Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.577/2025/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Zolnay Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Zolnay Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek, a Dr. Cserich-dr. Gyovai Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Cserich Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes neve (cím) alperessel szemben személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránti indított perében a Miskolci Törvényszék 25.P.20.311/2025/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részt nem érinti, azt fellebbezett részében részben megváltoztatja és a felperes által a Magyar Állam javára megfizetendő elsőfokú illeték összegét 24 000 (huszonnégyezer) forintra leszállítja, ezt meghaladóan helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az alperes megbízási szerződés alapján adatfeldolgozóként eljáró partnerének munkatársa a felperes +3630/3349... telefonszámát az átírási folyamat szabályainak betartása nélkül – többek között a felperes, mint előfizető hozzájárulása nélkül –
- március
- napján átírta a Sz.-i Közös Önkormányzati Hivatal nevére. Belső vizsgálatot követően a hívószámot az alperes
- március
- napján visszamozgatta a felperes folyószámlájára, és javára 20 000 forint értékű jóváírást rögzített az előfizetői számlaegyenlegén. [2] A felperes kérelmére a közjegyző 54011/Ü/307../2024/
- szám alatt fizetési meghagyást bocsátott ki az alperessel szemben 800 000 forint sérelemdíj és járulékai megfizetése iránt; a fizetési meghagyásos eljárásban a felperes megfizetett 24 000 forint eljárási díjat. Az eljárás az alperes ellentmondása folytán perré alakult, amelyben a törvényszék neve a
- február
- napján jogerőre emelkedett P.21.3../2024/
- szám alatti végzésével a keresetlevelet visszautasította. A felperes
- március
- napján érkezetten ismételten benyújtott keresetlevelében kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a személyes adatainak védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy jogellenesen kezelte a személyes adatait és azokat harmadik személynek úgy szolgáltatta ki, hogy arra nem volt jogosultsága. Kérte kötelezni az alperest 800 000 forint sérelemdíj, valamint annak
- március
- napjától a kifizetés napjáig számított késedelmi kamata és perköltsége megfizetésére. A keresetlevélben kifejezetten hivatkozott a polgári perrendtartáról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ának
(1)bekezdésére. Debreceni Ítélőtábla I.Pf.20.577/2025/4 [3] 2 Az alperes a kereset elutasítását kérte. [4] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest az alperes javára perköltség, valamint az állam javára 40 500 forint feljegyzett kereseti illeték megfizetésére. [5] Az ítéletnek a fellebbezés szempontjából releváns indokolása szerint a felperes a keresetlevél visszautasítását követően újabb keresetlevelét a Pp. 178. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott határidő leteltét követően nyújtotta be (a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés
- február
- napján emelkedett jogerőre, a keresetlevelet a felperes ismételten
- március
- napján terjesztette elő); ezért a fizetési meghagyásos eljárásban megfizetett díjat nem lehetett figyelembe venni. A felperes pervesztessége okán így a teljes, az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvénynek (a továbbiakban: Itv.) az újabb keresetlevél előterjesztésekor hatályos
- §-a
(1)bekezdésének ab) pontja alapján számított teljes illeték összegét köteles megtéríteni a Pp. 102. §-ának
(1)bekezdése szerint. [6] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával kérte mellőzni a 40 500 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezését. Perköltség iránti igényt érvényesített. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazta a Pp. 178. §-ának
(1)bekezdését; mivel a február hónap csak 28 napból áll,
- március
- napján még az erre előírt 30 napon belül nyújtotta be ismételten a keresetlevelet; ezért a közjegyzői eljárásban megfizetett közjegyzői díj beszámítandó az illetékbe. [7] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében nem ellenezte az ítéletnek fellebbezésben foglaltak szerinti részbeni megváltoztatását, perköltség iránti igénye nem volt. [8] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
- §-a
(3)bekezdésének b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és megállapította, hogy az részben alapos. [9] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 370. §-ának
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, ekként nem érintette az elsőfokú ítéletnek a keresetet elutasító és a felperest az alperes javára perköltség megfizetésére kötelező rendelkezését. A Pp. 383. §-ának
(6)bekezdése alapján ugyanakkor a fellebbezési kérelem, csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül, hivatalból kellett határoznia a le nem rótt illeték összegéről, ezért nem kötötte, hogy a felperes kérelmét az alperes annak teljes összege tekintetében elismerte. [10] A felperes arra helytállóan hivatkozott, hogy a keresetlevelet visszautasító végzés 2025. február 5. napi jogerőre emelkedését követő 30 napon belül (ténylegesen a 29. napon) a keresetlevelét az ügy előzményére hivatkozással újból előterjesztette; azt az elsőfokú bíróság nem tekintette hiányosnak sem. Ezzel a Pp. 178. §-ának
(1)bekezdése szerint az első keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradtak; az új keresetlevelet az eredeti időpontban beadottnak kell tekinteni. Ennek pedig az a következménye, hogy a közjegyzői eljárásban a fizetési meghagyásos eljárás felperes által megfizetett díját figyelembe kellett Debreceni Ítélőtábla I.Pf.20.577/2025/4 3 venni a kereseti illetékről történő rendelkezés során. A fizetési meghagyásos eljárás díja és az elsőfokú polgári eljárás illetéke ugyanakkor nem esik egybe. A felperes a közjegyzői eljárásban 24 000 forint díjat fizetett meg, tehát ezen összeget kellett a javára elszámolni, a fennmaradó kereseti illetéket a Pp. 102. §-ának
(1)bekezdése szerint pedig köteles megfizetni. [11] A felperes által megtérítendő illeték összegének meghatározása során továbbá figyelemmel kellett lenni arra, hogy a Pp. 256. §-ának
(1)bekezdése értelmében jelen eljárás kezdő időpontjaként a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének időpontja veendő figyelembe, amely
- július
- napja. Az ezen időpontban hatályos Itv.
- §-ának a) pontja szerint pedig a kereseti illeték mértéke 48 000 forint volt (de ez volt irányadó az ellentmondást követően benyújtott keresetlevél előterjesztésének időpontjában is), ezért a felperes ezen összeg és a közjegyzői eljárásban megfizetett díj különbözetének, azaz 24 000 forintnak a megfizetésére köteles. [12] Az ítélőtábla ezért a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét részben változtatta meg, és a felperes által fizetendő eljárási illeték összegét 24 000 forintra szállította le. [13] A felperes a másodfokú eljárással összefüggésben perköltség megtérítését kérte, állítva, hogy a Pp. 83. §-ának
(3)bekezdése irányadó. Ezen hivatkozása ugyanakkor téves: a megtérítendő eljárási illeték összege – amely a másodfokú eljárás tárgya – nem kártérítés és nem olyan követelés, amelynek összegszerű megítélése bírói mérlegeléstől függene. A felperes perköltség körében ügyvédi munkadíjat érvényesített a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdésére hivatkozva. A lerótt fellebbezési illetéket ekként a Pp. 81. §-ának
(1)és
(5)bekezdései szerint nem számította fel; a Pp. 82. §-ának
(1)bekezdése alapján arról az ítélőtábla nem is dönthetett. Az ítélőtábla az ügyvédi munkadíjjal összefüggésben pedig a Pp. 364. §-a szerint irányadó 86. §-ának
(1)bekezdése alkalmazásával mellőzte az alperesnek a felperes részleges pernyertességével arányos ügyvédi munkadíjban való marasztalását, mivel az alperes fellebbezési ellenkérelmében a fellebbezésben foglaltakat elismerte; a másodfokú eljárásra nem adott okot. Debrecen, 2026. március 10. Dr. Bakó Pál s.k. a tanács elnöke, Dr. Gárdosi Judit s.k. előadó bíró, Dr. Árok Krisztián s.k. bíró