← Magyarország

Pf.20152/2022/7 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az ápolási-, gondozási (ide értendő a többletfelügyeleti költség is), valamint a háztartási kisegítő költsége iránti követelés olyan többletigény, amelyet a jövedelemveszteséghez képest eltérő jogi alapon kell megítélni, hiszen más-más kárfajta kompenzálására szolgálnak; a gondozás, a háztartási kisegítés, a jövedelemveszteség címén felmerült kártérítési követelések együttesen is érvényesíthetők. A fenti igények együttes érvényesítése mellett sem mellőzhető az adott, egyedi tényállás sajátosságainak szem előtt tartásával sem a károsult kárenyhítési kötelezettségének vizsgálata (Ptk. 6:525. §.), sem a káron szerzés tilalmába ütköző többszörös igényérvényesítés kiküszöbölése (Ptk. 522. §.

(3)bekezdés). Győri Ítélőtábla Pf.III.20.152/2022/7/I. A Győri Ítélőtábla a Dr. Orosz Krisztina Ügyvédi Iroda (Cím12, eljáró ügyvéd: dr. Orosz Krisztina) által képviselt Felperes1 (Cím1) I.r., Felperes2 (Cím1) II.r. és Felperes3 (Cím1) III. r. felpereseknek dr. Péchy Kristóf ügyvéd (Cím14) által képviselt Alperes1 (Cím2) alperes ellen sérelemdíj megfizetése és kártérítés megállapítása iránt a Tatabányai Törvényszék előtt folyamatba tett perében
  1. június
  2. napján 13.P.20.124/2019/
  3. szám alatt hozott ítélet ellen a felperesek részéről
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben, az alábbiak szerint megváltoztatja. Az alperes által az I.r. (huszonnyolcmillió) forintra, felperesnek fizetendő sérelemdíj összegét 28.000.000 a kártérítés összegét 25.600.714 (huszonötmillió-hatszázezer-hétszáztizennégy) forintra, és ebből 1.906.000 (egymillió-kilencszázhatezer) forint után
  5. április
  6. napjától, 2.460.000 (kettőmillió-négyszázhatvanezer) forint után
  7. június
  8. napjától, 1.344.000 (egymillió-háromszáznegyvennégyezer) forint után
  9. augusztus
  10. napjától, 1.176.000 (egymillió-egyszázhetvenhatezer) forint után
  11. április
  12. napjától, 1.842.000 (egymillió-nyolcszáznegyvenkettőezer) forint után
  13. március
  14. napjától, 996.000 (kilencszázkilencvenhatezer) forint után
  15. április
  16. napjától, 5.898.000 (ötmillió-nyolcszázkilencvennyolcezer) forint után
  17. február
  18. napjától, 8.044.000 (nyolcmillió-negyvennégyezer) forint után
  19. április
  20. napjától, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 2 166.500 (egyszázhatvanhatezer-ötszáz) forint után
  21. április
  22. napjától, 215.000 (kettőszáztizenötezer) forint után
  23. április
  24. napjától, 301.600 (háromszázegyezer-hatszáz) forint után
  25. november
  26. napjától, 255.000 (kettőszázötvenötezer) forint után
  27. július
  28. napjától, 225.053 (kettőszázhuszonötezer-ötvenhárom) forint után
  29. március
  30. napjától, 38.364 (harmincnyolcezer-háromszázhatvannégy) forint után
  31. március
  32. napjától, 96.800 (kilencvenhatezer-nyolcszáz) forint után
  33. október
  34. napjától, 180.400 (egyszáznyolcvanezer-négyszáz) forint után
  35. június
  36. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatára felemeli. Az alperes által az I.r. felperesnek havonta előre, minden hónap
  37. napjáig fizetendő járadék összegét összesen 524.433 (ötszázhuszonnégyezer-négyszázharminchárom) forintra felemeli, a járadékfizetési kötelezettség kezdő időpontját
  38. március
  39. napjában határozza meg. Az alperes által a II.r. felperesnek fizetendő sérelemdíj összegét 8.000.000 (nyolcmillió) forintra, a kártérítés összegét 5.841.861 (hatmillió-nyolcszáznegyvenegyezer-nyolcszázhatvanegy) forintra, és ebből 417.600 (négyszáztizenhétezer-hatszáz) forint után
  40. január
  41. napjától, 264.000 (kettőszázhatvannégyezer) forint után
  42. április
  43. napjától, 1.921.326 (egymillió-kilencszázhuszonegyezer-háromszázhuszonhat) forint után
  44. március
  45. napjától, 66.700 (hatvanhatezer-hétszáz) forint után
  46. június
  47. napjától, 274.056 (kettőszázhetvennégyezer-ötvenhat) forint után
  48. szeptember
  49. napjától, 468.179 (négyszázhatvannyolcezer-egyszázhetvenkilenc) forint után
  50. június
  51. napjától, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 3 240.000 (kettőszáznegyvenezer) forint után
  52. január
  53. napjától, 2.190.000 (kettőmillió-egyszázkilencvenezer) forint után
  54. március
  55. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatára felemeli. Az alperes által az II.r. felperesnek havonta előre, minden hónap
  56. napjáig fizetendő járadék összegét 41.419 (negyvenegyezer-négyszáztizenkilenc) forintra felemeli, a járadékfizetési kötelezettség kezdő időpontját
  57. március
  58. napjában határozza meg. Az alperes által a III.r. felperesnek fizetendő sérelemdíj összegét 5.000.000 (ötmillió) forintra, a kártérítés összegét 6.408.035 (hatmillió-négyszáznyolcezer-harmincöt) forintra, és ebből 6.355.546 (hatmillió-háromszázötvenötezer-ötszáznegyvenhat) forint után
  59. június
  60. napjától, 52.489 (ötvenkettőezer-négyszáznyolcvankilenc) forint után
  61. október
  62. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatára felemeli. Az alperes által a III.r. felperesnek havonta előre, minden hónap
  63. napjáig fizetendő járadék összegét 43.044 (negyvenháromezer-negyvennégy) forintra felemeli, a járadékfizetési kötelezettség kezdő időpontját
  64. március
  65. napjában határozza meg. Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit a fentieket meghaladóan helybenhagyja. Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet perköltségviselésre irányuló rendelkezéseit mellőzi. A II.r. felperes 130.000 (egyszázharmincezer) forint, a III.r. felperes 10.000 forint, míg az alperes 1.160.000 (egymillió-egyszázhatvanezer) forint feljegyzett elsőfokú eljárási illeték megfizetésére köteles az állam javára. Az ezt meghaladóan feljegyzett 200.000 (kettőszázezer) forint elsőfokú eljárási illetéket az állam viseli. A II.r. felperes 75.300 (hetvenötezer-háromszáz) forint, a III.r. felperes 14.331 (tizennégyezer-háromszázharmincegy) forint, az alperes pedig 480.000 (négyszáznyolcvanezer) forint feljegyzett szakértői díjat köteles megfizetni az Államnak az elsőfokú bíróság gazdasági hivatala felhívására. Az ezt meghaladóan feljegyzett 40.700 (negyvenezer-hétszáz) forint szakértői díjat az állam viseli. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 4 Köteles az alperes 15 napon belül megfizetni az I.r. felperesnek 1.690.000 (egymillióhatszázkilencvenezer) forint, a II.r. felperesnek 305.000 (háromszázötezer) forint, a III.r. felperesnek pedig 571.500 (ötszázhetvenegyezer-ötszáz) forint elsőfokú perköltséget. A II.r. felperes 312.500 (háromszáztizenkettőezer-ötszáz) forint, a III.r. felperes 31.500 (harmincegyezer-ötszáz) forint, az alperes pedig 1.590.000 (egymillió-ötszázkilencvenezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket köteles megfizetni az állam javára. Az ezt meghaladóan feljegyzett 566.000 (ötszázhatvanhatezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Köteles megfizetni az alperes az államnak 71.500 (hetvenegyezer-ötszáz) forint feljegyzett csatlakozó fellebbezési eljárási illetéket. Köteles megfizetni az alperes 15 napon belül az I.r. felperesnek 266.000 (kettőszázhatvanhatezer) forint, a II.r. felperesnek 4.000 (négyezer) forint, a III.r. felperesnek pedig 81.000 (nyolcvanegyezer) forint másodfokú perköltséget. A felek a fentieket meghaladóan maguk kötelesek viselni az első- és másodfokú eljárásban felmerült költségeiket. Tájékoztatja az ítélőtábla a feleket, hogy az állam javára fizetendő eljárási illetéket a fizetésre kötelezett fél az adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül köteles megfizetni. Az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: I. [1] A másodfokú bíróság által is irányadónak tekintett tényállás szerint a I-II-III.r. felperesek
  66. augusztus 26-án közlekedési balesetet szenvedtek. [2] A Csongrádi Járásbíróság – a Szegedi Törvényszék 2.Bf.1430/2019/
  67. számú határozatával jogerőre emelkedett - 2.B.83/
  68. számú ítéletével a balesetet okozó gépjármű vezetőjének büntetőjogi felelősségét közúti baleset okozásának vétsége miatt megállapította. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I [3] 5 Az alperes a balesetet okozó gépjármű felelősségbiztosítója. [4] A baleset következtében az akkor 3 és fél hónapos I.r. felperesnél agyzúzódás, kétoldali keményburok és lágyagyhártya alatti vérzés, diffúz hipoxiás agysérülés, valamint kétoldali üvegtesti vérzés következett be. [5] A II. rendű felperes a jobb oldali keresztcsont-csípőcsonti ízületi ficamot, mindkét oldalon csípőlapátok és a csípő ízületi vápák szilánkos törését, az ülőcsont törését és a jobb oldali boka törését szenvedte el. [6] A III. rendű felperesnek a balesettel összefüggésben testi sérülése nem keletkezett, azonban a gyermeke és a társa balesetből eredő súlyos egészségromlása, és ebből következően reá háruló többletterhek betegségszintet elérő tüneterősségű szorongásosdepresszív állapotot idéztek elő nála. [7] Az I.r. felperesnél a balesetben elszenvedett sérüléseinek maradványállapotaként súlyos látási, értelmi és mozgásszervi fogyatékosság, valamint epilepszia betegség alakult ki. Az egészségkárosodása 80 % feletti, állapotában érdemi javulás nem várható. [8] Az I.r. felperes a látását elvesztette, önállóan járni nem tud, a helyváltoztatásban segítségre szorul. Önellátásra, azaz önálló étkezésre, öltözködésre tisztálkodásra nem képes, az ételeket pépesítve fogyasztja. Nem szobatiszta, a hangutasításokra nem reagál, éberen és szakaszosan alszik. Részben a fájdalmai, részben a teljes látáskárosodása miatt sokat sír, állandó testi közelségre van szüksége. [9] Halmozottan fogyatékos, folyamatos ellátást és felügyeletet igényel. [10] Az I.r. felperes gondozásához - a mindennapi tevékenységek mellett - a rendszeres fejlesztések (utazással, felkészítéssel együtt), az otthoni tornáztatás és a gyógyszerek beadása is hozzátartozik. [11] Az I.r. felperes tekintetében - a perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján - 0-1 éves kora között az otthoni tornáztatásra, gyógyszer beadásra, hely- és helyzetváltoztatás segítésére átlagosan napi 2 óra többletgondozás volt indokolt. [12] Az 1-3 éves kora között az ételek pépesítése, az etetés, itatás, öltöztetés, tisztálkodás, speciális torna, gyógyszer beadás, hely- és helyzetváltoztatás segítése és az önálló játék hiánya miatt napi 6 óra többletgondozást igényelt. [13] Az I.r. felperes 3-5 éves kora között - a korábbiakban felsorolt tevékenységek mellett - további többletgondozásként a pelenkacsere és az ebből adódó öltöztetés merül fel, ezen tevékenységek együttesen napi 8 óra többletgondozást jelentenek az egészséges gyermekekhez viszonyítva. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 6 [14] Az I.r. felperes 5 éves korát követően is napi 8 óra többletgondozást igényel figyelemmel arra, hogy a mindennapi élethez kapcsolódó valamennyi tevékenységben segítségre szorul (szakvélemény ad.
  69. válasz). [15] Az I.r. felperes a mozgásszervi állapota, az értelmi-, látás- és idegrendszeri károsodása, valamint az epilepszia betegsége miatt ténylegesen napi 24 órában nem hagyható magára. 3 éves koráig - az egészséges gyermekekhez viszonyítva – napi 4 óra, 3 éves korától kezdődően napi 6 óta többletfelügyeletet igényel (szakvélemény ad.
  70. válasz 79.o.). [16] Az I.r. felperes a balesetből eredő állapotának következményeként gyógytorna kezelésekre szorult, és szorul a jövőben is. A kiegészítő orvosszakértői vélemény alapján a heti 5 gyógytorna, ezen belül heti 3 alkalom speciális Dévény-torna igénybevétele ajánlott. A gyógytornászok átlagos óradíja 5000 Ft/óra és 8000 Ft/óra között számítható (szakvélemény ad 5.válasz). [17] Az állapotromlásának megakadályozásához az államilag támogatott heti 2 gyógytorna kezelés nem volt elegendő, így magánszolgáltatás igénybevétele is szükségessé vált. [18] Az I.r. felperes havonta átlagosan 12 alkalommal vett és vesz részt gyógytornán, alkalmanként 5.000 forint költségen. [19] A látásfejlesztő kezelések kiterjednek a látáshiány kompenzálása céljából az egyéb érzékszervek (tapintás, hallás, ízlelés) fejlesztésére is, ezért látásfejlesztő kezelések igénybevétele az I.r. felperes számára indokolt és szükséges (szakvélemény ad.7 válasz). [20] Az I.r. felperes a társadalombiztosítás keretében nyújtott kezeléseken túlmenően
  71. november
  72. napjától heti 2 alkalommal magánúton járt látásfejlesztő kezelésre, amelynek költsége alkalmanként 4.000 forint, havonta 32.000 forint volt. [21]
  73. június
  74. napjától kezdődően az I.r. felperes – a heti 2 alkalommal igénybe vett látásfejlesztő kezelés mellett – az Alapítvány1 által nyújtott látásfejlesztő kezelést is heti 1 alkalommal 6.000 forint költségért igénybe vette. [22] A III. rendű felperes az I. rendű felperest
  75. november-december hónapban a kontrollvizsgálatok miatt Település1ról Település2re, majd 2017 januárjától Település2ról Település3re szállította. [23] 2017 márciusától 2017 novemberéig mindösszesen 158 alkalommal vitték I. rendű felperest Település4be, Település5ra, illetve Település6ba gyógytornára és látásfejlesztési kezelésekre. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 7 [24] Az I. rendű felperes az elszenvedett közlekedési balesetet következtében – az átlagos gyermekektől eltérően - 2,5 éves korát követően sem szobatiszta, őt pelenkázni kell, ami jelentős többletkiadást okoz. A közgyógyellátás napi 4 db pelenkát fedez, azonban az alapvető higiéniai szempontokat figyelembe véve, naponta további 6 db pelenka szükséges. [25] A popsikrém (Bepanthen) átlagosan havi 2.300,-Ft-ba, a popsitörlő átlagosan havi 2.000,-Ft-ba került. [26] Az I. rendű felperes számára a gyermekülés használata a jogszabályok alapján a balesettől függetlenül kötelező. [27] Az I. rendű felperes számára a baleset következtében több különböző gyógyszer használata indokolt, amelyek közül a C-vitamint (Cebion), a fájdalomcsillapítókat (Nurofen) és egyéb étrend kiegészítőket (Vigantol, Viburcol) a felperesek közgyógyellátáson kívül szerzik be átlagosan havi 6.000 Ft költségen. [28] A II.r. felperest a baleset következtében
  76. október
  77. napjáig kórházban ápolták. Az elbocsátását követően
  78. március 15-ig ágyhoz kötötten gondozásra szorult. [29] A sérülései jelentős terhelési fájdalmak visszamaradásával gyógyultak, amelynek következtében súlyos járási nehezítettség, sántítás maradt vissza. [30] A beszerzett igazságügyi szakértői vélemény értelmében a baleseti sérülései jelentős funkciókárosodás hátramaradásával gyógyultak. (csípőizületek fájdalmas korlátozottsága, ülőidegkárosodás, szárkapocsideg bénulás, jobb lábszáron érzékzavar, jobb boka mozgások beszűkülése). [31] Nehéz fizikai munkára alkalmatlan, az alsó végtagokat fokozottan terhelő közepesen nehéz fizikai tevékenység elvégzésében is akadályozott. Könnyű fizikai tevékenységet 20 %-os többleterő kifejtéssel tud végezni. A II.r. felperes baleseti eredetű egészségkárosodása 48 %, amely 60 %-os baleseti eredetű munkaképesség csökkenésnek felel meg. A háztartási munkák elvégzésére korlátozottan képes. [32] A II.r. felperes számára a gyógytorna, a fájdalomcsillapító és izomerősítő kezelések indokoltak. Az állapotában érdemi javulás nem várható. [33] A II.r. felperesnél a balesettel összefüggésben súlyos depresszív állapot és poszttraumás stressz zavar alakult ki (szakvélemény ad.
  79. válasz
  80. oldal). [34] A II.r. felperes a balesetet megelőzően viszonylagos anyagi és érzelmi biztonságban, kiegyensúlyozott, és teljes életet élt. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 8 [35] A baleset következtében a korábbi életminősége jelentősen romlott, saját egészségi állapota és az I.r. felperes egészségkárosodásával járó többlet terhek az újabb gyermek vállalásának lehetőségétől is megfosztották. [36] Állapotát a krónikus alváshiány, a fizikai fájdalmak, az életlehetőségek beszűkülése, szociális és családi kapcsolatainak terheltsége jellemzi. [37] A II.r. felperes gondozási igénye
  81. október
  82. és
  83. március
  84. közötti időszakban 138 nap tekintetében merült fel, amely során napi 4 óra ápolás indokolt volt. [38] A II.r. felperes az eredményesebb felépülése érdekében
  85. novembere és
  86. szeptembere között 141 alkalommal gyógytorna kezelést vett igénybe, kezdetben 2.500 forint, majd 4.000 forint/óradíj ellenében. [39] A II.r. felperes a gyermeke megszületése előtt CAD koordinátorként dolgozott. A munkába állását
  87. október
  88. napjától tervezte, a közlekedési baleset következtében azonban arra csak
  89. szeptember 1-től került sor. [40] A II.r. felperes a közlekedési balesetben elszenvedett sérüléseivel összefüggésben számos fájdalomcsillapító, antidepresszáns, illetve vitamin kiegészítő gyógyszer szedésére szorul. Járásnehezítettsége miatt gyógycipőt visel. [41] A III.r. felperes korábban kiegyensúlyozott, teljes élete a baleset következtében és gyermeke, valamint társa egészségkárosodása miatt drasztikus mértékben, gyökeresen megváltozott. Az I.r. felperes ápolásával, gondozásával kapcsolatos súlyos többlet terhek elsősorban rá nehezednek. A családi szerepek felcserélődtek, a háztartás vezetése, a mindennapos ügyek intézése, a családtagok ápolása a III.r. felperesre hárul. [42] Az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a III.r. felperes a baleset következményeit nem tudta feldolgozni, az életbeli változásokhoz nem volt képes megfelelően alkalmazkodni. A baleset következtében kialakult akut stressz zavar konvertálódott egy tartósan fennálló betegségszintet elérő tüneterősségű szorongásos depresszív állapottá, amely a III.r. felperes életminőségének jelentős mérvű romlását eredményezte. A III.r. felperes pszichés állapotában érdemi változás nem várható. Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelése indokolttá vált, azonban részben betegségbelátása hiánya, részben a mindennapos többletfeladatai miatt azt nem veszi igénybe. [43] A III.r. felperes az I.r. felperesről történő gondoskodás érdekében kereső tevékenységét feladta.
  90. szeptember
  91. napjától az egészségbiztosítás keretében a gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátásokat vette igénybe, amelynek következtében jövedelemkiesése keletkezett. [44] A III.r. felperes középiskolai tanárként dolgozott. A
  92. szeptember 1-jét megelőző 1 évben elért havi bruttó jövedelme 323.288 forint volt. A járulékmentes bruttó havi jövedelme 263.480 forint. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 9 [45] A III.r. felperes
  93. szeptemberétől GYED-et, majd
  94. májusától GYES-t vett igénybe, emellett ápolási díjban, valamint emelt szintű családi pótlékban is részesült. [46] A III.r. felperesnek a
  95. szeptember 1-től
  96. február 28-ig terjedő időre a – GYED, GYES, ápolási díj, valamint a családipótlék-különbözet levonásával megállapított járulékmentes bruttó jövedelemkiesése 5.839.018 forint. II. [47] Az I.r. felperes a kereseti kérelmében összesen 50.000.000,- Ft sérelemdíjra tartott igényt, ezért az alperes által már teljesített 12.000.000.- forinton felül további 38.000.000.- Ft és
  97. augusztus 26-tól járó törvényes késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [48] Az I.r. felperes a gyógytorna kezelések költsége jogcímén kérte kötelezni az alperest a
  98. november 1 –
  99. szeptember
  100. közötti időszakra 1.906.000 forint kártérítés, és ezen összeg után
  101. április 16-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat, valamint
  102. október 01-től havi 60.000.- forint járadék megfizetésére. [49] Arra hivatkozott, hogy az I.r. felperes havi 12 alkalommal 5000.-Ft/óra díj ellenében vesz igénybe gyógytorna kezelést orvosszakértőileg indokoltan. [50] Az I.r. felperes a látásfejlesztő kezelések költsége jogcímén
  103. november 1től
  104. november 30-ig terjedő időszakra 456.000 forint,
  105. december
  106. és
  107. május
  108. közötti időszakra vonatkozóan 1.344.000 forint (42 hónapra havi 32.000.-Ft) lejárt járadékösszeg, és ezután
  109. augusztus
  110. napjától járó törvényes késedelmi kamatok, valamint
  111. június
  112. napjától havi 56.000 forint (heti 2 alkalom 4000.-Ft/óra díjért, és heti 1 alkalom 6000.-Ft díjért) járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [51] Az I.r. felperes gyermekfelügyelet jogcímén kérte kötelezni az alperest
  113. október
  114. és
  115. szeptember
  116. napja közötti időszakra vonatkozóan 3.968.000 forint lejárt járadékösszeg ennek a középarányos időtől járó késedelmi kamata, valamint
  117. november
  118. napjától kezdődően havi 320.000 forint járadék megfizetésére. [52] Az I.r. felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest gondozási járadék jogcímen
  119. október
  120. és
  121. november
  122. közötti időszakra 4.434.000,- Ft lejárt járadékösszeg és ez után
  123. november
  124. napjától járó törvényes késedelmi kamatok megfizetésére, valamint
  125. november 7-től
  126. május
  127. közti időszakra 9.657.271,- Ft lejárt járadékösszeg és ennek
  128. február 18-tól járó kamatai, továbbá
  129. június
  130. napjától kezdődően havi 647.267,- Ft járadék megfizetésére. [53] Az I.r. felperes a gondozás címén előterjesztett igényét a
  131. október
  132. és
  133. november
  134. között (az I.r. felperes két és fél éves koráig) napi 4 óra többletgondozás 1.000,- Ft-os óradíjjal számolt, valamint 4 óra többletfelügyelet 500,- Ft-os óradíjjal számolt, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 10 összesen havi 182.500,- Ft összegében; valamint
  135. november 7-től (I.r. felperes két és fél éves korától)
  136. május 31-ig napi 8 óra többletgondozás 1.000,- Ft-os óradíjjal és további napi 4 óra többletfelügyelet 500,- Ft-os óradíjjal számolt havi 304.166,- Ft-os költségében; valamint
  137. június 1-től napi 8 óra gondozás 2.128,- Ft-os óradíjjal és további napi 4 óra többletfelügyelet 1.064,- Ft-os óradíjjal számolt havi 647.267,- Ft-os járadékában számította fel. [54] Az I.r. felperes
  138. október
  139. és
  140. szeptember
  141. közötti időszakra vonatkozóan 144.000,- Ft összegű gyógyszerköltség és ennek
  142. szeptember
  143. napjától járó kamatai iránti igényt, valamint a
  144. október
  145. napjától kezdődően 6.000,- Ft összegű járadékigényt terjesztett elő. [55] Az I.r. felperes pelenkázás költsége jogcímén
  146. november
  147. napjától, az I.r. felperes 2,5 éves korától havi 20.000,- Ft járadékigényt terjesztett elő. [56] Az I.r. felperes rezsitöbblet költség jogcímén
  148. október
  149. és 2019 szeptember
  150. között 710.000.-Ft lejárt járadékösszeg és ennek 2018.április 11-től járó kamatai, valamint
  151. október 1-től havi 20.000.-Ft járadék megfizetését kérte figyelemmel arra, hogy a család a balesetből eredően a korábbiaknál lényegesen többet tartózkodik otthon. [57] Az I.r. felperes közlekedési többletköltség I. jogcímén 2016 november
  152. és
  153. november
  154. között 226.883.- Ft kártérítés és 2018.március 17-től számított kamataira tartott igényt. [58] Közlekedési többletköltség II. tétel alatt 2018.január
  155. és
  156. augusztus
  157. közötti időszakra 38.364.- forintot,
  158. december
  159. és 2019 szeptember
  160. között 96.800.-forintot igényelt, 2019.október
  161. napjától havi 4.400.- forint járadékra tartott igényt. [59] Az I.r. felperes az autósülés költsége jogcímén 175.824,- Ft-ot és ennek
  162. március
  163. napjától járó törvényes késedelmi kamatát igényelte. [60] A II.r. felperes a sérelemdíj iránti igényét saját egészségkárosodása jogán 15.000.000,- Ft-ban, a gyermekét (I.r. felperest) ért maradandó egészségkárosodással kapcsolatban bekövetkezett életvitelbeli változások és lelki megterhelések okán további 10.000.000,- Ft-ban, így összesen 25.000.000,- Ft-ban határozta meg. Így az alperes által megfizetett 10.000.000,- Ft-on túl, további 15.000.000,- Ft-ban és ennek
  164. augusztus 26tól számított kamataiban jelölte meg követelését. [61] A II.r. felperes gondozási költség jogcímén tartott igényt 453.600 forintra, és ezen összeg után
  165. január
  166. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatra. [62] Arra hivatkozott, hogy
  167. október
  168. és
  169. március
  170. közötti időszakban 138 napra, napi 4 órás időtartamra – a balesetből eredő egészségi állapota miatt gondozót kellett igénybe vennie, aminek következtében összesen 588.000.- forint költsége Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 11 keletkezett. Ebből - az alperes által már teljesített - 134.400 forintot levonva érvényesítette a II.r. felperes a 453.600 forintos igényét. [63] A II.r. felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest –
  171. november és
  172. szeptember közti időszakot érintően - 141 alkalommal 4000.- Ft/óra díjért igénybe vett gyógytorna összesen 528.000 forint költségének megfizetésére
  173. április 16-tól kezdődően. [64] A II.r. felperes
  174. október
  175. és
  176. augusztus
  177. közötti időszak alapján 1.921.326.- Ft jövedelemkiesés és annak
  178. március 27-től járó kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest figyelemmel arra, hogy a gyermeke fél éves korát követően kívánt munkába állni, amelyre azonban a baleset miatt csak később került sor. [65] A II.r. felperes a kereseti kérelmében háztartási kisegítő költsége jogcímén is kérte az alperes kötelezését – a
  179. november
  180. és
  181. szeptember
  182. közötti időszakra összesen 3.193.750 forint lejárt járadékösszeg és ez után
  183. április 16-tól járó törvényes késedelmi kamat megfizetésére, valamint
  184. október
  185. napjától havi 91.250 forint járadék megfizetésére. [66] Arra hivatkozott, hogy a balesetet megelőzően a háztartási munkákat maga végezte, amelyre azonban a balesetből eredő maradványállapota miatt nem képes. Emiatt napi 3 óra időszükséglettel és 1000.-Ft/óra díjjal számolva havi 91.250 forint járadékra tartott igényt. [67] A II.r. felperes azon gyógycipők 66.700,- Ft összegű ellenértékének, és 2018 június 16-tól járó kamatainak megtérítésére is igényt tartott, amelyeket a baleset miatt kialakult járásnehezítettsége miatt kényszerül viselni. [68] A II.r. felperes gyógyszerköltség járadék címén a
  186. október
  187. és
  188. szeptember
  189. közötti időszakra vonatkozóan 274.056,- Ft lejárt járadékösszeg és ennek
  190. szeptember 30-tól járó kamataira, valamint
  191. október
  192. napjától havi 11.419,- Ft járadékra tartott igényt. [69] A II.r. felperes rehabilitációs többletköltség címén 2017.október
  193. napjától havi 4.000,- Ft-ot igényelt a víz alatti gyógytornával és az úszással kapcsolatosan felmerült költségei megtérítéseként, ugyanis - a maradványállapotára tekintettel - a víz alatti torna és az úszás az orvosszakértői vélemény szerint kifejezetten javallott. [70] A III.r. felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az alperest - az ezen a címen kifizetett 5.000.000,- Ft-on túl – további 5.000.000,- Ft sérelemdíj és ennek
  194. augusztus 26-tól járó késedelmi kamatai megfizetésére. [71] A III.r. felperes látogatási költség címén a
  195. augusztus
  196. és
  197. október
  198. közötti időszakra összesen 178.194,- Ft-ra tartott igényt, amely időszak alatt összesen 63 alkalommal tett látogatást Település3 re az I.r., II.r. felpereshez. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 12 [72] 105.000,- Ft rezsi többletköltségre tartott igényt, figyelemmel arra, hogy I.r., II.r. felperesek a család egyik rokonának szegedi lakásában tartózkodtak azalatt a 3 hónapos időszak alatt, amikor az I.r. felperes idegsebészeti műtétje, a kontrollvizsgálatok és a gyógykezelések zajlottak. [73] A III.r. felperes – a
  199. május 6-án kelt keresetváltoztatása alapján, a
  200. számú előkészítő iratában foglalt számszaki levezetés szerint - jövedelempótló járadék címén
  201. szeptember
  202. és
  203. február
  204. közötti időszakra vonatkozóan 6.573.580,- Ft lejárt járadékösszeg és ennek középarányos időponttól, azaz
  205. november 30-tól járó törvényes késedelmi kamata, valamint
  206. március
  207. napjától havi 43.044,- Ft járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [74] Az alperes az ellenkérelmében a sérelemdíj jogcímén már kifizetett összegeken felül az I-II-III.r. felperesek sérelemdíj iránti kereseti kérelmét elutasítani kérte. Utalt arra, hogy a peres eljárást megelőzően az I.r. felperes részére 12.000.000 forint, a II.r. felperesnek 10.000.000 forint, a III.r. felperesnek 5.000.000 forint kifizetést teljesített sérelemdíj jogcímén. [75] Az alperes az I.r. felperes gyógytorna költség jogcímén előterjesztett igényét évi 250.000 forint összegben ismerte el, a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető gyógytorna kezeléseket meghaladóan elutasítani kérte az igényt, mivel a fejlesztések eredményessége megkérdőjelezhető. A kárenyhítési kötelezettség alapján arra hivatkozott, hogy a gyógytorna feladatsorok otthon is elvégezhetők. [76] A látásfejlesztő kezelések költségtételt is elutasítani kérte arra hivatkozással, hogy azok a társadalombiztosítás keretében is igénybe vehetők, másrészt az I.r. felperes a látását elvesztette, ezért a látásfejlesztő kezelésektől érdemi javulás nem várható. [77] A külső segítség igénybevételével felmerült gyermekfelügyelet költsége kártétel elutasításának indokaként egyrészt a bizonyítatlanságára hivatkozott, másrészt a párhuzamos igényérvényesítés kizártságára. [78] A közlekedési többletköltség I. tételnél csak a társadalombiztosítás által finanszírozott gyógytorna kezelésekre és látásfejlesztésekre történő utazással kapcsolatos költségrészt ismerte el. [79] A közlekedési többletköltség II. tételt teljes egészében elismerte. [80] A közlekedési járadék címén igényelt havi 4.000 forint összegű járadékból
  208. október 1-től havi 2.888 forint járadékösszeget ismert el azzal, hogy a
  209. december 1-től
  210. szeptember
  211. között felmerült lejárt járadék összegét 563.536 forintban nem vitatta. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 13 [81] Hangsúlyozta, hogy a III.r. felperes az I.r. felperes gondozására tekintettel nem végzi a korábbi jövedelemszerző tevékenységét, amely tény a gondozási díj igény elbírálása körében sem hagyható figyelmen kívül. [82] Az alperes álláspontja szerint az I.r. felperes életkorára tekintettel a többletgondoskodási igény napi 2 órában határozható meg. A nem szakápoló által nyújtott gondozási tevékenység vonatkozásában pedig mérlegeléssel legfeljebb a garantált bérminimum alapján számítható nettó órabér tekinthető kiindulási alapnak. Ennek figyelembevételével napi 2 óra többlettevékenység 800 forintos óradíjjal számolva napi 1.600 forint, havi átlagban 48.670 forint gondozási többletköltség számolható el az I.r. felperes javára. Ebből következően a lejárt járadék összege 1.182.400 forint, illetve 436.800 forintban fogadható el. [83] Az I.r. felperes gyógyszerköltség iránti igényét havi 3.700 forintban ismerte el, azt meghaladóan elutasítani kérte. [84] A pelenkázás többletköltsége címén érvényesített igényt havi 11.600 forintban fogadta el azzal, hogy nem vitatta napi 6 db többletpelenka 40 forintos darabáron történő elszámolását, amely havi 7.300 forint többletköltséget eredményez. A nedves törlőkendő többletköltségét 2.000 forintban, a Bepanten kenőcsét havi 2.300 forintban ismerte el. [85] Az alperes a rezsitöbbletköltség jogcímén előerjesztett járadékigényt bizonyítatlanság okán kérte elutasítani. Vitatta, hogy az otthontartózkodásra tekintettel felmerülő rezsitöbbletköltség ténye köztudomású lenne. Állította, hogy a rezsitöbbletköltség összegszerű igazolására nem mellőzhető az összehasonlító adatok bemutatása és értékelése. A felperesi ingatlan jellemzőire tekintettel a havi 20.000 forintot járadék eltúlzott mértékű. [86] A II.r. felperes által érvényesített gondozási többletköltséget elutasítani kérte. A gondozás indokoltságát a lábadozás első 30 napjára 4 órában, a gondozási szükségletet a későbbiekben napi 2 órában fogadta el azzal, hogy a gondozási költség óradíja 500 forint. A 138 napos gondozási időtartam szükségességét nem vitatta. Az ezen adatok alapulvételével járó összesen 168.000 forint összegű kártérítés 80%-a, azaz 134.400 forint megfizetésére tekintettel a kereseti kérelmet elutasítani kérte. [87] Utalt arra, hogy a baleset bekövetkeztekor a II.r. alperes biztonsági öve nem volt becsatolt állapotban, valamint az autóban oldalra fordulva ült, emiatt a terhére 20 %-os károsulti közrehatás állapítható meg. [88] Az alperes a II.r. felperes gyógytorna kezelés címén előterjesztett költségigényét elutasítani kérte. Az orvosi szempontból indokolt mennyiségű gyógytorna kezelésre a társadalombiztosító által finanszírozott keretben is lehetősége volt a II.r. felperesnek, ezért további térítés fejében igénybevett gyógytorna kezelés nem szükséges. Hivatkozott arra, hogy a II.r. felperes nem csatolt dokumentumot a gyógytorna díja kifizetésének igazolására, illetve a kezelést végző személyeket sem nevesítette. Az előírt gyógytorna gyakorlatok elvégzése sem igényli minden alkalommal gyógytornász közreműködését. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 14 [89] Az alperes a jövedelemkiesés jogcímén II.r. felperes által érvényesített kárigény elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a II.r. felperes nem bizonyította, hogy
  212. október 21-től szándékozott munkába állni. [90] A tervezett munkába állásának időpontját a munkáltató igazolása sem bizonyítja kétséget kizáróan. Nem igazolta azt sem, hogy az I.r. felperes elhelyezése érdekében a szükséges intézkedéseket megtette a tervezett munkába állása esetére. Kérte az alperes a károsulti közrehatás figyelembevételét is. [91] Az alperes a gyógycipő költséget elutasítani kérte annak alapján, hogy az orvosi dokumentációból nem tűnik ki, hogy a II.r. felperes kizárólag gyógycipőt viselhet, így annak beszerzése a káreseménnyel összefüggésben felmerülő szükségszerű kiadás lenne. A kármegosztás alapján a költségtételt 53.368 forintban tartotta megállapíthatónak. [92] A gyógyszerköltség járadék jogcímén előterjesztett igényt a fájdalomcsillapítók, a vitamin és nyomelem készítmények tekintetében – a 20 % - 80 % kármegosztás alkalmazása mellett – havi 5.700 forintban ismerte el, ezt meghaladóan az igény elutasítását kérte. A lejárt járadékigény tekintetében a felperes által megjelölt 274.056 forint összeget elismerte. [93] A háztartási kisegítő járadék kártérítési tételt elutasítani kérte, egyrészt az igényérvényesítés párhuzamosságára tekintettel, másrészt arra hivatkozással, hogy a felperesek 56 m2-es lakása napi 3 óra háztartási munkát nem igényel, továbbá azt korábban is II-III.r. felperes közösen végezte, illetve könnyű és közepesen nehéz háztartási munkákat a II.r. felperes maga is el tudja látni. [94] A rehabilitációs ( úszás)többletköltség igényt teljes egészében elutasítani kérte azzal, hogy az uszoda rehabilitációs jelleggel történő igénybevétele és annak szükségessége nem igazolható. [95] A III.r. felperes által érvényesített 178.194 forint látogatási többletköltséget arra hivatkozással kérte elutasítani, hogy a kárrendezési eljárás során a benyújtott nyugták alapján ezen a címen összesen 309.464 forint összegben teljesített kifizetést. [96] A 105.000 forint rezsiköltség tekintetében a benyújtott számlák alapján az alperes az igényt 52.489 forint tekintetében elismerte, azt meghaladóan elutasítani kérte. [97] Az alperes az ellenkérelmében a III.r. felperes jövedelempótló járadék jogcímén előterjesztett igényének jogalapját nem vitatta. Az alperes kifejtette, hogy a III.r. felperes teljes időráfordítással - a jövedelemszerző tevékenység helyett - az I.r. felperesről otthon gondoskodott, ezért az ezzel összefüggésben felmerülő anyagi veszteségei – azok összegszerűségének megfelelő igazolása mellett – kompenzálandók. [98] Az I.r. felperesről történő gondoskodással kapcsolatos igények, és a gyermekfelügyeleti többletkiadások, illetve a II.r. felperes háztartási kisegítő igénye Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 15 együttesen megalapozottan nem érvényesíthetők, mivel azonos anyagi természetű veszteségek, ez pedig a vagyoni károk többszörös érvényesítését jelentené. [99] Kifejtette, hogy a III.r. felperes jövedelemveszteségének kompenzálásával és az I.r. felperes gondozási többletszükségletének körében elismert járadékfizetéssel az I.r. felperes egészségi állapotára figyelemmel szükséges többletgondoskodási és többletfelügyeleti költségek maradéktalanul kompenzálódtak. [100] A III.r. felperes jövedelemvesztesége számítása körében hangsúlyozta, hogy az alapösszegű családi pótlék, és az emelt összegű családi pótlék különbözetének a III.r. felperesi jövedelemveszteség meghatározása során történő beszámítása indokolt. Hangsúlyozta, hogy az emelt összegű családi pótlék a gyermek baleset következtében kialakult egészségkárosodásra tekintettel járó, a gyermek nevelésével járó költségekhez történő hozzájárulásként értékelendő, ezért a jövedelemveszteség meghatározása során történő számításba vétele indokolt. [101] Az alperes hivatkozott arra, hogy az 1/2006.(V.22.) Pk véleményből nem vonható le az a következtetés, hogy az alperes kötelezésére nettó összegben nem kerülhet sor. [102] Megalapozatlan a III.r.felperes azon álláspontja, hogy a nettó összeg megfizetésére való kötelezés esetén a biztosítók a nettó összegből vonják le az adóhatóság felé fizetendő személyi jövedelemadó összegét. Amennyiben tehát az alperes marasztalása a károsultnak fizetendő nettó összegre vonatkozik, úgy a biztosító ezen összeg levonások nélküli kifizetésére köteles. Az alperes hivatkozott a Ptk. 6:
  213. §
(3)bekezdésében foglaltakra, miszerint a jövedelemkiesés számításának alapja a balesetet megelőzően elért 1 éves jövedelem, ennek alapján (
  1. számú irat) az átlag jövedelemveszteség kiszámításához irányadó bázisjövedelem a havi bruttó 313.413 forint, amely alapján a havi nettó összeg 208.420 forintban állapítható meg. III. [103] Az elsőfokú bíróság – a fellebbezéssel támadott, kijavított ítéletében - kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül I.r. felperesnek 8.000.000,- Ft sérelemdíjat. [104] Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.r. felperesnek 2.938.217,- tőkeösszeget és ebből [105] 655.000,- Ft után
  2. április
  3. napjától, [106] 225.053,- Ft után
  4. március
  5. napjától, [107] 38.364,- Ft után
  6. március
  7. napjától, [108] 96.800,- Ft után
  8. október
  9. napjától, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 16 [109] 1.182.400,- Ft után
  10. november
  11. napjától, [110] 436.800,- Ft után
  12. április
  13. napjától, [111] 88.800,- Ft után
  14. szeptember
  15. napjától, [112] 215.000,- Ft után
  16. április
  17. napjától a kifizetés napjáig járó Polgári Törvénykönyvről szóló
  18. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 6:48.§
(1)bekezdés szerinti középarányos késedelmi kamatát. [113] A bíróság kötelezte az alperest, hogy
  1. október
  2. napjától fizessen meg a I.r. felperesnek havonta előre, minden hónap
  3. napjáig havi 128.370,- Ft összegű járadékot. [114] A bíróság kötelezte az alperest, hogy
  4. június
  5. napjától fizessen meg az I.r. felperesnek havonta előre, minden hónap
  6. napjáig havi 24.000,- Ft összegű járadékot. [115] Ezt meghaladóan az I.r. felperes keresetét elutasította. [116] A bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II.r. felperesnek 3.000.000,-Ft sérelemdíjat. [117] A bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II.r. felperesnek 482.356,- Ft tőkeösszeget és ebből [118] 141.600,- Ft után
  7. január
  8. napjától, [119] 66.700,- Ft után
  9. június
  10. napjától, [120] 274.056,- Ft után
  11. szeptember
  12. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 6:
  13. §
(1)bekezdése szerinti középarányos késedelmi kamatát. [121] A bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a II.r. felperesnek
  1. október
  2. napjától havonta előre, minden hónap
  3. napjáig havi 11.419,- Ft összegű járadékot. [122] Ezt meghaladóan a II.r. felperes keresetét elutasította. [123] A bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a III.r. felperesnek 3.000.000,- Ft sérelemdíjat. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 17 [124] A bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a III.r. felperesnek nettó 4.376.421,- Ft tőkeösszeget és ennek
  4. november
  5. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 6:
  6. §
(1)bekezdés szerinti középarányos késedelmi kamatát. [125] A bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a III.r. felperesnek 52.489,- Ft tőkeösszeget és ennek 2016. október 27. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 6:48. §
(1)bekezdés szerinti középarányos késedelmi kamatát. [126] A bíróság kötelezte az alperest, hogy
  1. március
  2. napjától fizessen a III.r. felperesnek havonta előre, minden hónap
  3. napjáig, havi nettó 43.044,- Ft összegű járadékot. [127] Ezt meghaladóan a III. rendű felperes keresetét elutasította. [128] Kimondta, hogy a járadékfizetésre kötelező rendelkezések előzetesen végrehajthatók. [129] Kötelezte a törvényszék a II.r. felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 350.000,- Ft eljárási illetéket. [130] Kötelezte a törvényszék a III.r. felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 200.000,- Ft eljárási illetéket. [131] Kötelezte a törvényszék az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 650.000,- Ft eljárási illetéket, azzal, hogy az I.r. felperes teljes személyes költségmentessége következtében 300.000,- Ft összegű illeték az állam terhén marad. [132] Kötelezte a törvényszék a II.r. felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 122.066,- Ft állam által előlegezett szakértői díjat. [133] Kötelezte a törvényszék a III.r. felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 122.066,- Ft állam által előlegezett szakértői díjat. [134] Megállapította, hogy az I.r. felperes teljes személyes költségmentessége következtében 122.067,- Ft összegű állam által előlegezett szakértői díj az állam terhén marad. [135] Kötelezte a törvényszék az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 244.132,- Ft szakértői díjat. [136] Megállapította, hogy a peres felek a per során felmerült egyéb költségeiket maguk viselik. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 18 [137] Az elsőfokú bíróság az I.r. felperes sérelemdíj iránti igényét - az alperes által a peres eljárást megelőzően megfizetett 12.000.000 forinton felül - további 8.000.000 forint (összesen 20.000.000 forint erejéig) ítélte megalapozottnak a jelenlegi ár- és értékviszonyok figyelembevételével. [138] A sérelemdíj összegének meghatározása során értékelte, hogy az I.r. felperes balesetből eredő, csecsemőkorban elszenvedett sérülései lényegében a teljes fizikális, érzelmi és egzisztenciális életlehetőségeitől megfosztották őt. A továbbiakban halmozottan hátrányos helyzetben, önálló létre képtelenül, jelentős fizikai fájdalmak elviselésével, látásvesztéssel, és mozgáskorlátozottan kell élnie. Az elsőfokú bíróság figyelembe vette, hogy az állapotában érdemi javulás az életkor előrehaladtával, és a kezelések eredményeként nem zárható ki. [139] Az elsőfokú bíróság a gyógytorna költség megfizetése iránti kereseti kérelmet csak a számlával igazolt -
  4. szeptember elejétől
  5. szeptember végéig tartó időszakban felmerült -655.000 forint költség, valamint
  6. október
  7. napjától havi 60.000 forint összegű járadék tekintetében ítélte megalapozottnak. [140] Az orvosszakértői vélemény alapján megállapította, hogy a társadalombiztosítás által támogatott heti 2 gyógytorna csak az I.r. felperes egészségi állapota fenntartására elegendő, a központi idegrendszeri károsodást elszenvedett gyermek fejlesztésére azonban a heti 5 alkalom indokolt – amelyből 3 a speciális Dévény torna – függetlenül attól, hogy a fejlesztés hatásai a jövőre nézve jelenleg még nem láthatók előre. [141] Az alperes érvelésével szemben akként foglalt állást, hogy a látásvesztett, és súlyosan mozgáskorlátozott gyermekkel a szülők által otthon végeztetett feladatsorok nem helyettesíthetik a gyógytornász által szakszerűen végzett kezeléseket. [142] A járadékigényt havi 12 alkalom alapulvételével, 5000.- Ft/óra díjjal kalkulálta. [143] Kifejtette azonban az esőfokú bíróság, hogy a vagyoni kártérítés körében csak azok a kiadások fogadhatók el, amelyek tényleges igénybevételét és költségét az I.r. felperes számlával igazolta. Ennek alapján az elsőfokú bíróság az I.r. felperes költségigényét 655.000.forint erejéig, a gyógytornász csatolt számláival alátámasztott összegben ítélte megalapozottnak. [144] Az elsőfokú bíróság a beszerzett orvosszakértői vélemény alapján elfogadta, hogy az I.r. felperes mindkét szemére megvakult, számára a látásfejlesztés – amely a látás hiányában az egyéb érzékszervek fejlesztésére is irányul – jelenleg, és a jövőben is indokolt. [145] Az elsőfokú bíróság akként foglalt állást, hogy a begyakorolt feladatsorok beteg általi otthoni elvégzése nem helyettesítheti a speciális tiflopedagógus által végzett kezeléseket. [146] A törvényszék azonban csak az Alapítvány1 által kiállított,
  8. június
  9. napjától rendelkezésre álló számlákkal igazolt kiadásokat fogadta el, és ez alapján kötelezte Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 19 az alperest, hogy fizessen meg I.r. felperes részére
  10. június
  11. napjától havonta 24.000 forint összegű járadékot. [147] A korábbi időszakra érvényesített lejárt összegeket, valamint a
  12. június 1-től fizetendő járadékigény havi 32.000.- Ft összegű részét bizonyítottság hiányában elutasította. [148] Az elsőfokú bíróság a gyermekfelügyelet jogcímén előterjesztett kereseti kérelmet teljes egészében elutasította. Az indokolása szerint az I.r. felperes a gyermekfelügyelő igénybevételének megtörténtét és az ezzel felmerült költséget nem igazolta. [149] Az elsőfokú bíróság kifejtette az egyes kereseti kérelmek párhuzamosságával kapcsolatos álláspontját: az egyes kárigények átfedésben vannak egymással, azaz a III.r. felperes a saját jogán igényelt és a bíróság által megítélt jövedelempótló járadékigényének érvényesítése mellett az azonos tartalmú tevékenységek, így az I.r. felperes felügyelete, ellátása és gondozása körében további igényérvényesítésre megalapozottan nem kerülhet sor. [150] Az elsőfokú bíróság a többletgondozási költségigényt - az alperes elismerésén túli, azaz
  13. október 28-tól havi 48.670.-Ft (napi 2 órában 800.-Ft/óra díj) összeget meghaladóan - arra hivatkozással utasította el, hogy a III.r. felperes a jövedelemszerző tevékenységét kifejezetten az I.r. felperes állapota miatt, annak ellátása érdekében adta fel, amelyre tekintettel saját jogon jövedelempótló járadék igényt érvényesített, melyet a bíróság alaposnak talált. Emiatt az I.r. felperes felügyelete ellátása, gondozása körében további igény érvényesítésére nem kerülhet sor. [151] A keresetek párhuzamosságára, és a fenti igények közti átfedésre vonatkozó érvelésen túl az elsőfokú bíróság ezen igényt azon az alapon utasította el, hogy a gondozás többletköltség vonzatát, azaz a felmerülés szükségességét, tartamát, költségét az I.r. felperes nem igazolta. [152] Az elsőfokú bíróság a gyógyszerköltség igényt az orvosszakértői vélemény alapján, illetve az alperes elismerésére tekintettel
  14. október 1-től havi 3.700,- Ft összegben ítélte megalapozottnak. [153] A gyógyszerjáradék lejárt összegét pedig 24 hónap vonatkozásában 88.800.- Ft (24x3.700,- Ft) összegben fogadta el. [154] Az elsőfokú bíróság - az alperes elismerése alapján – a pelenkázás költsége jogcímén a kereseti kérelmet
  15. november 7-től kezdődően havi 11.600.- összegben ítélte megalapozottnak azzal, hogy a
  16. november
  17. és
  18. szeptember
  19. közötti időszakra vonatkozóan 215.000,- Ft összegű lejárt járadékot állapított meg. Az alperes által nem vitatott havi 11.600,- Ft pelenkázási költségből 7.300,- Ft a pelenka költsége (napi 6 darab többletpelenka 40,- Ft/db), 2.000,- Ft a nedves törlőkendő és 2.300,- Ft a popsikrém költsége. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 20 [155] Az elsőfokú bíróság elfogadta, hogy a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető napi 4 darab pelenkán felül az I.r. felperes mozgáskorlátozottsága miatt naponta további 6 darab pelenkát használ el. Az alperes által megjelölt költségszámítást a törvényszék azért fogadta el, mert az I.r. felperes a nagyobb méretű és magasabb árkategóriájú pelenka használatát számlával nem igazolta. [156] Az elsőfokú bíróság a közlekedési többletköltség I. tétel alatt a
  20. november
  21. és
  22. november
  23. közötti időszakra 225.053,- Ft és ennek
  24. március 17-tól járó kamatait ítélte megalapozottnak. [157] A közlekedési többletköltség II. tétel alatt
  25. január
  26. és
  27. augusztus 17i kontrollvizsgálatokkal kapcsolatos költséget az alperes elismerésére tekintettel 38.364,- Ftban és ennek
  28. március 17-től járó kamatában fogadta el. [158] Az elsőfokú bíróság a
  29. december
  30. és
  31. szeptember
  32. napja közötti időszakra vonatkozóan igényelt 96.800,- Ft összegű lejárt közlekedési többletköltség és ennek
  33. október 31-től járó késedelmi kamatai, valamint
  34. október 1-jétől járó havi 4.400,Ft összegű járadék tekintetében is helyt adott a kereseti kérelemnek, mivel igazoltnak tekintette azokat a gyógytorna- és látásfejlesztési kezeléseket, amelyekre eljutva ezek a közlekedési kiadások felmerültek. [159] Az elsőfokú bíróság az I.r. felperes rezsitöbblet költség igényét azért utasította el, mivel nem igazolt, hogy a káresemény bekövetkeztének hiányában a felperesek milyen életmódot folytattak volna, illetve értek volna-e el megtakarítást a jelen helyzethez képest. [160] A törvényszék utalt arra, hogy a részletes fogyasztási mennyiség és rezsiköltség változás kimutatás sem szolgált volna bizonyítékként a rezsitöbblet költség megállapítására. [161] Az elsőfokú bíróság arra is hivatkozott, hogy a rezsikiadás nem az I.r. felperesnél jelentkezik, így az igénye ez okból sem megalapozott. [162] Az elsőfokú bíróság az autósülés költsége kártételt azért utasította el, mivel az I.r. felperes életkorából és magasságából adódóan a II.-III. r felperesek a káresemény nélkül is kötelesek lettek volna a gyermekbiztonsági követelményeknek eleget tenni, és a gyermeket autósülésben szállítani. Emellett a II.-III.r. felperesek nem jelöltek meg olyan gyerekülés funkciót, ami az I.r. felperesnek a baleset folytán előállt állapota miatt tette volna indokolttá a szokásosnál magasabb árkategóriájú autós gyerekülés beszerzését. Nem igazolták továbbá a megvásárolt ülés speciális funkcióit sem, amely nélkülözhetetlen a mozgásában korlátozott I.r. felperes biztonságos szállításához. [163] Az elsőfokú bíróság a II.r. felperes sérelemdíj iránti kereseti kérelmét - az alperes által ezen a jogcímen korábban már teljesített 10.000.000,- Ft-on túl további - 3.000.000,- Ft erejéig ítélte megalapozottnak. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 21 [164] A törvényszék a II.r. felperes kereseti kérelmének jogalapja körében kifejtette, hogy a biztonsági öv hiánya, mint károsulti közrehatás a sérelemdíj összegének meghatározása során figyelmen kívül marad, illetve a vagyoni károk esetében erre hivatkozással kármegosztás sem alkalmazható. A II.r. felperes személyi sérülései ugyanis a biztonsági öv használatától függetlenül következtek be. A törvényszék kitért arra, hogy a normál ülőpozíciótól eltérően, a gyermeke felé forduló testhelyzet sem értékelhető a II.r. felperes jogellenes, felróható magatartásának. [165] Az elsőfokú bíróság a sérelemdíj összege meghatározása során figyelembe vette, hogy a II.r. felperes baleseti sérülései jelentős funkciókárosodás hátramaradásával gyógyultak, állandósult fájdalmak kísérik, baleseti eredetű egészségkárosodása 48 %, ami 60%-os baleseti eredetű munkaképesség csökkenésnek felel meg. Az állapotában érdemi javulás nem várható. A fizikai tünetek mellett a balesettel összefüggésben súlyos depresszív állapot, és poszttraumás stresszzavar alakult ki nála. [166] A II.r. felperes korábban kiegyensúlyozott érzelmi és anyagi biztonságban zajló élete teljes egészében megváltozott. Az I.r. felperes gondozásából eredő anyagi és lelki többletterhek mellett, valamint saját fizikális és lelki állapota miatt az újabb gyermek vállalására nincs lehetősége. A baleseti maradvány állapota a II.r. felperest az élet minden területén (munkavégzés, háztartás szabadidős tevékenységek, szociális kapcsolatok) hátrányosan befolyásolják. [167] Az elsőfokú bíróság a II.r. felperes gondozási költség jogcímén érvényesített kárigénye tekintetében abból indult ki, hogy a gondozás indokoltságát az orvosszakértői vélemény alátámasztotta. Mivel a II.r. felperes nem csatolta a betegápoló (külső személy) megbízását és az annak költségét igazoló dokumentumot, illetve nem bizonyította az általa állított 1.500.- Ft, illetve 1.000 Ft óradíjak összegét, ezért az elsőfokú bíróság az alperes számítását fogadta el. [168] Az elsőfokú bíróság - az alperes által elismert - 500 forintos gondozási óradíjjal számolva azt állapította meg, hogy 138 napra vonatkozóan napi 4 órás ápolással 276.000.forintos gondozási költség merült fel, amelyből a már teljesített 134.400 forintot levonva, az elsőfokú bíróság a II.r. felperes igényét 141.600 forintban ítélte megalapozottnak. [169] Az elsőfokú bíróság a II.r. felperes gyógytorna kezelések költsége iránti igényét arra hivatkozással utasította el, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott keretben is lehetősége lett volna annak igénybevételére. Emellett okirati bizonyítékok hiányában nem látta igazoltnak a gyógytornák igénybevételét, így annak összegszerűsége kérdésében sem tudott állást foglalni. [170] A II.r. felperes jövedelemveszteség megtérítése iránti kereseti kérelmét az elsőfokú bíróság azért ítélte alaptalannak, mivel megítélése szerint a II.r. felperes kétséget kizáró módon nem igazolta, hogy az I.r. felperes féléves korától, pontosan mely időponttól, milyen munkakörben és milyen munkarendben állt volna munkába. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 22 [171] Az elsőfokú bíróság a háztartási kisegítő költsége tételt megalapozatlannak ítélte, mivel a III.r. felperes munkaviszonyból származó keresőtevékenységet nem folytat, otthon tartózkodik, ezért az I.r. felperes gondozása, felügyelete mellett a háztartási munkák megfelelő időbeosztással, - a baleset előtti helyzettel egyezően – alkalomszerű családi segítséggel elvégezhetők. A III.r. felperes részére az I.r. felperes ellátására tekintettel megítélt jövedelempótló járadék a háztartás rendben tartására is kellő fedezetet nyújt. [172] Az elsőfokú bíróság a II.r. felperesnek gyógycipő jogcímén előterjesztett 66.700,Ft összegű igényét – a mozgáskorlátozottságára tekintettel - megalapozottnak ítélte. [173] A II.r. felperes gyógyszerköltség járadék címén a
  35. október
  36. és
  37. szeptember
  38. közötti időszakra vonatkozóan 274.056,- Ft lejárt járadékösszeg és ennek
  39. szeptember 30-tól járó kamataira, valamint
  40. október
  41. napjától havi 11.419,- Ft járadékra tartott igényt. [174] A II.r. felperes gyógyszerköltség címén előterjesztett 11.419,- Ft-os járadékösszeg igénye csak minimálisan tért el az orvosszakértői véleményben foglaltaktól, ezért az elsőfokú bíróság az alperest ennek megfizetésére kötelezte a kereseti kérelemben foglaltak szerint. [175] Az elsőfokú bíróság a rehabilitációs többletköltség címén előterjesztett kereseti kérelmet elutasította, mivel a II.r. felperes ennek rendszeres igénybevételét, és az ezzel kapcsolatos tényleges kiadásait nem igazolta, erre vonatkozó bizonylatot nem csatolt. [176] Az elsőfokú bíróság a III.r. felperes javára megítélt sérelemdíj összegét a jelenlegi ár- és értékviszonyok figyelembevételével elsődlegesen az I.r. felperes nagyfokú össz-szervezeti egészségkárosodására figyelemmel és ennek folytán a III.r. felperesnél jelentkező pszichés és fizikális terhekre is tekintettel – a már megfizetett 5.000.000,- Ft-ra figyelemmel további - 3.000.000,- Ft-ban állapította meg. [177] Kifejtette, hogy a III.r. felperes a balesetet megelőzően viszonylagos egzisztenciális, szociális és érzelmi biztonságban élt. A baleset azonban ezekből az életkörülményekből, és a korábbi kiegyensúlyozott családi életéből kiszakította, amely negatív életvitelbéli változásokhoz nem tudott megfelelően alkalmazkodni, a baleset következményeit nem tudta feldolgozni, [178] Az elsőfokú bíróság figyelemmel volt arra is, hogy a III.r. felperesnél a baleset következtében kialakult akut stressz zavar konvertálódott egy tartósan fennálló, betegségszintet elérő tüneterősségű szorongásos depresszív állapotba, ennek ellenére azonban a pszichiátriai kezelést visszautasította. [179] Az elsőfokú bíróság a III.r. felperes látogatási költség jogcímén előterjesztett igényét érintően megállapította, hogy azt az alperes a kárrendezési eljárás során már megfizette, ezért ebben a körben a keresetet elutasította. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 23 [180] Az I.r., II.r. felperesek által 3 hónapig használt szegedi lakás tekintetében az alperes a felperes rezsiköltségigényét 52.489,- Ft összegben elismerte, ezért az elsőfokú bíróság ebben az összegben marasztalta az alperest. Az ezt meghaladó 52.511,- Ft erejéig a keresetet bizonyítottság hiányában utasította el. [181] Az elsőfokú bíróság a jövedelempótló járadék számítása során - az alperes
  42. számú beadványában megjelölt számítását elfogadva - a III.r. felperes balesetet/károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmét bruttó 313.413,- Ft-ban (nettó 208.420.-Ftban) állapította meg. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a III.r. felperes nem vezette le tételesen és nem bizonyította, hogy miért a
  43. beadványban megjelölt járulékmentes bruttó havi 263.480.- Ft bázisjövedelmet tekinti irányadónak. [182] Az elsőfokú bíróság a kártérítés összegét nettó összegben határozta meg. [183] Az elsőfokú bíróság elfogadta az alperes azon érvelését, hogy a havi bázisjövedelem alapulvételével
  44. szeptember 1-től megállapított elmaradt jövedelem – a III.r. felperes által igénybe vett GYES-sel, ápolási díjjal, és GYOD-dal csökkentett összegéből levonni szükséges az alapösszegű családipótlék (12.200,- Ft) és az emelt összegű családi pótlék (23.300,- Ft) havi 11.100,- Ft-os különbözetét. [184] A fentiek szerinti számszaki levezetés alapján az elsőfokú bíróság nettó 4.376.421,- Ft lejárt járadékösszeg és
  45. június
  46. napjától nettó 43.044,- Ft havi járadék III.r. felperes javára való megfizetésére kötelezte az alperest. [185] Az elsőfokú bíróság - a fentiekben kifejtettek alapján – a rendelkező részben foglaltak szerint marasztalta az alperest az I.-II.-III.r. felperesek javára megítélt sérelemdíjak, és vagyoni kártérítés összegében. IV. [186] Az I.r. felperes a fellebbezésében - a Pp.
  47. §
(2)bekezdése alapján - az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte a sérelemdíj, a gyógytorna kezelések költsége, a látásfejlesztő kezelések költsége, a gyermekfelügyelet, a gondozás, a pelenka költsége, a rezsitöbblet költség, valamint az autósülés címén előterjesztett kártérítési tételek tekintetében a kereseti kérelemben foglaltak szerint. [187] A másodlagos kérelme - a Pp.
  1. §-a alapján - az ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat meghozatala utasítására irányult az alperes első- és másodfokú perköltségben marasztalása mellett. [188] Az I.r. felperes a fellebbezésében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 38.000.000 forint sérelemdíj, és ezen összeg után
  2. augusztus 26-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 24 [189] Az elsőfokú bíróság az alperes által a peres eljárásban megelőzően megfizetett 12.000.000 forinton felül további 8.000.000 forint erejéig ítélte megalapozottnak a kereseti kérelmet azzal, hogy – kamatok nélkül - a jelenlegi ár- és értékviszonyok alapulvételével határozta meg a sérelemdíj összesen 20.000.000 forintos összegét. [190] Az I.r. felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Ptk. 2:
  3. §
(3)bekezdésében, a Ptk. 6:
  1. §-ában, a Ptk. 6:
  2. § és 6:
  3. §
(1)bekezdésében, valamint a Pp. 279. §
(1)bekezdésében foglaltakat. [191] Az I.r. felperes kiemelte, hogy a baleset 3 hónapos korában érte, emiatt sokkal jelentősebb hátrány érte az általa elszenvedett maradandó sérülések következtében, mintha ugyanez a baleset idősebb korában következett volna be. Utalt arra, hogy a jogsértés bekövetkezését, és a sérelem súlyát akkor is az általános társadalmi mérték szerint kell értékelni, amennyiben a sérült személy állapotából eredően nem képes felfogni annak súlyát és mértékét (Legf. Bír. Pf.III.20.343/1982., BH. 1990.1.15.). [192] Az álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem megfelelően mérlegelte az életkorából és halmozottan fogyatékos állapotából adódó, és az orvosszakértői vélemény által alátámasztott speciális, különösen súlyos helyzetét, emiatt az elsőfokú bíróság által megállapított sérelemdíj összege jelentősen alatta marad a hasonló tényállású esetekben megítélt összegeknek (Kúria Pfv.III.21.417/2017/9., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.062/2019/4.). [193] Az elsőfokú bíróság által megállapított sérelemdíj összege – különösen a jelenlegi ár- és értékviszonyok alapulvételével - méltatlanul alacsony. [194] Tévesen indult ki az elsőfokú bíróság abból, hogy az I.r. felperes állapotában javulás nem zárható ki, ezt ugyanis a szakvélemény 2. pontja cáfolja. Rögzíti, hogy a károsodások súlyossága miatt az I.r. felperes állapotában érdemi javulás nem várható, az I.r. felperes várhatóan élete végéig az élet minden területén segítsége szorul. [195] Az I.r. felperes a fellebbezésében a 2016. november 1. – 2019. szeptember 30. közötti időszakra eső gyógytorna kezelések 1.906.000 forint költsége, és ezen összeg után 2018. április 16-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [196] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a gyógytorna kezelések költségét csak 655.000.- forint, valamint 2019. október 1. napjától járó havi 60.000 forint járadék mértékében ítélte megalapozottnak. [197] Az elsőfokú bíróság ítélete azonban e körben is sérti a Ptk. 6:522. §
(1)és
(2)bekezdés c) pontját, valamint a Pp. 279. §
(1)és
(3)bekezdését. Hangsúlyozta, hogy tévesen indult ki az elsőfokú bíróság abból, hogy a vagyoni kár fogalmi körébe csak a számlákkal igazolt gyógytorna kezelések költségei vonhatók, és az ezen felüli igény alaptalan. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 25 [198] Az I.r. felperes álláspontja szerint a számla, vagy a nyugta hiánya – azon túl, hogy neki fel nem róható okból nem áll rendelkezésére – nem eredményezheti a szabad bizonyítás, és a teljes kártérítés elvének sérülését, különösen tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok (a szakértő6 szakvéleménye, a perben beszerzett orvosszakértői vélemény, és tanú2, tanú1 tanúk vallomásai) egyöntetűen azt igazolják, hogy a gyógytorna indokolt volt, azt az I.r. felperes igénybe is vette. Az I.r. felperes alapvető, elemi érdeke volt a társadalombiztosítás által finanszírozott kezeléseken felüli gyógytorna igénybevétele, és ezt bizonyíthatóan az I.r. felperes meg is tette. [199] Az I.r. felperes kitért arra, hogy az elszámolható gyógytorna óradíjak meghatározására nem csak a
  1. szeptember hónaptól rendelkezésre álló számlák, hanem az orvosszakértői vélemény azon megállapítása is alkalmas, miszerint a gyógytornászok átlagos óradíja 5-8.000 forint között változik (szakvélemény ad.5.pont). A felperesi álláspontot támasztja alá a Kúria Pfv.20.875/2019/
  2. számú, valamint a Kúria Pfv.21.975/2016/
  3. számú döntése. [200] Kitért a fellebbezés arra is, hogy a
  4. szeptember elejétől
  5. szeptember végéig tartó időszakban az I.r. felperes számlával igazolt költsége az ítéletben megállapított 655.000 forint helyett összesen 750.000 forint. [201] Hivatkozott az I.r. felperes arra is, hogy az elsőfokú bíróságnak a gyógytorna kezeléssel és annak költségével kapcsolatosan kifejtett álláspontja nem áll összhangban az általa a közlekedési többletköltség körében kifejtett indokolással. Az elsőfokú bíróság ugyanis megalapozottnak találta az I.r. felperes
  6. november 30-ig megjelölt gyógytorna és látásfejlesztő kezelésekhez kapcsolódó utazási költségigényét, ugyanakkor magának a gyógytornának a költségét - a tételes számlák hiányában – annak ellenére utasította el, hogy a szakértői véleményre támaszkodva elfogadta mind a Dévény-torna, mind a látásfejlesztő kezelések szükségességét heti 5 alkalommal. [202] Az I.r. felperes a látásfejlesztő kezelések költsége jogcímén
  7. november 1-től
  8. november 30-ig 456.000 forint, valamint
  9. december 1-től
  10. május 31-ig (42 hónapra havi 32.000.-Ft) összesen 1.344.000 forint lejárt járadékösszeg, és ezután a középarányos időponttól
  11. augusztus
  12. napjától járó törvényes késedelmi kamat, valamint
  13. június
  14. napjától havi 56.000 forint járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [203] Az I.r. felperes állította, hogy az elsőfokú bíróság tévedett abban, hogy csak az Alapítvány1 által kiállított,
  15. június
  16. napjától rendelkezésre álló számlákkal igazolt kiadásokat fogadta el, és ez alapján kötelezte az alperest, hogy fizessen meg I.r. felperes részére
  17. június
  18. napjától havonta 24.000 forint összegű járadékot. [204] Ismételten hivatkozott az I.r. felperes arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása következetlen, mivel a látásfejlesztő kezelésekhez kapcsolódó utazási költséget megalapozottnak ítélte, ugyanakkor magát a látásfejlesztő kezelések költségét elutasította. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 26 [205] Az I.r. felperes - a gyógytorna kezelések költsége tekintetében kifejtettekkel egyezően -hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ítélet ezen költségtétel tekintetében is sérti a Ptk. 6:
  19. §
(1)és
(2)bekezdés c) pontjában, valamint a Pp. 279. §
(1)és
(3)bekezdéseiben foglaltakat, ugyanis a számla hiánya nem eredményezheti a szabad bizonyítás és a teljes kártérítés elvének sérülését. Az orvosszakértői vélemény, a szakértő6 szakvéleménye, valamint tanú2 és tanú1 tanúk vallomásai is alátámasztották, hogy az I.r. felperes a látásfejlesztést az általa megjelölt mértékben igénybe vette, annak indokoltságához nem fért kétség, az irányadó óradíjak tekintetében pedig a szakvélemény ad.
  1. pontjában rögzíti, hogy a tiflopedagógus óradíja átlagosan 5.000 forint. [206] Mindezen adatok és bizonyítékok együttes mérlegelésével a látásfejlesztések korábbi időszakban felmerült költségei megállapíthatók. [207] Az I.r. felperes – külső segítő igénybevételével felmerült - gyermekfelügyelet járadéka jogcímén
  2. október
  3. és
  4. szeptember
  5. napja közötti időszakra vonatkozóan 7.680.000 forint lejárt járadékösszeg és ez után a középarányos időtől (
  6. szeptember 30-tól) a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamat, valamint
  7. október
  8. napjától kezdődően havi 320.000 forint járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [208] A fellebbezésében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a gyermekfelügyelet címén előterjesztett kereseti kérelmet – az igénybevétel megtörténte és költsége igazolása hiányában, valamint a párhuzamos igényérvényesítéssel kapcsolatos álláspontja miatt tévesen utasította el. [209] Az I.r. felperes - az egyes kereseti kérelmek párhuzamosságával kapcsolatosan kifejtette, hogy a jövedelemkiesés és a gondozási költség, valamint a háztartási kisegítés költsége egyaránt vagyoni kártérítési igény, azonban azok ténybeli és jogi alapja egymástól elkülönül. A jövedelemkiesés az elmaradt haszon körébe vonható, míg a gondozás és a háztartási kisegítés költségei (akár többlet humánerő ráfordítás formájában is) az indokolt költség és kiadás kategóriájába tartoznak, amely a károsultat ért vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges. [210] Az I.r. felperes álláspontja szerint az átfedést kizárja jelen esetben az is, hogy az egyes igények nem ugyanazon felperesnél merülnek fel. A fenti álláspontot támasztja alá a Kúria Pfv.20.893/2021/
  9. számú, Pfv.III.20.953/2014/
  10. számú eseti döntése, valamint a Győri Ítélőtábla Pf.20.290/2017/
  11. számú határozata is. [211] Kiemelte az I.r. felperes, hogy a többletgondozás nem napi 8 órára, és nem pusztán a munkanapokra korlátozódik, hanem hétvégén, ünnepnapokon is el kel látni azt, illetve táppénz és fizetett szabadság sem illeti meg a szülőket. Az I.r. felperes 6 hónapos, de legkésőbb 3 éves korától bölcsödébe, óvodába járhatott volna, ahol a napi 6-8 órát tölthetne, amely alatt felügyelete megoldott volna. Ezen körülményeket az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a gyermek felügyelet iránti kereseti kérelmet elutasító döntése meghozatalánál. [212] Az I.r. felperes hivatkozott tanú2 és tanú1 tanúvallomására, valamint az orvosszakértői véleményre, amely egyaránt alátámasztotta, hogy az I.r. felperesnek 24 órás Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 27 felügyeletre, és az életkorához képest napi 8 óra többletgondozásra van szüksége. Ez olyan fokú helytállást követel meg a szülőktől, ami tőlük nem elvárható és nem is kivitelezhető. A szakvélemény szerint az egészséges gyermekhez képest az I.r. felperes 3 éves koráig átlagosan napi 4 óra, 3 éves korától és jelenleg is napi 6 óra többletfelügyeletet igényel. [213] Az I.r. felperes azzal is érvelt, hogy a gyermekfelügyelet és gondozás általa igényelt összege nem csak a III.r. felperes édesapa által elvégzett gondozási feladatok ellenértékét kompenzálja, hanem a II.r. felperesre is hárulnak többletgondozási feladatok. [214] Az I.r. felperes másodlagosan fenntartotta azon álláspontját is, hogy legfeljebb csak a III.r. felperesnek megfizetni rendelt költségpótló járadékösszeg havi 20 napra és napi 8 órára eső része vehető figyelembe az I.r. felperes részére járó gondozási, gyermekfelügyeleti díj meghatározásakor. [215] Az I.r. felperes fellebbezése arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az alperest többletgondozási járadék jogcímen
  12. október
  13. és
  14. november
  15. közötti időszakra 4.434.000,- Ft lejárt járadékösszeg és ennek
  16. november
  17. napjától járó törvényes késedelmi kamata, valamint
  18. november 7-től
  19. május
  20. közti időszakra 9.657.271,- Ft lejárt járadékösszeg és ennek
  21. február 18-tól járó kamata, valamint
  22. június
  23. napjától kezdődően havi 647.267,- Ft járadék megfizetésére. [216] Az I.r. felperes a gondozás címén előterjesztett igényét akként kalkulálta, hogy a
  24. október
  25. és
  26. november
  27. közötti időre (az I.r. felperes két és fél éves koráig) napi 4 óra többletgondozás 1.000,- Ft-os óradíjjal számolt, valamint 4 óra többletfelügyelet 500,- Ft-os óradíjjal számolt, összesen havi 182.500,- Ft összegét számította fel; valamint
  28. november 7-től (az I.r. felperes két és fél éves korától)
  29. május 31-ig napi 8 óra többletgondozás 1.000,- Ft-os óradíjjal és további napi 4 óra többletfelügyelet 500,- Ft-os óradíjjal számolt havi 304.166,- Ft-os költségét számította fel; továbbá
  30. június 1-től napi 8 óra gondozás 2.128,- Ft-os óradíjjal és további napi 4 óra többletfelügyelet 1.064,- Ftos óradíjjal számolt havi 647.267,- Ft-os költségét számította fel. [217] Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság - az alperes
  31. október
  32. napjától kezdődően 48.670,- Ft/hó összegű elismerésén túl - a többletgondozási költségigényt a III.r. felperes jövedelemkiesése párhuzamos érvényesítése miatt, valamint a gondozás többletköltsége igazolásának hiányában utasította el. [218] Az elsőfokú bíróság ítélete azonban e körben is sérti a Ptk. 6:
  33. §
(1)és
(2)bekezdés c) pontját, valamint a Pp. 279. §
(1)és
(3)bekezdését is. [219] Az I.r. felperes - a párhuzamos igényérvényesítés kérdésében - ismételten hivatkozott a gyermekfelügyelet költségigénye tételnél általa korábban kifejtettekre. [220] Számos eseti döntésre hivatkozással kifejtette, hogy a gondozási igény megalapozottságához nem szükséges a többletköltség felmerülésének vagy külső szolgáltató igénybevételének az igazolása, hanem elegendő a gondozási igény szükségességének és tényleges elvégzésének a bizonyítása. A gondozási munka értéket képvisel, melynek Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 28 ellenértékét a károkozó akkor is köteles a károsult javára megtéríteni, ha azt a hozzátartozók ingyenesen végezték. Ez esetben ugyanis a munkát a családtag legfeljebb a károsulttal szemben fennálló családi kötelezettségére tekintettel végzi ingyenesen, de nyilvánvalóan nem a károkozót kívánja a kártérítési kötelezettsége alól mentesíteni. [221] A vagyoni kárigény elbírálásánál a szakosodott intézmények díjának 75%-a, illetőleg a ténylegesen kialakult piaci viszonyok vehetők figyelembe (Legf.Bír. Pfv.III. 20.556/2007/
  1. Kúria Pfv.III. 20.133/2017/
  2. Győri Ítélőtábla Pf.I.20.293/2011/6.). [222] A többletgondozás és a többletfelügyelet indokoltsága és a tényleges igénybevételének napi 24 órás szükségessége tekintetében idézte az orvosszakértői vélemény releváns megállapításait (szakvélemény ad.
  3. válasz). [223] Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a gondozási óradíjak körében alaptalanul nem fogadta el a Bt1 árjegyzékét (Győri Ítélőtábla Pf.III.20.078/2021/13/I.). [224] Az I.r. felperes pelenkázás költsége jogcímén kérte, hogy a bíróság
  4. október
  5. napjától kezdődően havi 20.000,- Ft járadék megfizetésére kötelezze az alperest. [225] Az elsőfokú bíróság az alperes elismerése alapján ítélte megalapozottnak a kereseti kérelmet havi 11.600,- Ft járadék, valamint a
  6. november
  7. és
  8. szeptember
  9. közötti időszakra vonatkozó 215.000,- Ft összegű lejárt járadék tekintetében. [226] Az I.r. felperes arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete e körben is sérti a Ptk. 6:
  10. §
(1)és
(2)bekezdés c) pontját, valamint a Pp. 279. §
(1)és
(3)bekezdését is. A vagyoni kár fogalmi körébe ugyanis nemcsak a számlákkal igazolt költségek tartoznak, azok indokoltsága és felmerülése egyéb bizonyítékkal is igazolható. [227] Az elsőfokú bíróság tévesen fogadta el az alperes költségszámítását azon az alapon, hogy az I.r. felperes a nagyobb méretű és magasabb árkategóriájú pelenka használatát számlával nem igazolta. [228] A törvényszék nem vette figyelembe az I.r. felperes által csatolt
  1. augusztus 26-án kelt rehabilitációs lapot, amely tartalmazza a Magics Baby Soft 5 nadrágpelenkára a szakorvosi javaslatot, továbbá a
  2. november 18-án kelt ambuláns lapot, amely a nagyobb méretű Magics Easy Soft 6 pelenkára vonatkozik, valamint a Magics Easy Soft Junior 5 pelenkára vonatkozó 49,53 Ft/db árat feltüntető vásárlási számlát. [229] A fentiekből következően nyilvánvaló, hogy az I.r. felperes a növekedése miatt a magasabb árkategóriájú, nagyobb méretű terméket kényszerül megvásárolni. [230] Az I.r. felperes rezsitöbblet költség jogcímen kérte kötelezni az alperest
  3. október
  4. és
  5. szeptember
  6. közötti időszakra vonatkozóan 710.000,- Ft lejárt Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 29 járadékösszeg, és ennek
  7. április 11-től járó a törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint
  8. október
  9. napjától havi 20.000,- Ft járadék megfizetésére. [231] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:
  10. §
(1)és
(2)bekezdésének c) pontjában foglaltakat, valamint a Pp. 279. §
(1),
(3)bekezdésében foglaltakat is megsértette, ugyanis nemcsak szakértői vélemény és a rezsiszámlák alapján dönthető el a fenti követelés indokoltsága. [232] Az I.r. felperes bölcsödébe, óvodába, iskolába nem jár, a kezelések kivételével minden idejét otthon tölti a szülőkkel. Az pedig köztudomású tény, hogy a folyamatos otthontartózkodás magasabb fogyasztást jelent ahhoz a helyzethez képest, mint amikor a családtagok napi 8-10 órát munkahelyen, illetve oktatási intézményben tartózkodnak. Az otthontartózkodás miatt a villamosenergiával működő eszközök, berendezések többlethasználata, a többletfűtési költségek felmerülése rezsitöbbletet indukál. Hivatkozott az általános kártérítés megállapításának lehetőségére is. [233] Az I.r. felperes az autósülés költsége jogcímén 175.824,- Ft-ot és ennek
  1. március
  2. napjától járó törvényes késedelmi kamatára tartott igényt. [234] A felperesek az orvosszakértői véleményre utalva hangsúlyozták, hogy az I.r. felperes önálló helyzetváltoztatásra nem képes, önállóan ülni is csak W alakban tud. Ez önmagában feltételezi, hogy az I.r. felperesnek speciális funkciókkal ellátott, magasabb árkategóriájú gyermekülés beszerzése szükséges. [235] A II.r. felperes a fellebbezésében elsődlegesen a sérelemdíj, a gondozás, a gyógytorna kezelések költsége, a jövedelemkiesés, a háztartási kisegítő költsége, valamint a rehabilitációs többletköltség címén előterjesztett kártételek tekintetében kérte az ítélet kereseti kérelemben foglaltak szerinti megváltoztatását. [236] A másodlagos kérelme a Pp.
  3. §-a alapján az ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítására irányult az alperes perköltségben marasztalása mellett. [237] Kifogásolta, hogy a sérelemdíj iránti igényét az elsőfokú bíróság - az alperes által korábban teljesített 10.000.000,- Ft sérelemdíjon túl – csak további 3.000.000,- Ft erejéig ítélte megalapozottnak. [238] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a biztonsági öv bekapcsolásának hiánya miatt a vagyoni károk esetében kármegosztás nem alkalmazható, illetve a biztonsági öv hiánya a sérelemdíj összegének meghatározása során is figyelmen kívül marad. A II.r. felperesnek járó sérelemdíj mértékét azonban az elsőfokú bíróság indokolatlanul alacsony összegben állapította meg. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 30 [239] A II.r. felperes az orvosszakértői vélemény releváns megállapításait idézve, valamint tanú1 tanúvallomására utalva hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság azokat nem értékelte kellő súllyal. [240] A szakvélemény kitért arra, hogy a II.r. felperes baleseti sérülései jelentős funkciókárosodás hátramaradásával gyógyultak, állandósult fájdalmak kísérik, az állapotában érdemi javulás nem várható, az életkorral járó kopásos elváltozások nála hamarabb jelennek meg. [241] A fizikai tünetek mellett a balesettel összefüggésben súlyos depresszív állapot és poszttraumás stressz-zavar alakult ki nála. [242] A II.r. felperes azzal érvelt, hogy a baleset előtti kiegyensúlyozott, érzelmi és anyagi biztonságban zajló élete teljes egészében megváltozott. A fizikális és lelki állapota, valamint az I.r. felperes gondozásából eredő anyagi és lelki többlet terhek mellett újabb gyermek vállalására nincs lehetősége. Az életének abban a szakaszában érte a baleset, amikor értékteremtő képességét és energiáját a leghatékonyabban ki tudta volna használni. [243] Az elsőfokú bíróság a II.r. felperes súlyos, maradandó sérülése, illetve a gyermeke életkorából és halmozottan fogyatékos állapotából adódó speciális helyzete mellett a fenti körülményeket nem mérlegelte megfelelően, ezért a sérelemdíj összegének felemelése indokolt. [244] A II.r. felperes fellebbezési kérelme arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy gondozás költsége jogcímén fizessen meg 453.600 forintot, és ezen összeg után
  4. január
  5. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatot. [245] Arra hivatkozott, hogy a
  6. október
  7. és
  8. március
  9. közötti időszakban 138 napra napi 4 órás időtartamot figyelembevéve határozta meg 588.000 forint gondozási költség igényét, amelyet az alperes által már teljesített 134.400 forinttal csökkentve terjesztette elő a 453.600 forint összegű kereseti kérelmét. [246] Az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:
  10. §
(1)és
(2)bekezdésének c) pontjában foglaltakat, valamint a Pp. 279. §
(1),
(3)bekezdésében foglaltakat is megsértette. [247] Ismételten hivatkozott a II.r. felperes arra, hogy a gondozási igény megalapozottságához nem szükséges a többletköltség felmerülésének, vagy külső szolgáltató igénybevételének az igazolása, hanem elegendő a gondozási igény szükségességének és tényleges elvégzésének bizonyítása. A hozzátartozók segítségnyújtása pedig nem eredményezheti a károkozó kártérítési kötelezettség alóli mentesülését. [248] A jelen esetben a szakvélemény mind a gondozás indokoltságát, mind az I.r. felperes által megjelölt többletidőtartamot alátámasztotta (ad.
  1. válasz). Az óradíjak a Bt1 árlistái alapján határozhatók meg. A II.r. felperes hivatkozott tanú2 vallomására, aki alátámasztotta, hogy a II.r. felperes ápolását 2.000 – 1.500 forint óradíjért végezték. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 31 [249] A fentiek figyelembevételével tehát a II.r. felperes gondozási díj iránti igénye a keresetben írt mértékben megalapozott. [250] A II.r. felperes a
  2. november és 2017 szeptember között felmerült 528.000 forint gyógytorna kezelés költsége és annak
  3. április 16-tól kezdődő kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest megjelölve a kezelések számát és alkalmankénti költségét. [251] Hivatkozott arra, hogy a Pp.
  4. §
(1)
(3)bekezdése értelmében – a tételes számlák hiányában is - a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok – köztük tanú2 tanúvallomása, illetve az orvosszakértői vélemény alapján – a felperesi kárigény megállapítása indokolt. A szakvélemény alátámasztja a gyógytorna szükségességét, indokoltságát; a kezelések igénybevételét pedig, mind tanú2 tanúvallomása, mind a II.r. felperes saját érdeke, és rászorultsága igazolja. [252] A szakvélemény ad.5. pontja szerint a gyógytornászok átlagos óradíja 5.000 és 8.000 forint között mozog, ami lehetőséget ad az alkalmazható óradíjak mérlegelésére. [253] A II.r. felperes felhívta az Ebtv. 68/A. §
(1)bekezdését, amelyből az következik, hogy a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatás II.r. felperes általi igénybevétele esetén is az alperesnek megtérítési kötelezettsége áll fenn a társadalombiztosítás felé. A II.r. felperes álláspontja szerint tehát a fentiekből tehát az következik, hogy a gyógytorna magánszolgáltatás keretében történő igénybevételével a kárenyhítési kötelezettségét nem sértette meg. [254] Figyelemmel az egészségügyi ellátórendszer közismert túlterheltségére a rehabilitációja érdekében igénybe vett magánszolgáltatás indokolt és célszerű volt (Kúria Pfv.20.875/2019/6., és a Pfv.21.975/2016/5.). [255] A II.r. felperes a fellebbezésében kérte az alperes kötelezését arra, hogy jövedelemkiesés címén fizessen meg a részére 1.921.326 forint kártérítést és ennek 2017. március 27. napjától járó törvényes késedelmi kamatát. [256] A II.r. felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése sérti a Ptk. 6:522. §
(1)és
(2)bekezdésében írtakat, és a Pp. 279. §
(1)bekezdésében foglaltakat. [257] A törvényszék a bizonyítékok mérlegelése során nem vette figyelembe tanú2 tanúvallomását, aki elmondta, hogy a II.r. felperes a gyermek születése után röviddel vissza kívánt menni dolgozni; továbbá nem értékelte azt a munkáltatói okiratot sem, ami azt valószínűsíti, hogy a gyermek felügyeletét 6 hónapos korát követően a kötetlen munkaideje mellett meg tudta volna oldani. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 32 [258] Az orvosszakértői vélemény rögzíti, hogy
  1. szeptembert megelőzően a II.r. felperes a munkavégzésre alkalmatlan volt. A II.r. felperes részéről tehát a munkába állás szándéka, a munkáltató részéről pedig ennek lehetősége is igazolást nyert. [259] A II.r. felperes háztartási kisegítő járadék jogcímén kérte az alperes kötelezését
  2. november
  3. és
  4. szeptember
  5. közötti időszakra - napi 3 óra időszükséglet és 1.000,- Ft-os óradíj alapján - összesen 3.193.750 forint lejárt járadékösszeg, és ennek
  6. április 16-tól járó törvényes késedelmi kamata, valamint
  7. október
  8. napjától kezdődően havi 91.250 forint járadék megfizetésére. [260] A II.r. felperes ismételten hivatkozott a Ptk. 6:
  9. §
(1)és
(2)bekezdésében írtak, és a Pp. 279. §
(1)bekezdésében foglaltak sérelmére; továbbá a háztartási kisegítés és a III.r. felperes jövedelempótló járadékigényének párhuzamossága kapcsán a fentiekben általa már előadottakra; valamint a károsult helyett a hozzátartozók által ingyenesen elvégzett háztartási munka költségének elszámolása körében a gondozási többletköltség igénnyel kapcsolatosan általa a korábbiakban már kifejtett álláspontra. [261] A háztartási kisegítés elszámolható óradíja körében pedig a gondozás körében előadottakat tekintette irányadónak. A II.r. felperes az orvosszakértői véleményre hivatkozva állította, hogy a háztartási kisegítő igénybevétele számára indokolt, ugyanis
  1. márciusáig semmilyen háztartási tevékenységet nem tudott elvégezni, ezt követően is csak könnyű fizikai tevékenységet végezhet. A fentieket tanú2 és tanú1 tanúvallomása is megerősítette. A háromtagú család esetén a napi 3 óra háztartási munka nem eltúlzott, magában foglalja a főzést, takarítást, rendrakást és a megnövekedett gyakoriságú mosást, bevásárlást is. [262] A II.r. felperes rehabilitációs többletköltség járadék címén
  2. október
  3. és
  4. szeptember
  5. közötti időszakra vonatkozóan 96.000,- Ft lejárt járadékösszeg és ezután
  6. szeptember 30-tól a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamat megfizetésére, továbbá
  7. október
  8. napjától havi 4.000,- Ft járadék megfizetésére tartott igényt az úszással kapcsolatosan felmerült költségei megtérítésére. [263] A II.r. felperes állította, hogy a szakvélemény értelmében a maradványállapotára tekintettel a víz alatti torna és az úszás számára kifejezetten javallott. [264] A II.r. felperes e körben ismételten utalt a fellebbezésében korábban már előadott azon érvelésére, miszerint a számla hiánya a szabad bizonyítás elvére tekintettel önmagában nem eredményezheti az igény bizonyítatlanságát. Utalt a Kúria Pfv.21.975/2016/
  9. számú határozatára, amely az úszás indokoltságát alátámasztó szakértői vélemény alapján a köztudomású uszodai belépők összegének ismeretében az ezen a címen igényelt rehabilitációs költség megtérítését indokoltnak látta. [265] A III.r. felperes a fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte a sérelemdíj, a látogatási költség, valamint a jövedelem kiesés címén érvényesített kártételek tekintetében a kereseti kérelemben foglaltak szerint. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 33 [266] A másodlagos kérelme a Pp.
  10. §-a alapján az ítélet hatályon kívül helyezésére és a z elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítására irányult az alperes perköltségben marasztalása mellett. [267] A III.r. felperes kérelme arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az alperest - az ezen a címen kifizetett 5.000.000,- Ft-on túl – további 5.000.000,- Ft sérelemdíj és ennek
  11. augusztus 26-tól járó törvényes késedelmi kamatainak a megfizetésére. [268] Az elsőfokú bíróság a sérelemdíj összegét a jelenlegi ár-és értékviszonyok alapján - elsődlegesen az I.r. felperes nagyfokú össz-szervezeti egészségkárosodására figyelemmel és ennek folytán a III.r. felperesnél jelentkező pszichés és fizikális terhekre is tekintettel – indokolatlanul alacsony összegben, azaz további 3.000.000,- Ft-ban állapította meg. [269] A III.r. felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ezen döntése sérti a Ptk. 2:
  12. §
(3)bekezdésében, a Ptk. 6:
  1. §-ában, valamint a Pp.
  2. §
(1)bekezdésében foglaltakat. [270] A III.r. felperes a balesetet megelőzően kiegyensúlyozott családi életet élt, viszonylagos egzisztenciális biztonságban. A baleset okozta súlyosan hátrányos életvitelbéli változásokhoz, (munkahelyét feladni kényszerült, élettere a családi feladatok ellátására korlátozódik, tágabb családi, baráti kapcsolatai beszűkültek), és a reá háruló többletterhekhez nem tud megfelelően alkalmazkodni. A baleset következtében kialakult akut stressz-zavar konvertálódott egy tartósan fennálló, betegségszintet elérő tüneterősségű szorongásos depresszív állapotba. [271] Az elsőfokú bíróság nem vette megfelelően figyelembe, hogy a III.r. felperest az életének abban a szakaszában érte a baleset, amikor az értékteremtő képességét a leghatékonyabban ki tudta volna bontakoztatni. Nem értékelte kellő súllyal azt sem, hogy a gyermeke mellett a társa is súlyos és maradandó sérülést szenvedett, továbbá a gyermeke életkorából és halmozottan fogyatékos állapotából adódó kilátástalan helyzetét. [272] A III.r. felperes jövedelempótló járadék címén –
  1. szeptember
  2. és
  3. február
  4. közötti időszakra vonatkozóan - 6.573.580,- Ft lejárt járadékösszeg és ennek
  5. november 30-tól járó törvényes késedelmi kamata megfizetésére tartott igényt a törvényszék által
  6. március
  7. napjától megítélt havi 43.044,- Ft járadék összegét nem érintve. [273] A III.r. felperes fenntartotta az elsőfokú eljárás során kifejtett azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság tévesen jelölte meg a jövedelem kiesés alapjául szolgáló bázisjövedelmet, és - az alperes
  8. számú beadványában megjelölt számítást elfogadva – tévesen indult ki a III.r. felperes balesetet megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének bruttó 313.413,- Ft összegéből. [274] A kártérítés nettó összegben való meghatározása sem helytálló, nem felel meg az 1/
  9. (V.22.) PK véleményben lefektetett elveknek. Utalt arra, hogy a jövedelemveszteség - Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 34 PK véleményben írtaknak megfelelő - járulékmentes bruttó összegek alapján levezetett kiszámítását a
  10. június
  11. napján kelt beadványa táblázatai tartalmazzák részletesen. [275] Kifejtette, hogy a törvényszék jogszabálysértő módon vonta le az alapösszegű családi pótlék (12.200,- Ft) és az emelt összegű családi pótlék (23.300,- Ft) különbözetét, azaz havi 11.100,- Ft-ot. V. [276] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes csatlakozó fellebbezést és fellebbezési ellenkérelmet terjesztett elő. [277] Csatlakozó fellebbezésében kérte az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatni, ennek keretében: [278] az I. r. felperest lejárt vagyoni kártérítés jogcímén megillető 2.938.217 Ft lejárt marasztalási összeget 2.283.217 Ft-ra leszállítani; [279] a marasztalási összegen belül a gyógytorna kezelés jogcímén megállapított 655.000 Ft kártérítés összeg és annak
  12. április
  13. napjától esedékes Ptk. 6:
  14. § szerinti késedelmi kamatai megtérítésére vonatkozó kötelezést mellőzni, [280] az alperes által az I. r. felperes részére
  15. október
  16. napjától folyósítandó havi 128.370 Ft járadék összegét – a gyógytorna költség jogcímén megállapított havi 60.000 Ft járadék összegével – havi 68.370 Ft-ra leszállítani, [281] a látásfejlesztő kezelés jogcímén
  17. június
  18. napjától az alperes által I. r. felperes részére teljesítendő havi 24.000 Ft járadék folyósítására kötelezést mellőzni; [282] a II. r. felperest lejárt vagyoni kártérítés jogcímén megillető 482.356 Ft lejárt marasztalási összeget 385.789 Ft-ra leszállítani; a marasztalási összegen belül [283] a gondozás jogcímén megállapított 141.600 Ft kártérítés összeget 113.280 Ft-ra leszállítani, [284] a gyógycipő jogcímén megállapított 66.700 Ft kártérítés összeget 53.360 Ft-ra leszállítani, [285] a gyógyszerköltség jogcímén megállapított 274.056 Ft lejárt kártérítés összeget 219.249 Ft-ra leszállítani, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 35 [286] az alperes által az II. r. felperes részére
  19. október
  20. napjától gyógyszerköltség jogcímén folyósítandó havi 11.419 Ft járadék összegét havi 9.132 Ft-ra leszállítani. [287] A csatlakozó fellebbezéssel nem érintett, felperesek által fellebbezett kártételek tekintetében az ítélet helybenhagyását indítványozta. [288] Az alperes álláspontja szerint az I.r. felperesnek járó sérelemdíj tekintetében az ítélet nem sérti sem a sérelemdíj megállapításának, sem a bizonyítékok mérlegelésének, sem a kártérítés esedékességének szabályait. [289] Az elsőfokú bíróság a sérelemdíj körében értékelhető körülményeket a bizonyítás eredményével összhangban mérlegelte, így eltérő mérlegelésre a másodfokú eljárásban sincs indok. A sérelemdíj mértékét az elsőfokú bíróság a jogsértésnek a sértettre, illetve a környezetre gyakorolt hatására tekintettel, helyesen határozta meg. A sértettre gyakorolt hatás tekintetében kiemelendő, hogy a baleset tragikus következményei a külső értékelés szempontjából jelentősebbek, mint ahogy annak szubjektív megélésére az I.r. felperesnek valaha is lehetősége nyílhat. [290] Az I.r. felperes esetében a már kialakult élethelyzet megváltoztatásának a hiánya sem hagyható figyelmen kívül. Azzal is érvelt, hogy önmagában az életkor nem ad alapot magasabb összegű sérelemdíj megállapítására. [291] A jogsértés környezetre gyakorolt hatása tekintetében pedig arra utalt, hogy a szülők az I.r. felperes sérüléseivel összefüggő egészségi állapotára tekintettel maguk is érvényesítenek igényt. [292] Az alperes a csatlakozó fellebbezésében - az ítéletet e körben megváltoztatva - a 655.000.-Ft lejárt gyógytorna költségigény és a
  21. október
  22. napjától folyósítandó 60.000.-Ft járadékigény elutasítását kérte. [293] Utalt a Ptk. 6:
  23. §
(2)bekezdésére, amely alapán a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez nem szükséges költségek vonatkozásában kártérítési kötelezettség nem áll fenn. A társadalombiztosítás keretében igénybe vett gyógytornán kívüli további gyógytorna kezelések hatékonysága, igénybevételük szükségessége mind a már lejárt, mind pedig a jövőbeli járadékok tekintetében nem bizonyított, így ezen kiadások kárként nem értékelhetők. [294] Utalt az orvosszakértői véleményre (ad.5. válasz), miszerint az egyéni gyógytornára fordítandó összeg évi 250.000 forintban határozható meg, amely messze alatta marad a felperes által e körben igényelt évi 720.000 forintnak. [295] Az alperes hivatkozott a Ptk. 6:525. §
(1)bekezdésében rögzített kárenyhítési kötelezettségre is abban a körben, hogy a gyógytorna gyakorlatok nem igénylik minden Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 36 alkalommal a gyógytornász közreműködését, vagyis a szülők közreműködésével otthon, külön térítés nélkül is elvégezhetők. [296] Az alperes hangsúlyozta, hogy a számlákkal igazolt időszakon kívül a gyógytorna költségek tényleges felmerülése nem bizonyított. [297] M.B. számláival kapcsolatosan pedig az alperes hiányolta a kezelések tényleges mibenlétének, tartalmának igazolását. [298] Az alperes a csatlakozó fellebbezésében a látásfejlesztő kezelések költségeként előterjesztett kereset teljes elutasítását kérte, azaz a
  1. június
  2. napjától megítélt havi 24.000 forint járadékigényt is megalapozatlannak tartotta. [299] Hangsúlyozta, hogy az orvosszakértői vélemény a látásfejlesztő kezelések szükségességét alátámasztotta, azok módját, lehetőségeit, költségét, igénybevétele tényét azonban nem. [300] A társadalombiztosítás keretében igénybe vett látásfejlesztő kezeléseken túlmenően tehát a felperesek a további kezelések igénybevételét nem bizonyították, sem számlát, sem kezelési lapot nem csatoltak. Nem nyert igazolást az sem, hogy a látásfejlesztő kezelések az állami ellátás keretében teljeskörűen nem biztosíthatók. [301] Hivatkozott az alperes arra is, hogy a módszer igénybevétele nem teszi szükségessé minden esetben terapeuta közreműködését, lehetőség van a szükséges gyakorlatok megtanulására, és egyéni úton való elvégzésére. Ismételten kitért arra, hogy az Alapítvány1 honlapján sem látásfejlesztő szolgáltatás, sem erre alkalmas terapeuta nincs feltüntetve. [302] Az alperes a gyermekfelügyelet költségét elutasító ítéleti rendelkezés helybenhagyását indítványozta. [303] A felperes által e körben meghivatkozott kúriai és győri ítélőtáblai döntések nem teszik mellőzhetővé ezen költségpótló igény tényleges felmerülésének bizonyítását. Kiemelte, hogy ugyanazon körülménnyel összefüggésben a többszöri kártérítés igénylése a káronszerzés tilalmába ütközik. [304] Az alperes rámutatott, hogy a felperesek ezen követelésének alapja az, hogy a gyermek 24 órás felügyeletéhez külső segítséget vesznek igénybe. A hivatkozott eseti döntések tényállása azonban ettől eltér. [305] A felperesek adósak maradtak a külső segítő személyének megjelölésével, és a tényleges felügyelet teljesítését, költségét sem igazolták. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 37 [306] A felperesek még a fellebbezésükben sem oldották fel a gyermekfelügyelet, a gondozás, és a III.r. felperes jövedelemvesztesége alapján előterjesztett igények párhuzamosságát és átfedését. [307] Kitért arra is az alperes, hogy a gyermekfelügyelet napi 8 órás igénye ellentmondásban áll tanú1 tanúvallomásával, aki alkalmankénti 4 órás segítőről nyilatkozott. [308] Az alperes a gondozási költségre vonatkozó ítéleti rendelkezés helybenhagyását kérte mind a lejárt összeg, mind pedig a jövőbeni járadék tekintetében. [309] Az alperes abból indult ki, hogy a felperes fellebbezése e körben nem tartalmazza a havi 647.257 forint/hó gondozási járadék óradíját. [310] Utalt arra, hogy a Bt1, mint a szakosodott intézmény óradíja 75 %-ának figyelembevétele nem kötelező, ez egy mérlegelési lehetőség a bíróságnak, így az ettől való eltérés nem tekinthető jogsértőnek, ezért az ítélet felülmérlegelésére sem ad alapot. [311] Fenntartotta az alperes azon álláspontját, hogy a nem szakápoló által nyújtott gondozási tevékenységre a minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján számítható nettó óradíj lehet irányadó, amellyel az elsőfokú bíróság által mérlegeléssel meghatározott 800 forintos óradíj teljes mértékben összhangban van. [312] Hangsúlyozta az alperes, hogy csak az egészséges gyermek gondozásához képest felmerülő többletmunka érvényesíthető, amelynek napi 2 órában való meghatározása helytálló. Az alperes e körben is utalt az igények párhuzamosságának problémájára. [313] A rezsiköltségtöbblet, az autósülés költsége, és a pelenkázás költsége tekintetében az alperes az ítélet helybenhagyását indítványozta. [314] Hangsúlyozta, hogy a felperesek egyrészt a drágább pelenkák költségét számlával nem igazolták. [315] A felperesek a rezsivel kapcsolatos többletköltség felmerülését sem bizonyították, az otthon tartózkodás során a költségnövekedés ténye és mértéke pedig nem köztudomású tény. Utalt arra, hogy a szabad bizonyítás elve nem keverhető össze a bizonyítás hiányával. [316] Az alperes arra is hivatkozott, hogy sem a speciális gyerekülés szükségessége, sem az átlagos gyereküléshez képest jelentkező költségtöbblet nem igazolt. [317] Az alperes a II.r. felperes sérelemdíj és kártérítés iránti igényének jogalapjával kapcsolatosan fenntartotta azon álláspontját, hogy a II.r. felperes 20%-os közrehatásának figyelembevétele és a kármegosztás alkalmazása a biztonsági öv hiánya és az elfordult testpozíció miatt nem mellőzhető. Idézte a
  3. április 4-én kelt egyesített igazságügyi orvosi- és közlekedési-műszaki szakértői véleményt. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 38 [318] Az alperes a II.r. felperes javára megállapított sérelemdíj összegének helybenhagyását indítványozta. Utalt arra, hogy a bizonyítás eredményét és a releváns körülményeket a törvényszék - a közrehatás kivételével - megfelelően mérlegelte, így ettől eltérés a másodfokú eljárásban nem indokolt. [319] Az alperes - a csatlakozó fellebbezésben – a II.r. felperes javára megállapított 141.600 forint gondozási többletköltséget a II.r. felperes közrehatására tekintettel 113.280 forintra kérte leszállítani. [320] Álláspontja szerint a gyógytorna kezelések költségének megtérítését az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el, ezért annak helybenhagyása indokolt. [321] Az alperes e körben utalt a bizonyítatlanságra, és arra, hogy a gyógytorna igénybevételének mellőzése a társadalombiztosítás keretében a kárenyhítési kötelezettség sérelmét eredményezi. [322] Az alperes érvelése szerint a II.r. felperes jövedelemkiesése tekintetében is helyes az elsőfokú bíróság döntése. [323] A II.r. felperes nem igazolta, hogy a gyermeke fél éves korától mikor, milyen körülmények között, milyen munkakörben állt volna munkába, ezen szándékát a munkáltatójával előzetesen nem közölte, emiatt a jogkövetkezmények nélkül, utólagosan kiállított munkáltatói irat a munkába állás szándékának bizonyítására nem alkalmas. A II.r. felperes a gyermeke elhelyezése, felügyelete érdekében sem tett intézkedéseket. [324] Az alperes álláspontja szerint a háztartási kisegítő költségtétel elutasítása is a bizonyítatlanság miatt indokolt volt. Önmagában az, hogy a II.r. felperes a balesetből eredő egészségi állapota miatt háztartási kisegítésre szorul, a konkrét tevékenység elvégzésének bizonyítása nélkül kártérítésre nem ad alapot. [325] Az alperes továbbra is vitatta, hogy a felperesek háztartásában a napi 3 óra munka szükséges, és azt is, hogy az kizárólag a II.r. felperes feladata volt. A II.r. felperes a külső személy kisegítőt érintően sem tett konkrét tényelőadást. [326] Az alperes hivatkozott arra is, hogy a II.r. felperes könnyű fizikai munka elvégzésére alkalmas. [327] A rehabilitációs költség folyamatos felmerülése – azaz a rendszeres uszodalátogatás - is bizonyítatlan maradt, ezért az elsőfokú bíróság elutasító rendelkezésének helybenhagyása indokolt. Az alperes kitért arra, hogy a II.r. felperes részére javallott víz alatti gyógytorna a társadalombiztosítás keretében igénybevehető. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 39 [328] Az alperes a csatlakozó fellebbezésében a II.r. felperest érintő gyógycipő költségtételt a kármegosztásra tekintettel 66.700 forintról 53.360 forintra, a gyógyszerköltséget pedig a lejárt járadék tekintetében 274.056 forintról, 219.249 forintra, míg a havi járadékösszeget a 11.419 forintról 9.132 forintra kérte csökkenteni. [329] Az alperes a III.r. felperes javára megítélt sérelemdíj összegének helybenhagyását kérte azzal, hogy az elsőfokú bíróság a releváns körülmények együttes mérlegelésével, és a bírói gyakorlattal összhangban helytállóan állapította meg az összesen 8.000.000 forint összegű sérelemdíjat. [330] Az elsőfokú bíróság a jövedelemkiesés összegét is helyesen állapította meg, ezért az alperes annak helybenhagyását indítványozta. VI. [331] Az I-II-III.r. felperesek fellebbezései részben megalapozottak, az alperes csatlakozó fellebbezése alaptalan. [332] Az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem, a csatlakozó fellebbezés, valamint a fellebbezési ellenkérelem korlátai között felülvizsgálva (Pp.
  4. §
(1)bekezdés) az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta – az ítélet hatályon kívül helyezését megalapozó lényeges eljárási szabályt nem sértett -, azonban az egyes kártételek tekintetében a tényállást a Pp.279.§.
(1)és
(3)bekezdéseiben írt, a bizonyítékok teljeskörű értékelése elvének sérelmével állapította meg, ezért az abból levont jogi következtetései - köztük az egyes károk bekövetkeztének, illetve a kártételek összegszerűségének meghatározása - sem helytálló. [333] Az elsőfokú bíróság tévesen mérlegelte és állapította meg a felperesek javára megítélt sérelemdíjak összegét is. [334] A jogalapot érintően a perben nem volt vitatott, hogy az alperes a kötelező gépjárműfelelősség biztosításról szóló 2009. évi LXII. tv. 12. §-a értelmében helytállni tartozik az I-II-III.r. felpereseket a Ptk. 2:42. §
(1)és
(2)bekezdés, 2:
  1. § a) pontja, 2:
  2. §
(1),
(2)és
(3)bekezdései alapján megillető sérelemdíj megfizetéséért, valamint az I-II-III.r. felpereseket - a Ptk. 6:519. §-a, 6:522. §
(1)és
(2)bekezdései és a Ptk. 6:535. §
(1)bekezdése alapján - megillető kártérítés és sérelemdíj megfizetéséért. [335] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az I-II-III.r. felpereseknek járó sérelemdíj összegét a Ptk. 2:52. §
(3)bekezdésében írt, irányadó szempontrendszer – azaz a jogsértés súlya, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és a környezetére gyakorolt hatása – tükrében mérlegelte, azonban ennek során az I-II-III.r. felperesek baleset következtében megváltozott testi, lelki, életvitelbeli, szociális körülményeit részben nem vette teljeskörűen figyelembe, részben pedig az egyes tényezőket alul értékelte. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 40 [336] Ennek következtében az elsőfokú bíróság által meghatározott, – az alperes által teljesített összegeket is magában foglaló – sérelemdíjak a felpereseket ért súlyos, és az élet minden területére kiterjedő nem vagyoni hátrányok kompenzálására teljeskörűen nem alkalmasak, nem elegendőek. [337] Az elsőfokú bíróság az I.r. felperes esetében tényszerűen számba vette a balesetből eredő számos, és a tényállásban részletesen ismertetett hátrányos következményt, azaz a látásvesztését, a nagymozgások és a finommotorika nagyfokú elmaradottságát, a kognitív képességek súlyos sérülését, a beszédkészség gyakorlatilag teljes hiányát, az idegrendszeri károsodását, és azt is, hogy ezen állapotában érdemi javulás nem várható. [338] Nem értékelte azonban kellő súllyal, hogy mindezen, már csecsemőkorban elszenvedett sérülések a lehető legsúlyosabb hátrányokat okozták az I.r. felperesnek, és a néhány hónapos gyermek számára gyakorlatilag a teljes, egészséges élet végleges és visszafordíthatatlan elvesztését jelentették. A baleseti sérülések a mindössze néhány hónapos gyermeket (I.r. felperes) a szellemi és érzelmi élet lehetőségétől elzárták, és a testi fájdalmakkal terhes fizikális létezésre korlátozták. Az I.r. felperes véglegesen elvesztette az esélyt egy testileg, lelkileg, szellemileg ép, teljes élet lefolytatására. [339] Az elsőfokú bíróság által meghatározott, az alperes által már teljesített összeget is magában foglaló 20.000.000 forint sérelemdíj a felperesek által felhívott eseti döntések által reprezentált joggyakorlathoz viszonyítva is indokolatlanul alacsony összegű. [340] A törvényszék által a
  1. évi nem vagyoni sérelem kompenzálására meghatározott fenti összeg nem tükrözi az értékviszonyok
  2. és
  3. évi nagyon jelentős megváltozását sem. [341] Az elsőfokú bíróság által figyelembe vett szempontok fentiek szerinti kiegészítésével és súlyozásával az ítélőtábla összesen 40.000.000 forintot ítélt alkalmasnak az I.r. felperes által csecsemőkorban elszenvedett sérülésből eredő, és a teljes életminőség végleges, és drasztikus mértékű elvesztésében megnyilvánuló hátrány kompenzálására. [342] Az ítélőtábla a II.r. felperest érintően előre bocsátja, hogy sem a javára megállapított sérelemdíj meghatározása során, sem a neki járó kártételek(kötségtételek) meghatározása során károsulti közrehatás a terhére nem állapítható meg. [343] Az elsőfokú bíróság a csatolt, egyesített igazságügyi orvos- és közlekedésiműszaki szakértői vélemény alapján okszerűen következtetett arra, hogy a II.r. felperes sérülései - a hátulról érkező behatás miatt - a biztonsági öv használatától függetlenül következtek be, ezért nincs jelentősége annak, hogy a biztonsági öv a baleset bekövetkeztekor nem volt becsatolva. [344] A II.r. felperes oldalra fordulása pedig sem jogellenes, sem felróható magatartásként nem értékelhető, ezért a károsulti közrehatás megállapítására ez sem alkalmas. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 41 [345] Az alperes által figyelembe venni kért 20 %-os mértékű károsulti közrehatás tehát sem a sérelemdíj meghatározása során, sem a II.r. felperesnek járó kártérítések összegének meghatározása során nem vehető figyelembe. [346] A törvényszék a II.r. felperesnek járó sérelemdíj összegét is indokolatlanul alacsony összegben határozta meg. [347] Az elsőfokú bíróság az általa figyelembe vett körülményeken túl nem értékelte kellő súllyal, hogy a II.r. felperesnek a balesetből eredően kettős személyiségi jogsérelmet kellett elszenvednie, azaz a testi épséghez, egészséghez való személyiségi joga mellett – a gyermeke állapotából eredően – a teljes, egészséges családban való éléshez fűződő személyiségi joga is sérelmet szenvedett. [348] A 48 %-os mértékű, maradandó egészségkárosodása, a 60 %-os munkaképesség csökkenése, valamint a saját és gyermeke egészségromlásából eredően őt sújtó pszichés hátrányok az élet minden területére (munka, személyiség, családi- és szociális kapcsolatok) kiható életminőség romlást okoztak. [349] A baleset előtti, egzisztenciálisan, fizikálisan és érzelmileg is kiegyensúlyozott, teljes élete helyett a munkaképessége csökkenését, a mozgáskorlátozottságot, a szociális élete beszűkülését kellett megélnie. [350] Mindemellett a III.r. felperessel való párkapcsolata és teljes családi életük is alárendelődött a beteg gyermek ápolásából eredő, embert próbáló feladatnak. [351] A balesetből következően a saját egészségi állapota, valamint a gyermeke ellátása, és az abból adódó elnehezedett élethelyzet az újabb gyermek vállalását is ellehetetlenítette. [352] Az ítélőtábla a II.r. felperes esetében is utal a károsodástól, és a sérelmes helyzet bekövetkeztétől az azt kompenzáló összeg megállapításáig (kézhezvételéig) eltelt időszak alatt bekövetkezett ár- és értékviszonyok jelentős változására. [353] Ebből következően a II.r. felperest ért hátrányok kompenzálására a törvényszék által megállapított – az alperesi teljesítést is magában foglaló - 13.000.000 forint helyett 18.000.000 forint alkalmas. [354] A III.r. felperest megillető sérelemdíj összegének mérlegelése során fokozott jelentősége van annak, hogy a III.r. felperes teljes, egészséges családban éléshez fűződő személyiségi joga nem csak az I.r. felperes súlyos egészségkárosodása, hanem a II.r. felperes vonatkozásában is sérült, így nem csak a gyermeke, hanem a társa fizikai és lelki sérüléseinek rá gyakorolt hatását is el kell viselnie. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 42 [355] A fentiek mellett az I.r. felperes magatehetetlen állapotából eredő számos többlet feladat és életvitelbeli nehézség megoldásával, leküzdésével magára magad. [356] A társ egészségkárosodása, és a család életkörülményeinek romlása, a rá nehezedő fizikális és pszichés nyomás a további gyermekvállalást is ellehetetlenítette számukra. [357] A III.r. felperes életkörülményeinek, pszichés állapotának a törvényszék által is – részben - számba vett változásai, az ár- és értékviszonyok nagyfokú változása, és a fentiekben kiemelt jellemzők együttesen az elsőfokú bíróság által meghatározottnál magasabb összegű, azaz 10.000.000 forint sérelemdíj megállapítását teszik szükségessé. [358] A gyógytorna kezelés költségeként az I.r. felperes a
  4. november
  5. és
  6. szeptember
  7. közötti időszakra vonatkozóan – a törvényszék által megítélt, és M.B. számláival igazolt 655.000 forintot is magában foglaló – 1.906.000 forintra, és ennek a középarányos időponttól,
  8. április 16-tól járó törvényes késedelmi kamataira tartott igényt az elsőfokú bíróság által
  9. október 1-től megállapított havi 60.000.-Ft járadék mellett. [359] Az ítélőtábla itt tér ki arra, hogy téves az elsőfokú bíróság azon – több költségtételt is érintő – álláspontja, miszerint vagyoni kárként (igazolt költségként) csak a számlával alátámasztott kiadások fogadhatók el. [360] Helytállóan hivatkoznak fellebbezésükben a felperesek a bizonyítékok teljeskörű, szabad mérlegelésének elvére, és e körben a Pp.
  10. §
(3)bekezdésére, amely akként rendelkezik, hogy a bíróság a kártérítés, vagy egyéb tartozás összegét, ha az a szakértői vélemény, vagy más bizonyíték alapján nem állapítható meg, a per összes körülményeinek mérlegelésével, a belátása szerint határozza meg. [361] A jelen esetben a beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az I.r. felperes számára heti 5 alkalommal indokolt a gyógytorna igénybevétele, amelyből 3 alkalommal Dévény-torna javasolható. Helytáálló az az álláspontja is, hogy a nem csak mozgásszervileg, de idegrendszerileg, értelmileg is sérült, látáskárosodott gyermek esetében a kezelések megfelelő hatékonyságú kivitelezése gyógytornászt igényel. [362] A gyógytorna kezelések szükségessége tehát orvosszakértőileg igazolt. [363] Az elsőfokú bíróság azonban a tanúvallomásokat és a II-III.r. felperesek egybehangzó nyilatkozatait figyelmen kívül hagyva, tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a gyógytorna kezelések I.r. felperes általi igénybevételének ténye nem bizonyított. Mind tanú3, mind tanú1 a tanúvallomásukban megerősítették, hogy a II-III.r. felperesek a gyermeket folyamatosan vitték a kezelésekre. Az ítélőtábla utal arra, hogy a gyógytorna kezelések számláinak hiánya nem róható a felperesek terhére abban a rendkívül súlyos élethelyzetben, amikor a teljes család élete egyik pillanatról a másikra ellehetetlenült, a jövőképe összetört. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 43 [364] A tanúvallomások, és a felperesek nyilatkozatain túl a kezelések balesettől kezdődő tényleges igénybevételét alátámasztja az is, hogy a felperesek a gyermeket - a későbbi számlákból is láthatóan - folyamatos következetességgel, a gyermek alapvető érdekeinek megfelelően vitték a kezelésekre. [365] Helyesen mutattak rá a fellebbezésükben a felperesek az ítéleti indokolás azon ellentmondására, hogy a közlekedési többletköltség tekintetében a törvényszék a gyógytorna kezelésekre utazással kapcsolatos többletkiadásokat indokoltnak látta, noha magát a gyógytorna kezelések költségét nem fogadta el. [366] A gyógytorna kezelésekre elszámolható óradíjak tekintetében a kereseti kérelemben írt mérték elfogadható, az nem eltúlzott, figyelemmel a gyógytorna óradíjak szakvéleményben rögzített 5.000-8.000 forintos átlagos mértékére, valamint a M.B. által ténylegesen elszámolt óradíjakra is. [367] A kifejtettek egyben az ezen tételre vonatkozó csatlakozó fellebbezés alaptalanságát is alátámasztják. [368] A fentiek alapján az ítélőtábla a gyógytorna kezelések 1.906.000 forintos költségének és ennek középarányos időponttól, azaz 2018. április 16-tól járó, a Ptk. 6:48. §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamatának megfizetésére kötelezte az alperest. [369] A
  1. október
  2. és
  3. február
  4. közti időszakra lejárt összeg 2.460.000.Ft (41 hó x 60.000,- Ft), középarányos kamata pedig
  6. 16-tól számítandó. [370] Ekként gyógytorna címén a teljes lejárt marasztalás tőkeösszege 4.366.000,- Ft. [371] Az I.r. felperes a látásfejlesztő kezelések költségeként
  7. november 1-től
  8. november
  9. közötti időszakra vonatkozóan 456.000 forint kártérítésre,
  10. november
  11. napjától
  12. május
  13. napjáig havi 32.000 forinttal számolva (42 hónapra mindösszesen 1.344.000 forint kártérítésre tartott igényt azzal, hogy az általa igényelt járadék összege
  14. június
  15. napjától kezdődően havi 56.000 forint. [372] A látásfejlesztő kezelések többletköltsége tétellel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság az orvosszakértői vélemény alapján a kezelések indokoltságát a szakvéleményben írt óraszámok alapján elfogadta. [373] Alaptalanul hivatkozik e körben az alperes a fellebbezési ellenkérelmében arra, hogy a mindkét szemére vak I.r. felperes esetében a látásfejlesztő kezelésektől javulás nem várható. A kezelések ugyanis a szem funkcióját helyettesítő más érzékszervek (tapintás, hallás, ízlelés) fejlesztésére is szolgálnak, ezáltal a sérült gyermek környezetében való eligazodását, tájékozódását segítik. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 44 [374] Éppen ezért a speciális tiflopedagógiai szaktudást igénylő fejlesztések, kezelések otthoni elvégzése a magatehetetlen, vak gyermekkel a szülőktől nem elvárható. [375] A bizonyítékok teljeskörű értékelése (Pp.279.§.
(1),
(3)bekezdés) azonban ezen költségtétel tekintetében is elmaradt. [376] Az elsőfokú bíróság ugyanis figyelmen kívül hagyta, hogy a II-III.r. felperesek egybehangzóan adták elő, hogy a látásfejlesztő kezeléseket magán úton is igénybe vették. Ezt erősítették meg tanú3 és tanú1 tanúvallomása is. [377] Helyesen utaltak arra a felperesek, hogy a közlekedési többletköltség tételnél az elsőfokú bíróság maga is abból indult ki, hogy a felperesek rendszeresen és folyamatosan vitték az I.r. felperest a látásfejlesztő kezelésekre az általuk megjelölt alkalmak során. [378] A fentieket együttesen értékelve az ítélőtábla a Pp. 279. §
(3)bekezdése értelmében megállapította, hogy a felperesek - a kereseti kérelemben írtak szerinti gyakorisággal - a látásfejlesztő kezeléseket a gyermek alapvető érdekeinek megfelelően, ténylegesen igénybe is vették: azaz az Alapítvány1nál
  1. júniustól heti 1 alkalommal, emellett átlagosan heti 2 alkalommal vettek részt látásfejlesztő kezelésen. [379] Az ítélőtábla - a szakvélemény alapján - a tiflopedagógus átlagos 5.000 forintos óradíját elfogadta, ennek a felperesek által a nem számlázott alkalmakra elszámolt 4000.Ft/óra díj alatta is marad. [380] Ennek alapján a látásfejlesztés költségeként érvényesített kereseti kérelmet az ítélőtábla
  2. november
  3. és
  4. november 30-ig terjedő időszakra 456.000 forint összegben; [381] míg a
  5. december
  6. és
  7. május
  8. közötti időszakra (heti 2 alkalom 4000.-Ft/óra, azaz havi 32.000.Ft) összesen 1.344.000 forintban, és ennek középarányos időponttól,
  9. augusztus 31-től járó kamataiban; [382] valamint
  10. június 1-től havi – az elsőfokú bíróság által megállapított 24.000 forint (heti 1 alkalom 6000.Ft/óra) járadék helyett – 56.000 forint (24.000.-Ft/hó+ 32.000.Ft/hó) járadék összegben fogadta el. A
  11. június
  12. és
  13. február
  14. közti időszakra lejárt összeg 1.176.000.- Ft (21 hó x 56.000,- Ft), középarányos kamata pedig
  15. április 16-tól számítandó. [383] Ft. Ekként látásfejlesztés címén a teljes lejárt marasztalás tőkeösszege 2.976.000,- [384] Utal arra az ítélőtábla, hogy az I.r. felperes a fellebbezésében a 456.000,- Ft után kamatkövetelést nem érvényesített. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 45 [385] A kifejtettek értelmében a látásfejlesztő kezelések járadékaként az elsőfokúbíróság által megállapított 24.000.-Ft/hó járadékigény elutasítására vonatkozó csatlakozó fellebbezési kérelem alaptalan. [386] Az I.r. felperes - gyermekfelügyelet jogcímén -
  16. október 28-tól
  17. szeptember 30-ig összesen 7.680.000,- lejárt járadékösszegre, ennek
  18. szeptember 30-tól járó késedelmi kamataira, valamint
  19. október 1-jétől kezdődően havi 320.000,- Ft gyermekfelügyeleti járadék megfizetésére tartott igényt. [387] Az érvelése szerint 24 órás állandó felügyeletre szorul, a kezelésekre szállításához is több személy szükséges, ezért a II.r., III.r. felperesek havi 20 alkalommal, alkalmanként 8 óra időtartamban külső segítőt voltak kénytelenek igénybe venni, óránként 2.000,- Ft-os óradíjért. [388] Kiemelték, hogy ezen tétel alatt elsősorban a II.r., III.r. felperes által végzett gyermekgondázási feladatokon túl, külsős harmadik személy által végzett gyermekfelügyelet költségét érvényesítették. [389] Kifejtették, hogy az általuk érvényesített költségtételek nincsenek átfedésben: nem tekinthető párhuzamos igényérvényesítésnek a felperesek azon tartalmú kereseti kérelme, amelyben az I.r. felperes a gyermekfelügyelet, mint költségpótló kártérítés iránti igényt, a III.r. felperes pedig jövedelempótló járadékigényt érvényesített. [390] Az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék a gyermekfelügylet címén érvényesített igényt egyrészt annak bizonyítatlansága, másrészt az érvényesített igények párhuzamossága miatt alappal utasította el. [391] Az ítélőtábla az I.r. felperes által gyermekfelügyelet címén, továbbá többletgondozás- és többletfelügyelet címén igényelt, valamint a III.r. felperes által jövedelemveszteség címén érvényesített igények egymással való összefüggéseivel kapcsolatban az alábbiakra mutat rá: [392] Az irányadó joggyakorlatra hivatkozással a felperesek helytállóan fejtették ki, hogy a jövedelemkiesés (elmaradt haszon), illetve az indokolt költségek (ápolási-, gondozási, valamint háztartási kisegítő költsége) olyan más alapon nyugvó többletigények, amelyeket eltérő jogalapon kell megítélni, és nem áll fenn az a helyzet, hogy azokat lefednék és ki is egyenlítenék a más címeken kapott járadékok. [393] Ezeknek a követeléseknek eltérő tény- és jogalapjuk van, a más-más címen adott járadékok, juttatások ténye nem zárja ki azt a más jellegű, más célú tevékenységet, amelyeket ugyanebben az időben végeznek. [394] Az ápolási-, gondozási (ide értendő a többletfelügyeleti költség is), valamint a háztartási kisegítő költsége iránti követelés olyan többletigény, amelyet a jövedelemveszteséghez képest eltérő jogi alapon kell megítélni, hiszen más-más kárfajta Győri Ítélőtábla III.Pf.20.152/2022/7/I 46 kompenzálására szolgálnak; a gondozás, a háztartási kisegítés, a jövedelemveszteség címén felmerült kártérítési követelések együttesen is érvényesíthetők (Kúria Pfv.320.953

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.