A határozat elvi tartalma: A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kellett tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.439/2024/
- Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) Dr. Palcsu Péter ügyvéd (cím2) A felperes képviselője: A felperesi érdekelt: Név2 (cím3) Az alperes: Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal (cím4) Dr. Nagy Erika Katalin kamarai jogtanácsos (cím4) Az alperes képviselője: A per tárgya: építési ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Debreceni Törvényszék
- május
- napján kelt 105.K.700.951/2023/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.37.439/2024/2-1 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és a felperesi érdekelt a
- szeptember
- napján kelt adásvételi szerződéssel 1/2-/1/2 arányban megvásárolták a Hely1 belterület szám1 hrsz. alatt nyilvántartott, lakóház, udvar megnevezésű, 521m2 területű, ténylegesen cím1 szám alatti ingatlant (a továbbiakban: perbeli ingatlan). A perbeli ingatlanon a cím5 szám felőli oldalkertben egy lábakon álló fa szerkezetű, fedett gépjárműtároló (D jelű), a cím6 szám felőli telekhatáron egy lábakon álló, fa szerkezetű kerti kiülő (G jelű), a G jelű építmény folytatásában egy különálló fedett, zárt, lakó rendeltetésű épület található (H jelű épület). A 2016-2018 közötti orto-fotón látszik, hogy a H jelű épület építése befejeződött. A 2018-2020 közötti orto-fotón az látható, hogy a D és G jelű építmény építése befejeződött. [2] Az alperes az építésrendészeti eljárás eredményeként
- január
- napján meghozott JN/ETDR/185-1/
- számú határozatában megállapította, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
- §
(1)bekezdése, 48. §
(2)bekezdés aa) pontja, Hely1 Város Önkormányzat Képviselőtestületének Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 4/
- (II.20.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: HÉSZ) előírásai, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/
- (XII.20.) Korm.rendelet (a továbbiakban: OTÉK) függeléke és
- §
(1)bekezdése alapján a perbeli ingatlanon szabálytalanul, az oldalkertre vonatkozó előírások megsértésével került elhelyezésre a D és G jelű építmények és a H jelű épület. A szabálytalan állapot megszüntetése érdekében kötelezte a felperest és a felperesi érdekeltet, hogy a szabálytalanul elhelyezett D, G jelű építményeket és a H jelű épületet bontsák el. Tekintettel arra, hogy a D, G jelű építmény és a H jelű épület nem felel meg a HÉSZ és az OTÉK szerinti építési helyre vonatkozó előírásoknak, így a fennmaradás feltételei nem adottak. Mivel az építtető személye nem ismert a bontás elvégzésére az Étv.51. §
(1)bekezdése, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm.rendelet 68. §
(1)bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosait, azaz a felperest és a felperesi érdekeltet kötelezte. Kúria VI.Kfv.37.439/2024/2-1 3 A kereset és a védirat [3] A felperes keresetében elsődlegesen a határozat megsemmisítését; másodlagosan a határozat akként történő megváltoztatását kérte, hogy a bontási kötelezettség ne őt, hanem az építtetőt terhelje. A felperesi érdekelt kérte, hogy a bíróság a keresetnek adjon helyt. [4] Előadták, hogy az épületek építtetője ismert, az ingatlan korábbi tulajdonosa, ezért nem őket, hanem az építtetőt kell kötelezni a szabálytalanul elhelyezett D és G jelű építmények és H jelű épület elbontására. [5] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, tekintettel arra, hogy a határozat jogszerű és megalapozott. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokai szerint a felek között nem volt vitatott, hogy a perbeli ingatlanon szabálytalanul helyezték el a D, G jelű építményeket és a H jelű épületet, ezért azoknak az elbontása szükséges. A D, G jelű építmény és a H jelű épület esetében az építtető nem ismert, a perbeli ingatlan korábbi tulajdonosa nem tekinthető automatikusan építtetőnek, még akkor sem, ha orto-fotó adatai szerint az építési tevékenység idején a korábbi tulajdonosé volt az ingatlan. Mivel felperes az alperes határozatát kizárólag erre alapítva támadta, azt ez okból nem találta az Étv. 51. §
(1)bekezdésbe ütközőnek. A befogadás iránti kérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását; másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a határozat akként történő megváltoztatását kérte, hogy a bontási kötelezettség ne őt, hanem az építtetőt terhelje. [8] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alapját a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának aa), és
- ab)alpontjaiban jelölte meg. Kiemelte, hogy az egységes joggyakorlat biztosítása szempontjából a felülvizsgálati kérelem azért tekinthető kiemelt jelentőségűnek, hogy lehetőség szerint az eljáró közigazgatási hatóságok és bíróságok egységesen, az írott jogi normák tartalmának megfelelő döntést hozzanak. Befogadási kérelme további részében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontokat értelmező kúriai joggyakorlatot ismertette. [9] A felülvizsgálati kérelemhez mellékelt banki visszaigazolás szerint a felperes a felülvizsgálati eljárási illetéket (70.000 Ft) megfizette. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kfv.37.439/2024/2-1 4 [10] A felülvizsgálati kérelem befogadásának törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem általában akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban már nem tartható [Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.]. [15] Az Étv. 51. §
(1)bekezdése szerint a hatósági kötelezés alanyaként főszabály szerint az ingatlan tulajdonosát jelöli meg, ez alól kivétel az az esetkör, amikor a szabálytalan építési munkát nem a tulajdonos, hanem más végeztette, ebben az esetben a kötelezett az építtető. A bontást elrendelő határozat meghozatalának időpontja a meghatározó, az ekkor fennálló tulajdonosi állapot a releváns (Kfv.VI.37.608/2018/5.) Nem tért el a kúriai joggyakorlattól az elsőfokú bíróság amikor azt állapította meg, hogy mivel a D, G jelű építmény és a H jelű épület esetében az építtető nem ismert, a perbeli ingatlan korábbi tulajdonosa nem tekinthető automatikusan építtetőnek, még akkor sem, ha orto-fotó adatai szerint az építési tevékenység idején a korábbi tulajdonosé volt az ingatlan. Önmagában az, hogy ezekkel az indokokkal a Kúria VI.Kfv.37.439/2024/2-1 5 felperes nem ért egyet, nem indokolja a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti befogadást. [16] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Jelen egyedi, bontásra kötelező határozat kapcsán a Kúria a befogadás feltételéül szabott társadalmi jelentőséget nem látta megállapíthatónak. [17] Az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében ilyenre a felperes sem hivatkozott. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [18] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontja szerinti befogadási okot nem jelölte meg, így a befogadás iránti kérelme e pontra vonatkozó indokolást nem is tartalmazott, melynek hiányában az
- ad)alpont alapján történő befogadás feltételeinek fennállása érdemben nem volt vizsgálható. [19] A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre a felperes nem hivatkozott, ilyet a Kúria eljáró tanácsa sem észlelt. Ebből következően a felülvizsgálati kérelem ezen jogi alapon sem volt befogadható. [20] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [21] A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kellett tagadni. Záró rész [22] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [24] A felperes a szükségtelenül lerótt 70.000 forint eljárási illeték visszatérítését kérheti az adóhatóságtól az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján. Budapest,
- június
- Kúria VI.Kfv.37.439/2024/2-1 6 Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró