Kfv.45016/2023/3 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)pontja alapján nem fogadható be, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.016/2023/3. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Fekete Ildikó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Alperesi képviselő: Simkóné Dr. Tornai Anita kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Debreceni Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 103.K.702.241/2022/11. Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VII.Kfv.45.016/2023/3 2 [1] A felperes 2022. május 30-án a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 33/B. § alapján állapotváltozás visszamenőleges vizsgálata iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. Az alperes 2022. július 20-án kelt határozatával megállapította, hogy a felperes 2016. július 1-től 2019. december 10-ig havi 116.495 forint rokkantsági ellátásra jogosult. [2] A felperes a határozattal szemben benyújtott keresetében az alperes döntésének megváltoztatását kérte arra hivatkozással, hogy állapotában változás nem történt, ezért az ellátásra 2022. augusztus 10-ig jogosult. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte az Mmtv. 33/B. §

(1),

(2),

(5)és

(6)bekezdéseire hivatkozással. A felülvizsgálati kérelem [4] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kérte. Az alperes 2023. február 8-án kelt beadványában kérte a határozat végrehajtásának felfüggesztését. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdése

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján kérte. Előadta, hogy „az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységét biztosítja […] a jogalkalmazást más alapokra helyezné, ha elfogadnánk a törvényszék megállapítását, hogy a normaszöveg nyelvtani értelmezése egyes esetekben nem lehetséges, más esetekben igen, a vélelmezett jogalkotói szándék felülírná a jogszabály szövegének értelmezését”. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [7] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria VII.Kfv.45.016/2023/3 3
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [9] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet (végzés) olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet (végzés) által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [11] A perbeli esetben a felperes ugyan a befogadás okát megjelölte, azonban a befogadhatóság körében nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – téves jogértelmezésen alapulónak – tartja. A felperes a felülvizsgálati kérelmében csupán az ügy érdemére vonatkozó álláspontját, a jogerős ítéletben foglaltaktól – az alkalmazandó törvényi rendelkezésre vonatkozó – eltérő jogértelmezését, az értelmezés módszerére vonatkozó kifogását adta elő, nem jelölt meg egymástól eltérő bírói döntéseket, nem mutatta be, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, illetve annak egysége – az jogértelmezés módszertani hiányossága miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. Nem tárt Kúria VII.Kfv.45.016/2023/3 4 fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát sem. [12] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [14] Az alperes a befogadás körében nem tett tényállítást arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne, csupán általánosságban – a törvényhely megjelölése útján – hivatkozott arra, hogy különösen jelentős társadalmi érdek, hogy a fél bírósághoz forduláshoz való jogát a hatóság ne vonhassa el. Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglalt jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan releváns körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [15] Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján sem lehetett befogadni. [16] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. [17] A felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, az alperesnek a határozat végrehajthatóságának a felfüggesztése iránti kérelme tárgyában történő határozathozatal okafogyottá vált, ezért Kúria a határozathozatalt mellőzte. [18] A Kúria megállapította, hogy a

1. január 1-jétől hatályos, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/
2. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel az alperes elnevezése Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatalról Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatalra változott. A döntés elvi tartalma [19] A felülvizsgálati kérelem a Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)pontja alapján nem fogadható be, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [20] A végzés ellen a Kp. 116. §
4. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.016/2023/3 5 [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. február
2. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró