A határozat elvi tartalma: Az ítélet indokolásnak a döntés megalapozottságát kell biztosítania a valós tényállás megállapításával és a vonatkozó anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával. Az indokolási kötelezettség nem bármely, hanem az alkalmazott jogszabályok ügyre vonatkoztatott értelmezését jelenti. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A felperesek képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Kfv.III.37.372/2025/
- Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró Dr. Farkas Katalin bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró I. rendű felperes neve (felperes címe) II. rendű felperes neve (felperes címe) GERI Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: dr. Geri Zoltán (felperesek képviselőjének címe) ... Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Pongráczné dr. Csorba Éva ügyvéd (alperesi képviselő címe) ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozatok A per tárgya: felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Pécsi Törvényszék 7.K.701.164/2024/
- számú végzésével kijavított 7.K.701.164/2024/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 7.K.701.164/2024/
- számú végzésével kijavított 7.K.701.164/2024/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Kúria III.Kfv.37.372/2025/8-I 2 Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban az alperesnek 381.000 (háromszámnyolcvanegyezer) forint a felpereseknek együttesen 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint költsége merült fel, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesek ½-½ arányú tulajdonában áll a ... ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan), amely „lakóház, udvar, gazdasági épület” megnevezéssel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. [2] A
- június
- napján kelt adásvételi szerződés szerint az I. rendű felperes, mint eladó eladja a II. rendű felperes, mint vevő megvásárolja a perbeli „kivett lakóház és udvar ingatlan ½ részét”. Szintén a felek között létrejött,
- július
- napján kötött adásvételi szerződés alapján a II. rendű felperes, mint eladó eladja az I. rendű felperes, mint vevő megvásárolja a perbeli „kivett lakóház és udvar ingatlan ½ részét”. [3] A felperesek jogi képviselője a fenti adásvételi szerződések alapján tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmeket terjesztett elő az ingatlanügyi hatóságnál, mely kérelmeit az alperes a
- november
- napján kelt ... számú és a ... számú határozataival – azonos indokok alapján – elutasította. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- § b) pontjára utalással rögzítette, hogy az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanra vonatkozóan – többek között – a művelés alól kivett terület elnevezésének adatát tartalmazza. A perbeli ingatlan tulajdoni lapján a „gazdasági épület” megnevezés 2010 óta szerepel. Az Inytv.
- §
(1a)bekezdése alapján hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
- §
(1)bekezdésére és e körben arra, hogy az ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásokban az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokat kell irányadónak tekinteni. Az Inytv. 5. §
(7)bekezdésének utaló szabálya alapján hangsúlyozta, hogy a Ptk.-nak az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegére vonatkozó rendelkezése tekintetében az adatok helyessége alatt az adatoknak az okiratokkal való egyezőségét is érteni kell. Az Inytv.
- §-a alapján a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak ugyan nem kötelező tartalmi eleme a művelés alól kivett terület megnevezése, ugyanakkor amennyiben az okirat ezt az adatot tartalmazza, akkor annak egyeznie kell az ingatlannyilvántartásban feltüntetett adatokkal. Kiemelte, hogy az Inytv. végrehajtására kiadott 109/
- (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.)
- §
(1)bekezdése értelmében tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. Figyelemmel arra, hogy a bejegyezhetőséghez a benyújtott okirat tartalmát kellene módosítani vagy pótolni, ezért a kérelmeket az Inytv. 39. §
(3)bekezdés
- a)pontja alapján el kellett utasítani. Kúria III.Kfv.37.372/2025/8-I 3 A felperesek keresetei, az alperes védekezései [4] A felperesek keresetekkel éltek az alperes határozatai ellen, melyekben elsődlegesen azok megváltoztatását és a tulajdonjog bejegyzését, másodlagosan a határozatok megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, harmadlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérték. Jogsértésként az Inytv. 14. §
- b)pontját jelölték meg és előadták, hogy az adásvételi szerződésben a felek nem hivatkoztak az ingatlan-nyilvántartás szerinti „megnevezésre”, „elnevezésre”, a szerződés egyik, a határozatokban szereplő kifejezést sem használja. Az okirat elvégzett mélységű elemzése az alperesnek nem feladata. A ... számú határozat ellen benyújtott keresetlevelükben arra is hivatkoztak, hogy a Ptk. „5:167. §-a” sem támasztja alá az alperes álláspontját. A perben tartott tárgyaláson előadták, hogy az alperes olyan tartalmi elemet hiányolt a bejegyzés alapjául szolgáló okiratból, amelyet sem az Inytv., sem a Ptk. nem ír elő. [5] Az alperes védekezései a keresetek elutasítására irányultak a határozataiban kifejtett indokok alapján. A jogerős ítélet [6] Az elsőfokú bíróság – egyesített perben eljárva – a 2025. március 11. napján kelt jogerős – 8. sorszámon kijavított – ítéletével az alperes határozatait a közlésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [7] Megállapította, hogy az Inytv. 32. §
(1)bekezdése felsorolja azokat az adatokat, amelyeket az okiratnak tartalmaznia kell ahhoz, hogy az az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson. Ezek az adatok az ingatlan-nyilvántartási hatóság által nem bővíthetőek és nem is szűkíthetőek. Az Inytv. 32. §
(1)bekezdés
- e)pontja [helyesen:
- c)pontja] szerint az okiratnak tartalmaznia kell az érintett ingatlan pontos megjelölését, amelyen a település nevét és a helyrajzi számot kell érteni. A perbeli adásvételi szerződések ezen törvényi előírásnak megfelelnek, és megjelölik a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot is. Emellett az adásvételi szerződések rögzítik, hogy az annak tárgyat képező ingatlan kivett lakóház és udvar. Ez a megnevezés nem vitásan eltér az ingatlan-nyilvántartásban szereplő megnevezéstől, azonban ezen eltérés nem jelenti az ingatlan pontos megjelölését előíró törvényi szabályozás sérelmét. Mivel az adásvételi szerződések maradéktalanul megfeleltek az Inytv. 32. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, ezért az alperes jogszabálysértő módon utasította el a felperesek tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmeit az Inytv. 39. §
(3)bekezdés a) pontja alapján. A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperesnek a felperesek kérelmeit ismetelten meg kell vizsgálnia, és amennyiben egyéb, az Inytv. 39. §
(3)bekezdésében felsorolt elutasítási okot nem állapít meg, a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmeket teljesítenie kell. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem Kúria III.Kfv.37.372/2025/8-I 4 [8] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [9] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(2)bekezdését, mert a törvényszék elmulasztotta értékelni a bizonyítékokat, összevetve azokat a megelőző eljárásban megállapított tényállással. Az elsőfokú bíróság a keresetekkel támadott határozatokban felhívott Inytv. 5. §
(7)bekezdésének vizsgálata nélkül kizárólag az Inytv. 32. §
(1)bekezdésében rögzített kötelező tartalmi elemekből vont le következtetést. Ugyanakkor a kérelmek elutasításának indoka nem az Inytv. 32. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti kötelező tartalmi elem hiánya volt. A perbeli ingatlanra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatok megjelölése a szerződés tartalmának minősül, így annak elírása, hibája esetén az Inytv. 39. §
(3)bekezdés a) pontjában foglaltak alapján az okirat tartalmát módosítani kellene az Inytv. 5. §
(7)bekezdését, továbbá a Ptk. 5:177. §
(1)bekezdését is figyelembe véve. E rendelkezéseket az elsőfokú bíróság egyáltalán nem vizsgálta. [10] A jogerős ítélet sérti továbbá a Kp. 2. §
(4)bekezdését és
- §-át, mert a felperesek a keresetleveleikben a ... számú határozat megváltoztatását, illetve megsemmisítését kérték, ugyanakkor a törvényszék nem tisztázta, hogy pontosan mely határozatokra vonatkozik a kereseti kérelem. A felperesek továbbá kizárólag az Inytv.
- § b) pontját, illetve a Ptk. 5:
- §-át jelölték meg jogszabálysértésként. [11] Előadta, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)-
(5)bekezdésében foglaltaknak, mert ténylegesen nem vizsgálta a határozatok alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseket, így az Inytv. 1. §
(1a)bekezdését, az 5. §
(7)bekezdését, a
- § b) pontját, a
- §
(1)bekezdését, az Inyvhr. 6. §
(1)bekezdését, valamint a Ptk. 5:177. §
(1)bekezdését. Az Inytv. 32. §
(1)bekezdése szerinti adatokat a közigazgatási eljárásban nem értelmezte sem bővítően, sem szűkítően, mivel a határozataiban azt fejtette ki, hogy amennyiben az okirat az ingatlan adatait rögzíti, úgy azokat az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal egyezően kell szerepeltetni. [12] Az ingatlanügyi hatóság érdemi döntését megalapozó vizsgálatok sorába tartozik a tulajdoni lap és a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmának összehasonlítása. Az összehasonlítás célja megállapítani, hogy van-e a bejegyzésnek ingatlan-nyilvántartási akadálya vagy nincs. Ilyen akadály körébe tartozik az az eset is, amikor az okiratban megjelölt és a tulajdoni lapon feltüntetett ingatlannak, vagy arra bejegyzett jogoknak, továbbá adatainak azonossága válik az összehasonlítás során kétségessé. A határozataiban és a védirataiban is részletesen kifejtette, hogy nem kötelező tartalmi elem hiányáról van szó, hanem a feltüntetett adatok ingatlan-nyilvántartási adatoktól való különbözősége a gazdasági épület tulajdonjoga tekintetében bizonytalan helyzetet hoz létre. Amennyiben pedig a hatóság azt állapítja meg, hogy az okirat tartalma ellentmond a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatoknak, az egyezőség biztosítása érdekében vagy az okirat módosítására lenne szükség, amit az Inytv. 39. §
(3)bekezdés a) pontja kizár, vagy az adatok helyesbítésével, módosításával oldható fel az ellentét, amihez a bontás bejelentése és az Inyvhr. 65. §-a szerinti mellékletek benyújtása szükséges. Az Inytv. 39. §
(3)bekezdés a) pontja nem kizárólag a jogcím vagy az Inytv. 32. §
(1)bekezdésben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel összefüggésben alkalmazható, ezt támasztják alá a Kúria Kfv.37.645/2022/
- számú határozatának [20] pontjában foglaltak is. [13] Hangsúlyozta, hogy az okirat tartalmát a hatóság nem értelmezheti át akként, hogy az ténylegesen a gazdasági épület megjelölésének hiányában is nyilvánvalóan az egész ingatlan ½ tulajdoni illetőségére irányul, mivel az okiratban a felek ezt nem rögzítették. Kúria III.Kfv.37.372/2025/8-I 5 [14] Az alperes a fentieken túl az álláspontja alátámasztására felhívta az Inytv.
- §
(2)bekezdését, a 9. §
(1)bekezdését, a 11. §
(4)bekezdés a) pontját, a 19. §
(1)bekezdését, a 39. §
(3b)bekezdését, a Ptk. 5:
- §-át, a 6:
- §
(1)bekezdését, a 6:191. §
(1)bekezdését. [15] A felperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. Kifejtették, hogy a keresetlevelek a támadott határozatok számát tartalmazzák, az alperes is ennek megfelelően terjesztette elő a védiratait. A jogerős ítélet megfelel a Pp. indokolásra vonatkozó szabályainak, helyesen tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályhelyeket és azok értelmezését. A felek az adásvétel tárgyát képező ingatlant a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban pontosan megjelölték, ezért az elsőfokú bíróság következtetése helytálló. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdésének alkalmazásával befogadta, majd az érdemi elbírálás eredményeként megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem túlnyomórészt alapos. [17] A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között – a megjelölt jogszabálysértések mentén – vizsgálta felül. A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján kellett döntenie. [18] A Kúria mindenekelőtt az alperes azon hivatkozását vizsgálta, mely szerint az elsőfokú bíróság nem tisztázta, hogy a kereseti kérelmek pontosan mely határozatokra vonatkoztak. A Kúria megállapította, hogy e körben a felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A ... számú határozat ellen benyújtott keresetlevél a határozat számát pontosan tartalmazza. A ... számú határozat ellen előterjesztett keresetlevél ugyan a határozat alszámát nem, csak az ügyszámot jelöli, ugyanakkor a támadott döntés ez alapján is beazonosítható volt, az az alperes védiratai alapján sem hagyott maga után kétséget. [19] A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata. A Kúria Kp. 85. §
(1)bekezdéséhez és 2. §
(4)bekezdéséhez kapcsolódó következetes joggyakorlata szerint a bíróság a közigazgatási perben csak arról a jogsérelemről dönthet, amelyet a felperes kereseti kérelme állít, kivéve a hivatalból vizsgálandó eseteket (Kfv.III.37.878/2020/5., Kfv.II.38.053/2020/8., Kfv.I.35.391/2022/6.). Az utóbbi – hivatalbóli – eseteket ide nem értve tehát a felperes által konkrét jogszabályhelyre hivatkozással, vagy legalább annak körülírásával megjelölt jogsérelem szabja meg a bíróság számára azokat a korlátokat, amelyek között a közigazgatási tevékenység jogszerűségét vizsgálhatja. Mindezekből együttesen az is következik, hogy az elsőfokú bíróság a keresettel támadott határozat(ok) jogi érvelésétől (jogalapjától) nem szakadhat el. [20] A jogerős ítélet indokolása szerint a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok minden, az Inytv. 32. §
(1)bekezdésében felsorolt adatot tartalmaznak, így az e jogszabályhely c) pontja által meghatározott „az érintett ingatlan pontos megjelölését” is. Mivel e megjelölés alatt a település nevét és a helyrajzi számot kell érteni, az ingatlannyilvántartásban szereplő megnevezéstől való eltérés nem jelenti az ingatlan pontos megjelölését előíró törvényi szabályozás sérelmét. Kúria III.Kfv.37.372/2025/8-I 6 [21] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítéletben foglaltakkal ellentétben a közigazgatási határozatok a benyújtott okiratok bejegyzésre való alkalmatlanságát nem az Inytv. 32. §
(1)bekezdése szerinti kötelező tartalmi elem hiányára, így az ingatlan pontos megjelölését előíró törvényi rendelkezés megsértésére alapították. A keresettel támadott határozatok kifejezetten rögzítik azt, hogy az Inytv.
- §-a alapján a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem kötelező tartalmi eleme a művelés alól kivett terület megnevezése. Ugyanakkor amennyiben az okirat ezt az adatot tartalmazza, másképpen megfogalmazva ezen adatot a felek a szerződésben feltüntetik (a szerződés részévé teszik), akkor annak az Inytv.
- §
(7)bekezdésére, a Ptk. 5:177. §
(1)bekezdésére és az Inyvhr. 6. §
(1)bekezdésére tekintettel egyeznie kell az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal. A perbeli esetben a bejegyezhetőséghez, azaz az ingatlan-nyilvántartásban és az okiratokban szereplő adat egyezéséhez a benyújtott okiratok tartalmát kellene módosítani, amelyre az Inytv. 39. §
(3)bekezdés
- a)pontja nem ad lehetőséget. [22] A felperesek a fenti jogi indokolásra épülő határozatok kapcsán konkrét jogszabálysértésként az Inytv. 14. §
- b)pontjának és a Ptk. „5:167. §-a” megsértésére hivatkoztak, és állították, hogy az alperes olyan tartalmi elemet hiányolt, melyet jogszabály nem ír elő. [23] A fentiek alapján az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem a keresettel támadott közigazgatási határozatok alapját képező elutasítási indokot és annak jogszabályi megalapozottságát vizsgálta, a keresetben foglalt tény- és jogállításokat nem a megvalósított közigazgatási tevékenység jogi indokolásával vetette össze. A Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346. §
(4)-
(5)bekezdéséből következően az ítélet indokolásnak a döntés megalapozottságát kell biztosítania a valós tényállás megállapításával és a vonatkozó anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával. Az indokolási kötelezettség nem bármely, hanem az alkalmazott jogszabályok ügyre vonatkoztatott értelmezését jelenti. [24] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a jogerős ítélet indokolása a keresettel támadott határozatok jogi indokolásától elszakadt, ebből következően az elutasítás indokát (jogalapját) a kereseti hivatkozások mentén nem vizsgálta. A Kúria a rendkívüli perorvoslati eljárás kereteire tekintettel a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát nem végezheti el, figyelemmel arra, hogy ebben az esetben elsőként foglalna állást a keresettel támadott határozatok alapját képező jogszabályok alkalmazásának és értelmezésének jogszerűségéről. [25] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a keresettel támadott határozatokban megjelölt jogszabályok mentén kell a kereseti hivatkozások megalapozottságát vizsgálnia. Ennek során azt kell értékelnie, hogy a benyújtott okiratok bejegyzésre való alkalmatlanságának megállapítása nem valamely törvényi kritérium hiányán, hanem a benyújtott okirat tartalmának az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adattól való eltérésén alapul. A döntés elvi tartalma [26] Az ítélet indokolásnak a döntés megalapozottságát kell biztosítania a valós tényállás megállapításával és a vonatkozó anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával. Az Kúria III.Kfv.37.372/2025/8-I 7 indokolási kötelezettség nem bármely, hanem az alkalmazott jogszabályok ügyre vonatkoztatott értelmezését jelenti. Záró rész [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [28] A felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 110. §
(3)bekezdése alapján állapította meg azzal, hogy annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. A Kúria a felülvizsgálati perköltség összegéről a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 82. §
(3)bekezdésére figyelemmel a benyújtott költségjegyzékek alapján határozott. [29] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- október
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő