A határozat elvi tartalma: Az egyedi azonosítójellel visszaélés büntette törvényi tényállása azzal megvalósult, hogy a terhelt a motor rendszámtábláját eltávolította, majd azt más járműre, egy gépkocsira felhelyzete, a törvény ugyanis - ellentétben a felülvizsgálati indítványban megfogalmazott állásponttal - további konjunktív feltételt, így az ilyen dolog használatát nem követeli meg. 1/
- BJE jogegységi határozat, EBH 2011.2387., EBH 2008.1754., EBD 2016.B.9., BH 2008.
- Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria végzése Bfv.II.569/2022/
- felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Budapest tanácsülés
- március
- egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette … Soproni Járásbíróság, B.62/2021/7., ítélet, előkészítő ülés,
- Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok: május
- Másodfok: Győri Törvényszék, 4.Bf.152/2021/9., ítélet, nyilvános ülés,
- november
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az egyedi azonosítójel meghamisításának bűntette miatt … terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Soproni Járásbíróság B.62/2021/
- számú és a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.152/2021/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
- A Soproni Járásbíróság a
- május
- napján meghozott B.62/2021/
- számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont], ezért őt – halmazati büntetésül – 150 napi Kúria 2.Bfv.569/2022/9-I 2 tétel, 1.200 forint napi tétel összegű, összesen 180.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 20 havi, 9.000 forint havi részlet összegű részletfizetést engedélyezett, az esetleges meg nem fizetés esetére pedig rendelkezett a pénzbüntetés szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. [2] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Győri Törvényszék a
- november 9-én meghozott 4.Bf.152/2021/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a halmazati büntetésre utalás mellőzésével megállapította, hogy a terhelt által elkövetett egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette helyesen 1 rendbeli bűncselekmény, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3]
- A jogerős határozat tényállása szerint a terhelt tulajdonát képezi egy általa külföldön vásárolt, Magyarországon forgalomba nem helyezett Pontiac Grand Prix GT típusú személygépkocsi. A terhelt ezen személygépkocsi hátsó rendszámtáblája helyére
- augusztus
- napját megelőzően egy Honda CBR típusú motorkerékpárra kiadott forgalmi rendszámot helyezett fel, melyet előzőleg a tulajdonát képező motorkerékpárról távolított el, majd a személygépkocsit – melyen elöl nem volt rendszám – a cím 1 előtt tárolta. [4] II.
- A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára és a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára hivatkozással. [5] Álláspontja szerint az eljárt bíróságok anyagi jogszabályt sértő módon állapították meg a felelősségét egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében, miután nem szándékozott sem azzal a járművel közlekedni, amiről leszerelte a rendszámtáblát, sem azzal, amire felszerelte. Álláspontja szerint a védendő jogi érdek nem sérült, a bűncselekmény hiányát az eljárt hatóságoknak meg kellett volna állapítani. Érvelése szerint az elkövetőnek csak azzal kell tisztában lennie, hogy a rendszám egyedi azonosító jelnek minősül, továbbá, hogy gépjárművel közúti forgalomban csak érvényes rendszámtáblával lehet részt venni, ezért a társadalomra veszélyességben való tévedés büntethetőséget kizáró oka alapján is a terhelt felmentésének lett volna helye. Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság két rendbeli cselekmény helyett egy rendbeli bűncselekményt állapított meg, ennek ellenére az első fokon kiszabott büntetést érintetlenül hagyta. [6] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.660/2022/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok hatályban tartását indítványozta. [7] Indokolása szerint az irányadó tényállás szerint a terhelt kimerítette az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette törvényi tényállásában meghatározott eltávolít, meghamisít elkövetési magatartásokat az egyik járműre kiadott rendszámtábla levétele, majd másik járműre felszerelése folytán. Az ilyen gépjárművel a közlekedési forgalomban való részvétel a bűncselekmény megvalósulásához nem szükséges, tévedést megalapozó körülményt pedig az irányadó tényállás nem tartalmaz, ekként a bűnösség megállapítása és a terhelt terhére a bűncselekmény egy rendbeliként minősítése törvényes. Utalt rá, hogy a bűncselekmény helytálló minősítése folytán a kiszabott büntetés önmagában nem vitatható, a kiszabott büntetés egy rendbeli cselekmény esetén is a törvényes keretek között van, ezért a felülvizsgálati indítvány a kiszabott szankciót vitató részében sem alapos. [8] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [9] 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja és kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. Kúria 2.Bfv.569/2022/9-I 3 [10] A felülvizsgálati indítvány anyagi jogi okból kifogásolta a terhelt bűnösségének törvénysértő megállapítását, törvényi hivatkozásaként azonban a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontját és a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontját egyaránt megjelölte. [11] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerint valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a terhelt büntetőjogi felelősségét a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével állapította meg. E felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a jogerős ítéleti tényállásban foglalt terhelti magatartás nem meríti ki bűncselekmény törvényi tényállási elemeit, avagy – ugyancsak az irányadó tényállásból kitűnően – büntethetőséget kizáró (pl. tévedés) vagy megszüntető ok ellenében került sor a terhelt elítélésére. Ilyen esetben az indítvány célja a terhelt felmentése vagy vele szemben az eljárás megszüntetése. [12] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont első fordulat
- ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok viszont nem a terhelt büntetőjogi felelőssége alóli mentesülést, hanem a téves minősítés kiküszöbölését és – ezen keresztül – (a terhelt javára előterjesztett indítvány esetén) a büntetés enyhítését célozza; következésképp a két felülvizsgálati ok ugyanazon ténybeli alapon, egyidejűleg nem valósulhat meg. [13] A terhelt indítványa elsődlegesen a bűnfelelőssége bűncselekmény hiányában illetőleg büntethetőséget kizáró ok ellenében való megállapítását sérelmezte, erre tekintettel a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont alapján felülvizsgálatnak helye van. [14] A felülvizsgálati eljárásban ugyanakkor a tényálláshoz kötöttség megkerülhetetlen szabály. A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]; a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. A rendelkezések összevetéséből pedig az következik, hogy a felülvizsgálati indítvány kifogásait – egyben az eljárt bíróságok jogkövetkeztetéseinek helyességét is – a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapulvételével kell elbírálni. [15] Az irányadó tényállás szerint a terhelt – a tulajdonát képező motorkerékpárról eltávolította annak forgalmi rendszámát; – e forgalmi rendszámot a forgalomba nem helyezett személygépkocsi hátsó rendszámtáblája helyére helyzete fel; – majd a személygépkocsit – melyen elöl nem volt rendszám – a cím 1 előtt tárolta. [16] A Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pontja szerint egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettét követi el, aki egyedi azonosító jelet eltávolít vagy meghamisít. [17] A bűncselekmény jogi tárgya az egyedi azonosító jellel nyilvántartott dolgok azonosíthatóságába és az azok hatósági nyilvántartásának megbízhatóságába vetett közbizalom. Az egyedi azonosító jelek és a rájuk épülő hatósági regisztráció rendeltetése, hogy az adott dolog alkalmazása, forgalma nyomon követhető legyen, az alapja pedig a gyártó, illetve a hatóság által a dolgon alkalmazott jelölés. Ha a jelölést eltávolítják vagy megváltoztatják, úgy éppen az elérni kívánt cél kerül veszélybe; ez hordozza az ilyen jellegű cselekmények társadalomra való veszélyességét, mely a büntetőjogi fellépést is indokolttá teszi. [18] A bűncselekmény elkövetési tárgya a hatósági engedélyben szereplő egyedi azonosító jel. [19] A Btk. 347. §
(3)bekezdése – e törvényi tényállást érintően – az egyedi azonosító jel fogalmát is meghatározza; ez szerint egyedi azonosító jel az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a Kúria 2.Bfv.569/2022/9-I 4 gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése. [20] A bűncselekmény elkövetési tárgyai tehát kizárólag azon egyedi azonosító jelek lehetnek, amelyek hatósági engedélyben szerepelnek. Egyedi azonosító jelek a gépkocsi rendszámtáblája mellett például a gépjárművek alváz- és motorszáma, vagy a lőfegyver gyártási száma. [21] Az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette egyébiránt több tényállásszerű elkövetési magatartással is megvalósulhat; ezek az egyedi azonosító jel eltávolítása, meghamisítása, az eltávolított, vagy a hamis, meghamisított azonosító jelű dolog megszerzése, felhasználása és az arról való rendelkezés [Btk. 347. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pont]. [22] Az egyedi azonosító jel eltávolítása esetén a jel az adott dolgon megszűnik létezni. Ilyen rendszámtábla esetén annak leszerelése. [23] Az egyedi azonosító jel meghamisítása alatt értendő az eredeti jel utánzása vagy annak bármilyen elemében, formájában történő megváltoztatása. A rendszámtáblák meghamisításának két tipizálható módja; egyrészről, ha ugyanolyan azonosító jelet tartalmazó rendszámtáblát szerelnek fel, mint amilyet a hatóság bevont, másrészről, amikor egy eredetileg nem a felszereléssel érintett járműre kiadott rendszámtáblát szerelnek fel. A „meghamisít” kifejezés a hamissá tétel véghezvitelét jelenti, következésképpen, aki a rendszámtábla tartalomhű utánzatát az eredetinek a helyébe felszereli, az a rendszámtáblát ugyanúgy meghamisítja, mint aki a más gépjárműre kiadott rendszámtáblát szereli fel. [24] A megszerzés hamis, hamisított egyedi azonosító jelű, illetve az egyedi azonosító jelétől megfosztott dolog tartós birtoklás szándékával történő birtokbavételét jelenti, a felhasználás fogalma alá tartozik minden olyan tevékenység, amely során az adott dolgot a birtokosa ténylegesen használja, míg dologról rendelkezés alatt a joghatás kiváltását célzó felhasználást kell érteni. [25] A bűncselekmény csak szándékosan elkövethető, az elkövető tudatának arra kell kiterjednie, hogy az elkövetés tárgya egyedi azonosító jel, illetve, hogy az hamis, hamisított vagy azt eltávolították. [26] Az irányadó tényállás szerint a terhelt a motor rendszámtábláját eltávolította, majd azt a gépkocsira helyzete, amely a bűncselekmény megvalósulása szempontjából egyedi azonosító jel eltávolításának és – a motor rendszámtáblájának a személygépkocsira való felhelyezésével – a rendszámtábla meghamisításának felel meg. [27] A törvényi tényállás pedig ezen elkövetési magatartások tanúsításával megvalósult, a törvény ugyanis – ellentétben a felülvizsgálati indítványban megfogalmazott állásponttal – további konjunktív feltételt, így az ilyen dolog használatát nem követeli meg. Közömbös tehát az indítványnak a terhelt, a gépjárművel forgalomban való részvételének vagy az annak szándéka hiányára való hivatkozása, miután a szabályozásból eredően a bűncselekményre – jelen esetben – nem a más gépjárműre kiadott rendszámmal való közlekedés vagy annak szándéka vezet, már csak azért sem, mert nem kizárólag a rendszám minősül egyedi azonosító jelnek. [28] Az elkövetési magatartások halmozódása esetén a bűncselekmény minősítése a közokirat-hamisítás körében kialakult elvek mentén oldható meg. Az 1/2000. BJE jogegységi határozat szerint a közokirat-hamisítás különböző elkövetési magatartásait megvalósító elkövető cselekményei, ha ugyanarra az okiratra, mint elkövetési tárgyra vonatkoznak, természetes egységet alkotnak. Kúria 2.Bfv.569/2022/9-I 5 [29] Nem a gépjárművek az egyedi azonosító jellel visszaélés bűncselekményének tárgyai, hanem maga az egyedi azonosító jel, jelesül a rendszámtábla. Ebből pedig következik az 1/2000. BJE jogegységi határozat alkalmazhatósága, azaz a rendszám egyik gépkocsiról való leszerelése, majd a másik gépkocsira történő átszerelése és aztán az azzal való közlekedés: mindez egyetlen elkövetési magatartásba illik, amely természetes egységet képez (EBD 2016.B.9.). [30] Megjegyzi a Kúria, hogy a hamis rendszámmal felszerelt gépjármű használatának az ilyen cselekmény minősítése körében nincs jelentősége, az csupán a büntetés kiszabása körében vehető figyelembe. [31] A jelen ügyben tehát a törvényi tényállás valamennyi eleme megvalósult, ellenben a tényállás semmilyen olyan körülményt sem tartalmaz, ami a terheltnek a cselekmény társadalomra való veszélyességében való esetleges tévedését megalapozná amellett, hogy maga a felülvizsgálati indítvány sem utalt téves feltevésre vezető – törvényi követelmény szerinti – alapos okra. [32] 2. A felülvizsgálati indítvány a kiszabott büntetést is sérelmezte, melynek okát a másodfokon eljárt bíróságnak a bűncselekmény rendbeliségét a terheltre kedvező megváltoztatásában jelölt meg. [33] Ahogyan arra a Kúria a felülvizsgálat okai körében már utalt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont első fordulat
- ba)alpontja alapján a bíróság jogerős ítéletében kiszabott büntetés neme és/vagy mértéke ellen felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha a büntetés a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy a Btk. más – azaz a cselekmény minősítésen kívül eső – szabályának megsértése miatt törvénysértő. [34] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában írt felülvizsgálati ok értelmében a kiszabott büntetés tehát önmagában nem támadható. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények elbírálásához kapcsolódó anyagi jogszabálysértés nem valósult meg, a büntetés önálló vizsgálatára nincs törvényes lehetőség. [35] A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esik felülvizsgálat alá, ha az – a minősítésen túl – a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő, az nem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló 56. BK állásfoglalást miként veszik figyelembe (BH 2016.264.II., BH 2012.239.). Ilyen törvénysértésre viszont a terhelt felülvizsgálati indítványában nem is hivatkozott. [36] Mindezekre tekintettel – miután a Kúria olyan felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [37] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
- pontjában írt rendelkezés nyomán – öttagú tanácsban járt el. [38] IV. A Kúria végzése ellen a Be.
- §
(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [39] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul; az említett törvényhely
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. §
(4)bekezdése Kúria 2.Bfv.569/2022/9-I 6 pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- március
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró