A határozat elvi tartalma: Az ítélőtábla minden alapot nélkülözően utasította vissza a felperes jogszabályoknak formailag és tartalmilag is megfelelő fellebbezését, ezért a Kúria a végzést megváltoztatta. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Mf.IV.10.077/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Dr. Pataki Árpád bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Marton Emőke ügyvéd (cím1) Az alperes: név1 (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Bölcskei Zsolt Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bölcskei Zsolt ügyvéd; cím3) A per tárgya: Elmaradt munkabér megfizetése A fellebbezést benyújtó fél: A felperes A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Mf.I.50.020/2024/
- Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését megváltoztatja és mellőzi a fellebbezés visszautasítását. A felperes pártfogó ügyvédi díját 15.000 (tizenötezer) forintban állapítja meg, amelynek viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Kúria IV.Mf.10.077/2024/2 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A Miskolci Törvényszék a 7.M.70.159/2022/
- számú ítéletében kötelezte az alperest 827,86 euró elmaradt munkabért és ezen összeg után
- december 8-tól a kifizetésig számított késedelmi kamata megfizetésére. Kötelezte továbbá az alperest arra, hogy állítsa ki és adja ki a felperesnek a munkaviszony megszüntetésekor kiállítandó igazolásokat, így az egészségügyi törzslapot, a személyi jövedelemadó-igazolást az adó- és adóelőleg levonásáról, álláskeresési ellátások megállapításához igazolólapot, a társadalombiztosítási igazolást és igazolványt, a jövedelemigazolást az egészségbiztosítási ellátás megállapításához, az igazolást a tárgyévben fennállt biztosítási idő tartalmáról, a levont járulékokról és tagdíjról, a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összegéről és azok alapjáról, a munkáltatónál eltöltött szakmai gyakorlat igazolásáról. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította. [2] A felperes az elsőfokú bíróság ítéletével szemben előterjesztett fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének teljes egészében történő helytadást kérte. Az ítélőtábla a
- sorszámú végzésében a fellebbezés hiányainak pótlására és annak pontosítására hívta fel a felperest. Utalt arra, hogy a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés
- b)pontja szerint határozott kérelmet kell előterjeszteni, továbbá ugyanezen szakasz
- d)pontja alapján meg kell jelölni a megsértett anyagi jogszabályhelyet. [3] A felperes a 4. sorszám alatti beadványában fellebbezését pontosította és az elsőfokú bíróság által meghozott ítéletet akként kérte megváltoztatni, hogy a keresetének egészében adjon helyt a másodfokú bíróság, kötelezze az alperest 1315,96 euró elmaradt munkabér és ellátmány megfizetésére. Kérte a viszontkereseti kérelem elutasítását kimondó rendelkezés helybenhagyását. Az elsőfokú határozat [4] A Debreceni Ítélőtábla az Mf.I.50.020/2024/5. számú végzésével a felperes fellebbezését visszautasította. Határozatának indokolása szerint a felperes hiánypótlási kötelezettségének csak részben tett eleget, fellebbezése hiányos, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálatára nincs lehetőség. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes fellebbezésében nem jelölte meg határozottan azt, hogy mely bizonyítékokat nem vett figyelembe, és elmaradt annak részletezése, hogy mely tanúk milyen tartalmú vallomásokkal támasztották alá állításait. A felperes nem tüntette fel azt az anyagi jogszabályhelyet sem, amelyet az elsőfokú bíróság álláspontja szerint megsértett akkor, amikor „a várakozás” idejére a devizaellátmány iránti igényét elutasította. Az ítélőtábla álláspontja szerint nem részletezte a felperes azt sem, hogy a követelt 1315,96 euró milyen számítás eredménye. Levont következtetése szerint ezért a felperes fellebbezése nem felelt meg a Pp. 371. §
(1)bekezdés Kúria IV.Mf.10.077/2024/2 3
- b)és
- d)pontjában írt követelményeknek, ezért az ítélőtábla a felperes fellebbezését a Pp. 367. §
(1)bekezdése alapján visszautasította. A fellebbezés [5] A felperes a fellebbezésében az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla fellebbezési eljárás lefolytatására történő utasítását kérte. Álláspontja szerint a fellebbezését határidőben benyújtotta, és az ítélőtábla által kiadott hiánypótlási felhívásnak maradéktalanul eleget tett. A fellebbezés határozott kérelmet tartalmaz arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg, azt az eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbezését alapította, ezért a fellebbezés visszautasítása a Pp. 371. §
(1)bekezdés
- b)és
- d)pontjába ütközően jogszabálysértő. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A Kúria a fellebbezést a Pp. 365. §
(2)bekezdés d) pontja alapján bírálta el, és azt az alábbiak szerint megalapozottnak találta. [7] A fellebbezési eljárásban a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a fellebbezés tartalma kizárta-e az érdemi felülvizsgálatot, amellyel összefüggésben az ítélőtábla határozatától eltérő következtetésre jutott. [8] A fellebbezés tartalmával szemben a Pp. 371. §
(1)bekezdés d) pontja korábban, de csak
- december 31-ig megkövetelte, hogy a fellebbező a konkrét jogszabályhely megjelölésére kiterjedően tüntesse fel az állított anyagi vagy eljárási jogszabálysértést (kivéve ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés): vagyis a fellebbező félnek meg kellett jelölnie egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körül kellett írnia és az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejtenie, a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait ismertetnie. [9] A Pp. módosításáról szóló
- évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) eredményeként azonban
- január 1-től a Pp.
- §
(1)bekezdés
- d)pontja a fellebbezéstől már csak azt várja el, hogy megjelölje azt az anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbezést alapítja (kivéve ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés). A megsértett konkrét jogszabályhely megjelölése tehát 2021. január 1-jétől nem kötelező tartalmi eleme a fellebbezésnek: abban elegendő e körben az állított jogszabálysértés tartalmi körülírása és a fellebbező arra vonatkozó jogi álláspontjának ismertetése. [10] A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy az ítélőtábla végzésében foglaltakkal szemben a felperes a fellebbezésében, illetőleg a hiánypótlást követően benyújtott kiegészítő beadványában a fellebbezés Pp. 371. §
- b)és
- d)pontjában foglalt követelményeket teljesítette. A felperes 2024. április 2-án kelt fellebbezése tartalmazza azt a határozott kérelmet, amely szerint az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének egészében történő helytadást indítványozza, amelynek összegét a hiánypótlást követően benyújtott beadványában pontosan meghatározta: az elsőfokú ítélet megváltoztatását akként Kúria IV.Mf.10.077/2024/2 4 kéri, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést követően kötelezze az alperest 1315,96 euró elmaradt munkabér és ellátmány megfizetésére. Mindezek alapján megalapozatlan a végzés azon indokolása, hogy a fellebbezés nem tartalmazott határozott kereseti kérelmet. [11] Az elsőfokú végzésben foglaltakkal szemben a felperes az eredeti fellebbezésében feltüntette azokat a bizonyítékokat, amelynek felülbírálatát kéri, név szerint említve név2 és név3 tanúvallomásának figyelembevételét. A kiegészítés tartalmazta továbbá megsértett jogszabályhelyként az Mt. 42. §
(2)bekezdését és a követelt összeg számításának módját is. [12] Mindezek alapján az ítélőtábla minden alapot nélkülözően utasította vissza a felperes jogszabályoknak formailag és tartalmilag is megfelelő fellebbezését, ezért a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és mellőzte a fellebbezés visszautasítását. [13] A Kúria a felperes a pártfogó ügyvédi díját csupán megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. [14] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [15] A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [16] A végzés ellen a Pp. 406. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- szeptember
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró