A határozat elvi tartalma: A kereskedés fogalma szempontjából továbbra is irányadó az 1/
- Büntető Jogegységi Határozat. E szerint a kereskedés mint elkövetési magatartás adásvételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.433/2024/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Miskolci Törvényszék, 5.B.30/2023/69., ítélet, tárgyalás,
- március
- Másodfok: Debreceni Ítélőtábla, Bf.I.358/2024/14., ítélet, nyilvános ülés,
- július
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Miskolci Törvényszék 5.B.30/2023/
- számú és a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.358/2024/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kúria 3.Bfv.1.433/2024/12-I. 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Miskolci Törvényszék a
- március
- napján kihirdetett 5.B.30/2023/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés]. Ezért őt – mint többszörös visszaesőt – 9 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a vagyonelkobzásról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
- július 2-án jogerős Bf.I.358/2024/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 8 évre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás a következő: – A terhelt az általa megszerzett kábítószert az ismeretségi körébe tartozó személyeknek kívánta értékesíteni. – A terhelt a csekély mennyiség felső határát meg nem haladó hatóanyag-tartalmú, etilhexedron vegyületet tartalmazó, a köztudatban „kristály” megnevezésű kábítószert értékesített egyéb érdekelt3 részére. –
- május
- napján 15 óra 40 perc körüli időben a terhelt a tulajdonát képező
- forgalmi rendszámú,
- típusú személygépkocsival egyedül közlekedett a főközlekedési úton város1 irányából város2 irányába, amikor az egyik körforgalom közelében észlelte, hogy gépjárműellenőrzési célból rendőri intézkedés van folyamatban. Annak érdekében, hogy elkerülje a rendőri intézkedést, az általa vezetett gépjárművel lehúzódott a körforgalom mellett található, használaton kívüli egykori benzinkút kanyarodó sávjába, ott megállt, a gépjármű bal első üléséből kiugrott, és szaladni kezdett az úttest mellett található mezőgazdasági területen város3 irányába. A terhelt eladásra szánt kábítószert szállított, amelyet ruházatában tárolt. Így a melegítőfelsőjének bal zsebében egy színes, gyermekvitaminos műanyag tégelyben 51 darab, míg jobb zsebében 32 darab fehér színű port tartalmazó kisebb csomag volt, utóbbiból menekülés közben 3 darabot eldobott. – Elfogásakor nála feltalálásra, majd lefoglalásra került az 51 darab kisebb csomagot tartalmazó műanyag tégely, valamint a 28 darab – ebből 2 darab összeragadt, így ténylegesen 29 darab –csomag, továbbá a 3 darab eldobott csomag. A terhelttől lefoglalt, összesen 83 darab csomagban tárolt fehér színű porszerű anyag etil-hexedron vegyületet tartalmazott, az etil-hexedron bázistartalma összesen 16,43 gramm volt, amely meghaladja a jelentős mennyeség alsó határát, annak 234,7 százaléka. Kúria 3.Bfv.1.433/2024/12-I. 3 – Az etil-hexedron vegyület
- január
- napjától a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés
- pont b) alpontja alapján – figyelemmel az
- évi
- törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló Bécsben, az
- évi február
- napján aláírt egyezmény II. jegyzékére – kábítószernek minősül. – A Btk.
