A határozat elvi tartalma: Ha a fél az eredetileg benyújtott keresetében az anyagi jogból eredő követelésének nem az egészét érvényesítette, úgy a korábban folyt eljárásban hozott ítélet jogereje nem zárja ki az új eljárás megindítását az alperessel szemben a még el nem bírált követelésrészre. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.350/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Tibold Ágnes bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes:... A felperes képviselője: Kálóczi, Petrovics és Marofka Ügyvédi iroda (ügyintéző: dr. Petrovics Bálint ügyvéd) Az alperes: ... A per tárgya: kölcsön megfizetéses A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 4.Pfk.50.859/2022/
- számú végzés Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Dabasi Járásbíróság 4.P.20.138/2022/
- számú végzés Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint költsége merült fel. A felperes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes adó- és vámigazgatóságától 51.935 (ötvenegyezer-kilencszázharmincöt) forint eljárási illeték visszatérítését kérheti. Az végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Gfv.30.350/2023/6 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes jogelődje, az E.... L..... A........ Zrt. mint kölcsönadó és az alperes mint kölcsönvevő
- október 3-án kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján a felperes jogelődje kölcsönt nyújtott az alperes részére. A felperes jogelődje
- március 14-én az alperessel szemben fennálló követelését a felperesre engedményezte. A felperes az alperessel szemben fennálló követeléséből 2017-ben 170.000 forint tőke és járulékai iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte. A fizetési meghagyás ellentmondás hiányában
- december 6-án jogerőre emelkedett. A kereseti kérelem [2] A felperes
- február 3-án fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben 463.802 forint tőke és járulékai iránt kölcsön megfizetése jogcímén. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes 519.350 forint tőke és ezen összeg után
- augusztus 9-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy követeléséből 170.000 forintot már a korábban fizetési meghagyásos eljárásban érvényesített, így a fennmaradó összegre terjesztette elő a keresetét. Az elsőfokú és a másodfokú végzés [3] Az elsőfokú bíróság végzésével a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés d) pontja és 259. §
(3)bekezdése alapján az eljárást hivatalból megszüntette. Indokolásában kifejtette, hogy a felperes a közjegyző előtt folyamatban volt fizetési meghagyásos eljárásban a perbeli kölcsönszerződés alapján már érvényesített azonos tényalapból kölcsöntartozás megfizetése iránti igényt az alperessel szemben. Rámutatott arra, hogy a fizetési meghagyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett. Megítélése szerint a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 36. §
(1)bekezdése szerint a jogerős fizetési meghagyás jogerős ítélet hatályú, így jelen eljárásban fél-, tény- és jogazonosság áll fenn, így a perbeli igény a Pp. 360. §
(1)bekezdésére figyelemmel ítélt dolognak minősül a BH2020.
- számú eseti döntésben írtakra is figyelemmel. [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival is. Kifejtette, hogy a tényalap – a felperesi jogelőd és az alperes között létrejött Kúria VI.Gfv.30.350/2023/6 3 kölcsönszerződés – azonosságát nem érinti, hogy a felperes a korábbi fizetési meghagyásos eljárásban a perbelitől eltérő összegű követelést érvényesített. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A jogerős végzéssel szemben a felperes felülvizsgálati és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a jogerős végzés a Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdésébe, a 342. §
(1)és
(3)bekezdésébe, a 360. §
(1)bekezdésébe, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §-ába ütköző módon jogszabálysértő. [6] Hivatkozott arra, hogy a meghozott döntés ellentétes a BH2015.
- számú eseti döntésben írtakkal. Érvelése szerint e határozatában a Kúria elvi éllel mondta ki, hogy részkövetelés érvényesítése esetén az ítélet jogereje nem terjed ki a nem érvényesített követelésrészre. Állította, hogy a jogerős végzés a rendelkezési elvet, és abból fakadó kereseti kérelemhez kötöttség elvét sértette meg, mivel a korábbi eljárásban a bíróság nem hozhatott anyagi jogerőhatással rendelkező döntést a jelen perben előterjesztett kereset vonatkozásában. Érvelt azzal, hogy a két követelés összege eltért egymástól, így a tényalapok teljes azonossága sem volt megállapítható. Előadta, hogy a keresettel érintett szerződés tárgya pénzszolgáltatás volt, amely osztható szolgáltatásnak minősül. Álláspontja szerint ez esetben nem kizárt a követelés részletekben történő érvényesítése. [7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria a felülvizsgálatot a jogkérdés – a követelésrész érvényesítése esetén az anyagi jogerőhatás érvényesülése – különleges súlyára tekintettel engedélyezte a Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján. [9] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a Magyar Közlönyben
- február 15-én közzétett 6/
- számú jogegységi határozatában (a továbbiakban: JEH) döntött a követelésrész érvényesítése esetén az anyagi jogerőhatás érvényesüléséről. E szerint, ha a fél az anyagi jogból eredő követelésének csak egy részét érvényesíti, az ítélet jogereje nem terjed ki a nem érvényesített követelésrészre. A még nem érvényesített követelésrészre újonnan megindított perben vizsgálhatók a keresettel érvényesített jog érdemben el nem bírált anyagi jogi feltételei. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
- §
(1)bekezdése alapján a JEH a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától, vagyis
- február 15-től kötelező. A JEH [53] bekezdése rögzíti azt is, hogy a Kúria előzőekben kifejtettektől eltérő tartalmú határozatai a továbbiakban nem hivatkozhatóak kötelező erejűként. [10] A Kúria a jogegységi eljárásban hozott, kötelező erejű határozatra figyelemmel a jelen eljárásban a másodfokú bíróság által hozott végzést jogszabálysértőnek találta. [11] A JEH által elbírált jogkérdésre figyelemmel tévesnek minősül a másodfokú bíróság részkövetelés érvényesítéséhez fűződő anyagi jogerőhatás kérdésében kifejtett álláspontja. Kúria VI.Gfv.30.350/2023/6 4 [12] A másodfokú bíróság jogi álláspontját – egyebek mellett – a Kúria egy olyan korábbi, BH-ban is közzétett eseti döntésére (BH2020.335) alapította, amely szerint – irányadónak tekintve a BH2019.
- számon közzétett eseti döntést, szemben a JEH megállapításaival – az anyagi jogerőhatás az érvényesített alanyi jog elbírálásához fűződik. Ez alapján az ítélt dolog nem a kereseti kérelmek és jogcímek azonosságát, hanem a keresettel érvényesített jog azonosságát kívánja meg. A JEH szerint azonban az anyagi jogerő magához az ítélethez, a kereseti kérelemről hozott döntéshez, a követelés elbírálásához – annak összegszerűségéhez – kapcsolódik. A JEH által elfogadott értelmezés szerint az érvényesített jogot és a jogerő tárgyi terjedelmét a fél kérelmére megítélt szolgáltatás határozza meg [35]. Az ítélet jogereje is csak a fél által kért jogvédelem tárgyára, az érvényesített jogra és az annak alapjául megjelölt tényekre terjedhet ki, és az anyagi jogerő hatása is kizárólag ennek elbírálásához fűződik. Ennek megfelelően, ha a fél az eredetileg benyújtott keresetében az anyagi jogból eredő követelésének nem az egészét érvényesítette, úgy a korábban folyt eljárásban hozott ítélet jogereje nem zárja ki az új eljárás megindítását az alperessel szemben a még el nem bírált követelésrészre. [13] A kifejtettekre tekintettel a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [14] Az elsőfokú bíróságnak az eljárást a perfelvételi szaktól kell megismételnie, amelynek keretében a Pp.
- §-a alapján intézkednie kell a keresetet tartalmazó irat alperes részére történő kézbesítéséről az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére szóló felhívással együtt. [15] A Kúria a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján csak megállapította a felperes felülvizsgálati eljárással felmerült, a jogi képviselő elvégzett jogi tevékenységével arányos munkadíjából álló költségét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5)-
(6)bekezdése, és 4/A. §
(1)bekezdése alapján. [16] Tekintettel arra, hogy az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján adott tájékoztatást a felülvizsgálati eljárási illeték felperes részéről történő visszaigénylésének lehetőségéről. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése és a 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [19] Pp. 176. §
(1)bekezdés d) pont, 240. §
(1)bekezdés a) pont, 360. §
(1)bekezdés A döntés elvi tartalma Kúria VI.Gfv.30.350/2023/6 5 [20] Ha a fél az eredetileg benyújtott keresetében az anyagi jogból eredő követelésének nem az egészét érvényesítette, úgy a korábban folyt eljárásban hozott ítélet jogereje nem zárja ki az új eljárás megindítását az alperessel szemben a még el nem bírált követelésrészre. Budapest,
- január
- Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró, Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző