← Magyarország

Kgyk.39116/2023/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a jogi képviselő nélkül eljáró felperes a jogi képviseletéről felhívás ellenére sem gondoskodik. A Kúria mint elsőfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kgyk.IV.39.116/2023/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Hajas Barnabás bíró A felperes: felperes1 (cím1) Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya (cím2.) Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos Az alperes képviselője: A per tárgya: gyülekezési ügyben hozott 01000-160/1444-3/
  2. rendb. számú, gyűlés megtartását megtiltó közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata Rendelkező rész A Kúria a keresetlevelet visszautasítja. Kúria IV.Kgyk.39.116/2023/6 2 A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes határozata [1] Az alperes
  3. október
  4. napján kelt, 01000-160/1444-3/
  5. rendb. számú határozatával a gyülekezési jogról szóló
  6. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.)
  7. §

(1)bekezdése alapján a felperes által
  1. október
  2. napján 18 és 20 óra között a cím3 szám alatt található egyéb1 előtt megtartandó bejelentett gyűlés – bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő – megtartását megtiltotta. [2] A határozatban az alperes tájékoztatta a felperest a közigazgatási per indításának lehetőségéről, módjáról és arról, hogy a kereset elbírálására jogosult Kúria előtt a jogi képviselet kötelező. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A határozattal szemben a jogi képviselő nélkül eljáró felperes határidőben keresetlevelet terjesztett elő. [4] Az alperes védiratában elsődlegesen a felperes jogi képviselettel történő eljárásra felhívását, annak eredményétől függően az eljárás megszüntetését, másodsorban a kereset elutasítását kérte. [5] A Kúria a Kgyk.IV.39.116/2023/
  3. számú végzésével – a keresetlevél visszautasításának terhével – felhívta a felperest arra, hogy a keresetlevelét a Gytv.
  4. §
(4)bekezdésében foglalt határidőre tekintettel
  1. november
  2. napjának 14 órájáig jogi képviselő útján terjessze elő. A felperes a keresetlevelét jogi képviselő útján határidőben nem terjesztette elő. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A kereset érdemi elbírálására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [7] A közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  4. §
(3)bekezdés d) pontja szerint a Kúria első és végső fokon jár el a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárásban. A Kp. 27. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. [8] A Kp. 27. §
(4)bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése szerint, ha a peres eljárás bármely szakaszában a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata – ha e törvény a jogi képviselet hiányához más jogkövetkezményt nem fűz – hatálytalan, úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. Kúria IV.Kgyk.39.116/2023/6 3 [9] A Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a keresetlevelet nem, vagy újból hiányosan nyújtotta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el. [10] A Kúria megállapította, hogy arról, hogy a Kúria előtti eljárásban jogi képviselet kötelező, az alperes a határozatában tájékoztatást adott. A felperes ezen tájékoztatás ellenére jogi képviselő nélkül nyújtotta be a keresetlevelét. A Kúria ezt követően a felperest a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett, rövid határidővel felhívta arra, hogy a jogi képviseletéről gondoskodjon, a keresetlevelét jogi képviselő útján terjessze elő. A felperes azonban a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget. Mindezért a Kúria a személyesen eljáró felperes keresetlevelét visszautasította. [11] A Kúria utal arra, hogy a felperes a bíróság 4. sorszámú végzéséről való tudomásszerzést követően jogi képviselő nélkül eljárva kérte a keresetlevél jogi képviselő útján történő előterjesztésének határidejét öt nappal meghosszabbítani, azonban figyelemmel arra, hogy ezen, a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő nélkül tett nyilatkozat a Kp. 27. §
(4)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 74. §
(1)bekezdése szerint hatálytalan volt, arról döntést hozni sem lehetett. A döntés elvi tartalma [12] A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a jogi képviselő nélkül eljáró felperes a jogi képviseletéről felhívás ellenére sem gondoskodik. Záró rész [13] A Kúria a keresetlevél visszautasításáról a Kp. 124. §
(5)bekezdése szerint tárgyaláson kívül, a Gytv. 15. §
(4)bekezdése alapján három napon belül határozott. [14] Az alperes a keresetlevél visszautasítására figyelemmel a védirat előterjesztésének költségét a Kp. 48. §
(3)bekezdése alapján nem számíthatta fel. [15] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében tárgyi illetékmentessé vált, ezért ebben a kérdésben a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [16] A Kúria végzése ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése alapján nincs helye. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. Dr. Hajas Barnabás s.k. Kúria IV.Kgyk.39.116/2023/6 bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 4 bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.