← Magyarország

Bfv.434/2024/18 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyességének kifogásolása – tartalmilag – az ügydöntő határozat megalapozottságának támadását jelenti. Felülvizsgálati indítvány nem alapozható arra, hogy az ügy másik terheltjének védelmét kizárt védő látta el, és rá nézve a bíróság az ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezte, ilyen eljárási szabálysértésre hivatkozás a jogerős döntés meghozatalát követően kizárt. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.434/2024/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Horváth Péter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: vesztegetés bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű II. rendű Első fok: Tatabányai Törvényszék, 17.B.230/2021/112., ítélet, tárgyalás,
  4. május
  5. Másodfok: Győri Ítélőtábla, Bf.III.103/2023/15., ítélet, nyilvános ülés,
  6. január
  7. Kúria 3.Bfv.434/2024/18-I. 2 Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt védője a II. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terheltek javára Rendelkező rész A Kúria a vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője és a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Tatabányai Törvényszék 17.B.230/2021/
  8. számú és a Győri Ítélőtábla Bf.III.103/2023/
  9. számú ítéletét az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Tatabányai Törvényszék a
  10. május
  11. napján meghozott 17.B.230/2021/
  12. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont] és felbujtóként, folytatólagosan elkövetett csalás vétségében [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés ba), bc) pont]; a II. rendű terheltet 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettében [Btk. 290. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett csalás vétségében [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. ba)és
  2. bc)pont]. Ezért az I. rendű terheltet – halmazati büntetésül – 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 200 napi tétel, 4.000 forint egynapi tétel összegű, összesen 800.000 forint pénzbüntetésre, 3 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra; a II. rendű terheltet – halmazati büntetésül – 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 200 napi tétel, 2.500 forint egynapi tétel összegű, összesen 500.000 forint pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett mindkét terhelt esetében a feltételes szabadságra bocsátásról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, Kúria 3.Bfv.434/2024/18-I. 3 valamint az I. rendű terhelttel szemben a tulajdonát képező ingatlanra, míg a II. rendű terhelttől lefoglalt 4.366.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2024. január 24. napján kihirdetett Bf.III.103/2023/15. számú ítéletével a törvényszék ítéletét megváltoztatta akként, hogy a II. rendű terhelt terhére megállapított vesztegetés bűntette 4 rendbeli, az I. rendű és a II. rendű terhelt vonatkozásában az ingatlanra, valamint a 4.366.000 forintra elrendelt vagyonelkobzást mellőzte, és velük szemben személyenként 500.000 forint erejéig rendelt el vagyonelkobzást. A II. rendű terhelttől lefoglalt 4.366.000 forint lefoglalását megszüntette, azt a II. rendű terheltnek kiadni rendelte azzal, hogy azt a vele szemben kiszabott pénzbüntetés, vagyonelkobzás és bűnügyi költség biztosítására visszatartotta. Rendelkezett továbbá a bűnügyi költség viseléséről. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű és a II. rendű terhelt védői terjesztettek elő felülvizsgálati indítványt a terheltek javára. [4] Az I. rendű terhelt védője a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján – a Be. 608. §
(1)bekezdés
  1. d)és
  2. h)pontjaiban foglalt – eljárási szabálysértésekre hivatkozott. Álláspontja szerint a IV. rendű és az V. rendű terhelt védőjének kizártsága okán történt hatályon kívül helyezés miatt e terheltek vallomásai más terhelt tekintetében nem vehetők figyelembe, továbbá a VI. rendű terhelt beismerő nyilatkozatának és tárgyalásról lemondásának elfogadása törvényi előfeltételek hiányában történt. Sérelmezte továbbá, hogy a tárgyaláson egy bizonyíték „megjelölése” nem értelmezhető számára, mert nem derül ki, hogy az annak ismertetését vagy felolvasását jelenti. Kifogásolta azt is, hogy a titkos információgyűjtés adatait az első fokon eljárt bíróság nem tette a bizonyítás anyagává, a másodfokú bíróság ugyanakkor igen, de tárgyalás tartása nélkül, ami szintén eljárási szabálysértésnek minősül. Mindezek alapján a támadott határozatok hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [5] A II. rendű terhelt védője szintén a Be. 649. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés okán élt felülvizsgálati indítvánnyal. Egyezően az I. rendű terhelt védőjével, a IV. rendű és az V. rendű terhelt tekintetében történt hatályon kívül helyezéssel összefüggésben sérelmezte e terheltek vallomásának felhasználását a többi terheltre vonatkozólag, álláspontja szerint valamennyiük tekintetében hatályon kívül helyezésnek lett volna helye. Kifogásolta azt is, hogy más terhelt vonatkozásában beszerzett titkos információgyűjtésre alapítottan került sor a II. rendű terhelt bűnösségének megállapítására. Mindezekre tekintettel a támadott határozatok hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.463/2024/
  1. számú átiratában kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány a VI. rendű terhelt beismerő nyilatkozatának törvényi előfeltétel hiányában történő elfogadása, és a titkos információgyűjtés jogellenes felhasználása okán törvényben kizárt, míg az a hivatkozás, miszerint a többi terhelt bűnössége nem alapozható egy olyan másik terhelt vallomására, akinek a védelmét ellátó kizárt védő miatt hatályon kívül helyezte a bíróság az elsőfokú ítéletet, alaptalan, mivel a hatályon kívül helyezés csak a kizárt védő és a terhelt viszonylatában értelmezhető. Kúria 3.Bfv.434/2024/18-I. 4 [7] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség az I. rendű és a II. rendű terhelt esetében a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. [8] A II. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében – fenntartva indítványát – vitatta azt az ügyészi álláspontot, miszerint a Be.
  2. §
(1)bekezdés d) pontjában írt ok csak arra a személyre vonatkozhat, akire nézve az eljárási szabálysértés megállapítható. III. [9] Az I. rendű és a II. rendű terhelt védőinek felülvizsgálati indítványa egyaránt nem alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
  1. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A felülvizsgálati indítványokban a védők eljárási szabálysértésekre hivatkozással támadták az ügydöntő határozatot. Egyezően kifogásolták, hogy az I. rendű és a II. rendű terheltre nézve a másodfokú eljárásban az ítélet hatályon kívül helyezése nem történt meg a IV. rendű és az V. rendű terhelt érdekében kizárt védő eljárása miatt, álláspontjuk szerint ez a hatályon kívül helyezés kihatott az I. rendű és a II. rendű terhelt esetében értékelhető bizonyítékokra is. [12] A Be.
  2. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni. [13] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [14] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Ez okból helyezte hatályon kívül az alapeljárásban eljárt másodfokú bíróság a IV. rendű és az V. rendű terheltre nézve az elsőfokú bíróság ítéletét. [15] A terhelt javára, érdekében eljárva felülvizsgálati indítványt a Be. 651. §
(2)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjára figyelemmel a terhelt, valamint annak védője terjeszthet elő, más terhelt, illetve más terhelt védője nem. [16] Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat arra, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálatára kizárólag azon terheltet érintően kerülhet sor, akinek a tekintetében a felülvizsgálati indítványt előterjesztették, és aki vonatkozásában valamely felülvizsgálati ok megvalósult. Ez azt jelenti, hogy a védő csak a saját védence érdekében, azaz jelen ügyben az I. rendű terheltre nézve jogosult felülvizsgálati indítványt benyújtani, és ennek során az ügyben szereplő más terhelttel kapcsolatos eljárási szabálysértésre nem hivatkozhat (Kúria Bfv.II.192/2017/7.). [17] Így, ha valamely büntetőügynek több terheltje van, a felülvizsgálati indítvány nem alapozható arra, hogy az ügy másik két terheltjének védelmét kizárt védő látta el, abban az esetben sem, ha rájuk nézve a bíróság az ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte, vagyis a IV. rendű és az V. rendű terheltet Kúria 3.Bfv.434/2024/18-I. 5 érintő eljárási szabálysértés az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében felülvizsgálati okként nem vehető figyelembe. [18] Az I. rendű terhelt védője hivatkozott a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontjára alapítottan arra is, hogy a VI. rendű terhelt beismerő nyilatkozatának és tárgyalásról lemondásának – minden további vizsgálat és kritika nélküli – elfogadása törvényi előfeltételek hiányában történt, ami álláspontja szerint kihatással volt az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítására. [19] A VI. rendű terhelttel összefüggésben felmerült esetleges eljárási szabálysértésre hivatkozás a már kifejtettek szerint szintén törvényben kizárt. [20] Mind az I. rendű, mind a II. rendű terhelt védője sérelmezte, hogy az első fokon eljárt bíróság a más terhelt vonatkozásában beszerzett titkos információgyűjtés adatait is felhasználta, ezen túlmenően az I. rendű terhelt védője e bizonyítékok „megjelölés” útján történő bizonyítás anyagává tételét is kifogásolta. [21] Ezzel kapcsolatban a Kúria hangsúlyozza, hogy a bizonyítékok értékelése eredményének, az értékelés körében levont következtetések helyességének kifogásolása valójában az irányadó tényállás megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása (Kúria Bfv.III.285/2017/15.). [22] A felülvizsgálati indítványok fentiekben vizsgált része tehát törvényben kizárt. [23] Ugyanakkor az I. rendű és a II. rendű terhelt vonatkozásában a Kúria a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta – a védők eljárási szabálysértésekre hivatkozása körében –, hogy e terheltek esetében a védők eljárása megfelelt-e az eljárási törvénynek. [24] Az iratok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy az alapeljárásban, így első fokon a
  1. március 10., a
  2. május 23., a
  3. szeptember 12., a
  4. november 10., a
  5. február 20., a
  6. április
  7. és a
  8. május
  9. napján megtartott valamennyi tárgyalási határnapon, valamint a
  10. január
  11. napján megtartott másodfokú nyilvános ülésen – meghatalmazás alapján – az I. rendű terhelt érdekében az
  12. számú, míg a II. rendű terhelt érdekében a
  13. számú meghatalmazott védő járt el védőként. Esetükben vagyoni érdekelt képviselőjeként történő korábbi eljárás, illetve egyéb kizárási ok fel sem merült. [25] Ennélfogva az I. rendű és a II. rendű terhelt esetében feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósult meg. [26] Ekként a Kúria az I. rendű és a II. rendű terhelt védői által előterjesztett felülvizsgálati indítványokat elbírálva – miután nem észlelt egyéb olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
  14. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Tatabányai Törvényszék 17.B.230/2021/
  1. számú, illetőleg a Győri Ítélőtábla, Bf.III.103/2023/
  2. számú ítéletét a Be.
  3. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [27] A döntés elvi tartalma Felülvizsgálati indítvány nem alapozható arra, hogy az ügy másik terheltjének védelmét kizárt védő látta el, és rá nézve a bíróság az ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezte. IV. [28] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Kúria 3.Bfv.434/2024/18-I. 6 [29] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. március
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Péter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.