← Magyarország

Bfv.664/2023/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A terhelt felülvizsgálati indítványában tartalmilag a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára, valamint a Be. 608.§
(1)bekezdés h) pontjára hivatkozással kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát, mivel álláspontja szerint a Be. 504. §
(1)bekezdésének megfelelően a bűnösségét beismerte, és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, azonban a bűnösséget beismerő nyilatkozata elfogadásának a Be. 504.§
(2)bekezdés b) pontjában írt feltétele nem volt meg, ugyanis a beszámítási képessége iránt észszerű kétely mutatkozott, egy 2006 november 7-én kelt igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény enyhe fokú gyengeelméjűségét állapította meg. Az ítélet és az előkészítő ülés jegyzőkönyve nem rögzített olyan tényt, ami a beismerő vallomás elfogadása iránt ésszerű kételyt támasztott volna, a terhelt által csatolt szakvélemény az eljáró bíróság előtt nem volt ismert. Olyan tényre, körülményre vagy nyilatkozatra, amelynek figyelembevételére a beismerő nyilatkozat elfogadásakor a bíróságnak nem volt lehetősége, illetve nem lett volna kötelessége figyelembe venni, a későbbiekben hivatkozni nem lehet. Ennek alapján a Kúria a támadott határozatot hatályában fenntartotta. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.664/2023/
  1. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmények Terhelt: … Elsőfok: Mezőkövesdi Járásbíróság,7.B.80/2020/11., ítélet, előkészítő ülés,
  4. augusztus
  5. (jogerő:
  6. augusztus 25.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Mezőkövesdi Járásbíróság 7.B.80/2020/
  7. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 25.200 (huszonötezer-kétszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.664/2023/10-I 2 [1] I.
  8. A Mezőkövesdi Járásbíróság a
  9. augusztus 25-én meghozott 7.B.8/2020/
  10. számú ítéletével a terheltet rablás bűntette [Btk.
  11. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], testi sértés bűntette [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés], közokirattal visszaélés vétsége [Btk. 346. §
(1)bekezdés c) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége [Btk. 393. §
(1)bekezdés a) pont], lopás bűntette [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont,
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont] és lopás bűntette [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont,
  2. be)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont] miatt, halmazati büntetésül – mint többszörös visszaesőt – 10 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Emellett vele szemben 299.300 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [2] 2. Az elsőfokú ítélet fellebbezés hiányában a kihirdetése napján, 2020. augusztus 25én jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 648. §
  3. a)és
  4. b)pontjára, valamint a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára hivatkozással. [4] A terhelt indítványában utalt rá, miszerint a szakértői és kutató intézet 2006. november 7-én kelt szakvéleményében azt állapította meg, hogy enyhe fokban gyengeelméjű, ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot hozó Mezőkövesdi Járásbíróság a bűncselekmények elkövetését beismerő, s a tárgyalásról lemondó nyilatkozatát nem fogadhatta volna el, különös tekintettel arra is, hogy az ügyészség a büntetés kiszabására mértékes indítványt nem tett, így nem is volt mit mérlegelni. A védőtől azt a tájékoztatást kapta, hogy a tárgyaláshoz való jogáról való lemondás esetén a bíróság az előkészítő ülésen ítéletet hoz. Megjegyezte a terhelt, hogy a kirendelt védővel szemben a megyei ügyvédi kamaránál panasszal élt. A járásbíróságnak az előzményi iratokból látnia kellett volna, hogy nem tudja felfogni és értelmezni a tárgyaláshoz való jogáról lemondás és a beismerés következményeit. A járásbíróság abban volt érdekelt, hogy minél gyorsabban lezárja az ügyet és ítéletet hozzon, s mindössze 42 perc alatt meg is hozta az ítéletet. [5] Mindezek alapján a terhelt azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására, vagy a jogerős ítéletet javára változtassa meg akként, hogy a fő- és mellékbüntetést enyhítse, a vagyonelkobzást pedig mellőzze. [6] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.846/2023/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [7] Indokai szerint a terhelt által hivatkozott szakértői véleményt az eljáró hatóságok előtt nem volt ismert. Az eljárás során a terhelt úgy nyilatkozott, hogy tartós betegsége nincs, egészségi állapota jó. Az indítvány kifejtette, hogy a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont I. fordulatában írt eljárási szabálysértés esetén kizárólag a beismerő nyilatkozat elfogadásáról döntő végzés meghozatala időpontjában fennálló tények és körülmények alapján vizsgálható. Olyan tényre, körülményre vagy nyilatkozatra, amelynek figyelembevételére a beismerő nyilatkozat elfogadásakor a bíróságnak nem volt lehetősége, illetve nem lett volna kötelessége figyelembe venni, a későbbiekben sem lehet eredményesen hivatkozni. Nem eredményezheti a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont I. fordulatában írt eljárási szabálysértés megállapítását, ha a beismerést elfogadó végzés meghozatalát követően a terhelt a beismerésre és/vagy a tárgyalásról lemondásra irányuló nyilatkozatát megváltoztatja. Így a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontja I. fordulatában írt eljárási szabálysértés sem valósult meg, a csatolt okirat Kúria 2.Bfv.664/2023/10-I 3 esetlegesen a Be. 637. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti perújítási okkal összefüggésben lenne vizsgálható. [8] A Be. 649. §
(1)bekezdés b) pontjában szereplő anyagi jogi szabálysértés hiányában a büntetés enyhítésére a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. Ezért a terhelt enyhítésre irányuló indítványa – anyagi jogszabálysértés hiányában – érdemben nem vizsgálható. Nincs helye felülvizsgálatnak akkor sem, ha a kifogásolt törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. A vagyonelkobzás alkalmazása ezért ugyancsak nem vizsgálható, mert arra egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében biztosít lehetőséget az eljárási törvény akkor, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a vagyonelkobzásról. [9] Erre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. [10]
  1. A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal egyetértett, s kifejtette, hogy az elsőfokú bíróságnak a tárgyalásról való lemondás és a beismerés elfogadhatóságát vizsgálnia kellett volna. Nyilatkozata következményeit a terhelt nem értette meg, arról eleve nem kapott megfelelő tájékoztatást. A terhelt beszámítási képességével kapcsolatban kétely merült fel, így a felülvizsgálati indítvány alapos. A védő csatlakozott a terhelt indítványaihoz. [11] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [12]
  2. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  3. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be.
  4. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. A Be.
  5. §
(5)és
(6)bekezdése szerint a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, azon túlmenően hivatalból kizárólag a Be. 649. §
(2)bekezdésében írt eljárásjogi okokból bírálja felül. [13] A terhelt indítványában a felülvizsgálat okaként hivatkozott Be. 648. §
  1. a)és
  2. b)pont valójában nem felülvizsgálati ok; a Be. 648. §-a nem meghatározza, hanem csupán rendszerezi a Be. 649. §-ában írt felülvizsgálati okokat. [14] Az ugyancsak az indítványban megjelölt Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerint felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság a terhelt bűnösségét az anyagi jogi szabályok sérelmével állapította meg. Ebben az esetben az indítvány azt kifogásolja, hogy a terheltnek a jogerős ítéleti tényállásban megállapított magatartása nem meríti ki egyetlen bűncselekmény törvényi tényállási elemeit sem, vagy pedig – ugyancsak a jogerős ítéleti tényállás szerint – büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok ellenében került sor a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására. Ilyen tartalmú (anyagi jogi jellegű) kifogást, érvet azonban jelen indítvány nem tartalmaz. [15] Az indítvány – tartalma szerint – valójában eljárási szabálysértést sérelmez. [16] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja értelmében az eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [17] Kétségtelen, hogy a Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azonban csupán azt jelenti, hogy az indítvány elbírálása során a megtámadott határozatnak a meghozatala idején hatályos anyagi és eljárási jogi szabályoknak való megfelelését kell vizsgálni; ugyanakkor a felülvizsgálati eljárás is a büntetőeljárás része, ezért irányadó rá, Kúria 2.Bfv.664/2023/10-I 4 hogy az a Be. 867. §-ára tekintettel 2018. július 1. napja után csak a 2017. évi XC. törvény alapján, annak az adott felülvizsgálati eljárás idején hatályos szövege szerint folytatható le. [18] Ekként a terhelt beismerésének a Be. 504. §
(2)bekezdésében írt feltételek hiányában való elfogadása ugyan a jogerős határozat meghozatalakor még nem a Be. 608. §
(1)bekezdésében, hanem a Be. 609. §
(2)bekezdés e) pontjában volt szabályozva, ekként felülvizsgálati okot sem valósított meg. A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény 223. §
(2)bekezdése azonban
  1. január 1-i hatállyal a szóban lévő eljárási szabálysértést a Be.
  2. §
(1)bekezdés h) pontjába iktatta be. Ezért a törvénynek az indítvány előterjesztésekor hatályos szövege szerint feltétlen hatályon kívül helyezési és ekként egyúttal felülvizsgálati ok, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el. [19] A felülvizsgálatnak tehát a terhelt indítványa alapján – a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont első fordulatára tekintettel, a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt okból – annak ellenére helye van, hogy a jogerős ítélet meghozatalakor a beismerő vallomás törvényi feltételek hiányában való elfogadása még nem volt felülvizsgálati ok {Kúria Bfv.I.639/2021/
  1. [21] (BH 2022.121.II.)}. [20] Az eljárási szabálysértés meglétét ugyanakkor valóban a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos szabályok alapján kell vizsgálni; ennek jelen ügyben azért nincs jelentősége, mert a beismerés elfogadásának feltételei kapcsán a Be.
  2. §
(2)bekezdésében írt szabályok a megtámadott határozat meghozatala és az indítvány elbírálása közötti időben érdemben nem módosultak. [21] 2. A Be. 504. §
(2)bekezdése szerint a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának törvényi feltételei a következők: -
  1. a)a vádlott e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette, -
  2. b)a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik, -
  3. c)a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják. A bűnösség beismerését a bíróság e három feltétel egyidejű, maradéktalan megvalósulása esetén fogadhatja el és alapíthatja az ítéleti tényállást kizárólag a terhelt beismerésére. [22] Felülvizsgálati indítványában a terhelt lényegileg arra hivatkozott, hogy bár a Be. 504. §
(1)bekezdésének megfelelően a bűnösségét beismerte és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, nyilatkozata elfogadásának következményeit azonban nem értette meg és beszámítási képessége iránt is észszerű kétely mutatkozott; azaz a bíróság a beismerését a Be. 504. §
(2)bekezdés
  1. a)pont második fordulatában és
  2. b)pont első fordulatában írt feltételek hiányában fogadta el. [23] A Kúria korábban már a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett, kötőerejű határozatában kimondta, hogy a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont I. fordulatában írt eljárási szabálysértés esetén kizárólag a beismerő nyilatkozat elfogadásáról döntő végzés meghozatala időpontjában fennálló tények és körülmények alapján vizsgálható. Olyan tényre, körülményre vagy nyilatkozatra, amelynek figyelembevételére a beismerő nyilatkozat elfogadásakor a bíróságnak nem volt lehetősége, illetve nem lett volna kötelessége figyelembe venni, a későbbiekben sem lehet eredményesen hivatkozni [Kúria Bfv.I.639/2021/
  1. (BH 2022.121.II.)]. Kúria 2.Bfv.664/2023/10-I 5 [24] Ekként az előkészítő ülés jegyzőkönyve alapján jelen ügyben egyértelműen megállapítható, hogy a beismerő nyilatkozat elfogadására a törvényi feltételek fennállása mellett került sor. [25] 2.
  2. Az iratok vizsgálata alapján nincs arra adat, hogy a szakértői véleményt az eljáró hatóságok ismerték volna, az az eljárás iratai között nem szerepel, a terhelt az előkészítő ülésen úgy nyilatkozott, hogy tartós betegsége nincs, míg a nyomozás során az egészségi állapotára vonatkozó kérdésre adott felelete szerint az „jó”. [26] Az ítélet és az előkészítő ülés jegyzőkönyve sem rögzített olyan tényt, ami a terhelt beszámítási képességével kapcsolatban – az ítélet meghozatala előtt – kételyt ébresztett volna. A terhelt által az indítványában felvetett kétely – esetlegesen, a Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában írt feltételek megléte esetén – perújításban vizsgálható. Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy a terhelt beszámítási képességének esetleges – tisztázott – korlátozottsága önmagában nem zárja ki automatikusan a beismerő nyilatkozatának elfogadását. Ebben az esetben egyebek mellett a terhelt elmeállapotára is figyelemmel kell azt vizsgálni, hogy a konkrét ügyben, a konkrét cselekmény tekintetében a terhelt e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette-e [Kúria Bt.II.1399/2020/7. (BH 2021.160.)]. [27] 2.2. Ugyancsak nincs az ügyiratokból kitűnő tényalapja a terhelt azon állításának, miszerint nyilatkozata elfogadásának következményeit nem értette meg. Az előkészítő ülésen a bíróság szabályszerűen figyelmeztette a terheltet arra, hogy az előkészítő ülésen beismerheti a bűnösségét abban a bűncselekményben, amely miatt ellene vádat emeltek és a beismeréssel érintett körben lemondhat a tárgyaláshoz való jogáról; ha a bíróság a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatot elfogadja, akkor a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja. [28] Ezt követően a terhelt úgy nyilatkozott, hogy bűnösségét beismeri és „el szeretné fogadni az ügyész úr ajánlatát”, majd külön kérdésre lemondott a tárgyaláshoz való jogáról is. Ekként a jegyzőkönyvből egyértelműen kitűnik, hogy a terhelt tisztában volt azzal, hogy beismerése esetén a bíróság – ha azt elfogadja – bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül meg fogja állapítani a bűnösségét a beismeréssel érintett bűncselekményekben és azok miatt legfeljebb tíz évi szabadságvesztésre ítélheti. [29] Ekként alaptalan az indítvány azon hivatkozása is, miszerint a terhelt nyilatkozata elfogadásának következményeit nem értette meg. [30] 3. A terhelt sérelmezte azt is, hogy vele szemben az egyszerűsített eljárási formát annak ellenére alkalmazta a bíróság, hogy „az ügyészségről részéről nem volt mértékes indítvány”. [31] Az indítvány ezen állítása ebben a formában nem valós, mert az előkészítő ülésen az eljáró ügyész akként nyilatkozott, hogy amennyiben a terhelt az előkészítő ülésen bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tesz, tíz év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 10 év közügyek gyakorlásától eltiltásra tesz mértékes indítványt. A terhelt – a korábban írtak szerint – kifejezetten reagált is arra, amikor úgy nyilatkozott, hogy „az ügyész úr ajánlatát elfogadja”. A terhelt ekként a beismerését a mértékes indítvány ismeretében tette. [32] Az nem vitatható, hogy a vádiratban nem szerepelt „mértékes” indítvány. A Be. 422. §
(3)bekezdése egyértelművé teszi, hogy ilyen indítvány tétele a vádiratban az ügyész részére csupán lehetőség, de nem kötelezettség. A vádat képviselő ügyész az előkészítő ülésen a Be. 502. §
(1)bekezdése alapján élt ezzel a lehetőséggel, aminek jogi akadálya nem volt; a „mértékes” indítvány az előkészítő ülésen abban az esetben is előterjeszthető, ha a vádiratból az bármilyen okból hiányzik. A Kúria ugyanakkor rámutat arra, hogy a beismerő nyilatkozat elfogadása törvényi feltételeinek vizsgálata körében egyébként is közömbös, hogy az Kúria 2.Bfv.664/2023/10-I 6 ügyészség tett-e „mértékes” indítványt a büntetés kiszabására; hatályon kívül helyezéshez kizárólag a Be. 504. §
(2)bekezdésében írt feltételek hiánya vezethet. [33] A terhelt indítványában – tartalma szerint – hivatkozott eljárási szabálysértés tehát nem valósult meg, így a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére ez okból nem kerülhet sor. [34] 4.
  1. A terhelt indítványában – az eljárási szabálysértéssel összefüggésben – másodlagosan büntetésének enyhítését kérte. A feltétlen eljárási szabálysértés kizárólagos jogkövetkezménye azonban kizárólag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására való utasítása lehet [Be.
  2. §
(2)bekezdés]; a büntetés mértéke esetleges eljárási szabálysértésre tekintettel nem vizsgálható felül. [35] A büntetés neme és/vagy mértéke kizárólag akkor vizsgálható felül, ha az törvénysértő minősítés eredménye, vagy annak neme és/vagy mértéke a Btk. valamely büntetéskiszabára vonatkozó, bírói mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont]. Ilyet azonban a terhelt maga sem állított. A helyes minősítés mellett, a büntetéskiszabás kötelező szabályának megsértése nélkül kiszabott büntetés önmagában felülvizsgálat tárgya nem lehet. [36] 4.2. A terhelt sérelmezte a vele szemben elrendelt vagyonelkobzást is. [37] Intézkedés esetén is irányadó, hogy annak felülvizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha az azzal kapcsolatos törvénysértés téves minősítés következménye, vagy kötelező, mérlegelést nem tűrő szabályt sért [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont]. A Be. 650. §
(1)bekezdés c) pontja szerint azonban nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. A Be.
  1. §
  2. pontja szerint egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a vagyonelkobzásról. [38] Ezért a vagyonelkobzás alkalmazása, illetve annak mértéke miatt felülvizsgálatra ugyancsak nincs törvényes lehetőség. [39]
  3. A Kúria a Be.
  4. §
(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [40]
  1. Megjegyzi a Kúria, hogy a terhelt kérte az indítványt szerkesztő személy 1 segítőként való eljárási részvételének engedélyezését. A segítőként való eljárási részvételre jogosultak körét a Be.
  2. §
(1)bekezdés a)-n) pontja taxatíve meghatározza, ezek között az elítélt-társ nem szerepel; a Be. 59. §
(2)bekezdés b) pontja szerint nem lehet segítő, akivel szemben a bíróság jogerősen közügyektől eltiltást alkalmazott, annak tartama alatt. A Be. 64. §
(2)bekezdése szerint a terhelt meghatalmazott képviselőjeként is kizárólag ügyvéd és ügyvédi iroda, vagy a terhelt nagykorú hozzátartozója járhat el. [41] Ekként a terhelt által az indítványban megjelölt személy az eljárásban nem vehet részt. Az általa szerkesztett indítvány azért volt jogosulttól származónak tekinthető, mert azt a terhelt az aláírásával hitelesítve, a sajátjaként terjesztette elő. [42] 7. Ekként a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [43] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. [44] A Kúria elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában jelen ügytípusra öttagú tanács eljárását rendelte el. Kúria 2.Bfv.664/2023/10-I 7 [45] IV. A Kúria végzése ellen a Be.
  2. §
(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [46] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.