Bf.227/2021/7 – Debreceni Ítélőtábla

(1),

(2)bekezdés I. fordulat]. Ezért 2 év börtön fokozatú, végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 200 napi tétel, 1200 Ft napi összegű, végösszegében 240 000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a végrehajtás esetleges elrendelésekor legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a meg nem fizetés esetére a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásának feltételeiről. [2] Az ítélet ellen a vádlott és védő a bűncselekmény bizonyítottságának hiányára hivatkozva elsődlegesen felmentés, másodsorban a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést. A védő a fellebbezése írásbeli indokolásában elsődleges, a felmentésre irányuló indítványát fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletét alapvetően az

1. számú tanú vallomására alapozta. T1 csak közvetett információkkal rendelkezett. A bíróság indítványa ellenére nem intézkedett a fontos videófelvételek beszerzése iránt. A vádlott tagadásával szemben kétséget kizáróan a tényállás nem állapítható meg. Emellett a bűnösség kimondása mellett is túl súlyos a büntetés (másodfokú irat
2. sorszám). [3] A ... Fellebbviteli Főügyészség a .... számú átiratában a védelmi jogorvoslatokat alaptalannak tartva, tanácsülésen való elbírálás mellett az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. [4] A másodfokú bíróság a vádlott és a védő fellebbezését a büntetőeljárásról szóló
3. évi XC. törvény (továbbiakban Be.)
4. §

(2)bekezdés alapján – utalva a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 211. §

(2)bekezdésére is – tanácsülésen bírálta el. [5] A fellebbezések nem alaposak. Debreceni Ítélőtábla 4.Bf.227/2021/7 2 [6] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be. 590. §

(1),

(2)bekezdésének megfelelően teljeskörűen bírálta felül, mert a védelmi fellebbezés a bűnösség megállapítását is támadta, ezért korlátozott felülbírálatra nem volt lehetőség. [7] A felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást igen alaposan, részletesen, példamutatóan folytatta le. Nem vétett sem abszolút, sem olyan súlyos relatív hibát, mely az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna. Ilyen eljárási szabálysértésre a fellebbezők sem hivatkoztak. E körben hivatalból kerül sor a revízióra, de a már kifejtettek szerint eljárási szabálysértés nem volt feltárható. [8] Az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett és megalapozott tényállást állapított meg, mely a Be. 591. §

(1)bekezdés értelmében a másodfokú eljárásban is irányadó. Megalapozatlansági ok hiányában a tényálláshoz kötöttség elve érvényesül, azaz a ténybeli hiba hiánya kizárja a sérelmezett ítélettől eltérő tényállás megállapítását a másodfokú eljárásban. Ennek elvi indokát a Be. 167. §

(3)-

(4)bekezdése adja, ami szerint a bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott ereje, a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Ezáltal biztosított a bizonyítékok hitelt érdemlőségének meggyőződés szerinti, szabad értékelése és védett mikénti értékelése (Kúria Bhar.III.1201/2018/10.). [9] Utal rá az ítélőtábla, különös tekintettel a magyar büntetőeljárásban is már hatályos részleges precedens jellegre, hogy a közzétett eseti döntésekre hivatkozás indokolt, e döntések ugyanis az egységes bírói gyakorlat kialakítását, a vitás jogkérdésekben való eligazodást, és ebből következően a jogbiztonságot szolgálják [BH

2. (Kúria Bfv.I.486/2019.)]. [10] A törvényszék az ügy eldöntése szempontjából lényeges bizonyítékokat megvizsgálta és azokat gondosan, a logika törvényei szerint értékelte. Számba vette a vádlott védekezését, az
3. számú tanú vallomását – mint közvetlen bizonyítékot –, valamint T1 tanúvallomását, aki a vesztegetéssel érintett hivatalos személy elöljárójaként értesült az eseményekről. E vallomások hitelt érdemlően cáfolták a vádlotti védekezést. A mérlegelés kifogástalan, alappal nem támadható, a védelmi fellebbezés a bizonyítékok okszerű mérlegelésén keresztül sérelmezte a megalapozott tényállást, mely a tényálláshoz kötöttség elve folytán eredményre nem vezethetett. [11] Az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét is igen részletesen és színvonalasan teljesítette. A védői fellebbezésre megjegyzendő, hogy az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésen a védelmi indítványnak helyt adva elrendelte a hivatkozott videófelvételek beszerzését, mely azonban nem volt eredményes a határrendészeti kirendeltség
4. sorszámú tájékoztatása szerint. A tényállás azonban ilyen felvétel nélkül is kétséget kizáróan megállapítható volt az ellentmondásmentes és aggálytalan személyi bizonyítékok alapján. Debreceni Ítélőtábla 4.Bf.227/2021/7 3 [12] A törvényszék okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is megfelel az anyagi jognak, az elsőfokú bíróság a körben is körültekintő és alapos indokolást adott, melyben foglaltakkal az ítélőtábla egyetértett. [13] A büntetés kiszabása során irányadó és részben a Kúria
5. BK. véleményében meghatározott alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen feltárta és azokat nyomatékuknak megfelelően értékelve a vádlottal szemben a büntetési célok elérésére alkalmas, a büntetéskiszabási elvekkel összhangban álló, tettarányos és az egyéniesítésnek is megfelelő büntetést szabott ki, mely túl súlyosnak nem tekinthető, ezért lényeges enyhítésére nem kerülhetett sor, mint ahogy érdemesség hiányában a vádlott előzetes mentesítésére sem. [14] Megfelelnek a törvénynek az ítélet egyéb rendelkezései is. [15] Az ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel a fellebbezések alaptalansága miatt az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
6. §

(1)bekezdés alkalmazásával helybenhagyta. Debrecen,

1. június
2. Dr. Háger Tamás sk. Dr. Bakó József sk. bíró a tanács elnöke-előadó, Dr. Diószegi Attila sk. bíró, Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 5.B.392/2020/
3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.227/2021/
4. számú végzése által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
5. június
6. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke