Kfv.45029/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ad)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.029/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperes képviselője: Dr. Ponikfor-Gazda Gergely ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Antal Helga kamarai jogtanácsos A per tárgya: megváltozott munkaképességű személyek ellátásával kapcsolatos közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Veszprémi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 1.K.701.159/2023/20. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.45.029/2025/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a 2023. június 30. napján kelt 87-2-00862/2023/7. számú, VE/001/0365010/2023. iktatószámú határozatával a felperes megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására irányuló kérelmét elutasította arra hivatkozva, hogy egészségi állapota 50% mértékű, C2 minősítési kategóriába tartozik, azonban nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 2. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idővel. [2] A határozatot az alperes saját hatáskörben felülvizsgálta és a

1. augusztus
2. napján kelt 87-2-00862/2023/
3. számú és a VE/001/03650-12/
4. iktatószámú határozatával a felperes megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására irányuló kérelmét ismét elutasította. Határozatában a
5. április
6. napjától
7. május
8. napjáig terjedő időt szolgálati időként elismerte; megállapította, hogy a felperes az elismert szolgálati figyelembevételével az ellátás iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül továbbra is 0 nap, 10 éven belül a korábbi határozatban elismert 1675 nappal szemben 1720 nap, 15 éven belül a korábbi határozatban elismert 3501 nappal szemben 3546 nap biztosítási időt szerzett. Megállapította azt is, hogy a felperes az alapeljárás időpontjában rendszeres pénzellátásban részesült, amelyet a korábban hozott határozatban nem rögzítettek, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának együttes feltételei továbbra sem állnak fenn. [3] A felperes módosított keresetében kérte a határozat hatályon kívül helyezését. A határozatnak az egészségi állapotára vonatkozó megállapítását nem vitatta, kizárólag a biztosítási idő megállapított tartamát sérelmezte arra hivatkozva, hogy 149 nap hiányzik a biztosítási időből az ellátásra jogosultsága megállapításához. Érvelése szerint nem a kérelem benyújtása napjától, hanem az azt megelőző 6 hónappal korábbi időponttól kell vizsgálni a biztosításban töltött idő mértékét, amely időpontot megelőzően rendelkezik az ellátáshoz szükséges biztosítási idővel. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította az Mmtv.
9. §

(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozva. Megállapította, hogy az alperes a biztosításban töltött idő tartamát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatszolgáltatása alapján állapította meg, az abban foglaltakat a felperes nem vitatta, csupán arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a biztosításban töltött idő tartamát nem az igénybejelentés napjától, hanem 6 hónappal korábbi időponttól kezdődően kell vizsgálni és figyelembe venni. A felperes nem jelölt meg és nem bizonyított olyan tényt, illetőleg körülményt, ami az alperes által megállapított, biztosításban töltött idő tartamát kétségbe vonná. A felülvizsgálati kérelem Kúria VII.Kfv.45.029/2025/2 3 [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte arra hivatkozva, hogy a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény 28. cikkét, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 2. §-át, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §

(1)bekezdés f) pontját,

1. §-át, az Mmtv.
2. §

(1)bekezdését, a Kp. 84. §

(2)bekezdés alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(5)bekezdését. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)és
3. ad)alpontját jelölte meg. [7] A felperes a befogadhatóság körében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja tekintetében előadta, hogy álláspontja szerint a felülvizsgálat az ügy érdemére kiható jogszabálysértés miatt a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében indokolt, az általa állított jogszabálysértés csak a felülvizsgálati eljárásában orvosolható, részben az Alaptörvény 28. cikkében foglalt jogértelmezéssel. Tudomása szerint nincs olyan közzétett kúriai határozat, amely a megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozóan egyértelműen állást foglal arról a kérdésről, hogy a perbeli időszakban hatályos jogszabályokat a Tbj. szerinti biztosítás fogalma szempontjából akként kell értelmezni, hogy a jogviszony létrejötte és megszűnése szempontjából közömbös a járulékfizetés kérdése a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapíthatósága szempontjából. [8] A felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának az
2. ad)alpontja tekintetében előadta, hogy az elsőfokú bíróság a tartalom szerinti elbírálás [Kp. 2. §

(4)bekezdés második mondata] szabályát megsértette, mert a perben hivatkozott a Veszprémi Törvényszék 5.K.700.848/2022/

1. számú ítélete [11] bekezdésében foglaltakra, a bíróság azonban nem értékelte nyilatkozatát annak tartalma szerint, ezért iratellenesen rögzítette ítéletében, hogy nem vitatta a NAV adatszolgáltatásában foglaltakat. Előadta azt is, hogy „a hivatkozott ítélet szerint a jogszabály alapján jár a jogosultság és biztosítotti jogviszonyra és nem a tényleges járulékfizetéshez, bevalláshoz kötődik a biztosítási idő”. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a biztosítási jogviszony fennállásával összefüggésben nem tett eleget a Pp.
2. §

(5)bekezdés szerinti indokolási kötelezettségének jogerős ítéletében, az ítélet csak az elsőfokú hatóság határozatát és azt megalapozó körülményeket ismerteti, abban a vitás jogkérdésben azonban, hogy miért nem fogadható el a biztosítási időnek számító időszak szolgálati időnek, nem tartalmaz indokolást. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [10] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha Kúria VII.Kfv.45.029/2025/2 4

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn [7/2023. Jogegységi határozat (Jpe.IV.60.024/2023/10.)]. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [13] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozata indokolásában kifejtette, hogy amennyiben valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását {7/2023. Jogegységi határozat indokolás [29]}. [14] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [15] A perbeli esetben a felperes a befogadás okát megjelölte ugyan, a befogadhatóság körében azonban nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek, téves jogértelmezésen alapulónak tartja. A felperes felülvizsgálati kérelmében a „Tbj. szerinti biztosítás fogalma szempontjából” fogalmazott meg értelmezendő vitás jogkérdést, álláspontja szerint „a jogviszony létrejötte és megszűnése szempontjából közömbös a járulékfizetés kérdése a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapíthatósága szempontjából”. Az – álláspontja szerint – megválaszolandó jogkérdéssel összefüggésben, egymásnak ellentmondóan állítja egyrészt azt, hogy nincs irányadó kúriai gyakorlat, másrészt arra hivatkozik, hogy joggyakorlat továbbfejlesztése szükséges. A felperes nem mutatta be, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, illetve annak egysége – a bírósági jogértelmezés hiányossága miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna vagy a jogegység megbomlásának a veszélye Kúria VII.Kfv.45.029/2025/2 5 fenyegetne, és nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát sem. [16] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek részletesen meg kell indokolnia, annak fennállását bizonyítani kell [Kp. 117. §

(4)bekezdés]. Amennyiben a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. Be kell mutatnia, hogy az eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.III.45.124/2023/2.). [19] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásának [9][15] bekezdései a felperesnek a hatósági eljárás jogszerűségét kifogásoló kereseti hivatkozásaival összefüggésben indokolást tartalmaznak, a Mmtv. irányadó, idézett rendelkezéseit értelmezve részletesen kifejtette, hogy a felperes a biztosítotti idő hiányára figyelemmel az ellátásra miért nem jogosult. A felperes megalapozottan állította azonban, hogy a jogerős ítélet indokolása alapján nem állapítható meg, hogy a bíróság az általa hivatkozott jogerős ítélet [11] bekezdésében foglaltakat – ami szerint a felperes az alperes támadott határozata meghozatalának időpontjában (2022. június 27.) kiegészítő tevékenységnek nem minősülő társas vállalkozóként biztosított volt, keresőtevékenységet folytatott – a bizonyítékok értékelése során figyelembe vette-e, és ennek a keresetben megjelölt, vitatott biztosítotti idő (a 2015. október 2-tól 2022. november 29-ig terjedő időszak) tekintetében relevanciája lehet. [20] A Kúria a fentiekkel összefüggésben utal azonban arra, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdése a) pontja alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadhatja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa)
2. ad)alpontjaiban foglalt valamelyik befogadási ok (vagy okok) miatt indokolt, vagyis a befogadhatóság feltétele egyrészről az ügy érdemében (a jogerős közigazgatási határozatban foglaltaktól) eltérő döntés elvi lehetősége, másrészről a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa)
2. ad)alpontjaiban foglalt befogadhatósági ok (vagy okok) fennállása. [21] Az alperes támadott határozatával a felperes megváltozott munkaképességű személyek ellátására irányuló igényét az ellátás együttes törvényi feltételei hiányára tekintettel utasította el, vagyis nemcsak a szükséges biztosítotti idő hiányát, hanem a felperes rendszeres pénzellátásban részesülését is megállapította. A felperes keresetével a határozatot kizárólag a biztosítotti idő vonatkozásában támadta, ezért azt az elsőfokú bíróság csak a biztosítotti idő vonatkozásában vizsgálhatta felül. A biztosítotti idő megléte vagy hiánya azonban a perbeli esetben az ügy érdemét nem érinti, mivel a kért ellátásra jogosultság Mmtv. 2. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti feltétele – a felperes által sem vitatottan – nem teljesült. A Kúria követendő gyakorlata (Kfv.I.35.032/2024/2., Kfv.VII.37.067/2024/2., Kfv.VII.45.068/2024/2., Kfv.I.37.311/2024/2., Kfv.III.37.088/2025/2.) szerint a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában foglaltak alapján a felülvizsgálati kérelmet csak akkor fogadhatja be, ha fennáll az ügy érdemében eltérő döntés elvi lehetősége, illetve a Kúria VII.Kfv.45.029/2025/2 6 befogadhatósági ok valószínűsége fennáll. A jelen esetben megállapítható, hogy az ügy érdemében eltérés elvi lehetősége nem áll fenn abban az esetben sem, ha valószínűsíthető, hogy az elsőfokú bíróság a biztosítotti idő felülvizsgálata során a Kp. 2. §

(4)bekezdését, illetve a Pp. 346. §

(5)bekezdését megszegte. [22] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [23] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ad)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [25] A végzés ellen a Kp. 116. §
4. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. március
2. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró