← Magyarország

Gf.40324/2023/7 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a jogi képviselőként megjelent személy a képviseleti jogát egyáltalán nem igazolja (például nincs meghatalmazása), a fél részéről a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni akkor is, ha személyesen vagy más képviselője megjelent. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 13.Gf.40.324/2023/

  1. A felperes: Felperes1 cím2 A felperes képviselője: dr. Kun Tamás Attila egyéni ügyvéd cím1 Az alperes: Alperes1 cím4 Az alperes képviselője: Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kussinszky Péter ügyvéd) cím3 A per tárgya: társasági határozat felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 2 A fellebbezéssel támadott határozat száma: 2.G.40.012/2023/
  2. (kelt:
  3. július 5.) A fellebbezést benyújtó fél: alperes,
  4. sorszám alatt Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda – dr. Kussinszky Péter ügyvéd (cím3) ügygondnoki díját 30.000 (harmincezer) forint + 8.100 (nyolcezer-egyszáz) forint áfa, összesen 38.100 (harmincnyolcezer-egyszáz) forintban állapítja meg. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 38.100 (harmincnyolcezer-egyszáz) forint, a felperes által előlegezett ügygondnoki díjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A Budapest Környéki Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
  5. július 5-én kelt 2.G.40.012/2023/
  6. számú, a
  7. július 19-én kelt 2.G.40.012/2023/
  8. számú kiegészítő ítélettel kiegészített ítéletével az alperes
  9. december 12-én meghozott 1., 2., 3., 4.,
  10. és
  11. számú határozatait hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 322.200 forint perköltséget. A Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda – dr. Kussinszky Péter ügyvéd, ügygondnok (cím3) díját nettó 60.000 forint + 16.200 forint áfa, azaz bruttó 76.200 forintban állapította meg. Rendelkezett arról, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy az ügygondnoki díjat utalja ki az ügygondnoknak. [2] Ítéletének indokolásában a felperes által csatolt okiratok tartalma és hivatalos tudomása alapján megállapította, hogy az alperes a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága által vezetett cégnyilvántartásba Cg.Cégjegyzékszám1 cégjegyzékszámon
  12. december
  13. óta bejegyzett gazdasági társaság. Az alperes cégnyilvántartásba bejegyzett Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 3 székhelye
  14. február 25-től cím4 Az alperes tagjai a felperes és törvényes képviselő1, akik
  15. július 16-tól az alperes vezető tisztségviselői együttes képviseleti joggal. [3] Az alperes társasági szerződésének
  16. pontja szerint a taggyűlés a társaság legfőbb szerve, amely dönthet más szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben is. A taggyűlés helye a társaság székhelye, bármely akadály felmerülése esetén az ügyvezető által a meghívóban megjelölt egyéb hely, amely nem lehet a székhely címét tekintve a helyiség közigazgatási határain kívüli. A társasági szerződés
  17. pontja szerint bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni. Ha tag a napirend kiegészítésére a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő javaslatot tesz, az általa megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni, amennyiben javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismertetnie kell a tagokkal és ügyvezetővel. A meghívóban nem szereplő, illetőleg a tagokkal utóbb nem ismertetett kérdések csak akkor tárgyalhatók meg a taggyűlésen, ha valamennyi tag jelen van és ez ellen nem tiltakoznak. [4] Az alperes a
  18. június 18-án meghozott 12/
  19. (7/2021.) számú határozattal úgy rendelkezett, hogy a társaság a székhelyét a cím5 szám helyrajzi szám1 helyrajzi szám alatt felvett cím6 helyezi át. A Budapest Környéki Törvényszék a
  20. december 14-én kelt,
  21. január 8-án jogerőre emelkedett ügyszám1 számú ítéletével a 12/
  22. (7/2021.) számú taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. [5] Az alperes
  23. december 9-én meghozott 16/
  24. számú határozata az alperes székhelyeként
  25. január 30-ig a cím7 szám alatti ingatlant, a 18/
  26. számú határozata
  27. január 30-tól a cím8 szám alatti ingatlant jelölte meg. [6] Az alperes a
  28. március 1-jén meghozott
  29. számú határozatával az alperes székhelyeként a cím5 szám alatti ingatlant jelölte meg. A Budapest Környéki Törvényszék a ügyszám2 számú ítéletével a határozatot hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság a jelen eljárásban felülbírált ítéletének indokolásában rögzítette, hogy tudomása szerint az ítéletének meghozatala időpontjában a ügyszám2 számú ítélet nem jogerős, a perben a taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztésére nem került sor. [7] Az alperes
  30. március 4-én meghozott
  31. számú taggyűlési határozata szerint az alperes székhelye
  32. március 4-től cím8 A Budapest Környéki Törvényszék a ügyszám3 számú ítéletével ezt a határozatot hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság a jelen eljárásban felülbírált ítéletének indokolásában rögzítette, hogy tudomása szerint az ítéletének meghozatala időpontjában a ügyszám3 számú ítélet nem jogerős, a perben a taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztésére nem került sor. [8] törvényes képviselő1
  33. november 25-én taggyűlést hívott össze
  34. december
  35. napjára, a taggyűlés helyszínéül cím9 címet jelölve meg, a ügyvéd2 Ügyvédi Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 4 Irodát. A meghívó szerint a cég székhelye cím5 (cím6), ugyanakkor az összehívó a székhely helyett a taggyűlés helyszínéül a társasági szerződés
  36. pontja alapján a cím9 ingatlant jelölte meg. A székhely közigazgatási határain belüli másik székhely kijelölésének indoka, hogy a cég székhelyén a felperes – korábbi magatartása miatt – nemkívánatos személy, a székhely bérbeadója és törvényes képviselő1 ügyvezető rendelkezése szerint a felperes az épületbe nem léphet be, így a székhelyen taggyűlés nem tartható. A meghívó szerint határozatképtelenség esetén a megismételt taggyűlés időpontja azonos helyszínen
  37. december
  38. hétfő 16:00 óra A meghívóban közölt napirendi pontok az alábbiak voltak: 1) Határozathozatal a társaság
  39. évi beszámolójának elutasításáról. 2) Határozathozatal a
  40. év eredményének eredménytartalékba helyezéséről. 3) Döntés a beszámoló benyújtásáról. [9] törvényes képviselő1
  41. december 3-án a napirend kiegészítésére tett javaslatot az alábbiak szerint:
  42. határozati javaslat: A taggyűlés hozzájárulását adja, hogy törvényes képviselő1 a társaság nevében közvetlenül eljárjon vagy a társaság nevében ügyvédet bízzon meg Felperes1, a cég2-vel és személy1, valamint a fenti személyek bármely érdekeltségével szemben a Alperes1 fennálló követeléseinek vitás, peres és eljárási kérdésinek lefolytatása vagy megindítása ügyében. A társaság hozzájárul, hogy törvényes képviselő1 által a cég nevében megbízott ügyvéd az eljárások során a Alperes1-t képviselje, a Alperes1 bármely tulajdonának visszaszerzésében, követeléseinek érvényesítése ügyében a cég2-vel, annak tisztviselőivel, tulajdonosaival szemben, valamint személy1, továbbá a fent említett személyek és azok érdekeltségeivel szemben a céget képviselje, azokkal szemben a cég érdekében eljárjon. (A határozati javaslat előtti összefoglaló a cég2 ügyvezetőként Felperes1, korábbi tulajdonosként Felperes1, új tulajdonosként Felperes1 édesanyját és Felperes1 testvérét, személy1 nevezte meg.)
  43. határozati javaslat: A taggyűlés kötelezi Felperes1 törvényes képviselő1 részére az ügyfélkapu hozzáférés biztosítására.
  44. határozati javaslat: A Alperes1 kötelezi Felperes1, hogy a birtokában vagy/és az ügyvezetése alatt álló cég2 birtokában vagy/és a testvére, személy1 birtokában vagy/és a fentiek bármely érdekeltsége birtokában lévő, a Alperes1 tulajdonát képező, vagy/és a Alperes1-t érintő iratokat három napon belül Felperes1 döntése alapján vagy postai úton, vagy személyesen a ügyvéd1 Ügyvédi Irodába vagy ügyvéd2 Ügyvédi Irodájába – lezárt dobozban – juttassa el. A doboz felbontása kizárólag törvényes képviselő1 jelenlétében, ügyvéd és tanúk jelenlétében videófelvétel mellett, vagy közjegyző előtt történhet azzal, hogy a doboz tartalmáról – az abban foglalt iratokról – tételes jegyzőkönyv kerül felvételre.
  45. határozati javaslat: A taggyűlés elutasítja/nem utasítja el a cég3-vel megkötendő mellékletben szereplő szerződés cégszerű aláírását. [10] Az alperes taggyűlése
  46. december 5-én határozatképtelen volt, ezért a megismételt taggyűlés megtartására
  47. december 12-én került sor. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 5 [11] Az alperes
  48. december 12-én a taggyűlést a cím9 alatti ingatlanban, ügyvéd2 Ügyvédi Irodájában tartotta meg. Az alperes a taggyűlésen a következő határozatokat hozta:
  49. számú határozat: A társaság a törvényi kötelezettségének eleget téve a
  50. évi mérlegét, pénzügyi beszámolóját elfogadta. -
  51. számú határozat: A társaság osztalékot fizet a
  52. év eredményéből.
  53. számú határozat: A taggyűlés kötelezi Felperes1, hogy az
  54. pontban elfogadott beszámolót elektronikus úton nyújtsa be.
  55. számú határozat: A taggyűlés felszólítja és felhatalmazza törvényes képviselő1, hogy ügyvezetői mivoltánál fogva a társaság nevében önállóan eljárjon, vagy/és a társaság nevében ügyvédet bízzon meg Felperes1, a cég2-vel és személy1, valamint a fenti személyek bármely érdekeltségével szemben a Alperes1 fennálló követeléseinek, vitás, peres és eljárási kérdéseinek lefolytatása vagy megindítása ügyében. A társaság hozzájárul, hogy a törvényes képviselő1 által a cég nevében megbízott ügyvéd az eljárások során a Alperes1-t önállóan képviselje, a Alperes1 bármely tulajdonának visszaszerzésével, követeléseinek érvényesítése ügyében a cég2-vel, annak tisztviselőivel, tulajdonosaival szemben, valamint személy1, továbbá a fent említett személyek és azok érdekeltségeivel szemben a céget képviselje, azokkal szemben a cég érdekében eljárjon.
  56. számú határozat: Az alperes kötelezi Felperes1, hogy a birtokában vagy/és az ügyvezetése alatt álló cég2 birtokában vagy/és a testvére, személy1 birtokában vagy/és a fentiek bármely érdekeltsége birtokában lévő, a Alperes1 tulajdonát képező vagy/és a Alperes1-t érintő iratokat három napon belül Felperes1 döntése alapján vagy postai úton, vagy személyesen a ügyvéd1 Ügyvédi Irodába, vagy ügyvéd2 Ügyvédi Irodájába – lezárt dobozban – juttassa el. A doboz felbontása kizárólag törvényes képviselő1 jelenlétében, ügyvéd és tanú jelenlétében videófelvétel mellett, vagy közjegyző előtt történhet azzal, hogy a doboz tartalmáról – az abban foglalt iratokról – tételes jegyzőkönyv kerül felvételre.
  57. számú határozat: A társaság az cég3 mellékletben található szerződését elfogadja, annak aláírásáról határoz. [12] A felperes tartózkodott a szavazástól, nem adott le szavazatot. [13] Az elsőfokú bíróság az ítéletében rögzítette, hogy a felperes elsődleges keresetével az alperes
  58. december 12-én kelt 1., 2., 3., 4.,
  59. és
  60. számú taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését kérte az alperes társasági szerződése
  61. pontjába ütközésük, másodlagos keresetével az alperes
  62. december 12-én kelt 1., 2., 3., 4.,
  63. és
  64. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 6 számú taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
  65. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  66. §

(1)és
(2)bekezdésébe ütközésük, harmadlagosan keresetével az alperes
  1. december 12-én kelt 1., 2., 3., 4.,
  2. és
  3. számú taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:
  4. §
(1)és
(2)bekezdésébe ütközésük, negyedleges keresetével az alperes
  1. december 12-én kelt 4.,
  2. és
  3. számú taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:
  4. §
(2)bekezdésébe és a társasági szerződés
  1. pontjába ütközésük okán. A felperes a kereseteit a Ptk. 3:
  2. §-ára, a 3:
  3. §
(1)bekezdésére és a 3:
  1. §-ára alapította. [14] A felperes az elsődleges keresete körében előadta, hogy a Budapest Környéki Törvényszék a
  2. január 8-án jogerőre emelkedett ügyszám1 számú ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes 11/
  3. számú taggyűlési határozatát, amellyel az alperes taggyűlése az cím5 szám alatti ingatlanban jelölte ki az alperes új székhelyét. Az alperes székhelyeként ugyanakkor a cégnyilvántartásban továbbra is a cím4 szám alatti ingatlan van bejegyezve. A taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére tekintettel az alperes székhelye vitatott, ami az alperes társasági szerződése szerinti olyan akadálynak minősül, amely nem teszi lehetővé a taggyűlésnek a székhelyen való megtartását. A taggyűlést a társasági szerződés
  4. pontja alapján község község közigazgatási határain belüli helyszínre kellett volna összehívni, azt nem lehetett volna összehívni a taggyűlési meghívóban megjelölt budapesti címre. A taggyűlés „nem érvényesen került összehívásra”, ezért azon érvényes határozatot sem hozhattak. [15] A felperes a másodlagos keresete alapjául arra hivatkozott, hogy a megismételt taggyűlésen készült okirat nem tekinthető taggyűlési jegyzőkönyvnek, abban nem a taggyűlésen ténylegesen történteket rögzítették, a jegyzőkönyv hiányos. A taggyűlésen a tagok sem levezető elnököt, sem jegyzőkönyvhitelesítőt nem választottak, a taggyűlési jegyzőkönyvet jegyzőkönyvhitelesítő nem írta alá. Az okiratban sem a tagi szavazati jogok arányát, sem az egyes határozatoknál a leadott szavazatok számát nem határozták meg pontosan. „Érvényes” taggyűlési jegyzőkönyv hiányában a taggyűlést nem a jogszabályoknak megfelelően tartották meg, ezért azon a tagok érvényes határozatot sem hozhattak. [16] A felperes a harmadlagos keresettel kapcsolatban előadta, hogy sem a taggyűlési meghívó, sem a törvényes képviselő1 által utóbb megtárgyalni javasolt új napirendi pontok nem tartalmazták kellő részletességgel, hogy miért szükséges az adott kérdésekben határozatot hozni, továbbá a mellékletek sem kerültek megküldésre. Az egyes napirendi pontok értelmezhetetlenek, ellentmondásosak voltak. Mindezeken túl törvényes képviselő1 a napirendi ponti javaslattól eltérő fogalmazást tett, a meghívóban közölt napirendi javaslattól eltérően szavazólapon, írásban kívánta a szavazást lebonyolítani, és szavazás esetén a napirendi ponti javaslattól eltérő határozatokat hirdetett ki. [17] A felperes a negyedleges kereset körében arra hivatkozott, hogy a 4.,
  5. és
  6. számú határozat alapjául szolgáló „napirendi pontok” megküldésére a taggyűlés megtartását megelőzően két nappal korábban,
  7. december 3-án került sor, ezért sem a Ptk., sem a társasági szerződés rendelkezései nem teljesültek, amely szerint új napirendi pont Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 7 megtárgyalására a taggyűlést legalább három nappal megelőzően előterjesztett kérelemre van lehetőség. [18] Az elsőfokú bíróság az ítéletében rögzítette, hogy az ügygondnok által képviselt alperes a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Azzal védekezett, hogy a taggyűlés összehívására szabályszerűen, a határidők megtartásával, a Ptk.-val és a hatályos társasági szerződéssel összhangban került sor. A meghívó a napirendi pontokat a Ptk. 3:
  8. §
(3)bekezdésének megfelelően, kellő részletességgel tartalmazta. A napirendi pontok a kialakult társasági jogi gyakorlatnak megfelelőek, kellőképpen meghatározottak, a tervezett szavazások tárgyát körülhatárolják. [19] Az alperes az elsődleges keresettel kapcsolatban állította, hogy a taggyűlés helyszíne megfelelt a Ptk.-nak és a társasági szerződés előírásainak. A másodlagos keresettel kapcsolatban azzal védekezett, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv megfelel a Ptk. 3:193. §
(1)bekezdésében támasztott követelményeknek. A harmadlagos és a negyedleges keresetekkel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a napirendi pontok kiegészítésére a társaság tagjainak igényével összhangban került sor, így azok tárgyában érvényesen kerülhetett sor döntéshozatalra. A taggyűlés valamennyi napirendi pont vonatkozásában határozatképes volt [Ptk. 3:18. §
(1)bekezdés] és valamennyi napirendi pontról érvényes határozatot hozott. [20] Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásában a Ptk. 3:
  1. §-ban foglaltak felhívásával megállapította, hogy a felperes az alperes jogi személy tagja és vezető tisztségviselője, ezért a per megindítására jogosult volt. A Ptk. 3:
  2. §
(1)bekezdésében foglaltak felhívásával megállapította azt is, hogy az alperes
  1. december 12-én meghozott határozataival szemben a felperes a törvény szerinti perindítási határidőn belül,
  2. január 11-én terjesztette elő a keresetlevelet. [21] Az elsődleges keresettel kapcsolatban azt vizsgálta, hogy a taggyűlés összehívásakor és megtartásakor az cím5 szám alatti ingatlan volt-e az alperes székhelyének tekinthető. Ennek kapcsán abból indult ki, hogy a társasági határozatok meghozataluk napjától alkalmasak joghatás kiváltására. A társasági határozatok hatályon kívül helyezése esetén a bíróság a határozatokat csak a jövőre nézve helyezheti hatályon kívül. A hatályon kívül helyezés csak az ezt kimondó bírósági döntés jogerőre emelkedésével következik be, eddig az időpontig még a jogsértő határozatnak is vannak joghatásai. A határozat joghatása a hatályon kívül helyezést kimondó ítélettel a jövőre nézve megszűnik. A társasági határozat joghatás kiváltására nem alkalmas a végrehajtás felfüggesztésének elrendelésétől kezdődően mindaddig, amíg a felfüggesztő végzés megváltoztatására nem kerül sor (BH
  3. 84). [22] Kifejtette, hogy a taggyűlést összehívó vezető tisztségviselő által székhelynek tekintett cím5 szám alatti ingatlannal kapcsolatban
  4. június 18-án született társasági határozat. Ez a határozat
  5. január
  6. napjáig volt alkalmas joghatás kiváltására, amíg a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 8 Budapest Környéki Törvényszék a ügyszám1 számú ítéletével a határozatot jogerősen hatályon kívül nem helyezte. [23] Az alperes
  7. március 1-jén az
  8. számú határozatával ismét a cím5 szám alatti ingatlant jelölte ki székhelyéül. [24] Az alperes a
  9. március 4-én meghozott
  10. számú határozatával
  11. március
  12. napjától a cím8 szám alatti ingatlant nevezte meg székhelyként, így a legfőbb szerv időben későbbi döntése szerint a székhely
  13. március
  14. napjától a cím8 szám alatti ingatlan. [25] A
  15. március 4-én meghozott
  16. számú határozat hatályon kívül helyezése iránti perben a határozat végrehajtásának felfüggesztésére nem került sor; a határozat a jövőre nézve került hatályon kívül helyezésre, joghatása – amely szerint székhelynek a cím8 szám alatti ingatlant kell tekinteni – a jelen perrel érintett taggyűlés összehívásakor és megtartásakor fennállt. [26] Mindezek alapján a taggyűlés összehívásának (
  17. november 25.) és megtartásának (
  18. december 12.) napján az alperes székhelyének a
  19. március 4-én meghozott
  20. számú határozat alapján a cím8 szám alatti ingatlant kellett tekinteni. [27] Az alperes nevében eljáró vezető tisztségviselő a taggyűlést a fenti székhelyre vagy akadályoztatás esetén a társasági szerződés
  21. pontja alapján község közigazgatási határain belülre hívhatta volna össze, az cím9 alatti címre nem. [28] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a taggyűlés összehívása a társasági szerződés
  22. pontjába ütközött, ezért a
  23. december 12-én meghozott valamennyi határozatot hatályon kívül helyezte a Ptk. 3:
  24. §
(1)bekezdése alapján. [29] Utalt arra, hogy az elsődleges keresetet megalapozottnak ítélte, ezért a másodlagos, a harmadlagos és a negyedleges keresetet nem vizsgálta. [30] A perköltségről a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 82. §
(1)bekezdése és a 83. §
(1)bekezdése alapján döntött, annak viselésére a pervesztes alperest kötelezte. A perköltség körében a felperes által lerótt 36.000 forint illeték, a felperes által letétbe helyezett 76.200 forint ügygondnoki díj és a felperes képviseletében eljárt ügyvéd 210.000 forint összegű ügyvédi munkadíja megfizetésére Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 9 kötelezte az alperest. A felperes képviseletében eljárt ügyvéd munkadíját a 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)-
(2)bekezdése és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján, 7 munkaóra és 30.000 forint ügyvédi munkadíj alapulvételével állapította meg. Az alperes képviseletében eljárt ügygondnok díját a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján, a 32/
  1. (XII. 27.) IM rendelet
  2. §
(1)-
(2)bekezdése és a 3. §
(1)bekezdés a) pontja, valamint a
  1. évi XC. törvény
  2. §
(4)bekezdése alapján állapította meg. [31] Az elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett fellebbezésében az ügygondnok által képviselt alperes az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, az ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelem nélkül. A másodfokú perköltség körében 30.000 forint + 27% áfa, bruttó 38.100 forint ügygondnoki díj megállapítását kérte a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése és a 4/A. §
(1)bekezdése, a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 5. §
(1)-
(2)bekezdései és a 3. §
(2)bekezdése, valamint a Magyarország
  1. évi központi költségvetéséről szóló
  2. évi XC. törvény
  3. §
(4)bekezdése alapján. [32] Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését a Pp.
  1. §-a alapján azért kérte, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárása során megsértette az elsőfokú eljárásnak a fellebbezésben részletezett szabályait, ami az ügy érdemi eldöntésére kihatott és orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges. [33] Eljárási szabálysértésként egyrészt a Pp.
  2. §
(1)-
(2)bekezdéseiben és a Pp. 44. §
(3)bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak megsértésére hivatkozott. Emellett hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság úgy folytatta le az eljárást, hogy az alperest a perben az elsőfokú bíróság által kirendelt ügygondnok képviselte, holott az alperesnek a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága által a Cgt.13-21-001506/25. számú végzéssel kirendelt felügyelőbiztos személyében 2023. április 14-től 2023. augusztus 14-ig volt törvényes képviselője. [34] A Pp. 41. §
(1)-
(2)bekezdéseiben és a Pp. 44. §
(3)bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak megsértésével kapcsolatban azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 41. §
(1)-
(2)bekezdésében foglaltakat megsértve nem engedélyezte törvényes képviselő1 részére a perbe való önkéntes beavatkozást az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében. A Pp. 44. §
(3)bekezdés a) pontjában foglalt eljárási szabály megsértése abban áll, hogy az elsőfokú bíróság nem döntött a beavatkozás engedélyezése tárgyában. A Pp. 44. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt eljárási szabály pedig azért sérült, mert az elsőfokú bíróság már azelőtt lezárta a perfelvételt, hogy lehetőséget biztosított volna a beavatkozó számára arra, hogy a perfelvételi szakban közölhető nyilatkozatait előadhassa és arra a felek nyilatkozhassanak. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 10 [35] Ezen eljárási szabálysértésekkel összefüggésben részletesen előadta, hogy az elsőfokú bíróság 2.G. tanácsa előtt három olyan peres eljárás is folyamatban volt, amelyekben vagy felperesként vagy az alperes beavatkozójaként részt vett törvényes képviselő
  1. Ezeknek a peres eljárásoknak a további felei Felperes1, illetve az alperes. Az elsőfokú bíróság 2.G. tanácsa a 2.G.401.020/
  2. ügyszámon folyamatban volt perben
  3. február 22-én hozott ítéletet (2.G.40.020/2022/42.), a 2.G.40.106/
  4. ügyszámon folyamatban volt perben
  5. január 23-án hozott ítéletet (ügyszám2), a 2.G.40.140/
  6. ügyszámon folyamatban volt perbe
  7. november 16-án hozott ítéletet. Ez utóbbi ügyben a 2.G.40.020/2022/
  8. számú elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla
  9. július 5-én hozott ítéletet 16.Gf.40.086/
  10. ügyszámon. Az eben az ügyben tartott másodfokú tárgyalás berekesztését és a másodfokú ítélet kihirdetését követően, a Fővárosi Ítélőtábla épületében tájékoztatta az adott ügy (2.G.40.020/2022.) alperesének jogi képviselője (aki a jelen per alperes képviseletében eljáró ügygondnok) és az alperesi beavatkozó jogi képviselője törvényes képviselő1 meghatalmazott jogi képviselőjét, dr. Szabó Zsolt Tibor ügyvédet, hogy ugyanezen a napon 13 órakor kezdődik a Budapest Környéki Törvényszéken a jelen perben folyamatban lévő ügyben kitűzött elsőfokú tárgyalás. Ezen tájékoztatásra tekintettel a ügyvéd3 Ügyvédi Iroda másik tagja, ügyvéd3 megjelent a Budapest Környéki Törvényszéken a jelen elsőfokú ügyben (2.G.40.012/2023.) kitűzött tárgyaláson. törvényes képviselő1 az idő rövidsége miatt a tárgyaláson személyesen nem tudott megjelenni, és az idő rövidsége miatt írásba foglalt ügyvédi meghatalmazást sem tudott adni ügyvéd3 ügyvédnek. [36] Az elsőfokú eljárásban
  11. július 5-én 13 órára kitűzött és 13 órakor megkezdett tárgyalásról készült 2.G.40.012/2023/
  12. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben helyesen rögzítettek szerint „A tárgyaláson megjelent ügyvéd3 ügyvéd, aki előadja, hogy más ügyben törvényes képviselő1, az alperesi társaság másik tagja és ügyvezetője ügyfele. törvényes képviselő1 mintegy 40 perccel ezelőtt tudta meg, hogy jelen eljárás folyamatban van, személyesen megjelenni a tárgyaláson nem tudott és nem tudott ügyvédi meghatalmazást adni a jelen perbeli képviseletre, ahol beavatkozóként kívánna részt venni. ügyvéd3 ügyvéd meghatalmazás hiányában a tárgyaláson hallgatóságként vesz részt”. Tudomása szerint ezen a tárgyaláson ügyvéd3 ügyvéd kérte az eljáró bírót, hogy biztosítson határidőt annak érdekében, hogy „a tárgyalásra hívja törvényes képviselő1, legalább egy ügyvédi meghatalmazás aláírása erejéig”, de ennek a kérésének az elsőfokon eljárt bíró nem adott helyt. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a perfelvételt még nem zárta le, amikor ügyvéd3 ügyvéd a nyilatkozatát megtette. Mindezek azt támasztják alá, hogy törvényes képviselő1 jogi képviselője a Pp.
  13. §
(1)és
(2)bekezdésében, valamint a Pp.
  1. §-ában foglaltaknak megfelelően, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala előtt szóban bejelentette az ügyfele nevében és képviseletében az ügyfele önkéntes perbeavatkozás iránti szándékát. [37] Előadta, hogy törvényes képviselőnek azért nem volt tudomása a 2.G.40.012/
  2. ügyszámon indult jelen peres eljárásról, mert a felperes nem adott hozzáférést törvényes képviselőnek az alperes cégkapujához. [38] Úgy nyilatkozott, hogy a Pp.
  3. §
(2)bekezdése szerinti fellebbezési kérelmére tekintettel anyagi jogszabálysértést nem jelöl meg, azonban utal az alperes székhelyáthelyezés tárgyában
  1. március 10-én meghozott 1/
  2. számú, jogerős bírósági határozattal el nem bírált taggyűlési határozatára. Hivatkozott arra is, hogy törvényes Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 11 képviselő1 releváns információkkal rendelkezhet az alperes társaság székhelyével kapcsolatos taggyűlési határozatokról, azonban a beavatkozás engedélyezése hiányában az elsőfokú bíróságnak a per eldöntése során nem volt tudomása olyan lényeges körülményekről (tényekről), amelyek döntően befolyásolták volna az elsőfokú érdemi döntést. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság az ítélete meghozatala során nem tudta figyelembe venni az elsőfokú ítélet meghozatalakor már meghozott másodfokú határozatokat sem, azaz 2.G.40.020/
  3. ügyszámon folyamatban volt elsőfokú eljárásban hozott ítélet ellen benyújtott fellebbezést elbíráló 16.Gf.40.397/2022/14-II. számú másodfokú határozatot, és a 2.G.40.140/
  4. ügyszámon folyamatban volt elsőfokú eljárásban hozott ítélet ellen benyújtott fellebbezést elbíráló 16.Gf.40.397/2022/14-II. számú másodfokú határozatot. [39] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. [40] Az alperes fellebbezéséből kiemelte az alperesnek azt az előadását, amely szerint az elsőfokú eljárás során a per tárgyalásán törvényes képviselő1 képviseletében megjelent jogi képviselő maga ismerte el, hogy nem rendelkezik az adott peres eljárásra szóló, törvényes képviselő1ól származó meghatalmazással. Ez azt jelenti, hogy a törvényes képviselő1 képviseletében megjelent ügyvéd3 ügyvéd a képviseleti jogosultságát nem tudta igazolni a Pp.
  5. §
(1)bekezdésében és az ügyvédi tevékenységről szóló
  1. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.)
  2. §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltaknak megfelelő meghatalmazással, amiből következően nyilatkozatot sem tehetett a perben. Az elsőfokú bíróság nem sértette meg az elsőfokú eljárás szabályait azzal, hogy nem engedélyezte ügyvéd3 ügyvéd részére, hogy törvényes képviselő1 képviseletében bármilyen, így a beavatkozásra vonatkozó nyilatkozatot tegyen. Meghatalmazás hiányában a törvényes képviselő1 képviseletében megjelent jogi képviselő nyilatkozata nem lehetett hatályos, ezért nincs jelentősége annak, hogy a bejelentés időpontjában a perfelvétel még nem volt lezárva. Érvényesen és hatályosan megtett beavatkozás iránti bejelentés hiányában azzal sem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság, hogy a beavatkozás tárgyában nem döntött, és nem sértette meg a Pp. 44. §
(3)bekezdés b) pontjában foglaltakat sem. [41] Mindezeken túl az alperes a fellebbezésében csupán hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak nem volt tudomása a per eldöntése során olyan lényeges tényekről, amelyek a döntését befolyásolták volna, azonban a fellebbezésében nem jelölte meg, hogy melyek ezek a lényeges tények és körülmények. Az alperesnek az a hivatkozása sem helytálló, hogy a felperes nem adott hozzáférést törvényes képviselőnek az alperes cégkapujához, mert törvényes képviselő1 rendelkezik az alperes cégkapujához való hozzáféréssel. Éppen törvényes képviselő1 az, aki kizárta a felperest az alperes informatikai rendszeréből és levelezéséből. [42] Hivatkozott arra is, hogy az alperes taggyűlése által a székhelyáthelyezés tárgyában
  1. március 10-én meghozott, 1/
  2. számú taggyűlési határozatot a bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte. Erről a tényről az alperes képviseletében eljáró ügygondnoknak tudomással kell bírnia, mert ebben a perben is ez az ügygondnok képviselte Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 12 az alperest. A jelen peres eljáráshoz az a helyzet vezetett, hogy törvényes képviselő1 a székhelyet az általa kijelölt helyre kívánta átvinni, és az cím10 szám alatti irodaházat tekinti a cég székhelyének, de ezt a döntést a bíróság jogerősen már két ízben hatályon kívül helyezte. [43] Álláspontja szerint az sem szolgálhat alapul az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, hogy az alperes részére a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága a
  3. április 14-től
  4. augusztus 14-ig terjedő időszakra felügyelőbiztost rendelt ki, mert a jelen perben az alperes képviseletében eljárt ügygondnokot a Pp.
  5. §
(3)bekezdése alapján a meghatalmazott jogállása illeti meg, így az alperes képviselete a perben az ügygondnokon keresztül biztosítva van. [44] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben foglaltak alapján. [45] Az elsőfokú bíróság ítéletének nem volt olyan rendelkezése, amely fellebbezés hiányában elsőfokon jogerőre emelkedett, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 358. §
(5)bekezdése értelmében teljes terjedelmében bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. [46] A fellebbezés nem alapos. [47] Az alperes a fellebbezésében kizárólag az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte a Pp. 381. §-a alapján. A másodfokú bíróság ezzel kapcsolatosan mindenekelőtt azt emeli ki, hogy a Pp. 371. §
(1)bekezdése és a 370. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróságot az alperes által a fellebbezésben megjelölt, gyakorolni kért felülbírálati jogkör (Pp.
  1. §) nem, azonban a fellebbezési kérelem és annak indokai – a Pp.
  2. §-a szerinti kötelező hatályon kívül helyezési okok kivételével – továbbra is kötik, a másodfokú bíróság a felülbírálati jogkörét csak a fellebbezési kérelem korlátai között gyakorolhatja. [48] A másodfokú bíróság a felülbírálat során a Pp.
  3. §-ban megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt. [49] Az alperes határozott fellebbezési kérelme kizárólag az elsőfokú ítélet Pp.
  4. §-a szerinti hatályon kívül helyezésére irányult, ezért a másodfokú bíróság kizárólag azt vizsgálhatta és vizsgálta, hogy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem a Pp.
  5. §-ban foglalt okból teljesíthető-e, ennek hiányában ugyanis – az ügy érdemét nem érintve – csak az elsőfokú ítélet helybenhagyásáról dönthet a Pp.
  6. §-a alapján. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 13 [50] A Pp.
  7. §
(2)bekezdése szerint a fél az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését – az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül – a Pp. 379-
  1. §-aiban foglaltakra hivatkozva kérheti. Az alperes által megjelölt Pp.
  2. §-a alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére csak a másodfokú eljárásban nem orvosolható, az ügy érdemi eldöntésére kiható lényeges eljárási szabálysértés miatt kerülhet sor. [51] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezési kérelmét egyrészt a Pp.
  3. §
(1)-
(2)bekezdéseiben és a Pp. 44. §
(3)bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt eljárási szabályok megsértésre, másrészt fellebbezésének tartalma szerint a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága által a számára kirendelt felügyelőbiztos személyére tekintettel a Pp. 63. §
(2)bekezdésében foglaltak megsértésére alapította. [52] A Pp. 41. §
(1)-
(2)bekezdéseiben és a Pp. 44. §
(3)bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt eljárási szabályok megsértésével kapcsolatban a másodfokú bíróságnak mindenek előtt azt kellett vizsgálnia, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemi eldöntésére kiható, a másodfokú eljárásban nem orvosolható eljárási szabályt sértett-e azzal, hogy a
  1. július 5én tartott tárgyaláson úgy tekintette, hogy a megjelent és törvényes képviselő1 képviseletében fellépni kívánó ügyvéd3 ügyvéd meghatalmazás hiányában semmilyen, így törvényes képviselő1 perbe történő beavatkozására vonatkozó nyilatkozatot joghatályosan nem tehet. [53] A Pp.
  2. §
(1)bekezdése szerint akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dőljön el, a perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhat. A Pp. 41. §
(2)bekezdése alapján a beavatkozás bíróság részére történő bejelentésének – a
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye. Az e határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan. A Pp.
  1. §-a előírja, hogy a beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni. Ennek során a beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, továbbá, hogy a fél pernyertességéhez milyen jogi érdeke fűződik. [54] A Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a beavatkozás bejelentését a felekkel közölni kell. A bíróság a beavatkozás engedélyezése tárgyában a határozathozatal előtt a feleket és a beavatkozót szükség esetén meghallgatja. A Pp. 44. §
(3)bekezdése előírja, hogy ha a beavatkozás bejelentésére a perfelvételt lezáró végzés meghozatala előtt kerül sor, a bíróság a perfelvételt mindaddig nem zárhatja le, amíg a beavatkozás tárgyában jogerős határozatot nem hoz [Pp. 44. §
(3)bekezdés a) pont] és lehetőséget nem biztosít arra, hogy a beavatkozó a perfelvételi szakban közölhető nyilatkozatait előadhassa, valamint arra a felek is nyilatkozhassanak [Pp. 44. §
(3)bekezdés a) pont]. A Pp. 44. §
(1)bekezdése szerint a beavatkozó a perbeli jogosultságait a beavatkozást engedélyező határozat meghozatalát követően gyakorolhatja. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 14 [55] A Pp. 44. §
(6)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, a Pp.-nek a kötelező jogi képviselet esetén alkalmazandó rendelkezéseit a beavatkozó vonatkozásában is alkalmazni kell. A jelen peres eljárásban a Pp. 72. §
(1)bekezdése alapján a jogi képviselet kötelező. [56] A Pp. 64. §
(1)bekezdése szerint ha törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselője is eljárhat. A Pp. 65. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a perben meghatalmazottként eljárhat többek között az ügyvéd és az ügyvédi iroda. [57] A Pp. 67. §
(1)bekezdése előírja, hogy a meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A Pp. 67. §
(4)bekezdése szerint az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos meghatalmazásának igazolásáról jogszabály eltérően rendelkezhet. Az ügyvédnek, ügyvédi irodának adott meghatalmazásra vonatkozó szabályokat az Üttv. tartalmazza. Az Üttv. 34. §
(1)bekezdése szerint ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére. Az Üttv. 34. §
(2)bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat. [58] A Pp. 67. §
(1)bekezdés második mondatában foglaltak szerint a meghatalmazott köteles – a Pp. 67. §
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, az első bírósági jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolni. A Pp. 70. §-a alapján a meghatalmazott képviseleti jogosultságát az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. [59] A Pp. 227. §
(3)bekezdése szerint ha a jogi képviselőként megjelent személy a képviseleti jogát nem igazolja vagy képviselőként nem járhat el, a fél részéről a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni akkor is, ha személyesen vagy más képviselője megjelent. Ha a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű, a bíróság rövid határidővel felhívja a megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására. [60] A Pp. 74. §
(1)bekezdése szerint ha a peres eljárás bármely szakaszában a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata – ha e törvény a jogi képviselet hiányához más jogkövetkezményt nem fűz – hatálytalan, úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 15 [61] A fentiekből az következik, hogy a perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozni kívánó törvényes képviselő1 a beavatkozását a 2023. július 5. napjára kitűzött és megtartott perfelvételi tárgyaláson a Pp. 42. §-ában, a 44. §
(6)bekezdésében és a 72. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint, a képviseletére meghatalmazott jogi képviselővel eljárva jelenthette be. A jogi képviselő nélkül tett nyilatkozat ebben az esetben a Pp. 74. §
(1)bekezdése alapján hatálytalan. A perbe beavatkozni kívánó törvényes képviselő1 perfelvételi tárgyaláson megjelent és törvényes képviselő1 képviseletében fellépni kívánó jogi képviselője a Pp. 67. §
(1)bekezdésének második mondata alapján a
  1. július
  2. napjára kitűzött és megtartott perfelvételi tárgyaláson mint az első bírósági jelentkezésekor lett volna köteles csatolni az Üttv.
  3. §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltaknak megfelelő, törvényes képviselő1ól származó meghatalmazását. Az elsőfokú bíróság a Pp.
  1. §-ában foglaltaknak megfelelően járt el, amikor a törvényes képviselő1 képviseletében jelentkező ügyvéd3 ügyvéd képviseleti jogosultságát hivatalból vizsgálta, és helyes következtetésre jutott, amikor azt meghatalmazás hiányában nem találta igazoltnak. [62] A
  2. július 5-én tartott tárgyalásról készített jegyzőkönyv alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a tárgyaláson megjelent ügyvéd3 ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy ügyfele, törvényes képviselő1 nem tudott ügyvédi meghatalmazást adni a részére a perbeli képviselet ellátására. Az alperes ezzel egyezően adta elő a fellebbezésében, hogy törvényes képviselő1 az idő rövidsége miatt nem tudott írásba foglalt meghatalmazást adni ügyvéd3 ügyvédnek a
  3. július 5-én tartott tárgyalást megelőzően. [63] A Pp.
  4. §-ához fűzött indokolás szerint a Pp. a kötelező jogi képviseletre modellezett és professzionális pervitelre épülő szabályozással összhangban szigorít a jogi képviselővel eljáró fél esetében a képviseleti jog igazolásának hiányával kapcsolatos szabályozáson. Ennek megfelelően a Pp.
  5. §
(3)bekezdésének második mondata csak akkor teszi lehetővé hiánypótlási felhívás kiadását (közlését) a jogi képviselő vonatkozásában, ha képviselőként eljárhat, képviseleti jogára igazolást terjesztett elő, de a képviseleti jog igazolása valamely okból nem szabályszerű. Abban az esetben azonban, ha a fél képviseletében megjelent személy a képviseli jogát egyáltalán nem igazolja (például nincs meghatalmazása), a fél részéről a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni [Pp. 227. §
(3)bekezdés első mondat]. [64] A Pp. 42. §-ában és a 44. §
(1),
(6)bekezdéseiben foglaltakra tekintettel a Pp. 227. §
(3)bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a tárgyaláson idézés nélkül megjelenő, a perbe beavatkozni szándékozó személy jogi képviselőjére is. [65] A Pp. 227. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a meghatalmazással saját nyilatkozata szerint sem rendelkező jogi képviselőt nem hívta fel rövid határidővel a képviseleti joga igazolására, hanem úgy tekintette, hogy a peres eljárásban törvényes képviselő1 képviseletében nem tesz és nem tehet hatályos nyilatkozatot. Mindezek alapján helyesen tekintette úgy az elsőfokú bíróság, hogy Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 16 beavatkozás bejelentésére a perfelvételi tárgyaláson nem került sor. Ebből az következik, hogy egyrészt nem volt olyan bejelentés, amelyet a felekkel a Pp. 43. §
(1)bekezdése alapján közölni kellett volna, másrészt bejelentés hiányában a Pp. 43. §
(1)bekezdésében foglaltak alkalmazásával beavatkozás engedélyezése tárgyában történő határozathozatalra sem kerülhetett sor. Beavatkozás engedélyezése tárgyában történő határozathozatal hiányában a Pp. 41. §
(1)bekezdésében írott jogi érdek fennállásának vizsgálata fel sem merült. [66] Mindezekből az is következik, hogy a perfelvétel lezárását a Pp. 44. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjaiban megjelölt okok nem akadályozták. Tekintettel arra, hogy a perfelvételi tárgyalást kizárólag a Pp. 192. §-ában meghatározott esetekben lehet elhalasztani, ilyen eset pedig a fent kifejtettekből következően a Pp. 44. §
(3)bekezdése és a Pp.
  1. § d) pontja alapján nem állt fenn, nem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság, amikor a perfelvételi tárgyalást nem halasztotta el, hanem a perfelvételt lezárta. [67] Mindezek alapján az alperes megalapozatlanul hivatkozott a fellebbezésében a Pp.
  2. §
(1)-
(2)bekezdésében és a Pp. 44. §
(3)bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt eljárási szabályok megsértésére. [68] Az elsőfokú bíróság azzal sem sértette meg az elsőfokú eljárás szabályait, hogy a perben az alperest mindvégig az elsőfokú bíróság által kirendelt ügygondnok képviselte. [69] A cégnyilvántartásnak az alperesre vonatozó adatai szerint az alperes cégjegyzékbe bejegyzett tagjai a felperes és törvényes képviselő1, akik
  1. július 16-tól az alperes cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselői is, együttes képviseleti joggal. A felperes keresetének tartalmára, az alperes személyére, az alperes képviseletére jogosult természetes személyekre és a képviseletük módjára (együttes képviseleti jog) tekintettel a jelen peres eljárásban a Pp.
  2. §
(1)bekezdése szerinti érdekellenétét áll fenn a nem természetes személy alperes és annak egyik törvényes képviselője mint ellenérdekű fél (Felperes1, a per felperese) között. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a 2023. március 6-án kelt 9. sorszámú végzésével a Pp. 63. §
(2)bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával rendelt ki ügygondnokot az alperes képviseletére. [70] A cégnyilvántartásnak az alperesre vonatozó adatai szerint az alperes képviseletére
  1. május 18-tól
  2. augusztus 18-ig jogosult volt a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága által kirendelt, a cégjegyzékbe Felperes1 és törvényes képviselő1 bejegyzett vezető tisztségviselők törlése nélkül bejegyzett felügyelőbiztos, önálló képviseleti joggal. A felügyelőbiztos kirendelésére azonban a Ctv.
  3. §
(1)bekezdés e) pontjában foglaltak alapján mindösszesen kilencven napos időszakra került sor, ezért a felügyelőbiztos a cégjegyzékbe történt bejegyzése ellenére az alperes perbeli képviseletét a jelen perben nem láthatta volna el megfelelően, különös tekintettel arra is, hogy a jelen peres eljárásban a jogi képviselet kötelező, és a Pp. 63. §
(1)bekezdése szerinti érdekellenétét a per során mindvégig fennállt az alperes és annak egyik törvényes képviselője mint ellenérdekű fél (Felperes1 Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 17 felperes) között. Az ügygondnok kirendelésére okot adó körülmény az eljárás során nem szűnt meg, az ügygondnok felmentésének a Pp. 77. §
(6)bekezdése alapján nem lett volna helye. Az elsőfokú bíróság az eljárása során a Pp. 63. §
(2)bekezdésében foglaltakat nem sértette meg. [71] Mindezek alapján, tekintettel arra, hogy az alperes kizárólag eljárásjogi szempontú felülbírálatot kért, jogi érvei azonban nem szolgálhattak alapul az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 382. §-a alapján – az ügy érdemét nem érintve – helybenhagyta. [72] Az ügygondnok által képviselt alperessel szemben indított perben az ügygondnok díját a felperes előlegezte a Pp. 79. §
(5)bekezdése alapján. A másodfokú eljárásban a másodfokú bíróság az ügygondnok díját a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 5. §
(2)bekezdésének utalása folytán alkalmazandó 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(3),
(5)bekezdései és a 4/A. §-a, valamint a
  1. évi XC. törvény
  2. §
(4)bekezdése alapulvételével 30.000 forint + 8.100 forint áfa összegben állapította meg. [73] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes által előlegezett 30.000 forint + 8.100 forint áfa összegű ügygondnoki díjból álló másodfokú perköltség megfizetésére a felperes részére, míg a fellebbezésével felmerült és előzetesen megfizetett 48.000 forint fellebbezési illetéket maga viseli. A felperes a perben felmerült egyéb költséget a Pp. 81. §
(1)bekezdésben és a 82. §
(3)bekezdésének első mondatában foglaltak szerint nem számított fel, csupán utalt a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendeletre, ezért a másodfokú bíróságnak további másodfokú perköltségről a Pp.
  2. §
(3)bekezdésnek második mondata alapján nem kellett döntenie. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Pusztai Anita s.k. a tanács elnöke Dr. Lupóczné dr. Krammer Edit s.k. Dr. Ócsai Beatrix Márta s.k. előadó bíró bíró Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 18 Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 13.Gf.40.324/2023/
  3. A felperes: Felperes1 cím2 A felperes képviselője: dr. Kun Tamás Attila egyéni ügyvéd cím1 Az alperes: Alperes1 cím4 Az alperes képviselője: Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kussinszky Péter ügyvéd) cím3 A per tárgya: társasági határozat felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 2.G.40.012/2023/
  4. (kelt:
  5. július 5.) Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 19 A fellebbezést benyújtó fél: alperes,
  6. sorszám alatt Kiegészítő ítélet A Fővárosi Ítélőtábla a
  7. március 13-án meghozott 13.Gf.40.324/2023/
  8. számú ítélete rendelkező részét az alábbiakkal egészíti ki: Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak 60 napon belül 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állami adó- és vámhatóság 1003200001070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. A kiegészítő ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A Fővárosi Ítélőtábla észlelte, hogy a
  9. március 13-án meghozott 13.Gf.40.324/2023/
  10. számú ítéletében a Polgári perrendtartásról szóló
  11. évi CXXX. törvény (Pp.)
  12. §
(1)bekezdésében foglaltak ellenére nem döntött az alperes által meg nem fizetett 48.000 forint fellebbezési illeték viseléséről. [2] A Fővárosi Ítélőtábla ezt a mulasztását pótolta, és a 13.Gf.40.324/2023/7. számú, a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozott ítéletét a Pp. 355. §
(2)bekezdése alapján kiegészítette. A Fővárosi Ítélőtábla az ítélete kiegészítéséről a Pp. 355. §
(5)bekezdés d) pontja alapján tárgyaláson kívül határozott. [3] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes eredménytelenül fellebbezett, a másodfokú eljárásban pervesztes lett. Az ügygondok által képviselt alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 38. §
(4)bekezdésében foglaltakra tekintettel előzetesen meg nem fizetett, az Itv. 39. §
(3)bekezdés b) pontja és a 46. §
(1)bekezdése szerint meghatározott mértékű fellebbezési illetéket a Pp. 102. §
(1)bekezdés alapján köteles az államnak megfizetni. [4] A másodfokú bíróság tájékoztatja az alperest, hogy a fellebbezési illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé [Itv. 78. §
(4)bekezdés]. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.324/2023/7 20 Az illeték megfizetésénél közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés e) pont]. [5] A kiegészítő ítélet ellen a Pp. 365. §
(2)bekezdés a) pontjában foglaltakból következően nincs helye fellebbezésnek. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Pusztai Anita s.k. a tanács elnöke Dr. Lupóczné dr. Krammer Edit s.k. Dr. Ócsai Beatrix Márta s.k. előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.