.
27. §

(2)bekezdésével megállapítható, hogy a másodfokú bírósági tanácsülés megtartásának törvényi akadálya volt, mivel a terhelt annak időpontjáról szabályszerűen nem lett értesítve. [11] A másodfokú tanács elnöke ugyanis a Be. 598. §

(4)bekezdés szerinti tájékoztatást a terhelt lakóhelyére kézbesíttette annak ellenére, hogy a terhelt ekkor már büntetésvégrehajtási intézetben volt, és más ügyben elrendelt letartóztatását töltötte. Ugyanez a megállapítás érvényes a másodfokú bírósági tanácsülés 2021. május 13-i időpontjára is. [12] A Be. 598. §

(5)bekezdése szerint abban az esetben, ha a tanács elnöke hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a jogosultnak – így a terheltnek is – a fellebbezés nyilvános ülésen való elbírálására való jogosultságát a törvény szerint meghatározott határidőn belül előterjesztett, erre irányuló indítványa teremti meg. [13] Szabályszerű értesítés hiányában a terheltnek nem volt tudomása a másodfokú bírósági tanácsülésről, és ezáltal – a Be. 598. §

(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a büntetőügyben a nyilvános ülés avagy tárgyalás kitűzésére irányuló indítványtételi jogától is elesett. [14] A törvényi előfeltételek hiányában tartott tanácsülésen való felülbírálat pedig feltétlen eljárási szabályt sért, mert ekkor a másodfokú bíróság eljárása egy tekintet alá esik azzal, mint amikor a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint olyan személy távollétében tartották meg a tárgyalást, vagy nyilvános ülést, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező (BH 2018.40.). [15] Jelen ügyben tehát a másodfokú bíróság törvénysértően, a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértéssel, a terhelt szabályszerű értesítésének hiányában tartotta meg a tanácsülést. [16] Erre tekintettel a Legfőbb Ügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.45/2021/

1. számú ügydöntő végzését helyezze hatályon kívül és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. Kúria 2.Bfv.1.209/2021/11 3 [17] A terhelt kirendelt védője osztotta a Legfőbb Ügyészség álláspontját, s csatlakozott a másodfokú határozat hatályon kívül helyezésre irányuló indítványhoz. [18] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa a következők szerint alapos. [19]
2. A Be.
3. §

(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében megjelölt eljárási szabálysértéssel hozza meg. Ez utóbbi törvényhely d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [20] A Be. 425. §

(3)bekezdése szerint a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók, ekként feltétlen eljárási szabálysértés az is, ha a bíróság a nyilvános ülést tartja meg a törvény szerint kötelezően résztvevő személy távollétében. [21] A Be. 428. §

(1)bekezdése értelmében a vádlott jelenléte a tárgyaláson csak akkor nem kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a Be. 430. §

(1)bekezdése szerint lemondott és a bíróság nem kötelezte a tárgyaláson való jelenlétre. [22] A Be.-nek a másodfokú eljárás idején hatályos 599. §

(5)bekezdése szerint a fellebbezés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. [23] Ezeken az eseteken kívül a terhelt jelenléte a másodfokú bíróság nyilvános ülésén is kötelező. [24] A jelen ügyben ezzel szemben az ügyiratok alapján megállapítható, hogy a Kaposvári Törvényszék másodfokon eljáró tanácsának elnöke intézkedett a

1. május 13-ára kitűzött tanácsülésről történő értesítés a terhelt részére – ismert tartózkodási helyére – történő megküldéséről. Azt a terhelt házastársa vette át
2. március 25.-én. [25] A bűnügyi nyilvántartás adatai szerint a nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt a terhelt ellen a Budapesti XIX. Kerületi Rendőrkapitányságon 208/
3. bü. számon indult büntetőügyben, a terhelt letartóztatását rendelte el a Budai Központi Kerületi Bíróság a
4. március 11.-én meghozott 45.Bny.957/2021/
5. számú végzésével, amelyet
6. április 9-én 45.Bny.1249/2021/
7. számon meghozott végzésével
8. július 11-ig meghosszabbított. A Budai Központi Kerületi Bíróság a
9. július 9-én meghozott 15.Bny.2575/2021/
10. számú végzésével a terhelt bűnügyi felügyeletét rendelte el. Ebből következően a terhelt mind a másodfokú bíróság értesítésének kézbesítésekor, mind a tanácsülés megtartásakor letartóztatásban volt. [26] Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság a fogva lévő terheltet nem a büntetésvégrehajtási intézeten keresztül értesítette a tanácsülés kitűzéséről, értesítése nem szabályszerű (BH 2014.207.). A terhelt – az indítványban hivatkozott egészségügyi állapotától függetlenül – a másodfokú tanácsülésről értesítést nem kapott, így eljárási jogait sem gyakorolhatta. [27] A fellebbezés tanácsülésen való elbírálásának feltételeit – a Be.
11. §

(1)bekezdésében írt esetkörön kívül – az említett törvényhely

(2)bekezdése szabályozza. Ugyanezen törvényhely

(5)bekezdése rögzíti, hogy a tanácsülés kitűzésének esetén az ügyészség, a terhelt, a védő vagy a fellebbező az észrevételeinek megtételére nyitva álló határidőn belül a fellebbezés elbírálására nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését indítványozhatja. Az észrevételek megtételére a Be. 598. §

(4)bekezdése az arra való felhívás kézbesítésétől számított nyolc napos határidőt biztosít. Kúria 2.Bfv.1.209/2021/11 4 [28] Ezt a határidőt módosította a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 211. §

(6)bekezdése. Az itt írtak szerint az indítvány megtételére nyitva álló határidő tizenöt nap. E határidőt a tanácsülés kitűzéséről való tudomásszerzéstől kell számítani. A tudomásszerzés időpontja általában a tájékoztatás kézbesítésével igazolható. [29] A Be. 599. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. Az ügy másodfokon történő elbírálásának fő formája a nyilvános ülés, ahhoz képest a törvény kivételként határozza meg a tanácsülésen elintézhetőség és a tárgyalás tartási kötelezettség esetköreit; ezeket kivéve a fellebbezést a másodfokú bíróságnak nyilvános ülésen kell elbírálnia. A jogosult arra irányuló, határidőben előterjesztett kérelme az ügy tanácsülésen való elbírálását kizárja. [30] Jelen esetben másodfokú bíróság a terheltet az értesítés elmulasztása kizárta annak lehetőségéből, hogy olyan eljárásjogi formát indítványozhasson, amelyen a személyes jelenlétének lehetősége biztosított. A nyilvános ülés tartására vonatkozó kérelem a fellebbezés nyilvános ülésen való elbírálásához – de kizárólag ehhez – alanyi jogosultságot teremt. [31] A Be. 427. §

(3)bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ülés a terhelt, az ügyész és – ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező – a védő nélkül nem tartható meg. [32] A tanácsülés megtarthatóságának feltételei konjunktívak (együtt érvényesülőek), egyenértékűek és önmagukban is feltétlenek. [33] A másodfokú bíróság a Be. 598. §

(2),

(4)és

(5)bekezdése alapján tanácsülésen intézheti el az ügyet, ha - az elsőfokú ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést; vagy ha - a vádlott terhére jelentettek be fellebbezést, s az kizárólag a Be. 583.§

(3)bekezdés a), vagy c) pontján alapszik; - a tényállás megalapozott; - a tanács elnöke értesíti a vádlottat, a védőt, az ügyészt és a fellebbezőt az ügyben eljáró tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról és tájékoztatja, hogy a bejelentett fellebbezésre, indítványra és nyilatkozatra nyolc napon belül észrevételt tehet, illetve kérheti nyilvános ülés, vagy ha annak feltételei fennállnak, tárgyalás kitűzését; - a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését senki sem kérte. [34] A törvényi előfeltételek hiányában tartott tanácsülésen való felülbírálat feltétlen eljárási szabályt sért, mert ekkor a másodfokú bíróság eljárása egy tekintet alá esik azzal, mint amikor a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint olyan személy távollétében tartottak tárgyalást vagy nyilvános ülést [Be. 599. §

(1)és

(5)bekezdés], akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. [35] Erre jutott az ítélkezési gyakorlat akkor is, amikor nyilvános ülés vagy tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő az arra jogosult, de a bíróság annak – bármilyen okból – nem tett eleget (BH 2016.274., BH 2014.333., Bfv.II.207/2014/5., Bfv.II.1337/2016/6.). [36] Jelen ügyben az elsőfokú ítélet ellen felmentés érdekében fellebbezést bejelentő terheltnek a tanácsülés kitűzéséről és a nyilvános ülés/tárgyalás tartására irányuló kérelem lehetőségéről szóló értesítésének elmulasztása a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértést eredményezett, ezáltal a másodfokú bíróság a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértést valósított meg, aminek mérlegelést Kúria 2.Bfv.1.209/2021/11 5 nem tűrő jogkövetkezménye az eljárási szabálysértéssel érintett határozat hatályon kívül helyezése. [37] 2. Ekként a Kúria a törvényszék másodfokú határozatát a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján, az említett törvényhely

(4)bekezdés a) pontjának első fordulatára is tekintettel hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. [38] A megismételt eljárásban Be. 598. §

(4)és

(5)bekezdései szerint a terheltet szabályszerűen értesíteni kell a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról, valamint az ügyészi nyilatkozatra tehető észrevétel lehetőségéről, és a terheltet tájékoztatni kell arról is, hogy az ügyészi nyilatkozatra tehető észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzését indítványozhatja [Be. 663. §

(3)bekezdés]. [39] A felülvizsgálati eljárásban – a védő észrevételének megtételével kapcsolatos felkészüléssel – felmerült bűnügyi költséget az állam viseli [Be. 664. §

(1)bekezdés

1. mondat, 32/
2. (XII.27.) IM rendelet
3. §

(6)bekezdés]. [40] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata kizárja. Budapest,

1. február
2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Sebe Mária s.k. bíró A Kúria Bfv.II.1.209/2021/
3. számú végzése
4. február
5. napján végleges. Budapest,
6. február
7. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke