← Magyarország

Bfv.572/2025/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Btk. 50. §

(2)bekezdése alapján kiszabható pénzbüntetés feltétele – a bűncselekmény haszonszerzési célzattal való elkövetése és a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása mellett – a terhelt megfelelő vagyona vagy jövedelme. Ezért e törvényhely alapján törvénysértő a pénzbüntetés kiszabása, ha a terhelt az ügydöntő határozat meghozatalakor vagyonnal vagy jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezik, ez ugyanis – mérlegelés nélkül is megállapíthatóan – nem teljesítheti a törvényi feltételt. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.572/2025/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: pénzmosás bűntette Terheltek: terhelt1 és társai (terhelt2 II. rendű) Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 24.B.30.411/2022/44., ítélet, előkészítő ülés,
  4. február
  5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 25.Bf.8335/2023/19., ítélet, nyilvános ülés,
  6. március
  7. Az indítvány előterjesztője: terhelt2 II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész: A Kúria a pénzmosás bűntette miatt terhelt1 és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt2 II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.B.30.411/2022/
  8. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 25.Bf.8335/2023/
  9. számú ítéletét terhelt2 II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja, a II. rendű terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. Elrendeli a II. rendű terhelt által esetlegesen megfizetett pénzbüntetésnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését a II. rendű terhelt részére. Kúria 1.Bfv.572/2025/11-III 2 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  10. február
  11. napján, előkészítő ülésen meghozott 24.B.30.411/2022/
  12. számú ítéletével terhelt2 II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  13. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  14. §
(1)bekezdés és
(5)bekezdés]. Ezért őt – mint visszaesőt – 1 év szabadságvesztés büntetésre, 150 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy terhelt2 II. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000 forintban állapította meg azzal, hogy az így kiszabott 150.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén a napi tételeknek megfelelő szabadságvesztésre kell átváltoztatni akként, hogy egy napi tételnek egy napi szabadságvesztés felel meg. A II. rendű terhelttel szemben 32.400 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság a Leobeni Tartományi Bíróság 10 HV 96/15m számú, a Fővárosi Törvényszék
  1. május
  2. napján jogerős 32.Beü.500/2016/
  3. számú ítéletével elismert, határozatával kiszabott 1 év 3 hónap szabadságvesztés végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette. Rendelkezett továbbá az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ügyészség által – többek között – a II. rendű terhelt terhére bejelentett fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  4. március
  5. napján kihirdetett 25.Bf.8335/2023/
  6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét terhelt2 II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, megállapította, hogy a II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A Leobeni Tartományi Bíróság 10 HV 96/15m számú határozatával kiszabott és a Fővárosi Törvényszék 32.Beü.500/2016/
  7. számú végzésével elismert 1 év 3 hónap szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. Megállapította továbbá a II. rendű terhelt érvényes személyi igazolványának számát, bejelentett lakcímének hiányát és tartózkodási helyét. [3] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen terhelt2 II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló
  8. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  9. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában foglalt okból. [4] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság vele szemben törvénysértő módon szabott ki pénzbüntetést arra figyelemmel, hogy ő az ítélethozatalkor „aktuálisan sem rendelkezett” jövedelemmel, és korábbi jövedelméből sem szerzett vagyont. [5] Indítványozta erre figyelemmel a felülvizsgálati eljárás lefolytatását, valamint azt, hogy a Kúria rendelkezzen a pénzbüntetés címén befizetett összeg visszatérítéséről. [6] A Legfőbb Ügyészség a BF.950/2025/2. számú átiratában a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát alaposnak tartotta. [7] A Kúria gyakorlatára hivatkozással kifejtette, hogy a személyi körülmények tényei természetüknél fogva egyezést mutatnak a történeti tényállás tényeivel, így a Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban irányadónak tekintendők. A nem támadható tényállás alatt az ún. történeti tényeknek és a terhelt ugyancsak bizonyítást igénylő személyi körülményeinek együttesét kell érteni, ideértve a jövedelmére (keresetére) és vagyonára vonatkozóakat is. Kúria 1.Bfv.572/2025/11-III 3 [8] Utalt arra is, hogy a Btk. 50. §
(2)bekezdése szerinti pénzbüntetés kötelező kiszabásának egyik feltétele – hogy a bíróság a terheltet haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt ítélje szabadságvesztésre – objektív jellegű, míg a másik törvényi feltétel, a megfelelő vagyon vagy jövedelem megítélése bírói mérlegelés tárgyát képezi. [9] A Kúria Bfv.84/2022/10. számú határozatára hivatkozással rámutatott, hogy a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján történő pénzbüntetés kiszabásakor az elkövetőnek az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában kell jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkeznie ahhoz, hogy a pénzbüntetés kiszabásának törvényessége felülvizsgálati eljárásban ne legyen kétségbe vonható, míg a BH 2025.
  1. számú eseti döntés alapján a Btk. mérlegelést nem tűrő szabályának sérelmét e feltétel kapcsán egyedül az jelenti, ha a terhelt egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel vagy vagyonnal, ez ugyanis áthághatatlan korlátot állít a pénzbüntetés kiszabása elé, azaz törvénysértő büntetést eredményez. [10] A büntetőügy iratai alapján megállapíthatónak tartotta, hogy a II. rendű terhelt az előkészítő ülésen – bűnösségének beismerését és a tárgyaláshoz való jogáról való lemondást követően – a büntetés-kiszabási körülmények tekintetében akként nyilatkozott, hogy vagyona nincs és a büntetés-végrehajtási intézetbe kerülését megelőzően havi 250.000 forint jövedelme volt. E körülményeket az elsőfokú bíróság ítéletében is rögzítette, és a pénzbüntetés kiszabásának jogalapjaként a Btk.
  2. §
(2)bekezdését jelölte meg. [11] Ugyanakkor utalt arra is, hogy a Főnix rendszerben rögzített adatok alapján a
  1. január
  2. napjától – így az első- és a másodfokú ügydöntő határozat meghozatala idején is – a II. rendű terhelt folyamatosan töltötte és jelenleg is tölti a vele szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetéseket, fogvatartása alatt pedig munkaviszonyból eredő rendszeres jövedelme nem lehetett. [12] Mindezek alapján a Btk.
  3. §
(2)bekezdésében foglalt azon feltétel, hogy a terhelt megfelelő vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik, nem állt fenn a II. rendű terhelt tekintetében, ezért vele szemben pénzbüntetés kiszabása büntető anyagi jogi szabályt sértett. [13] Indítványozta ezért, hogy a Kúria Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.B.30.411/2022/
  1. számú és a Fővárosi Törvényszék 25.Bf.8335/2023/
  2. számú ítéletét terhelt2 II. rendű terhelt vonatkozásában a Be.
  3. §
(2)bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, és a 150 napi tétel pénzbüntetést, amelynek egynapi tételének összege 1.000 forint, mellőzze, egyebekben pedig a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. Indítványozta továbbá, hogy a Kúria rendelje el terhelt2 II. rendű terheltnek visszatéríteni az esetlegesen befizetett pénzbüntetést, a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt. [14] III. terhelt2 II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa megalapozott. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. [16] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a Be. 659. §
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [17] A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. Ebbe a körbe tartoznak a terhelt személyi körülményei – így jövedelmi, vagyoni helyzete – kapcsán a bizonyítás eredményeként megállapított tények is. Kúria 1.Bfv.572/2025/11-III 4 [18] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont 2. fordulat
  2. ba)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. más – a minősítésen kívüli – szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [19] A felülvizsgálat szempontjából törvénysértő a büntetés, amennyiben a törvényben rögzített, mérlegelést nem tűrő feltételek hiányában vagy a törvényben rögzített kereteket átlépve szabta ki a bíróság. [20] A pénzbüntetést [Btk. 33. §
(1)bekezdés d) pont] úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget [Btk. 50. §
(1)bekezdés]. A Btk. 50. §
(2)bekezdés szerint pedig akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. [21] A fenti szabályozásból következően a pénzbüntetés kiszabható önállóan vagy más büntetés mellett is a Btk. 50. §
(1)bekezdése alapján, míg a Btk. 50. §
(2)bekezdése szerint kötelező e büntetési nem alkalmazása határozott ideig tartó szabadságvesztés mellett, a törvényben írt feltételek teljesülése esetén. [22] A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata szerint a Btk. 50. §
(1)bekezdésén alapuló pénzbüntetés kiszabásának a megfelelő kereset, jövedelem vagy vagyon megléte nem feltétele [Kúria Bfv.II.538/2014/
  1. (BH 2015.25.I.), Kúria Bfv.II.1523/2014/10.]. A pénzbüntetés kiszabása során az egy napi tétel összegének meghatározásakor ugyan figyelemmel kell lenni a terhelt vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaira és életvitelére, ám – törvényi megszorítás hiányában – közömbös ezek „megfelelősége”. [23] A Btk.
  2. §
(2)bekezdésében meghatározott pénzbüntetés alkalmazására ugyanakkor kizárólag a törvényben meghatározott három konjunktív feltétel mellett kerülhet sor. A bűncselekmény haszonszerzés céljából történő elkövetése és a terhelt szabadságvesztésre ítélésének ténye objektív feltétel, míg a terhelt jövedelmi, vagyoni viszonyainak megfelelősége bírói mérlegelés tárgya [Kúria Bfv.1568/2023/9. (BH 2025.6.)]. [24] A törvényi szabályozás szerint tehát csak a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján kiszabható pénzbüntetés feltétele – a bűncselekmény haszonszerzési célzattal való elkövetése és a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása mellett – a terhelt megfelelő vagyona vagy jövedelme. Ezért e törvényhely alapján törvénysértő a pénzbüntetés kiszabása, ha a terhelt vagyonnal vagy jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezik, ez ugyanis – mérlegelés nélkül megállapíthatóan – a törvényi feltétel meglétét kizárja (Kúria Bfv.II.74/2022/13.). [25] A bíróság a II. rendű terhelttel szemben 150 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, egy napi tétel összegét 1.000 forintban megállapítva. A büntetés indokolása körében rögzítette: „[a szabadságvesztés] mellett a bíróság terhelt2 II. rendű vádlottat pénzbüntetésre is ítélte tekintettel arra, hogy vagyoni haszonszerzés végett követte el a cselekményét, ezért a Btk. 33. §
(1)bekezdés d) pontja alapján, a Btk. 50. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés,
(3)bekezdése alapján 150 napi tétel és pénzbüntetése egy napi tétel összegét 1.000 forintban a vagyoni jövedelmi viszonyainak megfelelően, mindösszesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte (Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.B.30.411/2022/
  1. ítélete
  2. oldal
  3. bekezdés). A pénzbüntetés indokolása körében a másodfokú bíróság ítélete nem tartalmaz eltérő megállapítást vagy indokolást. [26] A bíróság a pénzbüntetés mindkét – fent már idézett – törvényhelyét megjelölte, azonban abból, hogy a haszonszerzési célzatra is utalt, egyértelműen az következik, hogy azt a Btk.
  4. §
(2)bekezdése alapján szabta ki. Ezt a megállapítást indokolja az is, hogy a Btk. 50. §
(1)bekezdése a pénzbüntetés – a napi tételek számának és az egy napi tétel összegének Kúria 1.Bfv.572/2025/11-III 5 – megállapítására vonatkozó, a
(2)bekezdés speciális szabálya szerint kiszabható pénzbüntetésre is alkalmazandó szabályait tartalmazza. Önmagában tehát az
(1)bekezdés felhívása is nem értelmezhető akként, hogy a bíróság a pénzbüntetést ez alapján szabta volna ki. [27] A Btk. 50. §
(2)bekezdése szerint azonban a pénzbüntetés kiszabásának – a terhelt2 terhelt vonatkozásában kétségtelenül megállapítható haszonszerzési célzat és a határozott idejű szabadságvesztésre ítélés mellett – kötelező feltétele a megfelelő jövedelem vagy vagyon. Ennek a feltételnek a vizsgálata a felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényállás alapján lehetséges, elsősorban a terhelt személyi körülményeiként rögzített tények alapján. [28] Az elsőfokú bíróság ítéletének a II. rendű terheltre vonatkozó személyi része azt tartalmazza, hogy „[a II. rendű terhelt] társasházak takarításából tartotta fenn magát mielőtt büntetés-végrehajtási intézetbe került és ebből havi 250.000 forint jövedelme származott. Élettársa és egy kiskorú gyermeke van, aki 12 éves. Vagyontalan.” (Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.B.30.411/2022/
  1. ítélete
  2. oldal utolsó bekezdés). A másodfokú bíróság e körben a személyi körülményeket nem módosította vagy egészítette ki. [29] Az ítélet indokolásának egyéb részei sem tartamaznak olyan tényeket, amelyek a II. rendű terhelt – az ügydöntő határozat meghozatalának idején meglévő – jövedelmére vagy vagyonára vonatkoznának. [30] Mindebből pedig csupán az állapítható meg, hogy a II. rendű terhelt a más ügyben kiszabott szabadságvesztés letöltésének megkezdését megelőzően munkabér jellegű jövedelemmel rendelkezett, a vele szemben meghozott újabb ítélet idején azonban sem jövedelemmel, sem vagyonnal nem rendelkezett. [31] Ez pedig azt jelenti, hogy a Btk.
  3. §
(2)bekezdése alapján kiszabott pénzbüntetés törvényi feltételei nem teljesültek maradéktalanul, vagyis a pénzbüntetés törvénysértő. [32] A Be. 659. §
(6)bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §
(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. A Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdésének megfelelő – eljárási – szabálysértést nem észlelt. [33] IV. A döntés elvi tartalma A Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján kiszabható pénzbüntetés feltétele – a bűncselekmény haszonszerzési célzattal való elkövetése és a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása mellett – a terhelt megfelelő vagyona vagy jövedelme. Ezért e törvényhely alapján törvénysértő a pénzbüntetés kiszabása, ha a terhelt az ügydöntő határozat meghozatalakor vagyonnal vagy jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezik, ez ugyanis – mérlegelés nélkül is megállapíthatóan – nem teljesítheti a törvényi feltételt. [34] V. A kifejtett érvek mentén a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva terhelt2 II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, melyben a II. rendű terhelttel szemben kiszabott 150.000 forint pénzbüntetés kiszabását mellőzte, míg egyebekben a Kúria a jogerős ítéletet a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [35] A Be. 856. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a pénzbüntetést a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat pénzbüntetés megfizetésére kötelezést nem tartalmaz. A Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a visszatérítésről felülvizsgálat esetén a Kúria rendelkezik. Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a II. rendű terhelt részére az általa esetlegesen megfizetett pénzbüntetés mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését. Kúria 1.Bfv.572/2025/11-III 6 [36] A Kúria az ügyben a Be. 655. §
(1)bekezdés alapján öttagú tanácsban járt el. [37] A Kúria ítélete ellen a Be. 6. §
(4)bekezdésére figyelemmel fellebbezésnek, a 650. §
(1)bekezdés b) pontja alapján pedig felülvizsgálatnak nincs helye. [38] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria – a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az ugyanazon jogosult által ismételten, illetve azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró A Kúria Bfv.I.572/2025/
  3. számú ítélete
  4. január
  5. napján jogerős és végrehajtható. Budapest,
  6. január
  7. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.