A határozat elvi tartalma:
- A szakképzésről szóló törvény hatálybalépését megelőző napon szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja tekintetében a törvény
- §
(6)bekezdés második mondatában foglalt jogállásváltozásra tekintettel megkötött megállapodásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételek vonatkoznak. Mindezek alapján a 40 éves jubileumi jutalom esetén a jogállásváltozás következtében munkaviszonyban álló munkavállaló esetében is érvényesül az 5 éves időszakon belüli előrehozott jogosultságszerzés, amennyiben a jogszabályban meghatározott egyéb konjunktív feltétel fennáll. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Mf.I.40.041/2023/
- A felperes: felperes neve (címe) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Kapitány Zsuzsanna ügyvéd ((címe)) Az alperes: alperes neve (székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: (főigazgató neve, címe) A per tárgya: Elmaradt illetmény Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szolnoki Törvényszék 15.M.70.075/2022/
- A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés sorszáma: Felperes, 15.M.70.075/2022/
- ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.041/2023/6 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja az alábbiak szerint: Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2 312 500 (kettőmillióháromszáztizenkettőezer-ötszáz) forint jubileumi jutalmat és 115 625 (száztizenötezerhatszázhuszonötezer) forint elsőfokú perköltséget. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 57 800 (ötvenhétezernyolcszáz) forint másodfokú eljárási költséget. Megállapítja, hogy a 185 000 (száznyolcvanötezer) forint másodfokú eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A tényállás [1] A felperes
- augusztus 1-től
- június
- napjáig állt az alperes jogelődjénél, a (alperesi jogelőd neve) közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben. [2] A felperes a
- január 1-től hatályos a szakképzésről szóló
- évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) rendelkezései következtében
- július
- napjától állt – jogállásváltozás folytán – az alperesnél határozatlan idejű munkaviszonyban alkalmazásban, oktató munkakörben. [3] A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a felek között az (iktatószám). iktatószámú „megállapodás jubileumi jutalomról” elnevezésű megállapodás jött létre, amelyben rögzítették, hogy az Szkt.
- §
(6)bekezdése alapján a munkavállaló jubileumi jutalomra való jogosultsága a
- június 30-ig fennálló közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel változatlanul fennáll. A jubileumi jutalomhoz figyelembe vett idő 35 év 10 hónap 29 nap. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.041/2023/6 3 [4] A felperes
- április 13-án elektronikus üzenetben tájékoztatta az alperest, hogy
- május 1-től öregségi nyugellátásban szeretne részesülni. [5] A (megye neve)-i Kormányhivatal
- június
- napján kelt (ügyszám) számú határozatával a felperes részére
- május
- napjától női negyven év jogosultsági időre figyelemmel öregségi nyugdíjat állapított meg. [6] Az alperes
- szeptember
- napján kelt felmondással - 45 nap felmondási idővel - a felperes munkaviszonyát
- október
- napjával megszüntette. [7] A jogviszony megszüntetésével egyidejűleg az alperes a jubileumi jutalom kifizetéséről nem rendelkezett. A felperes személyi alapbére a jogviszony megszűnésekor 462 500 forint volt. [8] Az alperes a felperest
- szeptember
- napjától
- június
- napjáig határozott idejű megbízási szerződés keretében, óraadói oktatói feladatok ellátásával bízta meg. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [9] Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy fizessen meg 2 312 500 forint öt havi munkabérnek megfelelő összegű jubileumi jutalmat, továbbá perköltséget, amelynek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rend.)
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján kért megállapítani azzal, hogy jogi képviselője áfa körbe nem tartozik. [10] Az érvényesíteni kívánt jog körében hivatkozott a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 78. §
(4)bekezdés; az Szkt. 127. §
(6)bekezdés; valamint a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(1)bekezdés, 80. §
(2)bekezdés, 83. §
(3)bekezdés és 294. §
(1)bekezdés g) pontjába. [11] Előadta, hogy a
- január
- napján hatályba lépett Szkt.
- §
(2)bekezdése értelmében szakképző intézmény dolgozójaként közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonyra módosult, amellyel egyidejűleg a felek között jubileumi jutalomra való jogosultságról szóló megállapodás is létrejött. A megállapodás alapján a jubileumi jutalomra való jogosultság az Szkt. 127. §
(6)bekezdése alapján
- június
- napjáig fennálló közalkalmazotti jogviszonyra tekintettel fennállt, ekkor a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető ideje 35 év 10 hónap és 29 nap volt. [12] A felperes
- május
- napjától nyugdíjas lett, női 40 év jogosultsági ideje alapján öregségi teljes nyugellátásban részesült. Álláspontja szerint az Szkt.
- §
(6)bekezdésének jogalkotói célja az volt, hogy a jogállásváltozáskor szakgimnáziumban Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.041/2023/6 4 foglalkoztatottak ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, bérezés és egyéb juttatások tekintetében, mint amilyen korábbi jogviszonyuk szerint megillette őket. Ezért tette kötelezővé a jubileumi jutalom vonatkozásában a megállapodás megkötését. [13] A felperes a jogviszony megszüntetésének időpontjában már az Mt. szerint nyugdíjasnak minősült, rendelkezett 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal, így álláspontja szerint jogosult a Kjt. 78. §
(4)bekezdése alapján kedvezményes jubileumi jutalomra. [14] Hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes joggal való visszaélést valósított meg, mivel a jogviszonya felmondással történő megszüntetésére a jubileumi jutalom kifizetésének elkerülése érdekében került sor, ezt követően azonban az alperes megbízási szerződést kötött a felperessel további munkavégzésre. [15] Az alperes írásbeli ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Perköltsége megállapítását nem kérte. [16] Védekezése lényege szerint, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25/A. §
(1)bekezdése alapján
- június
- napjával megszűnt, nyugdíjasnak pedig csak
- május 1-től minősült. Nem vitatta a felperes azon hivatkozását, hogy a jogállásváltozás következtében a felperes nem kerülhetett hátrányosabb helyzetbe, mint közalkalmazotti jogviszonyában volt, ennek kapcsán rámutatott, hogy munkabére, valamint szabadságának mértéke is az Mt. szerinti szabályoktól eltérően a munkavállalóra kedvezőbb mértékben került megállapításra, ezen túlmenően pedig jubileumi jutalom, pedagógusi igazolvány és utazási kedvezmény is megillette. A felperes munkaviszonyának megszűnésére öregségi nyugellátására tekintettel került sor, jubileumi jutalomra pedig azért nem jogosult, mert ebben az időpontban még nem érte el a 40 éves jubileumi jutalomra jogosító időt. [17] A megbízási jogviszony keretében történő foglalkoztatásának indokaként gazdasági okra hivatkozott tekintettel arra, hogy a felperes munkaviszonyának megszűnését követően álláshelyére más nem jelentkezett, álláshelyét nem tudták betölteni. Az elsőfokú bíróság ítélete és annak indokai [18] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, megállapította, hogy a 138 800 forint eljárási illeték az állam terhén marad. [19] Az Szkt.
- §
(2)bekezdés, 127. §
(5)bekezdés, valamint a Kjt. 27/A.-27/C. § alapján megállapította, hogy az alperes nem sértett jogszabályt, amikor a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2020. július 1. napjától munkaviszonyra változtatta. [20] A Kjt. 25/B. §
(4)bekezdése alapján rögzítette, hogy a felperes a közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésekor több mint 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett. A Kjt. 78. §
(1),
(3)és
(4)bekezdésének rendelkezései alapján rögzítette, hogy a 40 éves jubileumi jutalomra vonatkozó szabályok szerint az öt éves Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.041/2023/6 5 időszakon belüli előrehozott jogosultságszerzés akkor érvényesül, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony bármilyen jogcímen és indokkal történő megszűnése időpontjában a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül, továbbá legalább 35 év jogviszonyban töltött szolgálati idővel rendelkezik. Ez alapján három konjunktív feltétel fennállása szükséges: a közalkalmazotti jogviszony megszűnése, a megszűnés időpontjában a közalkalmazott nyugdíjasnak minősüljön és hogy ezen időpontban legalább 35 év szolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkezzen. [21] Tekintettel arra, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya
- június 30-án megszűnt, nyugdíjasnak pedig
- május 1-től minősült, így a konjunktív feltételek nem teljesültek, mert a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nem minősült nyugdíjasnak. Rögzítette továbbá azt is, hogy a jubileumi jutalomhoz figyelembe vett
- június 30-án fennálló 35 év 10 hónap 29 nap nem azt jelenti, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja helyett a felperes munkaviszonyának megszűnésének időpontját kellene figyelembe venni, hanem azt, hogy a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető időbe beletartozik az az időtartam, amit a felperes közalkalmazotti jogviszonyban töltött el. [22] Indokolása szerint a Kjt.
- §
(4)bekezdésében foglaltakat nem lehet kiterjesztően értelmezni a munkaviszony megszűnésének időtartamáig, ugyanis a jogszabály egyértelműen a közalkalmazotti jogviszony megszűnését nevesíti. Kifejtette, hogy az Szkt. 127. §
(6)bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszak vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát lehet egybe számítani. Amennyiben pedig a Kjt. 78. §
(4)bekezdésének alkalmazását az Szkt. hatálya alatt is iránydónak tekintette volna a jogalkotó, úgy erről külön rendelkezett volna. Hivatkozott a Kúria Mfv.10.283/2019/
- számú eseti döntésében foglaltakra, amelyben a jubileumi jutalomra való jogosultságot az alperes külön kötelezettségvállalása, mint többlet feltétel fennállása esetén állapította meg. A felperes fellebbezése, az alperes ellenkérelme [23] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és az alperes kereset szerinti marasztalása, valamint a felperes perköltségének megállapítása érdekében. [24] Az ítélőtáblától gyakorolni kért felülbírálati jogkört a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdés c) pontjában jelölte meg. [25] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Szkt. 127. §
(6)bekezdésének értelmezése során helytelen jogi következtetést vont le, hiszen annak második fordulata egyértelműen rögzíti, hogy a jubileumi jutalomról szóló megállapodás megkötésére a Kjt. feltételei mellett kerülhet sor, így álláspontja szerint a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság ítélete ellentmondásos is azon okból, hogy a Kjt. 78. §
(1)bekezdését alkalmazhatónak tartja, míg a 78. §
(4)bekezdés alkalmazását kizárja arra tekintettel, hogy Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.041/2023/6 6 nem közalkalmazotti jogviszony, hanem munkaviszony megszűnéséről van szó a jelen esetben. [26] Álláspontja szerint amennyiben az Szkt. 127. §
(6)bekezdése csak a jogviszonyok időtartamának összeszámításáról rendelkezett volna, akkor a jogszabály nem tartalmazná azt a kitételt, hogy a megállapodást a Kjt. szerinti feltételek szerint kötelező megkötni, így álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróság Kjt. alkalmazását szűkítő megállapítása. [27] Az alperes helybenhagyására irányult. írásbeli ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének [28] Rámutatott, hogy az Mt. nem szabályozza a jubileumi jutalmat, mint a munkavállalónak nyújtandó kedvezményt, azonban az Szkt. 127. §
(6)bekezdése rendelkezik a közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba kerülő munkavállalók esetében a jubileumi jutalomra való jogosultságról szóló megállapodás létesítéséről. Ezen megállapodásban a felek a Kjt. 78. §
(3)-
(5)bekezdéseit nem adaptálták a munkaviszony megszűnésének eseteire. Tekintettel arra, hogy a Kjt. 78. §
(4)bekezdése csak a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában teszi lehetővé a 40 éves közalkalmazotti jogviszony után járó jubileumi jutalom kifizetését, így ez a felperes vonatkozásában nem alkalmazható, hiszen közalkalmazotti jogviszonya már 2020. június 30. napján megszűnt, nyugdíjasnak pedig az Mt. 294. §
(1)bekezdés g) pontja alapján csak
- május 1-től minősül. Az ítélőtábla döntése és jogi indokai [29] A fellebbezés alapos. [30] A Pp.
- §-a szabályozza a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének korlátait. E rendelkezés
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)-
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolhatja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés a-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. Ez azt jelenti, hogy a 371. §
(1)bekezdésében foglaltak miatt korlátnak minősül – egyebek mellett – hogy a fellebbező milyen konkrét döntést kér a másodfokú bíróságtól atekintetben, hogy az mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét és ezt milyen okból tegye, továbbá, hogy a fellebbező milyen anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést jelöl meg fellebbezése alapjául. Azzal tehát, hogy a fellebbező milyen határozott kérelmet és milyen indokkal ad elő, egyúttal kijelöli a másodfokú bíróságtól kért felülbírálat tárgyát és körét. Emellett lényeges korlátot jelent az is, hogy a Pp. 369. §-a meghatározza, a felülbírálati jogkör milyen keretek között gyakorolható. [31] A felperes fellebbezésében – szabad szöveges indokolása szerint – a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti felülbírálat elvégzése keretében a másodfokú bíróságtól az anyagi jogi felülbírálat során azt kérte, hogy a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetést vonjon le és a megállapított tényeket másként minősítve állapítsa Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.041/2023/6 7 meg, hogy a felperes az Szkt. 127. §
(6)bekezdés és a Kjt. 78. §
(4)bekezdés együttes alkalmazása alapján jubileumi jutalomra jogosult. [32] Az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg, abból levont jogi következtetéseivel azonban nem ért egyet az ítélőtábla. [33] A bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy az Szkt. 127 §
(6)bekezdése, mint a
- január 1-től hatályos szakképző intézményre vonatkozó szabályozás átmeneti rendelkezését a felperes vonatkozásában miként kell értelmezni. [34] Az Alaptörvény
- cikke értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik, azzal, hogy feltételezik, hogy a jogszabályok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. [35] Az Szkt.
- §
(6)bekezdés szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. A jubileumi jutalom alapja a szakképző intézmény alkalmazottjának a jubileumi jutalom kifizetésekor fennálló munkabére. [36] A fenti jogszabályi rendelkezés a jogállásváltozás keretében a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályokra ad szabályozási átmenetet. Az első mondat a szakképző intézmény számára annak lehetőségét teremti meg, hogy diszkrecionális jogkörben eljárva döntsön a legalább 15 éves munkaviszony esetére a jubileumi jutalom biztosításának lehetőségéről a munkavállalóval kötött külön megállapodás alapján. Ezzel szemben a második mondat már nem lehetőségként, hanem kötelezettségként írja elő a szakképző intézmény számára, hogy az Nkt.-nak az Szkt. hatályba lépését megelőző napon hatályos rendelkezése szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottjai esetében a jubileumi jutalom biztosítására irányuló megállapodást köteles megkötni a Kjt. szerinti feltételekkel. Az értelmezés megkönnyítése érdekében a Kjt. szabályait azzal az eltéréssel rendeli alkalmazni, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakba a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani, a jubileumi jutalom alapja pedig a szakképző intézmény alkalmazottjának a jubileumi jutalom kifizetésekor fennálló munkabére. [37] Sem az Szkt. 127. §
(6)bekezdésének szövegéből, sem a törvény indokolásából nem vezethető le az az értelmezés, hogy a Kjt.-nek a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait bármilyen megszorítással kellene értelmezni. Éppen ezzel ellenkezőleg a jogalkotó ezen megfogalmazása alapján az a következtetés vonható le, hogy a Kjt.
- §-át, annak minden bekezdésével a munkaviszonyra irányadó eltérésekkel megfelelően alkalmazni Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.041/2023/6 8 rendeli. Ez a jelen esetben azt jelenti, hogy ahol a Kjt.
- §-a közalkalmazotti jogviszonyt említ, ott munkaviszonyt, ahol illetményt említ ott munkabért kell érteni. Ahol a jogalkotó a Kjt.
- §-ának értelemszerű alkalmazásától el kívánt térni, így például a jogosultsági idők összeszámítása vagy a jubileumi jutalom alapja tekintetében ezeket külön megnevezte. Mindezekből pedig együttesen következik, hogy külön nevesített eltérő rendelkezés hiányában a Kjt.
- §-ának rendelkezései az Szkt.
- §
(2)bekezdése szerinti munkaviszony esetében megfelelően alkalmazandók. [38] Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett, ezzel ellentétes álláspontja alapján nemcsak a Kjt. 78. §
(4)bekezdése, de a Kjt.
- § egyéb bekezdéseinek rendelkezései sem lennének alkalmazhatók, hiszen azokban is közalkalmazotti jogviszony és nem munkaviszony szerepel, mint ahogy munkabér helyett is, az illetmény fogalmát használja a Kjt. Mindezek alapján pedig az alperes érvelése szerinti jubileumi jutalom megállapítása a jogszabály szövegének ilyen értelmezése alapján kizárt lenne, amely nyilvánvalóan ellentétes lenne a jogalkotói szándékkal. [39] Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján nem volt vitatott, hogy a megállapodás megkötésére az Szkt.
- §
(6)bekezdés második mondata alapján került sor, továbbá, a felperes az alperesnél fennálló jogviszonya megszűnésekor az Mt. 294. §
(1)bekezdés g) pontja alapján nyugdíjasnak minősült és legalább 35 év jubileumra jogosító szolgálati idővel rendelkezett, így jogosult volt jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom alapja szempontjából figyelembe vehető munkabér összege a rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, annak összegét az alperes egyébként nem vitatta, így az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva marasztalta az alperest a Kjt. 78. §
(2)bekezdés c) pontja alapján az öt havi munkabérének megfelelő összegű jubileumi jutalom megfizetésére. [40] A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdés második fordulata alapján részben megváltoztatta és az alperest kereset szerint marasztalta. [41] A fentiek szerint megváltoztatott ítéleti rendelkezésre tekintettel a felperes 100 %-ban pernyertes lett. [42] Az alperest megillető személyes illetékmentességre figyelemmel feljegyzett első- és másodfokú eljárási illeték összege az állam terhén marad [Pp. 101. §
(1)bekezdés, 102. §
(6)bekezdés, az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés c) pont, 39. §
(1)bekezdés, 42. §
(1)bekezdés a) pont, 46. §
(1)bekezdés]. [43] Az ítélőtábla a Pp. 82. §
(1)bekezdés, 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a teljes egészében pervesztes alperest a jogi képviselővel eljáró felperes első és másodfokú eljárásban felmerült ügyvédi munkadíjának megfizetésére, amelynek mértékét az IM rend. 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdés szerint állapította meg, azzal, hogy az összeget áfa nem terheli. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.041/2023/6 [44] bírálta el. 9 Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül [45] Az ítélet ellen a Pp. 365. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján fellebbezésnek helye nincs. Szeged,
- február
- Dr. Bálind Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Telegdy Gergely s.k. előadó bíró Zanóczné Dr. Ocskó Erzsébet s.k. táblabíró