- §
(4)bekezdés a) pontja szerint a kábítószer csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg, a Btk. 461. §
(4)bekezdés b) pontja szerint pedig a kábítószer jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja, míg a Btk. 461. §
(4)bekezdés c) pontja szerint a kábítószer különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja. A hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja 50 mg tiszta hatóanyag, így a csekély mennyiség felső határa 350 mg, azaz 0,35 gramm hatóanyag, a jelentős mennyiség alsó határa 7.000 mg, azaz 7 gramm, míg a különösen jelentős mennyiség alsó határa 70.000 mg, azaz 70 gramm tiszta hatóanyag. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontját megjelölve, azonban tartalmát tekintve a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati okra is hivatkozva elsődlegesen a terhelt felmentése, másodlagosan a támadott határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [5] Álláspontja szerint a terhelt tévedésben volt, mert nem tudta, hogy milyen hatóanyag-tartalmú anyag volt, amit lefoglaltak tőle. Abban a tudatban volt, hogy az egy legális potencianövelő szer, ezért a terhelt felmentését indítványozta. [6] Kifejtette, hogy semmilyen bizonyíték nem állt rendelkezésre a kereskedői típusú magatartás megállapításához. Kifogásolta, hogy a nyomozás során egyetlenegy fogyasztót sem tártak fel, ezért a lefoglalásnál csak vélelmezni lehetett azt, hogy a terhelt nem saját használatra szerezte be a kábítószert. [7] Sérelmezte, hogy a nyomozás során sérült a terhelt védelemhez való joga, amikor a nyomozó hatóság nem rendelt ki védőt a számára. [8] Eljárási szabálysértésként hivatkozott továbbá arra, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános ülést a terhelt távollétében tartotta meg annak ellenére, hogy a terhelt egyértelműen jelezte a részvételi szándékát, valamint orvosi igazolással kimentette a távolmaradását. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.1413/2024/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [10] Indokai szerint a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések miatt nincs helye felülvizsgálatnak. [11] A másodfokú nyilvános ülésről való távolmaradással kapcsolatban kifejtette, hogy a Be. 599. §
(4)bekezdésében írt főszabály alapján a vádlott jelenléte a nyilvános ülésen nem kötelező, illetve az
(5)bekezdés szerint a nyilvános ülés a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is megtartható. Kúria 3.Bfv.1.433/2024/12-I. 4 [12] A terhelt nyilvános ülésről való értesítése szabályszerű volt, így távolmaradása az eljárási cselekmény megtartását nem akadályozta. [13] Álláspontja szerint az indítvány az anyagi jogi szabálysértésre hivatkozással valójában a tényállást támadja. A tényállásból ugyanis kitűnik, hogy az elkövetés tárgya kábítószer volt, az azzal kapcsolatos tévedésre akkor lehetne eredményesen hivatkozni, ha a tévedés tényét, avagy legalább az azt megalapozó körülményeket az ítélet rögzítené. A jogerős tényállás szerint a terhelt azért tartotta magánál a kábítószert, hogy azt értékesítse. A kábítószer fogyasztók általi tényleges megszerzése pedig a kereskedelemnek nem tényállási eleme. [14] A felülvizsgálati eljárásban nem bírhat jelentőséggel az sem, hogy megfelelően vizsgálták-e a terhelti védekezést, azt alapos okból vetették-e el, ezért indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. III. [15] A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [17] A Be. 650. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [18] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [19] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – az eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [20] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [21] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [22] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a következőket állapította meg: – A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság
- május 23-án a Bf.I.358/2024/
- számú végzésével nyilvános ülést tűzött ki
- július
- napjára, melyre az akkor más ügyben fogva lévő terheltet értesítette, valamint elrendelte a terhelt jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítását, egyben azzal kereste meg a büntetésvégrehajtási intézetet, hogy amennyiben a terhelt részt kíván venni a nyilvános ülésen, az elkülönített helyszínen állítsák elő (Debreceni Ítélőtábla Bf.I.358/2024/4/I. számú végzés). Kúria 3.Bfv.1.433/2024/12-I. 5 – A terhelt részére az értesítést
- június 4-én kézbesítési ívvel kézbesítették, melyen úgy nyilatkozott, hogy kéri a távmeghallgató helyiségbe történő előállítását. – A másodfokú bíróság hivatalos feljegyzésben rögzítette, hogy a terhelt más ügyben elrendelt letartóztatását a bíróság megszüntette, egyben a terhelt bűnügyi felügyeletét rendelte el
- június
- napján (Debreceni Ítélőtábla Bf.I.358/2024/
- szám alatt). – A terhelt védője
- július 1-jén a másodfokú bíróság részére csatolta a terhelt orvosi igazolását, mely szerint beteg, egyben kérte a nyilvános ülés elhalasztását arra hivatkozással, hogy azon a terhelt személyesen részt kíván venni (Debreceni Ítélőtábla bírósági iratok
- sorszám alatt). – A tanács elnöke
- július 1-jén a Bf.I.358/2024/
- szám alatti átiratában a védőt tájékoztatta, hogy a nyilvános ülés elhalasztása nem lehetséges, a terhelt jelenléte nem kötelező, a nyilvános ülés a távollétében megtartható, azonban a védő köteles megjelenni. Az átirat tartalmáról a bíróság rövid úton tájékoztatta a védőt (Debreceni Ítélőtábla Bf.I.358/2024/13/I. számú hivatalos feljegyzés). – A bíróság az ügyben
- július 2-án nyilvános ülést tartott, melyen jelen volt a terhelt védője. A tanács elnöke megállapította, hogy a terhelt, valamint az ügyészség képviselője szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. Megállapította, hogy a nyilvános ülés megtartásának akadálya nincs. [23] A Be.
- §
(1)bekezdése szerint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. [24] A Be. 599. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. A Be. 599. §
(4)bekezdése szerint a nyilvános ülésen az ügyész és a vádlott jelenléte nem kötelező. [25] Az eljárás résztvevőinek nyilvános ülésen való jelenlétét illetően több tekintetben eltérést enged a törvény a bíróság eljárásában – a nyilvános ülésen vagy a tárgyaláson – történő jelenlét Be. LXX. Fejezetbeli általános szabályaitól. Az általános tárgyalási (nyilvános ülési) jelenlétre vonatkozó szabályoktól (Be. 428-
- §) a törvény annyiban tér el, hogy a szabályszerűen értesített (megidézett) terhelt nyilvános ülésen való jelenléte nélkül is megtartható a nyilvános ülés, és a fellebbezés elbírálható, feltéve, hogy a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a vádlott meghallgatása a büntetéskiszabási körülményekre nem szükséges. [Be.
- §
(2)bekezdés b) pont,
(4)bekezdés,
(5)bekezdés] [26] A terhelt értesítése szabályszerű volt, még szabadulását megelőzően tudomással bírt arról is, hogy meg nem jelenése esetén a nyilvános ülés megtartható. [27] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával járt el, amikor a terhelt távollétében megtartotta a nyilvános ülést. Ezért a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértést nem valósította meg, így a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. [28] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét. [29] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét a Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, és a
(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettében megállapította. [30] Az indítvány egyik kifogása arra vonatkozó, hogy a cselekmény elkövetésekor a terhelt ténybeli tévedésben volt. Kúria 3.Bfv.1.433/2024/12-I. 6 [31] A Btk. 176. §
(1)bekezdése alapján, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A
(3)bekezdés szerint a büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. [32] A Btk. 15. §
- d)pontja alapján az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza a tévedés. [33] A törvény a ténybeli tévedést és a társadalomra veszélyességben való tévedést megkülönbözteti. A ténybeli tévedés a szándékosságot és ezzel a cselekmény tényállásszerűségét zárhatja ki, a társadalomra veszélyességben való tévedés pedig a szándékos bűnösséget. Ennek következtében a cselekmény vagy nem bűncselekmény, vagy csupán gondatlanságból elkövetett bűncselekmény lesz. [34] A szándékosság értelmi oldala a törvényi tényállás tárgyi elemeinek megfelelő tényekre terjed ki. Lényeges a tévedés, ha ilyen tényre vonatkozik. Ténybeli tévedésről tehát akkor beszélünk, ha a tényállásszerű cselekményt megvalósító személy tudata az elkövetéskor nem fogta át a konkrét bűncselekmény törvényi tényállásának valamennyi tárgyi oldali ismérvét. A ténybeli tévedés akkor zárja ki a büntetőjogi felelősséget, ha az olyan tényállási elemre vonatkozik, amit a szándékosságnak át kell fognia. [35] Jelen ügyben azonban az irányadó tényállás nem rögzít olyan körülményeket, amelyek alapján következtetés vonható arra, hogy a felrótt bűncselekmény esetében a terhelt tévedésben volt, vagy tévedésben lehetett volna. [36] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a bíróság tényfelderítési kötelezettsége kiterjed minden, a büntetőjogi elbírálás szempontjából lényeges, releváns jelenségre. Az ennek eredményeként az ítéleti tényállás személyi és történeti részében rögzített ténymegállapítások nem kizárólag fizikai jellegű külső történések, de ún. belső történések, tudati tények is lehetnek. [37] A bírói ténymegállapítások sem a fizikai, sem pedig a tudati tények vonatkozásában nem jogi fogalmak, a törvény általános, illetve különös részében szereplő vagy a jogtudomány és a joggyakorlat által értelmezett jogi kategóriák (szándékosság, gondatlanság, különös kegyetlenség, szándékerősítő jelenlét stb.), hanem konkrét tények, cselekmények. Ilyen – jelen ügyben – a terheltnek az elkövetés tárgyára vonatkozó tudata. [38] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy a terhelt az általa megszerzett kábítószert az ismeretségi körébe tartozó személyeknek kívánta értékesíteni. [39] Tényként került rögzítésre az is, hogy a terhelt egyéb érdekelt3 részére a csekély mennyiség felső határát meg nem haladó hatóanyag-tartalmú, etil-hexedron vegyületet tartalmazó kábítószert értékesített, valamint, hogy a tőle lefoglalt, összesen 83 darab csomagban tárolt fehér színű porszerű anyag kábítószernek minősülő etil-hexedron vegyületet tartalmazott, amely etil-hexedron bázistartalma összesen 16,43 gramm volt, amely meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak 234,7 százaléka. [40] A feltalált kábítószer csomagolva, porszerű állapotban kiadagolva volt, ezzel a ténnyel a terhelt nyilvánvalóan tisztában volt. [41] Megjegyzi a Kúria, hogy a terhelt ezirányú védekezése az alapeljárásban ismert volt, azzal az eljárt bíróság foglalkozott, és azt mérlegelés útján elvetette. [42] Mindezek alapján a terhelt védőjének tévedésre való hivatkozása nyilvánvalóan alaptalan. [43] A védő vitatta a terhelt vonatkozásában a kereskedői magatartás megállapíthatóságát. Kúria 3.Bfv.1.433/2024/12-I. 7 [44] A Kúria rámutat arra, hogy a kereskedés fogalma szempontjából továbbra is irányadó az 1/2007. Büntető Jogegységi Határozat. E szerint a kereskedés mint elkövetési magatartás adásvételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. [45] A jogerős tényállás – az előzőekben már rögzítettek szerint – tartalmazza, hogy a terhelt értékesítés céljából szerezte meg a kábítószert, melyből egyéb érdekelt3 részére is értékesített. [46] Következetes ítélkezési gyakorlat, hogy az alanyi oldal elemeként az úgynevezett alanyi okozatosság, azaz a tudattartalom, bűnösség (szándékos, gondatlan) és emellett a célzat az jogkövetkeztetés, és mint ilyen, felülvizsgálatban kifogás tárgyát képezheti. [47] Kétségtelen, hogy a tényállásban írt elkövetési magatartás mögött a bűnösség kérdésében elengedhetetlen a tudattartalom vizsgálata (alanyi oldal). Felülvizsgálatban azonban a megállapított tényállás alapulvételével kell a jogi álláspontot vizsgálni, mivel a felülvizsgálat nem új tény megállapítását célozza (mint a perújítás), hanem az anyagi vagy eljárási jog esetleges hibás alkalmazásának kijavítását. [48] Jelen ügyben a terhelttől lefoglalt kábítószer mennyisége, valamint annak csomagokban (83
- db)tárolása, valamint az egyéb érdekelt3 részére történt értékesítés együttesen azok, melyek a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározzák. [49] E tényekből kitűnően egyértelműen megállapítható, hogy a terhelt szándéka és tényleges cselekvősége a kábítószerrel kereskedésre irányult. [50] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] megállapította, és törvényes a cselekményének a minősítése is. [51] A Kúria az indítvány nyomozó hatóság eljárását sérelmező részét illetően a következőkre mutat rá. [52] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [53] Az indítvány ezen részében nem a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti felülvizsgálati okok valamelyikét állítja, hanem a nyomozati eljárásban történt szabálysértésre utal. A nyomozati eljárás esetleges hibái vagy hiányosságai nem képezik felülvizsgálat tárgyát. Ezek relatív eljárási szabálysértések, amelyek nem tartoznak a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt és a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe. [54] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [55] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [56] Ezzel szemben a terhelt védője az indítványában a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok értékelését kifogásolta, amikor azt sérelmezte, hogy a bíróság nem Kúria 3.Bfv.1.433/2024/12-I. 8 megfelelően vizsgálta a terhelt védekezését, valamint azt állította, hogy nem állt rendelkezésre olyan bizonyíték, amely a terhelt bűnösségét alátámasztotta volna. [57] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében is törvényben kizárt. [58] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – Be. 655. §
(1)bekezdésére figyelemmel öt hivatásos bíróból álló tanácsban, a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva a Miskolci Törvényszék 5.B.30/2023/
- számú, illetőleg a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.358/2024/
- számú ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [59] A döntés elvi tartalma: A kereskedés fogalma szempontjából továbbra is irányadó az 1/
- Büntető Jogegységi Határozat. E szerint a kereskedés mint elkövetési magatartás adásvételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. IV. [60] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [61] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- október
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