A határozat elvi tartalma:
- A kényszerítés – kettős értelemben is – materiális bűncselekmény. A törvényi tényállás egyrészt tartalmaz egy pszichés eredményt, nevezetesen azt, hogy a sértett akaratával ellentétes magatartást tanúsít, és eredmény másrészt a jelentős érdeksérelem.
- Azt, hogy az érdeksérelem mikor tekinthető jelentősnek, a konkrét eset összes körülményére figyelemmel lehet megítélni. A jelentős érdeksérelem vagyoni hátrányként is jelentkezhet. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.142/2022/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Budai Központi Kerületi Bíróság, 5.B.856/2017/180., ítélet, tárgyalás,
- június
- Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 29.Bf.10.262/2021/16., ítélet, Kúria 3.Bfv.1.142/2022/6 2 nyilvános ülés,
- január
- Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 5.B.856/2017/
- számú és a Fővárosi Törvényszék 29.Bf.10.262/2021/
- számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Budai Központi Kerületi Bíróság a
- június
- napján meghozott 5.B.856/2017/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont,
- bc)alpont,
(6)bekezdés b) pont], társtettesként, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont], 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének kísérletében [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(5)bekezdés b) pont] egy esetben mint társtettest. Ezért őt halmazati büntetésül 6 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az I. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, a polgári jogi igényről, továbbá a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. január 12. napján meghozott 29.Bf.10.262/2021/16. számú ítéletével az Kúria 3.Bfv.1.142/2022/6 3 elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az I. rendű terhelt vagyon elleni bűncselekményei vonatkozásában mellőzte a
(2)bekezdés b) pontjára történő utalást; a társtettesként folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének [Btk. 367. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] értékelt cselekményét a Btk.
- § szerinti folytatólagosan elkövetett kényszerítés bűntettének minősítette; az I. rendű terhelt szabadságvesztés büntetését 5 évre enyhítette. Pontosította az előzetes fogvatartásban töltött idő tartamára, annak beszámítására, egyes bűnjelekre és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezéseket azzal, hogy utóbbi esetében részben mellőzte, részben egyéb törvényes útra utasította azok érvényesítését. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. [3] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett, az I. rendű terheltre vonatkozó, az általa támadott I. tényállási pont lényege a következő. –
- január
- és
- március
- napja közötti időben az anyagi gondokkal küszködő I. rendű terhelt – külföldi cége útján vállalt kötelezettségei teljesítésének valótlan indokával – a sértettől több részletben, összesen 63.000.000 forintot kért és kapott kölcsön. – Annak érdekében, hogy a sértettet további pénzösszegek átadására rábírja, az ügy II. rendű terheltje őt több alkalommal megfenyegette, hogy ha nem ad több pénzt, agyonüti. A sértett ennek hatására a II. rendű terheltnek további 1.700.000 forintot adott át, aki ezt az összeget az I. rendű terheltnek adta tovább. – A pénzösszegeket az I. rendű terhelt valójában nem az anyagi gondokkal küzdő cége ügyeinek rendezése érdekében kérte kölcsön a sértettől. – Az I. rendű terhelt a fenti összegen felül további 997.817 forint kárt okozott a sértettnek, valamint 12.150.000 forint átadására kísérelte meg eredménytelenül rábírni. – Az I. rendű terhelt a kölcsönkért összegeket a sértettnek nem fizette vissza, az nem is állt szándékában, mert arra – vagyoni viszonyai folytán – lehetősége sem volt. – Az I. rendű terhelt a 2012-
- évi csalási cselekmények befejezését követően több – pontosan meg nem határozható – alkalommal, azonban rövid időn belül, annak érdekében, hogy a kölcsön törlesztése okán a sértett konkrét lépéseket ne tegyen, őt alkalmanként másmás indokkal – így azzal, hogy „felgyújtja az éttermét”, „megvereti a cigányokkal”, „összetöri az autóját”, „tudja, melyik óvodába jár az unokája”, „tudja, hogy a felesége autóval jár, amivel könnyen balesetet lehet szenvedni” – megfenyegette. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára Kúria 3.Bfv.1.142/2022/6 4 alapítottan – elsődlegesen a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése, és a bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan a megtámadott határozatok megváltoztatása érdekében. [5] Indokai szerint tévedett az eljárt bíróság, amikor a kényszerítés bűntettében is megállapította a büntetőjogi felelősségét. Kifejtette, hogy a sértettől több esetben különböző pénzösszegeket kért és kapott kölcsön, melyeket szerencsejátékra fordított, azonban a sértettet soha nem fenyegette meg, vele jó kapcsolatot ápolt, sőt a sértett több alkalommal az ingatlanában is járt. Előadta, hogy a nyomozó hatóság őt 2016. május 24. napján vette őrizetbe, míg a sértett a feljelentését 2016. május 25. napján tette meg. Vitatta, hogy a II. rendű terhelt fenyegette vagy megfélemlítette volna a sértettet. [6] A sértett szavahihetőségének vizsgálata érdekében a 2015. és 2016. évekre vonatkozó híváslisták beszerzését indítványozta. Kifogásolta, hogy a sértett – aki a járművében is utazott – a feljelentését a 2012-2013-as kölcsönök miatt 3-4 év elteltével tette meg, és nem az igazat mondta el a hatóságoknak. Utalt arra, hogy a sértett az eljárás során hamisan vallott, több esetben hazudott, és félrevezette a hatóságot. Álláspontja szerint kizárólag csalást követett el, kényszerítést nem, illetve újfent szorgalmazta a sértettel folytatott telefonbeszélgetései híváslistáinak beszerzését, amelyek alátámasztják a fenyegetés hiányát. Indítványozta továbbá a sértett poligráfos vizsgálatának elvégzését. [7] Hivatkozott továbbá megromlott egészségi állapotára, három szívinfarktusára és szívműtétjére. Kifejtette, hogy a törvényszék eljárási hibát követett el, amikor kényszerítés bűntette miatt is elítélte, ezért az ítélet hatályon kívül helyezését, és új elsőfokú eljárás lefolytatását indítványozta, melyben a bűnösségét csak a csalás bűntettében állapítsák meg. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.1278/2022/2. számú nyilatkozatában az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát nem tartotta alaposnak. [9] Indokai szerint az I. rendű terhelt a sértettől kapott kölcsön törlesztése érdekében történő konkrét lépések megtételének megakadályozása végett fenyegette meg a sértettet különböző módokon. A fenyegetések alkalmasak voltak arra, hogy a sértett félelmében a különösen nagy összegű követelésének ne próbáljon érvényt szerezni, ez a követelés összegszerűségére is figyelemmel jelentős érdeksérelmet okozott számára. A kényszerítés törvényi tényállásának minden eleme megállapítható, ezért az I. rendű terhelt kényszerítés hiányára történő hivatkozása alaptalan. [10] Az I. rendű terhelt a sértett felé tett fenyegetésének hiányára és szavahihetőségének megkérdőjelezésére hivatkozó kifogásai a bíróság mérlegelő tevékenységét, a híváslisták beszerzésére és a sértett poligráfos vizsgálatának elvégzésére vonatkozó indítványai a megállapított tényállást támadják, amelyre a felülvizsgálati eljárás keretében nincs lehetőség. [11] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot íz I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. Kúria 3.Bfv.1.142/2022/6 [12] 5 Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítvány a nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. [14] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [15] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a terhelt bűnösségét a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg. [16] A Btk. 195. §-a szerint, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, kényszerítést követ el. [17] A bűncselekmény elkövetési magatartása a sértett cselekvési szabadságának korlátozása, valaminek a tevésére, nem tevésére vagy eltűrésére való kényszerítése. [18] A cselekvési szabadság két alkotóelemből áll, egyrészt az akaratelhatározás, másrészt az akaratmegvalósítás szabadságából. Kényszertől mentes cselekvés esetén az egyén az akaratának megfelelő magatartást tanúsítja, míg a kényszerítés hatása alatt álló személy magatartása nem felel meg az akaratának. A tevésre, nem tevésre vagy tűrésre vonatkozó kényszerítés bűncselekményt abban az esetben valósít meg, ha arra törvényben meghatározott elkövetési módon, vagyis erőszakkal vagy fenyegetéssel kerül sor. [19] A fenyegetés – eltérő rendelkezés hiányában – olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen [Btk. 459. §
(1)bekezdés
- pont]. [20] A kényszerítés bűntettéhez szükséges fenyegetésnek olyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy a sértettet szabad akaratával ellentétes cselekvésre késztesse (BH 1981.219.). [21] Jelen ügyben az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy az I. rendű terhelt a sértettől kapott kölcsön törlesztése érdekében történő konkrét lépések megtételének megakadályozása végett a sértettet megfenyegette azzal, hogy – felgyújtja az éttermét, Kúria 3.Bfv.1.142/2022/6 6 – megvereti a cigányokkal, – összetöri az autóját, – tudja, hogy melyik óvodába jár az unokája, – tudja, hogy a felesége autóval jár, amivel könnyen balesetet lehet szenvedni {Budai Központi Kerületi Bíróság 5.B.856/2017/
- számú ítélet
- oldal második bekezdés, Fővárosi Törvényszék 29.Bf.10.262/2021/
- számú ítélet [39] bekezdés}. [22] Az I. rendű terhelt ezen fenyegetései külön-külön és összességükben is alkalmasak voltak arra, hogy a sértettet cselekvési szabadságában korlátozzák, azaz komoly összegű követelésének – valós akaratával szemben – ne próbáljon érvényt szerezni. [23] Azt, hogy az érdeksérelem mikor tekinthető jelentősnek, a konkrét eset összes körülményére figyelemmel lehet megítélni. A jelentős érdeksérelem vagyoni hátrányként is jelentkezhet. [24] A jelen ügyben a saját akaratával ellentétes magatartásának tanúsítása – a követelés összegére figyelemmel – a sértett számára kétségtelenül jelentős érdeksérelmet eredményezett. [25] Mindezekre figyelemmel az I. rendű terhelt magatartása a kényszerítés vonatkozásában tényállásszerű, a bűnösségére vont következtetés okszerű. [26] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt ezen cselekményét kényszerítés bűntettének (Btk.
- §) minősítette, törvényes a kiszabott büntetés, és helyes az alkalmazandó törvény megválasztása is. [27] A felülvizsgálati indítványban az I. rendű terhelt vitatta a sértett szavahihetőségét, az irányába tett fenyegetésének hiányát hangsúlyozva további bizonyítékok beszerzését és a sértett vonatkozásában műszeres vallomásellenőrzés elvégzését szorgalmazta. [28] A Be.
- §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [29] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, és ezen keresztül a Kúria 3.Bfv.1.142/2022/6 7 bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [30] Az indítvány a tényállás megalapozatlanságára utalva a sértetti vallomás elfogadását és – lényegében – a védekezése elvetését kifogásolta, a tényállás felderítetlenségét sérelmezve további bizonyítás felvételét szorgalmazta. Valójában az eljárt bíróság mérlegelési tevékenységén keresztül az irányadó tényállást támadta eltérő tényállás megállapítását célozva, amelyre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs mód. [31] Ekként a Kúria az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [32] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [33] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- május
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró