A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.38.011/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda Dr. Mándó Tibor ügyvéd (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője: Dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Fővárosi Törvényszék
- szeptember 29-én kelt, 47.K.705.506/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria II.Kfv.38.011/2020/2 2 Indokolás [1] A felperes tanulmányi célú tartózkodási engedély iránti kérelmét elutasító hatósági döntés ellen benyújtott keresetét a Fővárosi Törvényszék
- szeptember 29-én kelt 47.K.705.506/2020/
- számú ítéletével elutasította, ezen ítélet ellen a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [2] A felperes felülvizsgálati kérelme szerint az alperesi döntés sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 1. §-át, 2. §
(1)és
(2)bekezdéseit, a 62. §
(1)bekezdését, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §-át, valamint a 87/M. §-át. [3] A felperes a Kp.
- §
(1)bekezdés
- aa)és
- ab)pontjai alapján kérte a felülvizsgálati kérelmének Kúria általi befogadását. Álláspontja szerint a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében, továbbá, hogy a közigazgatási jog naprakész legyen a társadalmi-gazdasági változásokkal kapcsolatban felmerülő élethelyzetek tekintetében szükséges, hogy a Kúria a jelen jogkérdésben állást foglaljon. [4] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [5] A Kúria a jelen eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [6] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem álltak fenn. [7] A Kúria megítélése szerint a felülvizsgálati kérelemben a felperes valójában az eljárt bíróság tényállás megállapítását és a bizonyítékok bíróság általi értékelését vitatja, azonban e körben jogsértésként a közigazgatási perrend szabályaira nem utal, kizárólag az Ákr. és Harmtv. §-ait idézi. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat fejlesztő és egységesítő tevékenységet folytat, a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívóan súlyos esetekben van lehetőség. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperesi határozatot érdemben megvizsgálta és mérlegelte annak megalapozottságát, vizsgálva az egyedi ügy sajátos jellemzőit. Ítéletében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a tényállást megfelelő módon és a szükséges mértékben, a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével feltárta, majd annak alapján okszerű következtetések révén döntést hozott, és e döntését kellőképpen meg is indokolta. A Kúria álláspontja szerint a jelen ügyben, amelyben a felperes törvényi kötelezettsége ellenére Kúria II.Kfv.38.011/2020/2 3 nem igazolta sem a tartózkodási célját, sem a tartózkodás törvényi feltételeinek maradéktalan fennállását, fel sem merülhet a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, hiszen a kérelmező felperest terhelő bizonyítási kötelezettség elmulasztásának értékelése körében régen kialakult és egységes bírósági gyakorlat van. A jelen ügyben nem állapítható meg, épp az egyéni mulasztás miatt az, hogy a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége folytán indokolt lenne a felülvizsgálati kérelem befogadása. [8] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet arra a következtetésre jutott tehát, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. [9] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [10] A befogadás megtagadása miatt a Kúria az azonnali jogvédelem tárgyában nem döntött. [11] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapulvételével felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- január
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró